1061/2014. (II. 18.) Korm. határozat
1061/2014. (II. 18.) Korm. határozat
a védelmi igazgatás tervrendszerének bevezetéséről
2014.02.26.
1. A Kormány a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezetendő intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 21. § (1) bekezdés e) pontjában, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdésében foglalt feladatainak végrehajtása érdekében
a) jóváhagyja a védelmi igazgatás tervrendszerének kialakítására vonatkozó 1. melléklet szerinti koncepciót;
b) felkéri a védelmi igazgatás központi, területi szerveit, hogy a védelmi igazgatás helyi szintű szervei bevonásával a honvédelmi intézkedési terveiket az 1. melléklet figyelembe vételével 2014. március 31-ig dolgozzák ki;
c) felhívja a honvédelmi minisztert, hogy – a honvédelmi igazgatás központi döntés-előkészítő és végrehajtás-koordináló szakmai szerve útján – kísérje figyelemmel e kormányhatározatban foglaltak végrehajtását, és szükség esetén tegyen javaslatot a teljesítést segítő intézkedésekre;
d) felkéri az autonóm államigazgatási szervek vezetőit, a legfőbb ügyészt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatóját, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy szakterületüket érintően működjenek együtt a b) pontban meghatározott honvédelmi intézkedési terv szervezetükre vonatkozó kidolgozásával és bevezetésével összefüggő feladatok végrehajtásában.
2. Ez a határozat a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.
1. melléklet az 1061/2014. (II. 18.) Korm. határozathoz
Koncepció
a védelmi igazgatás tervrendszerének kialakítására
a védelmi igazgatás tervrendszerének kialakítására
A védelmi felkészítés egyes kérdéseiről szóló 1524/2013. (VIII. 12.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 1. melléklet 7. pont a) és b) alpontja alapján ki kell dolgozni a védelmi igazgatás tervrendszerének kialakításával kapcsolatos koncepciót, és a koncepció alapján előterjesztést kell készíteni a Kormány részére a védelmi igazgatás tervrendszerének bevezetéséről.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése alapján a Kormány határozza meg a honvédelemben közreműködő szervek által készítendő terveket és azok tartalmi követelményeit.
Az alapvető fogalmak tisztázása
A Korm. határozat 1. melléklet 7. pontjában nevesített komplex feladat végrehajtása érdekében célszerűnek látszik néhány alapfogalom tisztázása, illetőleg kérdéskör rendszerezése.
A terv egy jövőbeli cselekvést, annak idejét, módját és eszközeit meghatározó elgondolás. A tervezés eredménye, a szervezet valamely elérni szándékozott állapotához tartozó működés modellje, a szervezet és a környezet állapotváltozásainak a kitűzött cél eléréséig való előre látása, vagyis a szervezet működésének programja.
Tervnek tekintjük az államilag készített, törvényben, rendeletben rögzített programot is, valamint egy tevékenység előkészítésének és végrehajtásának elképzelt, szövegesen vagy grafikusan rögzített folyamatát. Ennek megfelelően tervek készülnek a közigazgatás minden szintjén és szakterületén, így a honvédelmi igazgatás szerveinél is.
Tervezés a honvédelmi igazgatás területén a honvédelmi feladatok és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásával kapcsolatban álló tervek készítése. E tervek határozzák meg a honvédelmi feladatok és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásának szervezeti, személyi és anyagi erőforrás szükségletét, valamint a funkcionális kereteit, valamint azokat a tevékenységeket amelyek a célhoz vezető cselekvési változatok előállítására hivatottak.
A tervezés a honvédelmi igazgatási szerv minden szintjén és részlegében a célok kijelölését és az alternatívák kiválasztását igényli. A honvédelmi igazgatás szervezeti hierarchiájának minden fokán meg kell határozni a honvédelmi feladatok és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásával kapcsolatos célokat, és ki kell választani az elérésükhöz szükséges eszközöket.
Tervezést igényel a leghatékonyabb szervezet kialakítása az adott feladat végrehajtására, ezen belül az emberi erőforrások aktivizálása, valamint az ezeket kísérő szabályozó folyamatok.
A kidolgozandó honvédelmi intézkedési tervek sajátossága, hogy általában hiányos információk birtokában és a bizonytalan jövő tudatában kerülnek összeállításra. Ennek eredményeképpen a terv nem lehet teljesen „konkrét”.
A védelmi igazgatás a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer, amely az állam védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység; magában foglalja a különleges jogrendre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét.
A védelmi igazgatás tervrendszere – a jelenleg más-más tárca szakpolitikai feladat- és hatáskörébe tartozás miatt – a honvédelmi igazgatás terv-dokumentációval (nevezetesen: az ágazati szabályozókban már nevesítésre került honvédelmi intézkedési tervvel), a katasztrófavédelem részéről a veszélyelhárítási tervvel, a védelemgazdaság részéről pedig az újra fogalmazott védelemgazdasági alaptervvel együttesen alkot egy teljesen egész, komplett egységes tervrendszert.
Az elgondolás alapján kidolgozásra kerülő honvédelmi intézkedési tervekkel szemben támasztott szakmai követelmények
A honvédelem, a katasztrófavédelem és a védelemgazdaság sajátos, egymástól funkcionálisan eltérő követelményeire tekintettel megfelelő tervdokumentáció kidolgozása indokolt, majd azt követően vizsgálni szükséges a kor színvonalának megfelelő, korszerű térinformatikai alkalmazás lehelőségeit. A párhuzamosságok, ismétlések elkerülése érdekében a koncepció nem tartalmazza azokat a szakmai, tartalmi követelményeket, amelyek a veszélyelhárítási tervvel összefüggésben a katasztrófavédelmi jogszabályokban, a védelemgazdasági alaptervvel kapcsolatban a nemzetgazdaság védelmi felkészítését szabályozó jogszabályban már meghatározásra került.
A tervrendszer megújításának célja, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő, feladatorientált, a központi, a területi és a helyi sajátosságokat, továbbá a biztonságra hatást gyakorló kihívásokat (kockázatokat és veszélyforrásokat) maximálisan figyelembe vevő, a gyakorlatban jól használható, egymásra épülő, az együttműködést kiemelten kezelő tervrendszer kerüljön kidolgozásra. Olyan tervrendszert kell kialakítani, amely különleges jogrend időszakában biztosítja a honvédelemben közreműködő szervek – ezen belül is meghatározóan a központi közigazgatási szervek – vezetettségét, s így általuk, illetve rajtuk keresztül az ország működőképességének fenntartását, szükség esetén a lakosság élet- és vagyonmentését, valamint a lakosság folyamatos ellátását.
A tervrendszer strukturális átalakítása mellett a tartalmi megújítást is végre kell hajtani.
A tervrendszer korszerűsítése során biztosítani kell a szakmai követelményeknek való megfelelést, ezért a tervezés során a következő alapvető elveknek kell érvényesülnie:
– a biztonságra hatást gyakorló kihívások megjelenítése (kockázatokat és veszélyforrásokat);
– a NATO Válságreagálási Rendszeren alapuló nemzeti intézkedések rendszerével összhangban meghatározni a szükséges teendőket;
– az időben történő cselekvés lehetősége;
– a tervezési dokumentumokban foglalt feladatok rugalmassága és dinamikussága;
– az erőforrások igénybevétele, felhasználása és alkalmazása, szem előtt tartva a hatékonyságot és a takarékosságot;
– integrált, feladat alapú honvédelmi intézkedési terv készítése;
– a feladatok összehangoltsága, feladatban résztvevők operatív együttműködése;
– biztosítani a feladat végrehajtás hatékonyságát és eredményességét.
A tervezés általánosan a kitűzött célok teljesüléséig végrehajtandó valamennyi feladatra, a teljes mélységű; részletes tervezés az elsőrendű fontosságú feladatokra terjedjen ki.
A tervrendszer kidolgozását követően először – a meglévő informatikai lehetőségek szélesebb körű kihasználhatóságának felmérése időszakában – még két módon, párhuzamosan (papír alapon és digitálisan) realizált, komplex tervrendszer működtetése a kívánatos.
A tervrendszer kialakítását követően figyelemmel kell lenni arra, hogy ez szorosan és szervesen kapcsolódik a térinformatikai támogatás rendszeréhez, amelyet folyamatosan fejleszteni kell a jelenben és a jövőben egyaránt. Ez külön önálló feladatként jelent meg a védelmi felkészítés 2013. évi feladattervében, amely munkát a Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoport fog elvégezni.
Az adatbázisok adatainak naprakészen tartásával törekedni kell az országos adatbázis egységes kialakítására, hozzáférhetőségének biztosítására.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (3) bekezdése alapján felhatalmazást kaptak a miniszterek, hogy feladatkörükben eljárva – a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben –, rendeletben határozzák meg ágazatuk honvédelmi feladatait. Az ágazati szabályozás során, a rendelet-tervezetek normaszövegében megjelenítésre került a honvédelmi intézkedési terv elkészítésére és főbb tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezés, amelyet az egyes minisztériumok vezetői érvényesíteni tudnak az irányítási, felügyeleti, illetve tulajdonosi jogkörükbe tartozó és a honvédelemben közreműködő szerveik vonatkozásában is.
A koncepció értelmében:
– a honvédelemben közreműködő szerv által készített honvédelmi intézkedési tervet a honvédelemben közreműködő szerv vezetője hagyja jóvá;
– a honvédelmi intézkedési terv tartalmazza a honvédelemben közreműködő szerv különleges jogrend bevezetésének időszakára vonatkozó, a honvédelmi feladatok ellátását rendkívüli körülmények között is biztosító, a személyi és anyagi erőforrásokra is kiterjedő működési szabályait;
– a honvédelmi intézkedési terv a honvédelemben közreműködő szerv sajátosságainak megfelelő – a működési szabályokról rendelkező – szöveges részből, valamint – a személyi és anyagi erőforrásokat bemutató – mellékletekből áll;
– a honvédelmi intézkedési terv rendszeres felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról a honvédelemben közreműködő szerv vezetője gondoskodik;
– a honvédelemben közreműködő szerv vezetője gondoskodik arról, hogy a honvédelmi intézkedési terv végrehajtásában részt vevő személyi állomány a tervet megismerje, valamint begyakorolja, továbbá a honvédelmi intézkedési terv végrehajtását biztosító erők és eszközök rendelkezésre álljanak.
Az elgondolás alapján a központi, területi és helyi szinten a közigazgatási szervek és a honvédelemben közreműködő egyéb szervek által kidolgozásra tervezett honvédelmi intézkedési terv tartalmi elemei részletes bontásban:
A honvédelmi intézkedési tervnek tartalmaznia kell a feladatban résztvevőkre vonatkozóan
– az irányítás, vezetés, együttműködés rendjét;
– a kapcsolattartás és jelentések rendjét;
– a védelmi igazgatási szervek (munkaszervek, -csoportok) készenlétbe helyezését;
– a munkaszervek, -csoportok, az ügyeleti (készenléti) szolgálatok működési rendjét; itt kell megjeleníteni a honvédelemben közreműködő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatokat – pl. a nemzeti intézkedési rendszer, a gazdaság felkészítés és -mozgósítás, a befogadó nemzeti támogatás, a tömegtájékoztatás, a kulturális örökség elemeinek védelme, a lakosság ellátása, a meghagyás stb. terén – megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot, váratlan támadás vagy szükségállapot idejére vonatkozóan.;
– a riasztás, kapcsolattartás rendjét;
– az egyéni védőeszközökkel (szükség-védőeszközökkel) való ellátás rendjét;
– a honvédelmi feladatok, a válságkezelés katonai feladatai végzésére, ellátására kijelölt állomány alkalmazási készenlétbe helyezésének és a működéséhez szükséges anyagi készletek biztosításának rendjét;
– a honvédelmi feladatok, a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásában részt vevő egyéb védelmi igazgatási szervek, szervezetek készenlétbe helyezésének és alkalmazásának rendjét;
– a logisztikai feladatokhoz szükséges anyagi készletekkel (élelmiszer, ivóvíz, egészségügyi felszerelés) való ellátás, a pihentetés és váltás feltételeinek, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosításának rendjét;
– az objektumba (munkaterületre) történő belépés (beléptetés) rendjét.
A honvédelmi intézkedési tervnek tartalmaznia kell a honvédelemben közreműködő szerv objektumában dolgozók védelmére vonatkozóan
– a riasztás, figyelmeztetés, tájékoztatás rendjét;
– különleges jogrend időszakában, jogszabályban meghatározott közreműködési feladatokat.
A honvédelmi intézkedési terv tartalmazhat minden olyan egyéb előírást, amely biztosítja a honvédelemben közreműködő szerv alaprendeltetéséből adódó feladatának végrehajtását, rendeltetésszerű működését a honvédelmi feladatok és a válságkezelés katonai feladatainak végrehajtásával összefüggésben, illetve különleges jogrend idején az alkalmazásra kerülő rendkívüli intézkedések, továbbá bevezetésre kerülő rendszabályok és intézkedések mellett is.
A jóváhagyott honvédelmi intézkedési terv egy példányát – a minisztériumok kivételével – fel kell terjeszteni, meg kell küldeni a honvédelemben közreműködő szerv felett irányítási, felügyeleti, tulajdonosi jogkört gyakorló vezetőnek. A minisztériumok a honvédelmi intézkedési tervük egy példányát megküldik a honvédelmi igazgatás központi döntés-előkészítő és végrehajtás-koordináló szakmai szervének.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás