3077/2013. (III. 27.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

2013.03.27.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

v é g z é s t :

Az Alkotmánybíróság a Szombathelyi Törvényszék 8.B.289/2008/278. számú, valamint a Győri Ítélőtábla Bf.119/2010/17. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó 2012. február 2-án az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben a Szombathelyi Törvényszék 8.B.289/2008/278. számú ítéletének, valamint a Győri Ítélőtábla Bf.119/2010/17. számú jogerős ítéletének a megsemmisítését kérte. A Szombathelyi Törvényszék a fenti számú büntető ügyben az indítványozót, mint XIV. rendű vádlottat kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény elkövetése miatt marasztalta el. Az indítványozó álláspontja szerint a törvényszék, illetőleg az ítélőtábla hivatkozott számú ítéletei alaptörvény-ellenesek, mivel sértik az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében, a 25. cikk (1) bekezdésében, a 46. cikk (1)–(2) bekezdéseiben, valamint a 15. cikk (1) bekezdésében foglalt alapvető jogait.

[2] A Szombathelyi Törvényszék adott ügyben eljáró tanácsának elnöke ugyanis – nyomozati szakban – az eljárás terheltjei közül a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű vádlottak előzetes letartóztatásának egy éven túli meghosszabbítása felől is döntést hozott, ebből fakadóan pedig – az indítványozó érvelése szerint – sérült a független és pártatlan bírósághoz való joga. Az indítványozó emellett azt is sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a történeti tényállást „a titkos információgyűjtés során keletkezett telefon lehallgatásokról készült rendőri jelentésekre alapította, gyakorlatilag az abban foglaltakat teljes mértékben átvéve”. (A panaszos a jelen alkotmánybírósági eljárással párhuzamosan a Kúria előtt felülvizsgálati eljárást is kezdeményezett. A Kúria a Bfv. III. 427/2012/7. számú határozatával az I. és II. fokú ítéleteket helybenhagyta.)

[3] Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság ezen eljárása ellentétes az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésével, a 46. cikk (1)–(2) bekezdésével, illetőleg a 15. cikk (1) bekezdésével, ezáltal sérült „az igazságszolgáltatás-végrehajtás elkülönültségének eszménye” és „a hatalmi ágak elkülönítésének jogelve” is. (Az indítványozó – főtitkári felhívásra – korábbi beadványát kiegészítette annyiban, hogy rögzítette, miszerint a bíróság rendőri jelentéssel kapcsolatos eljárása a fentieken túl az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében deklarált tisztességes eljáráshoz való jogot is sérti.)

[4] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben ezért mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 27. és 29–31. §-aiban foglalt feltételeket az alkotmányjogi panasz kimeríti-e.

[5] 3. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében „az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli – többek között – az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett […] bírói döntés […] miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével […]”. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a panaszos beadványa nem tartalmaz értékelhető indokolást arra nézve, hogy a II. fokú bírósági határozat bíró kizárásával kapcsolatos, a panaszos által sérelmezett jogértelmezése miért sérti az Alaptörvényben biztosított jogát. A beadvány csupán a szóban forgó, állandó bírósági gyakorlatra épülő jogértelmezés helyességét vitatja, azzal kapcsolatosan tartalmaz részletes okfejtést, a konkrét esetben esetlegesen bekövetkezett alapjogsérelem mibenlétét nem tárja fel, a vitatott bírói jogértelmezésen alapuló döntés és az általa hivatkozott alapjog között logikai összefüggést nem teremt. Az indítványban előadott kérelem ezért az Abtv. 52. § (1) bekezdése alkalmazásában nem tekinthető határozottnak.

[6] Mindezen indokok alapján, az Alkotmánybíróság – figyelemmel az Abtv. 64. § d) pontjára – az Abtv. 56. § (3) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint az alkotmányjogi panasz befogadásának visszautasításáról határozott.

Budapest, 2013. március 19.

Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

			Dr. Balogh Elemér s. k.,					Dr. Balsai István s. k.,
					alkotmánybíró					alkotmánybíró

	Dr. Bragyova András s. k.,						Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
					alkotmánybíró					alkotmánybíró

				Dr. Holló András s. k.,					Dr. Kiss László s. k.,
					alkotmánybíró					alkotmánybíró

				Dr. Kovács Péter s. k.,		Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
					alkotmánybíró					alkotmánybíró

				Dr. Lévay Miklós s. k.,					Dr. Pokol Béla s. k.,
					alkotmánybíró					alkotmánybíró

		Dr. Salamon László s. k.,						Dr. Stumpf István s. k.,
					alkotmánybíró					alkotmánybíró

				Dr. Szalay Péter s. k.,				Dr. Szívós Mária s. k.,
					alkotmánybíró			előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2514/2012.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek