3042/2014. (III. 13.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

2014.03.13.

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

v é g z é s t:

1. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 14. §-a, a 18. § (1) és (2) bekezdése, 19. § (1) bekezdése, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 18. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a Pécsi Törvényszék 3.Pf.20.800/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó meghatalmazással igazolt jogi képviselője 2013. április 26-án, az első fokon eljárt bíróság útján – Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján – alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 14. §-a, a 16. § (4) bekezdése, a 18. § (1), (2) és (4) bekezdései, a 19. § (1) és (2) bekezdései, a 43. § (1) bekezdése, a 183/A. § (1) és (2) bekezdései, a 271. § (3) bekezdés c) pontja, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 18. § (3) bekezdése, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Korm. rendelet), a Komlói Járásbíróság 1.P.20.216/2010/39. számú végzése, a Komlói Járásbíróság 1.P.20.216/68. számú végzése, a Komlói Járásbíróság 1.P.20.216/2010/81. számú végzése, a Komlói Járásbíróság 2.P.20.216/2010/124. számú végzése, a Komlói Járásbíróság 2.P.20.216/2010/125. számú végzése, a Komlói Járásbíróság 2.P.20.216/2010/126. számú végzése, a Komlói Járásbíróság 2.P.20.26/2010/139. számú végzése, a Pécsi Törvényszék 1.Pkk.50.458/2011/2. számú végzése, a Pécsi Törvényszék 3.Pkf.50.226/2011/2. számú végzése, a Pécsi Törvényszék 3.Pkf.50.575/2011/4. számú végzése, a Pécsi Törvényszék 1.Pkk.50.191/2012/3. számú végzése, a Pécsi Törvényszék 3.Pkf.50.576/2011/9. számú végzése, a Pécsi Ítélőtábla Pkk.II.20.048/2012/3. számú végzése, a Pécsi Ítélőtábla Pkk.II.20.046/2012/4. számú végzése, a Pécsi Ítélőtábla Pkk.II.20.449/2012/2. számú végzése, a Pécsi Ítélőtábla Pkk.II.20.047/2012/2. számú végzése, a Komlói Járásbíróság 2.P.20.216/2010/135. számú ítélete, valamint a Pécsi Törvényszék 3.Pf.20.800/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, továbbá jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítását kérte. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, a Q), az R), illetve az I. cikkeinek, a VI. cikk (1) bekezdésének, a XV. cikk (1), (2) és (5) bekezdéseinek, a XVI. cikk (1) bekezdésének, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésének sérelmére hivatkozott. Az indítványozó az alaptörvényi rendelkezéseken felül a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény megsértésére is hivatkozott.

[2] Az Alkotmánybíróság főtitkára 2013. május 29-én kelt levelében tájékoztatta az indítványozó jogi képviselőjét, hogy beadványában – az Abtv. 26. § (1) bekezdésében, valamint a 30. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – több, elsősorban az eljárt bíró kizárása, továbbá pénzbírság kiszabása, illetve ideiglenes intézkedés tárgyában hozott bírósági végzés megsemmisítését kezdeményezte, azonban e határozatok egyfelől nem tekinthetők az ügy érdemében hozott bírói döntésnek – mivel közbenső végzések –, másfelől valamennyi tekintetében megállapítható alkotmányjogi panasza elkésettsége. A főtitkár felhívta az indítványozó figyelmét, hogy alkotmányjogi panaszát ugyanakkor a Pécsi Törvényszék 3.Pf.20.800/2012/6. számú ítéletével szemben határidőben terjesztette elő. A főtitkár arról is tájékoztatta az indítványozót, hogy beadványa nem tartalmaz az Abtv. 52. § (1) bekezdésének megfelelő határozott kérelmet, mivel nem indokolta meg kellően, hogy a támadott bírósági határozatok, illetve jogszabályi rendelkezések miért és mennyiben sértik az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogait. A főtitkár ezzel együtt rámutatott arra, hogy az indítványozó által támadott számos jogszabályi rendelkezéseket a Pécsi Törvényszék a támadott ítéletében közvetlenül nem alkalmazta. A főtitkár felhívta az indítványozó jogi képviselőjének figyelmét arra is, hogy az Abtv. 46. § (1) bekezdése alapján a jogalkotó által mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során állapít meg, tehát az önálló kérelemben nem indítványozható, továbbá – a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény megsértésére történt hivatkozással összefüggésben – hogy az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja, valamint az Abtv. 32. §-a alapján jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését az Alkotmánybíróság hivatalból, illetve az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa kezdeményezése alapján vizsgálhatja, tehát erre irányuló alkotmányjogi panasz benyújtására nincs lehetőség. A főtitkár – az Abtv. 55. § (3) bekezdése alapján – tájékoztatta az indítványozó jogi képviselőjét, hogy a jelzett hiányosságokat harminc napon belül pótolhatja, illetve beadványát kiegészítheti, pontosíthatja. Az indítványozó jogi képviselője a főtitkár tájékoztató levelét 2013. június 5-én vette át, amelyre válaszul 2013. július 4-én újabb, pontosított beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó korábbi kérelmét abban a részében tartotta fenn, amelyben a Pp. 14. §-a, a 18. § (1) és (2) bekezdései, a 19. § (1) bekezdése, a Bszi. 18. § (1) bekezdése, a Pécsi Törvényszék 1.Pkk.50.191/2012/3. számú végzése, a Komlói Járásbíróság 2.P.20.216/2010/135. számú ítélete, a Pécsi Törvényszék 3.Pf.20.800/2012/6. számú ítélete megsemmisítését kérte, az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdéseinek, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésének sérelmére hivatkozással; indítványát e kérelme tekintetében indokolta, illetve korábbi érvelését e körben tartotta fenn.

[3] 2. Az Alkotmánybíróság az indítványozónak a felhívás folytán fenntartott indítványát vizsgálta, tekintettel arra, hogy az indítványozó a főtitkári felhívásra eredeti indítványának az eljárás megindítására alkalmatlan egyes részeit – így mások mellett a jogalkotói mulasztás megállapítására irányuló önálló indítványt, az alkotmányjogi panaszt az Alaptörvényben foglalt más, nem alapvető jognak minősülő rendelkezésre alapítva, a jogszabály nemzetközi szerződésbe való ütközése megállapítására irányuló kérelmét – nem tartotta fenn.

[4] 2.1. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatósága feltételeinek fennállását, és megállapította, hogy az indítványozó érintettsége az ügyben fennállt, tekintettel arra, hogy a perben alperesként szerepelt. Az indítványozó a Pécsi Törvényszék 3.Pf.20.800/2012/6. számú – indítvánnyal támadott – jogerős ítéletét 2013. január 18-án vette kézhez, alkotmányjogi panaszát az Abtv.-ben előírt hatvan napon belül, 2013. március 18-án ajánlott küldeményként elsőfokon eljárt bíróságra benyújtotta, az Alkotmánybíróságnak címezve. Az indítványozó a jogerős ítélettel szemben élt alkotmányjogi panasszal, felülvizsgálati kérelmet nyilatkozata szerint nem terjesztett elő. A főtitkári felhívásnak eleget téve indítványát kiegészítette, az Alkotmánybíróság hatáskörének alapját az Abtv. 26. § (1) bekezdésében és 28. § (2) bekezdésében jelölte meg. Ebből következően az indítványozó elsősorban a támadott jogszabályok alkotmányellenességének vizsgálatát kérte, s ezen eljárás keretében kérte felülvizsgálni azokat a bírósági határozatokat, amelyek ügyében születtek. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz megengedhetősége körében a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a támadott jogszabályokat a vizsgálni kért bírósági határozatokban alkalmazták-e.

[5] 2.2. Az Abtv. 56. §-a szerint az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, így mindenekelőtt azt, hogy az indítvány megfelel-e az Abtv. 29. §-a szerinti feltételeknek. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint: „Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.”

[6] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Pp. támadott 14. §-át, a 18. § (1) és (2) bekezdéseit, a 19. § (1) bekezdését, a Bszi. 18. § (1) bekezdését az alkotmányjogi panasszal támadott jogerős ítélet indokolása nem tartalmazza, azt az indokolás szerint a határozatot hozó bíróság nem alkalmazta. Mivel az Abtv. 26. § (1) bekezdése értelmében az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt lehet e bekezdésre hivatkozással alkotmányjogi panaszt előterjeszteni, s ez a feltétel ebben ez esetben nem teljesült, erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján – visszautasította. Tekintettel arra, hogy az indítványozó az ügyében született bírósági döntés felülvizsgálatát az Abtv. 28. § (2) bekezdése alapján kérte, s hogy az elsődleges kérelme alapján alkotmányjogi panasza visszautasításra került, így a bírósági döntés vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincsen módja.

Budapest, 2014. március 10.

Dr. Kovács Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró

	Dr. Balsai István s. k.,		Dr. Bragyova András s. k.,		Dr. Juhász Imre s. k.,
		alkotmánybíró		alkotmánybíró		alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/671/2013.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek