Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

19/2014. (XII. 22.) IM rendelet

19/2014. (XII. 22.) IM rendelet

a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet módosításáról1

2015.01.01.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés b) pontjában,

a 2. §, 8–11. §, 14–15. §, 26. § és 29. § megelőző pártfogásra vonatkozó rendelkezései tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők tevékenysége vonatkozásában a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel,

a katonák pártfogó felügyelete vonatkozásában a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel

a megelőző pártfogás vonatkozásában a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével

egyetértésben,

a következőket rendelem el:

1. § A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet (a továbbiakban: Pfr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A rendelet hatálya a Pártfogó Felügyelői Szolgálatként kijelölt Igazságügyi Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) és a fővárosi és megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatainak (a továbbiakban: igazságügyi szolgálat) pártfogó felügyelői feladatokat ellátó szervezeti egységeire, valamint a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőkre terjed ki.”

2. § A Pfr. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Ha a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, vagy – fiatalkorúnak javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásának előkészítése során – a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) pártfogó felügyelői vélemény vagy környezettanulmány beszerzését rendeli el, vagy a gyámhatóság megkeresést intéz környezettanulmány beszerzése céljából, annak elkészítésére a tényállásszerű magatartást megvalósító gyermekkorú személy (a továbbiakban: gyermekkorú), a terhelt, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes igazságügyi szolgálatot rendeli ki, illetve keresi meg. A pártfogó felügyelői véleményt vagy környezettanulmányt az igazságügyi szolgálat vezetője által kijelölt pártfogó felügyelő készíti el.
(2) Ha a gyermekkorúnak, a terheltnek, illetve az eljárás alá vont fiatalkorúnak Magyarországon nincs ismert lakóhelye, sem ismert tartózkodási helye, a feladat végrehajtására Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata az illetékes.”

3. § A Pfr. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § Ha ugyanazon gyermekkorú ügyében más megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárás során, vagy ugyanazon terhelt, illetve eljárás alá vont fiatalkorú ügyében más büntetőeljárás vagy más megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárás során három hónapnál nem régebben készült környezettanulmány vagy pártfogó felügyelői vélemény áll rendelkezésre, az újonnan érkezett elrendelésnek a korábbi irat szükség szerinti aktualizálásával is eleget lehet tenni.”

4. § A Pfr. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A pártfogó felügyelői vélemény vagy környezettanulmány elkészítése során a pártfogó felügyelőnek ki kell térni arra, ha a terhelt vagy a gyermekkorú, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú lakóhelyének vagy tartózkodási helyének a megtekintése akadályba ütközött, illetve a meghallgatandó személy az együttműködést megtagadta.”

5. § A Pfr. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik, a pártfogó felügyelői véleményt elkészítő pártfogó felügyelő az ügy iratainak tanulmányozását, a terhelt meghallgatását nem mellőzheti. A terhelt lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének megtekintése mellőzhető, ha ugyanazon vagy más büntetőeljárás során, három hónapnál nem régebben készült környezettanulmány vagy pártfogó felügyelői vélemény áll rendelkezésre és lakóhelyében illetve tartózkodási helyében változás nem következett be.”

6. § A Pfr. 10. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogó felügyelői vélemény IV. része a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését elrendelő által feltett kérdésekre adott válaszokat tartalmazza. Ennek során a pártfogó felügyelő különösen)

„h) javaslatot tesz a terhelt viselkedéskorrekciós, illetve kompetencia-fejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozáson, különösen agresszióhelyettesítő tréningen, szociális készségfejlesztő tréningen, munkaerőpiaci tréningen való részvételére,”

7. § A Pfr. 10. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A pártfogó felügyelői vélemény IV. része a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését elrendelő által feltett kérdésekre adott válaszokat tartalmazza. Ennek során a pártfogó felügyelő különösen)

„j) javaslatot tesz a terhelt közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító, illetve helyreállító programban (konferenciamódszerek, mediáció, egyéb közösségi konfliktuskezelési technikák alkalmazása) való részvételére.”

8. § A Pfr. 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elrendelésre vonatkozóan a környezettanulmány az alábbi adatokat rögzíti:)

„b) a gyanú szerinti bűncselekmény Btk. szerinti, illetve a gyanú szerinti szabálysértésnek a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti megnevezését,”

9. § A Pfr. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyermekkorúra, a terheltre, illetve az eljárás alá vont fiatalkorúra vonatkozóan a környezettanulmány az alábbi adatokat rögzíti:
a) a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, tényleges tartózkodási helyét, értesítési címét, személyazonosításra alkalmas okmányának megnevezését és az okmány azonosító számát,
b) az esetleges korábbi és a folyamatban lévő megelőző pártfogási, illetve pártfogó felügyeleti ügyre vonatkozó adatokat.”

10. § A Pfr. 15. és 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„15. § A környezettanulmány III. része a gyermekkorúra, a terheltre, illetve az eljárás alá vont fiatalkorúra vonatkozó szakmai ténymegállapításokat, illetve a vizsgált tényezők kockázati szempontú értékelését tartalmazza
a) a korábbi normaszegéseire, különösen a vele szemben indított büntetőeljárásokra, szabálysértési eljárásokra, iskolai konfliktusaira,
b) a lakókörnyezetére, lakhatási körülményeire,
c) a családi körülményeire, kapcsolataira,
d) az oktatásban, képzésben való részvételére, illetve munkaerő-piaci helyzetére, jövedelmére, vagyonára,
e) a baráti és kisközösségi kapcsolataira, szabadidő eltöltési szokásaira,
f) az esetleges káros szenvedélyeire,
g) a fizikai, mentális egészségi állapotára,
h) a gondolkodási és viselkedési mintáira
vonatkozóan.
16. § A környezettanulmány IV. része bemutatja, illetve értékeli
a) az esetleges korábbi és a folyamatban lévő megelőző pártfogás, illetve pártfogó felügyelet tapasztalatait,
b) a gyanú szerinti bűncselekmény vagy szabálysértés illetve az esetleges korábbi bűncselekmények és szabálysértések jellegét,
c) a gyermekkorú vagy fiatalkorú és környezete viszonyát a gyanú szerinti bűncselekményhez vagy szabálysértéshez.”
„16/A. § A környezettanulmány V. része bemutatja a gyermekkorú, a terhelt, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú változás iránti motivációját, jóvátétellel, az ügy esetleges közvetítői eljárásra utalásával kapcsolatos véleményét, szándékát.
16/B. § (1) A környezettanulmány VI. része tartalmazza a feltárt adatokon és következtetéseken alapuló, a gyermekkorú, a terhelt, illetve a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének az 59. § (2) bekezdése szerinti háromfokú skála alapján történő megjelölését, illetve a kockázati besorolás indokolását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettség magas foka esetén – ha a megelőző pártfogás elrendelését törvény nem zárja ki – a környezettanulmány VI. része tartalmazza a megelőző pártfogói feladatokat ellátó pártfogó felügyelővel (a továbbiakban: megelőző pártfogó felügyelő) történő személyes találkozás gyakoriságára, és a bűncselekménnyel vagy a szabálysértéssel közvetlenül összefüggésbe hozható kockázati tényezők hatásának enyhítését célzó, a megelőző pártfogás tartamára előírható magatartási szabályokra (a továbbiakban: magatartási szabályok) vonatkozó javaslatot, valamint azoknak az intézményeknek, személyeknek a megnevezését, akiknek a közreműködését a magatartási szabályok megvalósításához célszerű igénybe venni.
(3) Ha a terhelt (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettsége magas fokú és törvény a megelőző pártfogás elrendelését kizárja, a pártfogó felügyelő a környezettanulmány VI. részében a bűncselekménnyel közvetlenül összefüggésbe hozható kockázati tényezők hatásának enyhítését célzó magatartási szabályokra javaslatot tehet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettség közepes foka esetén a pártfogó felügyelő – ha a megelőző pártfogás elrendelését nem javasolja – a veszélyeztetettség enyhítése céljából egyéb intézmények és személyek közreműködésére javaslatot tehet.
(5) A megelőző pártfogás tartamára javasolt magatartási szabályok körében előnyben kell részesíteni
a) a viselkedéskorrekciós, illetve kompetenciafejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozások, különösen agresszióhelyettesítő tréning, szociális készségfejlesztő tréning, munkaerőpiaci tréning,
b) a közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító programok, illetve a helyreállító technikák (konferenciamódszerek, mediáció, egyéb közösségi konfliktuskezelési technikák)
alkalmazását.”

12. § A Pfr. 18. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § Ha a bűnügyi költség vagy a rendbírság elengedése ügyében kell környezettanulmányt készíteni, a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a részleges környezettanulmány nem tartalmaz IV–VI. részt, továbbá a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban a fizetésre kötelezett személyi és családi körülményeit, vagyoni és jövedelmi helyzetét feltáró körülményeket mutatja be. Ebben az esetben a pártfogó felügyelő kockázatértékelést nem végez.”

13. § A Pfr. 19. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A gyermekkorúak, illetve a fiatalkorúak ügyeiben a környezettanulmány és a kockázatértékelés, illetve a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésekor a gyermekkorúval, illetve a fiatalkorúval együtt élő szülőt vagy gyámot, ennek hiányában a gondozót is meg kell hallgatni.
(2) A környezettanulmány és a kockázatértékelés, illetve a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez a pártfogó felügyelő szükség szerint tájékozódik a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú
a) törvényes képviselőjénél, gyermekvédelmi gyámjánál,
b) a lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnál,
c) nevelésbe vett gyermek esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál
a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú jelenlegi, esetleges korábbi gondozásának, gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének tapasztalatairól.
(3) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 453. § (2) bekezdése alapján a pártfogó felügyelő az oktatási intézménytől pedagógiai jellemzést szerez be a tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve munkahelyi jellemzést a munkaviszonnyal rendelkező fiatalkorú terhelt ügyében.”

14. § A Pfr. 8. alcíme a következő 19/A–19/C. §-sal egészül ki:

„19/A. § Ha a nyomozó hatóság a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a fiatalkorúval kapcsolatos környezettanulmány, illetve a gyámhatóság a bűncselekmény vagy elzárással is sújtható szabálysértés miatt indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a gyermekkorúval vagy fiatalkorúval kapcsolatos környezettanulmány beszerzése iránt intézkedik, a pártfogó felügyelő a környezettanulmány elkészítésével egyidejűleg elvégzi a gyermekkorú vagy fiatalkorú veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelését.
19/B. § (1) A megelőző pártfogás mellőzése esetén a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 68/D. § (5) bekezdésében foglaltak alapján lefolytatott felülvizsgálat ügyében készítendő ismételt kockázatértékelés (a továbbiakban: részleges kockázatértékelés) a megváltozott körülmények vizsgálatára irányul.
(2) A részleges kockázatértékelés során a pártfogó felügyelő által alkalmazandó vizsgálati eljárás és módszer különösen
a) a gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve törvényes képviselőjének személyes meghallgatása,
b) az ügy iratainak tanulmányozása,
c) a felvilágosítás-, adat- vagy iratkérés.
(3) A részleges kockázatértékelés során a közvetlen lakókörnyezet megtekintése mellőzhető, kivéve, ha a megváltozott körülmények a közvetlen lakókörnyezetre vonatkoznak.
(4) A megváltozott körülmények vizsgálatára irányuló kockázatértékelés a környezettanulmány I–II., illetve VI. részében foglaltakat tartalmazza.
19/C. § (1) Ha az ügyész a megelőző pártfogás alatt álló vagy korábban megelőző pártfogás alatt állt fiatalkorúval szemben összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a 7–10. §-ban foglaltakon túl a pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás végrehajtásának eredményére vonatkozó összefoglaló megállapításokat tesz.
(2) A pártfogó felügyelő az összefoglaló megállapítások során kitér különösen
a) a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködésre, kapcsolattartásra, és
b) a megállapított magatartási szabályok betartására.”

15. § A Pfr. a következő II/A. Fejezettel egészül ki:

„II/A. FEJEZET
A MEGELŐZŐ PÁRTFOGÁS
8/A. A megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó gyámhatósági eljárásban való közreműködés szabályai
19/D. § (1) A gyámhatóság által a megelőző pártfogás elrendelése iránt tartott tárgyaláson (a továbbiakban: tárgyalás) az illetékes fővárosi és megyei igazságügyi szolgálat vezetője által kijelölt pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének
a) magas foka esetén részt vesz,
b) közepes foka esetén részt vehet.
(2) A tárgyaláson lehetőség szerint az a pártfogó felügyelő vesz részt, aki a gyermekkorú vagy fiatalkorú ügyében a kockázatértékeléssel kibővített környezettanulmányt készítette.
19/E. § (1) A tárgyaláson a kijelölt pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú ügyében készített környezettanulmány és kockázatértékelés alapján, a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas foka esetén javaslatot tesz a megelőző pártfogó felügyelővel történő személyes találkozás gyakoriságának meghatározására, illetve javaslatot tehet a megelőző pártfogás tartamára előírható magatartási szabályokra; valamint azoknak az intézményeknek, személyeknek a közreműködésére, akiket a magatartási szabályok megvalósításához célszerű igénybe venni.
(2) A tárgyaláson részt vevő pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének közepes foka esetén – amennyiben a megelőző pártfogás elrendelésre kerül – a megelőző pártfogó felügyelővel történő személyes találkozás gyakoriságának meghatározására javaslatot tesz, illetve a megelőző pártfogás tartamára előírható magatartási szabályokra javaslatot tehet.
8/B. A megelőző pártfogás végrehajtásának előkészítése
19/F. § (1) A megelőző pártfogó felügyelő a gyámhatóság megelőző pártfogást elrendelő határozatának kézhezvétele után haladéktalanul
a) értesíti a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorút vagy fiatalkorút és szülőjét vagy más törvényes képviselőjét
aa) a megelőző pártfogást elrendelő határozatról,
ab) a megelőző pártfogás kezdő időpontjáról,
ac) a megelőző pártfogó felügyelő személyéről és elérhetőségéről, és
b) felhívja a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorút vagy fiatalkorút, illetve szülőjét vagy más törvényes képviselőjét, hogy a megjelölt időpontban és helyen keresse fel.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt időpontot legkésőbb a határozat igazságügyi szolgálathoz történő érkeztetésétől számított tizenötödik napra kell kitűzni.
(3) Az egyéni meghallgatáson a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorút vagy fiatalkorút, illetve szülőjét vagy más törvényes képviselőjét tájékoztatja
a) a megelőző pártfogás céljáról, a megelőző pártfogó felügyelő szerepéről,
b) a gyámhatóság határozatának tartalmáról, különös tekintettel a megállapított magatartási szabályokra,
c) a megállapított magatartási szabályok megszegésének következményeiről,
d) a kapcsolattartás gyakoriságáról és módjáról.
19/G. § (1) A megelőző pártfogás alatt álló gyermekkorú esetében a kapcsolattartás elsősorban a gyermekkorú lakókörnyezetében történik.
(2) A 19/F. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve szülője vagy más törvényes képviselője részére át kell adni.
(3) A megelőző pártfogó felügyelő személyéről és a pártfogolt tájékoztatásának megtörténtéről vagy annak elmaradásáról a megelőző pártfogást elrendelő gyámhatóságot tájékoztatni kell.
19/H. § A megelőző pártfogás előkészítése során a megelőző pártfogó felügyelő és a gyermekjóléti szolgálat családgondozója kölcsönös tájékoztatás mellett, együttműködve jár el. A megelőző pártfogó felügyelő és a családgondozó az együttműködés keretében
a) egyeztet az egyéni pártfogási terv (a továbbiakban: Terv) és az egyéni gondozási-nevelési terv tartalmáról,
b) közösen hallgathatják meg a gyermekkorút vagy fiatalkorút, illetve szülőjét, törvényes képviselőjét,
c) közösen végezhetnek családlátogatást.
8/C. Az egyéni pártfogási terv elkészítése
19/I. § (1) A megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogást a Terv alapján hajtja végre.
(2) A megelőző pártfogó felügyelő a 19/F. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő harminc napon belül készíti el a Tervet.
(3) A megelőző pártfogó felügyelő a tervet a gyermekjóléti szolgálat kirendelt családgondozója által készített egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltakra figyelemmel készíti el.
(4) A Terv tartalmazza
a) a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a kapcsolattartásra és együttműködésre vonatkozó kötelezettségeit, a megelőző pártfogó felügyelővel való személyes találkozás gyakoriságát,
b) a gyámhatóság határozatában megállapított magatartási szabályokat és annak megjelölését, hogy mely magatartási szabályok teljesítésének ellenőrzése a megelőző pártfogó felügyelő feladata,
c) – ha a megelőző pártfogást elrendelő határozat olyan magatartási szabályt tartalmaz, amelynek teljesítésének ellenőrzéséhez a megelőző pártfogó felügyelőnek és a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának együttműködése szükséges – a megelőző pártfogó felügyelő és a családgondozó közötti együttműködés szempontjait, illetve az együttműködést igénylő magatartási szabály teljesítésének ellenőrzése során a megelőző pártfogó felügyelőre háruló feladatok meghatározását,
d) azoknak az intézményeknek, személyeknek a megnevezését, akiknek a segítségét a Terv megvalósításához célszerű igénybe venni.
8/D. A megelőző pártfogás végrehajtása
19/J. § (1) A megelőző pártfogást a gyermekkorú vagy fiatalkorú lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei igazságügyi szolgálat vezetője által kijelölt fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelő a gyámhatóság megelőző pártfogást elrendelő határozata alapján látja el.
(2) A megelőző pártfogás végrehajtása során a megelőző pártfogó felügyelő feladata különösen
a) annak folyamatos figyelemmel kísérése, hogy a megelőző pártfogást elrendelő határozatban megállapított magatartási szabályokat a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú megtartja-e,
b) annak ellenőrzése, hogy az együttműködésre és kapcsolattartásra kötelezett gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve a szülő vagy más törvényes képviselő az erre vonatkozó szabályokat betartja-e,
c) a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú támogatása a kockázatértékelés során feltárt kockázati tényezők hatásának csökkentése, illetve a bűnismétléssel szembeni védő tényezők hatásának erősítése érdekében.
19/K. § (1) A megelőző pártfogás végrehajtása során a gyermekkorú vagy fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének csökkentése érdekében a megelőző pártfogó felügyelő, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, valamint a gyermekvédelmi gyám, a gyermekotthon kölcsönös tájékoztatás mellett, együttműködve jár el.
(2) A megelőző pártfogó felügyelő és a családgondozó – a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjának szükség szerinti bevonásával – az együttműködés keretében
a) egyeztetnek a megelőző pártfogás tartamára előírt egyes, az együttműködést igénylő magatartási szabályok végrehajtásának módjáról, a megelőző pártfogás során használt esetkezelési módszerekről,
b) szükség szerint közösen vesznek részt egyes esetkezelési módszerek alkalmazásában (például helyreállító konferenciamódszerek, mediáció, közösségi konfliktuskezelési technikák alkalmazása),
c) közvetlenül kapcsolatot tartanak egymással, és a megelőző pártfogás végrehajtását érintő, megváltozott körülményekről kölcsönösen tájékoztatják egymást.
(3) A megelőző pártfogó felügyelő a gyermekjóléti szolgálat, a nevelőszülői hálózat működtetője, illetve a gyermekotthon által az esetmegbeszélés tartásához, a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez biztosított helyszínt igénybe veheti.
(4) A pártfogó felügyelő egyéb gyermekvédelmi intézkedés megtételére javaslatot tesz a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli a megelőző pártfogás végrehajtása során.
19/L. § (1) A megelőző pártfogó felügyelő javaslatot tesz az elrendelő gyámhatóság felé
a) a megelőző pártfogás megszüntetésére, ha a gyermekkorú, illetve fiatalkorú a megállapított magatartási szabályokat teljesíti és magatartása kedvező irányba változik, valamint az elrendelés óta legalább félév eltelt,
b) a megállapított magatartási szabályok módosítására, ha a megelőző pártfogás elrendelését követően a körülmények megváltoztak, vagy
c) további szükséges intézkedések megtételére, ha a 16/B. § szerinti veszélyeztetettség megszüntetésére tett intézkedések eredménytelennek bizonyultak és a gyermekkorút, illetve fiatalkorút fenyegető közvetlen és súlyos veszély áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat tartalmazza
a) az eljáró gyámhatóság megnevezését, határozatának számát és keltét,
b) a megelőző pártfogás – határozat szerinti – kezdetének és megszűnésének, valamint felülvizsgálatának időpontját,
c) a megállapított magatartási szabályokat,
d) a magatartási szabályok teljesítését vagy annak hiányát,
e) a veszélyeztetettség megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó megállapításokat, a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekkorúra, illetve fiatalkorúra gyakorolt hatását,
f) azoknak a megváltozott körülményeknek a bemutatását, amelyek a magatartási szabályok módosítását szükségessé teszik,
g) a gyermekkorúnak, illetve fiatalkorúnak és a szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát.
(3) A rendelkezésre álló dokumentumokat – különösen a magatartási szabály teljesítésére vonatkozó igazolást – csatolni kell az (1) bekezdés szerinti javaslathoz.
19/M. § (1) A gyámhatóságnak a megelőző pártfogás felülvizsgálata iránti eljárásában a megelőző pártfogó felügyelő a gyámhatóság kérésére a megelőző pártfogás tapasztalatairól – különösen a megelőző pártfogás tartamára előírt magatartási szabályok megtartásáról – összegző jelentést készít.
(2) A megelőző pártfogó felügyelő részt vesz a gyámhatóság által a megelőző pártfogás felülvizsgálata iránt tartott tárgyaláson és javaslatot tesz a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, szükség esetén a megelőző pártfogás eredményességét szolgáló új magatartási szabályokra.
(3) Ha a gyámhatóság megelőző pártfogás alatt álló gyermekkorú vagy fiatalkorú ideiglenes hatályú elhelyezése, vagy nevelésbe vétele iránt intézkedik, a gyámhatóság megkeresésére a megelőző pártfogó felügyelő javaslatot tesz a megelőző pártfogás fenntartására vagy mellőzésére.
(4) A megelőző pártfogó felügyelő tájékoztatja a gyámhatóságot, ha a megelőző pártfogás alatt állóval szemben szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést illetve pártfogó felügyelet intézkedést rendeltek el.”

16. § A Pfr. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás egyes kérdéseiről szóló 73/2013. (XII. 18.) BM rendelet 2. § (2) bekezdése, illetve a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bkt.) 3. § (2) bekezdése alapján egy közvetítői eljárásban több közvetítő kijelölésére kerül sor, illetve, ha a szolgálat vezetőjével vagy a szolgálat valamennyi közvetítőjével szemben kizárási ok merül fel, akkor a területi illetékességtől eltérő más igazságügyi szolgálat közvetítője is kijelölhető az illetékes igazságügyi szolgálat vezetőjének a megkeresése alapján.”

17. § A Pfr. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azokat a költségeket és díjakat, amelyeket a Bkt. 17. § (2) bekezdése, illetve a Szabs. tv. 82/K. § (2) bekezdése alapján az állam visel, a Hivatal fizeti meg.”

18. § A Pfr. 26. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az idézésben az elítéltet tájékoztatni kell)

„f) a lehetőség szerint bemutatandó iratokról, így különösen a legfeljebb egy éven belül végzett foglalkoztathatósági vizsgálatra, iskolai végzettségre, a szakképesítésre és az egészségi állapotra vonatkozó iratokról,”

19. § A Pfr. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elítélt köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt a pártfogó felügyelő által a (2) bekezdés szerinti felhívásban, vagy a 27. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben meghatározott időpontban, de legkésőbb annak kézhezvételétől számított 15 napon belül bemutatni a pártfogó felügyelőnek, amelynek eredeti példányát az elítélt a munkahelynek adja át.”

20. § A Pfr. 30. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az ügyész, az elítélt, illetve védője a felülvizsgálati határidőn belül nem nyújtott be a Bv. tv. 283. § (5) bekezdése szerinti bírósági felülvizsgálati kérelmet, a határidő leteltét követően a pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló határozatát megküldi a munkahelynek és az állami foglalkoztatási szervnek.
(5) A pártfogó felügyelő a felülvizsgálati kérelmet a rendelkezésre álló iratokkal együtt, a felülvizsgálati határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a székhelye szerint illetékes törvényszék bv. bírójának. Az igazságügyi szolgálatnál a kísérőlevél és a felterjesztett iratok részletes jegyzéke marad.
(6) Ha a munkahely kijelöléséről a felülvizsgálat folytán a bv. bíró dönt, a bv. bíró a határozatát megküldi a pártfogó felügyelőnek, aki a határozat kézhezvételét követően haladéktalanul kézbesíti azt az elítéltnek, az ügyésznek, a munkahelynek és az állami foglalkoztatási szervnek.”

21. § A Pfr. 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló jogerős határozat kézbesítésével egyidejűleg az 1. melléklet szerinti formanyomtatványban felhívja az elítéltet, hogy a közérdekű munka végrehajtását kezdje meg és kitűzi a munkavégzés kezdő időpontját, mely nem lehet korábbi, mint a kézbesítést követő nyolcadik nap.”

22. § A Pfr. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) A pártfogó felügyeletet – a 62/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti kivétellel – a pártfogolt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei igazságügyi szolgálat pártfogó felügyelője hajtja végre.
(2) Ha az elítéltnek nincs Magyarországon ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye a pártfogó felügyelet végrehajtásával összefüggő intézkedések megtételére – a 62/B. § (3) bekezdése szerinti kivétellel – Budapest Főváros Kormányhivatalának Igazságügyi Szolgálata pártfogó felügyelői szervezeti egységei az illetékesek.
(3) A pártfogó felügyeletet – a 62/B. § (4) bekezdése szerinti kivétellel – az (1) bekezdés vagy (2) bekezdés alapján illetékes igazságügyi szolgálat vezetője által kijelölt pártfogó felügyelő látja el.”

23. § A Pfr. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a pártfogó felügyelő a bíróság, illetve az ügyész határozata vagy az értesítőlapnak a kézhezvétele során arról szerez tudomást, hogy a pártfogolt előzetes letartóztatást, szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést tölt, az (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a pártfogó felügyelő a bv. intézeten vagy a javítóintézeten keresztül továbbítja a pártfogolt számára.”

24. § A Pfr. 42. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a pártfogolt előzetes letartóztatást, szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést tölt, az egyéni meghallgatásra a szabadulását követően kerül sor; időpontjaként legkésőbb a pártfogolt szabadulását követő ötödik napot kell megjelölni.”

25. § A Pfr. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § A pártfogó felügyelő szükség szerint tájékoztatja rendszeres ellenőrzései, tapasztalatai alapján a pártfogolt magatartásáról, körülményei alakulásáról a pártfogó felügyelet alkalmazásáról döntést hozó bíróságot, illetve az ügyészt – ideiglenes elbocsátás esetén a javítóintézetet –, továbbá arról is, ha a pártfogó felügyelet letelt, és az alatt a pártfogolt kifogástalan magatartást tanúsított, vagy az egyéb okból megszűnt. A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet leteltéről a pártfogolt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságot is tájékoztatja.”

26. § A Pfr. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § A fővárosi és megyei igazságügyi szolgálat fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelője látja el a pártfogó felügyeletét – a Btk. 119. § a) pontja szerinti kivétellel – a pártfogó felügyelet alatt álló
a) fiatalkorúnak, abban az esetben is, ha a fiatalkorú
aa) a pártfogó felügyelet tartama alatt tölti be a 18. életévét,
ab) a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése, próbára bocsátása, jóvátételi munka intézkedés alkalmazása, javítóintézetből ideiglenes elbocsátása, illetve a vele szemben alkalmazott vádemelés elhalasztás időpontjában a 18. életévét betöltötte,
b) azon felnőtt korúnak, aki az a) pont aa) alpontban vagy az ab) alpontban foglaltak miatt is – más ügyben – pártfogó felügyelet alatt áll.”

27. § A Pfr. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) A pártfogó felügyelő feladatai ellátása során együttműködik a pártfogolt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgálattal, a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatallal, továbbá a szociális és gyámhivatal gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorával addig az időpontig, amíg a fiatalkorú a 18. életévét be nem tölti. Ennek keretében a pártfogó felügyelő
a) a pártfogó felügyelet kezdetekor tájékozódik a pártfogolt esetleges korábbi gondozásának, védelembe, illetve nevelésbe vételének tapasztalatairól,
b) a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság meghívására részt vesz az esetmegbeszéléseken, illetve pártfogoltja ügyében esetmegbeszélés tartását kezdeményezi,
c) kezdeményezheti, hogy a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság javasolja a helyi önkormányzatnak olyan új ellátások bevezetését, amelyek speciális képzésekkel, foglalkoztatási lehetőségekkel, hasznos szabadidő programokkal segítik a pártfogolt fiatalkorúak iskolai hátrányainak leküzdését, szakképzettségének megszerzését, munkafoglalkoztatását és szabadidejének hasznos eltöltését,
d) szakmai javaslatot készít a c) pontban jelzett új ellátási formák kialakítására.”

28. § A Pfr. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a fiatalkorú pártfogolt korábban megelőző pártfogás alatt állt, az egyéni pártfogó felügyelői tervet a megelőző pártfogás tapasztalataira figyelemmel kell elkészíteni.”

29. § A Pfr. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56. § A Bv. tv. 313. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pártfogó felügyelői rendelkezések körében előnyben kell részesíteni
a) a viselkedéskorrekciós, illetve kompetencia-fejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozások, különösen agresszióhelyettesítő tréning, szociális készségfejlesztő tréning, munkaerő-piaci tréning,
b) a közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító programok, helyreállító technikák (konferenciamódszerek, mediáció, egyéb közösségi konfliktuskezelési technikák)
alkalmazását.”

30. § A Pfr. 60. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(A közösségi foglalkoztató részt vesz)

„c) a Gyvt. 68/D. § (4) bekezdése ac) pontja szerinti magatartási szabályok,
d) a Btk. 67. § szerinti jóvátételi munka Bv. tv. 309. § (5) és (7) bekezdése szerinti”

(végrehajtásában.)

31. § A Pfr. 60. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pártfogó felügyelet, és a megelőző pártfogás eredményes végrehajtása, a pártfogó felügyelet, illetve a megelőző pártfogás hatálya alatt állók társadalmi beilleszkedésének segítése érdekében a közösségi foglalkoztató részt vesz az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a szociális ellátást, támogatást vagy szolgáltatást nyújtó szervekkel, szervezetekkel továbbá oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel való együttműködés létrehozásában, fenntartásában.”

32. § A Pfr. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61. § (1) A közösségi foglalkoztató programjai különösen
a) a viselkedéskorrekciós, illetve kompetencia-fejlesztésére irányuló csoportos és egyéni foglalkozások, így különösen az agresszióhelyettesítő tréning, a szociális készségfejlesztő tréning és a munkaerőpiaci tréning,
b) a tanulássegítő programok,
c) a közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító programok és a helyreállító technikák (konferenciamódszerek, mediáció, egyéb közösségi konfliktuskezelési technikák) alkalmazása,
d) a strukturált szabadidő eltöltését elősegítő programok,
e) az egyéni tanácsadások, így különösen a pszichológiai és a mentálhigiénés tanácsadások.
(2) A közösségi foglalkoztató elsősorban a megelőző pártfogás hatálya alatt állók, illetve a fiatalkorú pártfogó felügyelet hatálya alatt állók számára előírt külön magatartási szabályok végrehajtásában vesz részt, illetve szervez programokat.
(3) Aki a közvetítői eljárásban mint terhelt vett részt, a közösségi foglalkoztató programjain a közvetítői eljárás során létrejött megállapodásban foglaltak szerint részt vehet.
(4) A közösségi foglalkoztató tanúsítványt állít ki a résztvevőknek a különböző programokban való eredményes részvételről, amely közokiratnak minősül.”

33. § (1) A Pfr. a következő VII/A. Fejezettel egészül ki:

„VII/A. FEJEZET
A BÜNTETÉS-VÉGREHATJÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG
28. A pártfogó felügyelői tevékenység általános szabályaitól eltérő rendelkezések
62/A. § (1) Ha a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátásra irányuló eljárás során
a) pártfogó felügyelői vélemény beszerzését [Bv. tv. 57. § (2) bekezdés], illetve
b) az elítélt pártfogó felügyeletét [Bv. tv. 57. § (4) bekezdés]
rendeli el, a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére az elítélt magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetet rendeli ki. A pártfogó felügyelői véleményt a bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet végző pártfogó felügyelő (a továbbiakban: büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő) készíti el.
(2) A fiatalkorú felkészítő részlegbe helyezését megelőzően a bv. intézet megkeresésére a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít. A környezettanulmány elkészítése során a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében azt mutatja be, hogy a nevelési terv és az abban foglalt intézkedések a szabadulás után miként szolgálhatnák a legkedvezőbben a bűnismétlés megelőzését. Ebben az esetben a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő kockázatértékelést nem végez; a környezettanulmány ilyenkor nem tartalmaz IV–VI. részt.
(3) Ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását megelőzően kér környezettanulmányt, a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban azt mutatja be, hogy az elítélt kérelmében foglaltak megfelelnek-e a valóságnak, továbbá annak tejesítéséhez fűződik-e a büntetés-végrehajtás eredményességét fokozó köz- és személyes érdek.
(4) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőre, illetve az általa készített pártfogó felügyelői véleményre, környezettanulmányra, valamint az általa végzett pártfogó felügyeletre e jogszabály pártfogó felügyelőre, pártfogó felügyelői véleményre, környezettanulmányra és pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit e fejezetben lévő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(5) E rendelet
a) 2. § (2) bekezdésében, 5. §-ban és 42. § (2) bekezdésében az illetékes igazságügyi szolgálatra vonatkozó rendelkezést az Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP) kell megfelelően alkalmazni,
b) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a megalapozott gyanú szerinti bűncselekmény helyett az elkövetett bűncselekményt kell érteni,
c) 7. § (2) bekezdés c) pontjában az illetékes igazságügyi szolgálatra vonatkozó rendelkezést az illetékes bv. intézetre kell megfelelően alkalmazni,
d) 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat a szabadságvesztést megelőző állapotnak megfelelően kell rögzíteni,
e) 9. §-ban foglalt adatokat a fogva tartás előtti, alatti és a szabadulást követően várható állapotnak megfelelően kell rögzíteni,
f) 14. § d) pontjában az illetékes igazságügyi szolgálaton, a környezettanulmányt készítő és az abban közreműködő igazságügyi szolgálaton bv. intézetet is, a pártfogó felügyelőn büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt is érteni kell,
g) 42. §-ának alkalmazása során a bíróság, illetve az ügyész határozata alatt a bv. bíró határozatát kell érteni,
h) 42. § (6) bekezdésében és 47. § (1) bekezdésében az ügyész alatt a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészt (a továbbiakban: bv. ügyész) kell érteni,
i) 48. §-ban a döntést hozó bíróság, illetve ügyész alatt a bv. bírót, illetve bv. ügyészt kell érteni.
(6) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő vonatkozásában nem kell alkalmazni e rendelet
foglalt rendelkezéseket.
62/B. § (1) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet a feltételes szabadságra bocsátás esetén a bv. bíró határozata alapján látja el.
(2) A pártfogó felügyeletet a pártfogolt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetnél működő pártfogó felügyelő hajtja végre; ha a megyében nincs bv. intézet, akkor a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetnél működő pártfogó felügyelő jár el.
(3) Ha az elítéltnek nincs Magyarországon ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye, a pártfogó felügyelet végrehajtásával összefüggő intézkedések megtételére a BVOP illetékes.
(4) A pártfogó felügyeletet a (2) bekezdés alapján illetékes bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő látja el. A (3) bekezdésben foglalt esetben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka határozza meg a pártfogó felügyelet végrehajtásának illetékességi helyét.
62/C. § (1) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a 62/B. § (1) bekezdésben meghatározott esetben a bv. bíró határozatának kézhezvételét követően a bv. intézet útján továbbítja a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhívást a pártfogolt számára.
(2) A Btk. 119. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pártfogó felügyelet végrehajtása során a fiatalkorú pártfogó felügyeletét olyan büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő láthatja el, aki a fiatalkorú életkori sajátosságait figyelembe véve speciális képesítéssel és e területen megszerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik.
(3) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az 59. §-ban részletezett kockázatelemzést, illetve kockázatértékelést a visszaesési kockázatok megállapítása érdekében is végzi.
62/D. § (1) Azon környezettanulmányok esetében, amelyeket a bv. intézet, vagy az igazságügyért felelős miniszter [Bv. tv. 46/C. § c) pont] kér, a fogvatartott meghallgatása nem mellőzhető.
(2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt kegyelmi eljárása során készített környezettanulmányban a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő bemutatja különösen
a) az elítéltnek az általa elkövetett bűncselekményhez való viszonyulását,
b) a szabadulását követő munkaerőpiaci helyzetét, így leendő munkáltatójának megnevezését, címét és az ott betölteni tervezett munkakörét,
c) az elítélt befogadó környezettel való kapcsolattartásának módját és gyakoriságát,
d) a befogadó környezet elítélt irányába tanúsított viszonyulását.
(3) Ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását megelőzően kér környezettanulmányt, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban azt mutatja be, hogy
a) az elítélt kérelmében foglaltak megfelelnek-e a valóságnak,
b) annak tejesítéséhez fűződik-e a büntetés-végrehajtás eredményességét fokozó köz- és személyes érdek.
(4) A fiatalkorú felkészítő részlegbe helyezését megelőzően, a bv. intézet megkeresésére készített környezettanulmányban a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja különösen
a) a nevelési tervben és az abban foglalt intézkedésekben meghatározott, a szabadulás utáni várható bűnmegelőzési célok érvényesülését,
b) a fiatalkorú elítélt befogadó környezetével, gondozójával való várható kapcsolatának gyakoriságát és tervezett módját.
29. A gondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység
62/E. § (1) A bv. intézetben büntetésüket töltő elítéltek reintegrácós program keretében történő gondozása (a továbbiakban: reintegrációs gondozás) a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feladata.
(3) A reintegrációs gondozás – a Bv. tv. 186. § (1) bekezdése kivételével – az elítélt kérelmére vehető igénybe.
(4) A reintegrációs gondozás célja, hogy a Bv. tv. 185. § (2) bekezdésében foglalt időponttól kezdődően az elítélt társadalmi beilleszkedését segítő támogatásban részesüljön. A támogatás formái különösen:
a) egyéni tanácsadás keretében az elítélt tájékoztatása,
aa) elveszett iratai pótlásának,
ab) ha szükséges, egészségügyi, szociális intézményi ellátásának vagy elhelyezésének,
ac) munkaerő-piacon való elhelyezkedésének, munkavégzésének,
ad) oktatásban, képzésben, szakképzésben való részvételének,
ae) letelepedésének, szállásának vagy lakhatásának,
af) tanácsadó vagy felvilágosító programokon való részvételének
lehetőségeiről és szabályairól,
b) egyéni esetkezelés keretében az elítélt
ba) szociális ügyintézésre való felkészítésének elősegítése,
bb) életviteli problémáinak feltárásával azok csökkentése,
bc) szenvedélybetegségeihez kapcsolódó szociális és mentális deficitek kezelésével az ártalmas következmények csökkentése,
bd) rosszul berögzült vagy hiányzó szocializációs készségeinek és képességeinek feltárása, elemzése és fejlesztése,
be) jövőképének felmérése, elemzése és közreműködés reális terv kialakításában,
c) csoportos tájékoztatás nyújtása az elítélt részére
ca) a reintegrációs gondozásról és az abban igénybe vehető szolgáltatásokról,
cb) a szabadulást követő utógondozásról és az ott nyújtott támogatás formáiról,
cc) a jogi segítségnyújtási szolgáltatásokról,
d) az elítélt számára csoportos foglalkozások, készségfejlesztő tréningek szervezése, illetve közreműködés azok megtartásában,
e) az elítélt családjának, gondozójának a felkészítése az elítélt lehetőség szerinti visszafogadására.
(5) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő részt vesz a bv. intézet által az elítéltek részére szervezett fórumokon és a szabadulásra való felkészítés tekintetében felmerült kérdésekre megadja a szükséges tájékoztatást.
(6) A rendelkezésére bocsátott nyilvántartás alapján a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő meghallgatja a Bv. tv. 185. § (2) bekezdésben meghatározott időpontok figyelembevételével a szabadulásuk előtt álló valamennyi elítéltet, és nyilatkoztatja, hogy kérelmezi-e a reintegrációs gondozás keretében végzett támogatási lehetőségeket.
(7) Az elítélt társadalomba történő sikeres visszailleszkedésének elősegítése érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az együttműködő helyi önkormányzatok, munkáltatók, karitatív és öntevékeny szervezetek tevékenységét koordinálja.
(8) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a reintegrációs gondozásban résztvevő elítéltet – a társadalomba való visszailleszkedése további támogatása, figyelemmel kísérése és ezáltal a visszaesési kockázat csökkentése érdekében – ösztönzi a szabadulását követő, önkéntes utógondozás igénybevételére.
30. Az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység
62/F. § (1) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő akkor is társadalmi beilleszkedését segítő támogatást nyújt az elítéltnek, ha azt a szabadulás után egy éven belül kéri.
(2) Az elítélt szabadulása után a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézet büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelője látja el az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenységet (a továbbiakban: utógondozás).
(3) A szabaduló személy indokolt esetben, segélyben részesíthető.
(4) Az utógondozás során a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő felügyeleti funkciót nem érvényesít, az utógondozás kizárólag az utógondozott önkéntes kérelmére nyújtható.
(5) Az utógondozottat megilletik mindazon támogatási formák, amelyet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a 62/E. § (4) bekezdés a)–b) és d)–e) pontjában biztosít az elítélt részére.
(6) Az önkormányzatok, az egyházi jogi személyek, a munkáltatók, a karitatív és más civil szervezetek az utógondozásban közreműködhetnek, ennek során velük a BVOP és a bv. intézet együttműködési megállapodást vagy szerződést köthet.
(7) A Bv. tv. 191. § (5) bekezdésében meghatározott elítélt esetében, eredményes reintegrációja elősegítése érdekében a BVOP és a bv. intézet együttműködési megállapodást vagy szerződést köthet a Nemzeti Munkaügyi Hivatallal és területi szervezeti egységeivel.
(8) Ha a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tudomására jut, hogy a korábban hatáskörében pártfogó felügyelet alatt állt, vagy börtönpártfogolást igénybe vett magyar állampolgár külföldön szabadságvesztését tölti, – az illetékes nemzeti hatóság engedélyével – írásban értesíti az elítéltet az utógondozás keretében nyújtható szolgáltatásokról.
(9) A (7) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a külföldön fogva tartott hozzátartozója keresi meg a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, és segítséget kér a kapcsolattartásuk és az elítélt visszailleszkedésének elősegítése céljából.
62/G. § (1) A BVOP és a bv. intézet a pártfogó felügyelet alatt álló és az utógondozott társadalomba történő sikeres visszailleszkedése elősegítésére közösségi foglalkoztatót működtethet.
(2) A közösségi foglalkoztató szakmai irányítását és felügyeletét a BVOP a bv. intézet útján gyakorolja.
31. A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos statisztikai adatgyűjtés, adatfeldolgozás és adatszolgáltatás
62/H. § E fejezet alkalmazásában:
a) statisztikai adat: a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenység (a továbbiakban: ügycsoport) során az erre rendszeresített nyomtatványon vezetett, személyazonosításra nem alkalmas tény, valamint az e tényből levont következtetés,
b) statisztikai adatgyűjtők: a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet végrehajtó büntetés-végrehajtási intézetek, valamint a BVOP-nak az általuk szolgáltatott statisztikai adatok összesítésére és elemzésére kijelölt szervezeti egysége (a továbbiakban: kijelölt szervezeti egység).
62/I. § (1) A büntetés-végrehajtási intézetek folyamatosan gyűjtik az ügycsoportokra vonatkozó statisztikai adatokat.
(2) A büntetés-végrehajtási intézetek az erre rendszeresített táblázatokban az adatokat összesítik és minden hónap ötödik napjáig elektronikus úton megküldik a BVOP kijelölt szervezeti egységének.
(3) A BVOP gondoskodik a (2) bekezdés szerinti táblázatok rendelkezésre állásáról.
62/J. § (1) A BVOP kijelölt szervezeti egysége a hozzá beérkezett statisztikai adatokat feldolgozza, összesíti és az adatok változásáról negyedévente elemzést készít.
(2) A BVOP az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött és összesített statisztikai adatokat tartalmazó adattáblázatokat ügycsoportonként a tárgyfélévet követő hónap tízedik napjáig a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak elektronikus úton megküldi.
(3) A BVOP a (2) bekezdésben meghatározott, ügycsoportok szerint nyilvántartott statisztikai kimutatásokat kutatási célokra felhasználhatja és a hozzá érkező adatkéréseket teljesíti.
62/K. § A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos statisztikai adatokat, az azokból készített adatfeldolgozásokat, összesítéseket, leválogatásokat, kimutatásokat és elemzéseket, valamint az egyéb adatösszesítéseket a BVOP tárolja és őrzi.
32. Egyéb rendelkezések
62/L. § (1) Ha az elítélt vagy a szabadult elítélt arról tájékoztatja a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, hogy más ügyben illetékességébe nem tartozó pártfogó felügyelet hatálya alatt áll, vagy ellene közérdekű munka büntetés végrehajtása van folyamatban, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítését, valamint a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtását, továbbá az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység ellátását megelőzően megkeresi az elítélt vagy szabadult elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal igazságügyi szolgálatát az alábbi adatok beszerzése céljából
a) a pártfogó felügyeletet elrendelő hatóság megnevezése, határozatának száma, kelte, és a jogerőre emelkedésének napja,
b) az előírt magatartási szabályok tartalma,
c) a pártfogó felügyelet kezdő és várható befejezésének napja,
d) az elkövetett bűncselekmény Btk. szerinti minősítése,
e) a közérdekű munka büntetést kiszabó bíróság megnevezése, határozatának száma, kelte és a jogerőre emelkedésének napja,
f) a közérdekű munka letöltésének várható időpontja.
(2) Ha a feltételesen szabaduló elítélt – amennyiben az igazságügyi szolgálat hatáskörébe tartozó ügyben pártfogó felügyelet alatt áll – arról tájékoztatja az igazságügyi szolgálat pártfogó felügyelőjét, hogy a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátással egyidejűleg elrendelte a pártfogó felügyeletét, megkeresi a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt az alábbi adatok beszerzése céljából
a) a pártfogó felügyeletet elrendelő törvényszék megnevezése, a bv. bíró pártfogó felügyeletet elrendelő határozatának száma, kelte, jogerőre emelkedésének napja,
b) az előírt magatartási szabályok tartalma,
c) a pártfogó felügyelet kezdő és várható befejezésének napja,
d) az elkövetett bűncselekmény Btk. szerinti minősítése.
(3) Ha a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelet hatálya alatt álló szabadult elítélt az igazságügyi szolgálat hatáskörébe tartozó ügyben is pártfogó felügyelet hatálya alatt áll, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő szakmai konzultációt kezdeményezhet a pártfogó felügyelet végrehajtásának hatékonysága, és a visszaesési kockázatok csökkentésének eredményessége érdekében.
62/M. § A BVOP és a Hivatal, valamint a bv. intézetek és a megyei (fővárosi) kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai együttműködési megállapodást vagy szerződést köthetnek egyes pártfogó felügyelői tevékenységek hatékonyságának növelésére, valamint szakmai tapasztalatcsere céljából.”

(2)2

34. § A Pfr.

1. 6. §-ában a „fiatalkorúak ügyeit” szövegrész helyébe a „gyermekkorúak, illetve a fiatalkorúak ügyeit” szöveg,

2. 13. § (1) bekezdésében a „terheltre” szövegrész helyébe a „gyermekkorúakra, a terheltre, illetve az eljárás alá vont fiatalkorúra” szöveg,

3. 14. § c) pontjában és 59. § (2) bekezdésében a „terhelt” szövegrész helyébe a „gyermekkorú, a terhelt, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú” szöveg,

4. 14. § e) pontjában a „terhelthez” szövegrész helyébe a „gyermekkorúhoz, a terhelthez, illetve az eljárás alá vont fiatalkorúhoz” szöveg,

5. 8. alcím címében a „Fiatalkorúval” szövegrész helyébe a „Gyermekkorúval, illetve fiatalkorúval” szöveg,

6. 20. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyész, szabálysértési hatóság” szöveg,

7. 20. § (2) bekezdésében a „terhelt” szövegrész helyébe az „eljárás alá vont személy, illetve terhelt” szöveg,

8. 23. § (1) bekezdés a) pontjában az „a terheltnek” szövegrész helyébe az „az eljárás alá vont személynek, illetve a terheltnek” szöveg,

9. 25. § (1) bekezdés f) pontjában az „a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 17. § és 67/B. §” szövegrész helyébe az „a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 27. § és 289. §,” szöveg,

13. 29. § (1) bekezdésében a „Bv. tvr. 63. §” szövegrész helyébe a „Bv. tv. 283. §” szöveg,

14. 30. § (1) bekezdés f) pontjában a „Bv. tvr. 63. §” szövegrész helyébe a „Bv. tv. 283. §” szöveg,

15. 30. § (2) bekezdésében a „kezdőnapját” szövegrész helyébe a „kezdő időpontját” szöveg,

16. 31. § (5) bekezdésében a „Bv. tvr. 67. §” szövegrész helyébe a „Bv. tv. 287. §” szöveg,

17. 33. § (2) bekezdésében a „Bv. tvr. 67. §-ában” szövegrész helyébe a „Bv. tv. 287. §-ában” szöveg,

19. 34. § (2) bekezdés c) pontjában a „munkahelyet” szövegrész helyébe az „munkahelyet – kivéve, ha a közérdekű munkát az elítélt már letöltötte” szöveg,

20. 34. § (2) bekezdés e) pontjában a „szervet” szövegrész helyébe a „szervet – amennyiben nyilvántartásukban szereplő munkahely került kijelölésre” szöveg,

21. 35. §-ában a „Bv. tvr. 2. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Bv. tv. 8. § (3) bekezdésében” szöveg,

23. 42. § (3) bekezdés c) pontjában a „Bv. tvr. 96. §-ában” szövegrész helyébe a „Bv. tv. 313. §-ában” szöveg,

24. 43. §-ában a „bv. intézet” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet)” szöveg,

25. 47. § (4) bekezdésében a „büntetés-végrehajtás felett törvényességi felügyelet gyakorló ügyészhez” szövegrész helyébe a „bv. ügyészhez” szöveg,

26. 49. § c) pontjában a „Bv. tvr. 82. §” szövegrész helyébe a „Bv. tv. 308. §” szöveg,

28. 50. § (1) bekezdés b) pontjában a „Bv. tvr. 5/B. §” szövegrész helyébe a „Bv. tv. 80. §” szöveg,

29. 62. §-ban az „indít” szövegrész helyébe a „biztosít” szöveg

lép.

35. § A Pfr. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

36. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 33. § (2) bekezdése 2015. április 1. napján lép hatályba.

37. § Hatályát veszti a Pfr.

c) 23. § (1) bekezdésében a „(Bkt. 6. §)” és a „[Bkt. 15. § (1) bekezdés]” szövegrészek,

d) 28. § (1) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész,

e) 29. § (1) bekezdésében az „ , amelyről haladéktalanul tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet” szövegrész,

g) 38. § (1) bekezdés c) pontjában a „feltételes szabadságra bocsátás és” szövegrész,

i) VI. FEJEZETE.

1. melléklet a 19/2014. (XII. 22.) IM rendelethez



A közérdekű munkára ítéltre vonatkozó nyilvántartólap

Az elítélt neve:

Születési helye, ideje:

Anyja neve:

Lakóhelye:

A végrehajtásra kijelölt munkahely:

Kijelölt új munkahely:

Meghatározott munkakör:

Meghatározott új munkakör:

    -t a

     Járásbíróság/Törvényszék a

20................... évi ............................................. hó ............. napján kelt B.     /20................/............... számú ítéletével,

a .................................................................................................. Törvényszék/Ítélőtábla mint másodfokú bíróság, illetve

az Ítélőtábla/Kúria

a 20........évi ............................................................. hó ......... napján kelt Bf.     /20.........../...............számú határozatával

......................................miatt....................óra közérdekű munkára ítélte,

melyet .................................................. munkakörben kell eltölteni.

Egy napi közérdekű munkának .................. munkavégzés felel meg.

A határozat 20.......... évi .................................................. hó ............................... napján jogerőre emelkedett és végrehajtható.

A közérdekű munka megkezdésének ideje:

................... évi ....................................... hó .......... nap

A büntetés befejezésének várható ideje:

................... évi ....................................... hó .......... nap

A büntetés letöltésének ideje:

Intézkedések:

Feljegyzés a közérdekű munkára ítéltről, tapasztalatok, új munkahely kijelölés indokáról:

Megjegyzés:


”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. január 2. napjával.

2

A 33. § (2) bekezdése a 6/2015. (III. 30.) IM rendelet 13. §-a alapján nem lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére