513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet
513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet
a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről
A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés h) pontjában,
a 32. § és az 1. melléklet tekintetében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed
a) a gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást és utógondozói ellátást biztosító nevelőszülőre, speciális nevelőszülőre és különleges nevelőszülőre,
b) az átmeneti gondozás keretében teljes körű ellátást biztosító helyettes szülőre [az a) és a b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: befogadó szülő],
c) a nevelőszülői hálózatot működtető állami, egyházi és nem állami szervre, gyermekotthonra, területi gyermekvédelmi szakszolgálatra, és
d) a helyettes szülői hálózatot vagy az önálló helyettes szülői ellátást működtető gyermekjóléti szolgálatra, települési önkormányzatra, egyházi és nem állami szervre [a c) és a d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: működtető].
1/A. §1 E rendelet alkalmazásában gyámhivatal: a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala.
2. A befogadó szülőkre vonatkozó közös szabályok
2. § (1) A működtető írásban tájékoztatást nyújt a befogadó szülőnek jelentkező személy részére a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogviszony) létesítésének feltételeiről és a feladatellátásra való alkalmasság vizsgálatának folyamatáról.
(2) A működtető a jogviszony létesítését megelőzően vizsgálja a befogadó szülőnek jelentkező személy feladatellátásra való alkalmasságát. Az alkalmasság vizsgálata kiterjed a pszichológiai alkalmasság vizsgálatára is.
(3) A működtető környezettanulmányt készít annak megállapítása érdekében, hogy a befogadó szülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a gyermek fogadására.
(4)2 A befogadó szülőnek jelentkező személy háziorvosi véleménnyel igazolja a működtető felé, hogy a saját és vele egy háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket.
3. § A működtető a befogadó szülő feladatellátásának segítése érdekében szervezi, illetve biztosítja a befogadó szülőnek a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzését, valamint a nevelőszülő 15. § szerinti működtetői továbbképzését.
4. § (1)3 A működtető a tárgyhónapra esedékes nevelési ellátmányt a tárgyhónap tizenötödik napjáig folyósítja a befogadó szülőnek.
(2)4 A befogadó szülőnek akkor is jár a nevelési ellátmány, ha a gyermek – nevelőszülő esetén ideértve a fiatal felnőttet is – munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít és önálló keresettel rendelkezik.
(3)5 A működtető szükség esetén segítséget nyújt a befogadó szülőnek a nevelési ellátmánnyal és a családi pótlékkal való gazdálkodáshoz.
(4) A működtető és a befogadó szülő megállapodhatnak a befogadó szülő nem rendszeres, indokolt és igazolt költségeinek a megtérítésében, különösen akkor, ha a gyermek egészséges fejlődéséhez nagy összegű gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges, vagy a gyermek személyiségfejlődését és egészségét jelentősen elősegítő kezelésen, foglalkozáson való részvétel és az ehhez szükséges eszközök beszerzése válik indokolttá.
(5)6 A működtető a befogadó szülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 48/A. § (7) bekezdése szerinti szakmai programjában meghatározottak szerint számoltatja el a gyermek, fiatal felnőtt ellátására járó juttatások felhasználásáról.
(6)7 Ha a befogadó szülő
a) a szakmai programban meghatározott elszámolásnak legalább 8 napos határidővel kitűzött felhívás ellenére nem tesz eleget, a működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondhatja, vagy ha az elszámolásra kitűzött újabb határidő eredménytelenül telt el, a működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondja,
b) által a gyermek, fiatal felnőtt ellátására járó juttatásoknak nem az ellátás céljára történő felhasználását a működtető megállapítja, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondja.
3. A nevelőszülőre, a speciális nevelőszülőre és a különleges nevelőszülőre vonatkozó közös szabályok
5. § Ezen alcím alkalmazása során nevelőszülő alatt a különleges és a speciális nevelőszülőt is érteni kell.
5/A. §8 (1) A működtető a nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmasságának vizsgálata körében nyilatkoztatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt arról, hogy korábban állt-e már más működtetővel nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban.
(2)9 Ha a nevelőszülőnek jelentkező személy úgy nyilatkozik, hogy korábban más működtetővel állt már nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, a működtető a nevelőszülőnek történő jelentkezéstől számított nyolc napon belül elektronikus úton keresi meg a korábbi működtetőt a Gyvt. 66/B. § (8) bekezdésében meghatározott tartalmú szakmai vélemény kikérése céljából. A korábbi működtető a megkeresés beérkezésétől számított nyolc napon belül elektronikus úton küldi meg szakmai véleményét a működtetőnek.
6. § (1)10 A működtető a nevelőszülő alkalmasságát a jogviszony létesítését követően a Gyvt. 48/A. § (7) bekezdésében meghatározott szakmai programban foglalt módon háromévente rendszeresen felülvizsgálja. A működtető a nevelőszülő alkalmasságának rendszeres felülvizsgálata mellett szükség esetén rendkívüli felülvizsgálatot végez.
(2)11 A nevelőszülő alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálatát kezdeményezi a működtetőnél a nevelőszülői tanácsadó, a gyermekvédelmi gyám, a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője és a gyámhivatal, ha ezt
a) a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett feltételek megváltozása,
b) a nevelőszülő élethelyzetének megváltozása,
c) a nevelőszülő egészségi állapotának, személyiségállapotának romlása, vagy
d)12 a nevelőszülő magatartása
szükségessé teszi.
(3) A működtető a feladatellátásra való alkalmasságról vagy arról, hogy nem javasolja nevelőszülői tevékenység végzését, írásban tájékoztatja a nevelőszülőt és a 2. § (2) bekezdésében foglalt esetben a nevelőszülőnek jelentkező személyt.
(4) Ha a működtető a nevelőszülő alkalmasságának hiányát észleli, a nevelőszülőt orvosi, pszichológiai vizsgálaton való részvételre kötelezheti.
(5)13 Ha a működtető arról tájékoztatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt vagy a nevelőszülőt, hogy pszichológiai szempontból nem tartja alkalmasnak a nevelőszülői feladat ellátására, a nevelőszülő az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságnál kérelmezheti pszichológiai alkalmasságának ismételt vizsgálatát. A pszichológiai alkalmasság ismételt vizsgálatának költségei a nevelőszülőt terhelik.
(6)14 A pszichológiai alkalmasság ismételt vizsgálatát az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság felkérésére két, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék „Gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érintett személyek személyiségvizsgálata” szakterületére felvett pszichológus szakértő végzi. A működtető a pszichológus szakértők írásbeli véleményének figyelembevételével ismételten dönt az alkalmasságról, amelynek eredményéről írásban értesíti a nevelőszülőnek jelentkező személyt vagy a nevelőszülőt.
6/A. §15 A nevelőszülő akkor felel meg a Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontja szerinti képesítési előírásoknak, ha
a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel rendelkezik, vagy
b)16 a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte, és vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek vagy fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot eredményesen elvégzi.
7. §17
8. § (1)18 Határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételesen létesíthető a nevelőszülő beleegyezésével,
a) helyettesítés céljából, ha a helyettesítendő nevelőszülőt előreláthatólag legalább egy hónap időtartamra helyettesíteni kell, továbbá
b)19 egyéb méltányolható okból, így különösen a 9. § (1) és (3) bekezdése szerinti esetekben,
feltéve, hogy a gyermek, fiatal felnőtt érdekét nem sérti a határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítése.
(2) Az érintett gyermek, fiatal felnőtt gondozási helye megváltoztatása szükségességének vizsgálatát kell kérni a gyámhivataltól, ha a nevelőszülő
a) helyettesítésére a saját háztartásában három hónapot meghaladóan kerül sor,
b) helyettesítésére nem a saját háztartásában tizenöt napot meghaladóan kerül sor, vagy
c) helyettesítése a gyermek számára óvoda- vagy iskolaváltással jár.
(3)20 Ha a nevelőszülő a 9. § (3) bekezdés d) pontja szerinti határidőre nem szerzi meg a nevelőszülői képesítést, a működtető a Gyvt. 80/B. § (1) bekezdése alapján a nevelőszülő által nevelt gyermek gondozási helyének és fiatal felnőtt ellátási helyének megváltoztatását kéri a gyámhivataltól. A működtető az intézkedésével egyidejűleg annak tényéről értesíti a gyermek gyermekvédelmi gyámját.
9. §21 (1) A Gyvt. 54. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti korkülönbségre vonatkozó szabálytól a nevelőszülői hálózat működtetője és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat együttes nyilatkozata alapján lehet eltérni. Az eltérés a gyermek érdekében különösen akkor indokolt, ha
a) a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését, vagy
b) a nevelőszülő személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek életkori, illetve ellátási szükségletéből adódó feladatoknak az ellátására, és más módon nem biztosítható a gyermek megfelelő nevelőszülőnél történő elhelyezése.
(2)22 A Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott, a nevelőszülő képesítésére vonatkozó rendelkezéstől a gyermek érdekében kivételesen akkor indokolt eltérni, ha a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését. Ha a nevelőszülő nem kizárólag a saját hozzátartozójának minősülő gyermek nevelését vállalja, a nem hozzátartozónak minősülő gyermek tekintetében – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a képesítési előírásra vonatkozó rendelkezésektől nem lehet eltérni.
(3)23 Legfeljebb hat hónap időtartamra el lehet tekinteni a nevelőszülő képesítésére vonatkozó rendelkezéstől, ha az elhunyt vagy súlyos beteg nevelőszülő vele egy háztartásban élt, élő hozzátartozói között van olyan személy,
a) aki a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek nevelését nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésével vállalná,
b) akihez a gyermek kötődik,
c) aki a nevelőszülői képesítés kivételével megfelel a nevelőszülővel szemben támasztott egyéb jogszabályi feltételeknek, és
d) aki írásban nyilatkozik róla, hogy a nevelőszülői képesítés megszerzését a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított hat hónapon belül megszerzi.
(4)24 A (3) bekezdés szerinti esetben a működtető a nevelőszülővel a nevelőszülői képesítés megszerzéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesít.
(5)25 A Gyvt. 54/A. § (3) bekezdésében meghatározott, a nevelőszülő háztartásában elhelyezhető különleges ellátási szükségletű gyermekek létszámára vonatkozó szabálytól a nevelőszülői hálózat működtetője és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat együttes nyilatkozata alapján lehet eltérni abban az esetben, ha
a) a gyermek különleges ellátási szükségletét megalapozó ok figyelembevételével a nevelőszülő alkalmas a feladat ellátására, továbbá vállalja a gyermek gondozását, és
b) a nevelőszülőt feladatai ellátásában a nevelőszülői hálózat működtetője gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával segíti.
10. § (1) Ha a nevelőszülő az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt és annak átmeneti gondozásban lévő gyermeke számára együttesen biztosít ellátást, a nevelőszülő működtetője nem változik meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülő tevékenységére a helyettes szülői jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell, azzal, hogy a gyermekjóléti szolgálat feladatait a nevelőszülői hálózat működtetője, a helyettes szülői tanácsadó feladatait a nevelőszülői tanácsadó látja el.
11. § (1) A működtető és a nevelőszülő között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseit rendező, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodás tartalmazza
a) a nevelőszülő
aa)26 Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait,
ab) adóazonosító jelét,
ac) társadalombiztosítási azonosító jelét,
ad) lakcímét vagy annak az ingatlannak a címét, ahol a nevelőszülői tevékenységet végzi, ha az nem egyezik meg a lakcímével,
ae) iskolai végzettségét,
af) saját háztartásában élő gyermeke – ideértve a nagykorúvá vált gyermekét is – nevét és születésének időpontját,
ag) házastársának vagy élettársának nevét és születésének időpontját,
b) a nevelőszülő képesítése tekintetében
ba) a nevelőszülő szakképesítés megszerzéséről szóló oklevél számát és keltét, valamint az oklevél kiállítójának nevét, címét,
bb) – a ba) alpontban meghatározott oklevél hiányában – a nevelőszülő szakképesítés első modulzáró vizsgájának eredményes letételéről szóló igazolás számát, keltét, az igazolást kiállító szerv nevét és címét, vagy
bc)27 – a ba) és a bb) alpontban meghatározott oklevél vagy igazolás hiányában – a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet alapján a nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzéséről kiadott tanúsítvány számát és keltét, valamint a tanúsítvány kiállítójának nevét, címét vagy a szakképesítés megszerzése alóli felmentés tényét a felmentés alapjául szolgáló ok megjelölésével,
c) a nevelőszülői hálózat fenntartójának nevét és címét,
d) a működtető nevét és címét,
e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan vagy határozott időtartamát, a határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kezdő és záró napját,
f) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének eseteiről szóló tájékoztatást,
g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony alapján járó díjazásról szóló általános tájékoztatást,
h)28
i) azt a bankszámlaszámot, ahova a nevelőszülő a foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazását kéri folyósítani,
j)29 a gyermek, fiatal felnőtt ellátására a nevelőszülőt megillető nevelési ellátmányról és családi pótlékról szóló általános tájékoztatást,
k)30 azt a bankszámlaszámot vagy azt a postai címet, ahova a nevelőszülő a nevelési ellátmányt és a családi pótlékot kéri folyósítani,
l) a nevelőszülő helyettesítésének és segítésének módját, eseteit,
m) azt, hogy a nevelőszülő speciális vagy különleges nevelőszülő, valamint azt a tényt, hogy a nevelőszülő a 9. § (1) bekezdése alapján kizárólag hozzátartozója tekintetében lát el nevelőszülői feladatokat,
n)31 a nevelőszülő és a működtető megállapodását arról, hogy
na) a nevelőszülőnél – saját gyermekeit is beszámítva – hány gyermek, fiatal felnőtt helyezhető el,
nb) a nevelőszülő fogad-e ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, speciális szükségletű gyermeket, tartósan beteg, fogyatékos gyermeket, három év alatti gyermeket vagy kettős szükségletű gyermeket, és ha igen, hány ilyen szükségletű gyermek helyezhető el a 22. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata alapján a nevelőszülőnél, és
nc) a nevelőszülő – feltéve, hogy nem jogosult a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdése alapján gyermekgondozó által nyújtott segítségre – ellát-e helyettesítést a működtetője által foglalkoztatott más nevelőszülő tekintetében,
nd)32 a nevelőszülő hány férőhely erejéig fogadhatja be átmeneti gondozásra a gondozásában lévő kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét,
o) indokolt esetben a működtető hozzájárulását ahhoz, hogy a nevelőszülő helyettes szülői feladatokat is elláthat,
p)33 a működtető hozzájárulását a nevelőszülő Gyvt. 66/B. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti időkorlátozás nélküli keresőtevékenységéhez, indokolt esetben megjelölve azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a keresőtevékenység a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti,
q) a nevelőszülő és a működtető kapcsolattartásának módját,
r) a nevelőszülő feladatait,
s) a nevelőszülővel szemben a tevékenysége ellátásával kapcsolatban támasztott elvárásokat,
t) a nevelőszülő képzési, továbbképzési kötelezettségét, a képzési kötelezettség teljesítésének határidejét, és
u) a nevelőszülő, a nevelőszülő házastársa vagy élettársa és a működtető képviselőjének az aláírását.
(2)34
(3)35 Az (1) bekezdés k) pontja szerinti bankszámlán kizárólag a gyermek, a fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési ellátmányt és családi pótlékot lehet fogadni.
(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, a működtető az azokról való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül módosítási záradékkal látja el a keretmegállapodást vagy gondoskodik az új keretmegállapodás elkészítéséről. A módosítási záradékban a keretmegállapodás módosuló pontjait kell feltüntetni. A módosítási záradékot a nevelőszülő és a működtető képviselője aláírja.
(5) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a működtető haladéktalanul megszüntetési záradékkal látja el a keretmegállapodást. A záradékban fel kell tüntetni a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében megillető alapdíj folyósítása megszüntetésének időpontját. A megszüntetési záradékot a nevelőszülő és a működtető képviselője aláírja.
(6)36 Ha a nevelőszülő más működtetőnél kíván nevelőszülői tevékenységet végezni, vagy a jelenlegi működtetőjénél végzett tevékenysége mellett kíván más működtetőnél is nevelőszülői feladatokat ellátni, és azt a jelenlegi működtető nem engedélyezi, az új működtetővel a keretmegállapodást a jelenlegi működtetőnél fennálló jogviszonya megszüntetését és a jelenlegi működtetővel kötött keretmegállapodása megszüntetési záradékkal történő ellátását követően kötheti meg.
(7)37 Ha a nevelőszülő a jelenlegi működtetőjével kötött keretmegállapodását fel kívánja mondani, és a háztartásában gyermek ellátásáról gondoskodik, a működtető értesíti a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek ügyében illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatot és a gyermekvédelmi gyámot a gyermek gondozási helyének megváltoztatása érdekében megteendő intézkedések vagy a fenntartó, működtető személyében bekövetkező változásról szóló tájékoztatásnyújtás céljából. A működtető az értesítésében nyilatkozik arról, hogy a fenntartó- és működtetőváltás kezdeményezésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 105/A. § (4a) bekezdése vagy (5) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott körülmények között kerül sor.
12. § (1) Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról szóló, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő megállapodás tartalmazza
a) a nevelőszülő gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermek és a nevelőszülőnél utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt
aa) Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait,
ab) a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott, a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszerben alkalmazott törzsszámát,
ac) társadalombiztosítási azonosító jelét és
ad) adóazonosító jelét,
b)38 az ideiglenes hatályú elhelyezésről, a nevelésbe vételről, a gondozási hely meghatározásáról és az utógondozói ellátás elrendeléséről szóló hatósági döntés számát, keltét, véglegessé válásának tényét és időpontját, valamint a döntést hozó hatóság megnevezését,
c) a gyermeknek járó teljes körű ellátás és a fiatal felnőttnek járó szükség szerinti ellátás biztosítására való felhívást, valamint az ellátás biztosításának kezdő időpontját a hatósági döntés alapján,
d) a gyermek ellátási szükségletének megjelölését,
e) a gyermek gyermekvédelmi gyámjának nevét, elérhetőségét,
f)39 a gyermek, fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési ellátmány havi, napi összegét,
g) a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében az adott gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel megillető kiegészítő díj és többletdíj havi és napi összegét, valamint
h) a nevelőszülő és a működtető képviselőjének aláírását.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, a működtető a változást előidéző hatósági vagy fenntartói döntés általa történő kézhezvételét vagy a működtetői döntés megszületését követő tizenöt napon belül gondoskodik az új kiegészítő megállapodás elkészítéséről.
(3) Ha az új kiegészítő megállapodás megkötésére a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatások vagy a nevelőszülői díjazás összegének megváltozása miatt került sor, a működtető a változás napjával megállapítja az új összeget és azt a juttatás, nevelőszülői díjazás következő havi esedékes kifizetésekor kezdi el folyósítani a nevelőszülő részére.
(4) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti napi összeget a havi összeg harminc nappal való elosztásával kell megállapítani.
(5) Ha a gyámhivatal határozata alapján a gyermek, fiatal felnőtt kikerül a nevelőszülő gondozásából, a működtető a határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megszüntetési záradékkal látja el a kiegészítő megállapodást. A záradék tartalmazza a gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjának időpontját és a nevelőszülő tájékoztatását a 19. § (2) bekezdésében foglaltakról.
(6) A megszüntetési záradékot a működtető és a nevelőszülő aláírásával látja el.
13. § A működtető tájékoztatja a nevelőszülőt a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a nevelőszülőnek a gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, a működtető – indokolt esetben a gyermekvédelmi gyám bevonásával – gondoskodik azok beszerzéséről.
14. § A nevelőszülő tájékoztatja a működtetőt és a gyermekvédelmi gyámot
a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben történő részvételének, valamint a gyermek és a fiatal felnőtt fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról,
b) a bekövetkezése időpontjától számított öt napon belül arról, ha a gyermek és a fiatal felnőtt munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, továbbá a fiatal felnőtt hozzájárulása esetén tájékoztatja a működtetőt a fiatal felnőtt keresetéről,
c) azonnal a gyermekkel és a fiatal felnőttel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről és szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától,
d) azonnal a gyermeknek a nevelőszülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és
e)40 azonnal a saját életkörülményeiben bekövetkezett vagy várható lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa nevelt gyermek életében, így különösen
ea)41 a Gyvt. 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről,
eb) a nevelőszülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról,
ec) a nevelőszülői tevékenysége mellett folytatott keresőtevékenysége megszűnéséről,
ed) az anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról,
ee) a vele szemben megindított végrehajtási eljárásról,
ef) a lakóhely megváltoztatásának szándékáról,
eg) a harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról,
eh) az egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes ellátni a gyermeket,
ei)42 ha más működtetőnél kíván nevelőszülői feladatokat ellátni.
15. § (1) A működtető a nevelőszülő számára a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzésen felül évente legalább hatórás, legfeljebb tizenkét órás továbbképzést tart (a továbbiakban: működtetői továbbképzés).
(1a)43 A működtetői továbbképzés keretében a működtető a gyermekjogi képviselő tevékenységét, az együttműködésre vonatkozó elvárásokat is ismerteti.
(2) A nevelőszülő a működtetői továbbképzésen köteles részt venni. A működtetői továbbképzéssel összefüggésben felmerülő költségek – az utazási költség kivételével – a működtetőt terhelik.
(3) A működtetői továbbképzés időpontjáról a működtető legalább harminc nappal korábban értesíti a nevelőszülőt.
16. § (1) Ha a működtető a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdése alapján kezdeményezi a gyermek gondozási helyének megváltoztatását a gyámhivatalnál, egyidejűleg tájékoztatja a nevelőszülőt és a gyermekvédelmi gyámot, hogy erre a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésében felsorolt mely ok alapján kerül sor.
(2) Ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt a nevelőszülőtől másik, biztonságos gondozási helyre viszi, és kezdeményezi a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatását, erről a nevelőszülő működtetőjét egyidejűleg tájékoztatja.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülő a gyermek új gondozási helyét kijelölő gyámhivatali határozat meghozataláig a gyermekkel nem érintkezhet.
17. §44
17/A. §45
18. §46 (1) A működtető negyedévente, minden év április 15-éig, július 15-éig, október 15-éig és a következő év január 15-éig a Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése alapján megállapítja a nevelőszülőt az adott időszakra megillető szabadság mértékét, és arról írásban tájékoztatja a nevelőszülőt. Ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésére az adott negyedéven belül került sor, a működtető a töredék időre járó szabadság mértékéről a következő negyedéves tájékoztatással együtt tájékoztatja a nevelőszülőt.
(2) A működtető az adott negyedévben a nevelőszülőt megillető szabadságot a Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése alapján a negyedévi átlagos gyermeklétszám alapján állapítja meg. A negyedévi átlagos gyermeklétszámot úgy kell kiszámítani, hogy azon napok számát, amikor a gyermek teljes napot a nevelőszülő gondozásában töltött, el kell osztani az adott negyedév összes napjainak számával. Amennyiben a negyedévi átlagos gyermeklétszám nem egész szám, a 0,5-öt meghaladó tört részt felfelé, a 0,5-öt meg nem haladó tört részt lefelé kell kerekíteni.
(3) A nevelőszülő írásban kérheti a működtetőtől szabadságának a Gyvt. 66/F. § (4) bekezdése alapján történő naptári éven belüli összevonását. A szabadság összevont kiadásáról a működtető 15 napon belül írásban dönt. A működtető akkor tagadhatja meg a szabadság összevont kiadását, ha a nevelőszülő helyettesítése nem oldható meg.
(4) A működtető a ki nem adott szabadság megváltásáért járó összeget
a) a tárgyévet követő év április 10. napjáig az április hónapban járó nevelőszülői díjjal együtt,
b) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban
számítja és fizeti ki.
(5) A szabadságmegváltás alapja a nevelőszülőt a szabadságra való jogosultság megszerzésének negyedévében megillető nevelőszülői díj napi átlaga.
(6) A működtetőnek az Mt. 134. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szabadságról vezetett nyilvántartása negyedévenkénti bontásban tartalmazza
a) a nevelőszülőnek megállapított szabadságnapok számát,
b) a nevelőszülő által kivett szabadságnapok számát,
c) a szabadság naptári éven belüli összevonásának tényét és
d) a naptári évben ki nem adott és megváltott szabadságnapok számát.
(7) A működtető a (6) bekezdés szerinti nyilvántartást minden év december 31-én lezárja, és az adott évre vezetett szabadság-nyilvántartás adatait a lezárást követő öt évig megőrzi. Ezt követően a működtető a nyilvántartásból haladéktalanul törli az érintett adatokat.
(8) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a nevelőszülő, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitában eljáró szerv ismerheti meg.
19. § (1)47 Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelőszülőt attól az időponttól illeti meg a nevelési ellátmány, továbbá a nevelőszülői tevékenység díjazása keretében az alapdíj, a kiegészítő díj és a többletdíj, amelytől kezdve a gyámhivatal a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg vagy elrendelte a fiatal felnőtt utógondozói ellátását. Ha a határozatban időpont meghatározására nem került sor, a határozat keltének időpontja az irányadó.
(2)48 Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelési ellátmány, továbbá a kiegészítő díj és a többletdíj a nevelőszülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek, fiatal felnőtt teljes napot a gondozásában töltött.
(3)49 A működtető az adott gyermek, fiatal felnőtt után járó nevelési ellátmányt első alkalommal – a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél történő elhelyezését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja.
(4) Ha a nevelőszülő gondozásából az összes gyermek, fiatal felnőtt kikerült, az egyéb feltételek fennállása esetén a működtető az alapdíjat a nevelőszülő gondozásából utoljára kikerült gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjától számított három hónapig folyósítja a nevelőszülőnek.
(5)50 A Gyvt. 56. § (2) bekezdésében foglalt magasabb összegű nevelési ellátmányt a működtető először a gyermek ellátási szükségletének megváltozását követő hónapban folyósítja a nevelőszülőnek a gyámhivatali határozatban megjelölt időpontra vagy – ha a határozatban időpont meghatározására nem került sor – a határozat keltére visszamenő hatállyal.
(6) Ha a Gyvt. 66/D. § (7) bekezdés a)–d) pontja alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondásának van helye, és emiatt a gyermek kikerült a nevelőszülő háztartásából, a gondozás tényleges megszűnését követő naptól a nevelőszülőt az érintett gyermekre tekintettel díjazás nem illeti meg.
20. § Ha a kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt a nevelőszülő fizeti meg. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés térítési díját a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint kell megfizetni.
4. A speciális nevelőszülőre és a különleges nevelőszülőre vonatkozó külön szabályok
21. § A különleges nevelőszülő által nevelt gyermekek közül – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb három gyermek lehet életkora alapján különleges ellátást igénylő gyermek.
22. § (1) Annak megállapítása érdekében, hogy a nevelőszülő alkalmas-e speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátására, a működtető megvizsgálja
a) a nevelőszülő motivációját, alkalmasságát, ideértve a pszichológiai alkalmasságát is,
b) a nevelés személyi és tárgyi feltételeit, és
c) a nevelőszülő tevékenysége ellátásának helyén a gyermek számára elérhető szolgáltatásokat, ezen belül
ca) a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó gyermek egészségügyi és mentálhigiénés ellátásához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit,
cb) a tartósan beteg, a fogyatékos gyermek egészségügyi ellátásához, fejlesztéséhez, habilitációjához és rehabilitációjához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit, és
cc) a három év alatti gyermek egészségügyi ellátásához és fejlesztéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit.
(2) A működtető a nevelőszülővel kötött keretmegállapodásban rögzíti, hogy a nevelőszülő speciális, különleges nevelőszülő, feltéve, hogy
a) a nevelőszülő vállalja speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátását, valamint
b) a működtető az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata alapján meggyőződik arról, hogy a nevelőszülő alkalmas a speciális vagy különleges nevelőszülői feladatok ellátására és a feladat ellátásához a feltételek biztosítottak.
(3) A működtető a gondozási helyre vonatkozó javaslat kialakítása érdekében tájékoztatja a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot arról, hogy a nevelőszülő az (1) bekezdés c) pontja alapján milyen ellátási szükségletű gyermek fogadására alkalmas.
5. A helyettes szülői jogviszony
23. § (1) A gyermek átmeneti gondozását ellátó helyettes szülőt a kiskorú törvényes képviselőjének kérelmére a működtető jelöli ki. A működtető a helyettes szülővel kötött megállapodásról értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.
(2) A kijelölés során a működtető a Gyvt. 66/J. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl figyelembe veszi a törvényes képviselőnek a helyettes szülő személyére vonatkozó kérelmét, a helyettes szülő által a Gyvt. 49. § (3) bekezdése alapján gondozható gyermekek számát, valamint a helyettesítő védelem során a gyermeket a Gyvt. 7. § (3) bekezdése alapján megillető jogokat.
(3) A kijelölés során törekedni kell arra, hogy a gyermek átmeneti gondozása lehetőség szerint óvoda- és iskolaváltás nélkül történjen.
24. § A működtető tájékoztatja a helyettes szülőt a helyettes szülő gondozásában lévő gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a helyettes szülőnek a gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, a gyermekjóléti szolgálaton keresztül felvilágosítást kér az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülőjétől.
25. § A helyettes szülő tájékoztatja a működtetőt
a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról,
b) azonnal a gyermekkel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről, valamint szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától,
c) azonnal a gyermeknek a helyettes szülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és
d)51 azonnal a saját életkörülményeiben bekövetkezett lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa gondozott gyermek életében, így különösen a Gyvt. 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről, a helyettes szülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról, munkanélkülivé válásáról, anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról, lakóhely megváltoztatásának szándékáról, harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról, egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes gondozni a gyermeket.
26. § A gyermeknek az átmeneti gondozás során felmerülő veszélyeztetettsége esetén a működtető – a gyermekjóléti szolgálat szakmai véleménye és a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása alapján – az új helyettes szülő kijelölésével egyidejűleg felmondja a helyettes szülővel kötött megállapodást.
27. § (1) A helyettes szülő és a működtető eltérő megállapodása hiányában a helyettes szülői díjat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha ez a nap munkaszüneti napra esik, a helyettes szülői díjat legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni.
(2) Ha a gyermek a 26. §-ban meghatározott intézkedés alapján került ki a helyettes szülő háztartásából, a gondozás megszűnésének időpontjától a helyettes szülőt helyettes szülői díj nem illeti meg.
(3)52 A helyettes szülőt arra az időtartamra illeti meg a nevelési ellátmány, amely alatt – a működtetővel kötött megállapodás alapján – a gyermek ideiglenes jellegű, teljes körű ellátását a saját háztartásában biztosítja.
(4)53 A működtető az adott gyermek után járó nevelési ellátmányt első alkalommal – a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a gyermek tényleges gondozásának megkezdését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja a helyettes szülőnek.
(5)54 Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelési ellátmány a helyettes szülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek teljes napot a gondozásában töltött.
28. § Ha a kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülője fizeti meg. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés térítési díját a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint kell megfizetni.
29. § A helyettes szülői jogviszony Gyvt. 66/J. § (9) bekezdése szerinti felmondását megalapozza különösen, ha a helyettes szülő
a) a működtető engedélye nélkül másik működtetővel is megállapodást köt,
b) az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen nem tájékoztatja a működtetőt a 25. §-ban foglaltakról,
c) magatartásával ellehetetleníti a működtetővel történő együttműködést,
d) körülményei, magatartása a szakmai szabályok szerinti feladatellátást tartósan akadályozza vagy ellehetetleníti, vagy
e) előzetes bejelentés nélkül harminc napnál hosszabb időre külföldre távozik anélkül, hogy ott szokásos tartózkodási helyet létesítene.
6. Záró rendelkezések
30. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 11. § (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
31. §55
31/A. §56
32. §57 (1) A nevelőszülő a Gyvt. – egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított – 165. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát 2019. február 28-áig juttatja el a működtetőnek.
(2) A működtető a 2019. január 1-jén fennálló keretmegállapodásokat a keretmegállapodás 11. § (1) bekezdés t) pontja tekintetében 2019. március 31-éig módosítási záradékkal látja el, ha az a Gyvt. – egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított –
a) 165. § (1) bekezdése szerinti, a nevelőszülő képesítés megszerzésére irányuló kötelezettség teljesítésére előírt határidő változása, vagy
b) 165. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a nevelőszülő képesítés megszerzése alóli felmentési ok
miatt szükséges.
33. §58 A működtető a szakmai programnak a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelettel megállapított 4. § (5) bekezdésének megfelelő kiegészítéséről és annak a Gyvt. 48/A. § (7) bekezdés szerinti elfogadásáról 2020. március 31-éig gondoskodik.
34. §59 (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 9. §-t a gyermek gondozási helyének 2021. december 31-ét követő kijelölésekor kell alkalmazni.
(2) A működtető a keretmegállapodásnak az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 11. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és n) pont nd) alpontja szerinti módosításáról 2022. március 31-éig gondoskodik.
1. melléklet az 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelethez60
Az 1/A. §-t a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 239. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 175. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § (4) bekezdése a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 89. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (5) bekezdése a 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (6) bekezdését a 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5/A. §-t a 384/2017. (XII. 12.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.
Az 5/A. § (2) bekezdése a 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 384/2017. (XII. 12.) Korm. rendelet 13. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 239. § (2) bekezdés a) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 175. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés d) pontja a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 90. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (5) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 257. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (6) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 257. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6/A. §-t a 448/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 57. §-a iktatta be.
A 6/A. § b) pontja a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 7. §-t a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdését a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 42. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9. § a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdését a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 43. §-a iktatta be.
A 9. § (4) bekezdését a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 43. §-a iktatta be.
A 9. § (5) bekezdését a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 43. §-a iktatta be.
A 11. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 90. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés h) pontját a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. §-a hatályon kívül helyezte.
A 11. § (1) bekezdés j) pontja a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés k) pontja a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés n) pontja a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 82. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés n) pont nd) alpontját a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (1) bekezdés p) pontja a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 82. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdését a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. §-a hatályon kívül helyezte.
A 11. § (3) bekezdése a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 83. §-ával megállapított, a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (6) bekezdését a 306/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.
A 11. § (7) bekezdését a 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 13. §-a szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés b) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 479. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 12. § (1) bekezdés f) pontja a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § e) pontja a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 84. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § e) pont ea) alpontja a 306/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. §-a szerint módosított szöveg.
A 14. § e) pont ei) alpontját a 306/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.
A 15. § (1a) bekezdését a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 85. §-a iktatta be.
A 17. §-t a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17/A. §-t a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 86. §-a iktatta be, a 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 18. §-a hatályon kívül helyezte.
A 18. § a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 87. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (3) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (5) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § d) pontja a 306/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. §-a szerint módosított szöveg.
A 27. § (3) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (4) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (5) bekezdése a 629/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. §-t a 237/2020. (V. 26.) Korm. rendelet 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 31/A. §-t a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 88. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 237/2020. (V. 26.) Korm. rendelet 5. § b) pontja.
A 32–33. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 306/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.
A 33. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.
A 34. §-t a 744/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás