Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet

257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet

egyes gyermekvédelmi tárgyú és kapcsolódó kormányrendeleteknek a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításával, valamint a családi pótlék felhasználásával összefüggő módosításáról1

2014.01.01.

A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés b), d), m), q) és z) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. § a) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a) és g) pontjában, valamint 85. § (3) bekezdés b) pont bb) és be) alpontjában,

a 4. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és n) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés g), s) és t) pontjában,

a 7. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d), q) és z) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1)2

(2)3

(3)4

2–4. §5

5. §6

6. § A Gyer. 103. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„A gondozási hely meghatározása és a járulékos kérdések eldöntése
103. § (1) A gyámhivatal a nevelésbe vétel kezdő időpontját követő harmincöt napon belül a gyermekvédelmi gyám, a gyermek gondozási helye, a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat tájékoztatása, javaslata, a gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési javaslata és egyéni elhelyezési terve, valamint a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján – az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével – meghatározza a gondozási helyet és dönt a Gyvt. 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről.
(2) A gyámhivatal a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy a gyermek nevelésbe vételére irányuló eljárás megindítását követő öt napon belül, vagy a gyermek nevelésbe vételével egyidejűleg megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy készítse elő az elhelyezési javaslatot és az egyéni elhelyezési tervet, kivéve, ha ideiglenes hatályú elhelyezés esetén a gyermek másik szülőnél vagy más személynél történő elhelyezésének vizsgálata még folyamatban van.
(3) A gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhivatal megkeresését követően haladéktalanul intézkedik a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságnál a Gyvt. 79. § (1) bekezdése szerinti szakvélemény elkészítése érdekében.
(4) Ha az illetékes megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság nem tud húsz napon belül szakvéleményt készíteni az elhelyezési javaslathoz, azt a gyermekvédelmi szakszolgálat haladéktalanul jelzi a gyámhivatal számára. Ebben az esetben a gyámhivatal az illetékességi területén kívüli, más megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságot kér fel a szakvélemény elkészítésére, ha annak a megkereséstől számított húsz napon belüli elkészítését az újonnan felkért megyei (fővárosi) szakértői bizottság vállalja. A gyámhivatal a felkérésről haladéktalanul tájékoztatja
a) a gyermek elhelyezése kérdésében elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet készítő gyermekvédelmi szakszolgálatot és
b) az újonnan felkért megyei (fővárosi) szakértői bizottság helye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatot.
(5) A gyámhivatal, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyermekvédelmi szakértői bizottság – ha technikai felkészültségük lehetővé teszi – elektronikus levél útján tartanak kapcsolatot. A felkért gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyermek elhelyezése kérdésében elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet készítő gyermekvédelmi szakszolgálatnak küldi meg közvetlenül a szakvéleményét, és erről értesíti a gyámhivatalt.
(6) A gyermekvédelmi szakszolgálat a megyei (fővárosi) szakértői bizottság szakvéleményének megérkezését követő tíz napon belül elkészíti az elhelyezési javaslatot, valamint az egyéni elhelyezési tervet, és azokat megküldi a gyámhivatalnak.
(7) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében tárgyalást tart. A tárgyaláson részt vesz
a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek,
b) a szülő, feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg, valamint a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat képviselője,
c) szükség szerint a gyermek más hozzátartozója,
d) a családot korábban gondozó gyermekjóléti szolgálat képviselője,
e) a kirendelt vagy javasolt gyermekvédelmi gyám,
f) az ideiglenes gondozási helyet biztosító nevelőszülő és működtetőjének vagy a gondozó intézménynek a képviselője,
g) a javasolt nevelőszülő és működtetőjének képviselője, a javasolt gondozó intézmény képviselője,
h) – speciális ellátást igénylő gyermek esetén – a gyermekjogi képviselő.
(8) A tárgyalásra speciális ellátást nem igénylő gyermek esetén is meg kell hívni a gyermekjogi képviselőt, aki részt vehet a tárgyaláson.
(9) A tárgyalás csak akkor hívható össze ismételten, ha az a döntés meghozatalához nélkülözhetetlen.
(10) A tárgyaláson a gyermekvédelmi gyám ismerteti a gyermekvédelmi szakszolgálat által elkészített elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet. Ha a gyermekvédelmi gyám nem tud személyesen részt venni a tárgyaláson, a gyermekvédelmi szakszolgálat legkésőbb a tárgyalás időpontjáig megküldi a gyámhivatalnak az elkészített elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet.
(11) A tárgyalás során a résztvevők kialakítják az elhelyezési javaslatra és az egyéni elhelyezési tervre vonatkozó véleményüket, melyet a gyámhivatal jegyzőkönyvben rögzít. A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy az hozzásegítse a gyermeket és a szülőt a nevelésbe vétel okának, céljának és jogkövetkezményének megismeréséhez.
(12) A gyámhatóság a gondozási hely meghatározására irányuló döntése meghozatala során mérlegeli
a) a megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményében foglaltakat,
b) a gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési javaslatában és egyéni elhelyezési tervében foglaltakat,
c) a gyermek szülőjének vagy a gyermeket korábban gondozó más személynek a véleményét a javasolt gondozási helyről, a kapcsolattartásról és az őt érintő egyéb kérdésekről,
d) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét a számára javasolt gondozási helyről és kapcsolattartásról, amelyet
da) a gyermek személyes meghallgatása útján szerez be, ha az szükséges és nem ellentétes a gyermek érdekeivel,
db) a gyermeket gondozó intézmény, személy útján vagy a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményéből szerez be, ha a gyermek meghallgatása szükségtelen vagy ellentétes az érdekeivel.
(13) A gondozási hely meghatározására irányuló eljárás során a szülő – ha szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg – kérheti, hogy a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezzék el. A kért elhelyezési módtól különösen akkor lehet eltérni, ha az ellentétes a gyermek érdekével vagy az elhelyezés feltételei nem állnak fenn.”

7. §7

8. § A Gyer. 159. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A családbafogadó gyám nem köteles éves számadásra, ha a gyámoltnak nincsen vagyona és bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem köteles éves számadásra a gyermekvédelmi gyám, ha a gyámolt nem rendelkezik vagyonnal és utána kizárólag családtámogatási ellátást folyósítanak.”

9. §8

10–11. §9

12. §10

13. § (1)11

(2)12

2. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

14. §13

3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

15–19. §14

4. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása

20. §15

5. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

21–22. §16

23. § (1)17

(2)18

24–25. §19

6. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása

26. §20

27. §21

7. Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet módosítása

28. § Nem lép hatályba az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet

8. Záró rendelkezés

29. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(3) Az 1. § (2) bekezdése 2013. október 1-jén lép hatályba.

(4) A 6. § és a 8. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(5) Ez a rendelet 2014. január 2-án hatályát veszti.

1–4. melléklet a 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelethez22

1

A rendelet a 29. § (5) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. január 2. napjával.

2

Az 1. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

Az 1. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

Az 1. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 2–4. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

Az 5. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 7. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 9. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 10–11. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 12. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 13. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 13. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 15–19. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 20. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 21–22. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 23. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

A 23. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

A 24–25. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

20

A 26. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

21

A 27. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

Az 1–4. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére