Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

3131/2014. (IV. 24.) AB végzés

3131/2014. (IV. 24.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

2014.04.24.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

v é g z é s t:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.II.37.413/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt vissza­utasítja.


I n d o k o l á s

[1]    1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. április 12-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriához, amely az Alkotmánybírósághoz 2014. április 14-én érkezett meg.
[2]    A Kúria Kvk.II.37.413/2014/2. számú, 2014. április 1-jén kelt végzésével a személyesen eljárt kérelmezőnek a választási szerv hallgatása miatt, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 242. § (2) bekezdése alapján benyújtott kifogását – a kötelező ügyvédi képviselet hiánya miatt – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A végzést a kérelmező 2014. április 9-én vette át.
[3]    2. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a kérelmező 2014. március 23-án közérdekű adat megismerése iránti igénnyel fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB).
[4]    A kérelmező, miután az NVB a Ve. 2. § (3) bekezdésben előírt 5 napon belül adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget, 2014. március 31-én a Kúriához fordult, és kérte, hogy a Kúria a Ve. 242. § (2) bekezdése alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és utasítsa az NVB-t az eljárás soron kívüli lefolytatására.
[5]    A Kúria a kifogást Kvk.II.37.413/2014/2. számú végzésével a kötelező jogi képviselet hiánya miatt elutasította.
[6]    3. Az indítványozó ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban a Kúria Kvk.II.37.413/2014/2. számú végzése mellett a Kúria további tíz végzését is támadta. Az alkotmányjogi panasz szerint a végzés sérti az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésében foglalt állam általános alapjogvédelmi kötelezettségét, valamint annak (3) bekezdését, a XV. cikkének (1) bekezdésében biztosított törvény előtti egyenlőséghez fűződő alapjogát, a (2) bekezdésében biztosított diszkrimináció tilalmához fűződő alapjogát, a XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választójogot, a XXVIII. cikkének (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogát és tisztességes eljáráshoz való jogát, továbbá a XXIV. cikk (7) bekezdése szerinti ésszerű időn belüli eljárást is sérelmezte.
[7]    Az indítványozó szerint a fentieken túl a Kúria által alkalmazott jogszabály, a Ve. 224. § (5) bekezdése is alaptörvény-ellenes, mert állítása szerint az Alaptörvény I. cikk (1) és (3) bekezdésébe, a XV. cikk (1) és (2) bekezdésébe, a XXIII. cikk (1) bekezdésébe, továbbá a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe ütközik.
[8]    4. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.
[9]    A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban Abtv.) 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
[10]    A (3) bekezdés úgy szól, hogy az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)–(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható.
[11]    Az alkotmányjogi panaszra az idézett szabályok értelmében – bizonyos kivételekkel – az Abtv. rendelkezései irányadók. Vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási bíráskodásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó rendes bíróság döntését követően.
[12]    Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[13]    5. Az alkotmányjogi panaszból és az annak alapjául szolgáló iratokból kitűnik, hogy jelen ügyben az indítványozó a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen eltelte miatt fordult a Kúriához a Ve. 242. § (2) bekezdésére hivatkozva.
[14]    A Ve. 2. § (3) bekezdése szerint a választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban Infotv.) rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, legfeljebb 5 napon belül tesznek eleget.
[15]    Az adatigénylésnek a választási szervek általi elutasítása vagy nem teljesítése esetén tehát az Infotv. által előírt jogorvoslatot veheti igénybe az adatigénylő.
[16]    Ezt a jogorvoslati lehetőséget az Infotv. 31. §-a szabályozza, amely szerint az adatigénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén bírósághoz (jelen ügyben a Fővárosi Törvényszékhez) fordulhat.
[17]    Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ve. 242. §-ban szabályozott, a választási szerv hallgatása miatti jogorvoslati lehetőség kizárólag arra az esetre vonatkozik, ha a választási szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget. Ennek következtében az adatigénylés elutasítása vagy teljesítésének elmulasztása esetén az adatigénylő nem a Ve. 242. §-a, hanem az Infotv. 31. §-a szerinti jogorvoslati lehetőséggel élhet.
[18]    Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó nem merítette ki a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget, ezért az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 26–27. §-okban írt törvényi feltételeknek.
[19]    Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2014. április 16.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

 

 

Dr. Paczolay Péter s. k.,

Dr. Stumpf István s. k.,

Dr. Szívós Mária s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/797/2014.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére