25/2013. (IV. 16.) VM rendelet

1. § A rendelet alkalmazásában

2. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatás előtt ellenőrizni kell az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisban tárolt adatok összhangját. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy az érintett objektumoknak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt műszaki területei összhangban vannak-e a tulajdoni lapokon nyilvántartott területekkel.

(2)³ Amennyiben a tulajdoni lapokon nyilvántartott területi adatok és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt műszaki területi adatok közötti különbség meghaladja az e rendeletben megengedett eltérést, a földügyi igazgatási hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 17. §-a szerint köteles eljárni.

(3)⁴ Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatás során a járási hivatal szolgáltatja az érintett földrészlet joggal terhelt területére és annak jogosultjára vonatkozó adatokat, valamint annak elhelyezkedésére vonatkozó adatokat.

3. § (1) Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott térképmásolatoknak tartalmaznia kell:

(2) Analóg adathordozón lévő állami alapadatok szolgáltatásakor a másolaton fel kell tüntetni a készítés vagy az adattartalom utolsó aktualizálásának időpontját.

4. § (1) Közigazgatási egységek határvonalának változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

(2) Földrészlet határ változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

(3) Földrészleten belüli állami alapadatok változásával összefüggő változási vázrajz fajtái:

(4) Változási vázrajzként kell kezelni az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást nem eredményező alábbi változási vázrajzokat:

5. § (1) A 4. §-ban felsorolt valamennyi vázrajzot numerikus eljárással kell elkészíteni.

(2) A 4. § (1) és (2) bekezdése, valamint a (3) bekezdés a), e) és f) pontjaiban foglalt vázrajzok változási állományait az Fttv. 10. § (3) bekezdés a), b), d), f), h) pontjaiban rögzített alaphálózati pontokra támaszkodva kell elkészíteni. Ezen kívül felhasználhatók a korábbi felmérések során meghatározott, és a természetben megtalálható ötödrendű és felmérési alappontok is.

(3)⁸ Belterületi vagy zártkerti földrészleteket érintő változások esetében, amennyiben a változási állomány a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba hibahatáron belül grafikusan beilleszthető, akkor a változási állományt a természetbeni adatok, valamint a térképi állapot szerint is el kell készíteni. A járási hivatal dönt a grafikus beillesztéshez használható transzformációs módszerről.

(4) Külterületi földrészletek változási állománya esetén amennyiben a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissal hibahatáron belül egyezik, akkor a területi eltérést községi területi gyűjtőben kell lekezelni.

(5)⁹ Amennyiben a vezetékjog vagy szolgalmi jog bejegyzéséhez a jogosult korábbi bemérések eredményeként vagy tervezési állapotként biztosítja a létesítmény adatait, akkor az ingatlan-nyilvántartási térképbe történő beillesztéshez szükséges ellenőrző méréseket kell az alaphálózati pontokra elvégeznie a munkát készítőnek. Az ellenőrző méréseket megfelelően dokumentálni kell, és a beillesztéshez alkalmazott transzformációt a járási hivatal ellenőrzi.

(6)¹⁰ A 2004. év előtt épült létesítmények vezetékjog vagy szolgalmi jog külön jogszabályban biztosított legalizációjához az alaphálózati pontokra történő ellenőrző mérések nem szükségesek, amennyiben a jogosult nyilatkozik arról, hogy a létesítmények adatai korábbi numerikus bemérés alapján kerültek meghatározásra.

6. § (1) A változási vázrajz készítése az Fttv. 28. § (1) bekezdése alapján szakképzettséghez kötött tevékenység. A 4. § szerinti vázrajzok készítőjének a földmérési és térképészeti tevékenység szakmai követelményeiről szóló rendeletben meghatározott szakképzettségek valamelyikével rendelkeznie kell.

(2) Telekalakítással és kisajátítással kapcsolatos vázrajzok készítése esetében a telekalakításra, valamint a kisajátításra vonatkozó jogszabályokban meghatározott készítői jogosultságára vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

(3) A földmérési igazságügyi szakértőnek a kirendelése során az e rendelet előírásait be kell tartania, valamint az Fttv. 14. § (5) bekezdésében meghatározott esetben záradékolt változási vázrajzot köteles készíteni.

7. § (1)¹¹ A változási vázrajzokat hitelesített állami alapadatok felhasználásával kell elkészíteni. Az ehhez történt adatszolgáltatás járási hivatali iktatási számát a változási vázrajon fel kell tüntetni.

(2) A változási vázrajzot olyan méretarányban kell kinyomtatni, hogy annak tartalma áttekinthető és olvasható legyen. A méretarány-tényezőt a vázrajzon fel kell tüntetni.

(3) A változási vázrajzon és munkarészein az állami földmérési alaptérkép előállítására vonatkozó jogszabályban meghatározott jelkulcsi elemeket kell használni.

(4) A kinyomtatott változási vázrajznak lehetőleg északi tájolásúnak kell lennie. Más tájolás esetén az északi irányt a vázrajzon fel kell tüntetni.

8. § Több település közigazgatási területére kiterjedő változás esetén a változási vázrajzot közigazgatási egységenként kell elkészíteni. Közigazgatási egységen belüli több fekvést érintő változás esetén a változási vázrajzot fekvésenként kell elkészíteni.

9. § (1) Ingatlan határvonalának kitűzése és az ingatlannal kapcsolatos változási vázrajz készítését megelőzően az ingatlan tulajdonosának nyilatkoznia kell arról, hogy az ingatlannal kapcsolatban van-e folyamatban az ingatlan határvonalával, vagy területével kapcsolatos bírósági eljárás.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozat szerint bírósági eljárás van folyamatban, vagy a földrészlet határvonalával és területével kapcsolatos perfeljegyzés van feltüntetve az ingatlan tulajdoni lapján, a földrészleten ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenység – hatósági térképi hibakiigazító eljárás vagy az ügyben a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértői tevékenység kivételével – nem végezhető.

(3) Ha a határvonal helyét korábban jogerős bírósági ítélettel állapították meg, akkor a munkát végző csak olyan vázrajzot készíthet, amely a bíróság által megállapított határvonalat és az ennek megfelelő területi adatokat tartalmazza.

10. § (1) E rendeletben és a kisajátítási jogszabályokban előírt és meghatározott záradékokon kívül a változási vázrajzon más záradékot a készítő nem tüntethet fel.

(2) A változási vázrajz vizsgálatra és záradékolásra történő benyújtásának – az egyesített telekalakítási eljárás, valamint az Fttv. 14. § (8) bekezdése alapján készített változási vázrajz kivételével – nem feltétele a változással érintett földrészletek tulajdonosai aláírásának megléte a vázrajzon.

11. § (1) A változási vázrajzon ábrázolni kell az előzetes változásokkal kiegészített hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak megfelelő tartalommal a változás előtti, valamint a változás után keletkező állapotot.

(2) A változás utáni új földrészletek határvonalát és a változott épületeket 0,5 mm vastag, folytonos vonallal, a változott alrészletek határvonalát 0,5 mm vastag pontozott vonallal, a megszűnt határvonalakat és egyéb térképi elemeket a megszüntetés jelével kiegészítve kell feltüntetni. A megváltozott régi helyrajzi számokat, alrészlet betűjeleket, utcaneveket, házszámokat át kell húzni, az újakat vastagon szedett betűvel fel kell tüntetni.

(3) A változási vázrajzon ábrázolni kell a változással érintett földrészletekhez csatlakozó szomszédos földrészletek helyrajzi számát, valamint a szomszédos földrészletek határvonalait a változási vázrajzon mért legalább 2 cm hosszúságban.

(4) A 15. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a változási vázrajzon a földrészlet változással érintett részét, valamint ennek környezetében a szomszédos földrészletek határvonalát a változási vázrajzon mért legalább 2 cm hosszúságban kell ábrázolni. A változási állománynak azonban a teljes földrészletet tartalmaznia kell.

(5) A változási vázrajz méret adatot nem tartalmazhat. Ez alól kivételt képeznek a szolgalmi és a vezetékjogi védőtávolságok, és a kitűzési vázrajzon a kitűzött földrészlet határára vonatkozó méretek.

(6)¹² Az épület feltüntetési vázrajznak és a változási állománynak tartalmaznia kell az újonnan létesített, valamint a már meglévő épületek főbejáratainak az épület objektumán belüli címkoordinátáját.

(7)¹³ A telekalakítási vázrajznak és a változási állománynak tartalmaznia kell az újonnan kialakított ingatlanok címkoordinátáit. Amennyiben az ingatlan nem beépített, vagy a közterület felöli bejárat egyértelműen nem határozható meg, akkor a helyrajzi szám beszúrási pontját kell címkoordinátaként megadni.

(8)¹⁴ A (7) bekezdés szerint nem kell címkoordinátát adni a beépítetlen mezőgazdasági rendeltetésű földrészleteknek.

(9)¹⁵ A címkoordinátát a változási vázrajzon fel kell tüntetni.

(10)¹⁶ A 4. § szerinti változási vázrajzok készítése esetén, a földrészleten belül minden önálló épületnek címkoordinátát kell képezni.

12. § (1) A változási vázrajzokhoz az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljának megfelelő terület kimutatás tartozik.

(2) A terület kimutatás változás előtti része a hatályos ingatlan-nyilvántartásnak megfelelően tartalmazza:

(3) A terület kimutatás változás utáni része tartalmazza:

13. § (1) A terület kimutatás külön munkarészként is elkészíthető, ebben az esetben a változási vázrajzot „A változási vázrajz a terület kimutatással együtt érvényes!” záradékkal kell ellátni.

(2)¹⁷ A külön munkarészként elkészített terület kimutatást az 1. és 2. melléklet szerinti tartalommal, a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján, a földhivatali portálon (a továbbiakban: honlap) közzétett formában kell elkészíteni.

(3)¹⁸ Amennyiben a változási vázrajz új művelési ágat keletkeztet, annak minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét – a vizsgálat és záradékolás előtt, kérelemre – a járási hivatal állapítja meg.

14. § (1) A változási vázrajzok készítése során a terepi méréseket az állami földmérési alaptérképi adatbázis készítésére vonatkozó jogszabályban meghatározott, tartalmi és pontossági előírások szerint kell végrehajtani.

(2) A változás során keletkező új földrészlet határpontokat a természetben ki kell tűzni, és meg kell jelölni.

(3) A változási vázrajz készítéséhez használt mérőeszközöknek ki kell elégíteni a mérésügyről szóló jogszabályok idevonatkozó előírásait.

15. § (1) A földrészletek határvonalának helyszíni ellenőrzése során a rendelkezésre álló korábbi mérési adatokat és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataiból számítható méreteket a helyszíni ellenőrző mérések eredményeivel össze kell hasonlítani.

(2) Olyan vonalas jellegű földrészletek (utak, csatornák, vízfolyások, vasutak, egyéb vonalas létesítmények) esetében, amelyek hosszúsága a 250 métert meghaladja, valamint a 10 hektár területet meghaladó földrészletek esetében, ha a változással érintett terület nem haladja meg az összterület 25%-át, akkor a földrészletek határvonalainak azonosítását csak a változással érintett területrészre kell elvégezni.

16. § (1) A térképi és természetbeni állapotot azonosnak kell tekinteni (térkép-terepazonos), és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiinduló adatként elfogadni, ha a természetben állandó módon megjelölt pontok esetén:

(2) Több földrészlet töréspontjainak folyamatos összemérése a földrészletek szélességének megállapításánál mérési vonalnak minősül. Amennyiben a mérési vonalra vonatkozó, a természetben mért és a grafikus térképi alapú adatbázisból meghatározott végméret közötti különbség (a továbbiakban: záróhiba) nem haladja meg a 3. melléklet C) és D) táblázataiban szereplő megengedett eltérés értékét, a mérési vonalon belül a részletpontok helyzetét a záróhiba arányos elosztásával kell meghatározni. Az így meghatározott részletpontok esetében az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján kell a térképi és természetbeni állapot azonosságát megállapítani.

(3) Szabatosan megjelölt és meghatározott részletpontok esetében a koordinátákból, vagy a mérési eredményekből számított és a terepen mért távolságok közötti eltérés nem haladhatja meg a 3. melléklet E) táblázatában megadott értéket.

17. § (1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázisok készítéséről szóló jogszabály előírásai szerinti újfelméréssel, térképfelújítással vagy digitális átalakítással készült alaptérképi adatbázisok esetén, ha a földrészlet határpontjainak azonosítása a 3. melléklet táblázataiban megadott tűréshatáron belül van, azonosnak kell tekinteni azt a természetbeni állapottal.

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis műszaki munkarészeit és az időközi változások során keletkezett változási vázrajzait az ingatlan határvonalának megállapításához kötelezően fel kell használni.

18. § A tulajdoni lapokon nyilvántartott terület és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt objektum műszaki területe összhangban van, ha:

19. § (1) Az Fttv. 24. § (1) bekezdésének előírásai alapján a helyszíni földmérési munkáról az érintett ingatlanok tulajdonosait értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a mérés időpontját, a mérés célját és a jogosultságot biztosító jogszabályi hivatkozást.

(2) A változási vázrajzok elkészítéséhez szükséges részletmérés során a változással érintett területen az állami alapadatok tartalmában bekövetkezett változásokat be kell mérni, és a mérési vázlaton a 21. § (2) bekezdése szerinti tartalommal ábrázolni kell.

(3) A részletpontok csoportosítását és a tűrési osztályok meghatározását a 3. melléklet F), G) és H) táblázata szerint kell végezni. A részletpontok kódolásánál a 6. mellékletben megadott pontkódokat kell alkalmazni.

20. § (1) A műholdas helymeghatározáson alapuló mérések esetében a globális műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározásokról szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(2) Terepi adatrögzítővel rendelkező hagyományos mérőeszközök alkalmazása esetén a rögzített mérési adatokat az eredeti, rögzített fájlformátumban kell leadni. Adatrögzítővel nem rendelkező hagyományos mérőeszközök alkalmazásával végzett mérések esetében a mérési eredményeket mérési jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(3) A (2) bekezdésben alkalmazott méréseket úgy kell dokumentálni, hogy a dokumentáció alapján a mérési adatokból a pontmeghatározás nyomon követhető és újból számítható legyen.

21. § (1) A határvonalak helyzetének ellenőrzése céljából végzett mérések és a részletmérés eredményéről mérési vázlatot, valamint annak digitális mérési állományát is el kell készíteni.

(2) A mérési vázlatot digitális formában kell készíteni. A mérési vázlatnak a 7. melléklet A. pontja szerint tartalmaznia kell minden méretet és adatot, amelyek a változási vázrajz rajzi részének szerkesztéséhez szükségesek. A mérési vázlatot a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(3) A mérési vázlat a változás típusától függően tartalmazza:

(4) A közterületek helyrajzi számait a változási vázrajzon és a mérési vázlaton minden esetben zárójelbe kell tenni.

(5)¹⁹ A mérési vázlatot és a hozzá tartozó digitális mérési állományokat a járási hivatal az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmától elkülönülten tárolja.

22. § (1) A változás előtti és a változás utáni területek összegének azonosnak kell lenni az Fttv. 17. § (1) bekezdésében foglalt hibakiigazítás, valamint a 14. § (8) bekezdésében foglalt kitűzéshez készített területkimutatás kivételével.

(2) A tulajdoni lap és műszaki terület közötti összhangot a 18. § előírásai alapján a munka megkezdése előtt vizsgálni kell.

(3) A változott objektum végleges területét az 5. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével a négyzetméterre kerekített műszaki területből kiindulva a területarányos ráosztás módszerével úgy kell meghatározni, hogy területösszegük a változás előtti tulajdoni lapi területek összegével megegyező legyen.

(4) A földrészleten belüli alrészletek területösszegének a földrészlet területével, az alrészleteken belül a minőségi osztályok területösszegének pedig az alrészlet területével kell megegyeznie.

(5) Változás után a szolgalmi joggal terhelt területek összegének meg kell egyeznie a változás előtti szolgalmi joggal terhelt terület nagyságával.

(6) Már bejegyzett szolgalmi joghoz tartozó területi adatok megváltozása esetén új a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti változási vázrajzot kell készíteni.

23. § (1) Eredeti területszámítási hiba esetén a változás előtti és utáni területösszegek eltérhetnek. Ezekben az esetekben a közigazgatási egység terület elszámolását el kell készíteni.

(2) A területszámítás során a változással meghatározott vonalpontokat töréspontként kell kezelni. A vonalponttal érintett, de egyébként nem változó földrészleteket geometriai változással érintett objektumnak kell tekinteni. A területszámításba az ilyen alakzatot is be kell vonni, és a változás előtti, valamint a változás utáni kerekített műszaki területüknek négyzetméterre egyezniük kell. A változási vázrajz területkimutatásába ezeket a földrészleteket nem kell felvenni, de a nyilvántartott területre új vonalpont felvételével vagy törlésével rá kell állni.

24. § (1)²⁰ Amennyiben az új állami földmérési alaptérképi adatbázis állami átvételi vizsgálatra alkalmasságáról a járási hivatal a nyilatkozatot még nem adta ki, a változási vázrajzot a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis és a hozzátartozó területi adatok, továbbá az egyéb munkarészek alapján kell elkészíteni.

(2) Az új állami földmérési alaptérképi adatbázis állami átvételre való alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat kiadását követően – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 119/F. § (1) bekezdésében meghatározott közszemlére történő helyezés napjáig – mind az új állami földmérési térképi adatbázis, mind a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint kell a változási munkarészeket elkészíteni. A kettős munkarészek közötti összhang biztosítása a készítő feladata.

(3) A közszemlére történő helyezés napjától csak az új állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint kell a változási munkarészeket elkészíteni.

(4) A forgalomba nem adott munkarészekből szolgáltatott adatokat „Ingatlan-nyilvántartás átalakítása előtti állapot!” figyelmeztető felirattal kell ellátni.

25. § (1)²¹ Az államhatár változásával kapcsolatos földmérési munkákat hatósági jogkörében eljárva a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv végzi a hatályos államközi dokumentumok alapján.

(2)²² A változási vázrajzot és a kapcsolódó munkarészeket a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokat felhasználva a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv készíti el a 9. és 10. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában, melyet megküld a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi vagy megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban együtt: kormányhivatal).

26. § (1) Közigazgatási egységek és fekvések határvonalának változásához szükséges vázrajzokat az érintett település önkormányzatának képviselő-testületi határozata szerint kell elkészíteni. Az ilyen munkarészek záradékolásához a képviselő-testületi határozatot is csatolni kell.

(2) Megyehatár változása esetén a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján az Országgyűlés döntésének megfelelően kell a vázrajzot elkészíteni.

(3) Közigazgatási egységek és fekvések között közvetlenül csak egész földrészletek csatolhatóak át. Ha az átcsatolás csak a földrészlet egy részét érinti, akkor azt még az eredeti nyilvántartási egységben meg kell osztani.

(4)²³ Az átcsatolás után felhasználható helyrajzi számokat az adatszolgáltatáskor a járási hivatal adja meg.

(5) A változással érintett teljes területre vonatkozóan a változási vázrajzot a 11. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

27. § (1) A telekalakítási eljárások esetén a földrészletek határvonalának változásáról változási vázrajzot kell készíteni. A vázrajzok készítése során a telekalakításra, valamint a kisajátításra vonatkozó jogszabályok előírásait is figyelembe kell venni.

(2) A változott földrészletek helyrajzi számozását a helyrajzi számozásra vonatkozó jogszabály szerint kell végrehajtani.

(3) A földrészlet határvonalak változási vázrajzát a 12. és 13. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

28. § (1) Az épület feltüntetéséről készített változási vázrajz az állami ingatlan-nyilvántartási térképi alapadat tartalmon túlmenően tartalmazza az új vagy változott épületet, az utcanevet és a házszámot.

(2) Ha a földrészletnek és a rajta lévő épületnek azonos a tulajdonosa, az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajzon az épületet a földrészlethez kell kapcsolni. A vázrajzot a 14. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(3) Az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajz kötelező tartalma a művelési ág feltüntetése. Az épületfeltüntetéshez készített mérési vázlatot a 7. melléklet B. pontja szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(4) Az újonnan keletkező egyéb önálló tulajdonú épületet és betűjelét az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változási vázrajzzal kell feltüntetni. A vázrajzot a 15. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

29. § (1) Épület megszüntetési vázrajzot csak az építésügyi hatóság által kiadott jogerős bontási engedély birtokában az épület fizikai elbontása után lehet az ingatlanügyi hatósághoz záradékolásra benyújtani.

(2) Épület megszüntetési vázrajzot csak az építésügyi hatóság által kiadott épület lebontásáról szóló hatósági bizonyítvány rendelkezésre állását követően lehet az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban jogerősen átvezetni.

30. § (1)²⁴ Ha a változás új művelési ágat keletkeztet, a változási vázrajzon feltüntetett változott művelési ágat és annak minőségi osztályát a záradékolásra történő benyújtás előtt a járási hivatal állapítja meg. Az egyeztetés során megállapított művelési ágat és minőségi osztályt kell a készítőnek a vázrajzon feltüntetni. A vázrajzot a 16. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(2)²⁵ Amennyiben a változási vázrajz a termőföldről szóló törvény szerint termőföldnek, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló földnek minősülő területet érint, akkor a járási hivatal a mezőgazdászi vizsgálatot követően az alábbi záradékkal látja el a változási vázrajzot: „A művelési ágak, minőségi osztályok és a földminősítési mintaterek feltüntetése, valamint a földminősítési adatok számítása és ábrázolása helyes.” Ez a záradék a területszámításra és a helyrajzi számozásra vonatkozó záradékkal együtt hatályos.

(3) Amennyiben a művelési ág változás a földrészlet vagy adott alrészlet teljes területét érinti akkor az Inytv. 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Az így keletkezett alrészlet nem lehet szomszédos ugyanolyan művelési ágba tartozó alrészlettel. Az így kialakult azonos művelési ágba tartozó alrészleteket változási vázrajzzal az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint össze kell vonni.

31. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározott szolgalmi jogok, földhasználati jog, valamint közérdekű használati jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges változási vázrajzot a 17. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(2) Az ingatlanra vonatkozó több vagyonkezelői jog, villamos-berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog bejegyzésével kapcsolatos változási vázrajzon a 18. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni. Az így kialakult szolgalmi joggal érintett területrészeket római számokkal kell megjelölni. A területet csak egyenes vonalak határolhatják és nagysága nem lehet egy négyzetméternél kisebb.

(3) A villamos-berendezések elhelyezését biztosító használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges változási vázrajzon a villamos-berendezéshez csatlakozó vezeték nyomvonalát a 19. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározott jogilag jelentős tény feljegyzésére szolgáló változási vázrajzokat a 18. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni. A változási vázrajz megnevezésében utalni kell a tárgyi tényre vagy jogi jellegre. A tény vagy jogi jelleg feljegyzésével érintett területrészeket római számokkal kell megjelölni. Nem kell változási vázrajzot készíteni, ha a jogilag jelentős tény a földrészlet teljes területét érinti.

(5) A 18. melléklet szerint minta alapján változási vázlatot kell készíteni:

32. § (1) A 31. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben készítendő változási vázlatot a hiteles ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával kell elkészíteni úgy, hogy az egyes földrészletek esetében megállapítható legyen a joggal vagy jogi jelleggel érintett területrész.

(2) A területkimutatást az 1. és 2. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni, értelemszerűen a megfelelő jogi jelleg megnevezésének megfelelően.

(3) A 2. melléklet 2. oszlopát nem kötelező kitölteni.

33. § (1)²⁷ A társasház, illetve szövetkezeti ház ingatlan-nyilvántartásba vétele előtt a járási hivatalhoz a társasház, illetve a szövetkezeti ház vektoros formátumban elkészített szintenkénti alaprajzát vizsgálat és nyilvántartásba vétel céljából be kell nyújtani.

(2) A digitális szintenkénti alaprajznak az Inytv. 21. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl, minden szintre vonatkozóan méretezés nélkül tartalmaznia kell a következő adatokat:

(3) Az alaprajz elkészítéséhez felhasználható az engedélyezési záradékkal ellátott tervrajz, amennyiben egyezik a jogerős és végrehajtható használatba vételi engedély tartalmával.

(4) A digitális alaprajzban a (2) bekezdésben meghatározott tartalom egy-egy, elkülönülten megjeleníthető felületszerű objektumként kerül feltüntetésre.

(5)²⁸ A járási hivatal az alaprajzot az okirattal történő egyezőség szempontjából megvizsgálja, és megfelelőség esetén – záradékolás nélkül – beilleszti az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba.

(6) Csak olyan alaprajz nyújtható be, ami megfelel a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 7. §-ában meghatározott feltételeknek is.

34. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba már korábban bejegyzett egyéb önálló ingatlanban (a továbbiakban: EÖI) történő időközi és építési engedély köteles változás (átépítés) átvezetéséhez, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és jogilag jelentős tények ábrázolásához az Fttv. 23. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott változási vázrajzot kell készíttetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti változás esetén az alaprajzot csak a változással érintett teljes tulajdonrészek (lakások) vonatkozásában kell digitálisan elkészíteni úgy, hogy az adott épületszinten történő beazonosíthatósága (lakásszám, egyedi azonosító) egyértelmű legyen.

(3)²⁹ A járási hivatal által vizsgált változási vázrajzot – az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából – a módosított alapító okirathoz mellékelten papír alapon és digitális formában is be kell nyújtani a járási hivatalhoz.

35. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett EÖI esetén az alapító okirat és annak ingatlan-nyilvántartást érintő változása esetén a 33. § (2) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni.

(2) Ha az EÖI-hez mellékelték a lakások beosztását tartalmazó szintenkénti alaprajzot, akkor a szintenkénti alaprajz digitális formában történő benyújtása csak az (1) bekezdés szerinti esetben válik szükségessé.

(3)³⁰ 2014. január 1-jét megelőzően az EÖI-hez benyújtott papír alapú alaprajzokat a járási hivatalok az Fttv. 13. § (2) bekezdése alapján szkennelt formában kezelik.

36. § (1) Ha a földrészletnek és a rajta lévő épületnek részben vagy egészben nem azonos a tulajdonosa, az épületfeltüntetéshez készített változási vázrajzon az épületet nem szabad a földrészlethez kapcsolni.

(2) Az épületfeltüntetési változási vázrajzzal egyidejűleg külön változási vázrajzot kell készíteni a földhasználati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, amennyiben a földhasználati joggal érintett területrész határvonala eltér az épület által természetben elfoglalt területrésztől. A változási vázrajzot a 20. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

37. § (1)³¹ Az Inytv. 12. § b) és c) pontjában meghatározott EÖI-k szintenkénti alaprajzát vektoros formában is be kell nyújtani a járási hivatalhoz, a papír alapú példány mellett, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal együtt, annak mellékleteként.

(2) EÖI szintenkénti alaprajza, állami alapadatként tartalmazza az egyéb önálló ingatlanok geometriai jellemzőit, helyrajzi számát és egyéb adatait.

(3)³² Az alaprajzot vektoros formátumban kell elkészíteni, amelyet a járási hivatal nyilvántartásba vesz.

38. § (1) Az alaprajz vizsgálat céljából történő benyújtásakor leadandó munkarészek az alábbiak:

(2)³³ A vizsgálatot követően a járási hivatal az alaprajzot a következő záradék-szöveggel látja el: „Az alaprajz megfelel a tartalmi követelményeknek, a változási állomány az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz hozzákapcsolva.”

(3) A vektoros digitális alaprajzokat az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis részeként, önálló adatbázisban kell tárolni úgy, hogy azonosító helyrajzi száma alapján az automatikus kapcsolat megvalósuljon.

39. § (1) A használati megosztási vázrajzon az elkülönülő használati határokat 0,5 mm vastagságú hosszú szaggatott vonallal kell ábrázolni. Az elkülönülő használattal érintett területrészeket római számokkal kell megjelölni. A vázrajzokat a 20. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni.

(2) A vázrajzot a telekalakítási vázrajz előírásai szerint kell elkészíteni, és fel kell tüntetni az egyes részek területét és jogosultját. A vázrajzot az „Ez a vázrajz ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem használható!” és „Az állami alapadat tartalom az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával megegyezik.” szövegű záradékkal kell ellátni.

40. § (1) A kitűzési munka minőségéért a munkát végző földmérő felelős.

(2) Földrészlethatár kitűzésére irányuló munkának minősül a földrészlethatáron lévő új épület kitűzése is.

(3)³⁴ A kitűzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet eredetben a járási hivatalhoz a földmérési dokumentációval együtt be kell nyújtani.

(4) Amennyiben a kitűzés az Fttv. 14. § (8) bekezdése alapján történt akkor a 21. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában elkészített jegyzőkönyvet ki kell egészíteni a tulajdonos és a szomszédok nevével, lakcímével, ingatlanuk helyrajz számával, aláírásukkal, és nyilatkozatukkal a kitűzéssel való egyetértésről.

41. § (1) Ha a szomszédos földrészlet kitűzése korábban már megtörtént, a korábbi munkarészek mérési adatait figyelembe kell venni, a 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2) A kitűzés előkészítésekor vizsgálni kell, hogy az állami ingatlan-nyilvántartási adatbázisban szereplő adatok összhangban vannak-e a 17. §-ban meghatározott munkarészek adataival.

(3)³⁵ A kitűzés során észlelt felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását a járási hivatalnál kezdeményezni kell. Ebben az esetekben a kitűzési munkálatokat fel kell függeszteni és csak a hiba kijavítására vonatkozó járási hivatali határozat jogerőre emelkedése után szabad folytatni azt.

(4) A természetben már megjelölt határponthoz képest a megadott tűréshatáron belül újabb határjelet elhelyezni nem szabad.

(5) A kitűzött határpontokat vízszintes értelemben centiméter élességgel azonosítható földmérési jellel kell megjelölni.

42. § (1) Az Fttv. 14. § (8) bekezdése esetén közös megegyezéssel történő kitűzés állami ingatlan-nyilvántartási adatbázisban az átvezetéséhez a vázrajzot az alábbi záradék szöveggel kell ellátni „A kitűzés jelenlétünkben megtörtént, a kitűzött határpontokat kölcsönösen elfogadjuk:”. A vázrajzot a kitűzéssel érintett tulajdonosoknak alá kell írniuk.

(2) Az (1) bekezdés szerint készült kitűzési vázrajzot a 22. melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett minta szerinti formában kell elkészíteni, és szükség esetén az 1. és 2. melléklet szerinti területkimutatást is csatolni kell.

43. § (1) Ha a kitűzött határvonal helyzete a tényleges használattól a 16. és 17. § előírásai szerint meghatározott értéknél nagyobb mértékben tér el, akkor a természetben használt határvonalat be kell mérni, annak helyét és meghatározó méreteit a kitűzési vázlaton a jogerős állapottól eltérő módon fel kell tüntetni. A kitűzött jogi állapot és a természetbeni használat közötti területeltérést ki kell számítani.

(2) A kitűzési vázlaton a térképi és a természetbeni állapot közötti eltérésnek megfelelő területrészt meg kell jelölni és az eltérés jellegétől függően az alábbi a kitűzés eredményének megfelelő záradékok valamelyikével kell ellátni:

44. § (1) A változási állománynak kizárólag a változással érintett földrészletek határvonalain belül az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist érintő változásokat kell tartalmaznia.

(2)³⁶ A változási állományt a járási hivatalnak vizsgálatra és záradékolásra DAT adatcsere formátumban kell leadni.

45. § (1)³⁷ A járási hivatal a vizsgálatra és záradékolásra történő átadáskor ellenőrzi, hogy a változási állomány olvasásra megnyitható-e.

(2) A készítőnek a belső vizsgálat során a helyszíni munka tényleges meglétét, minőségét és az irodai munka helyességét kell ellenőriznie. A vizsgálat elvégzését és a feltárt hibák javítását dokumentálni kell. A minőség tanúsítását a műszaki leírásban (25. melléklet) kell feltüntetni.

(3) A belső vizsgálat végrehajtásáról vizsgálati jegyzőkönyvet abban az esetben kell felfektetni, ha a változás előtti és a változás utáni földrészletek együttes száma 5-nél több.

46. § (1)³⁸ A változási vázrajz vizsgálatához és záradékolásához – a változási vázrajz fajtáitól és az alkalmazott mérési módszertől függően – az alábbi iratokat és munkarészeket kell a járási hivatalnak átadni:

(2) Az állami alapadatbázisok kivételével a digitálisan leadandó rajzi munkarészek bármely szabadforgalmú fájlformátumban leadhatók.

(3)³⁹ A kitűzés során készített kitűzési jegyzőkönyvet, valamint a keletkezett valamennyi mérési és számítási munkarész egy példányát, a kitűzési vázlatot és vázrajzot a kitűzést követően nyolc napon belül a járási hivatalnak meg kell küldeni.

47. § (1)⁴¹ A változási vázrajzok vizsgálatát és záradékolását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásai szerint kell végrehajtani. A záradékolt változási vázrajz hatósági bizonyítvány. A változási vázrajz záradékolása csak akkor lehetséges, ha az mindenben megfelel az e rendelet által előírt rendelkezéseknek. Ha a munka során új alappont létesítésére is sor került, az alappont-sűrítést a kormányhivatal külön eljárásban vizsgálja.

(2) A vizsgálat során ellenőrizni kell:

(3) Vizsgálni kell a változási állomány geometriai és topológiai helyességét.

(4) Termőföldet, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló földet érintő változás esetén a változási vázrajzot a földmérési vizsgálattal egy eljárásban mezőgazdászi szempontból is vizsgálni és záradékolni kell.

(5)⁴² A változási vázrajzok vizsgálata során a járási hivatal helyszíni ellenőrző méréseket is végezhet.

(6) Földmérési és térképészeti adatokat, valamint térképmásolatot az igénylés céljától függően a 27., 28. vagy 29. mellékletben meghatározott igénylőlapon kell igényelni.

(7) Kisajátítással kapcsolatos változási munkarészeket a kisajátításról szóló jogszabályok előírásai szerint kell vizsgálni és záradékolni.

48. §⁴³ Bejelentésre kötelezett munkáknál az alappontsűrítést, az illetékes kormányhivatal vizsgálja. Ha a betekintő vizsgálat alapján megállapítható, hogy az alappont sűrítés a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok előírásainak nem felel meg, a munkát további vizsgálat nélkül el kell utasítani.

49. § (1)⁴⁴ Ha a járási hivatal észleli, hogy a munkát végző személy nem jogosult földmérési tevékenység végzésére, akkor szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezésével a záradékolás iránti kérelmet végzéssel elutasítja, melyet megküld a megyei földmérési szakfelügyelőnek is.

(2) A záradékolás során feltárt hibákról és hiányosságokról készült tételes vizsgálati jegyzőkönyvet a kérelmet benyújtó földmérőnek hiánypótlásra és javításra – határidő megjelölésével – vissza kell adni.

(3) Amennyiben a hiánypótlásra benyújtott változási vázrajzon, változási állományban, valamint a hozzátartozó munkarészekben az előírt hibákat nem javították, vagy a hibajavítás során újabb hibák keletkeznek, a záradékolás iránti kérelmet végzéssel kell elutasítani.

(4)⁴⁵ A záradékolás során korábban nem kifogásolt tartalmi elemeket a hibajavítás ellenőrzése során új hibaként feltárni és annak javítását előírni nem lehet. Az olyan hibát, amelyet az első vizsgálat során nem tártak fel, a járási hivatalnak kell kijavítania. A változási vázrajz záradékolása csak a feltárt hibák kijavítása után végezhető el.

50. §⁴⁶ Ha a záradék időbeli hatályán belül az átvezetésre már korábban benyújtott záradékolt változási vázrajzzal érintett földrészletek adatai időközben megváltoztak, akkor – az ingatlan-nyilvántartási átvezetés előtt – a vázrajz átdolgozása a járási hivatal feladata.

51. § (1)⁴⁷ A földrészlethatár változással járó változási vázrajzot a járási hivatal „A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos, későbbi felhasználás előtt a vázrajzot újra záradékoltatni kell.” szövegű záradékkal látja el.

(2)⁴⁸ A járási hivatal a 4. § (3) bekezdés a)–c), valamint e) és f) pontjai szerinti változási vázrajzokat vizsgálat és nyilvántartásba vétel után „Az állami alapadat tartalom az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával megegyezik. Ez a záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos, későbbi felhasználás előtt a vázrajzot újra záradékoltatni kell.” záradékszöveggel látja el.

(3)⁴⁹ A kitűzési vázrajzok esetében a járási hivatal a 47. § (2) bekezdés a)–c), e)–f), h) és j) pontjában foglalt előírásoknak való megfelelőséget vizsgálja. Ezzel egyidejűleg a „Nyilvántartásba véve.” záradékszöveggel látja el.

52. § (1) A 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti, változási vázrajzok benyújtása esetében a tulajdonos vagy vagyonkezelő aláírásával ellátott ingatlan-nyilvántartási átvezetési kérelmet is mellékelni kell.

(2)⁵⁰ A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti esetben a változási vázrajzot e rendelet előírásai szerint megvizsgálja, nyilvántartásba veszi, majd a vázrajz valamennyi példányát „Előzetesen térképezve.” záradékkal látja el és intézkedik az épület ingatlan-nyilvántartási bejegyzése vagy törlése iránt.

53. § (1) A változási vázrajzok újrazáradékolására csak akkor kerülhet sor, ha a változási vázrajz változás előtti adatai megegyeznek a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokkal. Ebben az esetekben a változási vázrajzot „A záradék az újrazáradékolás keltezésétől számított egy évig hatályos.” záradékszöveggel kell ellátni és a záradékolást elvégezni.

(2)⁵¹ Ha a lejárt hatályú záradékkal rendelkező változási vázrajz változás előtti adatai megváltoztak, az újrazáradékolásra nem kerülhet sor. Ebben az esetben új vázrajzot kell készíteni. Az új vázrajz készítése nem a járási hivatal feladata.

54. § (1) Ha egy évnél régebben záradékolt, és a változások előzetes nyilvántartásából már törölt vázrajz újrazáradékolását kérik, a vázrajzot újból záradékolni kell, ha az 53. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és ezzel egyidejűleg ismételten fel kell venni a változások előzetes nyilvántartásába.

(2)⁵² Ha a járási hivatal azt állapítja meg, hogy felmérési, térképezési vagy területszámítási hibával terhelt változási vázrajzot záradékolt, akkor a vázrajzot hivatalból kijavítja és a kijavításról határozatot hoz.

(3) Hatályos záradékkal rendelkező változási vázrajz előzetes nyilvántartásból való törlését a vázrajzot benyújtó készítő, az ingatlan tulajdonosa, vagy a vázrajz elkészítésének megbízója kérheti.

55. § (1)⁵³ Több egymásra épülő változás esetén a később benyújtott változási vázrajzra a „Megelőzi az .../... iktatószámú változási vázrajz átvezetése.” záradékot vezeti rá a járási hivatal.

(2)⁵⁴ Ha a változással érintett földrészletre vonatkozóan a záradék hatályának ideje alatt a járási hivatalhoz újabb változási vázrajz érkezik, melynek készítője azonos az eredeti vázrajz készítőjével, valamint a vázrajz tartalmában csak módosítás történt, a változási vázrajzot az előzmény átdolgozásának kell tekinteni, ha a záradékkal érintett földrészleten további változás nem történt.

(3)⁵⁵ A (2) bekezdés szerint átdolgozott vázrajzot az előzmény egyidejű érvénytelenítése mellett, új szám alatt kell nyilvántartásba venni. A hatályos záradékkal rendelkező változási vázrajzot a járási hivatal a „Hatályon kívül helyezi az .../... iktatószámú vázrajz.” szövegű záradékkal hatálytalanítja.

(4) Amennyiben azonos kiinduló adatok felhasználásával különböző tartalmú változási vázrajzokat nyújtanak be záradékolásra, azokat egyidejűleg kell nyilvántartani. Ilyen változási vázrajzokat csak folyamatban lévő bírósági ügyek esetében – a bírósági végzés egyidejű csatolásával – lehet benyújtani. Ezeket a változási vázrajzokat a „Jogerőre emelkedésével hatályon kívül helyezi az .../... iktatószámú vázrajzot.” záradékszöveggel kell ellátni.

(5)⁵⁶ Azokat a vázrajzokat, amelyekre vonatkozóan – a záradékolástól számított egy éven belül – átvezetésre alkalmas okiratot és ingatlan-nyilvántartási kérelmet nem nyújtottak be, a járási hivatal hatósági jogkörében eljárva törli a térképi nyilvántartásból.

(6) A jogerőre emelkedett változások átvezetését

(7)⁵⁷ Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő változási vázrajznak a bejegyzési kérelemhez csatolt példányát átvezetés után az ingatlan-nyilvántartási ügyirattal együtt, a földmérési vizsgálathoz benyújtott eredeti változási vázrajzot pedig a „Jogerős, .../... szám alatt.” szövegű záradékkal, keltezéssel és aláírással ellátva a járási hivatal adat- és térképtárában kell tárolni.

(8) A jogerős változási okirat megérkezése után – a változás végleges átvezetésével egyidejűleg – az előzetes nyilvántartás sorszámát érvényteleníteni kell, valamint a jegyzet rovatban fel kell tüntetni az ingatlan-nyilvántartási határozat számát. A területjegyzékben a változási jegyzék, vagy a területjegyzék melléklete tételszámára való utalás bejegyzésekor az előzetes nyilvántartás adatait érvényteleníteni kell.

(9) Az állami alapadatok változásáról készített munkarészeket a későbbi visszakereshetőség érdekében nyilvántartásba kell venni. A változásvezetés következtében megszűnő térképi információkat meg kell őrizni, azok az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból fizikailag nem törölhetők. Biztosítani kell, hogy a megszüntetett adatok bármikor visszakereshetők legyenek.

(10) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis változásvezetésének általános követelményei:

(11)⁵⁸ A járási hivatalhoz beérkező változási vázrajzok és változási állományok eredeti adathordozóit nyilvántartásba kell venni, településenként be kell sorszámozni, és megfelelő tárolásukról gondoskodni kell. Az eredeti adathordozó és hozzátartozó változási vázrajz azonosíthatóságát biztosítani kell.

56. § (1) A felmérési, térképezési és területszámítási hiba kiigazítására irányuló eljárást az ingatlan-nyilvántartási eljárás szabályai szerint kell lefolytatni.

(2)⁵⁹ Az Fttv. 17. § (1) bekezdés szerinti eljárásban az eljáró járási hivatalnak a rendelkezésére álló munkarészek mellett a helyszíni állapotot is vizsgálnia kell. Ha a földmérési munkarészekből bizonyíthatóan megállapítható, hogy eredeti területszámítási hiba történt, akkor a helyszíni ellenőrzést nem kell lefolytatni.

(3)⁶⁰ A hiba kijavítását nem zárja ki a hibával terhelt földrészleteket érintő, folyamatban lévő bírósági eljárás. Ha a folyamatban lévő bírósági eljárásról a járási hivatal tudomást szerzett, a hiba kijavításáról szóló határozatot az eljáró bíróságnak is meg kell küldeni.

(4)⁶¹ A hatályos térképi ábrázolás és a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adata felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba jogcímén járási hivatali hatáskörben akkor változtatható meg, ha a hiba bizonyíthatóan az alaptérkép vagy a változási munkarészek készítése, vagy annak átvezetése során elkövetett mulasztásból vagy tévedésből származik.

(5)⁶² A hiba kijavításáról szóló járási hivatali határozathoz a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából záradékolt változási vázrajzot kell mellékelni. A változási vázrajzot akkor is el kell készíteni, ha a hiba kijavítása területváltozással nem jár.

(6) Bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változásátvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén.

57. § (1)⁶³ Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását ingatlanügyi hatósági eljárásban a következő esetekben lehet végrehajtani:

(2)⁶⁴ Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását járási hivatali eljárásban – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az analóg térképek digitális átalakítása, vagy a digitális alaptérképek adatbázisának készítése során elkövetett alábbi hibák esetén lehet végrehajtani:

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított térképezési hibák egyike sem állapítható meg, akkor az Fttv. 12. § (7) bekezdése szerint kell eljárni.

58. § (1)⁶⁵ Ha olyan határvonallal kapcsolatban válik szükségessé felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása, amelyet jogerős bírósági ítélettel jogerős földrészlet határként megállapítottak, vagy elfogadtak, a hiba kijavítását elrendelő jogerős járási hivatali határozatot az illetékes bírósággal is közölni kell.

(2) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárásban érintett földrészletek változási vázrajzát be kell sorolni a többi változási vázrajz közé.

(3) A felmérési és térképezési hiba kiigazítása során a forgalomban levő térképre vonatkozó azonosítási és pontossági előírásokat kell figyelembe venni. A digitális átalakítással készített alaptérképek esetén az átalakítás alapjául szolgáló térképekre vonatkozó azonosítási és pontossági előírásokat kell alkalmazni.

(4) Forgalomba még nem adott földmérési térképi adatbázisnak az ingatlan-nyilvántartás átalakítása előtt történő kijavításáról nem kell határozatot hozni.

59. § (1)⁶⁶ A változott állami alapadatok átvezetésén túlmenően az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis állami alapadat tartalmát a járási hivatal időszakonkénti helyszíneléssel ellenőrzi. Az eljárás során az ellenőrzött területen vizsgálni kell az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmának és a helyszíni állapotnak az egyezőségét. A feltárt eltéréseket földrészletenként tételesen rögzíteni kell.

(2) A helyszínelés célja azoknak a természetbeni változásoknak a feltárása, amelyekkel kapcsolatban az Fttv. 14. § (3) bekezdésében előírt változás-bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztották.

(3) A helyszínelést a közigazgatási egység vagy annak valamely fekvése teljes területére kiterjedően kell végrehajtani.

60. § (1) Földmérési célú adatszolgáltatás esetén az Fttv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott metaadatokat szöveges kiterjesztésű (meta.txt) fájlban kell az adatszolgáltatónak az adatigénylő rendelkezésére bocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fájlnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

(3) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott nem földmérési célú papír alapú térképmásolatok kiadása esetén a (2) bekezdés szerinti metaadatok közül a b), c), d) és e) pontban meghatározottakat kell a másolaton feltüntetni.

61. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 4. § (3) bekezdés f) pontja, a 33. §, a 35. § és a 42. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

62. § Azokat az eljárásokat, amelyekben az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti munkához szükséges állami alapadatok szolgáltatása a rendelet hatálybalépése előtt már megtörtént, az adatszolgáltatás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

63. §⁶⁷ A tenyésznyúl tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló 54/2014. (IV. 29.) VM rendelettel [a továbbiakban: 54/2014. (IV. 29.) VM rendelet] megállapított 5. § (5) és (6) bekezdését a 54/2014. (IV. 29.) VM rendelet hatályba lépésekor⁶⁸ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.