2013. évi CCXXX. törvény

1. § (1)² Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2014. évi

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet (a továbbiakban: Ny. Alap) 2014. évi

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet (a továbbiakban: E. Alap) 2014. évi

2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek és a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás két alrendszere és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2014. december 31-ére tervezett adóssága 296,9 forint/euró, 240,6 forint/svájci frank és 225,0 forint/amerikai dollár árfolyam mellett az államháztartás központi alrendszerében 23 392,7 milliárd forint, az államháztartás önkormányzati alrendszerében 40,0 milliárd forint, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 163,4 milliárd forint.

(2) 2014. december 31-én az államadósság-mutató

(3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján várhatóan 76,9%.

(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2013. év végén várható 77,4%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

4. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül az 5. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

5. § (1)³ Céltartalék szolgál a X. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 2. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2014. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.⁴

(2)⁵ Céltartalék szolgál a X. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcímen

(3)⁶ A Kormány a X. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcím előirányzatából a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok cím, – 3. mellékletben szereplő – 6. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre átcsoportosíthat, ha a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.

(4) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a 2014. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

6. § (1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre és kezességvállalásra nem jogosult. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. – az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározott feladatkörét nem érintve – az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter erre vonatkozó engedélye alapján jogosult az állam képviseletében eljárni olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása során, amelynek kibocsátója az állam, és amely az állam tulajdonában levő pénzügyi eszköz átcseréléséhez, illetve biztosítékként annak megszerzéséhez kapcsolódik. Ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés, illetve pénzösszegnek a kibocsátó rendelkezésre bocsátása nélkül is létrehozható a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékpapírszámláján.

(2) A 2014. évben a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

(4) Az állam javára megszerzett, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő, átadott ingatlanok, valamint a PPP-konstrukcióban létrehozott, az állam javára megszerzett sport- és oktatási létesítmények összegszerű korlátozás nélkül adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba.

(5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

(6) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2014. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak növelését.

(7) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím-előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, mely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető.

(8) A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított, a XIII. Honvédelmi Minisztérium által vagyonkezelt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2014. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, technikai eszközeinek fenntartására és javítására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti a fejezet meglévő kiadási előirányzatának növelését.

(9) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2014. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, illetve a technikai eszközök fenntartására és javítására és az értékesítési eljárások során felmerült kiadásokra használhatja fel. A 2014. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 1. cím. 2. Egyéb HM szervezetek alcím bevételeként kell elszámolni.

(10) Az egészségügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt, valamint az állami egészségügyi feladatellátásra szükségtelenné vált állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2014. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával egészségügyi célra, így különösen egészségügyi célú beruházások és felújítások finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben vagy engedélyezheti e költségvetési fejezet meglévő kiadási előirányzatának növelését.

(11) A belügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2014. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a büntetés-végrehajtási szervezet fogvatartotti férőhelyeinek bővítését megvalósító beruházások és további belügyi, rendészeti célú ingatlanfejlesztési projektek finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIV. Belügyminisztérium fejezetben vagy engedélyezheti e költségvetési fejezet meglévő kiadási előirányzatának növelését.

(12) A szociális és gyermekvédelmi célokra használt, értékesítésre kijelölt, valamint az állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátásra szükségtelenné vált állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2014. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával szociális és gyermekvédelmi célra, így különösen állami szociális és gyermekvédelmi célú beruházások és felújítások finanszírozására felhasználhatók. A Kormány határozatában – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben vagy engedélyezheti e költségvetési fejezet meglévő kiadási előirányzatának növelését.

7. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítása útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi, 1000,0 millió forintot meg nem haladó összegig az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevételelmaradás.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg az 1000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat.

8. § (1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi 500,0 millió forintot meg nem haladó összegig az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevételelmaradás.

9. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól a 2014. évben elvont osztalék a központi költségvetés központosított bevétele, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni.

(2) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti, a szabadságvesztés végrehajtásának célja elérése érdekében létrehozott gazdasági társaságtól elvont – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – osztalék-bevétel a 2014. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása közfeladat-ellátás érdekében teljes egészében a szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében létrehozott társaságok beruházásaira, fejlesztéseire, továbbá e gazdasági társaságoknál foglalkoztatottak létszámának növelésére használható fel. A Kormány határozatában – legfeljebb e pénzforgalmilag teljesült osztalék bevételek mértékéig – új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIV. Belügyminisztérium fejezetben vagy engedélyezheti e költségvetési fejezet meglévő kiadási előirányzatának növelését.

(3) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) hatálya alá tartozó kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül, külön jogcímként kell elszámolni.

(4)⁷ Az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport kiadási és támogatási előirányzatának előirányzat-módosítással történő növelését engedélyezheti az Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2014. január 1. és 2014. június 30. közötti értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának és a 2014. július 1-jét követő értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ának, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2014. január 1. és 2014. június 30. közötti értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ának és a 2014. július 1-jét követő értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételnek a tervezett bevételt meghaladó hányada 25%-ának megfelelő összeggel. Az államháztartásért felelős miniszter a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet 25. cím, 51. Gazdasági Zöldítési Rendszer alcím kiadási és támogatási előirányzatának előirányzat-módosítással történő növelését engedélyezheti az Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2014. július 1-jét követő értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ának, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2014. július 1-jét követő értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételnek a tervezett bevételt meghaladó hányada 25%-ának megfelelő összeggel.

(5)⁸ Az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport terhére az Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2014. január 1. és 2014. június 30. közötti értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának és a 2014. július 1-jét követő értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ának, valamint az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2014. január 1. és 2014. június 30. közötti értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ának és a 2014. július 1-jét követő értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-ának megfelelő összeghatárig teljesíthet kiadásokat. Az államháztartásért felelős miniszter a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet 25. cím, 51. Gazdasági Zöldítési Rendszer alcím terhére az Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2014. július 1-jét követő értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ának, valamint az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2014. július 1-jét követő értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-ának megfelelő összeghatárig teljesíthet kiadásokat.

(6) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben kell elszámolni.

(7) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. § (3) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználására nyitott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelheti.

10. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 21 118,0 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2014. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles 2014. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2029,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 460,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve 5837,4 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2014. december 20-áig kell teljesíteni.

(8) A központi költségvetési szervek a 25 év alatti és az 55 év feletti, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódóan a szociális hozzájárulási adóból érvényesített, kiadási megtakarítást jelentő adó kedvezményüket kötelesek befizetni a központi költségvetés javára a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig.

(9) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2014. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a központi költségvetés javára.

11. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2014. január 1-jétől 437 300 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás összege 100 000 forint/év.

(5)⁹ A központi költségvetési szervként működő – köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok tekintetében a 33. § (7) és (13) bekezdésében megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

12. § (1)¹⁰ A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. és 24. alcímhez tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzatai – a 23. § (21) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket.

(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzatának felhasználásához egyedi 50,0 millió forint értékhatárt elérő és azt meghaladó összegnél az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(3) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-a a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport bevételét képezi.

13. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az 1. melléklet szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés a pénzalapok 2014. évi egyenlegét – az 1. melléklet szerinti költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként – alaponként a következők szerint állapítja meg:

(3) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 17 130,1 millió forintot ad át a XIX. Uniós fejlesztések fejezet részére.

(4) A Start-munkaprogram megvalósításához a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban 183 805,3 millió forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre. Ez az előirányzat nyújt fedezetet a 2013. évben elkezdett közfoglalkoztatási programok kötelezettségvállalásainak a 2014. évre áthúzódó kiadásai teljesítésére is.

(5) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2014. évben 1426,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(6) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a 2014. évben a központi költségvetésbe összesen 10 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Kutatási és Technológiai Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 1/4 részével kell teljesíteni.

14. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel.

(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az Ny. Alap kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

15. § A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója gyakorolja.

16. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím között átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1–18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti.

(3) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről átcsoportosítást hajthat végre a jogcímcsoporton belül az 1–18. jogcímre.

17. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1–18. jogcímek között, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között, valamint az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró, egészségbiztosításért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosítást hajthat végre.

18. § (1) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatási céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(2) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím,

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

19. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

20. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5000,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

21. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 170,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 5611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 1300,0 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.

22. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.

(3) Az Országgyűlés – az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 40. § (4) bekezdése szerinti eset és a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot

23. § (1) Az önkormányzati, valamint az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokat

(2) Az államháztartásért felelős miniszter az 5. § (2) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.

(3) A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat.

(4) Az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 36. alcím 8. Hozzájárulás a felsőoktatási intézmények PPP bérleti díjához jogcímcsoport terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet 5. Egyetemek, főiskolák cím javára, figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot.

(5) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 18. Országvédelmi Alap cím előirányzatot 2014. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni.

(6) A Kormány határozatban dönt az (5) bekezdés szerinti kiadási előirányzat felhasználásáról, ha az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerinti, 2014. szeptember 30-áig benyújtandó jelentésben szereplő, 2014. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) – a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,9%-át.

(7) A Kormány (6) bekezdés szerinti határozatát az államháztartásért felelős miniszter készíti elő, ennek során bemutatja a Kormány számára

(8)¹¹ A XI. Miniszterelnökség fejezetet, és a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szervek vezetői a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében fejezeti hatáskörben a szükséges előirányzat-átcsoportosításokról intézkedhetnek.

(9) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója

(10) Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója

(11) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az I. Országgyűlés fejezet, 24. cím 2. alcím 2. A 2014. évi választások előkészítése jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat azon előirányzatok javára, amelyek a választás lebonyolításához kapcsolódnak.

(12) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok cím javára.

(13)¹² A X. Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a X. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím, 41. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a X. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 17. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára.

(14)¹³ A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője és a X. Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 15. cím, 1. alcím, 3. Konzultációk kiadásai jogcímcsoport fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával kapcsolatban a szükséges előirányzat-átcsoportosításokról fejezeti hatáskörben intézkedhetnek.

(15) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője, a XI. Miniszterelnökség fejezet, 15. cím, 1. alcím, 21. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése jogcímcsoport terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek, főiskolák cím javára.

(16) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport terhére a 2. Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím javára a nevelőszülői jogviszonnyal összefüggésben felmerülő kifizetésekre átcsoportosíthat.

(17) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása jogcímcsoport és a 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött – a szociális, vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló – megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat.

(18)¹⁴ A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója és a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges előirányzat-átcsoportosításról fejezeti hatáskörben intézkedhetnek.

(19) A Kormány a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet kiadásai terhére legfeljebb 400,0 millió forint átcsoportosítást hajthat végre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet javára az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogramjának megvalósításához.

(20) Az I–VI., a VIII., a XXX., és a XXXIV. fejezetek fejezeti tartalék előirányzatát 2014. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni. A fejezeti tartalék az Országgyűlés határozatban adott jóváhagyásával használható fel.

(21)¹⁵ A Kormány határozatával a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadójából származó bevétel 2014. évben pénzforgalmilag teljesült mértékéig a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(22) A legfőbb ügyész a VIII. Ügyészség fejezet 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárása és megakadályozása alcím terhére átcsoportosítást hajthat végre a VIII. Ügyészség fejezet 1. Ügyészségek cím javára.

(23)¹⁶ A Kormány a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet kiadásai terhére átcsoportosítást hajthat végre más fejezet javára egyes szakképzési célok megvalósítása céljából.

(24)¹⁷ A 2014. évben az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében – az állam szerződéses kötelezettségei teljesítésének biztosítékául – szerződésből eredő fizetési kötelezettség teljesítésére irányuló nyilatkozatot tehet.

24. § (1) A XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatán legfeljebb 6750,0 millió forint előirányzat-módosítás engedélyezhető, ha a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2. Jövedéki adó alcím előirányzata, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcímcsoport előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része és munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter negyedévente előirányzat-módosítást engedélyezhet az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatok terhére, ha az általa meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben engedélyezett előirányzat-módosítás nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bevételek teljesítése 2014. november 28-áig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben, az év közben negyedévente engedélyezett előirányzat-módosítások összegével csökkentve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendelkezésére kell bocsátani.

(4) Ha 2014. június 30-áig az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott bevételi tervek teljesülnek, a bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain előirányzat-módosítás engedélyezhető.

25. § A kincstár az E. Alap részére a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 4. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatából, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 5. Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz jogcímcsoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

26. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2014-ben megfizetett összegének 96,3%-a az Ny. Alapot, 3,7%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a NAV állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15. napjáig – az utolsó negyedévben december 20-áig – a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 18. Köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei cím kiadási és támogatási előirányzatát megemeli a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett befizetések összegével.

(3) Az E. Alap részére a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszközátadás jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása

(4) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a (3) bekezdés szerinti támogatást csökkenti.

(5) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2014. évi központi költségvetés január–november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.

27. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés további költségvetési támogatást állapít meg

(3) Az Országgyűlés által a (2) bekezdés szerint megállapított költségvetési támogatásból a 3. melléklet 1., 2., 4–14., 16. és 18–21. pontjai szerinti támogatás és a vis maior támogatás felhasználási kötöttség mellett nyújtható.

(4) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatását szolgáló előirányzatokat a 4. melléklet szerint állapítja meg.

28. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2014. január 5-éig a települési önkormányzatok számára elérhetővé teszi a települési önkormányzatokat a 2. melléklet – I. pont 2. és 3. alpont, III. pont 1. alpont, IV. pont szerinti támogatások kivételével – alapján megillető támogatások összegét.

29. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2–4. mellékletben szereplő jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat.

30. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

31. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

32. § (1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a 3. melléklet 6. pontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.

(2) A 2. melléklet I. pont 1. alpontja, I. pont 3. alpontja, II. pontja, III. pont 2–5. alpontja, IV. pontja és a 3. melléklet 6. és 15–17. pontja alapján nyújtott támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 2. melléklet III. pont 1. alpont a)–c) alpontjában meghatározott ellátások esetében,

(4)¹⁸ A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet I. pont 2. alpontja, II. pontja, III. pont 3. alpontja, 4. alpontja és 5. alpontja szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(5) Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. §-a szerinti hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési önkormányzatot, annak befizetését a települési önkormányzat havonta, minden hónap 5. napjáig köteles teljesíteni. A hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 5. Költségvetési befizetések cím 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím előirányzatának bevételét növeli.

(6) A helyi önkormányzatoknak a 25 év alatti és az 55 év feletti, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó 2013. évi szociális hozzájárulási adó változásból eredő, 2014. évben keletkezett kiadási megtakarításait a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím 2. Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetések alcím 2. Helyi önkormányzati költségvetési szervek jogcímcsoport előirányzata javára kell teljesíteni és elszámolni.

(7) A kincstár az (5) és (6) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettséggel érintett helyi önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás során

(8) Ha a helyi önkormányzatot a (2) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (7) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján jár el. Ha az önkormányzatnak 2014. december 15-én bármilyen elmaradása van az (5) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára azonnali beszedési megbízást nyújt be.

33. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési feladatot ellátó intézményt fenntartó

(2) Az Országgyűlés a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményre és pedagógiai szakszolgálati intézmények által ellátott gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben, oktatásban és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház részére a 8. melléklet II. pontja szerint működési támogatást, a III. pontja szerint kiegészítő támogatást állapít meg.

(3) Az Nkt. 97. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet és az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartója átlagbér alapú támogatásra és az ilyen intézményre tekintettel a nemzetiségi önkormányzat vagy a bevett egyház a (2) bekezdés szerinti működési és kiegészítő támogatásra jogosult a 2013/2014. tanévre vonatkozóan.

(4) Az átlagbér alapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állami köznevelési feladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) által fenntartott iskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.

(5) Az átlagbér alapú támogatás a fenntartott nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó 27%-os mértékkel számított szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése kivételével. Az átlagbér alapú támogatás megbízási jogviszonyban óraadóként foglalkoztatottak megbízási díjára az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakiskolák, szakközépiskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig használható fel.

(6)¹⁹ A nemzetiségi önkormányzattal kötött köznevelési szerződés erre vonatkozó rendelkezése alapján az oktatásért felelős miniszter a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kis létszámú iskola köznevelési feladatai ellátásának biztosítása érdekében az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakon túl további támogatást nyújthat a nemzetiségi önkormányzat részére.

(7)²⁰ Az Országgyűlés az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, nem állami felsőoktatási intézmény, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet és az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartó részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetésre tekintettel a 2. melléklet III. pont 5. a) alpontjában meghatározott támogatással azonos összegű és azonos feltételek mellett nyújtott támogatást állapít meg.

(8)²¹ Az átlagbér alapú támogatás, a működési támogatás és a (7) bekezdés szerinti támogatás tényleges gyermek-, tanuló létszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.

(9)²² Az átlagbér alapú támogatás, a működési támogatás és a (7) bekezdés szerinti támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy

(10) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbér alapú támogatásra jogosult, ha

(11) A (10) bekezdés alapján nyújtott átlagbér alapú támogatás megállapításánál a gyermek, tanuló létszámba nem számíthatóak be azok a gyermekek, tanulók, akik után a fenntartó tandíjat szed.

(12) Külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által elismert vagy akkreditált köznevelési intézmények esetében a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítők után az Országgyűlés nem biztosít támogatást.

(13) A köznevelési feladatot ellátó intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, nem állami felsőoktatási intézmény, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet és az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartó

(14) A (13) bekezdés szerinti tankönyvtámogatásokkal összefüggésben egy tanulót csak egy jogcímen lehet figyelembe venni.

(15) A (13) bekezdés szerinti tankönyvtámogatásokat az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2014. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.

(16) A bevett egyház az állami iskolában általa szervezett hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódóan tankönyvtámogatásra jogosult. A tankönyvtámogatást a bevett egyház a hit- és erkölcstan oktatásban résztvevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel. A támogatást az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2014. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár. A tankönyvtámogatás fajlagos összege

(17) A bevett egyház az állami iskolában általa szervezett hit- és erkölcstan oktatásra tekintettel az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további átlagbér alapú támogatásra jogosult. A támogatás szempontjából elismert számított pedagógus létszámot két tizedesjegyre kell megállapítani a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a 2013/2014. tanévi, illetve a 2014/2015. tanévi október 1-jei statisztikai létszám alapján (8 és 4 havi) történik.

(18) A (17) bekezdés szerinti támogatás összege január–szeptember hónapokra havonta 321 000 forint, október–december hónapokra 332 200 forint havonta, ami a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó átlagbére és járuléka. Az oktatásért felelős miniszter a kislétszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstan oktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

(19) Az (1)–(13) bekezdésben meghatározott támogatások kizárólag olyan, a nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe, amely nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálati intézmény alapító okiratában, jogerős működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó köznevelési feladat szerepel, és amely OM azonosítóval rendelkezik.

(20) Az (1)–(13) bekezdésben meghatározott támogatások az oktatási azonosító számmal rendelkező óvodás gyermekek és tanulók, valamint korai fejlesztésben, gondozásban, fejlesztő nevelésben részesülő oktatási azonosító számmal nem rendelkező gyermekek után vehetők igénybe. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a támogatás, ha az intézmény alapító okirata, jogerős működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és a szakvélemény szerint kerül sor a gyermek, tanuló nevelésére, oktatására.

(21) Az átlagbér alapú támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző iskolai képzőhelyen – közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben – töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhetők a (19)–(20) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A szakmai gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján részt vevő tanulók esetén csak a közismereti és a szakmai elméleti oktatás kötelező óraszámának arányában vehető figyelembe az érintett tanulók létszáma. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

(22) Ha a szakmai gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján járó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult az (1)–(13) bekezdésben meghatározott támogatásra.

(23) Nem igényelhető az (1)–(13) bekezdésben meghatározott támogatás az olyan tanuló után, aki

(24) Az (1)–(13) bekezdésben meghatározott támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzési törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.

(25) A fenntartó az (1) bekezdés szerinti támogatást – annak folyósítását követő 15 napon belül – az általa fenntartott nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy, hogy az az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálati intézmény kiegyensúlyozott működését biztosítsa.

(26) A (25) bekezdésben meghatározott átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett, átadott összeg.

(27) Óvoda és egységes óvoda-bölcsőde esetén nem igényelhető támogatás olyan gyermek után, aki tandíjat fizet, vagy akinek szünetel az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei jogviszonya.

(28) A gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha

(29) A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy főként, ha a (28) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek teljesülnek és a nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal. A felnőttoktatásban tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként.

(30) A nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi nyilvántartásaival – beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is – kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette, és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét.

(31) Ha a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, az átlagbér alapú támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a külön jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt. Ebben az esetben az átlagbéralapú támogatás megállapításakor a tanulót figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, akinek a nevelési-oktatási intézmény a külön jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési kötelezettséget ír elő.

(32) A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézmények 1–12. évfolyamos tanulóinak számát az alapfokú művészetoktatási támogatás igénybevételekor a létszám számításakor hárommal elosztva lehet figyelembe venni.

34. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

(2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 67,8%-a.

(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik.

35. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 41. § (5) bekezdése és 34. § (1) és (3) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

36. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat-felhasználási célja a 2014. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2015. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

37. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek támogatásban.

(2) Az (1) bekezdés alapján a 2014. évben fel nem használt előirányzatból a pártokat a Ptv. 5. §-a alapján megillető összeg mértékét a Kormány a 2014. évben megalakuló Országgyűlés alakuló ülését követően határozatban állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb az országgyűlési képviselők 2014. évi választása eredményének jogerőre emelkedését követő 8 napon belül közli az államháztartásért felelős miniszterrel a Ptv. 5. § (2) bekezdésének megfelelő elosztási arányokat, hiteles számításokkal alátámasztva.

(4) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint, a 2014. évben megalakuló Országgyűlés megalakulásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek támogatásban.

(5) A (4) bekezdés alapján a 2014. évben fel nem használt előirányzatból a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokat a Ptv. 9/A. §-a alapján megillető összeg mértékét a Kormány a 2014. évben megalakuló Országgyűlés alakuló ülését követően határozatban állapítja meg.

38. § (1) A Kormány a 2014. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a német Újjáépítési és Hitelbanktól, az Északi Beruházási Banktól, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

39. § (1) A 2014. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 500 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2014. évben 50 000,0 millió forint összegű, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 29/A. §-a szerinti állami kezesség melletti forrásbevonásra adhat felhatalmazást.

40. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2014. év folyamán 1 800 000,0 millió forint.

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2014. év folyamán 600 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2014. év folyamán 1 800 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

41. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2014. év folyamán 1 200 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2014. év folyamán 350 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2014. év folyamán 600 000,0 millió forint.

42. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2014. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók.

(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

43. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2014. december 31-én nem haladhatja meg a 105 000,0 millió forintot.

(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

44. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

45. § (1) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneihez kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2014. december 31-én nem haladhatja meg a 10 000,0 millió forintot.

(2) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett kölcsönökhöz kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2014. december 31-én nem haladhatja meg a 8000,0 millió forintot.

46. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből – a 47. § szerinti viszontgarancia kivételével – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

47. § (1) A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (e § alkalmazásában a továbbiakban: MV Zrt.) által – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 85%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát.

(3) Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2014. december 31-én nem haladhatja meg a 300 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoport vagy a 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből származó, az MV Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.

48. § (1) Nem terjed ki a tervezési, az előirányzat-módosítási és -felhasználási, a beszámolási, az információszolgáltatási és az ellenőrzési kötelezettsége és joga

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a Kormány rendeletében meghatározott személy gyakorolja.

(3)²³ Az I. Országgyűlés fejezet 8–10. és 11. címében, a X. Igazságügyi Minisztérium fejezet 24. címében, a XI. Miniszterelnökség fejezet 7. címében, a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. címében megjelölt támogatások folyósításáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.

49. § (1) A teljes, 42 101,2 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható 2014. évben az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A teljes, 31 455,6 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható 2014. évben a Svájci–Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Nemzeti Stratégiai Referenciakeret forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 6. mellékletben a 2007–2013. évekre meghatározott és 2007–2013-ban még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség a 2014. évben.

(4) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) és az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA) forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 6. mellékletben 2007–2013. évekre meghatározott és 2007–2013-ban még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség a 2014. évben. A kötelezettségvállalást az (5) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell megtenni.

(5) Az EMVA keretében feltételhez nem kötött kötelezettség akkor vállalható, ha az abból eredő kifizetés legkésőbb 2015. évben teljesülhet. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a 2015. évet követően kiadással járó többéves kötelezettség csak akkor vállalható, ha a 2015. évet követő kiadások az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott részének fedezetéül szolgáló forrás az Európai Unió 2013. év utáni pénzügyi keretterveiben, illetve az éves költségvetéseiben rendelkezésre áll.

(6) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)–(4) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség a 2007–2013. programozási időszak forrásainak terhére.

(7) Az Európai Területi Együttműködés (a továbbiakban: ETE) célkitűzés keretében a 2007–2013 programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén vállalható az irányadó programkeret hazai projektpartnerekre eső részének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség akkor, ha az adott programban részes minden további partnerország biztosítja az arányos mértékű többletkötelezettség-vállalás lehetőségét saját projektpartnerei számára.

(8) A Szolidaritási programokból a 2007–2013 programozási időszakban megvalósuló projektek esetében az egyes Alapok 6. mellékletben szereplő éves allokációjának és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén vállalható.

50. § A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoporton, valamint a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoporton belül a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során megtérült visszatérítendő támogatásokból származó bevételek a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, és a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növelik, amelyre tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség vállalható a pénzügyi eszközökre vonatkozó közösségi szabályok szerint, kizárólag a Gazdaságfejlesztés Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritás, és a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedés keretében.

51. §²⁴ Az EMVA, EHA és az Európai Mezőgazdasági és Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA) által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím 7. alcím 2. Egyéb EU által nem térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

52. § (1) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozóan elfogadásra kerülő Partnerségi Megállapodás programjainak indikatív európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési kötelezettségvállalási kerete együttes összegének 25%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség a 2014. évben.

(2) Az ETE Program keretében a 2014–2020 programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az irányadó programkeret hazai projektpartnerekre eső részének kötelezettségvállalással még nem terhelt részének 25%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség a 2014. évben.

(3) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozóan menekültügyi és migrációs, valamint belbiztonsági területen létrehozott alapok által finanszírozott programok európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásának adott évi kötelezettségvállalási keretének összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség a 2014. évben.

(4) A XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 32. alcím, 5. TEN-T projektek jogcímcsoport előirányzat terhére a 2014. évben 75 000,0 millió forint összegig vállalható az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) által támogatott projektekre és azok előkészítésére vonatkozóan tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(5) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)–(4) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség a 2014–2020 programozási időszak forrásainak terhére.

53. § A 2014 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,4%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

54. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. § szerinti illetményalap a 2014. évben 38 650 forint.

(2) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege a 2014. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.

(3) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2014. évben legfeljebb 1000 forint.

55. § (1) A Kjt.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2014. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi és a köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, és a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai köztestületi és központi költségvetési szervekre.

56. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2014. évben 391 600 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2014. évben 391 600 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2014. évben 4000 forint.

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2014. évben 4000 forint.

57. § (1) A Gyvt. 66/K. § szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2014. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Gyvt. 20/A. § (2) bekezdése szerinti támogatás esetenkénti összege a 2014. évben gyermekenként 5800 forint.

(3) A Gyvt. 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2014. évben gyermekenként 8400 forint.

(4) A Szoctv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége a 2014. évben 450 forint.

(5) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600–44 600 forint, ha a gyermek a 2014. évben született.

(6) A Szoctv. 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2014. évben esetenként 20 000 forint.

(7) A Szoctv. 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2014. évben 29 500 forint.

(8) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva összege a 2014. évben 453 000 forint/fő/év.

58. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2014. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2014. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2014. március 1-jétől – 2014. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 33,4%-os mértékben emelkedik.

59. § (1) A Szoctv. 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2014. évben 12 000 forint.

(2) A Szoctv. 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2014. évben 6000 forint.

60. § Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint.

61. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

62. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2014. évben magyar filmalkotás esetén 324,8 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 575,7 millió forint.

63. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig:

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig:

64. § (1) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. Fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig:

(2) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. Fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig: 5 186 000 euró.

(3) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig: 5 186 000 euró.

(4) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig:

(5) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig:

65. § (1) A 64. §-tól eltérően a Kbt. XIV. Fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig:

(2) A Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig:

(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 64. §-ban meghatározott uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell figyelembe venni.

66. § (1)²⁵ A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2014. tárgyévre a következő:

(2) A Szjtv. 29/E. § (1) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma a 2014. tárgyévre a következő:

67. § (1) Az állam a települési önkormányzatok – ideértve a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat is – és azok társulásai (a továbbiakban együtt: átvállalással érintett önkormányzat) a (3) bekezdés szerinti adósságelemek nélkül számított, (2) bekezdés szerinti, 2013. december 31-én fennálló összegű adósságelemeit és ezen adósságelemek járulékai összegét 2014. február 28-áig átvállalja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átvállalással érintett adósság a Gst. 3. § (1) bekezdés a)–d) és f) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből eredő, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi intézmény (a továbbiakban: hitelező) felé fennálló tartozásokat foglalja magában.

(3) Az (1) bekezdés szerinti átvállalás nem terjed ki

(4) Ha az átvállalással érintett önkormányzat átvállalás időpontjában fennálló, átvállalással érintett adósságállománya nem éri el az (1) és (2) bekezdés szerint átvállalandó adósság összegét, úgy az átvállalásra az annak időpontjában fennálló adósságállomány erejéig kerül sor.

(5) Az átvállalással érintett önkormányzat 2013. december 5-én fennállt folyószámlahitel állományából legfeljebb a 2013. december 20-án fennálló állományt az átvállalás érdekében 2013. december 31-éig – a kölcsön- vagy hiteljogviszonnyal azonos pénzügyi feltételekkel – legkésőbb 2014. december 31-én lejáró futamidejű működési vagy fejlesztési hitellé alakítja át. Ezen átalakításhoz nincs szükség a Kormány előzetes hozzájárulására.

(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti, átvállalással érintett adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és váltókat az átvállalással érintett önkormányzatok az átvállalást megelőzően – a (7) bekezdés szerinti költségvetési támogatással érintett ügyletek kivételével – az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban, illetve az adott váltóban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel kölcsön- vagy hiteljogviszonnyá alakíthatják át. Ennek hiányában az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az adott váltó lejárat előtti visszaváltásából, visszafizetéséből eredő fizetési kötelezettség átvállalására és teljesítésére kerül sor. E fizetési kötelezettség az értékpapír-, illetve váltó tulajdonosától történő, az adott értékpapírban, illetve váltóban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében összességében azonos feltételekkel rendelkező hitel felvételével is kiváltható.

(7) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adósság egyes elemeinek átvállalása a Gst. 3. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti, 200 millió forintnál, 815 ezer CHF-nél és 660 ezer EUR-nál kisebb összegű tartozások, és a Gst. 3. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti tartozások visszafizetéséhez egyszeri, vissza nem térítendő költségvetési támogatás nyújtásával is teljesíthető. A törlesztési célú támogatásnak a hitelezők pénzforgalmi számlájára történő közvetlen folyósításáról az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb 2014. február 28-áig a kincstár útján gondoskodik.

(8) Az (1) bekezdés szerinti átvállalás nem érinti az (1) és (2) bekezdés szerinti, átvállalással érintett adósságelemek alapján fennálló, fizetési jellegű jogokon és kötelezettségeken kívüli egyéb jogokat és kötelezettségeket.

68. § (1) Az átvállalással érintett önkormányzat a 67. § (1) és (2) bekezdése szerinti adósságelemek 2013. december 31-én fennálló, és a 2014. február 28-ai várható tőkeösszegéről 2014. január 15-éig a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatás mellékleteként az átvállalással érintett önkormányzat csatolja

(2) A kincstár ellenőrzi az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok hiánytalan benyújtását. A kincstár az (1) bekezdés alapján rendelkezésére bocsátott adatokat 2014. január 20-áig településenkénti és hitelezőnkénti bontásban továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek és az ÁKK Zrt.-nek. Az államháztartásért felelős miniszter – a (3) bekezdés szerinti esetek kivételével – gondoskodik a 67. § (1) és (2) bekezdése szerinti adósságelemek 2014. február 28-áig történő átvállalásáról.

(3) Azon átvállalással érintett önkormányzat esetében, amellyel szemben 2013. december 31-én a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény alapján adósságrendezési eljárás van folyamatban, vagy amellyel szemben 2013. december 31-e és a (4) bekezdés szerinti megállapodás megkötésének időpontja között adósságrendezési eljárás indul, az átvállalásra az adósságrendezési eljárás lezárulta időpontjában fennálló és esedékessé váló, 67. § (1) és (2) bekezdés szerinti adósságból eredő fizetési kötelezettségek alapulvételével kerül sor. Ebben az esetben az államháztartásért felelős miniszter meghatározza az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás határidejét, és az adósságrendezési eljárás lezárultát követő 60 napon belül gondoskodik az átvállalásról.

(4) Az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján a 67. § (1) és (2) bekezdése szerinti adósság vagy fizetési kötelezettség átvállalásáról – a 67. § (7) bekezdése szerinti költségvetési támogatással érintett ügyletek kivételével – legkésőbb 2014. február 28-áig megállapodást köt az átvállalással érintett önkormányzattal és annak hitelezőivel.

(5) Ha az átvállalással érintett önkormányzat 2013. december 5-én rendelkezik olyan betéttel vagy egyéb számlaköveteléssel, ami kifejezetten egy adott adósságelemhez kapcsolódik, vagy annak fedezetére, teljesítésének biztosításául szolgál, és ez az adósságelem átvállalásra kerül, akkor az átvállalással érintett önkormányzat e betét vagy egyéb számlakövetelés 2013. december 5-én fennálló összegét – legfeljebb az ahhoz kapcsolódó adósságelemből átvállalt összeg erejéig – az átvállalás napján a kincstár által megjelölt számlára átutalja. Ha az átutalást az átvállalással érintett önkormányzat nem teljesíti határidőre, akkor azt a 2013. december 31-én érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelten kell megfizetnie.

(6) Ha az átvállalással érintett önkormányzat valamely átvállalással érintett ügylete az ügylethez kapcsolódóan befolyó támogatás, illetve egyéb bevétel miatt a 67. § (3) bekezdés szerinti bevétel megelőlegezésére szolgáló ügyletté válik, úgy a befolyt bevétel összegét, legfeljebb az érintett adósságból átvállalásra került összeg erejéig, a bevétel beérkezését követő 3 munkanapon belül átutalja a kincstár által megjelölt fizetési számlára. Ha az átutalást az átvállalással érintett önkormányzat nem teljesíti határidőre, akkor azt a 2013. december 31-én érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelten kell megfizetnie.

(7) A kincstár 2014. december 31-éig felülvizsgálhatja, hogy az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő ügyletek a 67. § (1) és (2) bekezdése alapján helyesen kerültek-e az átvállalással érintett önkormányzat által besorolásra. Ha a kincstár megállapítja, hogy oda nem tartozó adósságelem került az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásba, – az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatásával – az átvállalással érintett önkormányzatot határozatban a téves besorolás miatt jogosulatlanul átvállalásra került adósság és járulék összegének a 2013. december 31-én érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben történő visszafizetésére kötelezi. A visszafizetési kötelezettséget a kincstár határozatának kézhezvételét követő 90 napon belül kell teljesíteni.

(8) A kincstár (7) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat felülvizsgálata bíróságtól kérhető. A perre az átvállalással érintett önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályait alkalmazva, soron kívül jár el. A keresetlevelet a kincstárnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A bíróság a kincstár határozatát megváltoztathatja.

(9) Az ÁKK Zrt. a (4) bekezdés szerinti átvállalással érintett adósságot alátámasztó dokumentumokat 2014. december 31-éig pénzügyi szempontból tételesen átvizsgálja. Ha az ÁKK Zrt. a vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy az átvállalt fizetési kötelezettségek nem állnak összhangban az adott adósságot keletkeztető ügylet feltételeivel, az eltérésből eredő különbözet az adott ügylet devizanemének megfelelő, az átvállalás napján érvényes nemzetközi/bankközi pénzpiaci kamat alkalmazásával kerül elszámolásra az állam és a hitelező között.

(10) Az átvállalással érintett önkormányzat 2014. március 17-éig elszámol a kincstár felé a 2013. december 31-ei adósságállományából a 2014. február 28-án ténylegesen fennállt – a 67. § (7) bekezdése szerinti támogatás útján törlesztett – adósság összege, valamint a 67. § (7) bekezdés szerinti támogatás közötti különbséggel. Ha a felhasznált 67. § (7) bekezdés szerinti támogatás összege meghaladja a törlesztés tényleges összegét, a támogatással érintett önkormányzat 2014. március 31-éig fizeti vissza az állam számára a különbözetet. A törlesztés összegétől elmaradó támogatás esetén az államháztartásért felelős miniszter ezen időpontig a kincstáron keresztül gondoskodik a különbözetnek a hitelező részére történő folyósításáról.

(11)²⁶ Amennyiben a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: 2013. évi költségvetési törvény) 74. § (7) bekezdése alapján a kincstár megállapította, hogy a Gst. 3. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti ügyletek téves besorolása miatt jogtalanul került igénybevételre állami adósságátvállalás, az önkormányzatnak csak a kamat tekintetében kell eleget tennie fizetési kötelezettségeinek.

69. § (1) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2014. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 21 294,1 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

(2) A XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 3. MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek címen az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban a kutatások során keletkezett kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésének költségére a központi költségvetés 450,0 millió forint költségvetési támogatást biztosít, melyet az MTA Energiatudományi Kutatóközpont az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 63. § (4) bekezdése szerinti engedélyesként köteles a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba befizetni a feladatot teljesítő harmadik féllel kötött szerződésben meghatározott fizetési határidőt megelőzően.

70. §²⁷ A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2014. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. Ugyancsak a 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2014. évet terhelő kiadásait is.

71. § (1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2014. év folyamán legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

72. §²⁸ A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 50. Beruházás ösztönzési célelőirányzat alcím tekintetében a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot.

73. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdésének végrehajtásához a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 101. § (11) bekezdésének d) pontja alapján nyújtott költségvetési támogatás maradványát a 2014. évben a Hadigondozottak Közalapítványa a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényben meghatározott célra is felhasználhatja. Ha a Hadigondozottak Közalapítványánál a kárpótlásra elkülönített összeg a hadigondozási feladatok finanszírozása miatt a 2014. évben nem elegendő a kötelezettségek kifizetésére, a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet saját előirányzatai terhére gondoskodik az esedékessé váló összegek Hadigondozottak Közalapítványa részére történő biztosításáról.

74. § A 10. mellékletben a Kormány irányítása alá tartozó fejezet előirányzatai terhére új kötelezettséget vállalni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet. A 10. mellékletben a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezet előirányzatai esetében új kötelezettség vállalásának feltétele, hogy a kötelezettségvállalásra jogosult előzetesen kikérje az államháztartásért felelős miniszter véleményét. Az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettségvállalásra jogosult kérésére az egyetértést az érintett negyedévben esedékes új kötelezettségvállalások mindegyikére általánosan is, a véleményt pedig az előirányzat teljes összegére vagy annak meghatározott részére vonatkozóan is megadhatja. Az egyetértés és a vélemény megadása során figyelemmel kell lenni az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel éven belüli időbeli teljesülésére.

75. §²⁹ (1) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a magyar állam legkésőbb 2014. augusztus 31-i hatállyal ellenérték nélkül átvállalja a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (a továbbiakban: MÁV Zrt.) által 2011. szeptember 7-én kibocsátott 35 000,0 millió forint tőkeösszegű pályavasúti tevékenység működtetéséhez szükséges kötvénytartozást és annak járulékait. A MÁV Zrt.-t ezen tartozásátvállalás tekintetében nem terheli illetékkötelezettség. A magyar államot az átvállalás során az államháztartásért felelős miniszter képviseli.

(2) A 2013. évi költségvetési törvény 3. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok melléklete 10. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések f) Ferihegyi út meghosszabbítása jogcímen kapott támogatás felhasználásának és elszámolásának határideje 2016. december 31.

(3) Az Országgyűlés 2014. december 31-i hatállyal elengedi a Budapest Főváros Önkormányzatának az állammal szemben fennálló, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 1. melléklete IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet 15. Roma Kulturális Központ létrehozása címen kapott támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó igénybevételi és késedelmi kamatfizetési kötelezettségét.

76. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

(2) Felhatalmazást kap

(3) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 26. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása cím felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(4) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében a 6. § (5) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt határozzon meg.

77. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba és 2017. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1–66. §, a 69–76. § és az 1–10. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.

78. §⁴⁷ A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXXIV. törvény 14. § i)–l) pontjaiban megállapított, a 2. melléklet I. és IV. pontjaira, illetve a 3. melléklet 17. pontjára vonatkozó szabályokat 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.