• Tartalom

20/2013. (HK 11.) HM KÁT szakutasítás

20/2013. (HK 11.) HM KÁT szakutasítás

a Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény Operatív Belső Kontrollok Rendszere Szabályzata kiadásáról*

2013.11.16.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés 1. pontja alapján a következő

szakutasítást

adom ki:

1. A szakutasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, mint intézményre, valamint a HM és MH szervekre és szervezetekre terjed ki.
2. A Honvédelmi Minisztérium operatív belső kontrolljai rendszerének részét képező Operatív Belső Kontrollok Rendszere Szabályzatot a szakutasítás 1. mellékleteként kiadom.
3. Ez a szakutasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Dr. Dankó István s. k.,
közigazgatási államtitkár

1. melléklet a 20/2013. (HK 11.) HM KÁT szakutasításhoz

A Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény Operatív Belső Kontrollok Rendszere Szabályzata

1. Általános rendelkezések

1.1. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61–62. §-ai, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 3–14. §-aiban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően, a honvédelmi szervezetek operatív belső kontrolljai rendszerének kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről szóló 12/2013. (II. 22.) HM utasításban (a továbbiakban: utasítás) foglalt előírások alapján a HM, mint intézmény (a továbbiakban: minisztérium) operatív belső kontrollok (a továbbiakban: OBK) rendszerének kialakítására és működtetésére a szabályzatban meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.

1.2. A szabályzat kiadásának célja meghatározni a minisztérium OBK rendszerének kialakításával, működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos alapvető feladatokat, felelősségi-, tevékenységi- és jogköröket, végrehajtási szinteket annak érdekében, hogy az OBK működése az elvártaknak megfelelően valósuljon meg a meghatározott felelősségi szinteken.

1.3. A minisztérium Operatív Belső Kontrollok Rendszere Szabályzatát (a továbbiakban: OBKRSZ) a HM Kontrolling Főosztály (a továbbiakban: HM KOF) dolgozza ki.

1.4. A HM szervek vezetői saját hatáskörükben határozzák meg a vezetésük alá tartozó szervezeti egység okmányai elkészítésének felelősét, amit ügyrendjeikben rögzítenek.

2. A végrehajtás szabályai

2.1. A minisztérium az OBK rendszerét a hivatkozott jogszabályi, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint belső rendelkezésekben foglalt előírásokkal összhangban alakítja ki és működteti.

2.2. A minisztérium operatív belső kontrolljai kialakításához, működtetéséhez, rendszeres felülvizsgálatához kapcsolódó szakmai koordinációs tevékenységet, valamint az OBK rendszeréhez kapcsolódó okmányok, eljárásrendek kidolgozását a HM KOF végzi.

2.3. Az OBK összessége olyan irányítási és ellenőrzési rendszer, amely lefedi a minisztérium tevékenységének teljes vertikumát, és segítségével a minisztérium érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, humán-erőforrással és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes tevékenység követelményeit, – a minisztérium feladataira vonatkozó – pontos és naprakész információk rendelkezésre állását.

2.4. A minisztérium tevékenységének folyamataira és sajátosságaira tekintettel az OBK-t a HM KÁT irányításával kell kialakítani, működtetni és fejleszteni.

2.5. A minisztérium OBK rendszerének kialakításáért és működtetéséért a HM szervek tevékenységén keresztül a HM KÁT a felelős. A tevékenység során a minisztérium minden szintjén érvényesülő:

a) kontrollkörnyezetet,

b) kockázatkezelési rendszert,

c) kontrolltevékenységeket,

d) információs és kommunikációs rendszert,

e) operatív nyomon követési (monitoring) rendszert,

f) és az a)–e) pontok követelményeit intézményi szinten leíró okmányrendszert

kell kialakítani, működtetni és fejleszteni.

2.6. Az OBK fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső, a kormányzati szintű, és a belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat.

3. Kontrollkörnyezet

3.1. A kontrollkörnyezet a minisztérium szervezeti céljainak elérése érdekében kialakított, működtetett és fejlesztett kontrollokat, valamint a külső és belső rendszerekből érkező információkra adott reakciókat jelenti. A feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében:

a) a külső szabályzói környezet feldolgozásával, valamint saját szervezetre történő adaptálásával,

b) a célok és szervezeti felépítés meghatározásával,

c) azon területek kijelölésével, amelyek szabályozásáról a minisztérium szintjén kell gondoskodni, továbbá belső szabályzók kiadásával,

d) a belső szabályzók rendszeres felülvizsgálatával,

e) a feladat-, és felelősségi körök determinálásával,

f) a folyamatok leírásával, dokumentálásával,

g) humánerőforrás gazdálkodással és

h) az etikai értékek meghatározásával

olyan kontrollkörnyezetet kell kialakítani, amelyben

ha) világos a szervezeti struktúra,

hb) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok,

hc) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén és

hd) átlátható a humánerőforrás-kezelés.

4. A minisztérium felelősségi szintjei

4.1. A minisztérium felelősségi szintjei a következők:

a) a HM KÁT,

b) a HM Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: HM SZMSZ) szerinti HM szervek.

4.2. A HM KÁT felelőssége, hogy a HM szervek irányításával megfelelő kontrollkörnyezetet hozzon létre

a) következetes írásos szabályozásokkal,

b) világos, egyértelmű kommunikációval,

c) a feladatok, hatáskörök és jogkörök pontos meghatározásával,

d) a munkatársak folyamatos képzésével,

e) megfelelő erkölcsi légkör kialakításával, az integritás erősítésével,

f) az etikátlan magatartás kiszűrésével, szankcionálásával.

5. Az ellenőrzési nyomvonal

5.1. A minisztérium ellenőrzési nyomvonala a minisztérium alaprendeltetési és működési folyamatainak táblázatba foglalt leírása, amely tartalmazza a folyamatok meghatározását, a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá az irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.

5.2. Az ellenőrzési nyomvonalban a minisztérium tevékenységére jellemző összes folyamatot fel kell tüntetni, amelyet olyan mértékben kell részfolyamatokra, tevékenységekre bontani, hogy az alapul szolgáljon a kockázati tényezők felmérésére, értékelésére, valamint a kockázatok elemzésére, kezelésére is. Az ellenőrzési nyomvonal mintáját az 1. függelék tartalmazza.

5.3. A minisztérium ellenőrzési nyomvonalát az alábbiak figyelembevételével kell kidolgozni:

a) a HM szervek elkészítik a saját ellenőrzési nyomvonalukat, amelyeket szakmai összehangolás és felülvizsgálat céljából megküldenek a HM KOF részére;

b) az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (a továbbiakban: MH BHD), valamint a HM-I. Objektum Gazdálkodás Támogató és Pénzügyi Ellátó Referatúra (a továbbiakban: HM-I. OGTPER) a minisztérium szervezeti elkülönülés okán jelentkező, az ellátói jogosultságból, kötelezettségből fakadó folyamatokra elkészített ellenőrzési nyomvonalukat megküldik a HM KOF részére;

c) a HM KOF a felülvizsgálat keretében ellenőrzi a megküldött okmányok előírt szerkezeti, tartalmi követelményeinek meglétét, az összehangolás, kialakítás elvárt szinten történő megvalósíthatóságát. A HM KOF a felülvizsgálatot, valamint az érintett szervek közreműködésével történt összehangolást követően kialakítja a minisztérium összesített ellenőrzési nyomvonalát;

d) a kidolgozásban érintett szervek ellenőrzési nyomvonalait a HM KOF a végrehajtott felülvizsgálatot követően az érintettek részére visszaigazolja a szükséges módosításokkal együtt.

5.4. Az ellenőrzési nyomvonal pontosítását, aktualizálását a minisztérium feladatainak változásával összefüggésben esetenként, de évente legalább egy alkalommal, az utasítás 15. § bekezdésében meghatározott beszámolási, értékelési kötelezettség végrehajtását megelőzően, felülvizsgálat keretében el kell végezni. A felülvizsgálat során át kell tekinteni:

a) a szervezet fő-, és részfolyamatait, tevékenységeit,

b) az esetleges feladat-, hatás- és jogkörváltozásokat,

c) a jogszabályi, szabályzói változásokat,

d) az egyes folyamatok koordinációs követelményeit,

e) a felelősségi köröket, megjelöléseket,

f) a határidőket és

g) az ellenőrzési követelményeket.

6. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

6.1. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a minisztérium működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az egyes műveletekben előforduló valamely normától, belső rendelkezéstől, felettesi utasítástól, elöljárói parancstól való eltérés esetén a vezetők és a beosztott állomány által alkalmazandó – a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben előírtakon alapuló – eljárási rendet és eljárási szabályokat rögzíti.

6.2. A szabálytalanság fogalma: A szabálytalanság valamely létező szabálytól való eltérést jelent, amely az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben előfordulhat. Ide tartoznak többek között mindazon tevékenységek, mulasztások, hiányosságok, amelyek büntető-, szabálysértési-, fegyelmi-, vagy kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekménynek minősülnek. Az egyes szabálytalanság fajtákra vonatkozó példákat a 2. függelék tartalmazza.

6.3. Az eljárásrend vonatkozásában a szabálytalanságok szándékosságának vagy gondatlanságának megítélése tárgyában a következő szempontok figyelembevételével kell eljárni:

a) Szándékosan okozott a szabálytalanság, ha azt a munkatárs tudatosan, többnyire valamilyen előny saját részre való megszerzése céljából követi el, így különösen: félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés;

b) Gondatlanságból okozott a szabálytalanság, ha azt a munkatárs figyelmetlenségből, hanyagságból, vagy nyilvántartás pontatlan vezetése miatt követi el.

6.4. A szabálytalanságok kialakulásának megelőzését szolgálja

a) a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó vezetői tudatosság, stratégia kialakítása;

b) a követelmények írásban való egyértelmű rögzítése, dokumentálása, megismertetése, elfogadtatása;

c) a hatékony belső kontrollok kialakítása;

d) a vezetés folyamatos tájékoztatására alkalmas információs rendszer működtetése;

e) a vagyonvédelem és az eszközbiztonság érvényesítése;

f) a munkatársak megfelelő motiváltságának kialakítása;

g) az elégtelen munkavégzés, az elkövetett szabálytalanság megfelelő szankcionálása és

h) a konkrét feladat ellátásához szükséges általános és speciális szakmai ismeret biztosítása.

6.5. Az előfordult szabálytalanság tapasztalatait összegezve más hasonló szabálytalanságok megelőzése céljából a HM KÁT

a) intézkedik az érintett HM szerv vezetője felé a vezetési tevékenység elősegítése érdekében,

b) javaslatot tesz a honvédelmi miniszter részére a HM Belső Ellenőrzési Főosztály (a továbbiakban: HM BEF) főosztályvezető, mint a HM belső ellenőrzési vezetője által végzett ellenőrző tevékenység megfelelő irányú kiterjesztése érdekében,

c) szükség szerint elrendeli a személyi állomány oktatását az adott témában.

6.6. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja

a) a szabálytalanságok kialakulásának megakadályozása, a megelőzés;

b) a jogszerű állapot helyreállítása, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása;

c) a tapasztalatok feldolgozása és beépítése a belső kontrollrendszerbe és a belső szabályozókba, valamint a személyi állomány képzésébe és

d) a felelősség megállapítása, a szankcionálás.

6.7. A szabálytalanságok megelőzése érdekében a minisztérium személyi állománya – saját munkakörét és személyét illetően – köteles megismerni és betartani a minisztérium működésével összefüggő jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket és belső rendelkezéseket.

6.8. A HM KOF főosztályvezető, mint a minisztérium szabálytalansági felelőse ellátja az alábbi feladatokat:

a) adminisztratív feladatok:

aa) a szabályzatban előírtak betartásának felügyelete,

ab) a szabálytalanságok megelőzésének és kezelésének elősegítése,

ac) a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartások naprakész vezetése,

ad) a nyilvántartások duplikációjának elkerülésére való intézkedés,

ae) a szabálytalanságok adminisztrációjának megfeleltetése, a jogi és igazgatási tevékenység keretében végrehajtott hasonló feladattal,

af) a szabályzatban előírt, a vezető és külső szervezetek részére történő adatszolgáltatás és időszakos jelentéstételi kötelezettségek teljesítése.

b) operatív feladatok:

ba) a szabálytalanságok okainak kivizsgálásában való részvétel,

bb) a feltárt szabálytalanságok minősítése, rangsorolása, csoportosítása,

bc) a várható következmények, hatások felmérése,

bd) az intézkedések gyakorlati megvalósításának figyelemmel kísérése,

be) a szabálytalanságok ismétlődését megakadályozó intézkedések kidolgozásában való részvétel.

6.9. A szabálytalanságok észlelése az OBK rendszerében származhat

a) a minisztérium beosztott személyi állományától,

b) a HM szervek vezetőitől,

c) a HM KÁT részéről,

d) a HM BEF által végzett fejezetszintű és intézményi szintű államháztartási belső ellenőrzéstől,

e) az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat ellenőrző szerv és a kincstár részéről végzett külső ellenőrzéstől, valamint a felsorolt szervezetek megbízottjai által végzett ellenőrzéstől és

f) egyéb külső személytől.

7. A szabálytalanságok kezelése
a belső kontrollfolyamatok rendszerében

7.1. Amennyiben a szabálytalanságot a beosztott személyi állomány tagja észleli, köteles arról értesíteni szervezeti egységének vezetőjét. Amennyiben a közvetlen elöljáró az ügyben érintett, annak elöljáróját kell értesíteni.

7.2. Amennyiben a szervezeti egység vezetője megalapozottnak találja a szabálytalanságot, a feladat- és hatásköri, illetve felelősségi rendnek megfelelően intézkedik a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére, vagy hatáskör hiányában az ügyet köteles jelenteni – a szolgálati út betartásával – a HM KÁT részére.

7.3. A HM KÁT gondoskodik a megfelelő intézkedések megtételéről és indokolt esetben a szükséges eljárások kezdeményezéséről.

7.4. Amennyiben a szabálytalanságot a HM szerv vezetője észleli, a feladat- és hatásköri, illetve felelősségi rendnek megfelelően köteles intézkedni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére, vagy hatáskör hiányában köteles az ügyet jelenteni közvetlen felettese, elöljárója részére. Amennyiben a közvetlen elöljáró, felettes az ügyben érintett, annak elöljáróját, felettesét kell értesíteni.

7.5. A HM szerv vezetője a részére jelentett esetekben gondoskodik a megfelelő intézkedések megtételéről és indokolt esetben a szükséges eljárások kezdeményezéséről.

7.6. A HM KÁT a közvetlenül észlelt szabálytalanság alapján, annak megalapozottsága esetén megteszi az ügyben érintett vezetője felé a szükséges lépéseket, illetve a hatáskörébe tartozóan intézkedést hoz. Indokolt esetben gondoskodik a szükséges eljárás megindításáról.

7.7. A minisztérium, mint a fejezetet irányító szerv belső ellenőrzési egységének az Áht. 70. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait ellátó HM BEF fejezetszintű ellenőrzései a Bkr. 13. § (1) bekezdése értelmében külső ellenőrzésnek minősülnek.

7.8. A HM BEF a minisztérium államháztartási belső ellenőrzése során észlelt szabálytalanság esetén a Bkr. és a HM fejezet államháztartási belső ellenőrzési rendjének szabályairól, és a HM fejezet egységes államháztartási belső ellenőrzési kézikönyvének kiadásáról szóló HM utasítás előírásaival összhangban jár el.

7.9. A HM BEF által végrehajtott államháztartási belső ellenőrzés lezárására a Bkr. 13. §-ban, valamint a 43–44. §-ban foglaltakra figyelemmel, a Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv egyes belső ellenőrzési jogosítványainak átruházásáról szóló 53/2012. (VII. 27.) HM utasítás (a továbbiakban: Beh. ut.) 4. § (3) és (5) bekezdésében foglaltak alapján az ellenőrzési jelentés honvédelmi miniszter – eseti felhatalmazás szerint a HM belső ellenőrzési vezetője – általi megküldésével kerül sor.

7.10. Az ellenőrzés által feltárt szabálytalanságok megszüntetését célzó „Intézkedési terv” elkészítésének alapját az ellenőrzési jelentésben megfogalmazott ellenőri javaslatok képezik. A honvédelmi miniszter rendelkezésének megfelelően az ellenőrzési jelentésben megjelölt vezető köteles elkészíteni az intézkedési tervet az egyes feladatok végrehajtásáért felelős vezető, a kidolgozó és együttműködő szervek, valamint a végrehajtás határidejének megjelölésével. Az „Intézkedési terv” kidolgozásának, véleményeztetésének, jóváhagyásra történő felterjesztésének, valamint módosításának eljárásrendjét a Bkr. 13. § és 45. §-ában foglaltakra figyelemmel a Beh. ut. 4. § (8) bekezdése rögzíti.

7.11. Az érintett szerv, szervezeti egység vezetője a honvédelmi miniszter által jóváhagyásra kerülő „Intézkedési terv”-ben elrendelt feladatokat köteles teljesíteni és végrehajtatni annak érdekében, hogy az államháztartási belső ellenőrzés megállapításai alapján feltárt szabálytalanságot és az azt előidéző vagy lehetővé tevő körülményeket megszüntesse.

7.12. A külső vagy kormányzati ellenőrzés tárgya, hatóköre és a szabálytalanságra vonatkozó megállapításai jellegének függvényében, a fejezet szintjén, a honvédelmi miniszter által jóváhagyott „Intézkedési terv” alapján kerül sor a külső vagy kormányzati ellenőrzés által felvetett szabálytalanságok megszüntetésére.

7.13. Az egyéb külső személyek által jelzett, szabálytalanságokra vonatkozó dokumentumokat annak a HM szerv vezetőjének kell eljuttatni, ahol a szabálytalanságot elkövették.

7.14. Az állományilletékes HM szerv vezetője köteles a bejelentésben foglaltak minősítésére és megállapított szabálytalanság esetén köteles az eljárásrendnek megfelelően eljárni és a szabálytalanság minősítéséről, valamint a tett intézkedésekről a bejelentőt is tájékoztatni.

8. A feltárt szabálytalanságok, a tett intézkedések nyilvántartása, elemzése

8.1. A szabálytalansági felelős a HM KOF főosztályvezetője, aki intézkedik a szabálytalanságokról szóló dokumentumoknak a szankcionálás elévülési idejétől számított legalább 5 évig tartó megőrzésére. A feltárt szabálytalanságok teljes iratanyagát, a szabálytalansági eljárás lezárását követően a nyilvántartásokkal való egyeztetés és iratmegőrzés céljából át kell adni a szabálytalansági felelősnek. A szabálytalansági felelős azonban nem jelölhető ki a kapcsolódó döntések, intézkedések meghozatalára.

8.2. A HM KÁT nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, az általa meghozott döntések alapján tett intézkedéseket, megindított eljárások helyzetét, a kijelölt vizsgáló vagy vizsgáló bizottság működését. A HM KÁT figyelemmel kíséri az általa elrendelt intézkedések és a vizsgálatok során tett javaslatok végrehajtását.

8.3. A minisztérium működése során észlelt és feltárt szabálytalanságokról a HM szerveknek minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenniük a 3. függelékben szereplő minta alapján. A HM szerveknek a tárgyévben felvett szabálytalansági jegyzőkönyvek alapján nyilvántartást kell felfektetniük a 4. függelékben meghatározott formában.

9. A kockázatkezelés eljárásrendje

9.1. A kockázat fogalma: valamely esemény, tevékenység, vagy tevékenység elmulasztása, amely bekövetkezése esetén negatívan hatna a minisztérium céljainak elérésére. A kockázat lehet – többek között – véletlenszerű esemény, hiányos ismeret, vagy információ, alulfinanszírozottság.

9.2. A minisztérium a kockázatkezelési eljárás meghatározására, vagyis a kockázat azonosítására, elemzésére, mérésére és kezelésére a kockázatkezelési feladatok eljárásrendjét és a kockázat nyilvántartást alakítja ki. A cél egy olyan kockázatkezelési rendszer meghatározása, amely

a) tartalmazza az ellenőrzési nyomvonalba bevont folyamatok esetében a tevékenységeket és a befolyásoló kockázatokat,

b) alkalmas a kockázatok értékelésére, priorizálására,

c) a kockázatértékelés eredményei alapján lehetőséget ad intézkedések megfogalmazására.

9.3. A minisztérium valamennyi, az ellenőrzési nyomvonalban rögzített tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat kockázatelemzés keretében fel kell mérni. A kockázatok azonosításának eszköze a kockázati önértékelés. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik vagy megszüntetik a kockázatokat, másrészt megelőzik a minisztériumra gyakorolt negatív hatások bekövetkezését. A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni.

10. A kockázatkezelésért felelős vezetők kijelölése,
és kötelességeik

10.1. A minisztérium kockázatkezelési tevékenysége a HM SZMSZ-ében, vagy a HM szervek ügyrendjében meghatározott tevékenységek, feladatok vezetői szintű felelősségi rendszeréhez kötött kockázatkezelésen alapul.

10.2. Az OBK rendszeren belül a minisztérium kockázatkezelési feladatainak ellátásáért a HM KÁT felelős, aki tevékenységét az alábbiakban meghatározott, a szakfeladatok végzése során felmerülő kockázatok kezelésért felelős vezetők útján gyakorolja:

a) a HM szervek vezetői útján a vezetésük alá tartozó szervezeti egység tevékenysége vonatkozásában;

b) az MH BHD HM Objektum Üzemeltetési Igazgatóság igazgatója útján az utaltsági rendnek megfelelően, a szervezeti elkülönülés okán jelentkező, az ellátói jogosultságból, kötelezettségből fakadó szakterületei vonatkozásában;

c) a HM-I. OGTPER vezetője útján a szervezeti elkülönülés okán jelentkező, az ellátói jogosultságból, kötelezettségből fakadó szakterületei vonatkozásában.

10.3. A HM KÁT a kockázatkezelés rendjének működtetésében szükséges korrekciók megállapítása és elrendelése tekintetében támaszkodik a külső és kormányzati ellenőrző szervezetek, a HM fejezet operatív belső kontrollok rendszerével összefüggő fejezeti szintű, a szabályalkotási feladatokon keresztül megvalósuló irányítási és koordinációs tevékenységet végző HM Gazdasági Tervezési és Szabályozási Főosztály (a továbbiakban: HM GTSZF) és a minisztérium belső ellenőrzését és a fejezetszintű államháztartási belső ellenőrzéseket végző HM BEF ajánlásaira, valamint a szakellenőrzések megállapításaira.

10.4. A minisztérium ellátását biztosító honvédelmi szervezetek vezetői szervezetüket illetően kötelesek intézkedni a minisztérium OBK rendszere kidolgozásának elősegítésére, kötelesek az ellenőrizhető, dokumentált módon történő szakmai együttműködésre a kapcsolódó tevékenységek és a kötelező egyeztetések meghatározása, a kockázatok felmérése, értékelése és kezelése terén jelentkező feladatok, a kapcsolódási pontok, hatáskörök egyértelmű, összehangolt szerepeltetése érdekében.

10.5. A szervezeti elkülönülés okán jelentkező, az ellátói jogosultságból, kötelezettségből fakadó folyamatok szabály- és előírásszerű végrehajtásáért az ellátó honvédelmi szervezet vezetője, a minisztérium OBK rendszerébe történő beépítéséért a HM KÁT a felelős.

10.6. A tevékenységek mélységét, részletességét kizárólag a minisztérium kapcsolódó szakfeladataival összhangban kell meghatározni.

10.7. Kockázatkezelő a fentieken túl minden olyan személy, aki döntéseivel, tevékenységével befolyással bír a szervezeti cél megvalósításához szükséges folyamatokra.

11. A kockázatkezelési feladatok meghatározása

11.1. A minisztérium kockázatkezelésért felelős vezetőinek feladata a minisztérium tevékenysége végzése során felmerülő kockázati tényezők és elemek azonosítása, a kockázatok valószínűségének meghatározása, a kockázatok hatásainak mérése és lehetőség szerinti csökkentése.

11.2. A kockázatelemzésnek tartalmaznia kell a minisztérium valamennyi tervezési és végrehajtási szaktevékenységét, területét, amelyeket az ellenőrzési nyomvonal alapján állapít meg.

11.3. A kockázatkezelésért felelős vezetők:

a) saját szakterületük vonatkozásában elvégzik a minisztérium tevékenységét leíró fő-, és részfolyamatok, tevékenységek azonosítását és kockázatértékelését,

b) elkészítik a szakterületük célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését, azonosítását, értékelését, meghatározzák annak kezelési módját,

c) a kockázati tényezők azonosítása keretében felmérik, hogy mi jelenthet kockázatot az adott területen, és a kockázat mekkora valószínűséggel léphet fel (1–3), valamint hogy az milyen hatással lehet a honvédelmi szerv tevékenységére (1–3),

d) az éves munkaterv és a költségvetési terv elfogadása után, az ellenőrzési nyomvonal és a kockázat-nyilvántartás felülvizsgálatával, az új és év közben jelentkező feladatok vonatkozásában a kockázat-nyilvántartási táblázat kitöltésével elkészítik a szakterületükön felmerülő kockázatok elemzését, meghatározzák azok kezelési módját és

e) a szükséges intézkedések meghatározását követően intézkednek azok végrehajtására és ellenőrzésére.

12. A kockázat azonosítása,
az azonosítás kereteinek meghatározása

12.1. A kockázatazonosítás célja annak megállapítása, hogy a HM szerv által végzett tevékenységnek melyek a minisztérium feladatainak ellátását veszélyeztető fő kockázati tényezői. A tevékenység során felmerülő kockázatok típusait, a tipikus kockázati tényezőket és azok lehetséges kezelési módozatait az 5. függelék tartalmazza.

12.2. A kockázati tényezők azonosítását a kockázatkezelésért felelős vezetők végzik a minisztérium ellenőrzési nyomvonalában foglalt tevékenységei alapján.

13. A kockázati tényezők értékelése

13.1. A beazonosított kockázati tényezőket azok felmerülésének valószínűsége és a tevékenységre gyakorolt hatása alapján tevékenységenként a következő táblázat szerint kell értékelni:


A kockázat bekövetkezésének
hatása a szervezetre

nagy
(3)

3

6

9

közepes
(2)

2

4

6

kicsi
(1)

1

2

3

 

alacsony
(1)

közepes
(2)

magas
(3)

A kockázat bekövetkezésének valószínűsége

13.2. A kockázatok bekövetkezésének valószínűsége:

a) alacsony (1), ha nem valószínű, vagy 30%-nál kisebb az esély a bekövetkezésre,

b) közepes (2), ha 50% a bekövetkezés esélye,

c) magas (3), ha a bekövetkezés valószínűsége nagyon magas, vagy rendszeresen be is következik.

13.3. A bekövetkezés hatása a szervezetre: ebben az esetben az adott kockázati tényező elemzési kritériumait kell meghatározni, hogy a kockázati tényező állapota alapján a kockázat bekövetkezésének a hatása kicsi (1), közepes (2), vagy nagy (3).

13.4. Elfogadható kockázati szint: azon kockázati tényezők, melyek valószínűségének és hatásának szorzata 1–3 közé esik, elfogadható kockázatúnak minősülnek. Esetükben kockázatkezelési intézkedésre nincs szükség.

13.5. A minisztérium tevékenységei kockázatelemzését és annak felülvizsgálatát

a) az éves munkaterv és a költségvetési terv elfogadása után,

b) nem tervezett feladatok esetén év közben, a feladatok felmerülésekor

kell végrehajtani.

14. A kockázatkezelés, a kockázatokra adott válaszok meghatározása

14.1. A feltárt kockázatok ismeretében saját szakterületük vonatkozásában a kockázatkezelésért felelős vezetők meghatározzák, hogy az egyes feladatok és tevékenységek vonatkozásában az alábbi kockázatkezelési módok közül melyiket kell alkalmazni:

a) kockázat átadása (Á) – biztosítás kötésével;

A szükséges biztosítások megkötésére a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár intézkedik. A biztosítási igényeket a HM-I. OGTPER útján a HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgatója részére kell felterjeszteni.

b) kockázat elviselése (E) – nincs reakció;

Külső kockázati tényezők esetében és ha a kockázati tényező felmerülési valószínűsége és hatása értékeinek szorzata 1-3 közé esik, további intézkedés nem szükséges. Külső kockázati elemeknek kell tekinteni a minisztérium alaprendeltetés szerinti feladatainak azon kockázati tényezőit, amelyek felmerülése független a minisztérium tevékenységétől, ezért azok kezelése a minisztériumban nem lehetséges.

c) kockázat kezelése (K) – célja a kockázat elfogadható szintre csökkentése;

A kockázatkezelésért felelős vezetők meghatározzák azokat az intézkedéseket, illetve az illetékes vezetőnél kezdeményezik azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek a kockázati szint csökkenését eredményezhetik.

d) kockázatos tevékenység befejezése (B);

Amennyiben egy adott szervezeti elem alaprendeltetésébe nem tartozó tevékenységének kockázata meghaladja a minisztérium számára a tevékenység végzéséből származó előnyöket, és lehetőség van rá, akkor az érintett szervezeti elem vezetője javaslatot tehet a HM KÁT részére az adott tevékenység megszüntetésére vagy más honvédelmi szervezetnek történő átadására.

e) lehetőségek kihasználása;

Ez az előző kockázatkezelési módokkal ellentétben nem egy alternatíva a kockázatok kezelésére, hanem sokkal inkább egy lehetőség, amelyet érdemes figyelembe venni akár elfogadjuk, áthárítjuk vagy kezeljük a kockázatot. A lehetőségek kihasználásának két aspektusa a kockázatmérséklés pozitív hatásainak és a kedvező körülményeknek a kiaknázása, így például az újonnan felmerülő kockázatnak lehetnek szervezeti megújulást segítő hatásai.

14.2. A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében, ahol a kockázat bekövetkezése valószínűsége és hatása értékeinek szorzata 9, a HM KÁT preventív ellenőrzés keretében intézkedik azok ellenőrzésére, folyamatos jelentést, beszámolót kér, vagy a HM BEF hatáskörébe tartozó államháztartási belső ellenőrzést kezdeményez az adott folyamat értékelése és hatékony kockázatkezelése céljából.

14.3. A kockázatkezelésért felelős vezetők a szakterületük vonatkozásában gondoskodnak a választott intézkedések kockázatkezelési folyamatba történő beépítéséről, figyelembe véve a 18.9. pontban felsorolt kockázatkezelő kontrollok alkalmazásának jellemzőit.

15. A kockázatkezelés, valamint a kockázatok felülvizsgálata

15.1. A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része, amely magában foglalja a kockázatok meghatározását, azok bekövetkezéséből eredő hatások felbecsülését, majd végül a kockázati tényezőkre történő reagálást. Folyamatosan nyomon kell követni a kockázatkezelési tevékenységet, frissíteni a megállapításokat, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait.

15.2. A kockázatok felülvizsgálata során:

a) fel kell mérni, hogy a korábban beazonosított kockázati tényezők még mindig fennállnak-e, esetleg merültek-e fel új kockázati tényezők, változott-e az egyes kockázatok bekövetkezésének valószínűsége, illetve szervezetre gyakorolt hatása;

b) meg kell vizsgálni, hogy az adott HM szerven belül működő kontroll tevékenységek megfelelően tudják-e csökkenteni a felmerülő kockázatok hatását, bekövetkezésük valószínűségét, szükség van-e új kontroll tevékenységek bevezetésére, a meglévők kibővítésére, esetleg a feleslegessé váltak kiszűrésére.

16. A kockázatok nyilvántartása

16.1. A HM KOF a HM szervek kockázat-nyilvántartásai alapján elkészíti és vezeti a minisztérium fő kockázat-nyilvántartását. A nyilvántartás tevékenységenként és feladatonként minden kockázati tényezőre nézve tartalmazza

a) a kockázat bekövetkezése valószínűségének, és a szervezetre gyakorolt hatása nagyságának értékelését, illetve ezek szorzatát;

b) a kockázat kezelésére javasolt intézkedést;

c) a felelős megnevezését;

d) a kockázatkezelés hatékonyságát ellenőrző eljárás leírását és

e) a nem megfelelő hatékonyságú kockázatkezelés esetén az alkalmazandó eljárás leírását.

17. Kockázatkezelési Bizottság

17.1. A kockázatkezelési feladatok minisztériumi szintű összehangolása, a kockázatkezelési tevékenység eredményes végrehajtása a HM Kockázatkezelési Bizottság (a továbbiakban: HM KKB) feladata.

17.2. A HM KKB tagjai a HM szervek vezetői által kijelölt kockázatkezelési felelősök, vezetője a HM KOF főosztályvezetője.

17.3. Az OBK rendszere, így a kockázatkezelési rendszer aktualizálását a minisztérium feladatainak változásával összefüggésben esetenként, de évente legalább egy alkalommal, az utasítás 15. §-ában meghatározott beszámolási, értékelési kötelezettség végrehajtását megelőzően, felülvizsgálat keretében el kell végezni. Indokolt esetben soron kívüli ülést a HM KKB vezetőjénél kell kezdeményezni.

17.4. A kockázatelemzés szempontjából meghatározott folyamatokat az ellenőrzési nyomvonalban szerepeltetett formában és részletességgel kell a nyilvántartásokban vezetni.

17.5. A kockázatelemzés a szaktevékenységek végzése során folyamatosan jelentkező feladat, melynek során a kockázatkezelési felelősök a fő kockázat-nyilvántartás vezetéséhez évente a 6. függelék, a tevékenység során bekövetkezett kockázatokról a 7. függelék szerinti formában adatokat szolgáltatnak a HM KOF részére. A fő kockázat-nyilvántartás felülvizsgálatát a minisztérium feladatainak változásával összefüggésben esetenként, de évente legalább egy alkalommal, az utasítás 15. § bekezdéseiben meghatározott beszámolási (értékelési) kötelezettség végrehajtását megelőzően kell elvégezni. A felülvizsgálat végrehajtásának módját és határidejét a HM KOF főosztályvezető határozza meg.

18. Kontrolltevékenységek

18.1. A minisztérium működésére kontrolltevékenységeket kell kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez.

18.2. A kontrolltevékenységek olyan eszközök, eljárások, mechanizmusok, amelyek létrehozása az eredményességet, hatékonyságot, a megbízhatóságot és a jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályzó eszközöknek, belső rendelkezéseknek való megfelelést segítik elő, lefedve a minisztérium tevékenységének egészét.

18.3. A kontrolltevékenység tartalmazza mindazokat az előírásokat és eljárásokat – szabályokon, szabályzókon keresztül –, amelyek biztosítják, hogy a vezetés iránymutatásai a célokra ható kockázatok kezelésével kapcsolatban végrehajtásra kerüljenek.

18.4. A kontrolltevékenységek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a HM KÁT, illetve a HM szerv vezetője felelős.

18.5. A kontrollpontok jelzik az adott folyamat azon szakaszát, helyét, ahol ellenőrzési tevékenység hajtandó végre. A kötelezően előírt ellenőrzési tevékenységeken felül a HM szerv vezetője határozza meg, hogy hova kell ellenőrzési pontot beiktatni, és milyen tartalmú ellenőrzési tevékenységgel.

18.6. Összefüggésben a kockázatkezelési rendszerrel és a kockázat-nyilvántartással, a nyilvántartásban meghatározott ellenőrzési tevékenységek, amelyek az adott kockázat bekövetkezésének valószínűségét hivatottak csökkenteni, szintén beépítésre kerülnek az ellenőrzési nyomvonalba.

18.7. A kontrollok magukban foglalják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását biztosító jogszabályokat, közjogi szervezetszabályzó eszközöket és egyéb belső rendelkezéseket és folyamatokat.

18.8. A kontrolloknak biztosítaniuk kell, hogy

a) a minisztérium valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és a megbízható gazdálkodás elveivel,

b) az eszközökkel és erőforrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,

c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a minisztérium működésével kapcsolatosan.

18.9. A kontrollok típusai az alábbiak lehetnek:

a) Megelőző (preventív) kontrollok, amelyek alapvető célja, hogy hibás lépések, nem előírásszerű teljesítések esetén megakadályozzák a folyamat továbbvitelét, s így megelőzzék a nagyobb hibák bekövetkezését. Ezt a célt szolgálja a kötelezettségvállalást megelőző ellenjegyzés, illetve az utalványozást megelőző érvényesítés.

b) Helyrehozó (korrekciós) kontrollok, amelyek kialakításának célja a már bekövetkezett, nemkívánatos esemény következményeinek kijavítása. Ezek biztosítékként is szolgálhatnak az elszenvedett veszteségek, károk miatt elmaradt haszon bizonyos mértékű visszaszerzésére, a pénzeszközök vagy szolgáltatási képesség terén.

c) Iránymutató (direktív) kontrollok, amelyek a szervezet számára egy kiemelten fontos, negatív hatású cselekmény, esemény, kockázat elkerülésének lehetőségeire hívják fel a figyelmet, és így még időben lehetőséget adnak a vezetésnek a reagálásra, a várható negatív hatást megelőző, vagy mérséklő intézkedés meghozatalára, a hibás gyakorlat ismétlődésének megakadályozására.

d) Feltáró (detektív) kontrollok, amelyek a már bekövetkezett hibákat tárják fel, rámutatva a hiba, hiányosság előfordulásának tényén kívül a szervezetre gyakorolt, már bekövetkezett hatására is. Utólagos jellegük ellenére visszatartó erejük érvényesül.

18.10. Azt, hogy mely tevékenység esetében melyik kontrolltípust kell alkalmazni – esetleg egyidejűleg többet is –, a HM szervek vezetői, azaz a folyamatgazdák határozzák meg.

18.11. A kontrolldokumentáció – az ellenőrzési nyomvonallal együtt alkalmazva – tartalmazza:

a) a kontroll leírását, tartalmát,

b) a kontroll típusát, amelyek az alábbiak lehetnek:

ba) szervezeti kontrollok,

bb) személyi, személyzeti kontrollok,

bc) vezetői ellenőrzés,

bd) jóváhagyási, engedélyezési kontrollok,

be) működési (teljességi és pontossági) kontrollok,

bf) hozzáférési (fizikai) kontrollok,

bg) működési folytonosság megszakításának, helyreállításának kontrolljai,

bh) rendszerfejlesztési kontrollok,

bi) dokumentációs kontrollok,

c) a kontroll felelősét,

d) a kontrolltevékenység elvégzésének gyakoriságát, elvárt idejét, a jelentési kötelezettséget és

e) a kontroll elvégzésének dokumentumait.

19. Információ és kommunikáció

19.1. A minisztérium működésében olyan rendszereket kell kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez és személyhez, amely történhet

a) az információs és kommunikációs követelmények szabályozásával,

b) az információ kezelésének, és rendelkezésre bocsátásának követelményeivel,

c) nyilvántartási, tárolási, hozzáférési szabályokkal.

19.2. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg határozásra kerüljenek.

19.3. A rendszer kialakításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy minden olyan információ megjelenjen és feldolgozásra kerüljön, amely alapvetően szükséges a minisztérium irányítása, működése és ellenőrizhetősége szempontjából. Ennek megfelelően az alábbi szempontok érvényesülését kell biztosítani:

a) Vertikálisan: a minisztérium vezetése által adott útmutatásoknak, információknak biztosítania kell az adott ponton a megfelelő kompetenciával rendelkező HM szerv vezetője döntéseinek megalapozását, illetve az alulról felfelé áramló információk (kockázatok azonosítása, a hiányosságok, csalások, a szabálytalanságok bemutatása, beszámolás a működésről és a pénzügyekről stb.) rendeltetési helyükre, végső soron a felső vezetéshez való eljutását, a visszacsatolást.

b) Horizontálisan: a rendszert alkotó, egymás tevékenységét kiegészítő, egymásra hatást gyakorló folyamatok funkcionális kapcsolódási pontjaira beépített kontrollok hatékony működéséhez szükséges információkat a folyamatgazdák (HM szervek vezetői), illetve az ellenőrzést végzők úgy kapják meg, hogy azok tegyék lehetővé az érintettek közötti együttműködést, véleménycserét, együttes fellépést, közös döntési javaslatot a nem előírásnak megfelelő feladatellátás akadályainak megszüntetésére, a szabályozás korrigálására.

20. Operatív nyomon követési (monitoring) rendszer

20.1. Olyan monitoring rendszert kell működtetni, amely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését.

20.2. Az ellenőrzési nyomvonalhoz kapcsolódóan ki kell alakítani egy olyan monitoring rendszert, amely egy hierarchikusan felépített vezetői információs, nyomon követési rendszer, amelynek alapján a minisztérium valamennyi tevékenységének minden szakasza értékelhető, és amelyből megfelelő visszacsatolás érkezik.

20.3. A folyamatokban meghatározott részfeladatok, illetve tevékenységek megvalósítását a beépített teljesítménymutatók, indikátorok révén kell mérni, melyek a célok teljesítésének státuszát jelzik.

20.4. A folyamatos monitoring lényegében beépül a minisztérium mindennapi működési tevékenységeibe, magában foglalva a vezetés rendszeres felügyelet-ellátó, ellenőrző tevékenységét, valamint más műveleteket, amelyeket az alkalmazottak hajtanak végre feladatkörük ellátása keretében.

20.5. A monitoringnak biztosítania kell, hogy az érintettek az ellenőrzési megállapításokat és javaslatokat megfelelően hasznosítsák, és azonnal tegyék meg azok alapján a szükséges intézkedéseket (intézkedések nyilvántartásának rendszere).

20.6. Az OBK monitoringja rutintevékenységek, külön értékelések, vagy e kettő kombinációja révén valósul meg oly módon, hogy

a) a folyamatos operatív monitoring tevékenységek kiterjednek az összes kontrollelemre, és magukban foglalják a szabályellenes, etikátlan, gazdaságtalan tevékenységek megakadályozására létrehozott, de nem hatékony és nem kellően eredményes OBK-val szembeni fellépést,

b) a külön értékelések gyakorisága és terjedelme elsősorban a kockázatok értékelésétől és a folyamatos monitoring eljárások eredményességétől függ. Az OBK hiányosságait a vezetés megfelelő szintjére kell jelenteni, hogy ezáltal biztosítani lehessen, hogy a belső kontroll eljárások teljesítik a megcélzott eredményeket az előzetesen meghatározott módszerek és eljárások alapján és

c) a specifikus külön értékelések az OBK eredményességének kiértékelésére irányulnak és céljuk biztosítani, hogy a belső kontroll az előre meghatározott módszerekkel és eljárásokkal elérje a kívánt eredményeket.

20.7. A monitoringnak biztosítania kell, hogy:

a) a mindennapi feladatok elvégzésére létrehozott kontrollok a minisztérium minden szintjén, minden területén, minden funkcióban megfelelően működjenek,

b) folyamatosan a felügyelete alatt tartson minden folyamatot, és az azokba beépített kontrollokat,

c) a kockázatokkal és a kontrollok működésével kapcsolatos, a résztvevők számára nélkülözhetetlen információk jól megalapozottan és kellő időben eljussanak az érintettekhez,

d) a különböző szintű vezetők kockázatkezeléssel kapcsolatos beszámoltatására rendszeres időközönként kerüljön sor.

20.8. Az operatív monitoring rendszer hatékony működésének alapfeltétele a megfelelően kialakított és működtetett jelentéstételi rendszer. Az OBK-ban található hiányosságokat minden vezetőnek a hiányosság észlelését követően azonnal jelentenie kell. Ennek iránya a szervezeti egységtől kiindulva a jelentési folyamatban alulról felfelé történik a megfelelő magasabb szintekre.

20.9. A monitoring rendszerében a felelősségi szintek minden egyes résztvevője figyelemmel kíséri az egyes feladatok végrehajtásának alakulását, szintjét, értékelve az indikátor-rendszer alapján, és visszacsatolásként tájékoztatja az adott szintű vezetőt a beszámolás, beszámoltatás rendszerében.

21. Az OBK rendszerének egyéb okmányai

21.1. A HM szervek vezetői saját hatáskörükben határozzák meg az általuk vezetett HM szerv okmányai elkészítésének felelősét, amit ügyrendjeikben rögzítenek.

21.2. A minisztérium tevékenységének teljes vertikumát le kell fedni az OBK rendszere okmányainak kialakításával a kitűzött eredményességi és hatékonysági célok elérése érdekében.

21.3. A HM szervek a külső és belső ellenőrzésekről – a 8. függelék szerinti formában és adattartalommal – két önálló nyilvántartást vezetnek, melynek segítségével nyomon követik az államháztartási külső (az ÁSZ, a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat ellenőrző szerv és a kincstár részéről, valamint a felsorolt szervezetek megbízottjai által végzett), a kormányzati, valamint a belső ellenőrzések jóváhagyott jelentéseiben tett megállapítások, javaslatok alapján hozott intézkedések végrehajtását, illetve a végre nem hajtott intézkedéseket, és azok okait.

21.4. A nyilvántartás áttekinthető képet ad a Bkr. 13. § (1) bekezdésébe tartozó külső ellenőrzések kapcsán az ellenőrzési jelentésben megfogalmazott javaslathoz kapcsolódó intézkedések végrehajtásának helyzetéről, intézkedésenként.

21.5. A nyilvántartásban a tárgyévben jóváhagyott intézkedési tervet kell szerepeltetni. A tárgyévben végre nem hajtott, illetve a tárgyéven túlnyúló határidős intézkedéseket a következő évi nyilvántartásba át kell vezetni.

21.6. A nyilvántartásban rögzített intézkedések és a kapcsolódó feladatok végrehajtásának nyomon követése (monitoring) kiemelt vezetői feladat és kötelesség, melynek realizálása a HM szervek ez irányú tevékenységét jelenti.

21.7. Az intézkedések nyilvántartására szolgáló táblázat kitöltése, vezetése a HM szervek feladata a jóváhagyott, vonatkozó intézkedési tervek alapján.

21.8. A HM szervek vezetői a nyilvántartás adatait minden esetben felülvizsgálják, különös tekintettel a lejárt határidejű feladatokra, intézkedésekre, és az esetlegesen bekövetkezett változásokat, módosításokat a vonatkozó eljárásrend betartása mellett átvezetik a nyilvántartásokon.

21.9. A nyilvántartás tartalmáért, a megkövetelt információk valódiságáért, aktualitásáért a HM szervek vezetői, mint az elrendelt intézkedések végrehajtói a felelősek.

21.10. Az elrendelt feladatok végrehajtásának nyomon követését, a szükséges beszámoltatási, információszolgáltatási feladatokat a HM szerv vezetője végzi.

22. Beszámolási kötelezettség, vezetői nyilatkozat

22.1. A HM KÁT a Bkr. 1. melléklete szerinti formában és tartalommal nyilatkozik a minisztérium belső kontrollrendszere működtetéséről.

22.2. Az értékelési feladattal összefüggésben – annak alapja és előzményeként – a HM szervek vezetői hasonló tartalommal, és ugyanolyan formában saját feladatkörükkel összefüggésben értékelik a vezetésük alá tartozó szervezeti egység belső kontrollrendszerét. A nyilatkozathoz csatolni kell a feltárt szabálytalanságokat tartalmazó, 4. függelék szerinti Szabálytalanságok nyilvántartását, valamint a 7. függelék szerinti nyilvántartást a bekövetkezett kockázatokról.

22.3. A kitöltött vezetői nyilatkozatokat a HM KOF részére kell megküldeni a tárgyévet követő év február 28-ig a HM KÁT nyilatkozatának előkészítése érdekében, amelyet a HM KOF március 31-ig megküld a HM GTSZF részére az államháztartásért felelős miniszternek történő továbbítás céljából.

22.4. Amennyiben az év során a HM szerv élén vezetőváltás történik, a távozó vezető kitölti a vezetői nyilatkozatot a tevékenységére vonatkozó időszakra, melyet a következő vezető(k) nyilatkozatával együtt kell a tárgyévet követő évben a HM KOF részére megküldeni.

22.5. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje keretében a feltárt hibák minisztériumra vonatkozó összesített nyilvántartását, és a tevékenység eredményével, tapasztalataival kapcsolatos összesített értékelő jelentést a HM KOF készíti el március 31-ig.

22.6. Az összesített nyilvántartást és értékelő jelentést a minisztérium szabálytalansági felelősi feladatait ellátó HM KOF főosztályvezető hagyja jóvá és tájékoztatásul felterjeszti a HM KÁT részére. A HM KOF a HM KÁT által ellenjegyzett összesített értékelő jelentést megküldi a HM GTSZF részére a HM tárca éves szöveges beszámolójába történő bedolgozás céljából.

22.7. A HM szervek az általuk tárgyévben vezetett nyilvántartások alapján beszámolót készítenek a külső ellenőrzésekhez kapcsolódó intézkedésekről, melyet a tárgyévet követő év január 10-ig megküldenek a HM KOF-nak. A beszámolónak tartalmaznia kell a megtett intézkedések rövid leírását, a végre nem hajtott intézkedések okát, az áthúzódó feladatokat, továbbá a beszámolójuk alapját képező nyilvántartásokat önálló mellékletként.

22.8. A HM KOF összesíti a beszámolókat, és az összesítés eredményeként elkészített beszámoló jelentést a tárgyévet követő év január 25-ig felterjeszti a HM KÁT részére jóváhagyásra. A beszámolót jóváhagyást követően a HM KOF megküldi a HM BEF részére a tárgyévet követő év január 31-ig.

22.9. A jelentési kötelezettségek maradéktalan és pontos végrehajtása érdekében a HM KOF minden évben december 15-ig felkészítő és egyeztető megbeszélést szervez a HM szervek vezetői részére vagy az általuk kijelölt ügyintézők számára.

1. függelék az Operatív Belső Kontrollok Rendszere Szabályzathoz


Minta az „Ellenőrzési nyomvonal” kidolgozásához
A HM szerv ellenőrzési nyomvonala

Ssz./
KP sorszáma

Tevékenység, feladat/
Kontroll tevékenység

Jogszabály,
utasítás,
intézkedés/
A kontroll
típusa, szabályzója

Előkészítő, koordináló, javaslatkészítő/
A kontroll végrehajtója, felelőse

Keletkező dokumentum/
A kontroll jelentésének módja

Jóváhagyó (J) Felelős (F), Kötelezettség vállaló (K)/ Értékelő vezető

Határidő/ Gyakoriság, határidő

Ellenőrzés (E),
Érvényesítés (É)

Utalványozás (U), Ellenjegyzés (E)

Pénzügyi teljesítés

Könyv- vezetésben megjelenés/
a kontroll elvégzésének dokumentumai

Szervezeti egység

I.

Főfolyamat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Részfolyamat

 

 

 

2.

Részfolyamat

 

 

 

1.

Tevékenység/pl.: az ellenőrzési nyomvonal felülvizsgálata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KP 1

A felülvizsgálat eredményének ellenőrzése

Vezetői
és
rendszerfejlesztési/ Általános
Belső Kontroll Szabályzat

Felelősségi szint vezetője

Adatszolgáltatás a szervezet vezetője részére, írásban

A szervezet vezetője

HM ut., belső szabályzó (ált.szab.)

 

 

 

A módosított ellenőrzési nyomvonal, illetve
az Általános Belső Kontroll Szabályzat jóváhagyása

II.

Főfolyamat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Részfolyamat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Részfolyamat

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Az ellenőrzési nyomvonal szerkezeti tartalma

(1.) Sorszám: a tevékenységek sorrendiségére utal/valamint a beépített Kontroll Pont (KP) sorszámát jelzi, amely folytonos.

(2.) Tevékenység/feladat: a tevékenység, feladat pontos tárgya, tartalmának, céljainak leírása/valamint a kontroll tevékenység részletezése.

(3.) Jogszabály, utasítás, intézkedés: a tevékenységek jogi alapja (külső és belső jogforrások), amelyet a feladat elvégzése során kötelezően figyelembe kell venni/továbbá a kontroll típusát és az azt előíró szabályzót kell feltüntetni.

(4.) Előkészítő, koordináló, javaslatkészítő: azon személy/szervezeti egység megnevezése, aki az adott feladat előkészítését végzi/a kontroll végrehajtásáért felelős beosztás megnevezése.

(5.) Keletkező dokumentum: a tevékenység során keletkező dokumentum, illetve adat, amelyet a Felelős (F) rovatban megjelölt személy kiadmányoz, ellenjegyez, vagy egyéb módon jóváhagy/a kontroll eredménye jelentésének módját determinálja.

(6.) Jóváhagyó, Felelős, Kötelezettségvállaló: a tevékenység elvégzését jóváhagyó, az ellátásáért felelős személy/szervezeti egység, illetve pénzügyi folyamat esetén a kötelezettségvállaló személy/az (5.) oszlopban jelzett jelentés címzettje, előjáró vezető.
(7.) Határidő: a tevékenység elvégzésének pontos határideje, ismétlődő tevékenység esetén rendszeressége/a kontroll végrehajtásának gyakorisága, időszakai, időpontjai, ….

(8.) Ellenőrzés, érvényesítés: a tevékenység előkészítésének, végrehajtásának ellenőrzését végző személy/szervezeti egység (esetleg az ellenőrzési feladatok rövid, tömör megfogalmazása), pénzügyi folyamat esetén az érvényesítő személy.

(9.) Utalványozás, ellenjegyzés: pénzügyi kifizetéssel járó tevékenység esetén az utalványozó, ellenjegyző megjelölése.

(10.) Pénzügyi teljesítés: a pénzügyi teljesítéssel kapcsolatos bármilyen megjegyzés.

(11.) Könyvvezetésben megjelenés: ez jelentheti konkrétan csak a könyvviteli elszámolásban való megjelenést (HM KGIR, Eszközprogram), illetve jelentheti azon nyilvántartások megjelölését, amelyben a feladat végrehajtás során keletkezett adat, dokumentum megjelenik (eredményességi, hatékonysági elemzések is)/ a kontroll elvégzésének dokumentumait (amin az ellenőrzés tényét rögzítették, pl.: változás-visszaigazolás.
(Azoknál a tevékenység/feladatoknál, ahol nem értelmezhető a táblázat valamennyi rovata, csak a vonatkozó rovatokat kell kitölteni, a nem jellemző rovatba a nem 0értelmezhető {né} megjegyzést kell tenni.)

2. függelék az Operatív Belső Kontrollok Rendszere Szabályzathoz

Példák szabálytalanságfajtákra
(nem taxatív jellegű felsorolás)

Szabálytalanság fajtája

Példa a szabálytalanságfajtára

Szabályozatlanság miatt

– az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, illetve azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása;

Lebonyolítással kapcsolatos

– a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása;
– az előírt határidők be nem tartása;
– pénzbeli juttatásoknál a juttatás rendeletetéseként a szabályozásban rögzített céloktól való eltérés;
– uniós támogatásoknál a közösségi politikák (esélyegyenlőség, környezetvédelem) figyelmen kívül hagyása;

Pénzügyi

– pénztárban jelentkező pénztárhiány,
– jogtalan kifizetések (pl. előirányzat nélküli vagy azt meghaladó elszámolás, jogalap nélküli pénzbeli juttatás folyósítása);
– a szabályozásban meghatározottat meghaladó összeg kifizetése, folyósítása;
– a szabályozásban foglalt feltételeknek meg nem felelő elszámolások befogadása;

Számviteli

– a szabályozásban előírtaknak megfelelő számvitel vezetésének elmulasztása;
– olyan számvitel vezetése, amelyből a pénzmozgás, a pénzbeli juttatások tényleges felhasználása vagy a bevételek forrása a bizonylatok alapján nem vagy csak nehezen követhető;

Irányítási-vezetési

– az ellenőrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE – azon belül a kontrollok – kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy nem megfelelő működtetésük;
– az egymással összeférhetetlen funkciók szervezeti és funkcionális szétválasztásának elmaradása;
– a beszámoltatási rendszer működtetésében jelentkező hiányosságok;

Informatikai

– az informatikai rendszer hiányosságai (pl. egyes modulok vagy bizonyos kontrollpontok és kontrollfunkciók hiánya, a hozzáférés nem megfelelő korlátozása), azok kihasználása;
– adatbevitel, illetve adatmódosítás nyomon követhetőségének hiánya, pontatlansága;
– az adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése; – számítástechnikai rendszerhiba miatt bekövetkező szabálytalanságok, azokon belül kiemelten a túlfizetések, hibás levonások;
– késve vagy egyáltalán el nem készített szoftverek;
– a programrendszer szabályozás szerinti működésének ki nem alakítása, a működtetés elmaradása vagy hiányos jellege;
– az ügyviteli folyamatokat, valamint a szakmai és informatikai hibajavításokat érintő programmódosítások végrehajtásának elmaradása vagy késedelmes teljesítése;

Dokumentációs, nyilvántartásbeli

– nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem a kellő tartalmú (az utólagos reprodukálást lehetővé nem tevő), a nyomon követést és a vezetői ellenőrzést nem vagy nem kellően segítő, vagy nem az előírások szerint részletezett, illetve szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen követhető nyilvántartás, dokumentáció

Adminisztratív jellegű

– számszaki hibák;
– indokolatlan késedelem a szakmai feladatok vagy a kifizetések teljesítésekor;
– adatok téves megállapítása (pl. hibás besorolás, az ügyintézőnek felróható okból tévesen levont adók, járulékok);
– pontatlan, valótlan, bizonylatokkal nem kellően alátámasztott adatok bevitele az informatikai nyilvántartási rendszerbe;
– az adatbevitel késve történő végrehajtása vagy elmaradása;
– bizonylatok, megállapodások, szerződések módosítása annak megfelelő dokumentálása (pl. a javítások leszignálása) nélkül;
– bizonylatok vissza-dátumozása;
– az egyes bizonylatok tartalma közötti vagy azokon belüli ellentmondások;

Közbeszerzéssel kapcsolatos

– a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése;
– hibás előkészítés;
– a pályáztatás elhagyása vagy nem a tényleges érték szerinti megoldásnak megfelelő lebonyolítása;
– egyenlő elbánás elvének megsértése (pl. szállító-specifikus feltételek kiírása);
– megfelelő dokumentálás elhanyagolása

Ellenőrzéssel összefüggő

– a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása;
– kötelező ellenőrzési tevékenységek elhanyagolása
– elfogultság
– vonatkozó szabályok megsértése
– a kockázatelemzésen alapuló mintavételezés elhagyása
– ellenőrzési tervtől való engedély nélküli eltérés
– belső ellenőrzési kézikönyv figyelmen kívül hagyása
– függetlenség csökkenése irányába ható bármely tevékenység
– intézkedések nyomon követésének (monitoringjának) elmaradása

Monitoringgal összefüggő

– kötelező monitoring tevékenységek elhanyagolása;
– elfogultság

Összeférhetetlenséggel kapcsolatos

– az összeférhetetlenségi szabályok megsértése;
– a szabályozás szerint kötelezően szétválasztandó munkakörök, funkciók elkülönítésének elmulasztása;

Titoktartással kapcsolatos

– a minősített adat kezelésének rendjére vonatkozó szabályok megsértése;
– a számítástechnikai rendszerrel össze nem függő adatkezelési és adatvédelemmel kapcsolatos szabálytalanságok;

Tájékoztatással kapcsolatos

– szabályozásban foglalt jelentéstételi, információadási kötelezettség vagy az arra előírt határidők be nem tartása;
– a jelentésekben nem a valós helyzetet tükröző tények, adatok vagy mutatók szerepeltetése;

3. függelék az Operatív Belső Kontrollok Rendszere Szabályzathoz

Jegyzőkönyv a szabálytalanságról

Iktatószám:

A vizsgálat kezdetének időpontja: 20… ……………….. hó ……. nap
A vizsgálat befejezésének időpontja: 20… ………………… hó …… nap
A vizsgálatot végző személy(ek) neve, beosztása: ………………………………………….
A szabálytalanság észlelésének időpontja: 20. …………… hó ….… nap
A szabálytalanságot bejelentő neve, beosztása: ………… (pl.: munkatárs, vezető, üzleti partner, ügyfél stb.)
A szabálytalanság észlelésének módja (az észlelő elmondása alapján)

Az észleléskor kiállított dokumentum tartalmi helyességének felülvizsgálati tapasztalatai:

Az észlelést követően már megtett intézkedések és azok hatásai:

A szabálytalanság leírása:
– a szabálytalanság ténye,
– a szabálytalanság minősítése (gondatlan, szándékos),
– a szabálytalanság elkövetésének időpontja,
– a megsértett előírástól való eltérés (jogszabály, belső szabályzat, utasítás),
– a folyamat, vagy tevékenység szabálytalanság által érintett része,
– a szabálytalansághoz vezető körülmények, tényezők,
– a szabálytalanság korrigálhatóságának, vagy korrigálhatatlanságának ténye,
– a szabálytalanságot elkövető/k/ megnevezése,
– az elkövetés módja,
– a szabálytalanság gyakorisága (eseti, időszakos, rendszeres),
– a szabálytalanság következménye (minőségromlás, hibás szolgáltatás, téves kifizetés, egyéb kár).

A helyben hozott intézkedések:
– az intézkedés jogalapja
– a döntéshozó megnevezése
– a döntéshozatal időpontja
– az intézkedés ismertetése (megszüntetés, korrekció, javaslattétel felsőbb szintű intézkedésre)
– az eljárás eredménye

A vizsgálatot végzők által szükségesnek tartott további intézkedések megtételére vonatkozó javaslatok:

A jegyzőkönyv továbbításának időpontja (az átadás napja)

Csatolt dokumentumok
– a tényt alátámasztó alapdokumentumok, (pl. számlák, pénztári kiadási bizonylatok)
– a szabálytalanságot elkövető/k/ és más érintettek nyilatkozatai

A jegyzőkönyv készítésének helye, időpontja: ……….., 20… ………….. hó …… nap


 

………………………………

………………………………

 

Vizsgált szervezet/szervezeti

Jegyzőkönyv készítő aláírása

 

egység vezetőjének aláírása



 

………………………………

………………………………

………………………………

 

A vizsgálatot végző személy(ek) aláírása

4. függelék az Operatív Belső Kontrollok Rendszere Szabályzathoz

A szerv megnevezése 20… . évi szabálytalanság nyilvántartása

Sorszám:

A szabálytalanság típusa*:

A keletkezett kár összege:

A szabálytalanság leírása:

A lezárult eljárás eredménye:

A szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedések felsorolása:

A kapcsolódó dokumentáció nyilvántartási szám szerinti felsorolása:

A szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedések megvalósításának ellenőrzése, (nyomon követése):


* Büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásra okot adó szabálytalanság.

5. függelék az Operatív Belső Kontrollok Rendszere Szabályzathoz

Kockázattípusok és tipikus kockázati tényezők (minta)

Kockázat típusa

Leírása

Konkrét kockázati tényezők

Kezelési lehetőségek

1. Külső kockázatok

1.1. Gazdasági

infláció magasabb a tervezettnél

a költségvetési források szűkösnek bizonyulnak

takarékos gazdálkodás

1.2. Infrastrukturális

az infrastruktúra hiányosságai vagy hibái

szolgáltatás időszakos kimaradása (gáz, villany, víz) tartalék kapacitás biztosítása

 

1.3. Jogi és szabályozási

Jogszabályok vagy egyéb szabályozók hibái, hiánya, bonyolultsága, egymásnak ellentmondó jogszabályok, törvény végrehajtási rendeletének hiánya, időbeli csúszása

szabályozatlan területek, jogszabályváltozás

jogszabály/szabályozó alkotás, ill. annak kezdeményezése

1.4. Politikai

kormányváltás, a szervezet tevékenységének politikai megítélése változik

politikai ellenállás a szervezet tevékenységével kapcsolatban

lobbitevékenység

1.5. Elemi csapások

„vis major” események

tűz, árvíz, belvíz stb. kedvezőtlen időjárás

katasztrófavédelmi terv készítése, tevékenység más időpontra helyezése, felkészülés a tervezéskor

2. Pénzügyi kockázatok

2.1. Költségvetési

a feladat ellátásához elégtelen
a rendelkezésre álló forrás

költségvetési elvonás

prioritások kijelölése, feladatelhagyás kezdeményezése

2.2. Gazdasági, pénzügyi és vagyonelleni bűncselekmények

szándékos magatartással történő károkozás

eszközvesztés, leltárhiány

őrzés-védelem ellenőrzésének megszervezése, belső ellenőrzés, nyilvántartások fegyelmi eljárás

2.3. Felelősségvállalási

ellenjegyzési eljárási hibák, szabálytalan kötelezettségvállalás

ellenjegyzés elmaradása, jogtalan kifizetések

belső (vezetői) ellenőrzés

3. Tevékenységi kockázatok

3.1. Működési

elérhetetlen célkitűzések, csak részben megvalósuló feladatok működési folyamatok nem hatékony kialakítása ellátási hibák (szakágak szerint), jogszabályok megsértése

erőforrások pazarló felhasználása épületek, úthálózat rossz állapota kevés/rossz minőségű a rendelkezésre álló anyag

hatékonysági számítások, ellenőrzés outsourcing felújítás

3.2. Információs

információhiány, megalapozatlan döntések

előzmények ismeretének hiánya, elmaradt feladatok, elégtelen információáramlás

döntés kizárólag az előzmények (korábbi anyagok) ismeretében információs csatornák kiépítése

3.3. Technológiai

csökkenő hatékonyság az elavult technika miatt, rendszerhiba

tűz-, robbanás- stb. veszélyes anyagok használata, számítástechnikai háttér hiányosságai, elavult eszközök, balesetveszély, károkozás harmadik személyeknek

felkészítés, munkavédelmi oktatás,
a balesetekre való előzetes felkészülés, beruházás ellenőrzés, átvizsgálás gyakoriságának emelése, beszerzés kezdeményezése

3.4. Döntési

hosszú döntési lánc, kompetenciák nem egyértelműek, hatáskörök átfedik egymást, egyes területeknek nincs gazdája, rövid határidő szabása

későn meghozott döntések „egymásra mutogatás„

döntési lánc pontosítása, szabályozók változtatása, döntési hatáskörök alacsonyabb szintre szállítása

4. Emberi erőforrás kockázatok

4.1. Személyzeti

a szükséges számú, megfelelő képzettségű állomány hiánya

szakemberhiány

állománytábla módosítás kezdeményezése, toborzás

4.2. Munkahelyi környezet

egészséges és biztonságos munkahelyek hiánya

betegség miatti hiányzás, rossz munkahelyi hangulat, balesetek

munkahelyi körülmények javítása, vagy kompenzáció (pihenőidő, külön juttatás) ösztönzés, közös programok

4.3. Emberi

túlzott leterheltség, nem megfelelő hozzáállás ismeretek, rutin hiánya

határidők be nem tartása, téves kifizetések, könyveléstechnikai hibák

vezetői ellenőrzés (pl. határidős munkák nyilvántartása) oktatás, továbbképzés szervezése

6. függelék az Operatív Belső Kontrollok Rendszere Szabályzathoz

Minta a „Kockázat-nyilvántartás” kidolgozásához


Szervezeti elem

Nyt. szám:

A szervezeti elem Kockázat-nyilvántartása

Érvényes 20...-től

Ssz.

Ellenőrzési nyomvonali hivatkozás

Tevékenység
/feladat megnevezése

Kockázati tényezők

Bekövetkezés valószínűsége

Tevékenységre gyakorolt hatás

Kockázat értéke

Besorolás

Javasolt intézkedés

Felelős

Ellenőrzési eljárás

Eljárás eredménytelenség esetén

I.

 

Szervezeti egység

1.

 

(Pl.:) Javaslatok összeállítása
a költségvetési előirányzatok módosítására

Külső: év közben felmerült, nem tervezett váratlan feladat(ok)

2

3

6

K

Körültekintő, átgondolt átcsoportosítás – feladattervezés

Log. Főn.

Felhasználások előtti folyamatos ellenőrzés

Előirányzatok újbóli módosítása – feladatstruktúra áttekintése

2.

 

 

Pénzügyi: a feladat ellátáshoz nem megfelelő összegű intézményi költségvetés

1

3

3

E

Takarékos, hatékony gazdálkodás, naprakész nyilvántartás vezetése

Log. Főn.

Felhasználások ellenőrzése

Költségvetési tartalék aktiválása, módosítási javaslat

3.

 

 

Működési: nem megfelelő bontásban, arányban javasolt módosítás

2

2

4

K

Felhasználási tervek készítése, feladatok átütemezése, előirányzat átcsoportosítás

Log. Főn.

Felhasználások ellenőrzése, felhasználási tervek készítése

Előirányzat módosítási javaslat

4.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




Kockázat-nyilvántartás szerkezeti tartalma:

1. Sorszám: tevékenységek sorrendiségére utal.

2. Tevékenység/feladat megnevezése: az ellenőrzési nyomvonalban nevesített tevékenység.

3. Kockázati tényezők: itt kell elvégezni a kockázatok azonosítását, vagyis a tevékenység során, melyek azok a tényezők (pl.: személyzeti: megfelelő képzettségű személyi állomány hiánya, külső: nem megfelelő megoszlásban jóváhagyott költségvetés), melyek meggátolhatják a szervezetet a céljainak, az alaprendeltetési feladatainak az elérésében.

4. Bekövetkezés valószínűsége: A kockázat értékelése során itt kell meghatározni a kockázat bekövetkezés valószínűségének az értékét (1, 2, 3 értékek közül).

5. Tevékenységre gyakorolt hatás: A kockázat értékelése során itt kell meghatározni a kockázat bekövetkezése esetén a tevékenységre gyakorolt hatás értékét (1, 2, 3 értékek közül).

6. Kockázat értéke: A bekövetkezés valószínűsége és a tevékenységre gyakorolt hatás értékének a szorzata.

7. Besorolás: Itt kerül meghatározásra, hogy a kockázati tényezőkre adott válaszok (kockázatkezelési stratégiák) közül melyiket választja a szervezet.

8. Javasolt intézkedés: A kockázat felmerülése esetén, mely az az eljárás, intézkedés, amellyel a kockázat újbóli bekövetkezésének a valószínűsége csökkenthető.

9. Ellenőrzési eljárás: Ellenőrzési eljárás, módszer, amellyel ellenőrizhető, nyomon követhető a kockázat kezelésére hozott intézkedés.

10. Felelős: A tevékenység, feladat végrehajtásáért felelős személy megnevezése.

11. Eljárás eredménytelenség esetén: A kockázat csökkentésére tett intézkedés után még fennálló kockázat megszüntetését szolgáló intézkedések.

7. függelék az Operatív Belső Kontrollok Rendszere Szabályzathoz


Szervezeti elem
Nyt. szám:

Nyilvántartás a bekövetkezett kockázatokról

Ssz.

Beazonosítás
a kockázat nyt. alapján

Tevékenység/feladat megnevezése

Kockázati tényezők

Bekövetkezés valószínűsége

Tevékenységre gyakorolt hatás

Kockázat értéke

Besorolás

Javasolt/hozott intézkedés

Felelős

Ellenőrzési eljárás

Eljárás eredmény-
telenség esetén

Szervezeti egység

1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

3.

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


(A bekövetkezett kockázatok értékelése megváltozik, hiszen a bekövetkezés valószínűsége magasabb lesz. A korrekciót a kockázat-nyilvántartásban kell átvezetni a meghatározott új értékekkel.)

8. függelék az Operatív Belső Kontrollok Rendszere Szabályzathoz


Minta az „Ellenőrzésekhez kapcsolódó intézkedések nyilvántartása”-nak kidolgozásához

Ellenőrzésekhez kapcsolódó intézkedések nyilvántartása

 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

sorszám

Ellenőrzés iktatószáma / ellenőrzés azonosítója

A külső ellenőrzést bejelentő levél iktatószáma

A külső ellenőrzést végző megnevezése

A külső ellenőrzést végző vizsgálatvezető neve és elérhetősége

Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezése

Az ellenőrzött szervnél kijelölt szakmai kapcsolattartó neve és elérhetősége

Az ellenőrzés tárgya (címe) Intézkedést igénylő megállapítás

Intézkedést igénylő megállapodás

Ellenőrzési javaslat

A javaslat alapján előírt intézkedés

1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

A vonatkozó intézkedési terv iktatószáma

A vonatkozó intézkedési terv jóváhagyásának időpontja

Az intézkedés felelőse (beosztás és szervezeti egység)

Az intézkedés végrehajtásának határideje

Módosítás (leírás / NEM)

Az intézkedés teljesítése (dátum / NEM)

Megtett intézkedések rövid leírása

A határidőben végre nem hajtott intézkedések oka

A nem teljesülés kapcsán tett lépések

Megjegyzés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

A szakutasítást a 31/2014. (HK 12.) HM KÁT szakutasítás 5. pontja hatályon kívül helyezte 2014. november 5. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére