Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2013. évi XCIX. törvény

2013. évi XCIX. törvény

a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról1

2013.10.01.

1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

1. §2

2. § A Vht. 10. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

„e) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről, fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról, valamint az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,”

3–8. §3

9. § A Vht. 230. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kamara a végrehajtó működésének ellenőrzését az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott eljárás lefolytatásával végzi, ennek keretében az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott időszakonként minden végrehajtó tevékenységének átfogó vizsgálatát el kell végezni. A kamara elnöke indokolt esetben írásbeli, az elrendelésének okát is tartalmazó határozattal hivatalból elrendelheti a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát; a miniszter megkeresésére a vizsgálatot el kell rendelni.”

10. § A Vht. a következő 230/A. §-sal egészül ki:

„230/A. § (1) A kamara elnöke a végrehajtó vizsgálatának elrendelésével egyidejűleg kijelöli a vizsgálatot végző személyeket.
(2) A vizsgálatot végző személy a vizsgálat lefolytatása érdekében a végrehajtó irodájába beléphet, végrehajtói működésével kapcsolatos iratait, nyilvántartásait, pénzügyi bizonylatait megtekintheti, azokról másolatot készíthet, végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt vehet, a kamara nyilvántartásaiból adatot igényelhet és felhívhatja a végrehajtót a vizsgálat tárgyára vonatkozó adatszolgáltatására, tájékoztatás adására.
(3) A végrehajtó köteles a vizsgálatot végző személy felhívásának eleget tenni, a vizsgálat elvégzése érdekében valamennyi rendelkezésére álló adatot, iratot rendelkezésére bocsátani, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni, irodájába a belépést és az iratokba, nyilvántartásokba, pénzügyi bizonylatokba a betekintést biztosítani; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a helyszíni vizsgálaton nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik, ez a vizsgálat lefolytatását nem gátolja.
(4) A végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat azzal, hogy a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség a vizsgált személyt alkalmazó végrehajtót is terheli.
(5) A vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a kamara elnökének és a miniszternek is meg kell küldeni. A miniszter végrehajtó vizsgálata esetében a vizsgálati jegyzőkönyv beérkezését követő 60 napon belül a 239. § (4a) bekezdése szerint jár el vagy fegyelmi feljelentést tesz a végrehajtóval szemben, ha pedig ezen intézkedések megtétele nem szükséges, az iratokat visszaküldi a kamara részére.
(6) A miniszter által vezetett minisztérium képviselője jogosult a végrehajtó vizsgálatán részt venni, a vizsgálat tárgyát képező adatokat megismerni.”

11. § A Vht. 233. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,)

„h) akivel szemben a 227. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti.”

12. § (1) A Vht. 239. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)

„e) a végrehajtó a kinevezését követően keletkezett összeférhetetlenséget felszólításra nem szüntette meg.”

(2) A Vht. 239. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha a 230/A. § alapján lefolytatott átfogó vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy a végrehajtó jogszabályban meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy rendszeresen ismétlődően megszegte.”

(3) A Vht. 239. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Összeférhetetlenség esetén a kamara írásban felszólítja a végrehajtót, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg; e határidő eredménytelen eltelte esetén jelenti be a miniszternek az összeférhetetlenség fennállását.”

13. § A Vht. 240/F. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kamara törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha)

„f) a vele szemben a nyilvántartásba vételét követően keletkezett összeférhetetlenséget kamarai felszólításra 30 napon belül nem szüntette meg.”

14. § A Vht. 241. § (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kamara törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékéből, ha)

„f) a vele szemben a nyilvántartásba vételét követően keletkezett összeférhetetlenséget kamarai felszólításra 30 napon belül nem szüntette meg.”

15. § A Vht. a 241. §-t követően a következő alcímmel és 241/A. §-sal egészül ki:

„Képzési, továbbképzési kötelezettség
241/A. § (1) A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt köteles a kamara által szervezett képzésen és továbbképzésen részt venni.
(2) A végrehajtó köteles az alkalmazásában álló végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt részére a kamara által szervezett képzésen történő részvétel lehetőségét biztosítani, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni.”

16. § A Vht. 274. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fegyelmi bíróság bírái és vizsgálóbiztosai e feladatukat ítélkezési, igazgatási, illetve végrehajtói, kamarai munkájuk mellett látják el, és fegyelmi bírósági tevékenységükkel arányos díjazásra jogosultak. A díjazás részletes szabályait a fegyelmi bírák esetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke szabályzatban állapítja meg, a vizsgálóbiztosok esetében pedig a kamara határozza meg.
(5) A fegyelmi bíróság megállapítja ügyrendjét, melyet az Országos Bírói Tanács hagy jóvá és tesz közzé a bíróságok központi internetes honlapján.”

17. § A Vht. 278. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A tárgyalást 30 napon belüli időpontra kell kitűzni.”

18. § A Vht. 279. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„279. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni. Ennek érdekében a vizsgálóbiztos nyilatkoztatja az eljárás alá vont személyt, tanúkat hallgathat meg, szakértő közreműködését veheti igénybe és egyéb bizonyítást végezhet.
(2) A vizsgálóbiztos a fegyelmi vizsgálat során a tényállás megállapítása céljából és ahhoz szükséges mértékben a kamara nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az eljárás alá vont személy irodájába beléphet, irataiba, nyilvántartásaiba és pénzügyi bizonylataiba betekinthet.
(3) Az eljárás alá vont személy – továbbá az eljárás alá vont személyt foglalkoztató végrehajtó – köteles a vizsgálóbiztos felhívásának eleget tenni, a tényállás körülményeinek tisztázása érdekében valamennyi rendelkezésére álló adatról tájékoztatni, irodájába a vizsgálóbiztos belépését biztosítani.
(4) Ha az eljárás alá vont személy (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozott, ez az eljárás lefolytatását nem gátolja, azonban a fegyelmi eljárás során e körülményt szintén értékelni kell. Erre a vizsgálóbiztos figyelmezteti az eljárás alá vont személyt.
(5) A vizsgálóbiztos a kirendelését tartalmazó határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a fegyelmi vizsgálat eredményéről a fegyelmi tanácsnak írásban jelentést tesz, és a jelentést megküldi a miniszternek és a kamarának is. A vizsgálóbiztos indokolt kérelmére a fegyelmi tanács a jelentéstételre nyitva álló határidőt egy ízben további 30 nappal meghosszabbíthatja.”

19. § A Vht. 280. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentését figyelembe véve a következőképpen intézkedik:)

„d) 60 napon belüli időpontra kitűzi a fegyelmi tárgyalást.”

20. § A Vht. 284. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntetőbíróság jogerős határozatában már megállapította az eljárás alá vont személy felelősségét, a fegyelmi bíróság nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont személy nem követte el a terhére rótt cselekményt.”

21. § (1) A Vht. 285. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A fegyelmi tanács a határozatában az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség alól felmenti vagy vétkességét állapítja meg vagy az eljárást megszünteti, és mindegyik esetben dönt az eljárási költség viseléséről.”

(2) A Vht. 285. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha annak tartama alatt az eljárás alá vont személy végrehajtói szolgálata megszűnt, a végrehajtójelöltek, végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből törölték, a 269. §-ban meghatározott idő eltelt vagy a felelősségre vonást kizáró egyéb ok áll fenn. Ha a fegyelmi eljárást azért kell megszüntetni, mert az eljárás alá vont személy végrehajtójelölti, végrehajtó-helyettesi munkaviszonyát megszüntette vagy végrehajtói szolgálatáról lemondott, a fegyelmi bíróság a vétkesség kérdésében határozhat, de fegyelmi büntetést nem szab ki.”

22. § A Vht. 288. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke 30 napon belül megvizsgálja, hogy a fellebbezés a jogosulttól származik-e, határidőben nyújtották-e be, és ettől függően a fellebbezést elutasítja vagy 60 napon belüli időpontra kitűzi a fellebbezési tárgyalást.”

23. § A 296. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jogerős fegyelmi büntetést és a 285. § (2a) bekezdése szerinti, vétkességet megállapító határozatot a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek névjegyzékében fel kell tüntetni.”

24. §4

25. § A Vht. 307. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

„p) az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének, magatartásának ellenőrzésére irányuló kamarai vizsgálatok lefolytatására, a vizsgálat területeire és szempontjaira, valamint a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos által végzett fegyelmi vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat.”

26. § A Vht.

a)5

b) 123. § (2) bekezdés c) pontjában a „végrehajtói iroda tagjának” szövegrész helyébe a „végrehajtói iroda tagjának, valamint a végrehajtó és a végrehajtói iroda alkalmazottjának” szöveg,

c) 233. § (2) bekezdés e) pontjában az „a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott” szövegrész helyébe az „a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott vagy akinek a végrehajtói szolgálatát a miniszter a 239. § (4a) bekezdése alapján szüntette meg” szöveg,

d) 236. § (2) és (4) bekezdésében a „kétmillió” szövegrész helyébe a „húszmillió” szöveg,

e) 236. § (4) bekezdésében a „hatmillió” szövegrész helyébe a „negyvenmillió” szöveg,

f) 237. § (1) bekezdésében a „az általa kijelölt személynek” szövegrész helyébe a „az általa kijelölt személynek igazolni az összeférhetetlenség megszüntetését,” szöveg,

g) 266. § (1) bekezdés a) pontjában a „megszegi” szövegrész helyébe a „megszegi vagy elmulasztja” szöveg,

h) 267. § (1) bekezdés e) pontjában az „500 000 Ft-ig” szövegrész helyébe a „5 000 000 Ft-ig” szöveg,

i) 267. § (2) bekezdés e) pontjában a „100 000 Ft-ig” szövegrész helyébe az „500 000 Ft-ig” szöveg,

j) 267. § (5) bekezdésében az „a kamarát illeti meg” szövegrész helyébe az „az államot illeti meg és azt a bíróság gazdasági hivatala számlájára kell befizetni” szöveg,

k) 292. § (1) bekezdésében a „letartóztatták” szövegrész helyébe a „előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe helyezték, illetve vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el” szöveg,

l) 280. §-ában a „jelentését figyelembe véve” szövegrész helyébe a „jelentését figyelembe véve, a jelentés beérkezését követő 30 napon belül” szöveg,

m) 285. § (2) bekezdésében a „266. § (2) bek.” szövegrész helyébe a „266. § (3) bek.” szöveg,

n) 291. § (3) bekezdésében a „tárgyalást kitűzi” szövegrész helyébe a „15 napon belül a tárgyalást 60 napon belüli időpontra kitűzi” szöveg,

o) 295. § (1) bekezdésében a „költségét” szövegrész helyébe a „költségét – az eljárás alá vont képviseletével felmerült költségek kivétel –” szöveg,

p)–q)6

lép.

27. § Hatályát veszti a Vht.

a) 16. § b) pontjában a „pénzbírság,” szövegrész,

b) 230. § (6) bekezdésében az „évente” szövegrész,

c) 250. § (2) bekezdés p) pontjában az „és helyettes bírósági végrehajtók” szövegrész,

d) 250. § (5) bekezdésében a „ , valamint a fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírságok” szövegrész.

2. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítása

28. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki]

„h) bírósági végrehajtó.”

(2) A Vnytv.

a) 4. § a) pontjában a „közjegyzőt” szövegrész helyébe a „közjegyzőt, a bírósági végrehajtót” szöveg,

b) 7. § a) pontjában a „területi közjegyzői kamara elnöksége” szövegrész helyébe a „területi közjegyzői kamara elnöksége, bírósági végrehajtó esetében a kinevezésre jogosult” szöveg

lép.

(3) A Vnytv. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIX. törvény hatálybalépésének időpontjában már szolgálatban lévő bírósági végrehajtó első alkalommal 2013. december 31-éig tesz vagyonnyilatkozatot.”

3. Záró rendelkezés

29. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, valamint a 3–8. § e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(3) A 2. §, a 9–23. §, a 25. §, a 26. § b)–o) pontja, valamint a 27. és 28. § 2013. október 1-jén lép hatályba.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2013. június 21. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. október 2. napjával.

2

Az 1. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 3–8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 24. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 26. § a) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 26. § p)–q) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére