2014. évi C. törvény

1. §² Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2015. évi

2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek és a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott központi támogatási előirányzatoknak a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2015. december 31-ére tervezett adóssága 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 25 100,4 milliárd forint.

(2) 2015. december 31-én az államadósság-mutató

(3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján 2015. december 31-ére tervezett mértéke 75,4%.

(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2014. év utolsó napján várható 76,3%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

4. § (1) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 1. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2015. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.

(2) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle kifizetések alcímen

(3) A Kormány a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle kifizetések alcím előirányzatából a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai címre, – a 3. mellékletben szereplő I. pont 2. alpont szerinti Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen – átcsoportosíthat, ha a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.

(4) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 3. Központi költségvetési szervek tartozásállományának csökkentése alcímen a központi költségvetési szervek – kiemelten az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények – pénzügyi problémáinak kezelésére.

(5) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a 2015. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

5. § (1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitel, kölcsön felvételére, kötvény kibocsátására, garancia és kezesség vállalására nem jogosult.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetet irányító szerv az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter.

(3) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(4) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

(5) Az állam javára megszerzett, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő, átadott ingatlanok, valamint a PPP-konstrukcióban létrehozott, az állam javára megszerzett sport- és oktatási létesítmények összegszerű korlátozás nélkül adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba.

(6) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

(7) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton vagy jogcímen kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2015. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak növelését.

(8) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rábízott állami vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2015. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használhatók fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2015. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben.

(9)⁴ Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok (8) bekezdés szerinti értékesítése esetén a befolyó bevételeket, továbbá a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 28. cím, 1. alcím, 1. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2015. évben a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel a (8) bekezdésben meghatározott módon.

(10) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, mely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető. A túllépés mértékének számítása során az előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az előirányzat javára év közben a Kormány döntésével biztosított többlet.

(11) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2015. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A 2015. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni.

6. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználását az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevételelmaradás.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg a 3000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat.

7. § (1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználását az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevételelmaradás.

8. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. A tulajdonos joggyakorló szervezet az általa e minőségében a 2015. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével – a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, erről az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2015. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2015. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-áig vállalhat kötelezettséget a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoporton.

(3) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2015. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2015. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-áig vállalhat kötelezettséget a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoporton.

(4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevétel 50%-ával

9. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 21 218,0 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2015. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles 2015. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2029,1 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 460,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve 837,4 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2015. december 20-áig kell teljesíteni.

(8) A központi költségvetési szervek a 25 év alatti és az 55 év feletti, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók 2014. év decemberi foglalkoztatásához kapcsolódóan a szociális hozzájárulási adóból érvényesített, kiadási megtakarítást jelentő adó kedvezményüket kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetések központi költségvetési szervek” megnevezésű, 10032000-01034224-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig.

(9) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2015. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

10. § (1) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 11 064,6 millió forintot utal át a XIX. Uniós fejlesztések fejezet 2. cím, 4. alcím, 8. Társadalmi Megújulás Operatív Program – Nemzeti Foglalkoztatási Alap jogcímcsoport javára. Az átutalást negyedévente egyenlő részletekben kell teljesíteni.

(2) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat nyújt fedezetet az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, 2015. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(3) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2015. évben 1426,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(4) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2015. évben a központi költségvetés javára összesen 10 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(5) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2015. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 21 294,1 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

11. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel.

(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

12. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1–18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti.

13. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1–18. jogcímek között, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között, valamint az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatási céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím,

(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 22. Háziorvosi ellátórendszer megújításának I. üteme jogcímről a jogcímcsoport 1. és a 13. jogcímére az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

14. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

15. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5000,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

16. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 5611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 5500,0 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.

17. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

18. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.

(3) Az Országgyűlés – az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot

19. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

(2)⁶ Az (1) bekezdés b) pontja és a 37. § szerinti esetek kivételével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet kiadási előirányzatai terhére, illetve javára történő előirányzat-átcsoportosításra, valamint e fejezet címrendjének és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány egyedi határozatban jogosult.

(3) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím előirányzatot 2015. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni. A Kormány határozatban dönt e kiadási előirányzat felhasználásáról, ha az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerinti, 2015. szeptember 30-áig benyújtandó jelentésben szereplő, 2015. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) – a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,4%-át.

(4) A Kormány (3) bekezdés szerinti határozatát az államháztartásért felelős miniszter készíti elő, ennek során bemutatja a Kormány számára

(5) A Kormány a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet kiadásai terhére legfeljebb 400,0 millió forintot átcsoportosíthat a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet javára az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogramjának megvalósításához.

(6) A Kormány a 4. § (4) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra átcsoportosíthat.

(7) A Kormány a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet kiadásai terhére átcsoportosíthat más fejezet javára egyes szakképzési célok megvalósítása céljából.

(8) Az I–VI., a VIII., a XXX., és a XXXIV. fejezetek fejezeti tartalék előirányzatát 2015. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni. A fejezeti tartalék az Országgyűlés határozatban adott jóváhagyásával használható fel.

20. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.

(2)⁷ A 10. mellékletben a Kormány irányítása alá tartozó fejezet előirányzatai terhére új kötelezettséget vállalni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet. A 10. mellékletben a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezet előirányzatai esetében új kötelezettség vállalásának feltétele, hogy a kötelezettségvállalásra jogosult előzetesen kikérje az államháztartásért felelős miniszter véleményét. Az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettségvállalásra jogosult kérésére az egyetértést az érintett negyedévben esedékes új kötelezettségvállalások mindegyikére általánosan is, a véleményt pedig az előirányzat teljes összegére vagy annak meghatározott részére vonatkozóan is megadhatja. Az egyetértés és a vélemény megadása során figyelemmel kell lenni a 19. § (4) bekezdés a)–c) pontjában foglalt folyamatok és mutatószámok alakulására, ezen belül az állami vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó, a 10. mellékletben szereplő bevételek éven belüli időbeli teljesülésére.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 6250,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatát legfeljebb 1687,5 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek.

21. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Beruházási Bankban 20 millió euró összegnek megfelelő alaptőke emelésre. Az államháztartásért felelős miniszternek a fizetési kötelezettséget két egyenlő részletben, a 2015–2016. években kell teljesítenie.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: Világbank) szelektív tőkeemelése során 56 336 545,0 amerikai dollár összegnek megfelelő alaptőke emelésre. A tőkeemelésből

(3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Pénzügyi Társaság szelektív tőkeemelése során 839 000,0 amerikai dollár összegnek megfelelő alaptőke emelésre. Az alaptőke emelést 2015-ben kell teljesíteni.

(4) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás 17. alapfeltöltése során 13,5 millió SDR magyar hozzájárulás kifizetésére. Az alapfeltöltést 2015–2023. között, nemzeti valutában kell teljesíteni.

22. § (1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója

(2) A II. Köztársasági Elnökség fejezetet irányító szerv vezetője a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Államfői Protokoll kiadásai jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A legfőbb ügyész a VIII. Ügyészség fejezet 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. EU-tagságból eredő feladatok alcím terhére átcsoportosíthat a VIII. Ügyészség fejezet 1. Ügyészségek cím javára.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

23. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 46. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 3. Konzultációk kiadásai jogcímcsoport terhére a XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(4) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím javára.

24. § A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2015. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2015. évet terhelő kiadásait is.

25. § A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére más fejezetek javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

26. § A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.

27. § A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 5. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek, főiskolák cím, valamint a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 4. Balassi Intézet cím javára.

28. § A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat.

29. § A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot.

30. § (1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása jogcímcsoport és a 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött – a szociális, vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló – megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat.

(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. és 24. alcímhez tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzatai – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket.

(3) A Kormány határozatával – két ütemben – a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel 2015. évben első ütemben a június 30-ig, második ütemben július 1. és december 31. között pénzforgalmilag teljesült mértékéig a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(4) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzatának felhasználásához egyedi 50,0 millió forint értékhatárt elérő és azt meghaladó összegnél az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(5) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-a a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni.

(6) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 8. Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 9. Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék jogcímcsoport között átcsoportosíthat.

31. § (1) A teljes, 43 972,2 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A teljes, 33 354,6 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható a Svájci–Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Nemzeti Stratégiai Referenciakeret forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén az 5. mellékletben a 2007–2013. évekre meghatározott és 2007–2014-ben még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi fizetési kötelezettség.

(4) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) és az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA) forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén az 5. mellékletben 2007–2013. évekre meghatározott és 2007–2014-ben még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi fizetési kötelezettség, amennyiben a kötelezettség 2015. évben teljesül, valamint az EMVA esetében 2015. december 31-ig, az EHA esetében 2016. június 30-ig a kedvezményezett felé kifizetésre is kerül.

(5) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)–(4) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(6) Az Európai Területi Együttműködés (a továbbiakban: ETE) célkitűzés keretében a 2007–2013-as programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén vállalható az irányadó programkeret hazai projektpartnerekre eső részének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség akkor, ha az adott programban részes minden további partnerország biztosítja az arányos mértékű többletkötelezettség-vállalás lehetőségét saját projektpartnerei számára.

(7) A Szolidaritási programokból a 2007–2013-as programozási időszakban megvalósuló projektek esetében az egyes Alapok 5. mellékletben szereplő éves allokációjának és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén vállalható.

32. § A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoporton, valamint a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoporton belül a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során megtérült visszatérítendő támogatásokból származó bevételek a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, és a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növelik, amelyre tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség vállalható a pénzügyi eszközökre vonatkozó közösségi szabályok szerint, kizárólag a Gazdaságfejlesztés Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritás, és a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedés keretében.

33. § (1) Az EMVA, EHA és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 14. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 14. alcím, 2. Egyéb EU által nem térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

(2) Az Európai Mezőgazdasági és Garancia Alap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 2. Egyéb EU által nem térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

34. § (1) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által a 2014–2020-as programozási időszakra elfogadott Partnerségi Megállapodás keretében finanszírozott programok, projektek esetén a 6. mellékletben meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegének 40%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében finanszírozott programok, projektek esetén a 6. mellékletben meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás együttes összegének 40%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az ETE Program keretében a 2014–2020 programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az irányadó hazai projektpartnerekre eső programkeret kötelezettségvállalással még nem terhelt részének 40%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az Európai Bizottság által a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozóan a menekültügy, migráció és integráció, továbbá a belbiztonság területén létrehozott alapok által finanszírozott projektek esetén a 6. mellékletben a 2014–2020 évekre meghatározott és a 2014–2020. években kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(5) Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a 2014–2020 pénzügy perspektívában megvalósuló programok, projektek esetében 150 000,0 millió forint összegig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(6) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)–(5) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

35. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2015-ben megfizetett összegének 85,46%-a az Ny. Alapot, 14,54%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2)⁸ Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15. napjáig – az utolsó negyedévben december 20-áig – megemeli az állami intézményfenntartási feladatot ellátó szerv költségvetési kiadási és támogatási előirányzatát a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett befizetések összegével.

(3) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatást csökkenti.

(4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2015. évi központi költségvetés január–november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.

36. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási költségvetési támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet I. és II. pont szerinti feladatokra. A 3. melléklet I. pont 1–6. alpontja, a II. pont és a IV. pont szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak.

(3) Az Országgyűlés a 3. melléklet III. pontja alapján önkormányzati fejezeti tartalékot állapít meg. A 3. melléklet III. pont 5. alpontja szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak.

37. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat.

38. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

39. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

40. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

41. § (1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a 3. melléklet I. pont 2. alpontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.

(2) A 2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. pont 2–5. alpontja, IV. pontja és a 3. melléklet I. pont 2. alpontja alapján nyújtott támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 2. melléklet III. pont 1. alpont a), b) és d) alpontjában meghatározott ellátások esetében ha,

(4) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet I. pont 2. alpontja, II. pont 1–3. alpontjai, III. pont 3–5. alpontjai szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(5) Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. §-a szerinti hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési önkormányzatot, annak befizetését a települési önkormányzat havonta, minden hónap 5. napjáig köteles teljesíteni. A hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím előirányzatának bevételét növeli.

(6) A helyi önkormányzatoknak a 25 év alatti és az 55 év feletti, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók 2014. év decemberi foglalkoztatásához kapcsolódóan a szociális hozzájárulási adóból érvényesített, kiadási megtakarítást jelentő adó kedvezményüket kötelesek befizetni a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. Helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik jogcímcsoport előirányzata javára.

(7) A kincstár az (5) és (6) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettséggel érintett helyi önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás során

(8) Ha a helyi önkormányzatot a (2) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (7) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján jár el. Ha az önkormányzatnak 2015. december 15-én bármilyen elmaradása van az (5) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

42. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési közfeladat ellátására

(2) Az oktatásért felelős miniszter a kislétszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstan oktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

43. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

(2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 71,4%-a.

(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik.

44. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 41. § (5) bekezdése és 34. § (1) és (3) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

45. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2015. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2016. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

46. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

47. § (1) A Kormány a 2015. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) A Világbanktól, az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a német Újjáépítési és Hitelbanktól, az Északi Beruházási Banktól, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

48. § (1) A 2015. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 500 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2015. évben 50 000,0 millió forint összegű, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 29/A. §-a szerinti állami kezesség melletti forrásbevonásra adhat felhatalmazást.

49. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2015. évben 1 800 000,0 millió forint.

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2015. évben 750 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2015. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

50. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2015. évben 1 200 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2015. évben 350 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2015. évben 600 000,0 millió forint.

51. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2015. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók.

(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

52. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2015. december 31-én nem haladhatja meg a 140 000,0 millió forintot.

(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

53. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

54. § (1) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneihez kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2015. december 31-én nem haladhatja meg a 6500,0 millió forintot.

(2) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett kölcsönökhöz kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2015. december 31-én nem haladhatja meg az 5200,0 millió forintot.

55. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből – az 56. § szerinti viszontgarancia kivételével – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

56. § (1) A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (e § alkalmazásában a továbbiakban: MV Zrt.) által – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát.

(3) Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2015. december 31-én nem haladhatja meg a 300 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoport vagy a 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből származó, az MV Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.

57. § A 2015 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 1,8%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

58. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2015. év folyamán legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

59. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap a 2015. évben 38 650 forint.

(1a)¹¹ A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2015. július 1-jétől 38 650 forint.

(1b)¹² A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2015. július 1-jétől 38 650 forint.

(2) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege a 2015. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.

(3) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2015. évben legfeljebb 1000 forint.

60. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2015. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan központi költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

61. § Az Nkt. 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint.

62. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2015. január 1-jétől 437 300 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok tekintetében a 42. § (1) bekezdés d) és f) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

63. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2015. évben 391 600 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2015. évben 391 600 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2015. évben 5000 forint.

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2015. évben 5000 forint.

64. § (1) A Gyvt.

(2) A Szoctv.

(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2015. évben született.

(4) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva összege a 2015. évben 453 000 forint/fő/év.

65. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2015. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2015. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2015. március 1-jétől – 2015. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

66. § A Szoctv.

67. § Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint.

68. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

69. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2015. évben magyar filmalkotás esetén 330,3 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 584,8 millió forint.

70. §¹³ (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig

71. §¹⁴ (1) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig

(2) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig 5 186 000 euró.

(3) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig 5 186 000 euró.

(4) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig

72. §¹⁵ (1) A 71. § (1)–(2) és (4) bekezdésétől eltérően a közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig

(2) A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig

(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 71. §-ban meghatározott uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell figyelembe venni.

73. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2015. tárgyévre a következő:

(2) Az Szjtv. 29/E. § (1) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma a 2015. tárgyévre a következő:

74. § (1) Az állam legkésőbb 2015. december 31-ei hatállyal ellenérték nélkül átvállalja a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (a továbbiakban: MÁV Zrt.) legfeljebb 3,6 millió euró és legfeljebb 12 330,3 millió forint tőkeösszegű, a Gst. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adósságelemeit és azok járulékainak összegét, valamint legfeljebb 10 000,0 millió forint tőkeösszegű, a Gst. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből eredő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárat előtti visszaváltásából származó fizetési kötelezettségét. Az átvállalás nem érinti az átvállalásra kerülő adósságelemek alapján fennálló, fizetési jogokon és kötelezettségeken kívüli egyéb jogokat és kötelezettségeket. A MÁV Zrt.-t ezen tartozásátvállalás tekintetében nem terheli illetékkötelezettség. Az államot az átvállalás során az államháztartásért felelős miniszter képviseli.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak a már megszűnt Oktatásért Közalapítványhoz kapcsolódó, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap jogelődjének, a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész terhére nyújtott követelése törlésre kerüljön.

(3)¹⁶ Az állam legkésőbb 2015. június 30-ai hatállyal ellenérték nélkül átvállalja a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: BKV Zrt.) legfeljebb 52 290,0 millió forint tőkeösszegű, a Gst. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adósságelemeinek az átvállalás időpontjában fennálló összegét és azok járulékait. Az átvállalás nem érinti az átvállalásra kerülő adósságelemek alapján fennálló, fizetési jogokon és kötelezettségeken kívüli egyéb jogokat és kötelezettségeket. A BKV Zrt.-t e tartozásátvállalás tekintetében nem terheli illetékkötelezettség. Az államot az átvállalás során az államháztartásért felelős miniszter képviseli. Az államháztartásért felelős miniszter az Államadósság Kezelő Központ Zrt. útján az e bekezdés szerinti adósság átvállalásáról legkésőbb 2015. június 30-áig megállapodást köt az átvállalással érintett BKV Zrt.-vel és annak hitelezőivel.

(4)¹⁷ Az állam legkésőbb 2015. december 15-ei hatállyal ellenérték nélkül átvállalja a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) legfeljebb 47 149,1 millió forint tőkeösszegű, a Gst. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adósságelemeinek az átvállalás időpontjában fennálló összegét és azok járulékait. Az átvállalás nem érinti az átvállalásra kerülő adósságelemek alapján fennálló, fizetési jogokon és kötelezettségeken kívüli egyéb jogokat és kötelezettségeket. Az államot az átvállalás során az államháztartásért felelős miniszter képviseli. Az államháztartásért felelős miniszter az Államadósság Kezelő Központ Zrt. útján az e bekezdés szerinti adósság átvállalásáról legkésőbb 2015. december 15-éig megállapodást köt az átvállalással érintett MTVA-val és annak hitelezőivel.

75. § Az Országgyűlés elengedi a Budapest Főváros Önkormányzatának az állammal szemben fennálló, a Magyar Köztársaság 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklete IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 29. Pannon Park projekt előkészítése címen kapott támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó igénybevételi és késedelmi kamatfizetési kötelezettségét.

76. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 26. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása cím felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében az 5. § (6) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt határozzon meg.

77. § Ez a törvény 2015. január 1-jén lép hatályba, és 2018. december 31-én hatályát veszti.

78. §²⁰ A 2. melléklet Kiegészítő szabályok 5. pont i) alpontjának a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXXIII. törvény 10. § m) és n) pontjával és 2. melléklet 3. pontjával megállapított rendelkezéseit 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

78. § (1) A 70–72. §-ban meghatározott, 2015. október 31-éig hatályos értékhatárok a 2015. november 1-jét megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárások vagy a 2015. november 1-jét megelőzően megkötött szerződések tekintetében irányadóak.

(2) A 70–72. §-ban meghatározott, 2015. november 1-jétől hatályos értékhatárok a 2015. november 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárások vagy – ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor – a 2015. november 1-jét követően megkötött szerződések tekintetében irányadóak.