374/2013. (X. 25.) Korm. rendelet
374/2013. (X. 25.) Korm. rendelet
az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról1
2013.10.26.
A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A rendelet alkalmazási köre, az EU Önerő Alap célja”
2. § Az R. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendeletet a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott EU Önerő Alap fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: Önerő Alap) felhasználására kell alkalmazni.”
3. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„7. önerő: a megvalósítandó projekt elszámolható költségeinek az európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott költségvetési támogatáson felüli része, a 8. pont szerinti önerő-támogatás kivételével,”
(2) Az R. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmak tekintetében a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) rendelkezései az irányadók.”
4. § Az R. II. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„II. FEJEZET
AZ ÖNERŐ-TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉNEK RENDJE
3. Az önerő-támogatásra való jogosultság feltételei
3. § (1) Önerő-támogatást közszféra szervezet igényelhet. Önerő-támogatásra a közszféra-szervezet akkor jogosult, ha
a) korábban, a Rendelet hatálya alá tartozó eljárás során az önerő rendelkezésére állásáról nyilatkozott, de az önerőt nem vagy csak részben tudja biztosítani,
b) a Rendelet hatálya alá tartozó támogatással megvalósuló projekthez igényli az önerő-támogatást és a projektre vonatkozóan rendelkezik hatályos támogatói okirattal,
c) nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási, illetve kényszertörlési eljárás hatálya alatt,
d) nincs az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (3) bekezdése szerinti köztartozása, valamint
e) önerő-támogatásban történő részesítését
ea) gazdasági, költségvetési helyzete, vagy
eb) a projekt megvalósításához fűződő nemzetstratégiai érdek,
indokolja.
(2) Nem részesíthető e rendelet szerinti önerő-támogatásban ivóvízminőség-javításra irányuló projekt tekintetében sem helyi önkormányzat, sem helyi önkormányzatok társulása.
(2) Az önerő-támogatás az önerő finanszírozása érdekében felvett hitel kiváltására is felhasználható. A hitelkiváltás költségei nem elszámolhatóak.
4. Az önerő-támogatás odaítélésének eljárási szabályai
5. § (1) Az önerő-támogatás odaítélésére irányuló eljárás kérelemre indul. Az eljárás lefolytatása az NFÜ hatáskörébe tartozik. A hozzá benyújtott kérelmekről az NFÜ folyamatos elbírálás keretében, a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül dönt. A döntésre nyitva álló határidő a kérelem Egységes Monitoring és Információs Rendszerbe (a továbbiakban: EMIR) történő hiánytalan feltöltésével kezdődik. A döntésre nyitva álló határidőbe nem számítandó be a 7. § (1) bekezdésében foglalt időtartam.
(2) A kérelem és mellékletei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) honlapjáról elérhető EMIR-en keresztül nyújtható be.
(3) A kérelem tartalmazza
a) a kedvezményezett nevét,
b) a projekt azonosító számát,
c) a projekt elszámolható összköltségét,
d) a projekt teljes önereje finanszírozására vonatkozó forrástáblát, valamint az Önerő Alapból igényelt önerő-támogatás összegét,
e) a kérelem előterjesztésének indokait és a kérelmező nyilatkozatát az uniós támogatási szerződés határidőre történő teljesítéséről,
f) az V. Fejezet szerinti állami támogatási szabályoknak való megfelelésre vonatkozó nyilatkozatot,
g) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel vagy az adóhatóság által kibocsátott köztartozás mentességre vonatkozó hatósági bizonyítványt,
h) tájékoztatást a benyújtandó elszámolások ütemezett összegéről,
i) derogációs projektek esetében a halasztott önerő miatt a valódi önerő-igény időpontját.
6. § (1) Az NFÜ a hozzá benyújtott kérelmet megvizsgálja.
(2) Ha
a) a kérelem elintézése nem tartozik a hatáskörébe,
b) a benyújtott kérelemmel azonos tartalmú, azonos kérelmező által benyújtott kérelmet már korábban érdemben elbírálta,
c) a kérelmező a kérelmét visszavonta,
d) a kérelmező jogi személy (jogi személyiség nélküli szervezet) és jogutód nélkül megszűnt, vagy
e) a kérelmező nevében képviselő járt el, akinek a képviseleti joga megszűnt és – az NFÜ által tűzött határidő alatt – képviselőről a kérelmező nem gondoskodik,
az NFÜ a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy a már megindult eljárást megszünteti, és erről tájékoztatja a kérelmezőt.
7. § (1) Ha a kérelem nem felel meg az 5. § (3) bekezdésének vagy egyébként hiányos (hibás), az NFÜ a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – legfeljebb nyolc nap határidő megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetéssel – hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Az NFÜ a hiánypótlásra nyitva álló határidőt nem hosszabbíthatja meg.
(2) Az NFÜ az eljárást megszüntetheti, ha a kérelmező a kérelmét hiányosan (hibásan) adta be és a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.
8. § (1) Ha a 6. § (2) bekezdése vagy 7. § szerinti intézkedéseknek nincs helye vagy a kérelmező a hiánypótlást teljesítette, az NFÜ az EMIR-en keresztül a kérelmet az államháztartásért felelős miniszter részére hozzáférhetővé teszi. Az államháztartásért felelős miniszter a feltöltött kérelmet véleményezi.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter a kérelem és mellékletei EMIR-be történő feltöltését követően három napon belül elektronikusan, az EMIR-be feltöltött, önerő-támogatási kérelmenként külön tájékoztatja az NFÜ-t a kérelemre vonatkozó szakmai véleményéről. Ha e határidőn belül az államháztartásért felelős miniszter nem tölti fel véleményét az EMIR-be, azt úgy kell tekinteni, hogy a kérelmet támogatja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg az NFÜ megkeresi a helyi önkormányzatokért felelős minisztert annak tisztázása érdekében, hogy a kérelem nem ütközik-e a 3. § (2) bekezdésébe. A megkeresés kiküldésétől az arra adott válasz beérkezéséig terjedő idő nem számít bele az NFÜ ügyintézési határidejébe.
9. § (1) A kérelemről az NFÜ egyedi döntést hoz, és – ha a 6. § (2) bekezdés vagy a 7. § (2) bekezdés alkalmazásának helye nincs – dönt az önerő-támogatás megítéléséről vagy a kérelmet döntésével elutasítja. A támogatási döntést az NFÜ haladéktalanul feltölti az EMIR-be. Az NFÜ a döntéséről és annak indokairól az EMIR-en keresztül elektronikusan tájékoztatja a kérelmezőt, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, az államháztartásért felelős minisztert és a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. Ha a kérelmet az NFÜ elutasítja vagy a kérelemben foglalt igényhez képest alacsonyabb összegű önerő-támogatást ítél meg, a döntésében a kérelmezőt tájékoztatja a VI. Fejezet szerinti kifogás benyújtásának lehetőségéről is.
(2) Az önerő-támogatási döntés meghozatala során az NFÜ figyelembe veszi
a) az államháztartásért felelős miniszter véleményét,
b) a projekt műszaki és pénzügyi megvalósításának előrehaladottságát, ennek körében különösen azt, hogy a Rendelet szerinti támogatási szerződés megkötésétől legalább egy hónap eltelt-e vagy a támogatási szerződésben rögzített támogatás legalább egyötöde kifizetésre került-e,
c) a projekt megvalósítása derogációs kötelezettséghez való kapcsolódását,
d) a projektnek az érintett operatív program pénzügyi és fizikai mutatóinak teljesüléséhez való hozzájárulását,
e) a kérelmező által előterjesztett indokokat, ennek körében különösen a kérelmező gazdasági, költségvetési helyzetére, fizetőképességére, illetve fizetőképességével összefüggő eljárásokra (csődeljárás, felszámolási eljárás, helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása), adósságkonszolidációban történő részvételére vonatkozó információkat,
f) a projekt megvalósításához fűződő nemzetstratégiai megfontolásokat,
g) korábbi önerő-támogatási kérelemben vállalt ütemterv teljesülését,
h) a kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező által már megvalósított, a Rendeletben foglaltaknak megfelelően lezárt, uniós finanszírozású projekteket,
i) az állami támogatási szabályoknak történő megfelelést.
(3) A nemzetstratégiai megfontolások tekintetében az NFÜ állásfoglalása irányadó.
(4) Ha a kérelemben megjelölt önerő-támogatási igény a kérelmező által ténylegesen viselendő önerő összegét meghaladja, az NFÜ – az önerő-támogatás odaítélhetősége más feltételeinek fennállása esetén – e két összeg különbözetével csökkentett összegű önerő-támogatást biztosít.
(5) Ha a kérelmező korábbi önerő-támogatási jogviszonyát az NFÜ azért szüntette meg annak létrejöttére visszamenő hatállyal, mert az általa jóváhagyott ütemtervhez képest a kérelmező a projektet késedelmesen valósította meg, az NFÜ – az önerő-támogatás más feltételeinek fennállása esetén – az igényelt önerő-támogatás 80%-ával megegyező összegű önerő-támogatást biztosít.
(6) A kérelem akkor is elutasítható, ha az igényelt önerő-támogatás összege nem éri el az egymillió forintot.
5. Az önerő-támogatói okirat és a jövedelemtermelő projektek sajátos szabályai
10. § Az önerő-támogatás felhasználásának feltételeit önerő-támogatói okiratban kell rögzíteni, amely tartalmazza különösen az önerő-támogatás összegét és folyósításának módját. Az önerő-támogatói okiratot az NFÜ bocsátja ki, a döntés közlésétől számított legfeljebb tizenöt napon belül.
10/A. § Ha az önerő-támogatás iránti kérelem olyan projekt megvalósításához kapcsolódik, amelyből a kedvezményezettnek bevétele (a továbbiakban: támogatással érintett bevétel) keletkezik, a kérelem beadásával egyidejűleg, de legkésőbb az önerő-támogatói okirat közlését követő hét napon belül a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatással érintett bevételeit maradéktalanul a rendszer fenntartására – pótlási, üzemeltetési, fejlesztési költségeire – fordítja.”
5. § Az R. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány hozzájárulása esetén az (1) bekezdésben meghatározott időponttól eltérően is folyósítható az önerő-támogatás.”
6. § Az R. IV. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. FEJEZET
AZ ÖNERŐ-TÁMOGATÓI OKIRAT MEGSZEGÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI”
7. § Az R. 9. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. A támogatói okirat megszegésének szabályai”
8. § Az R. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti döntést az NFÜ haladéktalanul feltölti az EMIR-be. Az NFÜ a döntéséről és annak indokairól az EMIR-en keresztül elektronikusan tájékoztatja a kérelmezőt, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, az államháztartásért felelős minisztert és a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. Az NFÜ a döntésében tájékoztatást ad a VI. Fejezet szerinti kifogás benyújtásának lehetőségéről is.
(2) Ha a projekt önerő-támogatói okirata az (1) bekezdés alapján visszavonásra kerül, a kedvezményezett köteles a már folyósított önerő-támogatást a folyósítás időpontjától számított, a Ptk. szerinti kamatokkal növelt mértékben, a visszavonásról szóló döntésben megadott fizetési számlára, de legkésőbb a projekt támogatási szerződése megszűnésétől számított harminc napon belül egy összegben visszafizetni.”
9. § Az R. 10. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. A visszavont önerő-támogatás visszafizetésének szabályai
20. § (1) A 18. § (2) bekezdése szerinti visszafizetés a kedvezményezett kérelmére részletekben is teljesíthető.
(2) Ha az NFÜ a kérelemnek helyt ad, akkor külön megállapodásban meg kell határozni az önerő-támogatás visszafizetésének ütemezését és az azzal kapcsolatos határidőket. A kérelem elfogadását követő öt napon belül a kedvezményezett részére a részletfizetés ütemezésről szóló megállapodás-tervezetet meg kell küldeni és annak kézhezvételétől számított tíz napos határidőt kell kitűzni számára az aláírt megállapodás visszaküldésére. Ha a kedvezményezett az aláírt megállapodást a megjelölt határidőig nem küldi vissza, az NFÜ az átütemezési kérelem folytán megindult eljárást megszünteti, és erről tájékoztatja a kérelmezőt.
(3) A kérelmet és az NFÜ döntését az EMIR-be fel kell tölteni.
(4) Ha a kedvezményezett az önerő-támogatás teljes vagy részleges visszafizetésére köteles, egy alkalommal kezdeményezheti az általa vállalt visszafizetési ütemezés módosítását (a továbbiakban: átütemezési kérelem). Az átütemezési kérelem előterjesztésére csak az a kedvezményezett jogosult, amely az ütemezés szerinti visszafizetési kötelezettségének az átütemezési kérelem előterjesztését megelőzően maradéktalanul eleget tett.
(5) Az átütemezési kérelmet az EMIR-be kell feltölteni. Az átütemezési kérelemről az NFÜ az erre irányuló kérelem EMIR-be történő feltöltésétől számított tizenöt napon belül dönt. Ennek során a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(6) Ha az átütemezési kérelmet az NFÜ elutasítja, erről a kedvezményezettet öt napon belül az indokok megjelölésével írásban köteles tájékoztatni.
(7) Az NFÜ gondoskodik az átütemezésre vonatkozó döntés EMIR-be történő feltöltéséről.
20/A. § (1) A kedvezményezett az önerő-támogatás visszafizetését a lebonyolítási számlára történő átutalással teljesíti.
(2) A visszafizetés akkor teljesül, ha a visszavont önerő-támogatás az (1) bekezdés szerint megjelölt fizetési számlán jóváírásra kerül.”
10. § Az R. VI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„VI. FEJEZET
KIFOGÁS
11. A kifogás benyújtása
24. § (1) A 9. § (1) bekezdés és a 18. § (1) bekezdés szerinti döntés ellen kifogásnak van helye. Kifogást a kérelmező nyújthat be.
(2) A kifogást a kérelmező a döntés 9. § (1) bekezdése, illetve 18. § (1a) bekezdése szerinti közlésétől számított nyolc napon belül nyújthatja be. E határidő jogvesztő. A kifogást az NFÜ-höz, írásban kell benyújtani.
(3) A kifogásban
a) meg kell jelölni azt a döntést, amely ellen a kifogás irányul,
b) meg kell határozni, hogy a kérelmező a döntést mely részében tartja sérelmesnek,
c) meg kell jelölni, hogy a kérelmező álláspontja szerint a döntés mely jogszabályt (jogszabályi rendelkezést) sértette meg és elő kell adni, hogy a kérelmező mely okból tartja a döntést jogszabálysértőnek,
d) hivatkozni kell a kifogásban foglaltakat alátámasztó tényekre, bizonyítékokra, és csatolni kell azt a bizonyítékot, amelynek ez a természetével nem ellentétes.
(4) A kifogásnak a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.
12. Intézkedések a kifogás alapján
25. § (1) Az NFÜ a beérkezett kifogást az EMIR-ben rögzíti és megvizsgálja.
(2) Az NFÜ – legfeljebb nyolc napos határidő tűzésével – hiánypótlásra kötelezi a kifogást benyújtót, ha a kifogás nem felel meg a 24. § (3) bekezdésének. Ha az NFÜ a hiánypótlásra nyolc napnál rövidebb határidőt tűz, a kérelmező kérelmére az NFÜ a határidőt meghosszabbíthatja akként, hogy az eredetileg tűzött határidő és a meghosszabbításának időtartama összesen legfeljebb nyolc nap lehet.
13. A kifogás felterjesztése és a döntés saját hatáskörben történő felülvizsgálata
26. § (1) Az NFÜ a kifogást annak beérkezésétől számított tíz napon belül
a) felterjeszti vagy
b) a döntést saját hatáskörben felülvizsgálja.
E határidőbe nem számít bele a 25. § (2) bekezdése szerinti intézkedések megtételéhez szükséges idő.
(2) Ha a (3) bekezdés szerinti intézkedéseknek nincs helye, az NFÜ a kifogást az ügy irataival együtt felterjeszti a Miniszterelnökséget vezető államtitkárhoz. Ha az NFÜ a kifogást felterjeszti, akkor a felterjesztésében részletesen megindokolja, hogy a kifogásban foglaltakkal miért nem ért egyet.
(3) Ha az NFÜ a kifogás alapján megállapítja, hogy a kifogással támadott döntés jogszabálysértő, a döntést saját hatáskörben felülvizsgálja. Ennek során a döntést visszavonja, módosítja, kiegészíti vagy kijavítja. Az így meghozott döntést a 9. § (1) bekezdés és a 18. § (1a) bekezdés szerint kell közölni és ellene ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint a 9. § (1) bekezdés és a 18. § (1) bekezdés szerinti döntéssel szemben.
(4) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, az NFÜ a hibát – szükség esetén a kérelmező meghallgatása után – kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
(5) Ha a döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a NFÜ a döntést kiegészíti.
14. A kifogás jogorvoslati hatáskörben történő elintézése
26/A. § (1) A felterjesztett kifogást a Miniszterelnökséget vezető államtitkár bírálja el.
(2) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár az iratok hozzá történő maradéktalan felterjesztésétől számított negyvenöt napon belül dönt. E határidő egy alkalommal további negyvenöt nappal meghosszabbítható.
(3) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kifogás elintézése körében – feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével – nem gyakorolja az NFÜ felett külön jogszabály alapján gyakorolható utasítási jogát.
(4) A kifogásnak a Miniszterelnökséget vezető államtitkár általi elintézéséből ki van zárva, és abban nem vehet részt:
a) a kérelmező, illetve a kedvezményezett tagja, részvényese, alapítója, képviselője, alkalmazottja, továbbá azon volt képviselője és alkalmazottja, aki az ügyben eljárt,
b) az, aki az NFÜ kifogással támadott döntésének meghozatalában részt vett,
c) az a) és a b) pont alá eső személynek a Ptk. szerinti hozzátartozója vagy volt házastársa (bejegyzett élettársa), valamint
d) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).
26/B. § (1) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást és az annak során hozott közbenső döntéseket megvizsgálja; ennek során nincs kötve a kifogásban foglaltakhoz.
(2) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kifogást annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja, ha
a) a döntés ellen nincs helye kifogásnak,
b) azt a 24. § (2) bekezdése szerinti határidőn túl terjesztették elő,
c) azt nem az arra jogosult terjesztette elő,
d) olyan ügyben terjesztették elő, amelyben korábban már kifogást nyújtottak be (ismételt kifogás),
e) az NFÜ 25. § (2) bekezdés szerinti felhívása ellenére a kifogást benyújtó a jelzett hiányokat nem vagy nem megfelelően pótolta, vagy az NFÜ által a 25. § (2) bekezdés alapján megjelölt határidőt a kérelmező elmulasztotta,
f) az nyilvánvalóan alaptalan.
(3) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kifogásban foglaltakra tekintet nélkül a kifogással támadott döntést megsemmisíti és az NFÜ-t az eljárás részben vagy egészben való megismételésére kötelezi, ha a kifogást megelőző eljárás során súlyos eljárásjogi jogsértés történt. Súlyos eljárásjogi jogsértésnek kell tekinteni azt, ha
a) a döntés meghozatalában vagy a döntési javaslat kidolgozásában olyan személy vett részt, akinek részvétele jogszabály alapján kizárt,
b) a döntés megalapozatlan,
c) a döntés érdemi tartalma és az indokolása egymással ellentétes, vagy az NFÜ a döntését annak ellenére elégségesen nem indokolta meg, hogy ez kötelezettsége lett volna.
(4) Ha a (2) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kifogást érdemben bírálja el.
26/C. § (1) A kifogás mindaddig visszavonható, amíg a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a döntését meg nem hozza. E szabály alkalmazása során a döntés meghozatalának azt kell tekinteni, amikor a döntés kiadmányozására jogosult személy a döntést kiadmányozza.
(2) A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.
(3) A kifogás visszavonásának kell tekinteni azt is, ha a kifogással támadott döntésből rá háruló kötelezettségeket ténylegesen teljesíti, illetve jogok gyakorlását megkezdi, így különösen azt, ha a támogatói okiratot elfogadja.
(4) A kifogás visszavonása esetén a felterjesztésig az NFÜ, a kifogás felterjesztését követően pedig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az eljárást megszünteti.
26/D. § (1) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár
a) a kifogást elutasítja,
b) a kifogással támadott döntést megsemmisíti és
ba) az eljárást megszünteti vagy
bb) a kifogással támadott döntést meghozó szervet az eljárás vagy egyes eljárási cselekmények megismétlésére kötelezi.
(2) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a döntését megindokolja.
(3) Ha a kifogással támadott döntés érdemben helyes, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kifogást elutasítja, ellenkező esetben a kifogással támadott döntést megsemmisíti. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kifogást akkor is elutasítja, ha a kifogásban állított jogsérelem a kifogással támadott döntés megsemmisítésével és az eljárás megszüntetésével, avagy az eljárás részben, vagy egészben történő megismétlésével nem küszöbölhető ki. Ilyen esetben a Miniszterelnökséget vezető államtitkár megállapítja a jogsértést.
(4) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint dönt, ha az NFÜ a hatáskörét túllépte, vagy olyan tartalmú döntést hozott, amely az eljárás részben vagy egészben való megismétlése révén sem helyesbíthető.
(5) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint dönt, ha a 26/B. § (3) bekezdésében fel nem sorolt, és a kifogás elbírálására irányuló eljárásban nem orvosolható olyan jogszabálysértés vagy a kiírás megsértése történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, illetve a döntés tartalmára. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az eljárásban bizonyítás folyt és annak szabályait megsértették, az eljárásban részt vevő személyek a jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlását korlátozták.
(6) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint dönt akkor is, ha a kifogásban állított új tény vagy előadott új bizonyíték folytán a kifogásolt döntésben megállapított tényállás kiegészítésre szorul, és akkor is, ha a döntés nem jogszabálysértő, de a kifogásban foglaltakkal – különösen fejlesztéspolitikai szempontokra figyelemmel – egyetért.
(7) A megismételt eljárásban az NFÜ-t a kifogást elbíráló döntés és annak indokolása köti.
26/E. § A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a 26/D. § (1) bekezdése szerinti döntés meghozatalát követően intézkedik a döntésének a kifogást előterjesztő részére való kézbesítése iránt és a döntés egy példányát megküldi az NFÜ-nek.”
11. § Az R. 27. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 374/2013. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.) hatálybalépésekor már benyújtott azon kérelmek nyomán megindult eljárásokat az NFÜ megszüntetheti, amelyek nem tartoznak a (8) bekezdés hatálya alá, és amelyeket Magyarország európai uniós kötelezettségének határidőben történő megvalósítását célzó projekthez (a továbbiakban: derogációs projekt) történő önerő-támogatás igénylése iránt nyújtottak be. Ha az 5. § (3) bekezdés i) pontjára is figyelemmel a derogációs projekt határidőben történő megvalósítását az önerő-támogatás hiánya veszélyeztetné, az NFÜ nem szüntetheti meg az eljárást.
(6) Az (5) bekezdés szerint megszüntetett eljárásban támogatni kérelmezett projektek az Ávr. 96. § (4) bekezdés j) pontjának alkalmazása szempontjából úgy minősülnek, mint azok, amelyek esetében a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság egyedi hozzájárulását megadta.
(7) Az NFÜ az eljárás (5) bekezdés alapján történő megszüntetéséről hozott döntéséről, annak indokairól és az Ávr. 96. § (4) bekezdés j) pontjának (6) bekezdés alapján való alkalmazhatóságáról tájékoztatja a kérelmezőt. E döntés ellen a VI. Fejezet szabályainak megfelelő alkalmazásával kifogásnak van helye.
(8) A Módr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem nyújtható e rendelet szerinti önerő-támogatás ivóvízminőség-javító projekt vonatkozásában sem helyi önkormányzatnak, sem helyi önkormányzatok társulásának.
(9) A 3. § (1) bekezdésében meghatározottakon felül önerő-támogatásra jogosult a Rendelet hatálya alá tartozó projektjét a Módr3. hatálybalépését megelőzően megvalósító, a 3. § (1) bekezdés b)–e) pontjának megfelelő állami fenntartású felsőoktatási intézmény is azzal, hogy e bekezdés alapján önerő-támogatás csak kormányhatározatban
a) e célra biztosított keret erejéig ítélhető meg, és
b) meghatározott időponttól kezdődően benyújtott számlákra számolható el.”
12. § Az R.
a) 12. §-ban az „A kérelmező” szövegrész helyébe az „A kérelmező, illetve a kedvezményezett” szöveg,
b) 18. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az önerő-támogatási szerződéstől elállni” szövegrész helyébe az „az önerő-támogatói okiratot visszavonni” szöveg,
c) 18. § (1) bekezdés a) pontjában a „368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 82. §-ában” szövegrész helyébe a „368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 82. §-ában” szöveg,
d) 22. § (3) bekezdésében az „az Európai Unió működéséről szóló szerződés” szövegrész helyébe az „az EUMSZ” szöveg
lép.
13. § Hatályát veszti az R.
b) 2. § (1) bekezdés 8. pontjának a „vagy kamatmentes visszatérítendő” és az „(a továbbiakban együtt: önerő-támogatás)” szövegrésze,
e) 13. §-a,
f) 8. alcíme.
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. október 27. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás