3/2013. (II. 1.) VM rendelet
2013.02.06.
(Egyszerűsített talajvédelmi tervet kell készíteni:)
„d) 1500 m2-nél kisebb területű szőlőtelepítés esetén, ha a telepítés engedélyezéshez kötött.”
„3/A. § (1) Telepítés megvalósítása esetén az engedélyes a tervezett telepítés (talajelőkészítés, tápanyag-utánpótlás vagy ültetés) megkezdését megelőzően legalább öt munkanappal írásban köteles értesíteni a talajvédelmi hatóságot. (2) A talajvédelmi hatóság az ügyfél vagy a talajvédelmi szakértő kérelme alapján a hozzá beérkezett ültetvénytelepítést megalapozó talajvédelmi tervet és a szőlőtelepítést megalapozó egyszerűsített talajvédelmi tervet, ha az megfelel e rendeletben foglaltaknak a szükséges előírások megtétele mellett jóváhagyja.
(3) 1500 m2-nél kisebb gyümölcs, 1000 m2-nél kisebb borszőlő valamint 500 m2-nél kisebb bogyós gyümölcsű ültetvény telepítése esetén talajvédelmi terv készítése nem szükséges.”
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
1. melléklet a 3/2013. (II. 1.) VM rendelethez
„Ha jogszabály másként nem rendelkezik, 1500 m2-nél nagyobb szőlő- és gyümölcs, valamint 500 m2-nél nagyobb bogyós gyümölcsű ültetvény telepítése esetén talajvédelmi terv készítése szükséges, melynek a következő szakmai tartalommal kell rendelkeznie.”
A tervnek tartalmaznia kell
– a lejtőviszonyok és lejtőkategóriák megállapítását,
– a javasolt erózióvédelmi beavatkozásokat,
– a környezetkímélő alaptrágyázás mértékére, lehetőségeire, vonatkozó javaslatot,
– a mélyforgatás maximális mélységét,
– 30 Magyar mészfok felett a mésztűrő alanyhasználat előírását,
– gyökérnemes szőlő esetében a filoxérával szembeni immunitás megállapítását,
– az adott kultúra telepítési kockázatának mértékét a talajadottságok alapján (az egyes állókultúrák telepítési kockázatát jelentő talajtani paraméterek határértékeit az 1. táblázat tartalmazza),
Mellékletként csatolni kell:
– alkalmas méretarányú térképvázlatot a telepítésre alkalmas területek lehatárolásával.”
a) címében a „telepítését kizáró talajtani” szövegrész helyébe a „telepítési kockázatot jelentő talajtani” szöveg,
b) 9. oszlop Szőlő (oltvány) sorában a „>0,06” szövegrész helyébe a „>0,06**” szöveg,
c) 9. oszlop Szőlő (saját gyökerű) sorában a „>0,06” szövegrész helyébe a „>0,06**” szöveg
5. A Rendelet 2. melléklet 1. táblázat utáni első mondatot követően a következő rendelkezéssel egészül ki: „** Ha a talaj fiziológiás mésztartalma meghaladja a 20%-ot, a szódalúgosság kockázatos értéke 0,08%-ra növekszik.”
„A hígtrágya mezőgazdasági területen történő felhasználását megalapozó talajvédelmi tervhez a helyszíni mintavétel pontjait úgy kell kiválasztani, hogy azok jellemezzék a területet talajtanilag, de feltárják a veszélyeztetett így különösen a mélyebb fekvésű, összefolyással veszélyeztetett, telep közeli talajfoltokat.
Táblánként, de legalább 25 hektáronként 0–30, 30–60, 60–90 cm mélységből rétegenként 1-1 talajmintát kell venni. Az eltérő talajtani paraméterekkel rendelkező foltokból, de legalább 50 ha-onként a jellemző ásott talajszelvényből 0–30, 30–60, 60–90 cm mélységből 1-1 talajmintát kell venni. 50 ha-nál kisebb területre készülő talajvédelmi terv esetén legalább egy jellemző szelvény feltárása szükséges.
50 ha-onként nitrátérzékeny területen 5 méteren, nem nitrátérzékeny területen 2 méteren belül elérhető talajvízszint esetén talajvíz mintát kell venni. 50 ha-nál kisebb területre készülő talajvédelmi terv esetén legalább egy talajvíz minta vétele szükséges.
Tápanyag vizsgálathoz 5 ha-onként átlagmintavétel szükséges a 0–30 cm-es talajrétegből.
A felhasználásra kerülő hígtrágya laboratóriumi vizsgálatához reprezentatív átlagmintát kell venni.
Laboratóriumi vizsgálatok:
a) talajminták laboratóriumi vizsgálata
aa) 25 ha-onkénti rétegmintákból minden esetben vizsgálandó paraméterek:
– összes karbonát tartalom (CaCO3 %), vagy hidrolitos aciditás (y1),
– vízben oldható összes sótartalom %,
ab) a jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:
– mechanikai összetétel és térfogattömeg vizsgálat,
– 1:5 vizes talajkivonatból sóösszetétel (0,15% vízben oldható sótartalom felett),
ac) az átlagmintákból elvégzendő vizsgálatok
– tápanyag-vizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3 vagy hidrolitosaciditás, – NO3 + NO2 nitrogén, K2O, P2O5, Na, Mg, SO42-, Cu, Zn, Mn),
ad) szakmailag indokolt esetben vizsgálandó paraméterek:
– kritikus talajvízszint meghatározása,
ae) számítással meghatározott paraméterek:
– differenciált porozitás,
– relatív levegő tartalom,
b) hígtrágya laboratóriumi vizsgálata:
– össznitrogén, nitrát, ammónium, K2O, P2O5, sótartalom, szárazanyag, szervesanyag.
c) talajvíz laboratóriumi vizsgálata:
– általános vízkémiai vizsgálat (pH, összes oldott anyag, vezetőképesség Cl-, CO32-, HCO3-, SO42-, NO3-, PO43, NH4+, K, Ca, Mg, Na, Na%, Mg%, fenolftalein lúgosság, szóda egyenérték).
A tervnek tartalmazni kell
– az állattartó telepre vonatkozó információk felsorolását: telep azonosító adatai, név, cím, regisztrációs szám, a keletkező hígtrágya mennyisége m3/év, valamint a hígtrágyára vonatkozó egyéb információk,
– a külön rendelet szerinti területi érzékenység megjelölését,
– a hígtrágya és a talajvizsgálati eredmények értékelését,
– a hígtrágya kijuttatás feltételeinek meghatározását, különös tekintettel a várakozási időkre, védőtávolságokra,
– a felhasználható hígtrágya mennyiségét, amelyet a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt vagy termesztett növény víz- és tápanyag- (elsősorban nitrogén) igénye, valamint a hígtrágya beltartalmi tulajdonságai alapján kell meghatározni,
– nitrátérzékeny területen a dózisszámítások és a trágyakijuttatás esetében a külön jogszabályban meghatározottakat kell érvényesíteni,
– javaslatot a szükséges tápanyag kiegészítésre,
– javaslatot egyéb beavatkozásokra (kémiai talajjavítás, mélylazítás stb.).
Mellékletként csatolni kell:
– hígtrágya felhasználás lehetőségére vonatkozó kartogramot a felhasználható hígtrágya mennyiségek szerinti lehatárolással.”
2. melléklet a 3/2013. (II. 1.) VM rendelethez
„3.4. Szőlőtelepítést megalapozó egyszerűsített talajvédelmi terv
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, 1500 m2-nél kisebb szőlő ültetvény telepítése esetén a következő szakmai tartalommal rendelkező talajvédelmi terv készítése szükséges.
A talaj tápanyag-ellátottságának és a telepítési kockázatának megállapításához 1-1 db átlagmintát kell venni a talaj 0–30 és 30–60 cm-es rétegeiből.
A talajminták laboratóriumi vizsgálata:
– a talaj tápanyag-tartalom vizsgálata: (pH(KCl), humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3%, NO3+ NO2–N, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu),
– szakmailag indokolt esetben: fenolftalein lúgosság, leiszapolható rész, kicserélődési savanyúság (y2),
– gyökérnemes szőlő esetében filoxérával szembeni immunitás vizsgálat (1 db 1 m-ig feltárt fúrt szelvény alapján).
A tervnek tartalmaznia kell
– a lejtőviszonyok és lejtőkategóriák megállapítását,
– a javasolt erózióvédelmi beavatkozásokat,
– a javaslat a forgatás maximális mélységére,
– 30 Magyar mészfok felett a mésztűrő alanyhasználat előírását,
– a környezetkimélő alaptrágyázásra vonatkozó javaslatot,
– gyökérnemes szőlő esetében a filoxérával szembeni immunitás megállapítását,
– a telepítés kockázatának mértékét a talajadottságok alapján (telepítési kockázatot jelentő talajtani paraméterek határértékeit az 1. táblázat tartalmazza).”
3. melléklet a 3/2013. (II. 1.) VM rendelethez
„Talajmintavétel módja, vizsgálatok köre:
A hígtrágya mezőgazdasági területen történő felhasználását megalapozó talajvédelmi tervhez a helyszíni mintavétel pontjait úgy kell kiválasztani, hogy azok jellemezzék a területet talajtanilag, de feltárják a veszélyeztetett így különösen a mélyebb fekvésű, összefolyással veszélyeztetett, telep közeli talajfoltokat.
Táblánként, de legalább 25 hektáronként 0–30, 30–60, 60–90 cm mélységből rétegenként 1-1 talajmintát kell venni. Az eltérő talajtani paraméterekkel rendelkező foltokból, de legalább 50 ha-onként a jellemző ásott talajszelvényből 0–30, 30–60, 60–90 cm mélységből 1-1 talajmintát kell venni. 50 ha-nál kisebb területre készülő talajvédelmi terv esetén legalább egy jellemző szelvény feltárása szükséges.
50 ha-onként nitrátérzékeny területen 5 méteren, nem nitrátérzékeny területen 2 méteren belül elérhető talajvízszint esetén talajvíz mintát kell venni. 50 ha-nál kisebb területre készülő talajvédelmi terv esetén legalább egy talajvíz minta vétele szükséges.
Tápanyag vizsgálathoz 5 ha-onként átlagmintavétel szükséges a 0–30 cm-es talajrétegből.
A felhasználásra kerülő hígtrágya laboratóriumi vizsgálatához reprezentatív átlagmintát kell venni.”
„Laboratóriumi vizsgálatok:
a) talajminták laboratóriumi vizsgálata
aa) 25 ha-onkénti rétegmintákból minden esetben vizsgálandó paraméterek:
– összes karbonát tartalom (CaCO3 %), vagy hidrolitos aciditás (y1),
– vízben oldható összes sótartalom %,
ab) a jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:
– mechanikai összetétel és térfogattömeg vizsgálat,
– 1:5 vizes talajkivonatból sóösszetétel (0,15% vízben oldható sótartalom felett),
ac) az átlagmintákból elvégzendő vizsgálatok
– tápanyag-vizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3 vagy hidrolitosaciditás, – NO3 + NO2 nitrogén, K2O, P2O5, Na, Mg, SO42-, Cu, Zn, Mn),
ad) szakmailag indokolt esetben vizsgálandó paraméterek:
– kritikus talajvízszint meghatározása,
ae) számítással meghatározott paraméterek:
– differenciált porozitás,
– relatív levegő tartalom,
b) hígtrágya laboratóriumi vizsgálata:
– össznitrogén, nitrát, ammónium, K2O, P2O5, sótartalom, szárazanyag, szervesanyag.
c) talajvíz laboratóriumi vizsgálata:
– általános vízkémiai vizsgálat (pH, összes oldott anyag, vezetőképesség Cl-, CO32-, HCO3-, SO42-, NO3-, PO43 , NH4+, K, Ca, Mg, Na, Na%, Mg%, fenolftalein lúgosság, szóda egyenérték).”