178/2014. (VII. 18.) Korm. rendelet
2014.07.23.
„2/A. § Ha a tulajdonjognak az állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet tárgyát képező dolog a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerinti kulturális javak körébe tartozó képzőművészeti alkotás (a továbbiakban: műkincs) a tulajdonosi joggyakorló 2. § (1) bekezdés szerinti előzetes egyetértésének megadását kezdeményező kérelem benyújtását megelőzően a műkincs értékét a 2/B. § és 2/C. § szerinti eljárás szerint kell megállapítani, kivéve a jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlását, az árverésen történő vételt, továbbá a közgyűjtemény költségvetéséből a fenntartó által jóváhagyott vásárlási szabályzat alapján történő beszerzéseket. 2/B. § (1) A kérelmező a műkincs értékbecslésének elvégeztetését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél kezdeményezi. (2) Ha egyazon jogügylet több műkincset is érintene, az azonos típusú műkincsekre vonatkozóan (különösen az alkotó azonos művészeti ágban alkotott több műve) a megkeresésben kezdeményezni lehet, hogy azok értékbecslésére egy értékbecslés keretében kerüljön sor.
2/C. § (1) Az értékbecslés elvégeztetésére az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter 5 munkanapon belül kijelöli azt az állami muzeális intézményt, amelynek gyűjtőköre kiterjed a magyar és egyetemes képzőművészet körébe tartozó alkotásokra, és az ilyen jellegű kulturális javakra vonatkozóan szakmai adatbázisokkal is rendelkezik. A kijelölt muzeális intézmény az értékbecslés elvégeztetésével összefüggő közreműködői feladatokat ellenérték nélkül végzi, feladatának ellátására háromtagú bizottságot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: bizottság) jelöl ki. (2) Az értékbecslés elvégzésére legalább három szakértői véleményt kell elkészíttetni. A szakértői vélemény elkészítésére a bizottság választja ki a szakértőket. Legalább két szakvélemény elkészítésére olyan igazságügyi szakértőt vagy a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/A. §-a szerinti kulturális névjegyzékbe felvett kulturális szakértőt kell kiválasztani, aki az adott feladatra – a hatósági nyilvántartás adatai szerint – szakterületi és értékbecslési ismerettel rendelkezik. Indokolt esetben a harmadik értékbecslés elkészítésére a nemzetközi műkincskereskedelem területén tevékenykedő, a székhelye szerinti állam nyilvántartásába felvett aukciós ház is kiválasztható. (3) A három szakértői értékbecslés elkészítésére az eladótól, a vevőtől és egymástól független személyt, illetve szervezetet kell kiválasztani, ezek a személyek – szervezet esetében a vezető tisztségviselők – nem lehetnek egymás Polgári Törvénykönyvben meghatározottak szerinti hozzátartozói, nem lehetnek tulajdonostársak ugyanabban a gazdasági társaságban, továbbá nem állhatnak egymással alá-fölérendeltséget eredményező foglalkoztatási jogviszonyban.
(4) A bizottság által kiválasztott szakértőkkel az értékbecslés elkészítésére vonatkozó megbízási szerződést az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter köti meg.
(5) A három szakértői értékbecslést egymástól függetlenül, az eladó árajánlatának pénznemében – ilyen ajánlat hiányában forintban – kell elkészíteni.
(6) Ha a három értékbecslést tartalmazó szakvéleményen belül vagy a szakvélemények között a műkincs becsült értékeként megjelölt legalacsonyabb és legmagasabb összeg közötti eltérés 50%-os vagy azt meghaladó mértékű, a bizottság a szakértői vélemény kiegészítésére kéri fel a szakértőket, ennek eredménytelensége esetén egy újabb – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő – szakértő megbízására tesz javaslatot. (7) A műkincs értékének megállapítása a szakértői szakvéleményekben a műkincs becsült értékeként meghatározott összegek számtani átlagának kiszámításával történik.
(8) A bizottság a szakértői véleményeket, valamint a műkincs értékének a (7) bekezdés szerinti módon megállapított összegéről szóló tájékoztatást megküldi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, aki ezeket a dokumentumokat megküldi az értékbecslés elvégeztetését kezdeményező részére. (9) A műkincs állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötése előtt a 2. § (1) bekezdése szerinti előzetes egyetértés kezdeményezésekor a kérelmező az állami tulajdonosi joggyakorló részére a (8) bekezdés szerinti dokumentumokat is csatolja. Ha az előzetes egyetértés egyéb feltételei is fennállnak, a tulajdonosi joggyakorló az előzetes egyetértést tartalmazó nyilatkozatában szerepeltetni köteles a műkincs értékének a (7) bekezdés szerint megállapított összegét, valamint az arra vonatkozó utalást, hogy a műkincs tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésére legfeljebb ilyen összegű ellenérték fejében kerülhet sor.”
(10) Az a központi költségvetési szerv muzeális intézmény, amelynek képzőművészeti alkotások gyűjteménygondozása és gyarapítása a gyűjtőkörébe tartozik, vásárlási szabályzatot köteles készíteni, és azt jóváhagyásra a fenntartónak bemutatni. A vásárlási szabályzatban szabályozni kell az értékbecslés megállapításával összefüggő eljárásrendelet is. A Rendelet2 hatálybalépésekor működő központi költségvetési szerv muzeális intézmény 2014. október 1-jéig készíti el és mutatja be jóváhagyásra a fenntartónak a vásárlási szabályzatot.”
a) 2. § (1) bekezdésében a „vagy arra közgyűjteményben történő elhelyezés céljából” szövegrész helyébe a „vagy arra – a 2/A–2/C. § szerinti kivétellel – közgyűjteményben történő elhelyezés céljából” szöveg,
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.