2013. évi XXXVII. törvény

1. § E törvényt az adó megállapítása, az adó- és egyéb közterhek behajtása, továbbá a kettős adóztatás elkerülése érdekében folytatott, az Európai Unió tagállamai közötti, valamint egyéb nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes kérdéseire kell alkalmazni.

2. § (1)² Az e törvényben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy adózónak minősül az a személy is, akire nézve e törvény kötelezettséget állapít meg.

(2) E törvény rendelkezéseitől eltérni az Európai Unió kötelező jogi aktusa és nemzetközi szerződés alapján lehet.

3. § Ha az állami adóhatóság uniós jogi aktus rendelkezése – ideértve az uniós jogi aktust átültető magyar jogszabályt is – alapján az Európai Bizottság vagy az Európai Unió más intézménye, ügynöksége részére személyes adatot nem tartalmazó, statisztikai célú, illetve az uniós jogi aktus alkalmazásának eredményeit összegző adatszolgáltatást, információ-átadást teljesít, azt egyidejűleg az adópolitikáért felelős miniszter részére is megküldi.

3/A. §³ Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben szabályozott közigazgatási együttműködés teljesítése, valamint a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/B. §-ban, a 43/H. §-ban és az 1. melléklet II–VII. Fejezetében meghatározott átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése céljából jogosult a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásából adatot igényelni, valamint a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokhoz és dokumentumokhoz hozzáférni.

3/B. §⁴ (1) Az e törvény szerinti adatszolgáltatás és bármely formában történő információcsere során az állami adó- és vámhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában, az állami adó- és vámhatóság a II., a II/A., az V/B., az V/D., valamint az V/F. fejezet szerint közölt, szerzett vagy továbbított információt az 5. § alapján az adómegállapítási jogsegély hatálya alá tartozó adóknak megfelelő magyar adók, továbbá az általános forgalmi adó és más közvetett adók megállapítása és végrehajtása céljából, valamint a 15. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott célokra használhatja fel.

3/C. §⁵ (1) Az információ eltérő célra való felhasználására vonatkozó, a 15. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések a II/A., az V/B., az V/D., valamint az V/F. fejezetben meghatározott információ esetén is alkalmazandóak.

(2) Az állami adó- és vámhatóság megküldheti az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságának azon magyar jogszabályoknak megfelelő eltérő célok listáját, amelyekre más tagállam hatósága az állami adó- és vámhatóság által küldött információkat és dokumentumokat felhasználhatja.

(3) Az állami adó- és vámhatóság e törvény szerint bármely formában szerzett információt és dokumentumot a 15. § (3) bekezdésében meghatározott engedély nélkül az eltérő célok listájában felsorolt bármely célra felhasználhatja.

3/D. §⁶ (1) Az e törvény alapján az Európai Unió tagállamaival folytatott információcsere tekintetében alkalmazni kell a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 13. cikkében, a 14. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15. cikkében meghatározott, az érintettek számára biztosított jogok az Air. és az Art. rendelkezései szerint gyakorolhatóak.

(2) A II/A. fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, az V/B. fejezet szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, az V/F. fejezete szerinti adótervezésben közreműködő, valamint a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a személyes adatok kezelése céljából – az általános adatvédelmi rendelet szerinti – önálló adatkezelőnek minősülnek, amikor egyedül vagy együttesen meghatározzák az általános adatvédelmi rendelet értelmében vett személyes adatkezelés céljait és eszközeit.

(3) A II/A. fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, az V/B. fejezet szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, valamint az V/F. fejezet szerinti adótervezésben közreműködő írásban – ha a feltételei fennállnak, elektronikus úton –

(4) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető évente, az Adatszolgáltatási időszakot követő naptári év január 31-ig tájékoztatja a Jelentendő értékesítőt az Adatszolgáltatási időszakban részére kifizetett vagy jóváírt Ellenérték összegéről.

(5) Az e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelt személyes adatok megőrzésére az e törvény céljainak eléréséhez szükséges ideig, de legfeljebb 10 évig kerülhet sor.

(6) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság – az általános adatvédelmi rendeletben foglalt rendelkezéseket nem érintve – haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot az adatvédelmi incidens fennállásáról és az annak elhárítására tett intézkedésekről.

(7) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az adatvédelmi incidenssel érintett tagállamnak és az Európai Bizottságnak küldött írásbeli értesítéssel az érintett tagállammal folytatott információcserét azonnali hatállyal felfüggesztheti.

(8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság kivizsgálja, kezeli és elhárítja az adatvédelmi incidenst. Ha az adatvédelmi incidens haladéktalan elhárítása és a helyzet megfelelő rendezése nem lehetséges, a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság írásban kéri az Európai Bizottságtól a CCN-hálózathoz való hozzáférésének felfüggesztését. A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az adatvédelmi incidens sikeres elhárításáról haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(9) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság önállóan vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával együtt kérheti az Európai Bizottságtól az adatvédelmi incidens elhárítására tett intézkedések sikerességének ellenőrzését.

(10) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság megállapodik a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával az e § végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedésekről, ideértve az adatvédelmi incidens kezelésére szolgáló, a nemzetközileg elismert bevált gyakorlatokhoz igazított eljárásokat, és adott esetben egy közös adatkezelői megállapodást, adatfelhasználók és adatkezelők közötti megállapodást vagy ezek mintáit.

4. § (1) E törvény alkalmazásában:

(2) E törvény II. és III. Fejezete alkalmazásában:

(3) E törvény II. Fejezete alkalmazásában

(3a)²⁵ A II/A. fejezet alkalmazásában:

(4) E törvény III. Fejezete alkalmazásában

(4a)²⁶ A III/A. Fejezet alkalmazásában:

(4b)²⁷ A (4a) bekezdés 1–4. pontjában meg nem határozott fogalmak jelentése a III/A. Fejezet alkalmazásában, amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik, megegyezik azzal a jelentéssel, amely a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló első értesítés közlésének időpontjában hatályos, vonatkozó megállapodásban vagy egyezményben az adott időpontban szerepel. Amennyiben az említett megállapodásban vagy egyezményben nem szerepel egy adott fogalom meghatározása, a meg nem határozott fogalom jelentése megegyezik Magyarországnak az említett megállapodás vagy egyezmény hatálya alá tartozó adók tekintetében alkalmazandó jogszabályai szerinti, az adott időpontban érvényes jelentéssel azzal, hogy az alkalmazandó adójogszabályai szerinti jelentés elsőbbséget élvez a fogalomnak egyéb jogszabályban szereplő jelentésével szemben.

(4c)²⁸ A IV. Fejezet alkalmazásában:

(4d)²⁹ A IV/A. Fejezet alkalmazásában:

(5)³⁰ Az V/A. fejezet alkalmazásában:

(6)³² Az V/B. Fejezet és az 1. melléklet alkalmazásában

(7)³⁵ Az V/C. Fejezet alkalmazásában:

(8)³⁶ Az V/D. Fejezet és a 3. melléklet alkalmazásában:

(9)³⁷ Az V/F. Fejezet és a 4. melléklet alkalmazásában:

5. § (1) Az adómegállapítási jogsegély teljesítésének az Európai Unió tagállama által vagy nevében, illetve a tagállam területi vagy közigazgatási alegysége, önkormányzata által vagy nevében, az Európai Unióról szóló szerződés 52. cikkében meghatározott területen kivetett adóval kapcsolatban van helye.

(2) Az adómegállapítási jogsegély nem alkalmazható

(3) Az adómegállapítási jogsegély alkalmazása nem érinti a 2005. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve szerinti kötelezettségek, valamint a két- vagy többoldalú megállapodások alapján fennálló közigazgatási együttműködési kötelezettségek teljesítését.

6. §³⁸ A magyar megkereső hatóság, illetve a magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély szabályait a magyar jogszabályok szerinti, 5. § (1) bekezdésnek megfelelő adóval kapcsolatos eljárásban a járulék kivételével az Art. szerinti adóval összefüggésben alkalmazza.

7. § (1)³⁹ A magyar megkeresett hatóság az információcsere iránti megkeresés [az (1a)–(5) bekezdés és a 8. § alkalmazásában a továbbiakban: megkeresés] alapján minden olyan, az 5. § (1) bekezdésének megfelelő, előreláthatóan releváns információt közöl a megkereső hatósággal, amely rendelkezésére áll vagy közigazgatási hatósági eljárás keretében megszerezhető.

(1a)⁴⁰ Az (1) bekezdésben említett megkeresés szempontjából a kért információ előreláthatóan releváns, ha a megkereső hatóság a megkeresés benyújtásának időpontjában a nemzeti joga alapján okkal feltételezi, hogy a kért információ egy vagy több, nevesített vagy más módon azonosított adózó adózási ügyében jelentőséggel bír és ez a vizsgálat céljából igazolható lesz.

(1b)⁴¹ A kért információk előrelátható relevanciájának igazolása céljából a megkereső hatóság köteles a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátani legalább a következő információkat:

(1c)⁴² Ha az (1) bekezdésben említett megkeresés egyénileg nem azonosítható adózók csoportjára vonatkozik, a megkereső hatóságnak legalább a következő információkat kell a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátania:

(2) A megkeresés alapján a magyar megkeresett hatóság az információ megszerzése céljából saját hatáskörben vagy belföldi jogsegély (megkeresés) keretében megtesz minden olyan intézkedést, amelyet hasonló belföldi jogsegély (megkeresés) teljesítése érdekében végrehajtana.

(3)⁴³ Ha a magyar megkeresett hatóság álláspontja szerint a megkeresés közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részének teljesítése szükségtelen, a megkeresés e részét nem teljesíti és ennek indokairól a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti. Egyéb esetben a magyar megkeresett hatóság a megkeresés meghatározott közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részét az (1) és (2) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíti.

(4) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés eredeti okirat átadására vonatkozó részét az (1) és (2) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével és abban az esetben teljesíti, ha az a magyar jogszabályokkal egyébként nem ellentétes.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés teljesítése esetén kérheti a megkereső hatóságot, hogy a megkereséssel érintett információ felhasználásáról küldjön részére visszajelzést.

8. § (1)⁴⁴ A megkeresést a magyar megkeresett hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés beérkezésétől számított három – a megkeresés beérkezésekor rendelkezésre álló információ esetén két – hónapon belül teljesíti. A magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság a megkeresés teljesítésére ezektől eltérő határidőben is megállapodhat.

(2) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezését haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezését követő 7 munkanapon belül – lehetőség szerint elektronikus úton – visszaigazolja.

(3) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés hiányosságainak pótlására vagy kiegészítő információ szolgáltatására a megkereső hatóságot a megkeresés beérkezését követő 1 hónapon belül hívja fel. E felhívás kiadása esetén az (1) bekezdés szerinti határidő kezdő időpontja a hiányosságok pótlását vagy kiegészítő információt tartalmazó tájékoztatás beérkezésének napját követő nap.

(4)⁴⁵ A magyar megkeresett hatóság a megkeresés (1) bekezdés szerinti teljesítésének akadályáról haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezését követő három hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot a megkeresés teljesítésének várható – legfeljebb hat hónapon belüli – időpontja megjelölésével együtt.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés teljesítésének elutasításáról és annak indokairól haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezésétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot.

(6) Az (1)–(5) bekezdés szerinti határidő a 13. § (3) bekezdés szerinti esetben a megkeresés, egyéb nyilatkozat magyar központi kapcsolattartó iroda részére történő továbbítása napját követő napon kezdődik.

9. § A magyar megkeresett hatóság a spontán információcsere keretében szerzett információ beérkezését az információ beérkezését követő 7 munkanapon belül – ha lehetséges, elektronikus úton – visszaigazolja az információt küldő hatáskörrel rendelkező hatóság részére.

9/A. §⁴⁶ A magyar megkeresett hatóság az automatikus információcsere keretében szerzett információt nyilvántartásba veszi és annak felhasználásáról az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére évente egy alkalommal visszajelzést küld az általuk kétoldalúan meghatározott gyakorlati intézkedéseknek megfelelően.

10. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére intézkedik a megkereső tagállam közigazgatási hatóságaitól származó, e tagállam területén az 5. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó adóval kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával összefüggő határozat és egyéb okirat címzett részére történő, a magyar jogszabályoknak megfelelő kézbesítéséről.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának abban az esetben van helye, ha a megkereső hatóság a megkereső tagállam kézbesítésre vonatkozó jogszabályai szerint a címzettet nem képes értesíteni vagy az ilyen értesítés aránytalan nehézségekkel járna.

(3) A kézbesítés iránti megkeresés tartalmazza a kézbesítendő határozat, más okirat tárgyát, a címzett nevét és címét, valamint egyéb olyan információt, amely a címzett azonosítását megkönnyítheti.

(4) A magyar megkeresett hatóság a kézbesítés eredményéről – a kézbesítés időpontjának megjelölésével és egyéb szükség szerinti adatok közlésével – haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot.

11. §⁴⁷ (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megkeresésére az 5. § (1) bekezdésben meghatározott adókkal kapcsolatos információcsere céljából a megkereső hatóság által kijelölt tisztviselő a megkeresett tagállam eljárási szabályaival összhangban

(2) A megkeresett hatóság az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés beérkezésétől számított 60 napon belül visszajelzést küld a megkeresett hatóságnak a megkeresés teljesítéséről vagy a megkeresést indokolással elutasítja.

(3) A magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során a megkereső hatóság tisztviselője természetes személyt nem nyilatkoztathat, és nyilvántartást nem vizsgálhat meg. A megkereső hatóság tisztviselője e cselekmények elvégzésére tett indítványait a megkeresett magyar hatóság a közigazgatási vizsgálat eredményes elvégzése érdekében figyelembe veszi és azokat indokolt esetben saját intézkedésként végrehajtja.

(4) A magyar megkeresett hatóság az olyan okiratokról, amelyekhez a magyarországi közigazgatási vizsgálat során a magyar megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférhetnek, a megkereső hatóság tisztviselője részére kérelemre másolatot ad.

(5) A más tagállam megkereső hatóságának tisztségviselője az (1) bekezdés szerinti magyarországi eljárása során a magyar megkeresett hatóság vagy más személy kérésére személyazonosságát és eljárási jogosultságát igazolni köteles.

(6) A magyar megkereső hatóság a más megkeresett hatóság tagállamának területén az (1) bekezdés szerinti megkeresés alapján eljáró magyar tisztviselő részére magyar, valamint angol nyelven vagy a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén kiállított, a tisztviselő eljárási jogosultságát igazoló okiratot állít ki.

12. § (1) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával, illetve más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival (a továbbiakban együtt: részes felek, önállóan: részes fél) megállapodást köthet egy vagy több személy egyidejű ellenőrzésére az egyidejű ellenőrzés alapján szerzett információ cseréje céljából.

(2) A megállapodás olyan személyek egyidejű ellenőrzésére terjedhet ki, amelyekhez a részes feleknek közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik.

(3) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság indokolt és az ellenőrzések teljesítésének időtartamára kiterjedő javaslatot készít az egyidejű ellenőrzésre javasolt személyekről. A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a javaslatot a többi részes fél rendelkezésére bocsátja.

(4)⁴⁸ A megállapodás végrehajtása során, más részes fél javaslatának beérkezése esetén a magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság – a javaslat magyar jogszabályoknak való megfelelése és költséghatékonyság elve szerinti mérlegeléssel – dönt az egyidejű ellenőrzésben való részvételről. A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a részvételről szóló nyilatkozatát vagy a részvétel indokolt elutasítását a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül továbbítja a javaslatot küldő részes fél részére.

12/A. §⁴⁹ (1) Az adóhatóság egy vagy több másik tagállam hatóságát közös ellenőrzés lefolytatása érdekében megkeresheti.

(2) Egy vagy több másik tagállam hatóságától érkező közös ellenőrzés iránti megkeresés beérkezése esetén az adóhatóság – a megkeresés magyar jogszabályoknak való megfelelése és a költséghatékonyság elvének figyelembe vételével – a közös ellenőrzésben való részvételéről a megkeresés beérkezésétől számított 60 napon belül tájékoztatja a megkeresőt.

(3) Az adóhatóság a közös ellenőrzésben való részvétel biztosítását indokolt esetben megtagadhatja. Amennyiben a megkereső hatóság által a közös ellenőrzés keretében beszerezni kívánt adatok, információk az adóhatóság rendelkezésére állnak, azokról az adóhatóság a megkereső hatóság részére az e fejezet szabályai szerint tájékoztatást ad.

(4) A közös ellenőrzésre e törvény eltérő rendelkezése hiányában, az Air. jogkövetési vizsgálatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A kormány rendeletben határozza meg a közös ellenőrzés részletes szabályait.

(5) A közös ellenőrzési cselekményeket Magyarországon a megkereső hatóság és az adóhatóság által a nyelvhasználati szabályokra is kiterjedően egyeztetett és koordinált módon kell végezni. A közös ellenőrzési cselekmények felügyeletét és koordinálását az adóhatóság által kijelölt tisztviselő végzi.

(6) A megkereső hatóság tisztviselőjének eljárási jogosultságaira és kötelezettségeire a magyar jogszabályi rendelkezések az irányadók azzal, hogy nem lépheti túl saját tagállama által biztosított hatáskörét.

(7) A közös ellenőrzés lefolytatása során a megkereső hatóság tisztviselője az adóhatóság tisztviselőjével közösen

(8) A közös ellenőrzési cselekmények során beszerzett bizonyíték az adóhatóság eljárásában az Air. szabályai szerint használható fel.

(9) Ha az adóhatóság és egy vagy több másik tagállam hatósága közös ellenőrzést végez, akkor törekedniük kell arra, hogy egyetértésre jussanak a közös ellenőrzés szempontjából releváns tényekről és körülményekről, valamint arra, hogy a közös ellenőrzés eredményei alapján megállapodásra jussanak az ellenőrzött személy adóügyi helyzetéről. A közös ellenőrzés megállapításait írásban rögzíteni kell. Azokat a tényeket, amelyeket illetően a hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértésre jutottak, meg kell jeleníteni a közös ellenőrzés megállapításait tartalmazó zárójelentésben.

(10) Az adóhatóság a közös ellenőrzéssel érintett személyt vagy személyeket a közös ellenőrzés eredményéről, a zárójelentés másolatának megküldésével, annak kiadásától számított 60 napon belül tájékoztatja.

(11) A közös ellenőrzés lefolytatását követően Magyarországon végzett valamennyi eljárási cselekményre és további eljárásra – ideértve az adóhatósági döntés meghozatalát és az azzal kapcsolatos jogorvoslati eljárást – a magyar jogszabályok az irányadók.

(12) A zárójelentésben rögzített tényeket az adóhatóságnak a közös ellenőrzést követően befejezett eljárásokban figyelembe kell vennie.

13. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos kötelezettséget abban az esetben is teljesíti, ha a kötelezettség teljesítése során szerzett információra az egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettsége teljesítéséhez – így különösen adóztatási hatáskörének gyakorlásához – nem lenne szükség.

(2) A magyar illetékes tisztviselő – a külön jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározottak szerint – az adómegállapítási jogsegély keretében kapott vagy küldött minden információról haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül tájékoztatja a magyar központi kapcsolattartó irodát.

(3) A magyar illetékes tisztviselő és a magyar kapcsolattartó szerv az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos, hatáskörébe vagy illetékességébe nem tartozó megkeresést és egyéb nyilatkozatot haladéktalanul továbbítja a magyar központi kapcsolattartó iroda részére, és erről egyidejűleg értesíti a megkereső hatóságot, nyilatkozattal érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot.

14. § (1) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegélyt nem teljesíti, ha

(2) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegélyt nem köteles teljesíteni, ha

(3) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságot tájékoztatja az adómegállapítási jogsegély teljesítése elutasításának indokairól.

(4) A magyar megkeresett hatóság nem utasíthatja el az adómegállapítási jogsegély teljesítését

(5) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítését elutasíthatja, ha

15. § (1) Az adómegállapítási jogsegély teljesítése során a magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által szerzett információ adótitoknak minősül. Az adómegállapítási jogsegély teljesítése során a magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által szolgáltatott információ védelmére az információ rendelkezésre bocsátását megelőzően az adótitokra vonatkozó rendelkezéseket, azt követően pedig az információt szerző tagállam jogát kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információt

(3) Az (1) bekezdés szerinti információt a magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a (2) bekezdéstől eltérő célra az információt szolgáltató hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével használhatja fel. Az információt szolgáltatóként a magyar megkereső hatóság, illetve magyar megkeresett hatóság az (1) bekezdéstől eltérő célra való felhasználást akkor engedélyezi, ha az információ e célra való felhasználását a magyar jogszabályok lehetővé teszik.

(4) A megkereső vagy megkeresett hatóság tagállamától eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (harmadik fél) részére a magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítése során szerzett információt akkor továbbíthatja, ha megítélése szerint az információ harmadik félnek hasznos lehet, és az információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az információ továbbítását nem ellenezte. A magyar megkeresett hatóság az információ továbbítását megelőzően tájékoztatja az információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóságot az információ továbbításának szándékáról. Ha e hatóság a tájékoztatás beérkezésétől számított tíz munkanapon belül ellenzi az információ továbbítását, a magyar megkereső vagy megkeresett hatóság az információt harmadik fél részére nem adhatja ki.

(5) A magyar megkeresett hatóság információt szolgáltató hatóságként akkor ellenzi az információ harmadik félnek való továbbítását, ha az nincs összhangban az adómegállapítási jogsegély rendelkezéseivel. E bekezdés és a (4) bekezdés alkalmazásában információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóság az a hatóság, amelytől az információ eredetileg származik.

(6) A magyar megkeresett hatóság és más magyar közigazgatási hatóság az adómegállapítási jogsegély keretében jogszerűen megszerzett információkat, okiratokat (ideértve a jelentéseket, nyilatkozatokat, az okiratok hitelesített másolatait vagy kivonatait) a belföldi jogsegély keretében szerzett hasonló információra, okiratra vonatkozó magyar jogszabályok szerinti rendelkezéseknek megfelelően használhatja fel bizonyítékként.

(7)⁵⁰ A központi kapcsolattartó iroda által a 20. § alapján az Európai Bizottság részére megküldött információk, valamint az ezen információk felhasználásával az Európai Bizottság által készített jelentések és más okiratok továbbíthatók az Európai Unió más tagállama részére. A központi kapcsolattartó iroda által így továbbított információ adótitoknak minősül.

(8)⁵¹ A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság és más magyar közigazgatási hatóság az Európai Bizottság által az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 23 cikk szerint készített jelentést és más okiratát kizárólag elemzési célokra használhatja fel, azt az Európai Bizottság kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül nem teheti közzé és nem bocsáthatja más személy vagy szervezet rendelkezésére.

(9)⁵² A magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett vagy szolgáltatott információt kizárólag a központi adattár és a CCN-hálózat gondozásához, karbantartásához, fejlesztéséhez szükséges mértékben lehet az Európai Bizottság biztonsági akkreditációs hatósága által akkreditált személyek rendelkezésére bocsátani.

(10)⁵³ Az adómegállapítási jogsegély teljesítése körében a személyes adatok kezelésére az Air., az Art., valamint az állami adóhatóságra vonatkozó törvényi rendelkezések előírásait az e §-ban meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

16. § (1) A megkereső hatóság az információcsere iránti megkeresést a magyar megkeresett hatóságnak, illetve a magyar megkeresett hatóság által az információcsere iránti megkeresésre adott válaszokat, átvételi elismervényeket, további háttér-információ iránti kérelmeket, a kérés teljesítésének lehetetlenségét vagy az elutasítását a megkereső hatóságnak – amennyiben lehetséges – formanyomtatvány használatával továbbítja. E formanyomtatványhoz további okiratok (így különösen jelentések, nyilatkozatok), azok hitelesített másolatai vagy kivonatai is csatolhatók.

(1a)⁵⁴ (1a) Az (1) bekezdésben meghatározott formanyomtatványon a magyar megkereső hatóság legalább az alábbi információt szolgáltatja:

(2)⁵⁵ A spontán információcserét, a spontán információcsere beérkezésének visszaigazolását, a kézbesítés iránti megkeresést, a visszajelzést, a 3/C. §-ban meghatározott eltérő célokra való felhasználásra vonatkozó engedélyt és az eltérő célok listáját, valamint a 15. § (4) bekezdés szerinti, harmadik fél részére történő információtovábbítás szándékára és az információ továbbításának ellenzésére irányuló közlést, valamint a 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulást formanyomtatvány felhasználásával kell továbbítani.

(3) Az adómegállapítási jogsegély keretében közölt információt lehetőség szerint a CCN-hálózat alkalmazásával, elektronikus úton kell továbbítani.

(4) Az adómegállapítási jogsegély keretében küldött megkeresés és egyéb nyilatkozat, valamint az előbbiekhez mellékelt okirat bármely, a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság megállapodása szerinti nyelven továbbítható. A megkeresett hatóság indokolt kérelmére a megkereséshez a megkeresett hatóság tagállamának valamely hivatalos nyelvén készített fordítást kell mellékelni.

(5)⁵⁶ Az automatikus információcsere keretében továbbított információt egységes számítógépes formátum használatával kell továbbítani.

17. § (1) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel összefüggésben – a szakértői költség megtérítési igénye kivételével – költségek megtérítése iránti igényt a megkereső hatósággal szemben nem érvényesít.

(2) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel összefüggésben az Európai Unió más tagállama hatáskörrel rendelkező hatósága költségek megtérítése iránti igényét – a szakértői költség megtérítési igénye kivételével – nem teljesíti.

18. § (1) Ha a magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítésével kapcsolatban más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát keresi meg, e § és a 19. § rendelkezéseit a 7–17. §-okban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A magyar megkereső hatóság a megkeresésre történő információcsere és a spontán információcsere esetén a megkeresett hatóság kérésére késedelem nélkül, de legkésőbb a szerzett információ felhasználása eredményének ismertté válásától számított 3 hónapon belül visszajelzést küld a megkeresett hatóság részére. Ha a szerzett információ felhasználásának eredménye adóigazgatási eljárásban hozott döntésként jelentkezik, a magyar megkereső hatóság a visszajelzési kötelezettséget a döntés jogerőre emelkedése előtt is teljesítheti. Utóbbi esetben a visszajelzésben utalni kell arra, hogy a döntés még nem emelkedett jogerőre.

19. § (1) A magyar megkereső hatóság az 5. § (1) bekezdés szerinti információt a (2) bekezdés szerinti esetekben spontán információcsere keretében legkésőbb az információ beérkezésétől, illetve rendelkezésre állásától számított 1 hónapon belül közli az Európai Unió tagállamai hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

(2) Spontán információcsere teljesítésének az alábbi esetekben van helye:

(3)⁵⁷ Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül a magyar megkereső hatóság spontán információcserét abban az esetben teljesíthet, ha álláspontja szerint az információ az Európai Unió érintett tagállama hatáskörrel rendelkező hatósága részére hasznos lehet.

19/A. §⁵⁸ (1)⁵⁹ A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, a 2014. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően, legkésőbb az információ rendelkezésre állásának adóévét követő év június 30-ig közli más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózóról a nyilvántartása alapján rendelkezésére álló információkat, valamint – ha az rendelkezésre áll – a 2024. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózó részére az illetőségének tagállama által kiadott adóazonosító számot.

(2)⁶⁰ Az (1) bekezdés szerinti jövedelem- és tőkekategóriák a következők:

19/B. §⁶¹ (1)⁶² A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében a feltételes adómegállapításra, valamint a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a (4) bekezdésben meghatározott adatait a határozatok kiadása, módosítása vagy meghosszabbítása napját követően haladéktalanul, de legkésőbb e nap naptári félévét követő három hónapon belül közli a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával.

(2) Az (1) bekezdés feltételes adómegállapítás esetében a következő feltételek együttes fennállása, illetve a szokásos piaci ármegállapítás vonatkozásában az a) és d) pontok együttes fennállása esetében nem alkalmazandó, ha:

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség az alábbi esetekre nem terjed ki:

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett információk a következők:

(5) Ha az automatikus információcsere keretében beérkező információ a magyar hatáskörrel rendelkező hatóságnak a (4) bekezdés 10. pontjában meghatározott érintettségét jelzi, a központi adattár működésének megkezdéséig a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az információ beérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb a beérkezésétől számított hét munkanapon belül – lehetőség szerint elektronikus úton – visszaigazolja az információk kézhezvételét az információkat közlő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.

(6) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett információkkal összefüggésben a 18. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – különösen a határozatok teljes szövegére vonatkozóan – a tagállami hatáskörrel rendelkező hatóságoktól további információkat kérhet.

(7) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdésben meghatározott automatikus információcserét a 16. § (5) bekezdésében meghatározott formátumnak megfelelően végzi.

(8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdésben meghatározott automatikus információcsere tárgyát képező adatokat az Európai Bizottság által az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott nyelvhasználati szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában a 16. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

20. § (1) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot

(2) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Európai Unió tagállamainak központi kapcsolattartó irodáit

(3) A magyar központi kapcsolattartó iroda

(4)⁶⁶ A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus információcsere 19/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokról, továbbá a jövedelemtípusok körét érintő változásokról.

(5)⁶⁷ A magyar központi kapcsolattartó iroda évente tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus információcsere 19/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő legalább két jövedelem- és tőkekategóriáról, amelyek vonatkozásában a más tagállamban illetőséggel rendelkező személyekről információt ad át más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.

(6)⁶⁸ A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, ha a 19/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában felsorolt jövedelemtípusok tekintetében nem kíván információkat kapni. A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.

21. § (1) A magyar megkereső hatóság a nem az Európai Unió tagállamának (a továbbiakban: harmadik állam) illetékes hatóságától szerzett, az 5. § (1) bekezdésében és a 6. §-ban meghatározott adóra vonatkozó, tagállami jogszabályok végrehajtása szempontjából előreláthatóan releváns információt – amennyiben ezt az információt szolgáltató állammal kötött nemzetközi szerződés lehetővé teszi – a (2) bekezdésben foglalt esetekben továbbíthatja olyan tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, amely számára a szerzett információ hasznos lehet.

(2) A magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett információt harmadik állam illetékes hatósága részére abban az esetben továbbíthatja, ha

21/A. § (1) Az 5. melléklet I/A/4. pontjában meghatározott, Magyarországon adóügyi illetőséggel rendelkező, továbbá I/A/4. pont a) alpontjában szereplő feltételek egyikének megfelelő, Magyarországot választó, valamint az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető – e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül a (6) bekezdésben meghatározott adattartalommal bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) Az 5. melléklet I/A/4. pont a) alpontjában szereplő feltételek egyikének megfelelő Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az 5. melléklet III. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét választása szerint Magyarországon teljesíti.

(3) Az 5. melléklet I/A/4. pont a) alpontjában szereplő feltételek egyikének megfelelő Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti, hogy 5. melléklet III. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét Magyarországon vagy más tagállamban teljesíti.

(4) Az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető e fejezet szerinti kötelezettségeit választása szerint Magyarországon teljesíti.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés alapján az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető részére az állami adó- és vámhatóság egyedi azonosító számot állapít meg. Az állami adó- és vámhatóság erről az egyedi azonosító számról elektronikus úton valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát értesíti.

(6) Az (1) bekezdés szerinti adattartalom a következő:

(7) Az (1), (3), (6) bekezdés, valamint a 21/B. § (2) bekezdése szerint bejelentett adatok változását az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a változást követő 15 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.

(8) A Platformüzemeltető az adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítés céljából évente az érintett Adatszolgáltatási időszakot megelőző év november 30-ig, vagy a platformüzemeltetési tevékenységének megkezdését megelőzően, és azt követően évente kérelmet nyújthat be az állami adó- és vámhatóságnak. A Platformüzemeltető a kérelem mellékletét képező üzleti modelljének bemutatásával hitelt érdemlően igazolja, hogy nem rendelkezik Jelentendő értékesítővel. Az állami adó- és vámhatóság a kérelemről adóigazgatási eljárás keretében dönt. A kormány rendeletben határozza meg a mentesítési eljárás részletes szabályait. Az állami adó- és vámhatóság az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetőkről tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak hatáskörrel rendelkező hatóságait.

(9) Az állami adó- és vámhatóság az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető (4) bekezdés szerinti választásán alapuló nyilvántartásba vételét elutasítja, ha az ilyen platformüzemeltetőt az Európai Unió valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét az Európai Unió valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.

21/B. § (1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az 5. melléklet II. pontjában meghatározott átvilágítási szabályoknak megfelelően megszerzett adatok kapcsán fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét az 5. melléklet III/A. pontjában meghatározott határidőben az 5. melléklet III/B. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz.

(2) Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az (1) bekezdés alapján nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, erről a tényről az azonosító adatainak feltüntetésével az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő határidőben bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz.

(3) Az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében az Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül közli az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő értékesítőkre vonatkozóan a (4) és (5) bekezdésben meghatározott információkat.

(4) A (3) bekezdés szerinti információk a következők:

(5) Ha a Jelentendő értékesítő ingatlan-bérbeadási szolgáltatásokat is nyújt, az állami adó- és vámhatóság a (4) bekezdésben meghatározottakon túl a következő kiegészítő információkat is közli:

(6) Az állami adó- és vámhatóság az Európai Unió tagállamától automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat adóügyben bizonyítékként felhasználhatja.

21/C. § Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az átvilágítással és adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő valamennyi intézkedéséről és ezek alapjául szolgáló információról nyilvántartást vezet és az ezzel kapcsolatos dokumentációt annak nyilvántartási módjától függetlenül az adatszolgáltatási kötelezettség 21/B. § (1) bekezdésében meghatározott határidejétől számított 10 évig megőrzi.

21/D. § (1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § (1), (3), (6) bekezdése, valamint a 21/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti bejelentési, változás-bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz. Az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § (8) bekezdése szerinti kérelmét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a 21/B. §-ban meghatározott, automatikus információcsere keretében az Európai Unió tagállamába továbbított információt egységes számítógépesített formátum használatával továbbítja.

21/E. § (1) Az állami adó- és vámhatóság kéri az Európai Bizottságtól az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető Központi nyilvántartásból való törlését, ha:

(2) Az állami adó- és vámhatóság az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére történő második eredménytelen felhívás utáni 60 nap elteltével törli a nyilvántartásából.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt a törlés után akkor veszi ismételten nyilvántartásba, ha az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése valószínűsíthető, ideértve az esetlegesen még fennálló, nem teljesített adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését is.

(4) Amennyiben az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés rendelkezései szerint törölte a nyilvántartásából, az állami adó- és vámhatóság dönt az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, amelynek hozzáférhetővé tételén keresztül az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az adatszolgáltatási kötelezettséget megalapozó tevékenységét folytatja.

(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.

(6) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételről szóló döntésének kötelezettje – annak megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(7) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) alapján szervezi és ellenőrzi. Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve annak megszüntetéséről szóló döntését haladéktalanul közli az NMHH-val.

(8) Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja, ha megsérti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő döntéssel kapcsolatos kötelezettségeit.

(9) Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét megszünteti, ha:

(10) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az állami adó- és vámhatóság 365 napra rendeli el, az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 365 nap elteltével megszűnik.

(11) Amennyiben az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség a (10) bekezdés szerint megszűnt, azonban az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének feltételei továbbra is fennállnak, az állami adó- és vámhatóság az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt ismételten elrendeli.

(12) Amennyiben az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az e fejezet szerinti kötelezettségeinek teljesítésére egyik tagállamot sem választotta, és ennek a választásnak Magyarországon vagy más tagállamban történő teljesítését az állami adó- és vámhatóság felhívására 60 napon belül nem igazolja, az állami adó- és vámhatóság a (4) bekezdés szerinti döntést hozza.

21/F. § (1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az 5. melléklet II. pontja alapján beszerzendő információk közlésére vonatkozó második sikertelen felhívása utáni 60 nap elteltével az Értékesítő felhasználói fiókját megszünteti vagy visszatartja az Ellenérték Értékesítő részére történő kifizetését.

(2) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítő platformon történő ismételt regisztrációját, illetve az Ellenérték Értékesítő részére történő kifizetését az Értékesítőtől az 5. melléklet II. pontja alapján beszerzendő információk beérkezése után teljesíti.

21/G. § (1) Az állami adó- és vámhatóság indokolt kérelemben kérheti az Európai Bizottságtól az Európai Unión kívüli más állammal kötött, a II/A. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő, hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás egyenértékűségének vizsgálatát.

(2) Az egyenértékűségi vizsgálat során az állami adó- és vámhatóság együttműködik az Európai Bizottsággal.

21/H. § (1) A 21/A. § (1), (3) és (6) bekezdése szerinti bejelentési, változás-bejelentési, a 21/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási és bejelentési, valamint a 21/C. § szerinti nyilvántartási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változás-bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

21/I. § (1) Ha az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az e fejezet szerinti kötelezettségeinek teljesítésére egyik tagállamot sem választotta, az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot.

(2) Az állami adó- és vámhatóság megküldi az Európai Bizottság részére az e fejezet szerinti automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat.

22. § (1) A behajtási jogsegély teljesítésének az alábbi követelésekkel kapcsolatban van helye:

(2) A behajtási jogsegély rendelkezéseit alkalmazni kell továbbá a következő követelésekre is:

(3) A behajtási jogsegély teljesítésének nincs helye a következő követelésekkel kapcsolatban:

23. § A magyar megkeresett hatóság, illetve a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély szabályait magyar jogszabályok szerinti

24. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság részére e hatóság kérelme alapján minden olyan információt rendelkezésre bocsát, amely a megkereső hatóság számára a 22. §-ban meghatározott követelése behajtásához szükséges lehet. Az információk rendelkezésre bocsátása érdekében a megkeresett magyar hatóság saját hatáskörben vagy megkeresés útján intézkedik mindazon közigazgatási eljárás megindítása iránt, amely az információk megszerzése érdekében szükséges.

(2) A magyar megkeresett hatóság megtagadhatja azon információ rendelkezésre bocsátását,

(3) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság által kért információ rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg kizárólag arra hivatkozva, hogy az információ hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vagy képviselőként, meghatalmazottként, bizományosként, ügynökként, vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy egy személyben meglevő tulajdoni érdekeltségre vonatkozik.

25. § A magyar megkeresett hatóság részére a megkereső hatóság által előzetes megkeresés nélküli információcsere keretében továbbított információ a 38. §-ban foglaltak szerint felhasználható.

26. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére intézkedik valamennyi olyan döntés és egyéb okirat – ideértve a bírósági okiratot is – címzett személynek történő kézbesítéséről, amely a megkereső tagállamból származik és a 22. §-ban meghatározott követelésre vagy annak behajtására vonatkozik. A kézbesítés iránti megkereséshez egységes formanyomtatványt kell mellékelni.

(2)⁷⁵ A magyar megkeresett hatóság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot a kézbesítés érdekében megtett intézkedésről, így különösen a kézbesítés időpontjáról és módjáról.

(3) A megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által a megkeresett tagállam joga szerint a Magyarország területén teljesített vagy nem a behajtási jogsegély keretében kezdeményezett kézbesítés nem érinti a magyar megkeresett hatóság kézbesítés iránti megkereséssel kapcsolatos eljárását.

(4) A magyar megkeresett hatóság a kézbesítés iránti megkeresést elutasítja, ha a megkereső hatóság a rendelkezésére álló kézbesítési eljárásokat nem merítette ki, kivéve ha

27. § (1) A megkereső hatóság behajtás iránti megkeresésével érvényesített követelését – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a belföldi követeléssel azonos módon kell kezelni a behajtás iránti megkeresés teljesítése során.

(2) Ha a megkereső hatóság tagállamával kötött megállapodás eltérően nem rendelkezik, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) nem köteles a megkereső hatóság behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelésének ugyanolyan elsőbbséget biztosítani, mint a belföldi hasonló követeléseknek. A végrehajtási cselekmények foganatosítása kizárólag a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik, az önkormányzati adóhatóság vagy más magyar hatóság a végrehajtás foganatosítása céljából nem kereshető meg.

(3)⁷⁶ A behajtás iránti megkeresés teljesítésének végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján van helye, amely az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény (a továbbiakban: Avt.) rendelkezéseinek alkalmazása során végrehajtható okiratnak minősül.

(4)⁷⁷ A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelés behajtása iránt az Avt. – a megkereséssel érvényesített követeléssel azonos, vagy ennek hiányában hasonló követelésre vonatkozó – rendelkezései alkalmazásával jár el. Ha a magyar jogszabályok alapján nincs a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követeléssel azonos vagy ahhoz hasonló belföldi követelés, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a személyi jövedelemadó végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

(5) A megkereső hatóság a végrehajtást engedélyező egységes okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a követeléssel kapcsolatban kiállított okiratot is továbbíthat a magyar megkeresett hatóság részére.

28. § (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelést (a továbbiakban: e § alkalmazásában: követelés) forintban hajtja be.

(2) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezése napjától a követelés fedezetét biztosító végrehajtási cselekmény foganatosításának napjáig, illetve a követelés megfizetésének napjáig az Art.-ban meghatározott mértékű késedelmi pótlékot számít fel. A késedelmi pótlék felszámítására a nettó pótlékszámítás szabályai nem alkalmazhatók.

(3) A követelés megfizetésére a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az Art. fizetési könnyítésre vonatkozó rendelkezései szerint a kötelezett személy részére fizetési könnyítést engedélyezhet. A fizetési könnyítéssel kapcsolatos döntésről a magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságot is értesíti.

(4)⁷⁸ A magyar megkeresett hatóság a követelés, valamint a (2) és (3) bekezdés alapján felszámított késedelmi pótlék végrehajtási eljárásban érvényesített összegét euróban utalja át a megkereső hatóság részére.

29. § (1) A végrehajtást engedélyező eredeti okirattal, a végrehajtást engedélyező egységes okirattal, az ezen okiratokban érvényesített követeléssel, valamint a megkereső hatóság vagy a megkereső tagállam más illetékes szerve által történő kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell előterjeszteni. A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresés teljesítése során bármely érdekelt fél ilyen tárgyú jogorvoslati kérelmét – joghatóság hiányában, érdemi vizsgálat nélkül – végzéssel elutasítja. A végzés indokolása azt is tartalmazza, hogy a jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell benyújtani a megkereső tagállam jogszabályainak megfelelően.

(2) A megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága tájékoztatja a magyar megkeresett hatóságot az (1) bekezdésben foglalt jogorvoslati kérelem beérkezéséről és a követelés jogorvoslati kérelemben nem vitatott összegéről.

(3) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (2) bekezdésben foglalt tájékoztatása vagy az érdekelt személy azonos tartalmú tájékoztatása alapján a végrehajtási eljárást a megkereső tagállam illetékes szervének érdemi döntéséről szóló tájékoztatása beérkezéséig a jogorvoslati kérelemben vitatott követelés összege vonatkozásában felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a felfüggesztés mellőzését a mellőzés indokainak közlésével együtt kéri. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és e döntéséről értesíti a megkereső hatóságot és az érintett személyt is. Ha a megkereső tagállam illetékes szerve a jogorvoslati kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, a megkereső hatóság felel a végrehajtási eljárásban érvényesített összeg érintett személynek való visszatérítéséért és a behajtási megkeresés teljesítésével kapcsolatban a magyar jogszabályok alapján érvényesíthető kárért.

(4) Ha a megkereső hatóság (megkereső tagállam illetékes szerve) vagy a megkeresett hatóság (megkeresett tagállam illetékes szerve) egyeztetési eljárást kezdeményez és ezen eljárás eredménye érintheti a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelést, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az egyeztetési eljárás eredményéről való tudomásszerzés napjáig a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és erről értesíti a megkereső hatóságot és az érintett személyt is. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a megkereső hatóság (megkereső tagállam illetékes szerve) és a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) közös álláspontja szerint a végrehajtási eljárás csalás vagy fizetésképtelenség miatt különösen sürgős esetnek minősül.

(5) A végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama alatt a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérésére, illetve ennek hiányában, ha annak e törvény szerinti feltételei fennállnak, biztosítási intézkedést foganatosíthat.

(6) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik a behajtás iránti megkeresés alapján indult végrehajtási eljárással, valamint a kézbesítési megkeresés alapján teljesített kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelem elbírálása. E jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos döntéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a kérelmező személyt és a megkereső hatóságot is tájékoztatja.

30. § (1) A megkereső hatóság a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos releváns információt haladéktalanul továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar megkeresett hatóság kellő gondossággal tájékoztatja a megkereső hatóságot a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos intézkedésről.

(2) A megkereső hatóság – a módosítás indokát is megjelölve – haladéktalanul tájékoztatja a magyar megkeresett hatóságot a behajtás iránti megkeresés módosításáról vagy a megkeresés visszavonásáról.

(3) Ha a behajtás iránti megkeresés módosítására a 29. § (1) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelemben hozott döntés miatt kerül sor, a megkereső hatóság e döntést és a felülvizsgált végrehajtást engedélyező egységes okiratot továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) ezen okiratok beérkezése napját követően a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján jár el. Az ezen okiratok beérkezése napját megelőzően megkezdett, a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglaltaknak megfelelő végrehajtási cselekmények és biztosítási intézkedések is foganatosíthatók, kivéve, ha a behajtás iránti megkeresés, illetve a végrehajtást engedélyező egységes okirat módosítására a végrehajtást engedélyező eredeti okirat vagy a végrehajtást engedélyező egységes okirat érvénytelensége miatt került sor.

(4) A módosított behajtás iránti megkeresés és a módosított végrehajtást engedélyező egységes okirat további módosítására a (2) és (3) bekezdésben, a 4. § (4) bekezdés 10. pontjában és a 29. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

31. § (1) A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresést elutasítja, ha

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint nincs helye a behajtás iránti megkeresés elutasításának, ha

32. §⁷⁹ (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére biztosítási intézkedést foganatosít, ha

(2) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez mellékelni kell a megkereső tagállamában végrehajtandó biztosítási intézkedés engedélyezése céljából kiállított, a megkeresés tárgyát képező követelésre vonatkozó okiratot. Ha ilyen okirat nem áll rendelkezésre, a biztosítási intézkedést a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzésben rendeli el.

(3) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez a megkereső hatóság a (2) bekezdésben meghatározott okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a biztosítási intézkedés iránti megkereséssel érvényesített követeléssel kapcsolatos okiratot is mellékelhet.

(4) A 27. § (1)–(2), (4) bekezdésében, a 28. § (1) bekezdésében, a 29. §-ban és a 30. §-ában foglaltakat a biztosítási intézkedés iránti megkeresés teljesítése során alkalmazni kell.

(5) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) biztosítási intézkedést foganatosíthat akkor is, ha az eljárás felfüggesztésére a 29. § (3) bekezdése alapján kerül sor, és valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.

33. § (1) A magyar megkeresett hatóság a 22–32. § szerinti megkeresést elutasítja, ha

(2)⁸¹ Ha a megkereséssel érvényesített követelés összege az 1500 eurónak megfelelő pénzösszegnél kisebb, a magyar megkeresett hatóság a 27–32. § szerinti megkeresést elutasíthatja.

(3) Ha a kötelezett személy vagy más érdekelt személy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban jogorvoslati kérelmet nyújtott be, az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő kezdőnapja az a nap, amelyen a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (bírósága) megállapítja, hogy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban további jogorvoslatnak nincs helye.

(4) Ha a követeléssel kapcsolatban a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága fizetési könnyítést (halasztott fizetést vagy részletfizetést) engedélyezett, az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő a fizetési könnyítés alapján előírt fizetési határidő lejárta napján kezdődik.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés elutasításáról az ok megjelölésével tájékoztatja a megkereső hatóságot.

34. § (1) Az elévülési idő számítására a megkereső tagállam jogát kell alkalmazni.

(2) A megkereső hatóság és a magyar megkeresett hatóság tájékoztatja egymást a behajtás iránti vagy biztosítási intézkedésre irányuló megkereséssel érintett követeléssel kapcsolatos elévülési időt megszakító, felfüggesztő, meghosszabbító jogi tényekről (intézkedésekről).

35. § (1)⁸² A magyar megkeresett hatóság a megkeresés alapján megteszi a megfelelő intézkedéseket a 28. § (4) bekezdésben meghatározott összegek és az Air. szerint az eljárás adózót (személyt) terhelő költségeinek érvényesítése érdekében.

(2) Magyarország a behajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatban felmerült költség megtérítése iránt a megkereső tagállammal (megkereső hatósággal) szemben igényt nem érvényesít és a megkereső tagállam (megkereső hatóság) ilyen igényét nem teljesíti. E rendelkezéstől eltérni kizárólag a (3) bekezdésben foglaltak, vagy a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság egyedi költségmegtérítési szabályairól szóló megállapodása alapján lehet. Egyedi költségmegtérítési megállapodásnak akkor van helye, ha a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság közös álláspontja szerint a behajtási jogsegély teljesítése a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, illetve nagyon magas költséggel jár, vagy különleges nehézséget okoz.

(3) A megkereső tagállam felelős minden olyan költségért, veszteségért, kárért, amely a behajtási jogsegély keretében érvényesített követelés vagy a végrehajtást, illetve biztosítási intézkedést engedélyező eredeti okirat érvénytelensége miatti intézkedések következményeként merült fel.

36. § (1) A megkereső hatóság

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a formanyomtatványhoz csatolt bármely más okirat, az okirat másolata, kivonata továbbítása esetén is.

(3) Lehetőség szerint a formanyomtatványokat kell alkalmazni a behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság közötti, az (1) bekezdésben foglalt okiratok továbbításától eltérő kommunikációra is.

(4) A behajtási jogsegély teljesítése során megszerzett információ és megtett intézkedés érvényességét az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése nem érinti.

37. § (1) A megkereső hatóság az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresést, a kézbesítés iránti megkeresés teljesítéséhez alkalmazott bármely formanyomtatványt és a végrehajtást engedélyező egységes okiratot magyar nyelven vagy magyar nyelvű fordítást mellékelve továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére.

(2) A kézbesítés iránti megkeresés alapján kézbesítendő okiratok a megkereső tagállam hivatalos nyelvén továbbíthatók a magyar megkeresett hatóság részére.

(3) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső szerv (megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága) megállapodást köthet a behajtási jogsegély teljesítése során, illetve az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben alkalmazandó nyelv(ek)ről.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt okiratokat érvénytelennek kell tekinteni, ha továbbításukra az (1) bekezdésben, illetve a (3) bekezdés szerinti megállapodás esetén e megállapodásban foglaltak megsértésével került sor.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságtól kérheti az (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az okiratok magyar nyelvre, a (3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén pedig az okiratok megállapodás szerinti nyelvre történő fordítását. A behajtási jogsegély teljesítésének ügyintézési határidejébe a magyar megkeresett hatóság kérelme továbbításának napja és a fordítás megérkezésének napja közötti időszak nem számít bele.

38. § (1) A behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság kizárólag a 22. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott követelések végrehajtása, az ilyen követelésekkel kapcsolatos biztosítási intézkedések, valamint a társadalombiztosítási járulékok (szociális hozzájárulási adó) megállapításához és végrehajtásához használhatja fel. E rendelkezéstől eltérni és az információt más célra felhasználni kizárólag az információt szolgáltató tagállam kifejezett írásbeli engedélyével lehet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság eljárása során a hasonló információra magyar jogszabályok szerint vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően használhatja fel bizonyítékként.

(4) A megkereső vagy megkeresett hatóság tagállamától eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (harmadik fél) részére a magyar megkeresett hatóság a behajtási jogsegély teljesítése során szerzett információt akkor továbbíthatja, ha megítélése szerint az információ a harmadik félnek a (2) bekezdésben meghatározott célból hasznos lehet, és az információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az információ továbbítását nem ellenezte. A magyar megkeresett hatóság az információ továbbítását megelőzően tájékoztatja az információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóságot az információ szolgáltatásának szándékáról, e hatóság a tájékoztatás beérkezésétől számított tíz munkanapon belül megküldött nyilatkozatában ellenezheti az információ továbbítását.

(5) A magyar megkeresett hatóság információt szolgáltató hatóságként akkor ellenzi az információ harmadik félnek való továbbítását, ha az nincs összhangban a behajtási jogsegély rendelkezéseivel. E bekezdés és a (4) bekezdés alkalmazásában információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az a hatóság, amelytől az információ eredetileg származik.

(6) Az (1) bekezdés szerinti információt kizárólag a CCN-hálózat működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges mértékben lehet az Európai Bizottság Bizottsági Akkreditációs Hatósága által megfelelően akkreditált személy rendelkezésére bocsátani.

39. § (1) Ha a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély teljesítése iránt más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát keresi meg, a 22–38. § rendelkezéseit az e §-ban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatban behajtási jogsegélyt felettes szerve útján, a magyar megkereső hatóság közvetítésével érvényesít.

(3) Ha az adó – ideértve az illetéket is – visszatérítése egy másik tagállamban letelepedett vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező adózót (személyt) érint, a magyar megkereső hatóság tájékoztathatja a letelepedési hely vagy tartózkodási hely szerinti tagállam megkereső hatóságát a várható visszatérítésről (előzetes megkeresés nélküli információcsere). E rendelkezést az általános forgalmi adó visszatérítésével kapcsolatban nem lehet alkalmazni.

(4) A magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy annak nevében tett olyan intézkedést, amely az elévülést a megkeresett tagállam joga és a magyar jogszabályok szerint is megszakítja vagy meghosszabbítja (felfüggeszti), az elévülési idő számítása során a magyar jog szerint elévülést megszakító, meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.

(5) Ha a megkeresett tagállam joga az elévülés megszakítását, meghosszabbítását (felfüggesztését) nem teszi lehetővé, akkor a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy nevében tett olyan intézkedést, amely a magyar jog szerint elévülést megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek minősülne, az elévülési idő számítása során elévülést megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.

(6) Ha a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtás iránti megkeresést követően a megkeresett hatóság a behajtani kért összeget a végrehajtást engedélyező egységes okiratban, devizában feltüntetett összegben átutalja, a deviza átváltásából eredő árfolyam-különbözetet az adózó folyószámláján az állami adóhatóság nem tartja nyilván.

40. § (1) A magyar megkeresett hatóság vagy a magyar megkereső hatóság a más tagállam megkeresett, illetve megkereső hatóságával megállapodást köthet, amely alapján a megkereső hatóság kijelölt (felhatalmazott) tisztviselője a behajtási jogsegély teljesítésének előmozdítása céljából:

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés esetén a megkereső tagállam tisztségviselője Magyarországon, illetve a magyar megkereső hatóság tisztségviselője a megkeresett tagállamban a személyazonosságát a külön jogszabályban meghatározottak szerint, valamint eljárási jogosultságát (megbízólevéllel vagy más hasonló okirattal) igazolni köteles.

41. § (1) A központi kapcsolattartó iroda minden naptári év március 31. napjáig értesíti a behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az Európai Bizottságot:

(2) A központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot:

41/A. § E fejezet rendelkezéseit az érintett személy választása alapján a Magyarország és az Európai Unió valamely tagállama közötti azon viták rendezésére szolgáló eljárást illetően, illetve érintett személyek jogait, kötelezettségei megállapítását illetően kell alkalmazni, amelyek a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások és egyezmények értelmezéséből és alkalmazásából erednek.

41/B. § (1)⁸⁴ Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban: magyar illetékes hatóság).

(2) Az érintett személy – az (5) bekezdésben meghatározott érintett személyeket kivéve – az illetékes hatósághoz benyújtott, vitás kérdés rendezésére irányuló kérelem (a továbbiakban: panasz) alapján kérelmezheti annak rendezését, feltéve, hogy a panasz minden egyes érintett tagállam illetékes hatóságához benyújtásra került.

(3) A panaszt a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított három éven belül kell benyújtani függetlenül attól, hogy az érintett személy igénybe veszi-e az érintett tagállamok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket. Az érintett személynek az illetékes hatósághoz egyidejűleg és ugyanazon információk megadásával kell benyújtania a panaszt, amely információkat a többi érintett tagállam számára is megadta. A panaszban fel kell tüntetni a többi érintett tagállam megjelölését. A magyar illetékes hatósághoz a panaszt magyar és angol nyelven kell benyújtani.

(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételét az érintett személynek visszaigazolja annak beérkezésétől számított két hónapon belül. A magyar illetékes hatóság a kézhezvételtől számított két hónapon belül a többi érintett tagállam illetékes hatóságát is tájékoztatja a panasz beérkezéséről. A magyar illetékes hatóság ezzel egy időben tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságát arról is, hogy a vonatkozó eljárásokban folytatott kommunikáció során mely nyelvet vagy nyelveket szándékozik használni.

(5) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás érintett személy panaszát csak a magyar illetékes hatósághoz nyújtja be. A magyar illetékes hatóság a panaszt annak beérkezésétől számított 2 hónapon belül egyidejűleg továbbítja a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. A panasz továbbításának időpontjával úgy kell tekinteni, hogy az összes érintett tagállam megkapta azt.

41/C. § (1) A magyar illetékes hatóság a panaszt csak akkor fogadja el, ha a panaszt tevő érintett személy a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága számára is megadja az alábbi információkat:

(2) A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban nyilvántartásra kötelezett érintett személy panaszával egyidejűleg köteles megküldeni e nyilvántartást az illetékes hatóság részére. Ennek elmulasztása esetén az illetékes hatóság az (1) bekezdés g) pontja alapján is kérheti a nyilvántartás megküldését.

(3) Az érintett személy a magyar illetékes hatóság részére a panasz megküldésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy panasza valamennyi érintett tagállam részére benyújtásra került. Amennyiben az érintett személy természetes személy vagy kis-és középvállalkozás ezen nyilatkozat csatolására nincs szükség.

(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől számított 3 hónapon belül kérheti az (1) bekezdés g) pontjában említett információkat magyar és angol nyelven, a hiánypótlásra nyitva álló határidő az erre irányuló felhívás kézhezvételét követő 3 hónap. Az érintett személy a hiánypótlás egy példányát egyidejűleg megküldi a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. További információk a kölcsönös egyeztető eljárás során több alkalommal is kérhetők.

(5) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis-és középvállalkozás érintett személy az (1) bekezdés g) pontja szerinti kiegészítő információkat csak a magyar illetékes hatósághoz nyújtja be. A magyar illetékes hatóság a kiegészítő információkat azok beérkezésétől számított 2 hónapon belül egyidejűleg továbbítja a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. A kiegészítő információk továbbításának időpontjával úgy kell tekinteni, hogy az összes érintett tagállam megkapta azokat.

(6) A továbbított információk védelmére, illetve a szakmai, üzleti, ipari vagy foglalkozási titok vagy szakmai eljárások védelmére vonatkozó jogszabályokat az e fejezet szerinti eljárások lefolytatása során is megfelelően alkalmazni kell.

41/D. § (1) Az érintett személy panaszát visszavonhatja a magyar illetékes hatóságnak küldött írásbeli értesítéssel, amely értesítést az érintett személy egyidejűleg megküld a többi érintett tagállam illetékes hatósága részére is. A panasz visszavonása azonnali hatállyal megszünteti az e fejezet alapján folytatott valamennyi eljárást. A magyar illetékes hatóság a panasz visszavonása alapján az eljárást végzéssel megszünteti, amelyről a végzés meghozatalát követően soron kívül tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságait.

(2) A magyar illetékes hatóság részére bármely érintett tagállam illetékes hatósága által küldött, érintett személy panaszának visszavonásáról szóló értesítés az e fejezet alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal megszünteti.

(3) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis-és középvállalkozás érintett személy a panasz visszavonásáról szóló értesítését kizárólag a magyar illetékes hatóság részére küldi meg. A magyar illetékes hatóság egyidejűleg továbbítja a panasz visszavonásáról szóló értesítést annak beérkezésétől számított 2 hónapon belül a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. A panasz visszavonásáról szóló értesítés továbbításának időpontjával úgy kell tekinteni, hogy az összes érintett tagállam megkapta azt.

41/E. § (1) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a 41/C. § (1) bekezdés g) pontjában említett információk kézhezvételétől számított 6 hónapon belül – attól függően, hogy melyik időpont a későbbi – dönt, hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt.

(2) Az adóhatóság a magyar illetékes hatóság megkeresése alapján a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges adatok, tények, körülmények feltárása érdekében az adómegállapításhoz való jog elévülését követően is jogosult a vitás kérdésben érintett személynél vagy személyeknél az Air. 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetési vizsgálatot lefolytatni és a feltárt adatokról, tényekről, körülményekről, valamint az egyéb, a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges, rendelkezésére álló információkról a magyar illetékes hatóságot tájékoztatni. Az e bekezdés szerint, az adómegállapításhoz való jog elévülését követően lefolytatott jogkövetési vizsgálat alapján az adóhatóság adókötelezettséget nem állapíthat meg, jogkövetkezményt – a panasszal érintett vitás kérdéssel kapcsolatos együttműködési, bizonylatkiállítási, könyvvezetési, nyilvántartási, iratmegőrzési, adatszolgáltatási kötelezettség megsértése miatti jogkövetkezmény kivételével – nem alkalmazhat.

(3) Amennyiben a magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem hoz döntést a panasz ügyében, úgy kell tekinteni, hogy a magyar illetékes hatóság a panaszt elfogadta.

(4) A magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül visszautasítja a panaszt, amennyiben

(5) A magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról és annak okáról haladéktalanul értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát.

41/F. § (1) A magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha a panaszt az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatósága visszautasította az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével szemben bírósághoz fordulhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

41/G. § (1) A magyar illetékes hatóság

(2) A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozat akkor válik véglegessé, ha azt az érintett személy kifejezett írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül elfogadja és adott esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a keresettől elállását igazolja. A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott véglegessé vált határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs, a határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható.

(3) Az érintett személy (2) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozata, illetve igazolása hiányában a vitás kérdés egyoldalúan nem rendezhető, a magyar illetékes hatóság a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozatot visszavonja és eljárását a 41/E. § szerint folytatja. A határozat visszavonása ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Az (1) bekezdésben leírt esetben a magyar illetékes hatóság a határozat véglegessé válását követően soron kívül értesíti az érintett személyt és a többi érintett tagállam illetékes hatóságát. Az értesítést követően az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást meg kell szüntetni.

(5) A magyar illetékes hatóságnak a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott végleges határozata az adóhatóságra kötelező.

(6) Amennyiben bármelyik érintett tagállam illetékes hatósága arról értesíti a magyar illetékes hatóságot, hogy a vitás kérdést egyoldalúan rendezte, az erről szóló értesítést követően az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott magyar illetékes hatóság előtti eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

41/H. § (1) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága.

(2) A kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő az érintett tagállamok illetékes hatóságainak panaszelfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított két év.

(3) Amennyiben a panasz visszautasítása miatt benyújtott tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítása iránti kérelem alapján a tanácsadó bizottság a panasz elfogadásáról döntött, bármely érintett tagállam illetékes hatóságának kérése alapján – a döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül – meg kell indítani a kölcsönös egyeztető eljárást. A magyar illetékes hatóságnak a kölcsönös egyeztető eljárás megindítása iránti kéréséről értesítenie kell a tanácsadó bizottságot, a többi érintett tagállam illetékes hatóságát és az érintett személyt.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő a kölcsönös egyeztető eljárás megindítására vonatkozó kéréstől számított két év.

(5) Amennyiben a panasz elfogadásáról a panasz illetékes hatóság általi visszautasítása miatt indult perben bíróság döntött, a kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő az érintett tagállamok illetékes bíróságainak panasz elfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított két év.

(6) A (2), (4) és (5) bekezdésben meghatározott kétéves időtartam legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, amennyiben bármely érintett tagállam illetékes hatósága erre vonatkozó kéréssel fordul a többi érintett tagállam illetékes hatóságaihoz, és a kérését írásban indokolja.

41/I. § (1) Ha a tagállamok illetékes hatóságai a 41/H. §-ban meghatározott időtartamon belül megállapodásra jutottak a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor erről a magyar illetékes hatóság a kölcsönös megállapodás időpontját követően soron kívül, határozattal értesíti az érintett személyt.

(2) A kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat akkor válik véglegessé, és a magyar illetékes hatóságra, valamint az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett személy a határozat közlésének időpontjától számított 60 napon belül

(3) Amennyiben az egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások már megindultak, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat csak akkor válik véglegessé, ha az érintett személy bizonyítja a magyar illetékes hatóság részére, hogy valamennyi érintett tagállamban kérelmezte az említett egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások megszüntetését. Az érintett személynek legkésőbb attól a naptól számított 60 napon belül kell az említett bizonyítékot szolgáltatnia, amikor a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot vele közölték.

(4) Amennyiben az érintett személy a (2) és (3) bekezdés szerinti határidőt túllépi, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatban foglaltakat nem lehet végrehajtani, a magyar illetékes hatóság a határozatát visszavonja és az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárást megszünteti. A visszavonásról és az eljárás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A kölcsönös megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

(6) Amennyiben az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

(7) Amennyiben az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásban az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 41/H. §-ban meghatározott időtartamon belül nem jutnak megállapodásra a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor e tényről a magyar illetékes hatóság tájékoztatja az érintett személyt, ismertetve a megállapodás meghiúsulásának általános okait.

(8) Ha a vitás kérdés bármilyen okból megszűnik, akkor az e fejezet alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni. A magyar illetékes hatóság a megszűnés megállapításáról és annak okáról soron kívül, végzéssel tájékoztatja az érintett személyt, amely végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A magyar illetékes hatóság ezzel egyidejűleg az eljárás megszűnéséről tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságait is.

41/J. § (1) A panasz végleges adóhatósági döntéssel lezárt ügyben is benyújtható.

(2) Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás és a vitarendezési eljárás folytatása mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.

(3) A panasz benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy köteles az ilyen jogorvoslati eljárás megindításáról, felfüggesztéséről, szüneteléséről és végleges befejezéséről nyolc napon belül tájékoztatni a magyar illetékes hatóságot.

(4) Amennyiben az érintett személy a vitás kérdéssel kapcsolatban bármely érintett tagállamban jogorvoslati eljárást kezdeményez, akkor a panasz elbírálásának a 41/E. § (1) bekezdésében meghatározott határideje, illetve a kölcsönös egyeztető eljárás 41/H. § szerinti határideje megszakad, és a panasz elbírálására, illetve az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő azon a napon újra kezdődik, amelyen a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés véglegessé vált, vagy amelyen az említett eljárást más módon véglegesen lezárták, vagy felfüggesztették.

(5) Az érintett személy haladéktalanul értesítést küld a magyar illetékes hatóság részére a többi érintett tagállamban történő jogorvoslati kezdeményezésről.

(6) A (4) bekezdésben leírt eljárások határidejének megszakadásáról a magyar illetékes hatóság végzéssel értesíti az érintett személyt.

(7) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai a vitás kérdésről a 41/H. § szerinti kölcsönös egyeztető eljárás keretében megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(8) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett személy a 41/K. § (1) bekezdése szerinti tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nyújtott volna be, a tanácsadó bizottság általi vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, amennyiben a vitás kérdést nem sikerült a 41/H. § szerinti kölcsönös egyeztető eljárás keretében rendezni. A magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról és annak joghatásáról. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(9) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult, a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárást le kell zárni, amennyiben a bíróság a határozatát azt követően hozta meg, hogy az érintett személy a

41/K. § (1) bekezdése szerinti kérelmet nyújtott be, de a határozatát azt megelőzően hozta meg, hogy a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság a 41/S. § (5) bekezdésének megfelelően eljuttatta véleményét az érintett tagállamok illetékes hatóságai számára. Ebben az esetben a magyar illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell a többi érintett tagállam illetékes hatóságát, valamint a tanácsadó bizottságot vagy az alternatív vitarendezési bizottságot a bíróság határozatának joghatásairól. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(10) A (7)–(9) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az eljárás lezárására vonatkozóan, ha a külföldi érintett tagállam illetékes hatósága értesítést küld az ügyben külföldi bíróság által hozott jogerős ítéletről.

(11) A panasz benyújtása megszünteti az adott vitás kérdéssel kapcsolatban indított más, Magyarországot érintő kölcsönös egyeztető eljárást. Az ilyen egyéb folyamatban lévő, a vitás kérdésre vonatkozó eljárás azon a napon szűnik meg, amelyen az érintett tagállamok illetékes hatóságainak valamelyike elsőként kézhez kapja a panaszt.

(12) A magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárás igénybevételét, amennyiben Magyarországon a vitás ügy tárgyában, illetve azzal közvetlen összefüggésben jogerősen vagy véglegesen

(13) Amennyiben olyan bírósági vagy közigazgatási eljárás indult, amely potenciálisan a (12) bekezdés szerinti büntetéshez, illetve jogkövetkezményhez vezethet és az említett eljárásokra az európai kölcsönös egyeztető eljáráshoz kapcsolódó bármely eljárással párhuzamosan kerül sor, a magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásának időpontjától az említett bírósági vagy közigazgatási eljárások végleges eredményének időpontjáig felfüggesztheti az e fejezet szerinti eljárásokat. A megtagadás és a felfüggesztés ellen fellebbezésnek helye nincs.

41/K. § (1) Az érintett személy az erre irányuló kérelmével jogosult a tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítására, ha

(2) A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni, ha

(3) Amennyiben az érintett személy a panasz visszautasítása tárgyában élt a jogorvoslathoz való jogával, az illetékes bíróság határozatát kell figyelembe venni az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában.

(4) A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet

(5) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy a kis-és középvállalkozásnak minősülő érintett személy által a tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránt benyújtott kérelem esetén a magyar illetékes hatóság egyidejűleg továbbítja a kérelmet annak beérkezésétől számított 2 hónapon belül a többi érintett tagállam illetékes hatóságának, valamint ennek megtörténtéről értesíti az érintett személyt. A kérelemhez kapcsolódó határidőket onnantól kell számítani, amikor a magyar illetékes hatóság értesítette a kérelemről a többi érintett tagállamot.

(6) A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelem a panaszra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza

(7) A magyar illetékes hatóság eseti jelleggel megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárás igénybevételét, amennyiben a vitás kérdés nem érint kettős adózást. Ebben az esetben a magyar illetékes hatóság köteles haladéktalanul tájékoztatni az érintett személyt és a többi érintett tagállam illetékes hatóságát.

(8) A magyar illetékes hatóság (7) bekezdés szerinti döntése ellen az érintett személy bírósághoz fordulhat.

(9) A (8) bekezdésben szabályozott perben a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

41/L. § A panaszban szereplő vitás kérdés tárgyában a tanácsadó bizottság általi vitarendezés hivatalból indul, ha a panaszt visszautasító döntés tárgyában a tanácsadó bizottság az érintett személy javára döntött és annak kézbesítésétől számított 60 napon belül egyik illetékes hatóság sem kezdeményezte a 41/H. § (3) bekezdése alapján a kölcsönös egyeztető eljárás megindítását. A tanácsadó bizottságot azzal a nappal kell felállítottnak tekinteni, amikor a panasz elfogadásáról hozott döntés kézbesítésétől számított 60 napos határidő letelik.

41/M. § (1) A tanácsadó bizottságot az érintett személy erre irányuló kérelmének kézhezvételét követő 120 napon belül kell felállítani.

(2) A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai az (1) bekezdésben szereplő határidőn belül megállapodnak

(3) A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai eltérő megállapodása hiányában a tanácsadó bizottság egy elnökből, érintett tagállamonként egy-egy, az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselőből és érintett tagállamonként egy-egy független szakértőből áll. A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai ettől eltérően megállapodhatnak abban, hogy akár az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselők, akár a független szakértők számát érintett tagállamonként kettő-kettő főre növelik.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában szabályozott kérdésről való megállapodás hiányában a független szakértőket és helyetteseiket az Európai Bizottság által vezetett nyilvántartásból, sorsolással kell kiválasztani.

(5) A magyar független szakértők mellett a magyar illetékes hatóság köteles a független szakértők számával megegyező számú helyettest is kijelölni. A helyettesek kijelölésére is a független szakértőkre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(6) A magyar független szakértő köteles haladéktalanul bejelenteni a tanácsadó bizottság elnökének és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak az olyan tartós akadályoztatását, amely alapján képtelen a feladatainak ellátására. Ilyen esetben a helyettesítésére kijelölt független szakértő veszi át a tanácsadó bizottságban a helyét.

(7) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselők és a független szakértők egyszerű többséggel elnököt választanak az Európai Bizottság által a független szakértőkről vezetett nyilvántartásból. A tanácsadó bizottság elnöke csak bíró lehet, amely követelménytől az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselők és a független szakértők egyhangú döntéssel eltérhetnek.

(8) A tanácsadó bizottság elnökét az Európai Bizottság által az elnöki pozíció betöltésére alkalmas független szakértőkről vezetett nyilvántartásból sorsolással kell kiválasztani, ha valamennyi független szakértőt az érintett tagállamok illetékes hatóságai helyett az erre jogosult bíróság jelölte ki.

(9) A tanácsadó bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett személyt a tanácsadó bizottság felállításáról.

41/N. § (1) Az érintett személy a hiányzó tag, illetve a hiányzó elnök kijelölése iránti kérelemmel bírósághoz fordulhat, ha a 41/M. § (1) bekezdése szerint erre nyitva álló határidőn belül a tanácsadó bizottságot nem állították fel.

(2) Az érintett személy az (1) bekezdés szerinti kérelmet a 41/M. § (1) bekezdése szerint nyitva álló határidő leteltét követő 30 napon belül nyújthatja be a joghatósággal, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az érintett személy köteles az illetékes bírósághoz való benyújtással egyidejűleg az érintett tagállamok illetékes hatóságaihoz is eljuttatni. Az érintett személy haladéktalanul köteles értesíteni a magyar illetékes hatóságot, amennyiben a hiányzó tag, illetve a hiányzó elnök kijelölése iránti kérelemmel másik érintett tagállam bíróságához fordul.

(4) Az érintett személy (1) bekezdés szerinti kérelmének tartalmaznia kell

(5) Magyar bíróság joghatósága azokra az esetekre terjed ki, amelyekben az erre nyitva álló határidőn belül

(6) Az e § szerinti ügyekben a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben indult eljárásokra a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvényben a választottbírók bíróság általi kijelölésére vonatkozó szabályok az irányadók az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(8) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek a magyar illetékes hatósághoz való beérkezését követő 30 napon belül a magyar illetékes hatóság tájékoztatja a bíróságot arról, hogy a tanácsadó bizottság felállításának milyen akadályai vannak és ezek alapján az (5) bekezdésben foglalt okok melyike áll fenn.

(9) Az (5) bekezdés d) pontja esetében a bíróság nyilatkoztatja a kérelmet benyújtó érintett személyt a magyar bíróság eljárásával párhuzamosan bármely más érintett tagállamban folyamatban lévő olyan eljárásokról, amelyek a tanácsadó bizottság elnökének kijelölésére irányulnak.

(10) A bíróság az eljárását felfüggeszti, ha az (5) bekezdés d) pontjának tárgyában más érintett tagállam bírósága vagy erre a nemzeti jog alapján kijelölt testülete eljárása már folyamatban van.

(11) A (10) bekezdés alapján felfüggesztett eljárást folytatni kell, ha

(12) A bíróság az Európai Bizottság független szakértőkről vezetett nyilvántartásából jelöli ki az (5) bekezdés a), b) és d) pontjaiban foglalt esetekben az arra alkalmas személyt, a kijelölés során az érintett személy kérelméhez nincs kötve. A tanácsadó bizottság elnökének ebben az esetben kizárólag bíró jelölhető ki.

(13) A magyar illetékes hatóság képviselőjeként a magyar illetékes hatósággal foglalkoztatási jogviszonyban álló, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy jelölhető ki.

(14) A bíróság a kijelölésről szóló döntését közli a kérelmet benyújtó érintett személlyel és a magyar illetékes hatósággal. A magyar illetékes hatóság a kijelölésről haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságát.

41/O. § (1) A független szakértő és annak helyettese tanácsadó bizottságba akkor jelölhető ki, ha

(2) A tanácsadó bizottság által adott véleménytől számított 12 hónapon belül a tanácsadó bizottság döntésében részt vevő független szakértő nem kerülhet olyan helyzetbe, amely a kijelölését megakadályozta volna.

(3) A magyar illetékes hatóság által kijelölt független szakértő bármelyik illetékes hatóság kérésére köteles nyilatkozni, hogy az e törvényben a kijelölésére előírt követelményeknek megfelel. A nyilatkozatnak ki kell terjednie minden olyan körülményre, amely alapján megítélhető a feltételeknek való megfelelősége, valamint függetlensége, így különösen a nyilatkozatban ki kell térnie az érintett tagállamok illetékes hatóságaihoz és az érintett személyekhez való viszonyára.

(4) A többi érintett tagállam illetékes hatósága által kijelölt független szakértő kijelölésével szemben a magyar illetékes hatóság kifogással élhet a többi érintett tagállam illetékes hatóságánál, ha a független szakértő nem felel meg a kijelölésére előírt feltételeknek. A független szakértő bíróság általi kijelölésével szemben kifogásnak nincs helye.

(5) A magyar illetékes hatóság által kijelölt független szakértő kijelölésével szemben a többi érintett tagállam illetékes hatósága kifogással élhet a magyar illetékes hatóságnál, ha a független szakértő nem felel meg a kijelölésére előírt feltételeknek. A független szakértő bíróság általi kijelölésével szemben kifogásnak nincs helye.

41/P. § (1) A tanácsadó bizottság eljárásának részletes szabályairól a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága a működési szabályzat keretében állapodik meg. Ebben minden olyan kérdésről megállapodhatnak, amelyet e törvény nem szabályoz, és e törvény rendelkezéseitől eltérhetnek azokban az esetekben, amelyekben e törvény ezt kifejezetten lehetővé teszi.

(2) A tanácsadó bizottság működési szabályzatának ki kell terjednie különösen

(3) Amennyiben a tanácsadó bizottság a panaszt visszautasító döntés tárgyában jár el, a tanácsadó bizottság működési szabályzatának a (2) bekezdésben előírt tartalmi elemek közül csak a (2) bekezdés a), e), f), g) és i) pontjaira kell kiterjednie.

(4) A tanácsadó bizottság működési szabályzatát az érintett tagállamok illetékes hatóságai írják alá.

41/Q. § (1) A magyar illetékes hatóság a 41/M. § (1) bekezdésében szabályozott 120 napos határidőn belül értesíti az érintett személyeket

(2) A tanácsadó bizottság elnöke és a független szakértők állítják össze a tanácsadó bizottság működési szabályzatát, ha az érintett tagállamok illetékes hatóságai nem értesítették az (1) bekezdésben szereplő határidőig az érintett személyeket, vagy nem tudtak megállapodni a 41/P. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi tartalmi elemben.

(3) A tanácsadó bizottság elnöke és a független szakértők az (1) bekezdésben szereplő határidőtől számított 14 napon belül tesznek eleget a (2) bekezdésben szereplő kötelezettségüknek.

(4) Azokban a kérdésekben, amelyekben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága nem állapodott meg, a tanácsadó bizottság elnökének és a független szakértőknek az Európai Bizottság által közzétett működési szabályzat mintáját kell alkalmazniuk.

(5) A (3) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen elteltét követően az érintett személy bírósághoz fordulhat. Az érintett személy kérelmére a bíróság kötelezi a tanácsadó bizottság elnökét és a független szakértőket a tanácsadó bizottság működési szabályzatának összeállítására és arról az érintett személy tájékoztatására.

(6) Az (5) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

41/R. § (1) A tanácsadó bizottság

(2) A tanácsadó bizottság dönthet arról, hogy az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott határidőt további 3 hónappal meghosszabbítja, ha a vitás kérdés rendezéséről szóló vélemény megalkotásához az eredeti határidő nem elegendő.

(3)⁹¹ A tanácsadó bizottság az (1)–(2) bekezdésben hozott döntéséről értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait és az érintett személyeket.

(4) Az érintett személyek és a magyar illetékes hatóság kötelesek bármely információt, bizonyítékot vagy dokumentumot (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: információ) a tanácsadó bizottság felhívására rendelkezésre bocsátani.

(5) A magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság által kért információ rendelkezésre bocsátását, ha

(6) Az érintett személy információt a tanácsadó bizottság számára akkor terjeszthet elő, ha az érintett tagállamok illetékes hatóságai ennek lehetőségét a működési szabályzatban rögzítették.

(7) Az érintett személy, vagy képviselője a tanácsadó bizottság felhívására köteles megjelenni a tanácsadó bizottság ülésén.

(8) Az érintett személy erre vonatkozó kérése esetén az érintett tagállamok illetékes hatóságainak beleegyezésével megjelenhet vagy képviseltetheti magát a tanácsadó bizottság ülésén.

41/S. § (1) A tanácsadó bizottság véleményét a 41/A. § szerinti nemzetközi megállapodásokra és egyezményekre és alkalmazandó nemzeti jogszabályokra alapítja.

(2) A tanácsadó bizottság a 41/R. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntését és a b) pontja szerinti véleményét egyszerű többséggel fogadja el. Szavazategyenlőség esetén a tanácsadó bizottság elnökének szavazata dönt.

(3) A tanácsadó bizottság tagjai az eljárásban való részvételük vagy az eljárás irataihoz való hozzáférésük révén megismert bármely titkot kötelesek megtartani.

(4) A tanácsadó bizottság a 41/R. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntését és a b) pontja szerinti véleményét írásban hozza meg.

(5) A tanácsadó bizottság a 41/R. § (1) bekezdés a) pont szerinti döntéséről – annak meghozatalát követő 30 napon belül – értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait. A 41/R. § (1) bekezdés b) pont szerinti véleményt a tanácsadó bizottság elnöke közli az érintett tagállamok illetékes hatóságaival.

41/T. § (1) Magyarország és a többi érintett tagállam egyenlő arányban kötelesek megtéríteni:

(2) Az érintett tagállamok a tanácsadó bizottság működési szabályzatában állapítják meg a független szakértő tagok (1) bekezdésben meghatározott költségtérítése és tiszteletdíja számításának szabályait.

(3) Magyarország és a többi érintett tagállam az (1) bekezdésben meghatározott aránytól eltérően is megállapodhatnak.

(4) Az érintett személy maga köteles viselni az eljárás kapcsán felmerült költségeit.

(5) Az (1) bekezdésben szereplő költségeket az érintett tagállamok illetékes hatóságai egyetértése esetén az érintett személynek kell viselnie, ha

41/U. § (1) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a tanácsadó bizottság véleményének kézbesítését követő 6 hónapon belül a vitarendezési eljárást lezáró döntésükben állapodnak meg a vitás kérdés megoldásáról.

(2) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a vitarendezési eljárást lezáró döntésüket, eltérő megállapodásuk hiányában, a tanácsadó bizottság véleményére alapítják. Amennyiben az érintett tagállamok nem állapodnak meg a vitás kérdés rendezésének módjáról, a tanácsadó bizottság véleménye az érintett tagállamokra kötelező érvényűvé válik.

(3) A magyar illetékes hatóság a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalát követően azt határozatban haladéktalanul közli az érintett személlyel.

(4) Amennyiben a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalát követő 30 napon belül nem kerül sor a döntésről szóló közlésre, a közlésre nyitva álló határidő eredménytelen leteltét követő 30 napon belül a belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező érintett személy kérheti a bíróságtól, hogy kötelezze a magyar illetékes hatóságot a döntés közlésére.

(5) A (4) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

41/V. § (1) A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott határozat közlésétől számított 60 napon belül az érintett személy nyilatkozhat annak elfogadásáról és a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőségről történő lemondásról.

(2) A vitarendezési eljárást lezáró döntés Magyarországra akkor kötelező, ha az (1) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozatot az érintett személy határidőben megtette és azt az érintett személy a magyar illetékes hatóságnak és a többi érintett tagállam illetékes hatóságának megküldte.

(3) A vitarendezési eljárást lezáró döntés Magyarországra kizárólag az adott eljárásban bír kötőerővel.

(4) A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján az érintett személlyel közölt határozat az (1) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozat megtételének napját követő napon válik véglegessé. Amennyiben az érintett személy az (1) bekezdés szerinti határidőben nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a magyar illetékes hatóság a vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott határozatát visszavonja és a vitarendezési eljárást megszünteti. A visszavonásról és az eljárás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, mely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

(6) Amennyiben az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

(7) A vitarendezési eljárás eredménytelenül lezárul, ha az érintett személy a rendelkezésére álló határidőn belül nem teszi meg a (2) bekezdésben szereplő nyilatkozatot.

41/W. § (1) Az érintett személy, a magyar illetékes hatóság, továbbá a többi érintett tagállam illetékes hatósága bíróság előtt pert indíthatnak annak megállapítására, hogy a tanácsadó bizottság magyar független szakértő tagjaival szemben a 41/O. §-ban szabályozott összeférhetetlenség áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

(3) A vitarendezési eljárást lezáró döntés nem hajtható végre, ha a bíróság megállapítja, hogy a tanácsadó bizottság független szakértő tagjával szemben a 41/O. §-ban szabályozott bármely összeférhetetlenségi ok fennáll.

41/X. § (1) A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága

(2) A vitarendezési eljárást lezáró döntés (1) bekezdés b) pontja szerint közzétett kivonatának tartalmaznia kell

(3) A magyar illetékes hatóság köteles az (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti dokumentumokat nyilvánosságra hozataluk előtt megküldeni az érintett személynek.

(4) Az érintett személy a (3) bekezdés szerinti értesítést követő 60 napon belül az érintett tagállamok illetékes hatóságainak egyidejűleg megküldött kérelmében kérheti, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumokban szereplő információkat ne hozzák nyilvánosságra, ha azok üzleti, kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkot, illetve üzleti eljárást tartalmaznak, avagy közérdekbe ütköznek.

(5) A magyar illetékes hatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumokat a (4) bekezdésben szereplő határidő eredménytelen eltelte után hozza nyilvánosságra.

(6) A magyar illetékes hatóság az Európai Bizottság által kidolgozott formanyomtatványt használja a vitarendezési eljárást lezáró döntés e § szerinti nyilvánosságra hozatalához.

(7) A magyar illetékes hatóság köteles soron kívül értesíteni az Európai Bizottságot az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumok nyilvánosságra hozataláról.

41/Y. § (1) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodhatnak, hogy a 41/R. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban tanácsadó bizottság helyett alternatív vitarendezési bizottság járjon el.

(2) Az érintett tagállamok hatóságközi megállapodásban dönthetnek úgy, hogy az e fejezetben szabályozott vitás kérdéseikben állandó vitarendezési bizottság járjon el.

(3) Az alternatív vitarendezési bizottság és az állandó vitarendezési bizottság eljárására az e §-ban szereplő eltérésekkel a tanácsadó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai az alternatív vitarendezési bizottság és az állandó vitarendezési bizottság működési szabályzatában eltérhetnek

(5) Az alternatív vitarendezési bizottság bármilyen alternatív vitarendezési eljárást vagy technikát alkalmazhat a vitás kérdés rendezése céljából.

41/Z. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter jelöli ki az Európai Bizottság által vezetett listára a Magyarország részéről kijelölendő független szakértőket.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő listára olyan személy jelölhető ki, aki rendelkezik

(3) A független szakértőnek kijelölni kívánt személy köteles a (2) bekezdésben szereplő feltételek megállapításához szükséges dokumentumokat és a (6) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információkat az adópolitikáért felelős miniszter kérésére rendelkezésre bocsátani és bármely azokban beálló változásról tájékoztatni.

(4) A listára nem jelölhető ki olyan személy, akivel szemben a 41/O. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ok áll fenn.

(5) Az Európai Bizottság által vezetett listán minden időpontban legalább 3 olyan független szakértőnek kell lennie, akit az (1) bekezdés szerint jelöltek ki.

(6) Az adópolitikáért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot

(7) Az adópolitikáért felelős miniszter évente felülvizsgálja az (1) bekezdés alapján kijelölt személyek listáját és, ha megállapítja, hogy a kijelölés (2) és (4) bekezdésben szereplő feltételeinek a kijelölt személy nem felel meg, a kijelölést visszavonja és erről – a független szakértők listájáról történő törlés érdekében – tájékoztatja az Európai Bizottságot, és ezzel egyidejűleg a törölt független szakértő helyére új független szakértőt jelöl ki.

(8) Az adópolitikáért felelős miniszter soron kívül felülvizsgálhatja az (1) bekezdés alapján kijelölt személyek listáját és indokolás nélkül visszavonhatja az általa kijelölt független szakértő kijelölését. A kijelölés visszavonásáról a visszavonással érintett független szakértő független szakértők listájáról történő törlése érdekében az adópolitikáért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot, és ezzel egyidejűleg a törölt független szakértő helyére új független szakértőt jelöl ki.

(9) Az (1) bekezdés szerint kijelölt független szakértő az adópolitikáért felelős minisztertől kérheti az Európai Bizottság által vezetett listáról való törlését. A kérelem alapján az adópolitikáért felelős miniszter a független szakértő kijelölését visszavonja és erről a visszavonással érintett független szakértőnek a független szakértők listájáról történő törlése érdekében tájékoztatja az Európai Bizottságot, és ezzel egyidejűleg a törölt független szakértő helyére új független szakértőt jelöl ki.

(10) Az adópolitikáért felelős miniszter kifogással élhet az Európai Bizottságnál bármely a listán szereplő független szakértő kijelölésével kapcsolatosan, azok függetlenségének hiánya miatt. A kifogásban meg kell jelölni azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják az érintett független szakértő függetlenségének hiányát.

(11) Az adópolitikáért felelős miniszter köteles az (1) bekezdésben kijelölt független szakértő tekintetében az Európai Bizottsághoz beérkezett tagállami kifogást hat hónapon belül megvizsgálni és a kijelölés fenntartásáról vagy visszavonásáról dönteni. Amennyiben az adópolitikáért felelős miniszter a kijelölt független szakértő függetlenségének hiányát állapítja meg, akkor a (8) bekezdésnek megfelelően jár el.

42. §⁹² (1)⁹³ E fejezet rendelkezéseit – a Választottbírósági Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – az érintett személy választása alapján a Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásokra kell alkalmazni. A Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: illetékes hatóság) jár el.

(2) Vitás kérdés rendezésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: panasz) terjeszthet elő a magyar illetékes hatóság részére a magyar belföldi adóügyi illetőségű érintett személy, illetve a külföldi illetékes hatóság a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy kérelme alapján.

(3) A panasz benyújtására a 42/B. § (3)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes hatóságnak az érintett személy, illetve a külföldi illetékes hatóság részére történő visszaigazolás, tájékoztatás megküldésére egy hónapos határidő az irányadó.

(4) A panasz tartalmára, a hiánypótlásra, valamint az információk védelmére a 42/C. § (1) bekezdés a)–d) és f)–h) pontjában, valamint a 42/C. § (2)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes hatóság részére a hiánypótlás kérésére nyitva álló határidő a panasz kézhezvételétől számított két hónap.

(5) A panasz visszavonására a 42/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) A panasz elfogadására, visszautasítására, valamint a panasz visszautasításával összefüggő jogorvoslati eljárásra a 42/E. §-ban és a 42/F. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A panasz egyoldalú rendezésére a 42/G. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága.

(9) A Választottbírósági Egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerinti kétéves időszak kezdőnapja az a nap, amikor a panasz tartalma a (4) bekezdésben előírt tartalomnak további hiánypótlás nélkül megfelel. A kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatására és a kölcsönös megállapodás végrehajtására a 42/H. § (2)–(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérések tekintetében 42/I. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(11) A Választottbírósági Egyezmény szerinti választottbírósági eljárást lezáró döntés végrehajtására a 41/V. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

42/A. § E fejezet rendelkezéseit – a vitás kérdésben alkalmazandó adóegyezmény eltérő rendelkezése hiányában – az érintett személy választása alapján az érintett államok között felmerülő vitás kérdések rendezésére szolgáló eljárásra, valamint az érintett személyek jogai és kötelezettségei megállapítására vonatkozóan kell alkalmazni.

42/B. § (1)⁹⁵ A kölcsönös egyeztető eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban: magyar illetékes hatóság).

(2) A vitás kérdés rendezésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: panaszt) terjeszthet elő a magyar illetékes hatóság részére

(3) A belföldi érintett személy panaszát a magyar illetékes hatóság részére a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított három éven belül nyújtja be, függetlenül attól, hogy a belföldi érintett személy igénybe veszi-e az érintett államok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket. A panaszban fel kell tüntetni a többi érintett állam megjelölését. A panaszt és annak mellékleteit a magyar illetékes hatóság felhívására angol nyelven is be kell nyújtani.

(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételét a belföldi érintett személynek visszaigazolja annak beérkezésétől számított két hónapon belül. A magyar illetékes hatóság a kézhezvételtől számított két hónapon belül a többi érintett állam illetékes hatóságát is tájékoztatja a panasz beérkezéséről. A magyar illetékes hatóság ezzel egy időben tájékoztatja a többi érintett illetékes hatóságot arról is, hogy a vonatkozó eljárásokban folytatott kommunikáció során mely nyelvet vagy nyelveket szándékozik használni.

(5) A külföldi illetékes hatóság megkeresésére induló eljárásban a magyar illetékes hatóság a megkeresés kézhezvételét a külföldi illetékes hatóságnak igazolja vissza annak kézhezvételétől számított két hónapon belül.

42/C. § (1) A magyar illetékes hatóság a panaszt csak akkor fogadja el, ha az tartalmazza az alábbi információkat:

(2) A magyar illetékes hatóság az érintett személytől a panasz kézhezvételétől számított 3 hónapon belül hiánypótlást kérhet, a hiánypótlásra nyitva álló határidő az erre irányuló felhívás kézhezvételét követő 3 hónap. A hiánypótlás során benyújtandó dokumentumokat a magyar illetékes hatóság felhívására angol nyelven is be kell nyújtani. Amennyiben a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy részére a külföldi illetékes hatóság továbbítja a magyar illetékes hatóság hiánypótlásra szóló felhívását, úgy a hiánypótlásra nyitva álló határidő a külföldi illetékes hatóság erre irányuló felhívásának kézhezvételét követő 3 hónap. A magyar illetékes hatóság a hiánypótlás egy példányát haladéktalanul megküldi a többi érintett állam illetékes hatóságának. További információk a kölcsönös egyeztető eljárás során több alkalommal is kérhetők.

(3) A továbbított információk védelmére, illetve a szakmai, üzleti, ipari vagy foglalkozási titok vagy szakmai eljárások védelmére vonatkozó jogszabályokat az e fejezet szerinti eljárások lefolytatása során is megfelelően alkalmazni kell.

42/D. § (1) A belföldi érintett személy panaszát visszavonhatja a magyar illetékes hatóságnak küldött írásbeli értesítéssel. A panasz visszavonása azonnali hatállyal megszünteti a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást. A magyar illetékes hatóság a panasz visszavonása alapján az eljárást végzéssel megszünteti, amelyről a végzés meghozatalát követően soron kívül tájékoztatja a többi érintett állam illetékes hatóságait.

(2) A magyar illetékes hatóság részére a többi érintett állam illetékes hatósága által küldött, érintett személy panaszának visszavonásáról szóló értesítés a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal megszünteti.

42/E. § (1) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a hiánypótlás során kért információk kézhezvételétől számított 6 hónapon belül – attól függően, hogy melyik időpont a későbbi – dönt, hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt.

(2) Az adóhatóság a magyar illetékes hatóság megkeresése alapján a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges adatok, tények, körülmények feltárása érdekében az adómegállapításhoz való jog elévülését követően is jogosult a vitás kérdésben érintett személynél vagy személyeknél az Air. 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetési vizsgálatot lefolytatni és a feltárt adatokról, tényekről, körülményekről, valamint az egyéb, a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges, rendelkezésére álló információkról a magyar illetékes hatóságot tájékoztatni. Az e bekezdés alapján az adómegállapításhoz való jog elévülését követően lefolytatott ellenőrzés alapján az adóhatóság adókötelezettséget nem állapíthat meg, jogkövetkezményt – a panasszal érintett vitás kérdéssel kapcsolatos együttműködési, bizonylatkiállítási, könyvvezetési, nyilvántartási, iratmegőrzési, adatszolgáltatási kötelezettség megsértése miatti jogkövetkezmény kivételével – nem alkalmazhat.

(3) Amennyiben a magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nem hoz döntést a panasz ügyében, úgy kell tekinteni, hogy a magyar illetékes hatóság a panaszt elfogadta.

(4) A kölcsönös egyeztető eljárásban a magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül visszautasítja a panaszt, amennyiben

(5) A magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról és annak okáról haladéktalanul értesíti a többi érintett állam illetékes hatóságát.

42/F. § (1) A magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. Az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével szemben bírósághoz fordulhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

42/G. § (1) A magyar illetékes hatóság

(2) A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozat akkor válik véglegessé, ha az érintett személy kifejezett írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül elfogadja és adott esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a keresettől elállását igazolja. A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott véglegessé vált határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs, a határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható.

(3) Az érintett személy (2) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozata, illetve igazolása hiányában a vitás kérdés egyoldalúan nem rendezhető, a magyar illetékes hatóság a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozatot visszavonja és eljárását a 42/E. § szerint folytatja. A határozat visszavonása ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a magyar illetékes hatóság a határozat véglegessé válását követően soron kívül értesíti az érintett személyt és a többi érintett állam illetékes hatóságát. Az értesítést követően a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást meg kell szüntetni.

(5) A magyar illetékes hatóságnak a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott végleges határozata az adóhatóságra kötelező.

(6) Amennyiben bármelyik érintett állam illetékes hatósága arról értesíti a magyar illetékes hatóságot, hogy a vitás kérdést egyoldalúan rendezte, az erről szóló értesítést követően a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott magyar illetékes hatóság előtti eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

42/H. § (1) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága.

(2) Ha az érintett államok illetékes hatóságai megállapodásra jutottak a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor erről a magyar illetékes hatóság a kölcsönös megállapodás időpontját követően soron kívül határozattal értesíti az érintett személyt.

(3) A kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat akkor válik véglegessé, és a magyar illetékes hatóságra, valamint az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett személy az érintett államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodásában foglalt határidőn belül

(4) Amennyiben az egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások már megindultak, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat csak akkor válik véglegessé, ha az érintett személy az érintett államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodásában foglalt határidőn belül bizonyítja a magyar illetékes hatóság részére, hogy valamennyi érintett államban kérelmezte az említett egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások megszüntetését.

(5) Amennyiben az érintett személy a (3) és (4) bekezdés szerinti határidőt túllépi, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatban foglaltakat nem lehet végrehajtani, a magyar illetékes hatóság a határozatát visszavonja és a kölcsönös egyeztető eljárást megszünteti. A visszavonásról és az eljárás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A kölcsönös megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

(7) Amennyiben az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

(8) Amennyiben a kölcsönös egyeztető eljárásban az érintett államok illetékes hatóságai nem jutnak megállapodásra a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor e tényről a magyar illetékes hatóság tájékoztatja az érintett személyt, ismertetve a megállapodás meghiúsulásának általános okait.

(9) Ha a vitás kérdés bármilyen okból megszűnik, akkor a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni. A magyar illetékes hatóság a megszűnés megállapításáról és annak okáról soron kívül végzéssel tájékoztatja az érintett személyt, amely végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A magyar illetékes hatóság ezzel egyidejűleg az eljárás megszűnéséről tájékoztatja a többi érintett állam illetékes hatóságait is.

(10)⁹⁶ Az érintett személy a magyar illetékes hatóság (9) bekezdés szerinti, eljárást megszüntető végzésével szemben bírósághoz fordulhat.

42/I. § (1) A panasz az ügyben végleges adóhatósági döntéssel lezárt ügyben is benyújtható.

(2) A kölcsönös egyeztető eljárás folytatása mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.

(3) A panasz benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy köteles az ilyen jogorvoslati eljárás megindításáról, felfüggesztéséről, szüneteléséről és végleges befejezéséről nyolc napon belül tájékoztatni a magyar illetékes hatóságot.

(4) Az érintett személy haladéktalanul értesítést küld a magyar illetékes hatóság részére a többi érintett államban történő jogorvoslati kezdeményezésről.

(5) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett államok illetékes hatóságai a vitás kérdésről a 42/H. § szerinti kölcsönös egyeztető eljárás keretében megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett állam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A kölcsönös egyeztető eljárás ebben az esetben is folytatódik, azzal, hogy a magyar illetékes hatóság a magyar bíróság ítéletében foglaltaktól nem térhet el.

43. § (1)⁹⁸ A nemzetközi adóegyezmények szerinti együttműködés során a magyar illetékes hatóság, valamint az illetékes hatóság feladatait jogszabályi vagy egyéb kijelölés alapján ellátó hatóság (a továbbiakban együtt: illetékes hatóság) által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

(2) Az illetékes hatóság az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez szükséges információ megszerzése érdekében saját hatáskörben vagy belföldi jogsegély (megkeresés) keretében megtesz minden olyan intézkedést, amelyet hasonló belföldi jogsegély (megkeresés) teljesítése érdekében végrehajtana.

43/A. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az e minőség keletkezését követő 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.

(2) A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az e minőség keletkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a bejelentésben megjelöli, hogy e minősége a FATCA Megállapodás 1. cikk 1. pont q) alpontja szerinti mely jogcímen áll fenn.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentett adatok változását a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a változást követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak.

(4) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a FATCA Megállapodás 4. cikk 1. pont c) alpontja szerinti IRS FATCA regisztrációs kötelezettségnek való megfelelés teljesítéséről illetve a megfelelés változásáról a regisztrációt, illetve a megfelelés változását követő 15 napon belül adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz.

(5) Az állami adóhatóság az (1)–(4) bekezdés szerinti bejelentés és adatszolgáltatás alapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez honlapján közzéteszi a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények elnevezését, székhelyét és adószámát.

43/B. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a FATCA Megállapodás 4. cikk 1. pont a) alpontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő év június 30. napjáig teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (1) bekezdés szerinti kötelezettségét

(3)¹⁰¹ A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét a 2017. adóévre és az azt követő adóévekre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 2. cikk 2. pont a) alpont(1)–(7) bekezdésben meghatározott adattartalommal teljesíti.

43/C. § A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 2015. és 2016. adóévre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 4. cikk 1. pont b) alpontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő június 30. napjáig teljesíti az állami adóhatósághoz.

43/D. § (1) Az állami adóhatóság a FATCA Megállapodás 2. cikke szerinti automatikus információcserét a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények adatszolgáltatása alapján a Hatóságközi Megállapodásban foglaltak szerint legkésőbb az adóévet követő év szeptember 30. napjáig teljesíti.

(2) Az állami adóhatóság az Amerikai Egyesült Államok Illetékes Hatósága által a FATCA Megállapodás 2. cikke szerinti automatikus információcserét a Hatóságközi Megállapodásban foglaltak szerint fogadja.

(3) A FATCA Megállapodás szerinti, adatszolgáltatásra és automatikus információcserére irányuló együttműködés során az állami adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.

(4) Nem jelenti az adótitok, illetve a tőkepiacról szóló törvény szerinti értékpapírtitok és üzleti titok, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási titok és üzleti titok, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti értékpapírtitok, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti fizetési titok és üzleti titok, továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti banktitok és üzleti titok sérelmét, ha az információk átadására, átvételére és felhasználására az Amerikai Egyesült Államok Illetékes Hatósága és az állami adóhatóság közötti, e törvényben, a FATCA Megállapodásban és a Hatóságközi Megállapodásban foglaltaknak megfelelő automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül sor.

(5) A FATCA Megállapodás szerinti automatikus információcsere keretében az Amerikai Egyesült Államok Illetékes Hatósága által közölt információt az állami adóhatóság adóügyben bizonyítékként felhasználhatja.

43/E. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/A–43/C. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét, a Nem jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elektronikus úton, az állami adóhatóság által e célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2)¹⁰² A 43/A–43/C. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(3)¹⁰³ A (2) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

43/F. § (1) Az állami adóhatóság a 43/D. § szerinti automatikus adatcsere teljesítéséről az adóévet követő év október 20-ig jelentést készít az adópolitikáért felelős miniszter részére.

(2) A jelentésben az állami adóhatóság az adóévre vonatkozó automatikus adatcsere statisztikai adatait, a 43/D. (4) bekezdése szerinti információ felhasználásának statisztikai adatait, valamint a FATCA Megállapodás szerinti együttműködésre vonatkozó jogszabályok és egyéb eszközök alkalmazásának értékelését és hatékonyságának növelésére tett javaslatait szerepelteti.

43/G. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.

(2) A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a bejelentésben megjelöli e minőségének – az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti – jogcímét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a változást követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatósághoz.

(4) Az állami adóhatóság az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez honlapján közzéteszi

(5) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti Nem dokumentált Pénzügyi Számláról a Számlatulajdonos nevének és számlaszámának feltüntetésével a dokumentáció hiánya megállapításának adóévét követő év június 30. napjáig – bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.

(6) Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/H. § alapján nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, erről a tényről az azonosító adatainak feltüntetésével a 43/H. §-ban előírt határidőig bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.

43/H. § A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet II-VII. pontjában meghatározott átvilágítási szabályoknak megfelelően megszerzett adatok kapcsán fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő év június 30. napjáig az 1. melléklet I. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az állami adóhatósághoz.

43/I. § (1)¹⁰⁸ Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében, a 2016. január 1-jétől kezdődő adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszakokat illetően, az adóévet követő év szeptember 30-ig közli az Európai Unió tagállama, más állam vagy az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő megállapodással rendelkező joghatóság hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő Pénzügyi Számlákra vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott információkat. Más állam, illetve az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő megállapodással rendelkező joghatóság tekintetében e bekezdés szerinti első információközlésre kizárólag azon adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszak adatai vonatkozásában kerülhet sor, amely időszak bármely napján a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás vagy az Európai Unió e bekezdésben említett megállapodása hatályba lép. Az állami adóhatóság az e bekezdés szabályai szerint nem továbbítható adatokat az információközlés adóévének utolsó napjáig törli a nyilvántartásából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:

(3) Az állami adóhatóság az Európai Unió tagállamától vagy más államtól automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat adóügyben bizonyítékként felhasználhatja.

(4) Az e fejezet szerinti, adatszolgáltatásra és automatikus információcserére irányuló együttműködés során az állami adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.

(5)¹¹³ Nem jelenti az adótitok, illetve a tőkepiacról szóló törvény szerinti értékpapírtitok, a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási titok, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti értékpapírtitok, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti fizetési titok, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti banktitok, továbbá az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti üzleti titok sérelmét, ha az információk átadására, átvételére és felhasználására az e fejezetben foglaltaknak megfelelő átvilágítás, adatszolgáltatás, valamint automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül sor.

(6)¹¹⁴ A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, illetve az állami adóhatóság haladéktalanul írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja a magánszemélyt, ha az e Fejezet szerinti adatszolgáltatás és automatikus információcsere során az adatbiztonsági szabályok megsértése valószínűsíthetően hátrányosan érinti a magánszemély személyes adatait vagy magánéletének védelmét.

(7)¹¹⁵ A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő valamennyi dokumentációt annak nyilvántartási módjától függetlenül az adatszolgáltatási kötelezettség 43/H. §-ban meghatározott határidejétől számított 5 évig megőrzi.

43/J. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (1), (3), (5) és (6) bekezdése szerinti bejelentési, továbbá a 43/H. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (2) és (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét – ha az lehetséges – elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) Az állami adóhatóság a 43/I. §-ban meghatározott, automatikus információcsere keretében az Európai Unió tagállamába továbbított információt a 16. § (5) bekezdésének megfelelő formátumban továbbítja.

43/K. §¹¹⁶ (1) A 43/G. § (1)–(3), (5) és (6) bekezdése, valamint a 43/H. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

43/L. § (1) Az állami adóhatóság a 43/I. § szerinti automatikus információcsere teljesítéséről – az információ felhasználásának statisztikai adatai kivételével – az adóévet követő év december 31-ig jelentést készít az adópolitikáért felelős miniszter részére. A jelentésben az állami adóhatóság az adóévre vonatkozó automatikus információcsere statisztikai adatait, valamint az e fejezet alapján folytatott automatikus információcsere értékelését és hatékonyságának növelésére tett javaslatait szerepelteti.

(2) A 43/I. § (3) bekezdése szerinti információ felhasználásának statisztikai adatairól az állami adóhatóság az adóévet követő második év december 31-ig tesz jelentést az adópolitikáért felelős miniszter részére.

(3)¹¹⁷ Az állami adó- és vámhatóság megküldi az Európai Bizottság részére az e fejezet szerinti automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről szóló éves értékelés adatait.

43/M. §¹¹⁹ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti adóalap-kedvezményt a Tao. törvény 29/A. § (29)–(30) bekezdése alapján érvényesítő adózó nevéről, székhelyéről, adóazonosító számáról az adóbevallás benyújtását követő 1 éven belül az állami adóhatóság spontán információcsere keretében tájékoztatja a 43/T. § (2) bekezdésében meghatározott állam illetékes hatóságát, ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt, vagy 2015. február 6. után olyan jószágra veszi igénybe, amelyre 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt.

43/N. § (1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(2) A multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatától eltérő csoporttagja országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal az alábbi feltételek fennállása esetén:

(3) A (2) bekezdés szerinti csoporttag kikéri végső anyavállalatától az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, a (9) bekezdésben meghatározott adatokat. Ha a csoporttag nem tudja beszerezni az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot, a rendelkezésére álló adatoknak az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során történő átadásával egyidejűleg erről a tényről tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a hiányos adatszolgáltatás tényéről tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, továbbá megvizsgálja a 43/S. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazhatóságát.

(4) Ha a multinacionális vállalatcsoport több csoporttagja is rendelkezik adóügyi illetőséggel az Európai Unióban és a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételek közül egy vagy több teljesül, továbbá a multinacionális vállalatcsoport kijelölte egy magyar adóügyi illetőségű csoporttagját arra, hogy teljesítse a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget, a kijelölt csoporttag országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(5) A csoporttag nem jelölhető ki a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek, ha a (9) bekezdés szerinti adatokat nem tudja beszerezni. Ez a rendelkezés nem érinti a csoporttagnak a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét.

(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti egy vagy több feltétel fennállása esetén a (2) bekezdés szerinti csoporttag nem köteles az országonkénti jelentés benyújtására, ha azon multinacionális vállalatcsoport, amelynek a csoporttagja, országonkénti jelentést tett hozzáférhetővé egy olyan anyavállalatnak kijelölt szervezeten keresztül, amely a (8) bekezdés szerinti határidőig benyújtja az országonkénti jelentést az adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület adóhatóságának, és – ha az anyavállalatnak kijelölt szervezet Európai Unión kívüli államban, illetve területen rendelkezik adóügyi illetőséggel –

(7) A magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(8) Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettségét a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjától számított 12 hónapon belül teljesíti az állami adóhatósághoz.

(9) Az országonkénti jelentés – a 3. mellékletben foglaltakat figyelembe véve – tartalmazza

43/O. § (1)¹²² A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig az állami adóhatóságnak bejelenti:

(2)¹²³ A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja az (1) bekezdésben meghatározott időpontig az állami adóhatóságnak bejelenti

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a változást követő 30 napon belül jelenti be az állami adóhatósághoz.

43/P. § Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében a multinacionális vállalatcsoport azon adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 15 hónapon belül, amelyre az országonkénti jelentés vonatkozik, továbbítja az országonkénti jelentést minden olyan hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amelyben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több csoporttagja adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy a multinacionális vállalatcsoport állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenysége után adófizetési kötelezettsége áll fenn.

43/Q. § (1) Az állami adóhatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat a transzferárazáshoz, az adóalap-erózióhoz és a nyereségátcsoportosításhoz kapcsolódó kockázatelemzési célra használja fel, ideértve annak a kockázatnak a felmérését is, hogy a multinacionális vállalatcsoport tagjai mennyiben felelnek meg a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó szabályoknak.

(2)¹²⁴ Az automatikus információcsere keretében beérkezett adatok gazdasági és statisztikai elemzés céljára felhasználhatók.

(3) Az állami adóhatóság a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő megállapítását nem alapíthatja az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokra. Az így beérkezett információkat azonban további adóellenőrzési célból felhasználhatja, és ennek eredményeként a csoporttagok adókötelezettségét érintően megállapításokat tehet.

(4)¹²⁵ Az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdésben meghatározott célból a 43/N. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor, valamint az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokhoz hozzáférést biztosít az adópolitikáért felelős miniszter részére.

43/R. § (1) A 43/N. § szerinti adatszolgáltatásra, illetve a 43/O. § szerinti bejelentésre kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti.

(2) Az állami adóhatóság a 43/P. §-ban meghatározott automatikus információcsere tárgyát képező adatokat az Európai Bizottság által az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott nyelvhasználati szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában a 16. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(3) Az állami adóhatóság az automatikus információcserét a 3. melléklet szerinti tartalmú formanyomtatvány felhasználásával, az Európai Unió tagállama esetén CCN-hálózaton keresztül elektronikus úton, harmadik állam esetén a harmadik állammal kötött megállapodásban meghatározott módon teljesíti.

(4) Az állami adóhatóság a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

(5) Az állami adóhatóság megküldi az adópolitikáért felelős miniszter, valamint az Európai Bizottság részére az automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről szóló éves értékelés adatait.

43/S. § (1) A 43/N. § szerinti adatszolgáltatási, illetve a 43/O. § szerinti bejelentési, változásbejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

43/T. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság spontán információcsere keretében a 2017. december 31-e után kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, valamint szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó jogerős határozatok (7) bekezdésben meghatározott adatait a határozatok jogerőre emelkedésének napját követő három hónapon belül közli az érintett állam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott spontán információcsere szempontjából érintett állam – a feltételes adómegállapítás, valamint szokásos piaci ár megállapítás során hozott határozat tartalmától függően – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) káros adózási gyakorlatok elleni hatékony küzdelemmel foglalkozó jelentése 5. fejezet III. pontjában meghatározott állam.

(3) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének feltétele, hogy az adatszolgáltatásban részesülő érintett állam olyan spontán információcserét lehetővé tevő nemzetközi adóegyezmény részes fele legyen, amiben Magyarország részes fél.

(4) Az (1) bekezdés azon jogerős határozatok esetében alkalmazandó, amelyek megfelelnek az OECD káros adózási gyakorlatok elleni hatékony küzdelemmel foglalkozó jelentése 5. fejezet II. pontjában foglaltaknak.

(5) Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti kötelezettség azon jogerős feltételes adómegállapítási határozatokra, amelyek esetében a következő feltételek együttesen fennállnak:

(6) Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti kötelezettség azon jogerős szokásos piaci ármegállapítási határozatokra, amelyek esetében az (5) bekezdés a) és d) pontja szerinti feltételek együttesen fennállnak.

(7) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett információk a következők:

(8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság a spontán információcsere keretében beérkezett információkkal összefüggésben – különösen a határozatok teljes szövegére vonatkozóan – a más állam hatáskörrel rendelkező hatóságától további információkat kérhet.

(9) Az e §-ban foglalt spontán információcsere keretében a magyar megkeresett hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

(10) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdés szerinti információcserét az OECD által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával teljesíti.

43/U. § (1) Az adótervezésben közreműködő az általa ismert, illetve birtokában lévő vagy ellenőrzése alatt álló, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozóan a 43/Y. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) Az adatszolgáltatás, valamint az automatikus információcsere e fejezetben meghatározott szabályainak alkalmazására – az 5. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel – az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a járulék kivételével az Art. szerinti adóval összefüggésben kerül sor.

(3) A 4. § (9) bekezdés 2. pont a) alpontja szerinti adótervezésben közreműködő esetén az adatszolgáltatás határideje a következő időpontok közül a legkorábbitól számított 30 nap:

(4) A 4. § (9) bekezdés 2. pont b) alpontja szerinti adótervezésben közreműködő esetén az adatszolgáltatás határideje a közvetlenül vagy más személyen keresztül nyújtott támogatás, segítségnyújtás vagy tanácsadás napját követő naptól számított 30 nap.

(5) Piacképes konstrukciók esetében az adótervezésben közreműködő a 43/Y. § (2) bekezdés a), d), g) és h) pontjában szereplő új adatokat az adatok rendelkezésre állásának időpontját követő negyedév utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.

43/V. § (1) Ha az adótervezésben közreműködő több tagállam illetékes hatóságának köteles információt szolgáltatni adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról, ezen információkat a lentiek közül csak az első helyen szereplő tagállamban kell bejelentenie:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén az adótervezésben közreműködő mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy ugyanarról az információról egy másik tagállamban már adatot szolgáltatott.

(3)¹²⁸ Ha adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióban több adótervezésben közreműködő érintett, az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi adótervezésben közreműködőt terheli. Ebben az esetben a konstrukcióval kapcsolatosan elsőként adatot szolgáltató adótervezésben közreműködő közli valamennyi általa ismert adatszolgáltatással érintett adótervezésben közreműködővel a konstrukció adóhatóság által képzett tagállami hivatkozási számát. Az adótervezésben közreműködő mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról egy másik adótervezésben közreműködő Magyarországon vagy egy másik tagállamban már teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét.

43/W. § (1)¹²⁹ Az adótervezésben közreműködő mentesül a 43/U. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha e kötelezettség teljesítése a tevékenységét szabályozó jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettség megsértését eredményezné. Ebben az esetben az adótervezésben közreműködő haladéktalanul értesíti a többi adótervezésben közreműködőt, illetve ilyen közreműködő hiányában az érintett adózót az adatszolgáltatási kötelezettség fennállásáról, továbbá, ha azzal rendelkezik, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció tagállami hivatkozási számáról.

(2) Adótervezésben közreműködő hiányában, vagy az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentességről szóló tájékoztatás kézhezvétele esetén az adatszolgáltatási kötelezettség a tájékoztatást kézhez kapó másik adótervezésben közreműködőt, ennek hiányában az érintett adózót terheli.

(3) Az (1) bekezdés szerint értesített adótervezésben közreműködő, vagy érintett adózó az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatósághoz.

(4) Ha az érintett adózónak adótervezésben közreműködő hiányában keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, a következők közül a legkorábbi időponttól számított 30 napon belül köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatósághoz:

(5) Ha az érintett adózónak több tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felé keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége határokon átnyúló konstrukcióról, e kötelezettséget csak a következők közül az első helyen szereplő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának kell teljesítenie:

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő többszörös adatszolgáltatási kötelezettség fennállása esetén az érintett adózó mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy ugyanarról az információról egy másik tagállamban már adatot szolgáltatott.

43/X. § (1) Ha egy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció kapcsán több érintett adózónak áll fenn adatszolgáltatási kötelezettsége, az adatszolgáltatási kötelezettséget a következők közül az első helyen szereplő érintett adózó teljesíti:

(2) Az érintett adózó mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról egy másik érintett adózó már adatot szolgáltatott.

43/Y. § (1) Az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének negyedévét követő hónap végéig közli valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott információkat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:

(3) A 43/U. § szerinti adatszolgáltatásra kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti.

(4) Az állami adó- és vámhatóság az automatikus információcserét a 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott formanyomtatvány felhasználásával, a központi adattárban való rögzítés útján elektronikus úton teljesíti.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az e §-ban meghatározott automatikus információcsere tárgyát képező adatokat az Európai Bizottság által a 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott nyelvhasználati szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában a 16. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

(6) Az állami adóhatóság megküldi az adópolitikáért felelős miniszter, valamint az Európai Bizottság részére az e fejezetben szabályozott automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről szóló éves értékelés, valamint a 4. mellékletben foglalt ismertetőjegyek felülvizsgálatáról szóló kétéves értékelés adatait.

43/Z. § (1) A 43/U–43/X. § szerinti adatszolgáltatási, valamint a 43/W. § (1) bekezdése szerinti értesítési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogsértés esetén az állami adóhatóság 5 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg, ha az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezett az adókötelezettség jogszerű teljesítésére való adóhatósági felhívás határidején belül nem, vagy nem jogszerűen teljesíti kötelezettségét.

(3) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

44. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 50–51. § és az 53. § (1)–(5) bekezdése e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 49. §, az 54. §, az 59. § és a 64. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

45. § (1)¹³¹ A 22–38. §-ban, a 39. § (1)–(5) bekezdésben, a 40–41. §-ban foglalt rendelkezéseket az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 60–70. §-a szerinti, e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)¹³² A IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a Vtv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint indult és e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) A 39. § (6) bekezdés szerinti rendelkezést a magyar megkereső hatóság által az e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett behajtás iránti megkeresésekkel kapcsolatos eljárásokban kell alkalmazni.

45/A. §¹³³ A 43/A. § hatálybalépésekor Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek vagy Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minősülő szervezet a 43/A. § szerinti bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettségét a 43/A. § hatálybalépését követő 45. napig teljesíti az állami adóhatósághoz.

45/B. §¹³⁴ (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi LXXIV. törvény) megállapított 20. § (3) bekezdés a) pontjában az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat a magyar központi kapcsolattartó iroda először 2016. június 30-ig küldi meg az Európai Bizottságnak.

(2) A 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 19/A. §-a szerinti információcsere alapjául szolgáló rendelkezésre álló jövedelemkategóriákról a magyar központi kapcsolattartó iroda a 19/A. § hatálybalépésétől számított 30 napon belül értesíti az Európai Bizottságot.

45/C. §¹³⁵ (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, valamint a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 43/G. § (1)–(3) és (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a 43/G. § (1)–(3) és (5) bekezdésének hatálybalépését¹³⁶ követő 45. napig teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Módtv.-nyel megállapított 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét először 2017. június 30-ig teljesíti az állami adóhatósághoz.

45/D. §¹³⁷ (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, 2017. december 31-ig közli a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2012. január 1-je és 2017. január 1-je között kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, vagy szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a 19/B. § (4) bekezdésében meghatározott adatait. A 19/B. § (2)–(3) bekezdését az e bekezdés szerinti információcsere esetében is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott más tagállamba irányuló adatszolgáltatási kötelezettség a 2012. január 1-e és 2013. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított határozatokra csak abban az esetben terjed ki, ha e határozatok alkalmazhatósága 2014. január 1-jén fennállt.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem áll fenn – a főként pénzügyi vagy befektetési tevékenységet folytató adózó (kérelmező) vagy adózói csoport (kérelmezői csoport) kivételével –, ha a 2016. április 1-je előtt kiadott, módosított, vagy meghosszabbított határozatot olyan adózó (kérelmező) vagy adózói csoport (kérelmezői csoport) részére adták ki, amelynek a határozat kiadását, módosítását, vagy meghosszabbítását megelőző adóévben a csoportszintű nettó árbevétele nem éri el a 40 millió EUR-t, illetve ennek forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett értékét.

45/E. §¹³⁸ E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 43/I. § (2) bekezdés 2–3. és 5. pontját, valamint az 1. melléklet I.A.1.b), I.A.2. és I.A.4. pontját a 2016. adóévre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre is alkalmazni kell.

45/F. §¹³⁹ (1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata, illetve a magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XL. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) által megállapított 43/N. § (1) bekezdése, illetve (7) bekezdése szerinti kötelezettségét először a multinacionális vállalatcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) A csoporttag a Módtv1. által megállapított 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése szerinti kötelezettsége először a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében keletkezik.

(3) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a Módtv1. által megállapított 43/O. § (1)–(2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a multinacionális vállaltcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti.

(4) Az állami adóhatóság a Módtv1. által megállapított 43/P. §-ban meghatározott országonkénti jelentésre vonatkozó adattovábbítási kötelezettségét először a multinacionális vállalatcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évére vonatkozóan, az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napját követő 18 hónapon belül teljesíti.

45/G. §¹⁴⁰ Az állami adó- és vámhatóság az e törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) által megállapított 3/A. §-a szerinti adatigénylési és hozzáférési jogosultságát először a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartását létrehozó jogszabály hatálybalépésének időpontjától gyakorolhatja.

45/H. §¹⁴¹ (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság spontán információcsere keretében, 2018. június 30-ig közli az érintett állam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2010. január 1-je és 2017. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, vagy szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a 43/T. § (7) bekezdésében meghatározott adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a 2010. január 1-je és 2013. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított határozatokra csak abban az esetben terjed ki, ha e határozatok alkalmazhatósága 2014. január 1-jén fennállt.

45/I. §¹⁴² E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 4. § (4a) és (4b) bekezdését, valamint a III/A. Fejezetét a 2019. július 1-től kezdődően benyújtott, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében kell alkalmazni. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodhatnak arról, hogy a 4. § (4a) és (4b) bekezdésében, valamint a III/A. Fejezetében foglalt rendelkezéseket a 2019. július 1-jét megelőzően benyújtott, vagy a 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében is alkalmazzák.

45/J. §¹⁴³ (1) Az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó 2021. február 28-ig a 43/Y. § (2) bekezdésében meghatározott és rendelkezésre álló adattartalommal adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról, amely végrehajtásának első lépésére 2018. június 25-e és 2020. június 30-a között került sor.

(2) Az adótervezésben közreműködő 43/U. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció 2020. július 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakban

(3) Az adótervezésben közreműködő 43/U. § (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha a közvetlenül vagy más személyen keresztül nyújtott támogatás, segítségnyújtás vagy tanácsadás napja 2020. július 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakra esik, a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(4) Az adótervezésben közreműködő a piacképes konstrukciókra vonatkozó 43/U. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét először 2021. április 30-ig teljesíti.

(5) Az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó 43/W. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha az értesítés kézhezvételére 2020. július 1-je és 2020. december 31-e között kerül sor, a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(6) Az érintett adózó 43/W. § (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció 2020. július 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakban

(7) Az (1)–(6) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság a 43/Z. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el azzal, hogy a mulasztási bírság kiszabása az adózói kimentő igazolás megalapozottsága esetén mellőzhető.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a 43/Y. § (1) bekezdésében meghatározott adattovábbítási kötelezettségét először 2021. április 30-ig teljesíti.

(9) Az állami adó- és vámhatóság a 43/Y. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségét a központi adattár működésének megkezdéséig a CCN-hálózaton keresztül elektronikus úton teljesíti.

45/K. §¹⁴⁴ A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, a Választottbírósági Egyezmény alapján lefolytatandó kölcsönös egyeztető eljárás megindítására irányuló kérelem esetén a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől vagy a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

45/L. §¹⁴⁵ (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 4. § (4c) bekezdését, valamint IV/A. Fejezetét a 2019. július 1-től kezdődően benyújtott panaszok tekintetében kell alkalmazni.

(2) A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, a kölcsönös egyeztető eljárás megindítására irányuló kérelem vagy panasz esetén – ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem, a panasz vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől, az érintett személytől vagy a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

45/M. §¹⁴⁶ E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 4. § (4c) bekezdését, valamint 42. §-át a folyamatban lévő eljárásokban a hatálybalépést követően megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.

45/N. §¹⁴⁷ A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 2021. szeptember 30-án folyamatban lévő, a III/A. Fejezetben szabályozott európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásokat, a IV. Fejezetben szabályozott Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásokat, valamint a IV/A. Fejezetben szabályozott adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárásokat 2021. október 1-jétől az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le.

45/O. §¹⁴⁸ A 19/A. § alkalmazásában a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság 2024. január 1-ig tájékoztatja az Európai Bizottságot arról a négy jövedelem-kategóriáról, amely vonatkozásában automatikus információcsere útján más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával az abban a tagállamban illetőséggel rendelkező adózóról a 2025. január 1-jével vagy ezt követően kezdődő adómegállapítási időszakokra vonatkozóan információt közöl.

45/P. §¹⁴⁹ (1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § szerinti bejelentési kötelezettségét első alkalommal a 21/A. § hatálybalépését követő 45. napig teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz.

(2) Az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § (8) bekezdése szerinti kérelmét első alkalommal a 21/A. § hatálybalépését követő 45. napig nyújthatja be az állami adó- és vámhatósághoz.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a 21/B. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségét először a 2023. január 1-jétől kezdődő Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül teljesíti.

(4) A 42/H. § (10) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

45/Q. §¹⁵⁰ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 12/A. §-ban meghatározott közös ellenőrzés, valamint a 21/A. § (8) bekezdésében meghatározott mentesítési eljárás részletes szabályait rendeletben határozza meg.

46. § (1) A 4. § (1)–(3) bekezdés és a II. Fejezet az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 4. § (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a III. Fejezet az adókból, vámokból, illetékekből, és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3)¹⁵¹ A 4. § (6) bekezdése, az V/B. fejezet, valamint az 1. és 2. melléklet a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4)¹⁵² A 4. § (3) bekezdés 12a. és 18. pontja, a 15. § (7)–(10) bekezdése, 16. § (4)–(5) bekezdése, a 19/B. §, a 20. § (3) bekezdése, valamint a 45/D. § az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. december 8-i 2015/2376/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5)¹⁵³ A 4. § (1) bekezdés 7–9. pontja és (8) bekezdése, az V/D. Fejezet, a 45/F. §, valamint a 3. melléklet a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. május 25-i 2016/881/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6)¹⁵⁴ A 3/A. §, valamint a 45/G. § az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 6-i 2016/2258/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(7)¹⁵⁵ A 4. § (4a) és (4b) bekezdése és a III/A. Fejezet az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(8)¹⁵⁶ A 4. § (9) bekezdése, az V/F. Fejezet, a 45/J. §, valamint a 4. melléklet az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. május 25-i 2018/822/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(9)¹⁵⁷ A 45/J. § (1)–(6), valamint (8) bekezdése a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területén az információk benyújtására és cseréjére vonatkozó egyes határidőknek a Covid19-világjárvány miatti sürgetően szükséges halasztása kezelésének érdekében történő módosításáról szóló, 2020. június 24-i (EU) 2020/876 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(10)¹⁵⁸ A 3/B–3/D. §, a 4. § (1) bekezdés 10. pontja, a 4. § (3) bekezdés 19. pontja, a 4. § (3a) bekezdése, a 6. § (1), a 7. § (1), (1a)–(1c) és (3) bekezdése, a 8. § (1) és (4) bekezdése, a 11. §, a 12. § (4) bekezdése, a 12/A. §, a 16. § (1a) és (2) bekezdése, a 19/A. § (1) és (2) bekezdése, a 19/B. § (1) és (4) bekezdés 2. pontja, a 20. § (4)–(6) bekezdése, a II/A. fejezet, a 43/L. § (3) bekezdése, a 45/O. §, a 45/P. §, valamint az 5. melléklet az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2021. március 22-i (EU) 2021/514 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

53. § (1)¹⁶⁵

(2)¹⁶⁶

(3)¹⁶⁷

(4)¹⁶⁸

(5)¹⁶⁹

(6)¹⁷⁰

(7)¹⁷¹

(8)¹⁷²

(9)¹⁷³