3245/2013. (XII. 21.) AB végzés
3245/2013. (XII. 21.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
2013.12.21.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t :
Az Alkotmánybíróság a Debreceni Városi Bíróság 58.B.1284/2012/2. számú, valamint 58.B.1284/ 2012/5. számú végzései, a Debreceni Törvényszék 18.Bkf.632/2012/2. számú végzése, illetve a Kúria Bfv.II.377/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt a Debreceni Városi Bíróságon folyamatban volt pótmagánvádas büntetőeljárásban a bíróság a 2012. szeptember 3. napján kelt, 58.B.1284/2012/2. számú végzésével – eljárásjogi legitimáció hiánya miatt – elutasította az indítványozó (mint pótmagánvádló) jogi képviselője útján benyújtott vádindítványát. Az indítványozó jogi képviselőjének a végzés elleni fellebbezését – mint elkésetett – a Debreceni Városi Bíróság a 2012. október 5. napján kelt, 58.B.1284/2012/5. számú végzésével elutasította. Az indítványozó jogi képviselője e végzéssel szemben is fellebbezett, azonban a Debreceni Törvényszék a 2013. január 8. napján kelt, 18.Bkf.632/2012/2. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését. Az indítványozó jogi képviselője a törvényszéki végzéssel szemben felülvizsgálati indítványt nyújtott be, amelyet a Kúria a 2013. május 6. napján kelt, Bfv.II.377/2013/2. számú végzésével – mint törvényben kizártat – elutasított.
[2] 2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint a jogi képviselője által benyújtott vádindítvány minden szempontból megfelelt a büntetőeljárási és büntető anyagi jogi jogszabályoknak, ezért az elsőfokú bíróságnak tárgyaláson és nem tárgyaláson kívül kellett volna határoznia a vádindítvány jogi sorsáról. A városi bíróság az eljárásával – valamint a törvényszék, illetve Kúria azzal, hogy jogorvoslati kérelmeit elutasították – a bíróságok „súlyosan megsértették Magyarország Alkotmányát”, sérült az indítványozó „közvetlenséghez fűződő elve”, a tisztességes eljáráshoz való joga, az egyenlő bánásmód követelménye, illetve a nyilvános tárgyaláson való elbírálás elve. Érvelése szerint azáltal, hogy a büntetőeljárás során nem tartottak tárgyalást, az indítványozót megfosztották azon jogától, hogy nyilvános ülésen fejtse ki észrevételeit és indítványait, így sérült az indítványozó – a büntetőügy tárgyát képező közúti balesetben elhunyt – édesapjának kegyeleti joga is, mert a baleset körülményeit nem tisztázták. Az indítványozó érvelése szerint azzal, hogy eljárási jogait egyáltalán nem gyakorolhatta, az egyenlő bánásmód elve is sérült.
[3] Mindezekre figyelemmel az indítványozó kérte a Debreceni Városi Bíróság 58.B.1284/2012/2. számú, valamint 58.B.1284/2012/5. számú végzéseinek, a Debreceni Törvényszék 18.Bkf.632/2012/2. számú végzésének, illetve a Kúria Bfv.II.377/2013/2. számú végzésének a megsemmisítését.
[4] Az Alkotmánybíróság hiánypótlási felhívását követően az indítványozó panaszát kiegészítette, melyben az Alkotmánybíróságnak a panasz elbírálására vonatkozó hatáskörét a Büntetőeljárásról szóló 1998. XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 429/A. §-ában jelölte meg. Az indítványozó ezen kívül felsorolta, hogy a bíróságok a büntetőeljárás során megsértették a Be. 3. § (1) bekezdésében foglalt azon jogot, hogy a vádról a bíróság határozzon, valamint a törvény előtti egyenlőséget, az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét, a közvetlenség és szóbeliség elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint az indítványozó – a büntetőügy tárgyát képező közúti balesetben elhunyt – édesapjának emberi méltósághoz való jogát.
[5] 3. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.
[6] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételei közül megfelel az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt azon követelménynek, hogy azt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül kell benyújtani. Az indítványozó – bár a jogszabályhely feltüntetése nélkül, de – megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének lényegét, a sérelmezett bírói döntéseket, valamint azok megsemmisítésére kifejezett kérelmet is tartalmaz, így megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b), c), d) és f) pontjaiban írt feltételeknek.
[7] Az alkotmányjogi panaszban előterjesztett kérelem ugyanakkor a hiánypótlási felhívás ellenére sem felel meg a határozott kérelem egyéb feltételeinek. Az indítványozó ugyanis nem jelölte meg azt az alaptörvényi, illetve az Abtv-ben foglalt rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az alkotmányjogi panasz elbírálására [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pont]. Az indítványozó kizárólag a Be. 429/A. §-át hívta fel panaszában, e rendelkezés azonban kizárólag a büntetőügyben eljáró bíróságok feladatait tartalmazza az alkotmányjogi panasszal kapcsolatban, az Alkotmánybíróság hatásköréről nem rendelkezik.
[8] Az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz továbbá indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntések miért ellentétesek az Alaptörvény felhívott rendelkezéseivel [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, az Alaptörvény felhívott rendelkezéseinek puszta felsorolása és az arra való rövid utalás, hogy az alapjogok sérelme azáltal valósult meg, hogy az elsőfokú bíróság nem tartott tárgyalást, illetve a felsőbb bíróságok nem adtak helyt jogorvoslati kérelmének, nem tesz eleget az alkotmányjogi panasz esetén megkövetelt indokolási kötelezettségnek.
[9] 4. Figyelemmel arra, hogy a benyújtott alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek nem tett eleget, ezért az Alkotmánybíróság a befogadhatóság további, tartalmi feltételeinek [Abtv. 26–27. és 29–31. §§] vizsgálatától eltekintett.
[10] Az Alkotmánybíróság megállapította tehát, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza nem tartalmaz határozott kérelmet, így az nem befogadható.
[11] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (1) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2013. december 16.
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
||||||
|
tanácsvezető alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||
|
|
Dr. Paczolay Péter s. k., |
Dr. Pokol Béla s. k., |
||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||
|
|
||||||
|
|
Dr. Stumpf István s. k., |
Dr. Szívós Mária s. k., |
||||
|
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||||
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1243/2013.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás