24/2014. (VII. 11.) ORFK utasítás
24/2014. (VII. 11.) ORFK utasítás
a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárásról
2023.01.01.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet alapján végrehajtott, a rendkívüli halálesetek kivizsgálására irányuló rendőri eljárások szakszerűségének elősegítése és az egységes gyakorlat kialakítása céljából kiadom az alábbi utasítást:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség).
2. Az utasítás alkalmazásában rendkívüli halál az, amelyet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 218. § (1) bekezdés b) pontja annak nyilvánít.
3. A közlekedési balesettel összefüggésben bekövetkezett rendkívüli haláleset kivizsgálása során az utasítást a közlekedési balesetek esetén követendő rendőri eljárás szabályait megállapító ORFK utasításban foglaltak szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
II. FEJEZET
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
1. Alapelvek
4. Az eljárás során az eljáró rendőri szerv együttműködik az ügyfelekkel, az eljárásban részt vevő egyéb személyekkel és hatóságokkal, a helyi önkormányzatokkal és más országok külképviseleti, illetve rendőri szerveivel.
5. Az eljárást – különösen a halottszemlét – úgy kell lefolytatni, hogy az ne sértse a hozzátartozók kegyeleti jogait és a közszemérmet.
6. A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 43. §-ában foglaltakra figyelemmel a temetés (hamvasztás) legközelebbi időpontját és módját úgy kell meghatározni, hogy az a hozzátartozók kegyeleti jogainak érvényesülése mellett biztosítsa a tényállás felderítését.
7. A rendkívüli haláleset kivizsgálása során az eljárási cselekményeket – így különösen a szemlét és a hatósági boncolást – úgy kell végrehajtani, hogy azok adatai egy későbbi, esetleges büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználhatók legyenek.
8. A rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség objektumaiban, továbbá olyan intézményben bekövetkezett rendkívüli halál esetén, melyben – ide értve az őrzött szállásokat is – személyi szabadságukban korlátozott személyek tartózkodnak, az eljárást az érintett objektum intézménybiztonsági és egyéb előírásainak figyelembevételével kell lefolytatni.
2. Hatáskör és illetékesség
9. Az elsődleges és a halaszthatatlan intézkedéseket a holttest megtalálásának helye szerint illetékes első fokú rendőri szerv köteles megtenni, és az ügyben mindaddig eljárni, amíg az esetleges hatásköri és illetékességi vita el nem dől.
10.1
11. Amennyiben az elhunyt személye, a haláleset körülményeinek bonyolultsága vagy egyéb érdek azt indokolja, az eljárást folytató szerv felettes hatósága fokozott felügyeletet gyakorol.
3. Az eljárás megindítása
12. A halálesetről szóban, távbeszélőn vagy más módon kapott bejelentés alapján a tevékenység-irányítási központ intézkedik a bejelentés valódiságának lehetőség szerinti ellenőrzéséről, és – amennyiben még nem történt meg – orvos, mentők, indokolt esetben a katasztrófavédelem, egyéb szervek (pl. gázművek, elektromos művek, vízirendészet) értesítéséről, a helyszín biztosításáról, a további eljárási cselekményeket foganatosító bizottság összeállításáról, valamint helyszínre küldéséről.
13. A helyszín biztosításáról és a szemle megtartásáról haladéktalanul gondoskodni kell. A vasúti, a közúti, a vízi- és a légi közlekedési baleset és repülőesemény helyszínén bekövetkezett rendkívüli halálesetnél a forgalmat csak a szükséges ideig szabad korlátozni.
4. Egészségügyi adatok beszerzése az előzetes vizsgálat során
14. Az elhunyttal kapcsolatos egészségügyi adatok beszerzése és rögzítése történhet:
a) az elhunyt személy háziorvosának vagy kezelőorvosának megkeresésével és a tőle szóban vagy írásban kapott tájékoztatás jegyzőkönyvben történő rögzítésével vagy a releváns orvosi irat másolatának jegyzőkönyvhöz csatolásával;
b) az elhunyt egészségügyi állapotáról hitelesnek tekinthető ismeretekkel rendelkező személyektől (pl. hozzátartozók, szomszédok) beszerzett információk jelentésben vagy jegyzőkönyvben történő rögzítésével;
c) hozzátartozó által átadott orvosi iratok jegyzőkönyvhöz történő csatolásával.
15. Amennyiben az egészségügyi adatok beszerzése sikertelen, úgy ezt a tényt a jegyzőkönyvben vagy külön jelentésben rögzíteni kell.
5. Az eljárási cselekmény rögzítése, az iratkészítés rendje
16. Az eljárási cselekményeket úgy kell rögzíteni, hogy azok alkalmasak legyenek a halálesettel kapcsolatos tények, körülmények bizonyítására, és hitelességükhöz kétség ne férjen.
17. Az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról a helyszínen jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt kell készíteni. Amennyiben az eljárási cselekmény rögzítése hangfelvétellel, illetve kép- és hangfelvétellel történik, úgy az elhangzottakat 5 munkanapon belül írásba kell foglalni. A szemle rögzítésére az utasítás 29. pontjában foglaltak az irányadók.
18. A szemléről vagy egyéb eljárási cselekményről készült fényképfelvételeket a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerbe kell feltölteni. Indokolt esetben a felvételeket CD lemezen vagy egyéb adathordozón is rögzíteni kell, melyet az eljárás irataihoz kell csatolni.
19. A rendkívüli halálesetről szóban, távbeszélőn vagy más módon kapott bejelentésről a tevékenység-irányítási központnak feljegyzést kell készíteni. A feljegyzés tartalmazza:
a) a bejelentés időpontját (év, hó, nap, óra, perc), módját;
b) a bejelentő nevét, lakhelyét, telefonszámát;
c) a felfedező tanú személyazonosító adatait, telefonszámát;
d) az elhalt személy adatait (ha megállapítható);
e) a holttest feltalálási helyét, időpontját;
f) a rendkívüli halálra utaló adatok leírását;
g) a tett intézkedéseket;
h) a szemlebizottság helyszínre indulásának időpontját.
20.2 Az iratok selejtezését az Iratkezelési Szabályzatban foglalt megőrzési idő figyelembevételével kell végrehajtani.
6. Az irat
21. Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely – általában műszaki vagy vegyi úton – adatokat rögzít (pl. fénykép, film-, hangfelvétel, optikai lemez, CD, mágnesszalag, mágneses adathordozó, elektronikus dokumentum).
22. A búcsúlevél fénymásolatát soron kívül ki kell adni a levél címzettjének (címzettjeinek), ennek hiányában az elhunyt személlyel közös háztartásban élő személynek vagy – ha ilyen nincs – a közeli hozzátartozónak. Az eredeti búcsúlevelet – abban az esetben is, ha az nem a szemle alkalmával kerül elő – le kell foglalni, és azt a szakértői vizsgálatokat követően ki kell adni. Amennyiben a szakértői vizsgálat elvégzése nem indokolt, úgy az eredeti búcsúlevél kiadásáról az eljárás befejezésekor kell intézkedni. A kiadás tényét – átvételét – dokumentálni szükséges. Az eredeti búcsúlevél fénymásolatát az iratokhoz kell csatolni. A végrendeletet is tartalmazó iratot csak a legszükségesebb ideig lehet visszatartani.
23. A lefoglalt búcsúlevél írásszakértői vizsgálata abban az esetben kötelező, ha a búcsúlevél szakértői vizsgálatra alkalmas, és vizsgálatától érdemi eredmény várható, továbbá a rendkívüli haláleset bekövetkeztének körülményei más adatok, bizonyítékok alapján nem tisztázhatók.
7. A szemle általános szabályai
24. A szemlebizottság tagjai:
a) a szemlebizottság vezetője;
b) a bűnügyi technikus(ok).
25. A szemlebizottság munkáját segítheti:
a) a jegyzőkönyvvezető;
b) a helyszínbiztosító;
c) a szakértő;
d) eseti szakértő (pl. elektromos művek, gázszolgáltató, kéményseprő vállalat munkatársa);
e) a tolmács;
f) a kutyavezető (bűnügyi).
26. A szemlebizottság munkáját a szemlebizottság vezetője irányítja, aki felelős a szemle jogszerűségéért és szakszerű lefolytatásáért.
27. A szemlebizottság köteles a szemlét olyan részletességgel lefolytatni és rögzíteni, hogy az – ha a későbbi eljárás során bűncselekmény gyanúja merül fel – a keletkezett dokumentációkkal megfeleljen a büntetőeljárási jog szabályai szerint lefolytatott helyszíni szemle alaki és tartalmi követelményeinek.
28. Amennyiben a helyszíni szemle és a halottszemle térben és időben eltér egymástól, úgy ennek a készült iratokból megállapíthatónak kell lennie.
29. A helyszínről, a holttest eredeti állapotáról és fontosabb részleteiről jegyzőkönyvet, fényképfelvételt és helyszínrajzot vagy helyszínvázlatot kell készíteni. Amennyiben a körülmények indokolják, a helyszínről, a halottszemléről és a boncolásról kép- és hangfelvétel is készíthető.
30. A szemle során fel kell kutatni és rögzíteni kell a holttesten és környezetében található mindazon tárgyakat, nyomokat, anyagmaradványokat és elváltozásokat, amelyek a halál okának és bekövetkezése körülményeinek bizonyítására alkalmasak.
31. A szemlén és a holttesttel kapcsolatos egyéb krimináltechnikai munka során a hatóság eljáró tagja köteles a megfelelő, egyszer alkalmazható védőfelszerelést használni. Intézkedni kell az elhasznált eszközök, védőfelszerelések helyszínről történő biztonságos elszállítására vagy – amennyiben a hulladék különleges kezelést nem igényel – a helyszín közelében lévő hulladéktárolóban való elhelyezésére.
32. Ha a hozzátartozó vagy az elhunyt eltemettetésére kötelezett más személy a szemlén nincs jelen, és a halálesetről nincs tudomása, úgy a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 19. § (2) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettség végrehajtása iránt az ügyben eljáró rendőri szerv köteles intézkedni. A tett intézkedésről feljegyzést kell készíteni.
33. A szemlebizottság vezetője haladéktalanul intézkedni köteles a felügyelet nélkül maradt kiskorú elhelyezéséről, a gondozás nélkül maradt állatok elláttatásáról, továbbá az egyéb értéktárgyak biztonságba helyezéséről.
34. Ha a szemle során bűncselekmény gyanúja merül fel, vagy a körülmények arra utalnak, azt azonnal meg kell szakítani, és haladéktalanul jelenteni kell a tevékenység-irányítási központnak. A további intézkedést a kapott utasításnak megfelelően kell végrehajtani.
8. A helyszíni szemle
35. A helyszíni szemle során a haláleset jellegétől függően a szemlebizottság köteles vizsgálni és rögzíteni különösen:
a) a ház, a lakás, az egyéb helyiség vagy a gépjármű valamennyi nyílászárójának állapotát, működésüket és a működtetésükhöz szükséges eszközök, kulcsok hollétét;
b) a légnyílások (pl. kémény, szellőzőablak, ajtó- és ablakrések) állapotát, tömítésük, elzárásuk esetén az arra szolgáló eszközök, anyagok fajtáját és – ha az a szemle során tényszerűen megállapítható – származási helyét;
c) a fűtő-, főző-, sütőberendezések üzembiztonságát, a kapcsolók helyzetét, a hozzájuk tartozó kémény állapotát;
d) az elektromos berendezések működőképességét, azok vezetékeinek állapotát, a holttesten ezek működésétől származható esetleges áramjegyeket, illetve a készülékek olyan meghibásodásait, amelyek a halállal összefüggésbe hozhatók;
e) a halállal nagy valószínűséggel összefüggésbe hozható folyadékok, gyógyszerek kiszerelését, színét, feliratát, feltalálási és – ha ez a szemle során tényszerűen megállapítható – eredeti tárolási helyét (az említett anyagokat eredetben vagy minta biztosításával), továbbá a felsorolt anyagok szervezetbe vitelére szolgáló eszközt;
f) önakasztás esetén a holttest hosszát, az akasztáshoz használt eszköz anyagát, méreteit, eredeti helyét, az azon lévő hurkot, csomót, annak jellemzőit, a rögzítési és felfüggesztési pont közötti méreteket, azok padozattól mért távolságát, a fellépéshez igénybe vett tárgy tulajdonságait, magasságát, nagyságát és – ha ez a szemle során tényszerűen megállapítható – annak eredeti tartási, tárolási helyét;
g) lőfegyvernek minősülő – vagy annak minősíthető – eszközzel elkövetett öngyilkosság esetén a lövéshez használt eszközt (annak típusát, azonosítóját), a rajta lévő nyomokat, anyagmaradványokat, mindkét kézen található esetleges anyagmaradványokat, valamint a lövéssel összefüggésben keletkezett minden elváltozást;
h) magasból, emeletről való leesésnél, leugrásnál a leesés, leugrás feltételezett helyét, annak környezetét, a létrehozott vagy visszahagyott nyomokat, elváltozásokat, a holttest pontos helyét, a holttest feltalálási helyét és helyzetét, az elhunyt lábbelijét, az azokon fellelhető nyomokat, anyagmaradványokat;
i) a helyszínre vezető vagy onnan távolodó nyomokat, azok méreteit, jellegzetességeit.
36. Amennyiben olyan mérgezés gyanúja áll fenn, amelyet illó gázok, gőzök, oldó- vagy ragasztószerek, továbbá más hasonló anyagok okozhattak, indokolt esetben az orvossal vagy a halottvizsgálati szaktanácsadóval a helyszínen vérmintát kell biztosíttatni a lágyékhajlatban a combvisszérből a szükséges szakértői vizsgálatok végrehajtása érdekében.
37. Marószeres mérgezés gyanúja esetén a mérgező anyag savas vagy lúgos eredetű pH értékének a megállapítására indikátorpapírt vagy pH-mérő berendezést kell alkalmazni.
38. Vízbefulladás gyanúja esetén a holttest feltalálása, illetve a vízbefulladás megállapítható vagy vélt helyén – amennyiben a vízbefulladás feltehetően természetes élővízben történt – vízmintát kell biztosítani a későbbi összehasonlító diatóma (kovamoszat) vizsgálat céljából.
9. A halottszemle
39. A szemlét elsősorban a halottszemlével kell kezdeni, azonban a szemlebizottság vezetője a helyszíni adatok mérlegelése alapján, indokolt esetben ettől eltérhet.
40. A halottszemle során kötelező biztosítani a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos részvételét.
41. A holttest eredeti helyét dokumentálni kell, annak érdekében, hogy az a későbbi vizsgálatok alkalmával pontosan rekonstruálható legyen.
42. A halottszemle során a holttestet lemeztelenített állapotban kell vizsgálni. A halál feltehető okának és a holttesten lévő esetleges sérüléseknek a megállapítása érdekében a holttestről a ruhát a halottszemlén részt vevő orvos iránymutatásainak figyelembevételével, indokolt esetben közreműködésével kell eltávolítani.
43. A szemlebizottság a holttestet az eredeti megtalálási helyéről elmozdíthatja, ha ez a helyszíni halottszemle elvégzése érdekében kegyeleti, szakmai, illetve kriminalisztikai okból indokolt, de a szemlének ki kell terjednie a holttest eredeti feltalálási helyére is.
44. Amennyiben a holttest elszállítása a helyszínről szükséges és indokolt, azt úgy kell végrehajtani, hogy az ne veszélyeztesse a halál bekövetkezése körülményeinek tisztázását. A holttestet hullazsákban kell elszállíttatni. Az elszállítást megelőzően a helyszínen a holttestről és annak környezetéről fényképfelvételt vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni. Amennyiben a holttesten olyan értéktárgy (pl. ékszer) található, amelynek eltávolítása a helyszínen nem megoldható, úgy azt átvételi elismervénnyel kell átadni a holttest elszállítását végző vállalkozás munkatársának.
45.3 A halottszemlére Budapest közigazgatási határán belül a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (a továbbiakban: NSZKK) ügyeletes orvosszakértőjét (szakértőjelöltjét), Budapest közigazgatási határán kívül a NSZKK orvosszakértőjét (szakértőjelöltjét), akadályoztatása, illetve hiánya esetén a Rendőrség alkalmazásában álló orvost, háziorvost, ügyeletes orvost kell kirendelni, illetve igénybe venni. Közlekedési balesetek helyszíni szemléjének keretében lefolytatott halottszemlén – indokolt esetben – a NSZKK orvosszakértője (szakértőjelöltje) részvételét is lehetővé kell tenni. Ha az egészségügyi intézményben a gyógykezelés során, de nem az orvosi kezeléssel összefüggésben következett be a rendkívüli halál, a halottszemle lefolytatására a NSZKK orvosszakértőjét (szakértőjelöltjét), akadályoztatása, illetve hiánya esetén a háziorvost, ügyeletes orvost vagy a Rendőrség alkalmazásában álló orvost kell kirendelni, illetve igénybe venni.
10. Felvilágosítás kérés
46. A tényállás tisztázása érdekében a felfedező személyt, továbbá azokat, akik a tényállásra vonatkozóan vélhetően érdemleges adatot tudnak szolgáltatni, szóban meg kell hallgatni, tőlük felvilágosítást kell kérni.
47. Amennyiben a meghallgatott személyek a rendkívüli haláleset okáról és körülményeiről érdemi információt közölnek – és jegyzőkönyvi meghallgatásuk nem lehetséges, nem indokolt vagy az az eljárás későbbi szakaszában is elvégezhető – azt a jelenlévő szemlebizottság-vezető vagy bűnügyi nyomozó dokumentált módon köteles rögzíteni.
11. A hatósági boncolás
48. A hatósági boncoláson az eljáró hatóság tagja indokolt esetben részt vesz, a boncolás megállapításainak függvényében esetleg szükséges azonnali intézkedések foganatosítása érdekében.
12. Az eljárás során rögzített tárgyak kezelése
49. A szemle során észlelt, felkutatott nyomokat, elváltozásokat, anyagmaradványokat, tárgyakat oly módon kell rögzíteni, hogy azokon a szükséges szakértői vizsgálatok elvégezhetőek legyenek, állaguk ne károsodjon.
50. A tárgyakat, illetve a csomagolást olyan jelzéssel (ügyiratszám, hely, idő, elhunyt személy adatai, eljáró személy aláírása) kell ellátni és nyilvántartásba venni, amely alkalmas arra, hogy azt az eljáró szerv – ha indokolt – huzamosabb ideig, elvesztés, illetve más tárgyakkal való összekeveredés veszélye nélkül meg tudja őrizni. A tárgyak átadása-átvétele tényének, valamint az átvevő személyének az iratokból minden esetben megállapíthatónak kell lennie.
51. A rendkívüli haláleset körülményeit közvetlenül bizonyító tárgyak, eszközök megőrzésére és kezelésére intézkedni kell. A lefoglalt tárgyakat a lefoglalásukat követő 5 munkanapon belül a bűnjelek tárolására rendszeresített helyiségben kell elhelyezni. A tárgyak bevételezését az erre rendszeresített nyilvántartókönyvbe be kell jegyezni. Ennek során rögzíteni kell az ügyszámot, a bűnjelkamrába elhelyezés dátumát és a tárgyi bizonyítási eszközök megnevezését. A tárgyak bűnjelkamrából történő kiadásának és visszavételezésének idejét, okát a nyilvántartókönyvben fel kell tüntetni.
52. A hatóságok által kiállított személyi okmányokat (pl. útlevél, jármű vezetésére jogosító okmány) a kiállító szervnek kell megküldeni. Az elhunyt személyi igazolványát (hiánya esetén más személyazonosításra alkalmas okmányát) és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát a temetését intéző személy részére kell kiadni.
13. A döntés közlése
53. Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik vagy a kötelezettségét nem teljesíti, akkor az eljárás befejezéséről hozott határozatot – a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (2) bekezdésére figyelemmel – az illetékes önkormányzat polgármesterével is közölni kell, kérve a holttest eltemettetéséről történő intézkedést. Indokolt esetben a holttest eltemettetését az eljárás befejezése előtt is kezdeményezni lehet.
III. FEJEZET
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
54. Ismeretlen személyazonosságú holttest megtalálása, nem magyar állampolgár rendkívüli halála, illetve rendkívüli halálnak nem minősülő halál esetén az utasítás I. és II. fejezetében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben foglalt előírások figyelembevételével kell alkalmazni.
14. Eljárás ismeretlen személyazonosságú holttest megtalálása esetén
55. Az eljárás szakszerűségét az eljáró szerv felettes rendőri szerve köteles segíteni és szoros szakmai felügyelet alá vonni.
56. A bejelentő vagy a felfedező tanút részletesen meg kell hallgatni, és az eseményt a bűnügyi osztály vezetőjének haladéktalanul jelenteni kell.
57. A holttest arcáról, arcprofiljairól, majd az egész testről fényképfelvételeket kell készíteni, különös tekintettel a testen lévő műtéti hegekre, tetoválásokra, egyéb azonosításra alkalmas elváltozásokra. Amennyiben az arc állapota nem megfelelő, azt meg kell kísérelni helyreállíttatni. A holttest ruházatát – azonosításra alkalmas módon – jegyzőkönyvben és fényképfelvételen is rögzíteni kell.
58. A fénykép, a holttest leírása, a hátrahagyott és holttesttel összefüggő tárgyak, ruházat figyelembevételével az elhunyt személyazonosságának megállapítása céljából adatgyűjtést kell végezni, a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőrizni kell az eltűntként körözött személyek nyilvántartásában.
59. Indokolt esetben a holttest ruházatát ki kell tisztítani, majd annak anyagát, mintázatát, színét, méreteit azonosításra alkalmas módon fényképfelvétellel rögzíteni kell. Hasonlóan kell eljárni a ruházaton lévő egyedileg azonosítható részek tekintetében is.
60. A holttesten, a holttest környezetében, a ruházatban lévő vagy vélhetően a holttesthez tartozó tárgyak leírását, fényképezését minden részletre kiterjedően kell elvégezni, kutatva és rögzítve az egyedi azonosításra alkalmas ismérveket. A tárgyakat – különösen az ékszereket, órát, pénzt – biztonságosan kell csomagolni és a kiadásig tárolni.
61.4 Az azonosítás érdekében – amennyiben lehetséges – biztosítani kell DNS-mintát, vér-, hajmintát, ujjnyomatot, tenyérnyomatot, tételes és részletes fogstátuszt, csonttörések, műtétek (fényképes vagy röntgen) leírását, a holttest pontos méreteit, lábnagyságot és az ALFONZ Személyleírási Rendszer bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos feladatokról szóló ORFK utasítás 3–4. mellékletében meghatározott adatokat.
62. A rögzített DNS-minta alapján az ismeretlen személyazonosságú holttest DNS profiljának meghatározására szakértőt kell kirendelni. Az elkészült szakértői vélemény alapján ellenőrzést kell végrehajtani a rendelkezésre álló nyilvántartásokban. A szakértői véleményt az eljárás irataihoz kell csatolni.
63. Az eljáró rendőri szervnek intézkednie kell a holttest ismeretlen személyazonosságú halottként történő anyakönyveztetéséről, önkormányzati temettetéséről. A temettetést – amennyiben a holttest azonosításának lehetősége rövid időn belül valószínű – a vonatkozó jogszabályok által biztosított ideig el kell halasztani. Az eltemetés helyét, idejét, végrehajtóit, a parcella- és a sírhelyszámot tartalmazó feljegyzést az iratokhoz kell csatolni.
64. A szemle alapján és az elsődlegesen megállapított adatok birtokában el kell rendelni a holttest azonosítását célzó körözést.
65. Amennyiben attól eredmény várható, az azonosítást a tömegkommunikáció útján is meg kell kísérelni. Indokolt esetben a holttest megtalálásának helye szerinti illetékes önkormányzatot hirdetmény közzétételére is fel lehet kérni.
66.5 Ha a személyazonosság rövid időn, de legkésőbb egy hónapon belül nem került megállapításra, úgy a „Jelentés ismeretlen személyazonosságú holttestről” adatlapot, a szemle és boncjegyzőkönyv másolatait, a kozmetikázott holttest (arc) fényképét, a tárgyainak fényképét, a halotti anyakönyvi kivonatot és egyéb, az azonosításhoz felhasználható adatokat tartalmazó iratot, egyéb dolgot a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ Körözési Nyilvántartó és Szakirányító Osztály adatkezelésre felhatalmazott szervének kell megküldeni.
67. Az ismeretlen személyazonosságú holttest eltemettetéséről történő intézkedéssel egyidejűleg a holttesten és környezetében fellelhető ékszereket, értéktárgyakat, értékpapírokat az ismeretlen személyazonosságú holttest eltemetési helye szerint illetékes önkormányzatnál kell letétbe helyezni. A letétbe helyezést dokumentálni kell.
68. Az ismeretlen személyazonosságú és azonosítatlan holttest ügyében keletkezett információkat a Körözési Nyilvántartási Rendszer segítségével valamennyi esetben össze kell hasonlítani az eltűnés miatt keresett vagy más okból körözött, számításba vehető személyek adataival, személyleírásaival.
69. Az ismeretlen személyazonosságú holttest azonosítása esetén a személyazonosságról – a hozzátartozók nevének, lakhelyének közlésével együtt – az elhunyt utolsó ismert lakóhelye szerint illetékes önkormányzatot értesíteni kell.
15. Eljárás nem magyar állampolgár rendkívüli halála esetén
70.6 Nem magyar állampolgár rendkívüli halálának bekövetkezéséről az illetékes konzuli képviselet, valamint az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság haladéktalan értesítése érdekében az ügyben eljáró rendőri szerv azonnal, írásban – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/2013. (XII. 21.) ORFK utasítás 4. mellékletében foglalt adattartalommal – tájékoztatja a tevékenység-irányítási központot.
71. Az eljárás során intézkedni kell az útlevél vagy egyéb okmányok felkutatására és azoknak a konzulhoz történő továbbítására. Az elhalt ruházatát, értékeit, fizetőeszközeit a hozzátartozónak, a konzulnak vagy más képviseletre jogosult személynek részletes leltárba vétel után át kell adni. Az átvétel tényét dokumentálni kell. Ha az átadásra nincs lehetőség, a megőrzésről az eljáró rendőri szerv köteles gondoskodni.
72. Abban az esetben, ha az elhalt külföldi hozzátartozója és annak lakcíme ismert, az eljáró rendőri szerv a ruházat- és értékleltárt, valamint az eljárás befejezéséről hozott határozatot a hozzátartozó részére (külföldre is) közvetlenül küldi meg.
73. Amennyiben az elhunyt külföldi hozzátartozójának személye vagy annak lakcíme az eljáró hatóság előtt ismeretlen, akkor a 72. pontban felsorolt iratokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli és Igazságügyi Együttműködési Főosztályának kell megküldeni.
16. Eljárás rendkívüli halálnak nem minősülő halál esetén
74. A haláleset helyszínére hívott rendőr intézkedik, hogy a helyszíni halottvizsgálatra kötelezett egészségügyi szolgálat illetékes orvosa a halottvizsgálatot elvégezze. Ha a haláleset helyszínére hívott rendőr az elsődleges adatok és körülmények alapján – különös tekintettel a halottvizsgálatot végző orvos véleményére – azt állapítja meg, hogy a haláleset nem rendkívüli, az előzetes vizsgálat lefolytatását egyéb körülmény nem indokolja, úgy a megállapításokról jelentést készít. A rendőrhatósági eljárás lefolytatásának mellőzését a halottvizsgálati bizonyítvány 21. rovatában is rögzíteni kell.
75. A holttest elszállíttatásával kapcsolatos feladat az eljáró hatóságot nem terheli.
76. Az általános rendőri feladatok körében gondoskodni kell az elhunyt lakásának, tárgyainak biztonságba helyezéséről, így különösen hozzátartozónak történő átadásáról, a lakás lezárásáról, lepecsételéséről, a kulcs továbbításáról az illetékes önkormányzathoz, valamint a felügyelet nélkül maradt kiskorú elhelyezéséről, a gondozás nélkül maradt állatok ellátásáról.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
77.7 A vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok bűnügyi (életvédelmi) osztályai kötelesek figyelemmel kísérni a rendkívüli halálesetek számszerű alakulását. A statisztikai adatokat minden év január 31-éig fel kell terjeszteni az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztályára.
78. Az utasítás rendelkezéseinek megtartását az eljárás lefolytatását végző szervezeti elem vezetője köteles folyamatosan – havonta legalább egy alkalommal – dokumentált módon ellenőrizni.
79. Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
80.8
1
A 10. pontot a 27/2019. (VI. 28.) ORFK utasítás 9. pontja hatályon kívül helyezte.
2
A 20. pont a 3/2018. (II. 6.) ORFK utasítás 35. pontja szerint módosított szöveg.
3
A 45. pont a 38/2016. (XII. 29.) ORFK utasítás 40. pontjával megállapított szöveg.
4
A 61. pont a 26/2017. (VIII. 25.) ORFK utasítás 28. pontjával megállapított szöveg.
5
A 66. pont a 13/2015. (VII. 10.) ORFK utasítás 132. pontja szerint módosított szöveg.
6
A 70. pont a 27/2019. (VI. 28.) ORFK utasítás 8. pontjával megállapított szöveg.
7
A 77. pont a 40/2022. (XII. 30.) ORFK utasítás 105. pontja szerint módosított szöveg.
8
A 80. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás