9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában

2. § (1) Egyes munkáltatói jogköröket és azok gyakorlóját az 1. melléklet határozza meg.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkör gyakorlóját az állomány tagja által viselt rendfokozat határozza meg.

(3) A köztársasági elnök jogköreit kivéve az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást betöltő tagja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját a szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozata határozza meg.

(4)²⁵

(5)²⁶ A munkáltatói jogkört gyakorló hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot az általa vezetett honvédelmi szervezet szervezeti és működési szabályzatában vagy az általa vezetett szervezeti egység ügyrendjében az adott honvédelmi szervezettel politikai szolgálati jogviszonyban álló személyre, illetve kormányzati szolgálati, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban vagy a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló, vezető beosztást, munkakört vagy álláshelyet betöltő személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a munkáltatói jogkört gyakorló nevében és hatáskörében jár el.

(6)²⁷ Az (5) bekezdés szerinti esetben a munkáltatói döntésben fel kell tüntetni a munkáltatói jogkört gyakorló és a kiadmányozási jog gyakorlójának beosztását vagy munkakörét, valamint azt, hogy a kiadmányozási jog gyakorlója a munkáltatói jogkört gyakorló nevében jár el.

(7)²⁸ A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a munkáltatói jogkört gyakorló személyét, döntési jogát és felelősségét, valamint – ha a jogorvoslatot jogszabály biztosítja – a jogorvoslat igénybevételének lehetőségét, az elbírálás rendjét és jogosultját.

(8)²⁹ A munkáltatói jogkört gyakorlót – távolléte vagy akadályoztatása esetén, valamint ha a beosztás ideiglenesen megüresedett – az erre jogszabályban vagy szervezeti és működési szabályzatban kijelölt személy vagy személyek helyettesíthetik.

3. § (1)³⁰ Állományilletékes parancsnoknak minősül a honvédségi szervezet vezetője.

(2)³¹ Állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorol

(2a)³⁶ A Hvt. 59. § (1) bekezdés i) pontja, valamint a Hvt. 59. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban a Hjt. 42. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezényléssel részt vevő állomány tekintetében a Hjt. 237/A. § (2) bekezdése szerinti belső rendelkezésben a szolgálatteljesítésére vonatkozó szabályokkal összefüggő egyes állományilletékes parancsnoki jogköröket az MH PK által kijelölt parancsnok gyakorolja.

(3)³⁷ A (2) bekezdés d) pontja esetén, továbbá a (2) bekezdés f) pontja esetén az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló szolgálati elöljárót a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) esetén az MH PK, a miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézmény esetén a miniszter jelöli ki.

(3a)³⁸ Ha a Hjt. 52/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban a felek a Hjt. 51. § (6) bekezdésétől, illetve 52. § (1) bekezdésétől eltérően rendelkeznek, az e megállapodás alapján a nem a más szerv vezetője által gyakorolt munkáltatói jogkörök tekintetében – a (2) bekezdés e) pontjától eltérően – az állomány tagja felett

(3b)³⁹ Ha a Hjt. 52/A. § (4) bekezdése alapján a Hjt. 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek a Hjt. 51. § (6) és (8) bekezdésétől, illetve 52. § (1) bekezdésétől eltérően rendelkeznek, az e megállapodás alapján a nem a más szerv vezetője által gyakorolt munkáltatói jogkörök tekintetében – a (2) bekezdés e) pontjától eltérően – az állomány tagja felett

(4) Ahol miniszteri rendelet állományilletékes parancsnokot említ, azon az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló személyt is érteni kell.

(5) Ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, az állományilletékes parancsnok munkáltatói jogköre az általa vezetett honvédelmi szervezet állományára, valamint a közvetlen alárendeltségében lévő honvédségi szervezet vezetőjére terjed ki.

(6)⁴⁰

3/A. §⁴¹ (1) Az MH EK állománya esetén az állományilletékes parancsnoki munkáltatói jogköröket – a (2) bekezdés és az MH EK alapító okiratában meghatározott, közfinanszírozott területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szervezeti egység állománya kivételével – az MH EK parancsnoka gyakorolja.

(2) Az MH EK-nak az MH PK intézkedésében meghatározott egyes telephelyein szolgálatot teljesítő állománya tekintetében az MH EK állományába tartozó, a szolgálatteljesítési hely szerinti szervezeti egység vezetője gyakorolja az állományilletékes parancsnoki munkáltatói jogköröket, ide nem értve a szolgálati viszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére, az illetménymegállapításra vonatkozó, továbbá a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési eljárással kapcsolatos állományilletékes parancsnoki munkáltatói jogköröket.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, valamint az MH EK-nak a HM és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet székhelyén lévő telephelyén szolgálatot teljesítő állományára vonatkozó munkáltatói döntéseket az MH EK személyügyi szerve, a (2) bekezdés szerinti munkáltatói döntéseket az MH EK-nak az MH PK intézkedésében meghatározott telephelyével megegyező szolgálatteljesítési hely szerinti honvédségi szervezet személyügyi szerve készíti elő.

4. §⁴² (1) Az illetmény megállapítására vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(2)⁴³ Az illetmény-megállapítás munkáltatói jogkörét az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője gyakorolja, ha a megállapításra kerülő illetményelemre való jogosultság, illetve annak mértéke, összege törvényben, rendeletben, miniszteri utasításban, illetve a miniszter által írásban előzetesen hozott döntésben – az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörétől független módon – meghatározott. E rendelkezés nem alkalmazható a személyügyi szerv vezetője illetményének megállapítására.

(3) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően a miniszter állapítja meg az illetményét

(4) Ha – az áthelyezést kivéve – a szolgálati viszony módosítását követően az állomány tagja távolléti díjba tartozó illetményelemeinek mértéke változatlan, az utolsó illetmény-megállapítás marad érvényben.

(5) A szolgálati viszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő járandóságok megállapításakor az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.

(6)⁴⁵ Az illetmény-megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról szóló értesítés kiadására vonatkozó munkáltatói jogkört

4/A. §⁴⁹ (1) A Hjt. 140. § (6) bekezdése szerinti céljuttatás alapjául szolgáló célfeladat (a továbbiakban: célfeladat) meghatározása tekintetében az európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból származó támogatásból megvalósuló feladatok ellátására jogosult kedvezményezett honvédelmi szervezet (a továbbiakban: kedvezményezett honvédelmi szervezet) vezetője gyakorolja az állomány célfeladattal érintett tagja vonatkozásában a munkáltatói jogkört.

(2) Ha az állomány célfeladattal érintett tagja tekintetében nem a kedvezményezett honvédelmi szervezet vezetője minősül állományilletékes parancsnoknak, az állomány célfeladattal érintett tagja tekintetében a célfeladat meghatározása tekintetében a munkáltatói jogkört a kedvezményezett honvédelmi szervezet vezetője és az érintett állományilletékes parancsnoka együttesen gyakorolja. Az érintett állományilletékes parancsnok e jogkörét a célfeladat meghatározására irányuló, (4) bekezdés szerinti megállapodáshoz adott előzetes írásbeli egyetértési jog útján gyakorolja. Az egyetértés megkérésével egyidejűleg az állományilletékes parancsnokot az elrendelni kívánt célfeladat kapcsán a (4) bekezdés b)–d) pontja szerinti információkról kell tájékoztatni.

(3) A kedvezményezett honvédelmi szervezet vezetője számára – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az állományilletékes parancsnoka határozhat meg célfeladatot.

(4) A célfeladat meghatározása írásbeli megállapodás formájában történik, amely a 13. § (1) bekezdés a)–e) pontjában rögzítetteken túl tartalmazza különösen

5. §⁵⁰ (1) Az MH PK az állomány tagja tekintetében

(2)⁵¹ Az állomány Hjt. 58/E. §-ának hatálya alá tartozó tagja tekintetében a miniszter hatáskörébe tartozó munkáltatói döntések esetén, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével, a javaslattételi jogkört – az MH PK előzetes egyetértésével – a HM KÁT gyakorolja.

(3)⁵² Az állomány Tábori Lelkészi Szolgálat állományába tartozó tagja tekintetében a miniszter hatáskörébe tartozó munkáltatói döntések esetén a javaslattételi jogkört – az MH PK előzetes egyetértésével – a HM parlamenti államtitkára gyakorolja.

6. § (1) A személyügyi eljárásban a munkáltatói jogkört gyakorló részére az állomány tagja szolgálati viszonyának létesítésére, módosítására, megszüntetésére vonatkozó javaslatot a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszeréből (a továbbiakban: KGIR) előállított személyi javaslati lapon (a továbbiakban: javaslati lap) kell megtenni.

(2)⁵³ Nem készül javaslati lap

(3)⁵⁸ Az állományilletékes parancsnok intézkedésben határozza meg a javaslati lapok elkészítésének és felterjesztésének rendjét azokban az ügyekben, amelyekben ő a munkáltatói jogkör gyakorlója.

(4)⁵⁹ Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, akkor javaslatát – az érintett közvetlen szolgálati elöljárója előzetes véleményének figyelembevételével – e rendelet szerint javaslati lapon terjeszti fel a munkáltatói jogkört gyakorló részére.

7. § (1)⁶⁰ A személyügyi eljárás megkezdésének időpontja – a 6. § (2) bekezdése kivételével – a javaslati lap aláírásának napja.

(2)⁶¹ A tárgyévben tanulmányait befejező honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt tiszti, illetve altiszti állományba vétele esetén a személyügyi eljárás megkezdésének időpontja a 262. § szerinti jegyzőkönyv aláírásának napja.

(3)⁶²

(4) Ha jogszabály a munkáltatói döntést kérelemhez köti, a személyügyi eljárás a kérelem állományilletékes parancsnokhoz érkezését követő napon kezdődik meg.

8. § (1) A javaslati lap tartalmazza különösen

(2)⁶³ Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója döntését döntési lapon hozza meg, a javaslati lap – a 6. § (2) bekezdése kivételével – a döntési lap mellékletét képezi.

(3) Ha a személyügyi eljárás az állomány tagja kérelmére indul, a kérelmet a javaslati laphoz csatolni kell.

(4)⁶⁴ Ha az állomány tagja különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételét kéri, a javaslati laphoz csatolni kell a kérelmet és a 12. § (1) bekezdése szerinti igazolást.

9. § (1) Az állományilletékes parancsnok döntése szerint a személyügyi eljárás során a szolgálati viszonyával összefüggő javaslatról, a feleket érintő jogokról és kötelezettségekről az állomány tagjával személyi beszélgetés folytatható le.

(2) Jegyzőkönyvet kell felvenni,

(2a)⁶⁵

(3)⁶⁶ Kötelező a személyi beszélgetés lefolytatása és a jegyzőkönyv felvétele a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos személyügyi eljárás során.

10. § (1) A személyi beszélgetést

(2)⁶⁷ A személyi beszélgetés lefolytatását a miniszter, az MH PK, illetve – ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló – a munkáltatói jogkört gyakorló magához vonhatja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt személy képviseleti jogosultságát a meghatalmazás igazolja.

11. § (1)⁶⁸ A Hjt. 43. § (4) bekezdése, 59. § (5) bekezdése, 108. § (1) bekezdés c) pontja és 205. § (3) bekezdése alkalmazásában különös méltánylást érdemlő egyéni érdeknek minősül

(1a)⁷² A Hjt. 59. § (5) bekezdése alkalmazásában az (1) bekezdésben meghatározottakon túl különös méltánylást érdemlő egyéni érdeknek minősül, ha az állomány tagja a kérelmet egészségi alkalmatlanságának megállapítására figyelemmel, a Hjt. 68/A. § (6) bekezdése alapján nyújtja be.

(2)⁷³ A szolgálati viszony Hjt. 59. § (5) bekezdése szerinti megszűnésének megállapítása során a munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának kérelmére az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaktól eltérő különös méltánylást érdemlő egyéni érdeket is figyelembe vehet.

12. § (1) A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek fennállását az állomány tagja köteles igazolni.

(2) A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek figyelembe vételéről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

(3) Nem állapítható meg különös méltánylást érdemlő egyéni érdek különösen akkor, ha a szolgálati viszony módosítása nem jár együtt a szolgálatteljesítési hely megváltozásával.

13. §⁷⁴ (1) A munkáltatói döntés, jognyilatkozat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – tartalmazza különösen

(2) A Hjt. 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodást az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott tartalommal a központi személyügyi szerv készíti elő.

14. § Kizárólag egyéni határozat vagy parancs hozható

15. § (1) Ha nem kötelező egyéni határozat vagy parancs kiadása, a munkáltatói jogkört gyakorló dönthet összesítő határozat vagy parancs kiadásáról.

(2) Az összesítő határozat vagy parancs egy jognyilatkozatba foglalja az állomány több tagját érintő azonos tárgyú munkáltatói döntéseket.

(3) Az összesítő határozatról vagy parancsról az azt elkészítő személyügyi szerv kivonatot készít. A kivonatot munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hitelesíti. Az állomány érintett tagjával kizárólag a kivonatot kell közölni.

(4) Az összesítő határozatot vagy parancsot egy eredeti példányban kell elkészíteni. Az összesítő határozat vagy parancs az állomány valamennyi érintett tagjára nézve tartalmazza különösen a 13. § szerinti adatokat, rendelkezéseket.

(5) A kivonat az állomány érintett tagjára vonatkozó (4) bekezdés szerinti adatokat, tájékoztatást és azt tartalmazza, hogy az irat kivonatnak minősül.

16. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntését a Hjt. 2. § 29. pont c) alpontja szerint döntési lapon hozza meg, az a 13. § a)–e) és g) pontjában meghatározottakon túl tartalmazza a munkáltatói jogkört gyakorló lehetséges döntési alternatíváit is. A döntési lapot egy eredeti példányban kell elkészíteni.

(2) A döntési lapról kivonatot az állomány tagjának kérelmére kell készíteni. A kivonatot a munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hitelesíti. A kivonat az állomány érintett tagjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti adatokat, tájékoztatást és azt tartalmazza, hogy az irat kivonatnak minősül.

(3) A döntési lapon rögzített döntésről a munkáltatói jogkört gyakorló személyügyi szervének vezetője egyéni vagy összesítő határozatot hoz. Az összesítő határozatra a 15. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti egyéni határozat egy eredeti példányban készül, és arról a munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hiteles másolatot készít. Az állomány érintett tagjával kizárólag a hiteles másolatot kell közölni.

(5) Az egyéni határozat a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

17. § (1)⁷⁹ Az állomány tagja havi illetményéről kiadott illetmény-megállapításról szóló munkáltatói döntés a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

(1a)⁸¹ A Hjt. 122. § (1a) bekezdése szerinti illetménymegállapítás esetén az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az illetménymegállapításról szóló munkáltatói döntés a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

(2)⁸² A Hjt. 122. § (4) bekezdése szerinti illetményváltozásról szóló értesítés a 13. §-on túl tartalmazza különösen

(3) Az állományilletékes parancsnok havonta megállapítja az állomány tagja eseti illetménypótlékra vagy eseti kiegészítő illetményre való jogosultságát, meghatározza annak mértékét. Az erről szóló munkáltatói döntésnek a 13. §-on túl tartalmaznia kell különösen

(4)⁸⁶

17/A. §⁸⁷ (1) A központi személyügyi szerv vezetője – jogszabályban, miniszteri utasításban és belső rendelkezésekben meghatározottakon túl – előkészíti a miniszter és az MH PK hatáskörébe tartozó személyügyi döntéseket, a személyügyi szakterületet érintően előkészíti a köztársasági elnök jogköreivel összefüggő miniszteri előterjesztéseket, valamint kiadmányozza a döntési lap alapján meghozott határozatokat, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a miniszter vagy az MH PK.

(2) A munkáltatói joggal rendelkező állományilletékes parancsnokok által vezetett szervezet személyügyi szerve az adott vezetési szinthez kapcsolódó személyügyi feladatokat végzi.

18. § (1) Az állományilletékes parancsnok

(2)⁸⁸ Ha az állomány tagjának külföldre utazása tervezetten a három napot meghaladja, köteles a távollét tervezett időtartamát és a külföldi ország megnevezését a külföldre utazás megkezdése előtt legalább egy héttel a közvetlen szolgálati elöljáró útján az állományilletékes parancsnoknak vagy az állományilletékes parancsnok által belső rendelkezésben kijelölt hivatali felettesnek vagy szolgálati elöljárónak bejelenteni.

(2a)⁸⁹ A (2) bekezdés szerinti bejelentést a honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője részére meg kell küldeni annak a személyügyi nyilvántartásban történő tárolása céljából.

(3)⁹⁰ A Hjt. 25. § (3) bekezdése szerinti visszarendelést az állomány tagjával a szolgálatteljesítésre kötelezés előtt legalább 24 órával korábban, ha ezt a szolgálati érdek nem teszi lehetővé, akkor a lehető legkorábban közölni kell.

(4)⁹¹

(5)⁹² Ha a visszarendelés 1 napot meghaladóan engedélyezett szabadság ideje alatt történik, és a szolgálatteljesítés meghaladja az 1 munkanapot, a szabadságot ismételten ki kell adni.

18/A. § (1) Az élettársi kapcsolatban élés ténye az élettársi kapcsolat Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő regisztrálása esetén az abban szereplő adatokról kiállított tanúsítvánnyal, ennek hiányában a honvédelmi szervezet személyügyi szervéhez benyújtott teljes bizonyító erejű magánokirat formájában megtett élettársi nyilatkozattal igazolható.

(2) Ha a Hjt. végrehajtására kiadott jogszabály az élettársi kapcsolatban élés tényének igazolását írja elő, akkor az érintett kérelmére a honvédelmi szervezet az (1) bekezdés szerint bejelentett adatokról tanúsítványt állít ki.

19. §⁹⁴ (1)⁹⁵

(2) A legénységi állomány azon tagja, aki a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezte, kérelmének megfelelően hivatásos állományba vehető.

(3)⁹⁶

(4)⁹⁷

20. § (1) Az állományba vételi eljárást

(1a)⁹⁹ A Hjt. 35. § (1) bekezdése szerinti állományba vételi okmány (a továbbiakban: állományba vételi okmány) vagy a Hjt. 35. § (1) bekezdése szerinti szerződés (a továbbiakban: szerződés) – a 21/A. §-ban foglalt kivétellel – tartalmazza

(1b)¹⁰⁰ Az (1a) bekezdésben foglaltakon túl a szerződésnek tartalmaznia kell a Hjt. 32. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti szolgálati idő vállalását is.

(1c)¹⁰¹ Az állományba vételi okmány vagy a szerződés a szolgálati viszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet, különösen arról, hogy az állomány tagja a Hjt. 42. § (2) bekezdés c) pontja szerint vezénylésre kerülhet.

(2)¹⁰²

(3)¹⁰³ Az állományba vételt követően a honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője a szolgálatteljesítés első napján, de legkésőbb harminc napon belül – a Hjt. 92. §-ára figyelemmel – megállapítja a szolgálati idő kezdő napját.

(4)¹⁰⁴ A (3) bekezdés szerint megállapított szolgálati idő kezdő nap módosítására hivatalból vagy az érintett személy kezdeményezésére a Hjt. 92. §-ára figyelemmel kerülhet sor. A szolgálati idő kezdő napjának módosítására

21. § (1) Az állományba vétel során a szakmai felelős egyetértése szükséges

(2) A tábori lelkész esetén a Hjt. 31. § (5) bekezdése szerinti egyetértés kiadását a Tábori Lelkészi Szolgálat illetékes szolgálati ága kezdeményezi.

21/A. §¹⁰⁸ Az állomány Hjt. 35. § (2) bekezdése szerinti tagja esetében az állományba vételi okmánynak vagy szerződésnek tartalmaznia kell a 20. § (1a) bekezdés a)–d) pontjában és a 20. § (1b) és (1c) bekezdésében foglaltakat, valamint a Honvédség vállalását, hogy a pályakezdőt az állományba vételt követően a Hjt. 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti vezénylés útján tervezi foglalkoztatni.

21/B. §¹⁰⁹ (1) A Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzésre legalább érettségi bizonyítvánnyal rendelkező jelentkező vehető fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állomány szerződésében rögzíteni kell, hogy

22. §¹¹⁰ (1)¹¹¹ A pályakezdő és a közkatona esetében az állományba vételi okmányban vagy szerződésben a szolgálati viszony kezdő időpontjaként az alapkiképzés megkezdésének napját kell meghatározni.

(2)¹¹² A jogszabály alapján alapkiképzésre kötelezettek esetében az alapkiképzés végrehajtása alól a kiképzésért felelős szervezet által meghatározott feltételek fennállása esetén a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltatói jogkört gyakorló mentesítést engedélyezhet.

(3)¹¹³ Az alapkiképzés teljesítésére vonatkozó – a Hjt. 38. § (9) bekezdés szerinti – határidő-halasztás az állomány tagjának az alapkiképzés időszakában történt megbetegedése vagy balesete miatt engedélyezhető. A határidő-halasztást a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltatói jogkört gyakorló engedélyezheti.

23. §¹¹⁴ Ha a szolgálati viszony úgy létesül, hogy a szolgálati viszony korábbi megszűnése és az ismételt szolgálati viszony létesítés között több, mint 10 év telt el, az állományba vételi okmányban vagy szerződésben a próbaidő alatt az állományba vételre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját alapkiképzésen való részvételre kötelezheti. Ez esetben a 22. § (1) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

24. § (1)¹¹⁵ Ha a szolgálati viszony áthelyezéssel létesül, az állományba vételi okmánynak vagy szerződésnek az áthelyezés tényét és azt is tartalmaznia kell, hogy az érintett jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(2)¹¹⁶ Az áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítését az állományilletékes parancsnok és az érintett is kezdeményezheti. Az érintett a kérelmét a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújthatja be.

(3)¹¹⁷ Ha az érintett pályakezdőnek minősül, az áthelyezés időpontjára a 22. §-t is alkalmazni kell.

25. §¹¹⁸ (1)¹¹⁹ Az állományba vétel során – ha a Hjt. eltérően nem rendelkezik – a korábbi hivatásos katonai, szerződéses-, önkéntes tartalékos-, továbbszolgáló-, vagy sorkatonai szolgálat alatt megszerzett rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozat is megállapítható.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Hjt. 32. § (1) bekezdés e) pontja alapján áthelyezett személy – Hjt. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított – rendfokozata nem lehet magasabb, mint tervezett beosztásának rendszeresített rendfokozata.

(3)¹²⁰

25/A. §¹²¹ (1)¹²² Ha a megtérítésre kötelezett honvédségi ösztöndíjas hallgató a tanulmányainak befejezését követő két éven belül hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, altisztjelölti szolgálati viszonyt létesít, köteles az állományilletékes parancsnokot tájékoztatni a képzési támogatás tekintetében még fennálló tartozásáról.

(2)¹²³ Az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony, valamint a Hjt. 212. § (4) bekezdése szerinti tényleges szolgálatteljesítés időtartama alatt a megtérítésre kötelezett kérelmére mentesül az esedékes részletek megfizetése alól, ha erről a központi személyügyi szerv vezetőjével kiegészítő megállapodást köt. A kiegészítő megállapodás tartalmazza az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszonyban kötelezően eltöltendő időtartamot és a (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalást is.

(3)¹²⁴ A kiegészítő megállapodásban a megtérítésre kötelezett honvédségi ösztöndíjas hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy szolgálati viszonyának az előírt időtartamból még hátralévő idő elteltét megelőző megszűnése esetén az időarányosan még fennálló tartozást megfizeti.

(4)¹²⁵ A kiegészítő megállapodást közjegyzői okiratba kell foglaltatni. A közjegyzői okirat elkészítésével kapcsolatos költségek a megtérítésre kötelezettet terhelik. A tartozás a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes. Ha a szolgálati viszony hónap közben szűnik meg, a megkezdett hónap teljes hónapnak minősül.

26. § (1)¹²⁶ A szolgálati beosztásokat, a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó alapvető követelményeket munkaköri jegyzékben, állománytáblában rögzíteni kell. A szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, továbbá a szakképzettséget, a szakképesítést, a szakképzettséget vagy szakképesítést helyettesítő képzettséget (a továbbiakban együtt: szakképzettség), egyéb képzettségi követelményeket, valamint egészségi korlátozásokat és pszichikai alkalmassági követelményeket a 2. melléklet határozza meg. A fizikai alkalmassági követelményeket a honvédek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló jogszabály tartalmazza.

(2) A munkakörökhöz előírt iskolai végzettségként, szakképzettségként vagy egyéb képzettségként a szakmai felelős külföldön teljesített képzést is elismerhet.

(3)¹²⁷ Ha a 2. mellékletben valamely rendszeresített rendfokozatnál egynél több iskolai végzettség, szakképzettség szerepel, közülük bármelyik megléte elégséges, kivéve az „és” kapcsolatban álló végzettségek esetén, mert akkor mindkét végzettség megléte szükséges.

(4) A 2. melléklet szerinti végzettségi szinteknél magasabb végzettség – ha a szakirányúságra vonatkozó követelmény teljesül – a szolgálati beosztás betöltését lehetővé teszi.

(5)¹²⁸ A 2. mellékletben a pszichikai alkalmassági követelmények, valamint a fegyvernemi és a munkaköri korlátozások meghatározására használt kódokra és rövidítésekre a honvédek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló jogszabályt kell alkalmazni.

(6) A repülőgép, a helikopter személyzet, a légi vezetés, a repülő harcbiztosító, valamint a repülőműszaki munkakörökre vonatkozó egészségi, pszichikai alkalmassági követelményekre és kizáró korlátozásokra az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről szóló jogszabályt akkor kell alkalmazni, ha az állomány tagja állami célú légiközlekedés légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató szakszemélyzetének minősül.

(7) Az egészségügyi munkakörökre vonatkozó kizáró korlátozásokat, valamint a (6) bekezdés szerinti követelményeket munkakörönként kell megállapítani.

(8)¹²⁹ A 2. mellékletben meghatározottak szerint közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás (a továbbiakban: közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás) – a munkáltatói jogkört gyakorló erre vonatkozó, különösen a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó rendszeres vagy ismétlődő munkaköri feladatokra tekintettel meghozott döntése esetén, a (10)–(11a) bekezdésben meghatározott feltételekkel – betölthető az állomány azon tagjával is, aki a közigazgatási vagy jogi szakvizsgára vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, kivéve, ha a beosztás

(9)¹³⁰ E rendelet alkalmazásában közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és az annak alapján adott mentesítés. A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium részben is közigazgatási jellegűnek minősítheti az állomány tagjának tudományos fokozatát, ebben az esetben az állomány tagja a közigazgatási szakvizsgának abból a részéből tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik.

(10)¹³¹ A közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás csak olyan közigazgatási vagy jogi szakvizsgával nem rendelkező személlyel tölthető be, aki írásban vállalja, hogy a beosztásba helyezését követő két éven belül teljesíti a beosztáshoz szükséges közigazgatási vagy jogi szakvizsgát, illetve a (9) bekezdés szerinti feltételt.

(11)¹³² Ha az állomány tagja a (10) bekezdésben meghatározottakat a beosztásba helyezését követő két éven belül nem teljesíti, olyan más beosztásba kell áthelyezni, amelyhez a (8) bekezdés szerinti képzési kötelezettség teljesítése nem szükséges.

(11a)¹³³ Ha a jogi és igazgatási munkakörnek minősülő, százados rendfokozattal rendszeresített, közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás betöltésére tervezett személy hadnagy rendfokozatot visel, a munkáltatói jogkört gyakorló (8) bekezdés szerint meghozott döntése tekintetében nem kell alkalmazni a (10) és a (11) bekezdés rendelkezéseit.

(12)¹³⁴ A miniszter a sajtó, tájékoztatás, fegyvernemi szakági alcsoporton belül legfeljebb ezredes rendfokozattal rendszeresített beosztásban történő foglalkoztatást engedélyezheti, ha az érintett legalább főiskolai vagy felsőfokú alapképzésben szerzett alapfokozatú végzettséggel rendelkezik és a szolgálati beosztás folyamatos betöltése a Honvédség kiemelt stratégiai érdeke, továbbá ha a beosztás a Honvédség szempontjából kiemelt felkészültség, nehezen pótolható szakmai tapasztalat meglétét követeli meg.

(13)¹³⁵ A Hjt. 237/L. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkakörnek minősülnek a honvédek illetményéről és illetményjellegű juttatásairól szóló 7/2015. (VI. 22.) HM rendelet 7. mellékletében foglalt táblázat 3. és 5. pontjában meghatározott egészségügyi katonai szolgálati beosztások akkor, ha a beosztás

26/A. §¹³⁶ A tiszti állomány tagja e rendeletben meghatározottak szerint a következő szakmai tanfolyamok sikeres elvégzésére köteles:

26/B. §¹³⁷ (1) Katonai végzettséggel nem rendelkezők tiszti alaptanfolyamának elvégzésére köteles a tiszti állomány katonai felsőfokú végzettséggel nem rendelkező tagja az alapkiképzés befejezését követő 1 éven belül.

(2) Az állomány katonai végzettséggel nem rendelkezők tiszti alaptanfolyamának elvégzésére kötelezett tagja, ha az előírt követelménynek e rendeletben meghatározott határidőben önhibájából nem tesz eleget, fennálló szolgálati viszonya a Hjt. 68. § (1) bekezdés b) pontja alapján megszűnik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szakmai tanfolyam alapkiképzés befejezését követő 1 éven belüli teljesítése alól az MH PK szolgálati érdekből vagy egészségi okból legfeljebb 2 évre halasztást engedélyezhet.

(3a)¹³⁸ Az (1) bekezdés szerinti határidőbe és a (3) bekezdés szerinti halasztás időtartamába nem számít bele

(4) E § alkalmazásában katonai felsőfokú végzettségnek a katonai alapfokozatú BSc, a katonai főiskola, a katonai mesterfokozatú MSc vagy egyetemi szintű katonai végzettség minősül.

26/C. §¹⁴² (1) Harcászati törzstiszti tanfolyam elvégzésére köteles az állomány tagja a százados rendfokozatba történő előléptetését megelőzően.

(2) Hadműveleti tanfolyam elvégzésére köteles az állomány tagja az alezredes rendfokozattal rendszeresített vezető szolgálati beosztásba történő kinevezését megelőzően.

(3) Az állomány harcászati törzstiszti tanfolyam elvégzésére kötelezett tagja a szakmai tanfolyam sikeres elvégzése nélkül nem léptethető elő.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában vezető beosztásnak minősül a 4. és az 5. melléklet IV., V. és VI. besorolási osztályt megállapító táblázatában meghatározott szolgálati beosztás.

(5) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti szakmai tanfolyamok sikeres elvégzése esetén az állomány tagja mentesül a minősítő vizsga sikeres teljesítésének e rendelet szerinti követelménye alól.

26/D. §¹⁴³ A 26/A–26/C. §-ban meghatározott tanfolyamok alól a szakmai felelős mentesítést adhat, a külföldön megszerzett, szakmai felelős által megfeleltetett tanfolyami végzettség, illetve szakbeosztások huzamos ideig történő ellátása során szerzett tapasztalatokra való tekintettel.

26/E. §¹⁴⁴ (1) Haladó Altiszti Tanfolyam elvégzésére köteles az altiszti állomány tagja a főtörzsőrmester rendfokozatba történő előléptetését megelőzően.

(2) Egységes Zászlóstanfolyam elvégzésére köteles az altiszti állomány tagja a zászlós rendfokozatba történő előléptetését megelőzően.

(3) Az altiszti állomány Haladó Altiszti Tanfolyam, illetve Egységes Zászlóstanfolyam elvégzésére kötelezett tagja a szakmai tanfolyam sikeres elvégzése nélkül nem léptethető elő.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szakmai tanfolyamok sikeres elvégzése esetén az altiszti állomány tagja mentesül a minősítő vizsga sikeres teljesítésének e rendelet szerinti követelménye alól.

26/F. §¹⁴⁵ (1) Összhaderőnemi Vezető Altiszti Tanfolyam elvégzésére köteles az altiszti állomány egység szintű vezénylő zászlósi vagy ennél magasabb szintű vezénylő zászlósi beosztásba kinevezett vagy áthelyezett tagja. Az altiszti állomány tagját a beosztásba kinevezést vagy áthelyezést követő legkorábbi időpontban induló tanfolyamra, de legkésőbb 3 éven belül kell beiskolázni.

(2) Ha az altiszti állomány Összhaderőnemi Vezető Altiszti Tanfolyamra kötelezett tagja 3 éven belül nem kezdi el a tanfolyamot, és ezt követően az elkezdett tanfolyamot nem végzi el sikeresen, olyan beosztásba kell áthelyezni, amelyben nem követelmény az Összhaderőnemi Vezető Altiszti Tanfolyam sikeres elvégzése, vagy rendelkezési állományba kell helyezni.

(3) Az Összhaderőnemi Vezető Altiszti Tanfolyam elvégzése alól a szakmai felelős mentesítést adhat, a külföldön megszerzett, a szakmai felelős által megfeleltetett tanfolyami végzettségre tekintettel.

27. §¹⁴⁶ (1) Az idegennyelv-ismereti követelményt az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzíteni kell.

(2)¹⁴⁷ A Hjt. 33. § (4) bekezdése alkalmazása esetén az idegennyelv-ismereti követelmény meghatározásához, módosításához, valamint a Hjt. 33. § (5) bekezdése alkalmazása esetén az idegennyelv-ismereti követelmény alóli mentesítéshez a szakmai felelős előzetes írásbeli egyetértése szükséges, kivéve, ha a munkáltatói jogkört az MH PK gyakorolja.

(3) A szolgálati beosztás az arra előírt idegen nyelvből megszerzett, az előírtaknak megfelelő szintű és típusú, államilag elismert nyelvvizsgával tölthető be. Államilag elismert, szaknyelvi nyelvvizsgával azok a szolgálati beosztások is betölthetők, amelyekhez a szaknyelvi nyelvvizsga megléte nem feltétel.

(4) Az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges idegennyelv-ismeret szintjét és típusát, a szükséges nyelv megnevezését, valamint a szaknyelvi nyelvvizsga előírását a munkaköri leírásban is rögzíteni kell.

28. §¹⁴⁸ (1) A szolgálati beosztásba kinevezésre, áthelyezésre tervezett személyt az idegennyelv-ismereti követelmény alól a kinevezésre, áthelyezésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló a munkáltatói döntésben mentesítheti annak figyelembevételével, hogy a szolgálati beosztás – mérlegelve a szolgálati beosztásban korábban jelentkező feladatok jellegét – ellátható-e eredményesen idegennyelv-ismeret nélkül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés legfeljebb a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szólhat.

29. § (1) Szolgálati beosztás betöltésére a Hjt. 34. § (1) bekezdése szerint nyílt vagy zárt pályázat írható ki.

(2) Nyílt pályázat esetén a pályázati kiírás nyilvános. A nyílt pályázat a HM hivatalos lapjában és honlapján, a közszolgálati állásportálon, az elektronikus levelező rendszeren, továbbá a KGIR-en keresztül kerül közzétételre.

(3) Zárt pályázat esetén a pályázati kiírás csak a pályázatban való részvételre előzetesen kiválasztott személyi kör részére kerül megküldésre.

(4) A pályázatot az állományilletékes parancsnok írja ki.

(5)¹⁴⁹

30. § (1) A pályázat feltételeit az állományilletékes parancsnok határozza meg.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell különösen

(3) A pályázatban meg kell jelölni, hogy a szolgálati beosztás betöltésére pályázatot kizárólag az állomány tagja nyújthat be, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesével a szolgálati viszony létesítését nem zárja ki.

31. § (1) A pályázat nyerteséről a benyújtott pályázatok elbírálását követően a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

(2) Eredménytelen a pályázat, ha nincs a pályázati feltételeknek megfelelő, a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas jelölt.

(3) A pályázat eredménytelensége esetén új pályázatot lehet kiírni.

32. § (1) Az MH EK orvos igazgatói beosztásának betöltésére nem kell pályázatot kiírni.

(2) Az MH EK más vezető beosztásának betöltésére akkor nem kell pályázatot kiírni, ha az adott szolgálati beosztás haladéktalan betöltése a folyamatos egészségügyi ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges.

33. §¹⁵⁰ (1) A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltatói jogkört gyakorló által kijelölt személy írásban, legkésőbb a szolgálatteljesítés első napján tájékoztatja az állomány tagját

(2) Az állomány Hjt. 35. § (2) bekezdése szerinti tagja esetében az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az (1) bekezdés j), l) és m) pontja szerinti tartalomra nézve kell megadni. A tájékoztatást az (1) bekezdés g), h) és i) pontja szerinti tartalomra nézve is meg kell adni, ha a szabadság megállapítására és kiadására a Honvédségnél irányadó szabályokat kell a vezényelt esetében alkalmazni, illetve az (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti járandóságok költsége a Honvédséget terheli.

(3) Az (1) bekezdés a) és f)–i) pontja szerinti tájékoztatás megadható az érintett adatokra irányadó jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső rendelkezés rendelkezésére történő hivatkozással.

(4) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti tájékoztatásra a Haktv. vonatkozó rendelkezéseit tartalmazó adatkezelési tájékoztató átadásával kerül sor.

(5) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tájékoztatást az állományba vételi okmányban vagy a szerződésben kell megadni, az (1) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztatás a munkaköri leírás átadásával valósul meg.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról az állomány tagját legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatni kell. A változásról szóló írásos tájékoztatási kötelezettség akkor mellőzhető, ha a tájékoztatás a (3) és (4) bekezdés szerint történt.

34. § (1) Az állomány tagja az eskü letételét az eskü szövegét tartalmazó iraton aláírásával igazolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti irat egy eredeti példányát az eskütételt követően az érintett részére át kell adni.

(3) A koronaőri eskü letételére a koronaőr beosztásba helyezés napján kerül sor.

35. § (1) Ha jogszabály a szolgálati viszony módosítását az állomány tagjának

(2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet a kézhezvételét követő 30 napon belül bírálja el, és erről a kérelmezőt 15 napon belül tájékoztatja.

36. § Az állomány tagjának áthelyezésére, kinevezésére és megbízására az jogosult, aki az áthelyezéssel, kinevezéssel vagy megbízással betöltendő szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz meghatározott munkáltatói jogkört gyakorolja.

36/A. §¹⁵¹ A Hjt. 68/B. § (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben az áthelyezés időpontja az áthelyezésről szóló jognyilatkozat kiadmányozását követő 30. nap.

37. §¹⁵² (1) Speciális beosztásból általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásba történő áthelyezéskor az állomány tagjának viselt rendfokozata – az áthelyezést megelőzően – nem lehet alacsonyabb, mint az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba történő áthelyezés esetén az állomány tagjának viselt rendfokozata a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztás alacsonyabb rendfokozatával megegyező is lehet, ha az áthelyezéskor a viselt rendfokozatára előírt kötelező várakozási ideje nem telt le.

38. § (1) Az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó tiszti vagy altiszti beosztást betöltő tagjának viselt rendfokozata legfeljebb két rendfokozattal lehet alacsonyabb, mint a beosztásban rendszeresített rendfokozat.

(2)¹⁵³ Az (1) bekezdéstől szolgálati érdekből az MH PK, illetve a Hjt. 58/E. §-a szerinti kirendeltek esetében a HM KÁT engedélyével el lehet térni.

39. § (1) Az állomány tagjának honvédelmi szervezetek között kérelemre történő azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezése esetén, a kérelmet a 35. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően a fogadó honvédelmi szervezet vezetője részére kell benyújtani, az állományilletékes parancsnok egyidejű tájékoztatása mellett.

(2) A kérelemről a fogadó honvédelmi szervezet vezetője a kézhezvételt követő 30 napon belül dönt. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható. A fogadó honvédelmi szervezet vezetője az elutasításáról vagy elfogadása esetén a tervezett szolgálati beosztásról 15 napon belül írásban tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot.

(3) Ha a fogadó honvédelmi szervezet vezetője a kérelmet elfogadta, az állományilletékes parancsnok álláspontját személyi javaslati lapon küldi meg a munkáltatói jogkört gyakorló részére.

(4) Ha a fogadó honvédelmi szervezet vezetője az állományilletékes parancsnok nemleges javaslata ellenére is fenntartja áthelyezési szándékát, arról a szolgálati alá-fölérendeltség esetén a szolgálati elöljáró, egyéb esetben a közvetlen közös elöljáró parancsnok dönt.

40. §¹⁵⁴ (1) A szolgálati érdekből történő azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba áthelyezés esetén a szolgálati viszony módosítására irányuló eljárás az állomány tagja részére a tervezett szolgálati beosztásról szóló tájékoztatással kezdődik.

(2)¹⁵⁵ A 39. § (4) bekezdést a szolgálati érdekből történő azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba áthelyezés, valamint kinevezés esetén is alkalmazni kell.

41. §¹⁵⁶ Ha az állomány tagja az áthelyezés következményeként a viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, akkor a viselt rendfokozatának megfelelő beosztásba történő helyezés lehetőségét az érintett kérelmére évente, az előmeneteli tervezések során vizsgálni kell.

42. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszony fennállása alatt a Hjt. 44. § (1) bekezdése szerinti igazolási kötelezettségének a munkáltatói felhívástól számított 30 napon belül köteles eleget tenni. Ha az állomány tagja az igazolási kötelezettségének a határidő lejártáig nem tesz eleget, akkor arra ismételten írásban, 15 napos határidő megjelölésével fel kell szólítani.

(2) A hatósági bizonyítványt az állományilletékes parancsnoknak kell benyújtani.

(3) A hatósági bizonyítvány igénylésének költségét az állomány tagja számára – ha a Hjt. 31. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn – a Honvédség utólag, számla ellenében megtéríti.

45. § (1) A 26–28. §-t a szolgálati viszony módosítása során is alkalmazni kell.

(2) A tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezés további feltétele

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti időtartamok számításakor az őrnagy, az alezredes, és az ezredes rendfokozattal rendszeresített beosztásokban eltöltött idő vehető figyelembe.

(4) A (2) bekezdés c) pontját kizárólag a HM-ben kell alkalmazni. A közigazgatási szakvizsga-kötelezettségre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 118. § (9) bekezdése az irányadó.

(5)¹⁵⁹ A 21. § (1) bekezdését állománycsoport-váltás során is alkalmazni kell.

46. § (1)¹⁶⁰ A miniszter a 45. § (2) bekezdése szerinti feltételek, az MH PK a katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakra vonatkozó követelmény teljesítése alól szolgálati beosztásba történő áthelyezés vagy kinevezés során az állomány tagját szolgálati érdekből mentesítheti. A mentesítés a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szól.

(2)¹⁶¹ Nem feltétele a katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szak elvégzése a szolgálati beosztás betöltésének, ha a szolgálati beosztás az NKE-nek a Honvédségnél létrehozott munkaköri jegyzékében kerül rendszeresítésre.

(3)¹⁶² A katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szak elvégzésével azonos a KNBSZ és az NKE együttműködési keretében megszervezett felsővezetői nemzetbiztonsági tanfolyam teljesítése.

46/A. § (1)¹⁶⁴ A Hjt. 44/A. §-a szerinti megállapodás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: megállapodás) az állomány egészségügyi, informatikai, repülőhajózó, repülőműszaki, légiforgalmi irányító, légiközlekedési szabályozási szolgálati beosztást betöltő, valamint mérnöki végzettséget igénylő logisztikai szolgálati beosztást betöltő tagjával, az MH PK előzetes engedélyével köthető meg.

(1a)¹⁶⁵ Az MH PK (1) bekezdés szerinti előzetes engedélye iránti kérelmet – a szakmai felelős egyetértése esetén – az állományilletékes parancsnok terjeszti elő, amelyhez részletes indokolást kell csatolni.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti díjazás teljes bruttó összege – a megállapodásban meghatározott, vállalt időtartam figyelembevételével – éves átlagban

(4) A Hjt. 44/A. § (5) bekezdése szerinti kikötésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az állomány tagja vállalja, hogy

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában ellenérték fejében végzett tevékenységnek minősül

46/B. § (1) Ha az állomány a megállapodás hatálya alá tartozó tagja más szolgálati beosztásba kerül áthelyezésre vagy kinevezésre, a megállapodást a Honvédség felülvizsgálja.

(2) Ha az állomány tagjának új szolgálati beosztása megfelel a 46/A. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, a megállapodás szolgálati érdekből módosítható az új szolgálati beosztásnak megfelelően, a megállapodás többi szerződéses feltételének változatlanul hagyása mellett.

(3)¹⁶⁸ Ha az (1) bekezdésre figyelemmel a megállapodás fenntartásához már nem fűződik szolgálati érdek, a Honvédség a megállapodást a díjazás visszafizetésére vonatkozó megtérítési kötelezettség előírása nélkül felmondhatja.

(4)¹⁶⁹ Ha az áthelyezés vagy a kinevezés a honvédségi szervezet változásával is jár,

46/C. § A megállapodás megszüntetését bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a megállapodás megszüntetését az állomány tagja kezdeményezi, a részére addig kifizetett teljes díjazásra nézve megtérítési kötelezettsége keletkezik. Ha a megállapodás megszüntetését a Honvédség kezdeményezi, az állomány tagjának az addig kifizetett díjazásra megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.

46/D. § (1) Az állomány tagja a megállapodás szerinti díjazás időarányos összegére nem jogosult a következő időtartamokra:

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartamok a megállapodás időbeli hatályát nem érintik.

46/E. § Ha az állomány a megállapodás hatálya alá tartozó tagja a Hjt. 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerül, a Honvédség a megállapodást a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést megelőző nappal, a díjazás visszafizetésére vonatkozó megtérítési kötelezettség előírása nélkül felmondhatja.

46/F. § Mentesül az állomány tagja a részére kifizetett díjazás visszafizetése alól, ha

46/G. § (1)¹⁷¹ A megállapodás a szerződéses állomány tagjával való megkötéséhez, valamint a Hjt. 45. § (3) bekezdése szerinti szerződésmódosításhoz az MH PK előzetes engedélye szükséges.

(2) A Hjt. 45. § (3) bekezdése szerinti szerződésmódosításra a 46/A–46/F. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a megállapodás megszüntetése, illetve felmondása alatt a szerződés ez irányú módosítását kell érteni.

47. § (1) A szerződés Hjt. 45. § (1) bekezdése szerinti meghosszabbítását a szerződéses állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét megelőző egy éven belül kezdeményezheti.

(2)¹⁷² Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti időbeli korlátozás a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)–d), f) és g) pontja szerinti vezénylések, illetve tanulmányi szerződések, továbbá a szolgálati viszony fenntartására vonatkozó megállapodás megkötése esetén.

48. § (1) A szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonyának meghosszabbítása iránti kérelmét a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét megelőzően legkésőbb 60 nappal nyújthatja be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő.

48/A. §¹⁷³ (1)¹⁷⁴

(2) Az állomány Hjt. 58/A. § (1) bekezdése szerint rendelkezési állományba tartozó tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos személyügyi ügyeinek intézését a központi személyügyi szerv végzi.

49. § (1)¹⁷⁵ Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a), d)–l), o)–s) és v) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a szolgálatteljesítés helye szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve végzi.

(2)¹⁷⁶ Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), c), m), n), t) és u) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a központi személyügyi szerv végzi.

50. § A Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti önhibán kívüli oknak minősül különösen az, ha az állomány tagja a Hjt. 116. § (1) bekezdése, vagy a Hjt. 117. §-a szerint egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe.

50/A. §¹⁷⁷ (1) A hivatásos állomány 46. § (1) bekezdés s) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett tagja a Hjt. 47. § (1a) bekezdése szerinti kérelmét a központi személyügyi szerv vezetőjének nyújthatja be, legkésőbb 30 nappal a rendelkezési állomány Hjt. 47. § (1) bekezdése szerinti időtartamának leteltét megelőzően.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő.

(3) A központi személyügyi szerv vezetője a Hjt. 5. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel dönt a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.

51. § (1) A halaszthatatlan szolgálati feladat kivételével az állomány tagját a Hjt. 49. §-a szerinti vezénylésről annak kezdete előtt legkésőbb tíz nappal tájékoztatni kell.

(2) Szolgálati feladat ellátására történő vezénylésnek minősül a kötelékben történő feladat-végrehajtás esetét kivéve, ha a honvédségi szervezet vagy annak önálló szervezeti eleme a szolgálati feladatát a szolgálatteljesítés helyétől eltérő helységben hajtja végre.

(3)¹⁷⁹ Az állomány tagjának a Hjt. 42. § (2) bekezdés a) és g) pontja szerinti hazai képzésre történő vezénylése kizárólag az eredeti beosztással járó feladatok ellátása alóli mentesítéssel történhet. A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezénylés esetén az eredeti beosztással járó feladatok ellátása alóli mentesítés a képzés azon időtartamára vonatkozik, amely a vezényelt személyes megjelenési kötelezettségével jár.

(4) A Hjt. 42. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, 30 napot meg nem haladó vezénylés esetén – ideértve az azonos és más helységbe történő vezénylést is – a munkáltató döntéséről az egyes költségtérítésekről szóló miniszteri rendelet szerinti kiküldetési rendelvény készül.

(5)¹⁸⁰ Az állományilletékes parancsnok a szinten tartó nyelvtanfolyamra az állomány tagját a Hjt. 42. § (2) bekezdés a) pontja szerint vezényli.

52. §¹⁸¹ (1) Az állomány tagját a Hjt. 55. §-a szerint megbízni a szolgálatteljesítési helyén lehet.

(2)¹⁸² Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az állomány tagjának eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel történő tervezett megbízása nem a szolgálati beosztása szerinti szolgálatteljesítési helyén történik, a megbízást elrendelni a megbízás szolgálatteljesítési helyére történő, a Hjt. 49. §-a szerinti vezényléssel egyidejűleg lehet.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a megbízásra a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkört gyakorló jogosult.

53. §¹⁸³ (1) Az állomány általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját állománycsoporton belül a viselt rendfokozatánál legfeljebb kettővel magasabb vagy eggyel alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztás ellátásával lehet megbízni.

(2) Az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját állománycsoporton belül

(3) A legénységi állomány tagját állománycsoporton belül a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozatnál legfeljebb kettővel magasabb vagy eggyel alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztás ellátásával lehet megbízni.

54. §¹⁸⁴ A 28. § és a 46. § az állomány tagjának megbízása esetén is alkalmazható.

56. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti vezénylésről szóló munkáltatói döntésben rendelkezhet az állomány tagjának a Hjt. 57. § (1) bekezdése szerinti határozott időre szóló előléptetéséről, kinevezéséről, vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításáról, feltéve, hogy munkáltatói jogköre mindkét döntés meghozatalára kiterjed.

(2) Ha az (1) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkört gyakorló nem azonos személy, a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti vezénylésre jogosult a Hjt. 57. § (1) bekezdésének alkalmazására javaslatot tehet az e döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorlónak.

57. § Az állomány tagja szolgálati viszonya szünetelésével kapcsolatos, a Hjt. 58. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét írásban, az állományilletékes parancsnok részére teljesíti.

57/A. § (1) A Hjt. 58/E. § szerinti kirendelés során az állomány tagját a HM-be, valamint a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetőjének beosztásába tervezett tagját a HM KÁT kezdeményezésére az MH PK rendeli ki. Ha a HM KÁT és az MH PK között nincs egyetértés, akkor a miniszter dönt a kirendelésről vagy annak elutasításról.

(2) Az állomány tagjának a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezethez történő, a Hjt. 58/E. § szerinti kirendeléséről – az (1) bekezdés kivételével – a szervezet vezetőjének kezdeményezésére az MH PK dönt. Ha a kirendelés során a miniszter alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője és az MH PK között nincs egyetértés, akkor a miniszter dönt a kirendelésről vagy annak elutasításáról.

(3) Ha a kirendelés szolgálati viszony létesítésével jár, az MH PK-nál a szolgálati viszony létesítését is kezdeményezni kell a kirendelés napjával egyidejűleg.

57/B. § (1) A kirendelés megszüntetését – ideértve a szolgálati viszony megszüntetését is – a HM és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője esetében a HM KÁT, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet tagja esetén a szervezet vezetője kezdeményezi az MH PK-nál.

(2) A központi személyügyi szerv a kirendelés megszüntetésének kezdeményezése alapján – a kézhezvételtől számított 60 napon belül – megfelelő szolgálati beosztást keres az állomány érintett tagja számára, vagy annak hiányában – a Hjt. 46. § (1) bekezdése vagy 58/A. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – rendelkezési állományba helyezésére intézkedik, kivéve, ha a kezdeményezés a szolgálati viszony megszüntetése, vagy eleve a rendelkezési állományba helyezés miatt indult.

(3) A kirendelést az áthelyezésről, a kinevezésről vagy a rendelkezési állományba helyezésről szóló jognyilatkozatot, illetve szolgálati viszony megszüntetése esetén a szolgálati viszonyt megszüntető jognyilatkozat szünteti meg.

57/C. § Az állomány tagja a Hjt. 58/E. § (1) bekezdése szerinti szervezetek között vagy a Hjt. 58/E. § (1) bekezdése szerinti szervezeten belül az áthelyezésre, a kinevezésre, a megbízásra és a vezénylésre vonatkozó általános szabályok szerint helyezhető át, nevezhető ki, bízható meg, illetve vezényelhető.

57/D. § (1) Az állományilletékes parancsnok szolgálati érdekből a honvédelmi szervezet székhelye és telephelye, illetve telephelyei között a szolgálati beosztáshoz tartozó napi szolgálatteljesítési helyet a Hjt. 2. § 29. pontja szerinti munkáltatói döntésben megváltoztathatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói döntés előkészítése során a személyügyi eljárás személyi beszélgetéssel indul. A személyi beszélgetést a honvédelmi szervezet önálló szervezeti egységének vezetője vagy MH PK intézkedésben kijelölt, vezetői beosztást betöltő személy is lefolytathatja. A személyi beszélgetésről jegyzőkönyvet nem kell készíteni.

(3) A személyi beszélgetésen az állomány érintett tagjával közölni kell a változtatás tényét és időpontját, valamint tájékoztatni kell arról, hogy a személyi beszélgetéstől számított 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdekének figyelembevételét.

(4) A (3) bekezdés szerinti közlés tudomásulvételét és a tájékoztatás megtörténtét az állomány érintett tagja az erről készített iraton aláírásával igazolja.

(5) A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek figyelembevételéről az állományilletékes parancsnok az (1) bekezdés szerinti munkáltatói döntés meghozatala során mérlegelési jogkörben dönt.

(6) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói döntéssel érintett állományt megilletik mindazon juttatások, amelyeket jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz a szolgálati érdekből történő áthelyezés, továbbá – amennyiben helyőrségváltás is történik – helyőrségváltással járó áthelyezés esetén biztosít.

58. § (1) A Hjt. 59. § (1) bekezdése esetén a szolgálati viszony megszűnéséről külön határozat vagy parancs nem készül. A szolgálati viszony

(2) A Hjt. 59. § (1) bekezdés e) pontja esetén

(3)¹⁸⁸ A Hjt. 68. § (1) bekezdés n) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony megszűnésének időpontja a mentesítést megállapító döntés kiadmányozásától számított 30. nap.

(4)¹⁸⁹ A Hjt. 68. § (1) bekezdés o) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony megszűnésének időpontja a munkaszerződés megkötését, kormányzati szolgálati jogviszony létesítése esetén a kinevezés elfogadását követő 30. nap.

(5)¹⁹⁰ A Hjt. 68/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti munkaszerződésben vagy a kormányzati szolgálati jogviszonyba történő kinevezési okmányban a munkaviszony vagy a kormányzati szolgálati jogviszony kezdeteként a szolgálati viszony megszűnését követő napot kell meghatározni.

59. § (1)¹⁹¹ A szolgálati viszonyt – tábornok kivételével –

(1a)¹⁹² A szolgálati viszony a Hjt. 59. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetése esetén a szolgálati viszonyt a Hjt. 38. § (4) bekezdés szerinti jogát érvényesítő fél jognyilatkozata szünteti meg. A szolgálati viszony megszüntetési eljárást a jognyilatkozatban meghatározott időponttól számított 8 napon belül be kell fejezni. A megszüntetési eljárás során a feleket fokozott együttműködési kötelezettség terheli.

(2) A Hjt. 59. § (2) bekezdés b) pontja esetén a szolgálati viszonyt a felmentésről szóló jognyilatkozat szünteti meg, a felmentési idő utolsó napján.

(3) A Hjt. 59. § (2) bekezdés e) pontja esetén a szolgálati viszonyt az állomány tagjának lemondását vagy a szerződésbontást tartalmazó nyilatkozata szünteti meg a lemondási idő utolsó napján, kivéve a Hjt. 61. § (3) bekezdése esetén.

(4) Nem alkalmazható az (1)–(3) bekezdés, ha a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva a Hjt. 59. § (5) bekezdése szerint meghosszabbodik.

(5)¹⁹³ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban a Hjt. 68/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony megszüntetésének időpontjaként a megállapodás megkötését követő 30. napot kell meghatározni.

59/A. §¹⁹⁴ A szolgálati viszony megszűnése, megszüntetése előtt írásban tájékoztatni kell az állomány tagját az önkéntes tartalékos szolgálat vállalásának lehetőségéről, típusairól, valamint az ezzel járó kötelezettségekről, jogosultságokról és járandóságokról, kivéve, ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésének feltételei nem állnak fenn.

60. § (1) A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló határozat, parancs, megállapodás a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

(2) A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az állományilletékes parancsnok határozatban vagy parancsban állapítja meg az állomány tagjának járandóságait és az őt terhelő megtérítési kötelezettséget.

61. § A szolgálati viszony megszűnéséről, megszüntetéséről szóló igazolásnak tartalmaznia kell különösen

62. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését az állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok kezdeményezheti.

(2)¹⁹⁸ Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, a közös megegyezést az állományilletékes parancsnok az MH PK előzetes egyetértésével kezdeményezheti.

(3) A közös megegyezéssel történő megszüntetés kezdeményezését a megállapodás mindkét fél által történő aláírásáig lehet visszavonni.

(4) A javaslati laphoz csatolni kell az állomány tagja által aláírt megállapodást is.

63. §¹⁹⁹ (1) Az állomány tagja a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.

(2) Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, a lemondást az állományilletékes parancsnok soron kívül megküldi az MH PK részére.

64. § (1) Az állomány tagja a rövidebb lemondási időben történő megállapodást a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozatában kezdeményezheti.

(2) Az állományilletékes parancsnok az ezzel kapcsolatos álláspontját a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozaton haladéktalanul rögzíti.

(3)²⁰⁰ A felek közötti rövidebb lemondási időben történő megállapodás az állományilletékes parancsnok, ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, az MH PK egyetértő záradékával jön létre.

(4) A rövidebb lemondási időt úgy kell megállapítani, hogy az állomány tagja a Hjt. 70. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesíteni tudja, valamint részére illetménye és egyéb járandóságai a Hjt. 70. § (2) bekezdése szerint kifizethetők legyenek.

65. § (1) A felmentésről szóló jognyilatkozat a Hjt. 63. §-ában és a Hjt. 66. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza a felmentési idő kezdetét és időtartamát, valamint a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés időtartamát.

(2) A felmentés indokolása utólag nem módosítható, nem egészíthető ki.

(3)²⁰¹ A felmentési idő a felmentésről szóló jognyilatkozat közlését követően egyoldalúan nem módosítható.

(3a)²⁰² A munkáltatói jogkört gyakorló a Hjt. 62. § (1) bekezdés szerinti felmentést az állomány tagjának beleegyezésével a felmentési idő utolsó napjáig visszavonhatja.

(4) A Hjt. 62. § (1) bekezdés a) és b) pontja kivételével a javaslati laphoz csatolni kell a felmentés okszerűségét bizonyító okmányokat.

66. § (1) Más jogviszonyba történő áthelyezésről szóló megállapodás megkötését az állomány tagja, az állományilletékes parancsnok vagy az átvevő munkáltató kezdeményezheti azzal, hogy

(2)²⁰⁴ Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, az állományilletékes parancsnok a más jogviszonyba történő áthelyezést az MH PK előzetes egyetértésével kezdeményezheti.

(3) A javaslati laphoz csatolni kell

67. § (1) A személyügyi eljárás során az átvevő munkáltató kérésére – az állomány tagja hozzájárulása esetén – az érintett személyi okmánya az átvevő munkáltató részére betekintésre megküldhető.

(2)²⁰⁵ A Honvédség központi személyügyi szerve az üres vagy megüresedő munkakörbe történő kinevezés érdekében folyamatosan vizsgálja, hogy van-e olyan, a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katona, akinek iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése alapján az üres vagy megüresedő honvédelmi alkalmazotti munkakör felajánlható.

(3)²⁰⁶ A Honvédség központi személyügyi szerve írásban tájékoztatja a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katonát az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő üres vagy megüresedő honvédelmi alkalmazotti munkakörről. A Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katona a tájékoztatás közlésétől számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakörben történő továbbfoglalkoztatási lehetőség igénybevételéről. Ha a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katona a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, hogy a továbbfoglalkoztatási lehetőséget nem veszi igénybe.

(4)²⁰⁷ A továbbfoglalkoztatását kérő Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katonáról a Honvédség központi személyügyi szerve tájékoztatja a munkáltatót. Ha a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katona az (1) bekezdés szerinti munkakör ellátására alkalmas, a munkáltató kinevezi, feltéve, hogy a kinevezést megelőző napon szolgálati viszonya megszűnik.

68. § Az állomány tagja szolgálati viszonyának a Hjt. 59. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetéséről szóló nyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.

69. § (1)²⁰⁸ Az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztások általános megnevezését, az azokhoz tartozó rendszeresített rendfokozatot, a besorolási osztályt és kategóriát, a lehetséges előmeneteli rendet

(2)²⁰⁹ A honvédelmi szervezet munkaköri jegyzékében vagy állománytáblájában

(2a)²¹⁰ A kezdő vezetői beosztások kivételével az altiszti állománycsoportba tartozó vezető esetén a vezető rendfokozatánál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a helyettesítési feladatokat ellátó vezetői szolgálati beosztásra.

(3)²¹¹ A szolgálati beosztások 4. és 5. melléklet szerinti megnevezése a honvédelmi szervezeteknél rendszeresíthető beosztások rendjét szabályozó közjogi szervezetszabályozó eszközben – e rendelettel és a Hjt. 77. § (1) bekezdésével összhangban – kiegészíthető a szolgálatteljesítés helyére, a szolgálati beosztás szakmai jellegére és funkciójára történő, valamint a katonai hagyományokon alapuló utalással. A (2) bekezdéstől eltérően a honvédelmi szervezeteknél rendszeresíthető beosztások rendjét szabályozó közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott esetekben a helyettesítési feladatokat ellátó vezetői szolgálati beosztás – szolgálati érdekből és az 5. melléklettel összhangban – a vezetői feladatokat ellátó szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozattal vagy vezetői feladatokat ellátó szolgálati beosztásnál kettővel alacsonyabb rendfokozattal is meghatározható.

(4)²¹² A 4. és az 5. melléklet IV., V. és VI. besorolási osztályt megállapító táblázata határozza meg azon vezetői szolgálati beosztásokat,

(5) A 4. és az 5. melléklet „(M)” toldattal határozza meg azon vezető beosztásokat, ahol a Hjt. 81. § (4) bekezdése szerint a más kereső tevékenység kizárt.

(6) A 4. és az 5. melléklet „(K)” toldattal határozza meg a kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásokat, és „(P)” toldattal a kezdő beosztásokat.

(6a)²¹³ A Hjt. 123. § (4) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott felsővezetői szolgálati beosztások, valamint a vezénylő zászlósi beosztások besorolását az 5. melléklet A) pontjához tartozó I. és II. táblázat alapján az állománytáblában kell megjeleníteni.

(7)²¹⁴ A honvédelmi szervezetek munkaköri jegyzékét és állománytábláját az (1)–(6a) bekezdésre figyelemmel kell összeállítani.

69/A. §²¹⁵ (1)²¹⁶ A Hjt. 123. § (2) bekezdése alapján a szolgálati beosztásokat a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint kell a Hjt. 5. melléklete szerinti besorolási osztályokba besorolni.

(2)²¹⁷ A (3) és a (4) bekezdésbe nem tartozó, Magyarországon települő honvédségi szervezet munkaköri jegyzékében, állománytáblájában, továbbá a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő szakképző intézményhez vezényelt, a Magyarországon települő katonai szervezethez vezényelt állományra vonatkozó állománytáblában szereplő

(3)²¹⁸ A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a HM Tábori Lelkészi Szolgálat munkaköri jegyzékében, továbbá a Honvédség nem parancsnokság feladatkörű, de más magasabb szintű parancsnokság jogállású szervezeteihez és a katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezetéhez, valamint az NKE-hez, a NATO Erőket Integráló Elemhez és a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnoksághoz vezényelt állományra vonatkozó állománytáblákban szereplő

(4)²¹⁹ A HM, a központi pénzügyi és számviteli, az ingatlanfenntartási és üzemeltetési, a logisztikai, a központosított igazgatási és a beszerzési feladatokat ellátó szervezet munkaköri jegyzékében, valamint az MH Parancsnoksága, a Honvédség más magasabb szintű parancsnokság jogállású parancsnokságai és a KNBSZ állománytáblájában, továbbá az MH rendelkezési állományának a központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeihez vezényelt tagjaira vonatkozó állománytáblájában szereplő

(5) A KNBSZ állománytáblájában szereplő beosztások kivételével

(6)²²⁰

(7)²²¹ A 15. melléklet szerinti HM Ügyelet feladatainak végrehajtására – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § 16. pontja szerinti honvédségi szervezet állománytáblájában – létrehozott szolgálati beosztások besorolására a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

69/B. §²²² (1) Az állomány tagja a HM-ben rendszeresített szolgálati beosztásban, de a honvédelmi igazgatási feladatok végrehajtásának előmozdítása érdekében más minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeinél is teljesíthet szolgálatot.

(2) A szolgálatteljesítés részletes feltételeit – így különösen az állomány tagjának tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, illetményére, illetmény jellegű juttatásaira, költségtérítésére, szociális ellátására, pihenőidejére, egészségügyi szabadságának engedélyezésére, szabadságának megállapítására és kiadására, fegyelmi és egyéb felelősségére, továbbá a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire irányadó szabályokat – a minisztériumok közötti megállapodás szabályozza.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás kizárólag a jogszabályi keretek között köthető és csak olyan terjedelemben, amennyiben a jogszabály engedi a szolgálatteljesítés részletes feltételeinek megállapítását.

(4) A (2)–(3) bekezdés szerinti megállapodást – megkötése előtt – véleményezésre meg kell küldeni a központi személyügyi szervnek.

69/C. §²²³ Az állomány tagja a HM-ben rendszeresített szolgálati beosztásában a honvédelmi célú repülések és a katonai légiforgalmi irányítás támogatása érdekében Magyarország légterében a légiforgalmi szolgáltatások nyújtására és a légiforgalmi szakszemélyzet képzésére kijelölt polgári léginavigációs szolgáltatónál is teljesíthet szolgálatot.

70. § (1)²²⁴ Egészségkárosító kockázatnak kitett beosztásnak az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység a napi szolgálatteljesítési idő több, mint felében, ionizáló sugárzásnak kitett beosztásban legalább három órában egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósul meg, amely a viselője számára fokozott megterhelést jelent.

(2) A szolgálati beosztások, illetve szolgálati tevékenység körét a 6. melléklet határozza meg.

73. §²²⁷ A Hjt. 78. § (2) bekezdés a) pontjában a szolgálatképes állapotban való megjelenés megsértését jelenti különösen az állomány tagja szeszes italtól, illetve kábítószertől vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban való megjelenése.

74. § (1) Az állomány tagja a Hjt. 80. § (3) bekezdése szerinti felmentés iránti kérelmét az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be.

(2) Az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés visszavonásig érvényes.

75. § (1) Az állomány tagja a más kereső tevékenység létesítéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelmét, valamint az ehhez szükséges bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon teljesíti. Az előzetes engedély iránti kérelem a 13. §-on túl tartalmazza különösen a tevékenység kezdő időpontját, a munkáltató megnevezését, a fő tevékenység és a jogviszony meghatározását, a tevékenység szolgálatteljesítési időt érintő időtartamát, valamint nyilatkozatot arról, hogy a más kereső tevékenység létesítése és fenntartása nem ellentétes a Honvédség feladataival, nem akadályozza a szolgálat pártatlan és befolyástól mentes ellátását és nem veszélyezteti a Honvédség tekintélyét. A bejelentési kötelezettségre vonatkozó nyomtatvány a 13. §-on túl tartalmazza különösen a szervezet megnevezését, a fő tevékenység meghatározását, valamint a beosztás, a jogviszony és a tevékenység jellegének megjelölését.

(2) A formanyomtatványhoz csatolni kell az előzetes engedély elbírálásához szükséges iratokat.

(3) Az állományilletékes parancsnok a más kereső tevékenység létesítéséhez szükséges előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról, az elutasítás indokának megjelölésével az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványon dönt.

(4) A korábban már bejelentett vagy engedélyezett más kereső tevékenységet érintő változást az állomány tagja a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenti. A bejelentéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges iratokat.

76. § (1) Az előzetes engedély a visszavonásig érvényes. Vissza kell vonni az előzetes engedélyt, ha az állomány tagja szolgálati kötelezettségeiből adódó feladatait a más kereső tevékenységgel összefüggő okból nem megfelelően látja el, a Hjt. 81. § (7) bekezdése szerinti körülmény az előzetes engedély megadását követően merül fel vagy jut az állományilletékes parancsnok tudomására.

(2) A visszavonás időpontját és indokát a 75. § (3) bekezdése szerinti formanyomtatványon rögzíteni kell.

77. § Megszűnik az előzetes engedély, vagy a bejelentési kötelezettséget ismételten teljesíteni kell, ha az állomány tagja más honvédségi szervezethez áthelyezésre, kinevezésre kerül. A korábban engedélyezett más kereső tevékenysége akkor tartható fenn, ha azt az új állományilletékes parancsnok engedélyezi.

78. § A teljesítményértékeléssel kapcsolatos munkáltatói jogkört az értékelő vezető gyakorolja.

79. § (1) Értékelő vezetőnek minősül a tiszti és az altiszti állomány esetén

(2) Értékelő vezetőnek minősül az állomány tisztesi rendfokozattal rendelkező tagja (a továbbiakban: tisztesi állomány) esetén az érintett legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó szolgálati elöljárója.

(3) Az értékelő vezetőket az állományilletékes parancsnok vagy az általa kijelölt személy felkészítő foglalkozás keretében készíti fel a teljesítményértékelés elvégzésének feladataira.

80. § (1) Az értékelő vezető az éves teljesítményértékelést

(2)²²⁹ A tárgyévi éves teljesítményértékelésnél értékelési időszakként az értékelés időpontját megelőző 1 évet kell figyelembe venni. A tárgyévi éves teljesítményértékelés az előmenetel szempontjából a tárgyévet követő év január 31-ig vehető figyelembe.

81. § (1) A teljesítményértékelésre akkor kerülhet sor, ha az állomány tagja a szolgálati beosztását legalább 2 hónapig az értékelő vezető irányítása alatt látja el.

(2)²³⁰ A 80. § (1) bekezdésétől eltérően a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról év közben csak akkor lehet teljesítményértékelést készíteni, ha új szolgálati beosztásba kerül, vagy ha az értékelő vezető személye év közben megváltozik, és az éves teljesítményértékelés kezdő időpontjáig 2 hónapnál kevesebb időtartam van hátra, valamint ha szolgálati beosztásra való alkalmatlanság merül fel. A teljesítményértékelést az értékelt új szolgálati beosztásba helyezése vagy az értékelő vezető megváltozása előtt el kell készíteni.

(3) Ha az értékelési időszak alatt az állomány tagja a szolgálati beosztás ellátásából adódó napi feladatait nem az értékelő vezető irányítása alatt végzi, vagy legalább 2 hónapot meghaladóan vezénylésre kerül, az értékelést az eredeti szolgálati beosztása szerinti értékelő vezető készíti el a napi feladatvégzését közvetlenül irányító személy véleményének kikérése mellett.

(4)²³¹ Nem kell teljesítményértékelést készíteni

83. § (1)²³³ A teljesítményértékelés tartalmi elemeit a tiszti és az altiszti állomány tagja esetén a 7. melléklet, a tisztesi állomány tagja esetén a formai és tartalmi elemeket a 8. melléklet határozza meg.

(2) A teljesítményértékelés során értékelni kell a tiszti és az altiszti állomány tagjának munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit, a kompetencia alapú munkamagatartását, valamint egyéb kompetenciáit, a fizikai állapotfelmérés eredményét és az éves kiképzési feladatok eredményét.

(3)²³⁴ A munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása során a tiszti és az altiszti állomány tagjának munkaköri leírásából adódó – munkaköri leírás hiányában a számára meghatározott – feladatait kell alapul venni. A munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket

(4) Az állományilletékes parancsnok biztosítja, hogy az állomány tagja az értékelés részeként meghatározott fizikai állapotfelmérésen és az éves kiképzési feladatokon részt vegyen.

84. § (1) Az értékelő vezető ezredes vagy tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást betöltők esetén a teljesítményértékelés végrehajtása előtt rendelkezhet úgy, hogy az értékelt személy végezzen önértékelést.

(2) Önértékelés során a kompetencia alapú magatartás-értékelést, illetve az egyéb kompetenciák értékelését kell végrehajtani.

(3) Az értékelő vezető az önértékelést nem köteles figyelembe venni.

(4) Az önértékelést kizárólag az értékelő vezető jogosult megismerni, és azt a teljesítményértékelés eredményét ismertető beszélgetésen köteles az értékelt személy részére visszaadni.

85. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagjának teljesítményét 0–100%-ig terjedő skálán kell mérni. Az egyes értékelési szempontok az alábbiak szerint súlyozottan számítanak be a végeredménybe:

(2) A teljesítményértékelés súlyozott eredményét %-os formában 2 tizedesjegy pontosságig kell megállapítani.

86. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja esetén az elért eredmények alapján

(2) „Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan” az értékelés, ha

(3) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagja „szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan” értékelést kapott, 2 hónapon belül ismételten értékelni kell. Az értékelést a személyügyi vezető és az értékelő vezető közvetlen felettesének bevonásával kell elvégezni. Ha az ismételt értékelés eredménye

(4) A (3) bekezdés b) pontja esetén, ha a honvédségi szervezetnél azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztás nem biztosítható,

(5) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagja a (3) és a (4) bekezdés szerinti eljárás során nem kéri továbbfoglalkoztatási lehetőségének vizsgálatát, vagy arra nincs lehetőség, a munkáltatói jogkör gyakorló az érintett szolgálati viszonyát megszünteti.

87. § (1) A tisztesi állomány tagja esetén az értékelés eredménye az értékelt időszakban mutatott teljesítmény alapján

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén, ha a honvédségi szervezeten belül más beosztás nem biztosítható, akkor a szolgálati viszony megszüntetésre kerül.

(3)²³⁷ Ha az (1) bekezdés szerinti értékelés eredménye szerint a tisztesi állomány tagja előléptetésre, kinevezésre vagy altiszti tanfolyamra vezénylésre nem javasolt, a tisztesi állomány tagját legkorábban az értékeléstől számított 6 hónap elteltével lehet újra értékelni.

89. § (1) A teljesítményértékelés elkészítését követően az értékelő vezető az állomány tagjával személyesen ismerteti, és indokolja az általa készített teljesítményértékelés eredményét.

(2) A papír alapú éves teljesítményértékelést 5 évig kell megőrizni, ezt követően az ügyviteli szabályok szerint meg kell semmisíteni.

(3) A KGIR rendszerben

90. § (1) Az állomány hadnagy, főhadnagy, százados vagy őrnagy, valamint őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós rendfokozatú tagja előmenetele érdekében – egyéni jelentkezés alapján – minősítő vizsgát tehet.

(2) Minősítő vizsgára jelentkezni legkorábban a kötelező várakozási idő letelte előtti évben lehet.

(3) A minősítő vizsgákat a Katonai Vizsgaközpont hajtja végre évente március 1-je és október 31-e között.

91. § (1) A minősítő vizsgán elért eredményt %-os formában kell mérni.

(2) A minősítő vizsga sikertelen, ha a vizsgázó szerzett pontszáma nem éri el a szerezhető pontszám legalább 51%-át.

(3)²³⁹ A minősítő vizsgák eredményét a tárgyévben legkésőbb december 15-ig a KGIR rendszerben rögzíteni kell.

(4)²⁴⁰ A minősítő vizsga eredménye a vizsga évében és a vizsga évét közvetlenül követő 4 évben vehető figyelembe.

(5) Minősítő vizsga évente legfeljebb 2 alkalommal tehető. Az előmenetel során a sikeres vizsgák közül – az eredménytől függetlenül – a később tett minősítő vizsga eredménye vehető figyelembe.

92. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja – ha a viselt rendfokozata megegyezik a beosztásához rendszeresített rendfokozattal – a kötelező várakozási idő lejártát követően egy rendfokozattal magasabb rendszeresített rendfokozatú beosztásba nevezhető ki.

(1a)²⁴² Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tiszti és az altiszti állomány tagja a kötelező várakozási idő lejártát követően kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba akkor is kinevezhető, ha a viselt rendfokozata – a kinevezést megelőzően – a tervezett kettős rendfokozattal rendszeresített beosztás alacsonyabb rendfokozatánál eggyel alacsonyabb.

(2) Általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban, valamint a rendszeresített rendfokozat elérését követően speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti és az altiszti állomány tagja előmenetelre tervezhető, ha

(3) A Hjt. 83. § (5) bekezdése szerinti magasabb beosztásba kinevezéshez készített, legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.

(4)²⁴³ Speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti vagy az altiszti állomány tagját, valamint az állomány általános előmeneteli rendű beosztást betöltő tagját, ha a beosztásba a Hjt. 83. § (5) bekezdése alkalmazásával került kinevezésre, a rendszeresített rendfokozat eléréséig a kötelező várakozási idő leteltét követően elő kell léptetni, ha legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel, valamint sikeres és érvényes minősítő vizsgával rendelkezik.

(5)²⁴⁴ A Hjt. 84. § (3) bekezdése szerinti esetben a tiszti vagy az altiszti állomány tagja előléptetésére vagy első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésére legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, illetve főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja esetében sikeres és érvényes minősítő vizsga esetén kerülhet sor.

(6)²⁴⁵

(7)²⁴⁶ A Hjt. 84. § (4) bekezdés szerinti esetben a várakozási idő leteltekor főhadnaggyá vagy törzsőrmesterré történő előléptetésre legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint – a teljesítményértékelésben szereplő – kompetenciaalapú munkamagatartás-értékelés és az egyéb kompetenciák külön-külön legalább 40%-ot elérő értékelése esetén kerülhet sor.

(8)²⁴⁷ A Hjt. 83. § (4) bekezdés szerinti esetben legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.

(9) A Hjt. 247/B. §-a szerinti előléptetésre legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint sikeres és érvényes minősítő vizsga esetén kerülhet sor.

(10) A Hjt. 84. § (5) bekezdése szerinti esetekben – függetlenül a teljesítményértékelés eredményétől – az állomány tagja előmenetelre nem tervezhető.

(11)²⁴⁸ A Hjt. 85. §-a szerinti esetben legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.

93. § (1)²⁴⁹ A teljesítményértékelés eredményét az előmenetel szempontjából csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az állomány tagja eredményesen teljesítette az értékelési időszakra vonatkozóan a fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat.

(2)²⁵⁰

(3)²⁵¹ Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány egybefüggően 1 évet meghaladó külföldi szolgálatot teljesítő tagjának külföldi szolgálata alatt készült teljesítményértékelésénél a külföldi szolgálat megkezdésének időpontját megelőző 1 éven belül eredményesen teljesített fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat kell figyelembe venni.

(4)²⁵² Az (1) bekezdéstől eltérően az éves teljesítményértékelés során az értékelt időszakot megelőző évben eredményesen teljesített fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladatok eredményét kell figyelembe venni, ha az állomány tagja a Hvt. 59. § (1) bekezdés i) és m) pontja, valamint a Hvt. 59. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat

(5) A fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat végrehajtása elmaradásának okát a teljesítményértékelésben rögzíteni kell.

(6)²⁵³ Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról a tárgyévben éves teljesítményértékelés nem készíthető, illetve a Hvt. 59. § (1) bekezdés i) és m) pontja, valamint a Hvt. 59. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat végrehajtásában való részvétel miatt az értékelő vezető nem tudja az értékelést elkészíteni, vagy az értékelttel nem lehet az értékelést ismertetni, akkor a tiszti vagy az altiszti állomány tagja előmenetelének tervezése érdekében a teljesítményértékelési eljárás során rögzíteni kell

(7) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról már a tárgyévet megelőző évben sem készült teljesítményértékelés, előmenetelre a tárgyévben nem tervezhető.

(8) A (6) bekezdés szerint végrehajtott eljárás során készített dokumentum az előmenetel tervezése során figyelembe vehető, de a tárgyévet követő évben az egyes értékelési szempontok vonatkozásában elért eredményt már nem lehet figyelembe venni.

94. § (1)²⁵⁶ A tiszti és az altiszti állomány előmenetelének tervezése helyi szinten, a honvédelmi szervezeten belül vagy a honvédelmi szervezetek között történik.

(2)²⁵⁷ Az előmenetel tervezését a feltölthető beosztás szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve hajtja végre.

(3) A KNBSZ az előmenetel tervezését saját hatáskörében hajtja végre.

95. § (1) A tábornoki, az ezredes és a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba tervezettek kiválasztása a teljesítményértékelés figyelembevételével történik.

(2) Főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztások betöltéséhez az MH vezénylő zászlós előzetes egyetértése szükséges.

96. §²⁵⁸ (1) Az előmenetel tervezése minden év február 1-je és november 30-a között kerül végrehajtásra.

(2) A magasabb beosztásba történő kinevezésre legkorábban március 1-jei, legkésőbb a következő év január 1-jei időponttal kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozást a tábornoki vagy az ezredes, valamint a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba kiválasztottak esetében nem kell alkalmazni.

97. § (1) A központi személyügyi szerv – a honvédségi szervezetek és a szakmai felelős szervek bevonásával – minden év legkésőbb július 31-ig tervezi meg a tárgyévben tanulmányait befejező

(2) A honvédségi ösztöndíjas hallgató szolgálati beosztását az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj tervezi meg.

100. §²⁶² Az alezredes, az őrnagy, a törzszászlós vagy a zászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásba történő kinevezés esetén – a szakmai követelményeknek való megfelelés vonatkozásában – a szakmai felelős egyetértése szükséges akkor, ha az állomány tagja szolgálati beosztásának fegyvernemi, szakági alcsoportja eltér a tervezett beosztás fegyvernemi, szakági alcsoportjától.

101. §²⁶³ (1) Ha az előmenetelre tervezett személy más honvédelmi szervezet állományába tartozik, a tervezett beosztás szerinti állományilletékes parancsnok tájékoztatja az állomány előmenetelre tervezett tagjának állományilletékes parancsnokát a tervezett szolgálati beosztásról.

(2) Az állomány előmenetelre tervezett tagjának állományilletékes parancsnoka nemleges javaslat esetén a megtervezett szolgálati beosztásra vonatkozó tájékoztatás kézhezvételét követő 10 munkanapon belül, támogató javaslat esetén az előmenetel összes feltételének teljesülésekor javaslati lapot küld a kinevezés munkáltatói jogkörével rendelkező parancsnok részére.

(3) Az előmenetelre tervezett személy kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételét.

103. § (1) A 92. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Hjt. 83. § (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén a tiszti és az altiszti állomány tagja akkor nevezhető ki

(2)²⁶⁹ A Hjt. 83. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az állomány tagja a viselt rendfokozatában a kinevezést megelőzően legalább 1 évet eltöltött. Ettől szolgálati érdekből a miniszter engedélyével el lehet térni.

(3)²⁷⁰

(4)²⁷¹

105. §²⁷³ (1) Tisztek esetében vezetői beosztásba, illetve altisztek esetében vezénylő zászlósi beosztásba történő kiválasztás során, a vezetői kompetencia-vizsgálat keretében értékelő központ (Assessment Center) alkalmazására kerülhet sor.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti beosztásba történő kiválasztás pályázat útján történik, a pályázatban meg kell jeleníteni az értékelő központ (Assessment Center) alkalmazását.

106. § (1)²⁷⁴ Ha az átszervezéssel összefüggő kinevezésre vonatkozó személyügyi eljárás a Hjt. 2. § 4. pontja szerinti átszervezéshez kapcsolódó szervezési időszakban megindításra kerül, nem kell alkalmazni a 96. § (1) és (2) bekezdését.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az 1 évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően az állomány tagjának kinevezése esetében is, ideértve az állomány 1 évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően rendelkezési állományba helyezett tagját is.

107. § (1) A tisztesi állomány előmenetelének tervezése honvédségi szervezeten belül történik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a tisztesi állomány tagjának előmenetele honvédségi szervezetek között is történhet.

(3) A tisztesi állomány tagja – állománycsoporton belül – a beosztásához rendszeresített rendfokozathoz képest két rendfokozattal magasabb rendszeresített rendfokozatú beosztásba is kinevezhető.

(4) A tisztesi állomány tagjának előléptetése vagy kinevezése esetén az 1 éven belül készített teljesítményértékelése figyelembe vehető.

(5) A tisztesi állomány altiszti beosztásba helyezése az adott honvédségi szervezeten belül kerül megtervezésre.

(6) Az altiszti beosztásra történő felkészítésre vezénylés 2 hónapnál nem régebbi teljesítményértékelés alapján történhet.

107/A. § (1) Fokozati vizsgát tehet a tiszti és az altiszti állomány

(2) Az (1) bekezdést a Hjt. 46. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontja szerint rendelkezési állományban lévőkre is alkalmazni kell.

(3) Fokozati vizsga szempontjából nem vezetői beosztás az a beosztás, amely esetében a Hjt. 5. melléklete szerint az alapilletmény az I., a II. vagy a III. besorolási osztály szerint kerül megállapításra.

(4) Az állomány vezetői beosztásból nem vezetői beosztásba áthelyezett tagja az áthelyezését követően olyan szintű fokozati vizsgát tehet le először, amelyre – a viselt rendfokozatában eltöltött idő alapján, a Hjt. 85/A. § (3) bekezdése szerinti időpontokra tekintettel – az áthelyezése napjával lenne jogosult.

107/B. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja a viselt rendfokozatának és beosztásának megfelelő vizsgát tehet.

(2) A legénységi állomány tagja a viselt rendfokozatától és beosztásától függetlenül tehet fokozati vizsgát.

(3) A Tábori Lelkészi Szolgálat tagja fokozati vizsgát nem tehet.

(4) A Hjt. 55. §-a szerinti megbízás esetén – a megbízás időtartama alatt – az állomány tagja az eredeti szolgálati beosztása szerint tehet fokozati vizsgát.

(5) A következő fokozatra vonatkozó vizsgatételi lehetőséget – az állománycsoport-váltás, illetve a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele kivételével – a sikeresen teljesített vizsga évétől kell számítani.

107/C. § A vizsgatételi lehetőség alapjául szolgáló időbe nem számítható be a Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama.

107/D. § (1) A fokozati vizsgát az állomány

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsga végrehajtása esetén a Katonai Vizsgaközpont parancsnoka vagy a vizsgahelyszín szerinti honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka – a Katonai Vizsgaközpont által felkészített – vizsgafelügyelőt jelöl ki.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgabizottság elnöke a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa, tagjai a vezénylő zászlós javaslata alapján az állományilletékes parancsnok által az altiszti állományból kijelölt kettő fő.

(4) A legénységi állomány fokozati vizsgáit és a vizsgára történő felkészítését a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa szervezi meg.

107/E. § (1) A fokozati vizsgán elért eredményt %-os formában kell mérni.

(2) A tiszti és az altiszti állomány tagja sikeres fokozati vizsgát tesz, ha eredménye

(3) A legénységi állomány tagja sikeres fokozati vizsgát tesz, ha eredménye

(4) Fokozati vizsga évente egy alkalommal tehető, amely sikertelen vizsga esetén az adott évben egyszer megismételhető.

(5) Sikertelennek minősül a vizsga az állomány tagja igazolatlan távolmaradása esetén is.

(6) A fokozati vizsgák eredményét legkésőbb a vizsga évének november 15. napjáig a KGIR-ban rögzíteni kell.

107/F. § (1) Az állomány tagja részére, ha a Hjt. 85/A. § (3) vagy (4) bekezdése szerint meghatározott időpontban – ide nem értve az első szintű fokozati vizsgát – nem tesz sikeres fokozati vizsgát, kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló fokozati vizsgánként egy alkalommal egy év halasztást engedélyezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem a vizsgatételi lehetőség évében, november 1-je és november 25-e között nyújtható be. A határidő jogvesztő.

(3) Az állomány tiszti és altiszti tagja számára a halasztás engedélyezéséről a vizsgatételi lehetőség évének december 15. napjáig a Katonai Vizsgaközpontot tájékoztatni kell.

107/G. § Az adott szintű sikeresen letett fokozati vizsga tisztek, altisztek esetében 4 évig, a legénységi állomány tekintetében 3 évig érvényes. Az érvényesség a sikeresen letett vizsgát követő év január 1-jén kezdődik. Ha az állomány tagja halasztást kapott, a fokozati vizsga érvényessége a halasztás időtartamával meghosszabbodik.

108. §²⁷⁶ (1)²⁷⁷ Az állomány tagja a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerint vezénylés alapján vesz részt a központi képzési katalógusban szereplő

(2)²⁸² A Honvédség – vezénylés helyett – az állomány tagjának a központi képzési katalógusban szereplő

(3)²⁸³ A Honvédség a tanfolyamrendszerű másod-helikoptervezető vagy légijármű-vezető képzésen való részvételt – a kiképzésért felelős központi szervezet által kiírt és elbírált pályázat alapján – tanulmányi szerződéssel támogatja.

(4)²⁸⁴ A (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés tanulmányi szerződéssel történő támogatására az állomány tagja – az állományilletékes parancsnok előzetes egyetértésével, az MH PK-nak címezve – pályázhat. A javaslati lapon a 8. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az állomány tagjának a választott kutatási témáját, valamint a megpályázott képzési formát is fel kell tüntetnie. A tanulmányi szerződéssel támogatható pályázatokról, valamint a fokozatszerzési díj megtérítéséről az MH PK dönt.

(5)²⁸⁵ A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerint vezénylést kell alkalmazni a központi képzési katalógusban szereplő kiképzésekre is.

108/A. §²⁸⁶ (1) A 21/B. § szerint állományba vett közkatonák mellett a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzésre a legénységi állomány érettségi bizonyítvánnyal és legalább őrvezető rendfokozattal rendelkező tagja jelentkezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állomány a honvéd altiszt-képzésen a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezényléssel vesz részt. A vezénylésben szerepeltetni kell a (4) bekezdés szerinti kötelezettséget.

(3) A 108. § (1) bekezdésétől eltérően a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezénylés nélkül vesz részt a közkatona a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzésen.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti honvéd altisztképzés nem zárul sikeresen, az állomány tagja a vállalt szolgálati ideje végégig, de legalább a képzési időnek megfelelő időtartamban köteles legénységi beosztásban szolgálatot teljesíteni.

109. § (1) A vezénylésről szóló határozat, parancs a 13. §-on túl tartalmazza különösen

(2) A tanulmányi szerződés a Hjt. 89. § (2) bekezdésén túl tartalmazza különösen a szerződő felek megnevezését és az (1) bekezdés szerinti elemeket.

(3)²⁸⁷ A szinten tartó nyelvtanfolyamra vezénylés esetén tanulmányi szerződés nem köthető.

109/A. §²⁸⁸ (1) Az állomány nyelvtanfolyamra vezényelt tagja esetén

(2)²⁸⁹ A Hjt. 88. § (2) bekezdése alkalmazásában a képzés sikeres befejezésének az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány (1) bekezdés a) pontja szerint előírt, vagy a (3)–(5) vagy a (7) bekezdés szerint meghosszabbított határidőben történő megszerzése minősül.

(3) Az állomány tagja legfeljebb egy alkalommal – az állományilletékes parancsnok előzetes egyetértésével – a központi személyügyi szerv vezetőjétől írásban kérheti az (1) bekezdés a) pontja szerint a vezénylésben előírt határidő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását.

(4) Az állomány tagja a (3) bekezdés szerinti kérelmét az (1) bekezdés a) pontja szerint előírt határidő leteltét megelőzően legkésőbb 30 nappal nyújtható be. A kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő jellegű. A kérelmet az állomány tagja indokolni köteles. A kérelemnek tartalmaznia kell azt, hogy az állomány tagja tudomásul veszi, hogy a meghosszabbítás engedélyezése esetén a (3)–(5) bekezdés szerint meghosszabbított határidő ismételt meghosszabbítására nincs lehetőség.

(5) Ha a központi személyügyi szerv vezetője a (3) bekezdés szerinti kérelemben foglaltakkal egyetért, az állományilletékes parancsnok a vezénylést módosítja.

(6) Ha a központi személyügyi szerv vezetője a (3) bekezdés szerinti kérelmet elutasítja, és az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti előírt nyelvvizsga bizonyítványt nem mutatja be, az állományilletékes parancsnok a 115. § szerint jár el.

(7)²⁹⁰ Ha a (3)–(5) bekezdés szerint meghosszabbított határidő veszélyhelyzet időtartama alatt, vagy megszűnését követő 4 hónapon belül jár le, az előírt nyelvvizsga-bizonyítványt az állomány tagja a veszélyhelyzet megszűnését követő legrövidebb időn, de legkésőbb 9 hónapon belül köteles megszerezni.

110. § (1) Az állomány tagja

(2) Tanulmányi szerződés hiányában a Hjt. 90. § (2) bekezdése szerinti mentesítés időtartamának megfelelő szolgálatteljesítésről a közvetlen szolgálati elöljáró vagy közvetlen hivatali felettes dönt.

111. §²⁹¹ Nappali és intenzív jellegű képzés esetén a munkáltatói jogkört gyakorló a képzés idejére – ide nem értve a képző intézmény által elrendelt iskolai szüneteket – mentesíti az állomány tagját a szolgálati beosztással járó szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

111/A. §²⁹² (1)²⁹³ A felek a tanulmányi szerződést a jövőre nézve írásban, az MH PK jóváhagyásával közös megegyezéssel, a képzést végrehajtó állomány kezdeményezésére megszüntethetik, különösen az állomány egészségügyi, informatikai, repülőhajózó, repülőműszaki, légiforgalmi irányító, légiközlekedési szabályozási szolgálati beosztást betöltő, valamint mérnöki végzettséget igénylő logisztikai szolgálati beosztást betöltő vagy abba tervezett tagjával kötött tanulmányi szerződés esetén vagy a 108. § (3) bekezdése szerinti esetben.

(2)²⁹⁴ Ha a felek a Hjt. 89. § (3b) bekezdése szerint megtérítési kötelezettségben állapodnak meg, a megállapodásban a megtérítési kötelezettség mértékén túl, a 115. §-ra figyelemmel rögzíteni kell a megtérítés módját és határidejét. Az állomány tagja kérheti a 115–117. § szerinti fizetési könnyítést vagy a Hjt. 88. § (4a) bekezdése szerinti mentesítést.

111/B. §²⁹⁵ (1) Külön munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik a tanulmányi szerződés, ha a Honvédség által támogatott képzés a tanulmányi szerződésben megjelölt eredeti vagy módosított időpontban nem indul.

(2) A tanulmányi szerződés írásban, a Hjt. 89. § (4) bekezdése szerinti esetekben azonnali hatállyal, a Hjt. 89. § (5) bekezdése esetén harmincnapos határidővel mondható fel.

112. § (1)²⁹⁶ Tanulmányi támogatásként a tandíj összege, a kötelező tanszerek, valamint jogszabályban meghatározottak szerint élelmezési ellátás, utazás és szállás nyújtható.

(2) A 108. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben az állomány tagja a vezénylés vagy a tanulmányi szerződésben meghatározott tanulmányi támogatás teljes összegű megtérítésére jogosult.

(3)²⁹⁷ A (2) bekezdéstől eltérően a doktori (PhD) képzés esetén az állomány tagja a fokozatszerzési díj megtérítésére akkor jogosult, ha a 108. § (4) bekezdése szerinti döntésnek megfelelően a felek a tanulmányi szerződésben módosításával erről külön megállapodnak.

(4)²⁹⁸ Az (1) bekezdéstől eltérően a 108. § (1) bekezdés f) pontja esetén tanulmányi támogatásként a tandíj összege, valamint a kötelező taneszközök költségeinek megtérítése nyújtható.

113. § (1)²⁹⁹ A tanulmányi támogatás pénzértékéről az állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében analitikus elektronikus nyilvántartást kell vezetni. A természetbeni élelmezési ellátás esetén az élelmezés nyersanyagértékét, vagy a pénzbeli megváltását kell nyilvántartani.

(2) A nyilvántartást a tanfolyam rendszerű képzés esetén a tanfolyam végén, a felsőoktatásban folyatatott tanulmányok esetén minden tanulmányi félév végén le kell zárni, és az állomány képzésben résztvevő tagjával alá kell íratni.

(3)³⁰⁰ A tanulmányi támogatás megtérítésére vonatkozó igény érvényesítését nem akadályozza, ha az állomány tagja a nyilvántartás aláírását megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Az aláírás megtagadásáról vagy szándékos megakadályozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

114. § (1)³⁰¹ A Hjt. 88. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felróható oknak minősül, ha az állomány tagjának szolgálati viszonya a vezénylésben, a tanulmányi szerződésben, illetve az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő lejárta előtt a Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja, a Hjt. 59. § (2) bekezdés e) pontja, a Hjt. 62. § (1) bekezdés c) és e) pontja, a Hjt. 62. § (2) bekezdés a) pontja, vagy a Hjt. 68. § (1) bekezdés b), e)–g), i)–m) és p) pontja szerint szűnik meg. A Hjt. 59. § (2) bekezdés a) és c) pontja esetén a felróhatóság megállapíthatóságáról a szolgálati viszony megszűnésének okára figyelemmel a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

(2)³⁰² A megtérítési kötelezettség

(3) Az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség megállapításánál a megkezdett hónap teljes hónapnak számít.

115. §³⁰³ (1) A tanulmányi támogatás visszakövetelése érdekében az állományilletékes parancsnok az esedékessé válástól számított 30 napon belül fizetési felszólításban hívja fel az állomány megtérítésre kötelezett tagját.

(2) Ha az állomány tagja a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teljesíti fizetési kötelezettségét, igényét a honvédelmi szervezet fizetési meghagyás vagy bíróság útján érvényesíti.

(3) A fizetési felszólítással egyidejűleg az állományilletékes parancsnok írásban tájékoztatja az állomány tagját

(4) A Hjt. 88. § (4a) bekezdése alapján a követelés egészének elengedése esetén a (2) bekezdés nem alkalmazható.

116. § (1)³⁰⁴ A megtérítésre kötelezett kérelmére a központi személyügyi szerv vezetője fizetési könnyítést engedélyezhet, ha a megtérítésre kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás egy összegű, illetve azonnali visszafizetése családi, vagyoni, jövedelmi, vagy szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelentene.

(2)³⁰⁵

(3) A megtérítésre kötelezett a fizetési könnyítés iránti kérelmét a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül nyújthatja be.

117. § (1)³⁰⁶ A fizetési könnyítés engedélyezését tartalmazó megállapodásban a megfizetésre kötelezett kötelezettséget vállal arra, hogy a fennálló tartozását a fizetési könnyítés feltételei szerint megfizeti. A megállapodást közjegyzői okiratba kell foglalni. A közjegyzői okirat elkészítésével, módosításával kapcsolatos költségek az állomány megtérítésre kötelezett tagját terhelik.

(2) Fizetési halasztás legfeljebb egy évre engedélyezhető, amely időtartam alatt a Honvédség késedelmi kamatra jogosult.

(3) A fizetési könnyítések egyidejű igénybevétele is engedélyezhető, azonban a futamidő együttesen sem haladhatja meg az 5 évet.

(4) A részletfizetési megállapodásban rögzíteni kell különösen

(5) A Honvédség a kamatköveteléséről nem mondhat le.

(6)³⁰⁸ Az (1) bekezdés szerinti megállapodást a munkáltató képviseletében az állományilletékes parancsnok írja alá.

(7)³⁰⁹ A 115. és 116. §-t, valamint az (1)–(6) bekezdést a honvédségi ösztöndíjas ösztöndíjszerződése alapján keletkezett megtérítési kötelezettségre is alkalmazni kell azzal, hogy ez esetben a 115. § a) pontja szerinti írásbeli tájékoztatás a Hjt. 88. § (4a) bekezdése szerinti mentesítésre történő utalást nem tartalmazza.

117/A. § (1) A szolgálatteljesítési időt munkanapokra kell beosztani, ennek során ki kell jelölni a szolgálatteljesítési idő napi kezdő- és befejező időpontját. A szolgálatteljesítési idő beosztása során minden olyan nap munkanapnak számít, amely nem az állomány tagjára irányadó heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.

(2) A szolgálatteljesítési idő beosztását az állomány tagjával – a 120. § (4) bekezdése kivételével – legalább öt nappal korábban, legalább egy hétre előre, a helyben szokásos módon kell közölni. A munkáltatói jogkört gyakorló olyan időbeosztást is meghatározhat, amelyet eltérő időbeosztás közlése hiányában alkalmaz.

(3) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a (2) bekezdés szerint időbeosztást nem közölt, az utolsó időbeosztás az irányadó.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítési idő adott napra vonatkozó beosztását – továbbá szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a heti pihenőnap kijelölését – előre nem látható körülmény esetén legalább kettő nappal korábban módosíthatja. A módosítást az állomány tagjával a helyben szokásos módon kell közölni.

(5)³¹¹ Az állományilletékes parancsnok az állomány általános szolgálati rendben szolgálatot teljesítő tagjának indokolt kérelmére legfeljebb 1 évre, a napi szolgálatteljesítési idő kezdő és befejező időpontját érintően eltérő munkarendet is engedélyezhet, feltéve, hogy az engedély megadása a honvédelmi szervezet működőképességének fenntartását nem akadályozza.

(6)³¹² A Hjt. 98. § (1) bekezdése szerinti katonai szakmai felkészítésnek minősül

(7)³¹⁵ Az MH EK-ban a teljes napi munkaidőből 6 órát kell a munkavégzés helyén töltenie

(8)³¹⁶ A (7) bekezdés alapján a teljes napi munkaidőből fennmaradó időt a (7) bekezdés szerint foglalkoztatott személynek a munkáltató által meghatározott helyen a szakmai kompetenciáinak bővítésével, adminisztrációs feladatok ellátásával kell töltenie.

117/B. § (1) A napi pihenőidőt – a 120. § (2) bekezdés b) pontja kivételével – a szolgálatteljesítés kezdetétől számított huszonnégy órás időszakon belül, egybefüggően kell biztosítani.

(2)³¹⁷ A 120. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, illetve a Hjt. 107. §-a szerinti kötelező pihenőidő napjára nem lehet szabadnapot, szabadságot kiadni.

117/C. §³¹⁸ (1) A merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzete részére a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között általános szolgálati rend esetén

(2) Az (1) bekezdés szerinti időszakban az utazáshoz és a fiziológiai szükségletekhez szükséges időn felül nyolc órányi alvás lehetőségét is biztosítani kell.

117/D. § Ha az osztott napi szolgálatteljesítés alkalmazása esetén a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó pihenőidő a két órát eléri, de a hét órát nem haladja meg, akkor a repülési szolgálati időt meg kell hosszabbítani a szállodai tartózkodás időtartamának ötven százalékával. Ha a pihenőidő a hét órát meghaladja, a repülési szolgálati időt meg kell hosszabbítani a szállodai tartózkodás időtartamának hetvenöt százalékával. Ha a pihenőidő a hét órát meghaladja, és ezen időtartama az indulási hely helyi ideje szerinti este húsz óra és reggel nyolc óra közé esik, a repülési szolgálati időt meg kell hosszabbítani a szállodai tartózkodás időtartamának száz százalékával.

117/E. § (1) A maximum napi repülési szolgálati időnek a kezdete és a szektorok száma szerinti tagolását a 16. melléklet határozza meg.

(2) A maximum napi repülési szolgálati idő legfeljebb egy órával, hét egymást követő napon belül legfeljebb kétszer hosszabbítható meg. Ebben az esetben a repülés előtti és repülés utáni pihenőidő két órával meghosszabbodik; vagy a repülés utáni pihenőidő négy órával meghosszabbodik.

117/F. § (1) Az a teljes szolgálati időszak, amelyre a személyzet tagját kijelölik, nem haladhatja meg a hatvan szolgálati órát bármely hét egymást követő napon belül, a száztíz szolgálati órát bármely tizennégy egymást követő napon belül és a százkilencven órát bármely huszonnyolc egymást követő napon belül, a lehető legegyenletesebben elosztva ezen időszakban.

(2) Azon szektorok teljes repülési ideje, amelyekre a személyzet tagja üzemeltetést végző személyzeti tagként ki van rendelve, nem haladhatja meg a száz repülési órát bármely huszonnyolc egymást követő napon belül, a kilencszáz repülési órát egy naptári éven belül és az ezer repülési órát bármely tizenkét egymást követő naptári hónapon belül.

117/G. § (1) A parancsnok

(2) Az üzembentartó az (1) bekezdés szerinti döntések meghozatala érdekében kialakít egy eljárásrendet, amelyet az üzembentartási kézikönyvbe be kell vezetni.

(3) Az üzembentartó a művelet típusára vonatkozó típusalkalmassági előírásoknak megfelelően az előre nem látott körülmények esetére az üzembentartási kézikönyvben meghatározza a késleltetett jelentkezésre vonatkozó eljárásokat.

118. § (1) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén az állományilletékes parancsnok a Hjt. 94. § (1) bekezdése szerinti szempontokra figyelemmel határozza meg a szolgálatteljesítési időkeret időtartamát és a heti szolgálatteljesítési idő mértékét.

(2) Éves szolgálatteljesítési időkeret az állomány azon tagja esetén állapítható meg, aki honvédelmi érdeket szolgáló, folyamatosan működő rendszerek kezelésére, biztosítására rendszeresített szolgálati beosztást tölt be.

(3) A heti szolgálatteljesítési időhöz kapcsolódó számított napi szolgálatteljesítési időt a 9. melléklet határozza meg.

119. § (1) A szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt órában kell meghatározni úgy, hogy az időtartamára eső munkanapok számát meg kell szorozni a számított napi szolgálatteljesítési idővel.

(2) A szolgálatteljesítési időkeret meghatározása során minden olyan nap munkanapnak számít, amely nem a Hjt. 101. § (3) bekezdése és 102. § (4) bekezdése szerinti heti pihenőnap, valamint nem munkaszüneti nap.

(3) A szolgálatteljesítési időkeret kezdő és befejező időpontját legkésőbb a szolgálatteljesítési időkeret időtartamát érintő első szolgálatteljesítési időbeosztás közlésekor kell közölni.

(4) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén

(5) Illetménynélküli szabadság igénybevétele esetén – ha az időkeret tartama nem szakadt meg – az időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt az illetménynélküli szabadság időtartamára eső munkanapok és a számított napi szolgálatteljesítési idő szorzatával csökkenteni kell.

119/A. § (1)³²¹ A számított napi szolgálatteljesítési időnek a nyolc órához viszonyított arányával szorozva kell teljesítettként figyelembe venni a nem tényleges munkaköri feladatellátást jelentő igénybevétel – így különösen a kiképzési foglalkozás, a fizikai állapotfelmérés, az alkalmassági vizsgálat, a, a vezénylés alapján ellátott szolgálati feladat – időtartamát, kivéve az őr-, ügyeleti, laktanyai készenléti szolgálatot és a gyakorlatot.

(1a)³²² Az (1) bekezdéstől eltérően, a Hvt. 59. § (1) bekezdés i) és m) pontja, valamint a Hvt. 59. § (2) bekezdése a) pontja szerinti szolgálati feladatra vezénylés, illetve a tábori kihelyezés keretében végrehajtott kiképzés esetén a számított napi szolgálatteljesítési idővel kell teljesítettként figyelembe venni a 119. § (1) és (2) bekezdés szerinti munkanapokat. Az ettől eltérő napokat az elszámolás során nem lehet figyelembe venni.

(2) A számított napi szolgálatteljesítési idővel kell teljesítettként figyelembe venni a munkanapokra eső

(3) Nem lehet teljesítettként figyelembe venni a jogellenes távollét és az illetmény nélküli szabadság idejét.

(4) Az állomány tagjával a szolgálatteljesítési időkeret időtartamának lejártával az (1)–(3) bekezdés szerint el kell számolni. Ha elszámolásra vonatkozó jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kifizetés legkésőbb az időkeret időtartamának lejártát követő hónapra járó illetménnyel egy időben esedékes.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgálatteljesítési időkeretből nem teljesített idő az illetményre való jogosultságot nem érinti.

(6) A szolgálatteljesítési időkeret tartama annak lejárta előtt megszakad

(6a)³²⁹ A (6) bekezdésben foglaltakon túl a szolgálatteljesítési időkeret tartama annak lejárta előtt egészségügyi válsághelyzet vagy veszélyhelyzet időtartama alatt különösen indokolt esetben megszakítható.

(7) A szolgálatteljesítési időkeret megszakadása esetén az állomány tagjával – az időkeret tartamának kezdő időpontjától a megszakadásig eltelt, 119. § (2) bekezdése szerinti munkanapok száma és a számított napi szolgálatteljesítési idő szorzata alapján – e § szerint el kell számolni.

120. § (1) Váltásos rendszerben kell foglalkoztatni az állomány tagját

(2) Váltásos rendszerben a szolgálatteljesítési idő beosztásával lehetőség szerint egyenletes, ismétlődő rendet kell kialakítani azzal, hogy

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a legfeljebb beosztható szolgálatteljesítési idő a Hjt. 96. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek időtartamával – a (2) bekezdés b) pontja szerinti pihenőidő terhére – szükség szerint, de alkalmanként legfeljebb 2,5 órával meghosszabbítható.

(4) Váltásos rendszerben – a 117/A. § (2) bekezdésétől eltérően – a szolgálatteljesítési idő beosztását az állomány tagjával legalább tíz nappal korábban, legalább egy hónapra előre a helyben szokásos módon közölni kell.

(5)³³⁰ Váltásos rendszerben a szolgálat ellátására beosztott szolgálatteljesítési idő teljes elszámolása szempontjából a szolgálat kezdőnapja az irányadó.

(6)³³¹ Nem lehet heti pihenőnapot kijelölni a váltásos rendszerben

(7)³³² A váltásos rendszerben foglalkoztatottak esetében nem alkalmazható a 119/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja, a 119/A. § (2) bekezdés c) pontja pedig csak abban az esetben alkalmazható, ha a gyakorlaton való részvétel nem a tényleges munkaköri feladatellátást jelenti.

120/A. § (1)³³⁴ Az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatok Hjt. 105. §-a szerinti besorolását, a szolgálatok fő típusait a 15. melléklet tartalmazza. A Hjt. 105. § (4) bekezdése alapján nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben rendelkezésre állás a 15. melléklet szerinti nemzetközi kötelezettségen alapuló készenléti szolgálatokhoz kapcsolódóan rendelhető el. A honvédségi szervezetek a szolgálatok megszervezésére vonatkozó intézkedésükben a 15. mellékletben meghatározott elnevezések használata mellett, a szolgálatok speciális jellegére zárójelek között feltüntetett szövegrésszel utalhatnak. Az intézkedésben pontosan meg kell határozni az elrendelt szolgálat jellegét, valamint fel kell tüntetni, hogy az mely szolgálattípusba sorolható.

(2) Az őr-, illetve ügyeleti szolgálatba léptetés céljából vezényelt készenléti szolgálatok vonatkozásában az őr-, illetve ügyeleti szolgálat elrendelése esetén a feladatellátás idejére a szolgálat jellege őr-, illetve ügyeleti szolgálatra változik.

120/B. § (1) Az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatok szolgálatvezénylését az állomány tagjával legalább tíz nappal az esedékesség előtt közölni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérni kizárólag különösen indokolt, a feladatellátást közvetlenül veszélyeztető esetben lehet.

(3) Ha a Hjt. 107. § (3) bekezdése szerinti pihenőidő nem munkanapra esik, az állomány tagja részére a szolgálatot követő első munkanapon – a pihenőidő ellentételezéseként – egy nap szolgálatmentességet kell engedélyezni.

120/C. § A nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben akkor rendelhető el készenléti szolgálat, ha a feladat végrehajthatósága azt indokolja, és a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az érintett alegységnek vagy más köteléknek a riasztástól számított

120/D. § (1) A laktanyán kívüli készenléti szolgálatok esetében a szolgálatteljesítési helyre való beérkezési kötelezettség teljesítésének időtartama a riasztás időpontjától számított legfeljebb 3 órában határozható meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben elrendelt, laktanyán kívüli készenléti szolgálatok esetében a szolgálatteljesítési helyre való beérkezési kötelezettség teljesítésének időtartama – a végrehajtandó feladatok függvényében – a riasztás időpontjától számított legfeljebb 24 órában határozható meg.

(3) A beérkezési kötelezettség teljesítésének maximális időtartamát

120/E. § (1) A készenléti szolgálat ellátása elsődlegességének szem előtt tartásával az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja

(1a)³³⁶ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés a fegyveres vagy nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben elrendelt készenléti szolgálat esetén is alkalmazható, ha a készenléti szolgálatot tartalmilag a Hjt. 105. § (3) bekezdés a) pontja szerinti készenléti szolgálatra jellemző körülmények között kell ellátni.

(2) Az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére az (1) bekezdés szerinti feladatok egyidejű elrendelése csak indokolt esetben – különösen, ha a létszámviszonyok vagy a speciális felkészültség miatt szükséges a készenléti szolgálatot teljesítő állomány (1) bekezdés szerinti feladatokba történő bevonása – történhet.

(3) Ha az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére az (1) bekezdés szerinti feladatok végrehajtása során a készenléti szolgálattal összefüggésben riasztás elrendelésére kerül sor, az állományilletékes parancsnok gondoskodik a készenléti szolgálat vonatkozásában a beérkezési kötelezettség – a 120/D. § (3) bekezdése alapján meghatározott – maximális időtartamon belüli teljesítésének feltételeiről.

120/F. § (1) Az állomány a Hjt. 105. § (4) bekezdése alapján nemzetközi kötelezettséggel összefüggően rendelkezésre állásra kötelezett tagja részére elrendelhető a Hjt. 105. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állási kötelezettséggel össze nem függő

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok elrendelése során tekintettel kell lenni a Hjt. 105. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állási kötelezettséggel összefüggő kötelezettségek teljesítésére.

121. § (1) Az állomány tagja a rész-szolgálatteljesítés engedélyezésére irányuló kérelmét az állományilletékes parancsnoknak nyújthatja be. Ha az állomány tagja a kérelem benyújtásakor a Hjt. 116. § (1) bekezdése szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, a kérelmet az illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell az állományilletékes parancsnoknak benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

(2a)³⁴¹ A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelem esetén a jogszerű adatkezelés érdekében az adatkezelőnek a kérelmezőt ezen adatkezelésről tájékoztatnia kell, ennek érdekében adatkezelési tájékoztatót kell készítenie a kérelmező számára. Az adatkezeléshez – még az adatkezelés megkezdése előtt – a kérelmező adatkezeléshez történő hozzájárulásának beszerzése szükséges.

(3) A Hjt. 99. § (4) és (7) bekezdése esetén az illetmény nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg az állomány tagjának a Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezése megszűnik.

122. § Rész-szolgálatteljesítés esetén a túlszolgálat évenként teljesíthető maximális időtartamára az időarányosság elvét kell alkalmazni.

123. § (1)³⁴² A Hjt. 109. és 110. §-a szerinti szabadság mértékének megállapítására vonatkozó munkáltatói jogkört

(1a)³⁴⁵ A Hjt. 109. és 110. §-a szerinti szabadság kiadására vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok, vagy az általa belső rendelkezésben kijelölt szolgálati elöljáró vagy hivatali felettes gyakorolja. A munkáltatói jogkört gyakorló a szabadság kiadásáról belső rendelkezésben meghatározott rendben, határozat vagy parancs helyett, más írásos formában is dönthet.

(2) A Hjt. 109. § (4) bekezdése szerinti pótszabadságra való jogosultságot a 10. melléklet szerint kell megállapítani. A pótszabadságra való jogosultság megállapításakor a pótszabadság mértékébe be kell számítani azokat a napokat, amelyeken az állománynak a kondicionáló-kiképzési, valamint a katonai kiképzési és oktatási célú rendezvényekről, továbbá a regeneráló pihenés és a rekreáció rendjéről szóló 13/2013. (VIII. 21.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) 4. § (1) bekezdése szerinti tagja a HM rendelet 4. és 5. §-a alapján kondicionáló-kiképzési rendezvényen vett részt.

(3) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a szabadságot úgy kell kiadni, hogy

(4)³⁴⁶ A (3) bekezdés b) pontjától eltérően, ha a 120. § (6) bekezdés szerinti, illetve a Hjt. 107. §-a szerinti pihenőidő munkanapra esik, akkor az azt követő munkanap a szabadság kezdőnapja.

(5) A szolgálatteljesítési idő beosztásának a 120. § (2) és (3) bekezdése szerinti rendjét a szabadság kiadására tekintet nélkül fenn kell tartani.

(6)³⁴⁷ Nem adható ki a szabadság, szabadnap az állomány Hjt. 105. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján készenléti szolgálatba vezényelt tagjának a vezénylés tartama alatt.

(7)³⁴⁸ Az állomány Hjt. 105. § (3) bekezdés c) pontja szerinti készenléti szolgálatot teljesítő, valamint Hjt. 105. § (4) bekezdése szerint rendelkezésre állásra kötelezett tagja részére a szabadság különösen indokolt esetben, a készenléti szolgálatból, illetve a rendelkezésre állási kötelezettségből adódó feladatok szem előtt tartásával – az állomány Hjt. 105. § (3) bekezdés c) pontja szerinti készenléti szolgálatot teljesítő tagja esetén kérelemre – kiadható.

124. § (1) Túlszolgálat csak a szolgálatteljesítési időbeosztás szerinti szolgálatteljesítési időn kívül eső időre és alkalmanként legalább egy óra időtartamban rendelhető el.

(2) A túlszolgálat elrendelésére és a túlszolgálatért járó ellentételezés megállapítására az állományilletékes parancsnok vagy az általa előzetesen írásban kijelölt szolgálati elöljáró, hivatali felettes jogosult.

(3) A túlszolgálatot – annak teljesítését megelőzően – írásba foglalt munkáltatói döntéssel kell elrendelni. A munkáltatói döntést az érintettel a túlszolgálat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával korábban, ha a szolgálati érdek ezt nem teszi lehetővé, akkor a túlszolgálat elrendelését követő lehető legrövidebb időn belül közölni kell.

(4) A Hjt. 103. § (8) bekezdése szerinti rendkívüli esetben a túlszolgálat a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon is elrendelhető, azonban utólag ebben az esetben is haladéktalanul írásba kell foglalni a túlszolgálatra vonatkozó munkáltatói döntést.

(5) A túlszolgálatot elrendelő munkáltatói döntésben a túlszolgálathoz kapcsolódó valamennyi lényeges adatot és körülményt meg kell jelölni, így különösen a túlszolgálatot teljesítő személy nevét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, a túlszolgálat célját, kezdetét és időtartamát.

(6) Az állomány tagja részére túlszolgálat elrendelése esetén is biztosítani kell a Hjt. 101. § (1) bekezdése szerinti minimális pihenőidőt.

125. §³⁴⁹ A Hjt. 103. § (7) bekezdése szerint a naptári évenként teljesíthető túlszolgálat felső határa személyenként hatszáz óra.

126. § (1) A Hjt. 247/H. §-a szerinti ellentételezés a 124. § szerinti feltételeknek megfelelő módon elrendelt túlszolgálatért jár.

(2) A túlszolgálat ellentételezésekor a Hjt. 247/H. § (2) bekezdése szerinti harminc napos határidőre tekintettel az alkalmanként kiadott szabadidő az állomány tagja napi szolgálatteljesítési idejénél rövidebb időtartamú is lehet.

126/A. § (1)³⁵⁰ A vért adónak teljes és térítésmentes véradásonként két nap szolgálatmentességet kell engedélyezni, amelyet a véradást követően közvetlenül részére biztosítani kell.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálatmentesség a véradást követő két hónapon belül is kiadható az érintett kérelmére, vagy, ha azt szolgálati érdek indokolja.

(3) Az állomány tagja részére az (1) bekezdés alapján engedélyezhető szolgálatmentesség mértéke naptári évenként nők esetében a nyolc napot, férfiak esetében a tíz napot nem haladhatja meg.

126/B. § (1)³⁵¹ A Hjt. 108. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok gyakorolja. Ha a Hjt. 108. § (2) bekezdése alapján a honvédelmi szervezet teljes állománya mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, az állományilletékes parancsnok egyidejűleg köteles a szükséges intézkedéseket megtenni a honvédelmi szervezet alapvető feladatellátásának biztosítására.

(2) Az állományilletékes parancsnok a Hjt. 108. § (2) bekezdése alapján történő szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítést lehetőség szerint tíz nappal az esedékesség előtt rendeli el.

(3) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati feladatellátás alóli mentesítéssel egyidejűleg rendelkezhet a szolgálati helyen történő megjelenésről is.

126/C. §³⁵² (1)³⁵³ A Hvt. 59. § (1) bekezdés i) és m) pontja, valamint a Hvt. 59. § (2) bekezdése a) pontja szerinti szolgálati feladatra vezényléssel összefüggésben az állomány tagja a vezénylés időtartama alatt, valamint annak befejezését követően szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentességre a vezénylés időtartamának függvényében jogosult úgy, hogy annak mértéke összesen

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés kiadására – a szolgálatteljesítés biztonságos ellátására és az állomány tagja egészségének védelmére figyelemmel – a vezénylés

(3)³⁵⁴ Az (1) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítést – ha annak vagy egy részének kiadására a vezénylés alatt nem kerül sor – a vezénylés befejezését követően azonnal, de – ha ezt szolgálati érdek vagy elháríthatatlan akadály indokolja – legkésőbb a vezénylés befejezését követő 1 hónapon belül kell kiadni.

(4)³⁵⁵ Nem alkalmazható az (1) bekezdés, ha a vezénylés időtartamára eső pihenő- vagy munkaszüneti napok azonos számú szabadnapokkal ellentételezésre kerülnek.

126/D. §³⁵⁶ (1) Az állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, ha a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 73. § (6) bekezdése alapján engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamán belül nem bírálták el az állomány tagjának honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultságát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés kezdő napja az egészségügyi szabadság lejártát követő nap, és befejező napja a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőző nap.

(3)³⁵⁷ Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos eljárás a Hjt. 68/A. § (8) bekezdésében foglaltak szerint felfüggesztésre került, a távollétre, valamint az illetmény folyósítására a szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesülés helyett a méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás elrendelésével összefüggő szabályokat kell alkalmazni.

127. § E Fejezet rendelkezéseit az állomány tagja fegyelmi felelősségének megállapítására kell alkalmazni.

128. § A fegyelmi jogkört gyakorlót a 129–132. § és az 1. melléklet határozza meg.

129. §³⁵⁸ Egyszerűsített eljárás elrendelésére és lefolytatására, valamint fegyelmi eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetés alkalmazására a kötelékben lévő zászlóalj parancsnoka is jogosult az állomány szolgálati alárendeltségébe tartozó, legénységi vagy altiszti állománycsoportba tartozó tagja esetén. A kötelékben lévő zászlóalj parancsnoka köteles az állományilletékes parancsnokot és a fegyelmi nyilvántartást vezető jogi szolgálatot tájékoztatni a fegyelmi eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetés alkalmazásáról.

130. § (1) A miniszter és az elöljáró parancsnok – indokolt esetben, szolgálati alárendeltjei tekintetében – bármely fegyelmi ügyet az eljárás bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhat, melyről írásban tájékoztatja a fegyelmi jogkört gyakorlót.

(2) Az elöljáró parancsnok jár el

131. § (1) A 130. § (2) bekezdés b) pontja esetén a fegyelmi jogkört gyakorló a tanúként történő meghallgatás szükségességének megállapítását követő 5 napon belül az ügy iratait felterjeszti az elöljáró parancsnok részére.

(2) Ha a fegyelmi eljárás befejezése előtt megszűnik a fegyelmi jogkört gyakorló fegyelmi jogköre, úgy az érintett fegyelmi jogkört gyakorló az ügy iratait a fegyelmi jogkör megszűnését követő 8 napon belül megküldi az új fegyelmi jogkört gyakorló részére.

(3) Ha a fegyelemsértést az állomány több tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi jogkört az a szolgálati elöljáró gyakorolja, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.

132. § (1) Az állományilletékes parancsnok

(2) Az állomány tagja a Hjt. 158. §-a szerint az állományilletékes parancsnoknak köteles jelentést tenni.

133. § A szolgálati elöljáró a szolgálati út betartásával, írásban, haladéktalanul köteles jelentést tenni a fegyelmi jogkört gyakorlónak az állomány tagja által elkövetett minden olyan kötelezettségszegésről, melynek elkövetése a szolgálati elöljáró tudomására jutott, és amely fegyelemsértés alapos gyanúját alapozza meg.

134. § (1)³⁵⁹ A fegyelmi jogkört gyakorló az állomány tagjával szemben a fegyelmi eljárás elrendelését megelőzően előzetes vizsgálatot rendelhet el a kötelezettségszegést alátámasztó vagy kizáró körülmények tisztázása érdekében, ha a kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés alapos gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek. Az előzetes vizsgálat időtartama legfeljebb 30 nap lehet.

(2) Az előzetes vizsgálat időtartama nem számít bele a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló, a Hjt. 146. § (2) bekezdése szerinti 30 napos elévülési határidőbe.

135. § A fegyelmi eljárás fegyelmi vizsgálatból és személyes meghallgatásból áll.

136. § (1) A fegyelmi vizsgálat lefolytatására a fegyelmi jogkört gyakorló vizsgálót, vagy bonyolultabb ügyben vizsgáló bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) jelöl ki.

(2) Nem jelölhető ki vizsgálónak az állomány eljárás alá vont tagjánál alacsonyabb rendfokozatú személy, kivéve, ha annak beosztásából eredő feladata a fegyelmi ügyekben eljárni.

(3) Nem vehet részt a fegyelmi vizsgálatban az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

137. § (1) A fegyelmi eljárást elrendelő határozat egy példányát az állomány eljárás alá vont tagjának kézbesíteni kell.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell

138. § (1) Az állomány eljárás alá vont tagja kifogást jelenthet be a fegyelmi jogkört gyakorlóval, a vizsgálóval, a vizsgáló bizottság elnökével, illetve tagjaival, és az eljárás más résztvevőjével szemben, ha megítélése szerint a kifogásolt személytől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el.

(2) A kifogást a fegyelmi jogkört gyakorló a kézhezvételt követő 3 munkanapon belül elbírálja.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a kifogást az állomány tagja a fegyelmi jogkört gyakorlóval szemben terjesztette elő, azt az elöljáró parancsnok 3 munkanapon bírálja el, és

(4) A kifogás elbírálásának időtartama a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejébe nem számít bele.

139. §³⁶⁰ (1) Az állomány eljárás alá vont tagja a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve ügyvédet vehet igénybe. Az eljárás során az ügyvédet ügyvédjelölt a törvénynek megfelelően helyettesítheti.

(2) Az állomány eljárás alá vont tagja részére a képviselettel kapcsolatosan indokoltan felmerült és számlával igazolt költségeit meg kell téríteni, ha a fegyelemsértés megállapítására nem kerül sor. A számlával igazolt ügyvédi munkadíjból és költségekből a kirendelt védő óradíjának és költségtérítésének megfelelő, az igazságügyért felelős miniszter által rendeletben meghatározott módon számított összeget kell megtéríteni. Egyebekben az ügyvéd munkadíját és költségeit az állomány eljárás alá vont tagja viseli.

140. § (1)³⁶¹ Az ügyvéd meghatalmazás alapján, az ügyvédi meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint járhat el. A meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

(2)³⁶²

(3) A meghatalmazás a fegyelmi eljárás egészére vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A teljes fegyelmi eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és eljárási cselekményre. A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, ha az magából a meghatalmazásból kitűnik.

(4) A meghatalmazás megszűnését a fegyelmi jogkört gyakorlónak vagy a vizsgálónak írásban vagy szóban be kell jelenteni. A szóban történő bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselet a bejelentéssel szűnik meg.

141. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás során az állomány eljárás alá vont tagja javára és terhére szolgáló körülményeket fel kell deríteni, és be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat.

(2) A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni.

142. § (1) A fegyelmi vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e határidőt a fegyelmi jogkört gyakorló a vizsgáló javaslatára egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal – meghosszabbíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő a fegyelmi eljárást elrendelő határozat állomány eljárás alá vont tagjával történő közlésének napján kezdődik, és az összefoglaló jelentés fegyelmi jogkört gyakorló részére történő felterjesztésével fejeződik be.

143. § (1)³⁶³ A fegyelmi eljárás során a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, az ügyvédet pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy a távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.

(2)³⁶⁴ Az értesítést, a felhívást a címzettnek postai úton, vagy más alkalmas módon, eszközzel – különösen távbeszélőn, telefaxon, elektronikus úton – kell kézbesíteni, vagy a címzettel a vizsgáló előtti személyes megjelenés alkalmával szóban kell közölni. Ha az értesítésre, vagy a felhívásra személyes megjelenés alkalmával szóbeli közléssel, távbeszélőn vagy elektronikus úton kerül sor, úgy annak tényét feljegyzésben rögzíteni kell.

(3) Az állomány tagja meghallgatásáról történő értesítés – ha arra nem a személyes megjelenés alkalmával kerül sor – az érintett szolgálati elöljárója, hivatali felettese útján történik.

(4) Ha az állomány szabályszerűen értesített tagja a meghallgatáson nem jelenik meg, a fegyelmi jogkört gyakorló az állomány tagja megjelenése érdekében annak szolgálati elöljárója, hivatali felettese útján ismételten intézkedik.

(5) Ha az állomány eljárás alá vont tagja az értesítés átvételét megtagadja, vagy a fegyelmi eljárásban önhibájából nem vesz részt, a fegyelmi eljárás lefolytatható, és a fenyítés kiszabható. Az értesítés átvételének megtagadását, illetve a fegyelmi eljárástól való távolmaradást jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6) A honvédelmi szervezethez nem tartozó személyt – meghallgatása érdekében – a vizsgáló felkeresi.

144. § (1) Az állomány eljárás alá vont tagját a fegyelmi vizsgálat során eljárási jogaira valamennyi eljárási cselekmény esetén ki kell oktatni. A kioktatás tényét az eljárási cselekményről szóló jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2)³⁶⁵ Az állomány eljárás alá vont tagja, ügyvédje a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról – az adatvédelmi szabályok betartása mellett – feljegyzést, másolatot készíthet.

(3)³⁶⁶ A fegyelmi vizsgálat befejezését megelőzően a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját értesíti, hogy az iratismertetésen – a megjelölt időpontban – jelenjen meg. Ha az állomány eljárás alá vont tagjának van ügyvédje, a vizsgáló az ügyvédet felhívja az iratismertetésen történő megjelenésre.

(4)³⁶⁷ Az iratismertetés során az állomány eljárás alá vont tagja, ügyvédje bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt.

(5) A 143. § (2)–(5) bekezdését az iratismertetés esetén is alkalmazni kell.

145. § (1) A vizsgáló

(2)³⁶⁹ A fegyelmi jogkört gyakorló az összefoglaló jelentést, továbbá az ügyben készült iratokat megvizsgálja, és az iratok kézhezvételétől számított 5 napon belül személyes meghallgatást tűz ki, ha megítélése szerint a fegyelmi vizsgálat anyaga a fegyelmi felelősség elbírálására alkalmas. A vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját a személyes meghallgatásról értesíti, az ügyvédet pedig felhívja a személyes meghallgatáson való részvételre.

(3)³⁷⁰ A fegyelmi jogkört gyakorló a személyes meghallgatást az állomány eljárás alá vont tagja, ügyvédje, valamint a vizsgáló jelenlétében tartja meg. A személyes meghallgatásról feljegyzést kell készíteni, és azt az iratokhoz kell csatolni.

(4) A fegyelmi jogkört gyakorló a személyes meghallgatást követő 5 napon belül

(5) Az elöljáró parancsnok az iratok kézhezvételétől számított 15 napon belül személyes meghallgatást tűz ki, és dönt a fegyelmi ügyben, ha a fegyelmi vizsgálat anyaga a fegyelmi felelősség elbírálására alkalmas.

146. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló vagy az elöljáró parancsnok kiegészítő eljárást rendelhet el, ha megítélése szerint a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy elbírálását lényegesen befolyásolja.

(2) A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidő nem számít bele a fegyelmi jogkört gyakorló és az elöljáró parancsnok részére a 145. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott elbírálási határidőbe.

147. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló döntését határozatba kell foglalni, amely bevezető és rendelkező részből, valamint indokolásból áll.

(2) Fenyítés kiszabását tartalmazó határozat esetén

(3) A Hjt. 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítést kiszabó határozat rendelkező részében utalni kell arra is, hogy a határozat jogerőre emelkedésével a szolgálati viszony a Hjt. 68. § (1) bekezdés k) pontja szerint megszűnik.

(4) A figyelmeztetés kiszabásáról szóló határozat a (2) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában és c) pontjában meghatározottakat tartalmazza, valamint a rendelkező részben a figyelmeztetés kiszabásának tényét és a kihirdetés módját kell szerepeltetni.

(5) Súlyosító körülménynek minősül különösen

(6) Enyhítő körülménynek minősül különösen, ha

148. § A 147. § (2) bekezdésétől eltérően a fegyelmi eljárást megszüntető határozat

149. § (1)³⁷² A fegyelmi jogkört gyakorló döntését tartalmazó határozatot az állomány eljárás alá vont tagjával, valamint ügyvédjével közölni kell.

(2) Ha az állomány tagja a jogorvoslati jogáról lemond, azt jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3)³⁷³ A határozat egy példányát – ha az minősített adatot nem tartalmaz – az állomány eljárás alá vont tagja, valamint ügyvédje részére kézbesíteni kell. Ha a határozat minősített adatot tartalmaz, a határozat kivonatát kell kézbesíteni.

(4)³⁷⁴ A jogorvoslatra nyitva álló határidő számítása szempontjából a fegyelmi jogkört gyakorló döntését tartalmazó határozatnak az állomány eljárás alá vont tagjával való közlése, ügyvéddel eljáró eljárás alá vont esetén az ügyvéddel való közlése az irányadó.

150. § (1)³⁷⁵ A fegyelmi jogkört gyakorló döntését tartalmazó határozat ellen az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja beleegyezésével ügyvédje is fellebbezéssel élhet.

(2) A fellebbezés elbírálására az elöljáró parancsnok jogosult.

(3)³⁷⁶ Az MH PK által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a miniszterhez kell felterjeszteni.

(4) A fellebbezés elbírálására jogosult a hozzá felterjesztett iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja.

151. § Ha a jogerős határozat fenyítést tartalmaz, a határozatot állománygyűlésen, a fenyítettel legalább azonos szolgálati beosztásúak és legalább azonos rendfokozatúak előtt – a jogerőre emelkedésétől számított – 30 napon belül ki kell hirdetni. A kihirdetésen a fenyített szolgálati elöljárója is jelen lehet.

152. § (1) A pénzbírságot, a pénzbüntetést a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a szolgálati helyen befizetni.

(2) A fegyelmi jogkört gyakorló a fenyített kérelmére legfeljebb 6 havi fizetési könnyítést engedélyezhet.

(3) A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha

(4)³⁷⁷ A részletfizetési engedélynek tartalmaznia kell a részletfizetés elmulasztásának (6) bekezdés szerinti következményeire történő figyelmeztetést.

(5) Ha a fenyített a jogerősen kiszabott pénzbírságot vagy pénzbüntetést az előírt határidőben nem fizette meg, és fizetési könnyítés iránti kérelmet sem terjesztett elő, tartozását a következő havi illetményéből le kell vonni.

(6) Ha a fenyített a részletfizetést elmulasztja, a hátralék egy összegben esedékessé válik, és azt a következő havi illetményéből le kell vonni.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti havi illetményből történő levonásra a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

153. § A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre, katonai vétségekre a 128–152. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy pénzbírság vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a határozat rendelkező része a pénzbírság vagy pénzbüntetés összegét is tartalmazza.

154. § (1) E Fejezetet az állomány tagjának a Hjt. 162. § (1) bekezdés c) pontja szerinti katonai szolgálatra méltatlansága (a továbbiakban: méltatlanság) megállapítására kell alkalmazni.

(2) A méltatlanságra a VII. Fejezetben foglaltakat az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Nem alkalmazható a 128–130. §, a 131. § (1) és (3) bekezdése, a 134. §, a 135. §, a 136. § (1) bekezdése, a 142. §, a 144. § (3)–(5) bekezdése, a 145. §, a 146. §, a 147. § (3)–(6) bekezdése és a 149. § (1) és (2) bekezdése.

155. § (1) A méltatlansági jogkört gyakorlót a (2) és (3) bekezdés és az 1. melléklet határozza meg.

(2)³⁷⁸ A miniszter, valamint az MH PK – indokolt esetben – a méltatlansági eljárást bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhatja, melyről írásban tájékoztatja a méltatlansági jogkört gyakorlót.

(3)³⁷⁹ Az MH PK jár el, ha a méltatlansági eljárás során szükséges az állományilletékes parancsnok tanúként történő meghallgatása.

156. § (1) A méltatlansági eljárás méltatlansági vizsgálatból és a méltatlansági bizottság eljárásából áll.

(2) A méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlanság megállapítását megalapozó cselekményről való tudomásszerzés esetén elrendeli a méltatlansági eljárást, és a méltatlansági vizsgálat lefolytatására vizsgálót jelöl ki a jogi és igazgatási szolgálat tagjai közül.

(3) A méltatlansági vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. A méltatlansági vizsgálat az elrendelő határozat vizsgáló által történt átvételével kezdődik, és az összefoglaló jelentés méltatlansági jogkört gyakorló részére történő felterjesztésével fejeződik be.

(4) A vizsgáló a méltatlansági vizsgálat során összegyűjti mindazokat a bizonyítékokat, amelyek a tényállás megállapításához, a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükségesek.

(5) A vizsgáló a méltatlansági vizsgálatról összefoglaló jelentést készít. Az összefoglaló jelentésben a vizsgáló

(6) A vizsgáló a vizsgálati iratokat és az összefoglaló jelentést felterjeszti a méltatlansági jogkört gyakorlónak.

157. § (1)³⁸⁰ Ha a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági eljárást nem szünteti meg vagy nem függeszti fel, továbbá, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnik, az összefoglaló jelentés kézhezvételétől vagy a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnésének tudomásra jutásától számított 5 munkanapon belül háromtagú méltatlansági bizottságot hoz létre.

(2) A méltatlansági bizottság

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány eljárás alá vont tagjának írásbeli kérelmére a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági bizottság létrehozása nélkül is döntést hozhat.

158. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke

(2) A méltatlansági bizottság elnökét és tagjait a honvédségi szervezet állományából kell kijelölni úgy, hogy a bizottság egyik tagja

(3)³⁸³ A méltatlansági bizottság elnökét és tagjait a 155. § (2) és (3) bekezdése esetén, az ügyet magához vonó miniszter, vagy az MH PK az (1) és a (2) bekezdésre figyelemmel jelöli ki.

159. § (1)³⁸⁴ A méltatlansági bizottság elnöke a méltatlansági bizottság ülését a bizottság kijelöléséről szóló határozat, az összefoglaló jelentés és a vizsgálati iratok kézhezvételét követő 15 napon belüli időpontra az összefoglaló jelentés megküldésével hívja össze.

(2)³⁸⁵ A méltatlansági bizottság elnöke a méltatlansági bizottság ülésének időpontjáról az állomány eljárás alá vont tagját, a bizottság tagjait és a vizsgálót értesíti, az állomány eljárás alá vont tagjának ügyvédjét pedig felhívja az ülésen való részvételre. Az értesítésre és a felhívásra a 143. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azt a címzettnek a bizottsági ülés előtt legalább 3 nappal korábban kell kézbesíteni.

(3) A méltatlansági bizottság ülésén az elnöknek, a tagoknak és a vizsgálónak együttesen kell jelen lenniük. A méltatlansági bizottság ülésén a vizsgáló részvétele kötelező.

160. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke a 159. §-on túl

(2) A méltatlansági bizottság az ülésén értékeli a bizonyítékokat, további bizonyítást folytathat, iratokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat vagy az újabb ülésig a vizsgálót a méltatlansági jogkört gyakorló útján pótvizsgálatra, bizonyítékok beszerzésére hívhatja fel.

(3) A pótvizsgálatot a felhívástól számított 8 napon belül kell befejezni. Pótvizsgálat esetén annak befejezésétől számított 8 napon belül a méltatlansági bizottság folytatólagos ülést tart.

161. § (1)³⁸⁶ A méltatlansági bizottság ülésén lehetővé kell tenni, hogy az állomány eljárás alá vont tagja, vagy nevében ügyvédje az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban vagy írásban előterjeszthesse, egyéb bizonyítási indítványt tegyen. A bizonyítási indítványról a méltatlansági bizottság elnöke az ülésen dönt. Az indítványt és a döntést is jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A méltatlansági bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Ha a méltatlansági bizottság zárt ülést tart, azon a bizottság elnöke és tagjai vehetnek részt.

162. § (1) A legénységi állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülést követő 5 napon belül zárt ülésen, egyszerű többséggel dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról. Ha a zárt ülésen a méltatlanságról a méltatlansági bizottság nem tud dönteni, a méltatlansági bizottság elnöke 8 napon belül ismételt ülést tart.

(2) A méltatlansági bizottság a döntését jegyzőkönyvbe foglalja, mely tartalmazza a méltatlanság kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait.

(3)³⁸⁷ A méltatlansági jogkört gyakorló kötve van a méltatlansági bizottság döntéséhez. A méltatlansági bizottság döntését tartalmazó jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a méltatlansági jogkört gyakorló határozatban állapítja meg az állomány tagjának méltatlanságát, vagy a méltatlansági eljárást megszünteti.

163. § (1) A tiszti vagy az altiszti állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülését követő öt napon belül zárt ülésen javaslatot tesz a méltatlansági jogkört gyakorlónak a méltatlanság vagy annak hiánya megállapítására.

(2) A javaslatot jegyzőkönyvbe kell foglalni, melynek tartalmaznia kell a javaslatot megalapozó tényállást, a javaslat indokait, valamint, ha a méltatlansági bizottság nem tudott egyöntetű döntést hozni, úgy a különvéleményt megalapozó tényállást és indokait.

(3) Főtiszt, tiszt, zászlós és altiszt esetén a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül a méltatlansági jogkört gyakorló határozatban megállapítja az állomány tagjának méltatlanságát, vagy a méltatlansági eljárást megszünteti. A méltatlansági jogkört gyakorló nincs kötve a méltatlansági bizottság javaslatához.

(4) Az (1)–(3) bekezdést a 155. § (2) és (3) bekezdése esetén is alkalmazni kell.

164. § (1) A méltatlanságot megállapító határozat

(2) A méltatlansági eljárást megszüntető határozat esetén

(3) A méltatlanságot megállapító határozat közlésének napján az állomány tagjának szolgálati viszonya a Hjt. 68. § (1) bekezdés m) pontja szerint megszűnik.

165. § Tábornok esetén a Hjt. 187. § (1) bekezdése szerinti előterjesztési javaslat

166. § (1) A KNBSZ hivatásos állományú tagjára e rendelet állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(2)³⁸⁹ Nem alkalmazható a 3. § (6) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 10. § (2) bekezdése, a 18. § (2) és (2a) bekezdése, a 22. § (1) bekezdése, a 26/A–26/F. §, a 28. § (1) bekezdése, a 30. § (2) bekezdés g) pontja, a 38. §, az 52. § (1) bekezdése, a 79. § (1) bekezdés a) pontja, a 89. § (3) bekezdése, a 94. § (2) bekezdése, a 95. § (1) bekezdése, a 96. §, a 101. § (2) bekezdése, a 103. §, a 105. §, a 111/A. §, a 154–165. §, a 239. § (1) és (3) bekezdése és a 258. §.

(3) Nem alkalmazható a 131. § (2) bekezdése és a 139. §, ha a KNBSZ fegyelmi eljárás alá vont tagja a fegyelemsértést a KNBSZ-nek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 6. §-ában meghatározott feladataival kapcsolatban követte el.

167. § (1) A KNBSZ főigazgatója a KNBSZ hivatásos állományú tagja tekintetében

(2)³⁹¹ A Hjt. 196. §-ának alkalmazása esetén az MH PK (1) bekezdés c) pontja szerinti egyidejű tájékoztatása kizárt.

(3) A KNBSZ főigazgatójának munkáltatói jogkörét a miniszter magához vonhatja.

(4)³⁹² A KNBSZ személyügyi szerve vezetőjének munkáltatói jogköreit a főigazgató magához vonhatja.

167/A. §³⁹³ A KNBSZ főigazgatója tábornokot az MH PK egyidejű tájékoztatásával nyilváníthat a „Katonai szolgálat halottjává”.

168. § (1) A javaslati lapot a KNBSZ a saját nyilvántartási rendszeréből állítja elő.

(2) A döntési lapon rögzített döntésről a KNBSZ személyügyi szervének vezetője egyéni vagy összesítő határozatot hoz.

(3)³⁹⁴ A 17/A. § (1) bekezdésétől eltérően a KNBSZ állománya esetében a KNBSZ személyügyi szervének vezetője végzi a miniszter hatáskörébe tartozó személyügyi döntések, a köztársasági elnök jogköreivel összefüggő, a személyügyi szakterületet érintő miniszteri előterjesztések előkészítését, valamint ezen állomány vonatkozásában kiadmányozza a döntési lap alapján meghozott határozatokat, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a miniszter.

169. § (1) A 9. § (2) bekezdés a) pontja esetén a KNBSZ főigazgatója nemzetbiztonsági érdekből is dönthet jegyzőkönyv felvételéről.

(2) A személyi beszélgetés lefolytatását a miniszter magához vonhatja.

169/A. §³⁹⁵ (1) A szolgálati viszony kezdő időpontja a Hjt. 194. §-a szerinti alkalmassági feltételek teljesülése esetén a 170. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés időpontja.

(2) A 22. § (2) bekezdésében foglaltakról a Hjt. 196. §-ának hatálya alá tartozó állomány tekintetében a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés időtartamára a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben dönt.

169/B. §³⁹⁶ (1) A Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylés időtartama alatt a 26/B. §-ban meghatározott katonai végzettséggel nem rendelkezők tiszti alaptanfolyama helyett a KNBSZ a nemzetbiztonsági tevékenységi körben rendszeresített beosztások sajátosságainak megfelelően, az MH Parancsnoksága által meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével hajtja végre a katonai végzettséggel nem rendelkező tisztek tanfolyami rendszerű felkészítését.

(2) Az állomány 2020. január 1-jét követően kinevezett tagját az (1) bekezdés szerinti tanfolyamra

(3) A KNBSZ főigazgatója az állomány (2) bekezdés szerinti tagja tekintetében szolgálati érdekből vagy egészségügyi okból legfeljebb 2 év halasztást engedélyezhet a beiskolázás alól.

169/C. §³⁹⁷ (1)³⁹⁸ A Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylés időtartama alatt a 26/C. §-ban, a 26/E. §-ban és a 26/F. §-ban meghatározott tanfolyamok teljesítésének felel meg a KNBSZ-nél végrehajtásra kerülő, beosztásra felkészítő szakmai tanfolyamok teljesítése.

(2)³⁹⁹ Az (1) bekezdés szerinti, a KNBSZ-nél végrehajtásra kerülő tanfolyamokat a KNBSZ a 26/C. §, a 26/E. § és a 26/F. § szerinti tanfolyamokra vonatkozó és az MH Parancsnoksága által meghatározott követelmények figyelembevételével, a katonai nemzetbiztonsági szakfeladatok ellátására való felkészítés elsőbbségével hajtja végre.

169/D. §⁴⁰⁰ (1) Ha az állomány tagja a 169/A. §-ban foglaltak alapján mentesült az alapkiképzés végrehajtása alól, a Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylés megszűnését, megszüntetését követő egy éven belül az állomány tagjának végre kell hajtania az MH Parancsnoksága által szervezett alapkiképzést.

(2)⁴⁰¹ A Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylés megszűnését, megszüntetését követően az állomány tagjának a szolgálati beosztásba kinevezést követő egy éven belül teljesíteni kell a 26/A–26/C. §-ban, valamint a 26/E. és 26/F. §-ban meghatározott tanfolyami kötelezettségeket.

170. § (1)⁴⁰² A Hjt. 46. § (1) bekezdés d) és v) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezést és a Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylést a KNBSZ főigazgatója kezdeményezi.

(2) A 67. § (2) bekezdés alkalmazására a KNBSZ főigazgatója által meghatározott adattartalommal kerülhet sor.

171. § (1)⁴⁰³ A KNBSZ állománya tekintetében a szolgálati beosztásba kinevezésre, áthelyezésre tervezett személyt az idegennyelv-ismereti követelmény alól a KNBSZ főigazgatója munkáltatói döntésben mentesítheti annak figyelembevételével, hogy a szolgálati beosztás – mérlegelve a szolgálati beosztásban korábban jelentkező feladatok jellegét – ellátható-e eredményesen idegennyelv-ismeret nélkül.

(2) A KNBSZ az egyes szolgálati beosztáshoz tartozó, 27. § szerinti követelményeket a beosztási könyvben, valamint a munkaköri leírásokban rögzíti.

172. § (1) A KNBSZ állománya tekintetében értékelő vezetőnek a 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, legalább alosztályvezető szintű szolgálati elöljáró minősül.

(2) Ha az értékelési időszak alatt az érintett személy két hónapot meghaladóan vezénylésre kerül, az értékelést a KNBSZ főigazgatója által kijelölt, az érintett munkájának irányítását végző szervezeti elem legalább azonos rendfokozatú vezetője végzi.

(3) A teljesítményértékelés más szervezet számára nem adható át. A KNBSZ állományából történő áthelyezés, kinevezés vagy képzésre történő vezénylés megtervezéséhez az elért pontszámról a KNBSZ személyügyi szerve igazolást állít ki.

173. § (1) A KNBSZ-nél rendszeresített beosztások és munkakörök betöltését a KNBSZ tervezi, és a miniszter hagyja jóvá.

(2) Az előmenetelek tervezését a KNBSZ személyügyi szervének koordinálásával a KNBSZ főigazgatója hajtja végre az általa kijelölt vezetők bevonásával.

(3) A nemzetbiztonsági szakon tanulmányokat folytatók beosztásba helyezését a KNBSZ főigazgatója tervezi. Megfelelő beosztás hiányában a honvédségi szervezeteknél történő szolgálati beosztás megtervezését e rendelet általános eljárási szabályai szerint kell végrehajtani.

174. § (1)⁴⁰⁴ A KNBSZ önálló, a Katonai Vizsgaközponttal azonos jogosítványokkal felruházott és a beosztások betöltéséhez szükséges képzéseket tanfolyami keretek között végrehajtani jogosult képző- és vizsgaközpontot működtet.

(2)⁴⁰⁵ A KNBSZ állománya tekintetében a minősítő és a fokozati vizsgákat a Katonai Vizsgaközpont által kiadott követelmények figyelembevételével a KNBSZ főigazgatója által kijelölt bizottság hajtja végre. A bizottság összetételét, kijelölésének és a vizsgáztatás végrehajtásának rendjét a KNBSZ főigazgatója határozza meg.

(3)⁴⁰⁶ A minősítő és a fokozati vizsga eredménye a KNBSZ saját személyügyi nyilvántartásában kerül rögzítésre. Honvédségi szervezethez történő áthelyezés esetén az utolsó érvényes minősítő vizsga pontszámát, valamint a fokozati vizsga szintjét és a vizsga letételének időpontját kell a központi személyügyi nyilvántartó rendszerben feltüntetni.

(4)⁴⁰⁷ A KNBSZ képző- és vizsgaközpontja – a 169/B. §-ban meghatározottakon túl – jogosult a 2. melléklet 1. pontja szerinti

(5)⁴⁰⁸ A (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti képzéseket a KNBSZ képző- és vizsgaközpontja a kijelölt honvédelmi szervezetekkel történő és a képesítések megfeleltetésére, valamint elismertetésére is kiterjedő együttműködési megállapodás alapján, a nemzetbiztonsági képzési igények kielégítésének elsőbbsége szerint hajtja végre.

174/A. §⁴⁰⁹ (1) A KNBSZ főigazgatója szolgálati érdekből, a képzés jellegére tekintettel a KNBSZ állományának tagját saját költségvetése terhére a központi képzési katalógusban nem szereplő, nemzetbiztonsági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó képzésre vezényelheti, vagy tanulmányi szerződést köthet a KNBSZ állományának tagjával.

(2) A tanulmányi szerződés tartalmára vonatkozóan a 109. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

174/B. §⁴¹⁰ A KNBSZ állománya tagjának a 108. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzésen történő részvételét a KNBSZ saját költségvetése terhére, tanulmányi szerződés megkötésével is támogathatja.

175. §⁴¹¹ Fizetési könnyítést a KNBSZ által saját költségvetésből finanszírozott képzések tekintetében a KNBSZ főigazgatója engedélyezhet.

176. § A KNBSZ állománya esetén a naptári évenként teljesíthető túlszolgálat felső határa személyenként 600 óra.

177. § (1) A 131. § (3) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a KNBSZ-nek az Nbtv.-ben meghatározott feladataival kapcsolatban elkövetett fegyelemsértés esetén a KNBSZ főigazgatójának fegyelmi jogkörét csak a miniszter vonhatja el.

(2) A 133. § azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a szolgálati elöljáró a jelentést szóban is megteheti.

(3) A 145. § (2) és (3) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a személyes meghallgatást a fegyelmi jogkört gyakorló által kijelölt személy is kitűzheti és megtarthatja.

(4)⁴¹² Az MH PK és a KNBSZ főigazgatója az általa hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a miniszterhez terjeszti fel.

180/A. § (1) A KNBSZ állományába szolgálati viszony létesítésére tervezett önkéntes tartalékos katonák felvételi eljárását a főigazgató intézkedésben határozza meg.

(2) A KNBSZ-nél szolgálati beosztást betöltő önkéntes tartalékos katona szolgálati beosztásra és kiképzésre való felkészítésével kapcsolatos követelményeket a főigazgató határozza meg.

(3) A KNBSZ vonatkozásában az önkéntes tartalékos katonák által betölthető szolgálati beosztásokat a honvédelmi miniszter által jóváhagyott hadi állománytábla tartalmazza.

181. § (1) E Fejezetet az állomány tagja – ideértve a KNBSZ hivatásos állományú tagját is – külföldi szolgálatra vezénylésére és az általa teljesített külföldi szolgálatra kell alkalmazni.

(2) E Fejezet rendelkezéseit a készenléti alegységek esetén annak megfelelően kell alkalmazni, hogy az alegység milyen külföldi szolgálatteljesítési formára került kijelölésre.

182. § (1) Az I., a III., az V. és a VI. Fejezetet e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően alkalmazni kell.

(2)⁴¹⁵ Nem alkalmazható a 3. § (2) bekezdése, a 47. § (1) bekezdése, a 79. § (1) bekezdése, a 108. § (1) és (2) bekezdése, a 122. §, a 124. § (1) bekezdése és a 126. §.

183. § (1) Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja Hjt. 209. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi felelősségének megállapítására a VII. Fejezetet az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Nem alkalmazható a 129. §, a 136. § (1) bekezdése, a 139. §, a 140. §, a 142. § (1) bekezdése, a 143. § (1) és (2) bekezdése, a 145. § (3) bekezdése, és a 150. § (1) bekezdése.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja által külföldi szolgálatteljesítés során elkövetett fegyelemsértés elbírálására a VII. Fejezetet kell alkalmazni akkor, ha a fegyelmi eljárás a vezénylés ideje alatt elrendelésre került, azonban annak befejezése előtt

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a VII. Fejezetet kell alkalmazni akkor is, ha az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja által külföldi szolgálatteljesítés során elkövetett fegyelemsértés miatt a fegyelmi eljárás megindítására a vezénylés Hjt. 209. § (3) bekezdése szerinti megszüntetését vagy a vezénylés időtartamának lejártát követően kerül sor.

184. § Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja méltatlanságának megállapítására a VIII. Fejezetet az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

185. § Állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorol a külföldi szolgálat időtartama alatt

186. § (1)⁴²⁰ Az 1. § 10. pont i) alpontja kivételével az ideiglenes külföldi szolgálatra az állomány szolgálati alárendeltségébe tartozó tagját

(2)⁴²² Az (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti vezetők ideiglenes külföldi szolgálatának elrendelésére a miniszter, a h) pont szerinti vezető esetében a szakmai elöljáró jogosult.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vezetők

187. § (1)⁴²³ Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja az eredeti külföldi szolgálati beosztása ellátása mellett határozatban vagy parancsban rangidős nemzeti képviselőnek az egyéni, tartós külföldi szolgálat ellátása esetén az MH PK, a művelet irányításáért felelős katonai – mint a vezénylés helye szerinti állományilletékes – szervezethez tartozó külszolgálati tevékenység esetén a művelet irányításáért felelős katonai vezetője által kijelölhető. A rangidős nemzeti képviselő elöljárói, illetve felettesi jogkörrel nem rendelkezik, de a számára rangidősi minőségében meghatározott feladatok elvégzése érdekében – a 188. § keretei között – jogosult feladatot szabni az illetékességi területéhez tartozó állománynak, feltéve, ha az nem akadályozza az állomány tagjának szolgálati tevékenységét, és a feladat nem tartozik más elöljáró feladatkörébe. A kijelöléssel együtt járó jogokról és kötelezettségekről az állomány tagját tájékoztatni kell.

(2) A rangidős nemzeti képviselői feladatok ellátásáért külön díjazás nem jár.

(3) A rangidős nemzeti képviselő jogköre az állomáshelyen szolgálatot teljesítőkre, továbbá az állomány szolgálati feladat végrehajtása érdekében kirendelt tagjaira, és katonai alegységekre terjed ki. A rangidős nemzeti képviselő az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagjainak személyi adataiba nem tekinthet be, személyügyi eljárásban nemzeti rangidős minőségében nem vehet részt.

(4) A rangidős nemzeti képviselőt ebben a minőségében az állományilletékes parancsnok, illetve az 1. § 10. pont b), c), h)–j) és n) alpontja szerinti esetekben a külön rendelkezésben meghatározott nemzeti képviselő, vagy hivatalvezető utasíthatja, és neki tartozik jelentési kötelezettséggel.

188. § (1) A rangidős nemzeti képviselő

(2) A kijelölésről szóló munkáltatói döntés, nemzetközi megállapodás, illetve műveleti utasítás a rangidős nemzeti képviselő számára további feladatokat határozhat meg.

189. § (1) Rangidős nemzeti képviselőt a tartós külföldi szolgálatot teljesítő állomány azonos állomáshelyen, egy parancsnokság alá tartozó, vagy egy földrajzilag körülhatárolható helyen együtt tartózkodó több tagja közül lehet kijelölni, ha a feladat teljesítése vagy a külföldi állomáshely igénye alapján ez szükséges, így különösen

(2) Szükség esetén – az adott földrajzilag körülhatárolható helyen található állomáshelyek egymás közötti viszonyához igazodva – több szinten is kijelölhetők rangidős nemzeti képviselők.

(3) Ideiglenes külföldi szolgálat, illetve egy évet meg nem haladó időtartamú külföldi képzésen történő részvétel esetében kijelölés hiányában szükség esetén a delegációvezetőt, illetve a csoportparancsnokot kell rangidős nemzeti képviselőnek tekinteni.

(4) A rangidős nemzeti képviselő a katonadiplomáciai szolgálatot ellátó állomány vonatkozásában nem rendelkezik illetékességgel.

190. §⁴²⁴ (1) A külföldi szolgálatra vezénylés a 13. §-on túl tartalmazza különösen

(2) Az (1) bekezdés a) pontját a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítőkre nem kell alkalmazni.

191. § (1)⁴²⁵ A külföldi szolgálatra vezénylésről szóló munkáltatói döntést sürgős esetben az 1. § 10. pont a), d) és e) alpontja szerinti külföldi szolgálat esetén az MH PK általános vagy a katonai szervezetre vonatkozó parancsa helyettesítheti.

(2) Az (1) bekezdés esetén az állomány tagjának vezényléséről szóló jognyilatkozatot utólag, a feladat megkezdésétől számított 30 napon belül el kell készíteni.

192. § (1) Az ideiglenes külföldi szolgálatra vezénylés a 13. §, és a 190. § (1) bekezdés a), c), d) pontján túl tartalmazza különösen

(2) A KNBSZ költségvetése terhére elrendelt ideiglenes külföldi szolgálat esetén a vezénylés tartalmi elemeit a KNBSZ főigazgatója határozza meg.

(3)⁴²⁷ Az ideiglenes külföldi szolgálatra vezénylésről szóló munkáltatói döntést a változás tudomásra jutásának napjától számított nyolc napon belül módosítani kell, ha az utazás során a munkáltatói döntésben foglaltakhoz képest változás következik be.

193. § (1) Az állomány tagjának beleegyezése szükséges a külföldi szolgálathoz