3165/2014. (V. 23.) AB végzés
3165/2014. (V. 23.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
2014.05.23.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.22.112/2012/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó szövetkezet jogi képviselője útján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt az indítványozó a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.22.112/2012/13. számú ítéletével szemben terjesztette elő.
[3] Az ügy előzménye az volt, hogy az indítványozónál az adóhatóság adóhiányt állapított meg, és őt ennek az adóhiánynak, valamint az emiatt kiszabott adóbírságnak és késedelmi pótléknak a megfizetésére kötelezte. Az indítványozó nagyértékű mezőgazdasági gépeket vásárolt, melyeket saját szövetkezeti tagjainak (jellemzően gazdasági társaságoknak) üzemeltetésre ingyenesen átadott. A hatályos szabályozás alapján úgy vélte, hogy élhet az előzetesen felszámított adó(áfa)-levonási jogával és emiatt az adófizetési kötelezettségét csökkenthette. Az ügyben közigazgatási határozat született, melyben az adólevonást az eljáró Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nem találta jogszerűnek. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata folytán eljárt Baranya Megyei Bíróság és a felülvizsgálati kérelem folytán eljáró Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási döntést helyesnek minősítette és megállapította az indítványozó adófizetési kötelezettségét.
[4] Az indítványozó ezt követően bírósági jogkörben okozott kár megfizetése iránt pert indított a Legfelsőbb Bíróság ellen. Keresetét arra alapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság a hatályos hazai és európai uniós jogszabályokat nem megfelelő tartalommal alkalmazta és ebből kára származott. Úgy vélte ugyanis, hogy a 77/388/EGK irányelv számára adólevonási jogot biztosít, így adófizetési kötelezettségének mértékét jogszerűen csökkenthette. Emellett kérte az első fokon eljáró Fővárosi Bíróságtól, hogy előzetes döntéshozatali kérelemmel forduljon az Európai Bírósághoz. A bíróság az indítványozó mindkét kereseti kérelmét elutasította. A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét mindkét tekintetben helybenhagyta. A Kúria külön döntött az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének elutasításáról (7. alszámú végzés), valamint a jogerős ítélőtáblai ítélet hatályában történő fenntartásáról (13. alszámú ítélet). Ennek az ítéletnek a tartalma azonban részben megegyezik az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének elutasításáról szóló végzéssel.
[5] Ez utóbbi ítélet ellen terjesztette elő az indítványozó alkotmányjogi panaszát, melyben az Alaptörvény XXVIII. cikkének (tisztességes eljáráshoz való jog és törvényes bíróhoz való jog) sérelmét állította. Arra hivatkozott, hogy a Kúria nem tett eleget az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezési kötelezettségének. Úgy vélte, hogy a Kúria önkényesen tagadta meg azon kérelmét, hogy az ügyben az Európai Bíróság járjon el, ugyanis az elutasítást szakmailag megfelelően, objektíven és kellő részletességgel meg kellett volna indokolnia, aminek azonban álláspontja szerint nem tett eleget. E körben hivatkozott az indítványozó az Európai Bíróság által hozott Cilfit és a Köbler ügyben foglalt kritériumokra, illetve azok nemteljesülésére.
[6] Alkotmányjogi panaszában másodlagosan az indítványozó azt is kérte, hogy az Alkotmánybíróság az általa feltenni kívánt kérdéseket előzetes döntéshozatal keretében terjessze az Európai Bíróság elé.
[7] 2. Az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem fogadható be.
[8] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadásáról dönt, melynek során az eljáró tanács vizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságára vonatkozó törvényi – formai és tartalmi – feltételeknek.
[9] 2.1. Az indítvány az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdése szerinti feltételeknek formailag megfelel, az alkotmányjogi panasz a törvény által meghatározott határidőben került előterjesztésre. Az alkotmányjogi panasz részben megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt feltételeknek is abban a vonatkozásban, hogy – az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem kivételével – megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezéseket, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, a támadott bírói döntést, tartalmaz a bírói döntés alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést, valamint rögzíti a kifejezett kérelmet a támadott ítélet megsemmisítésére.
[10] 2.2. Az ügy befogadásáról való döntéskor az indítvány további elemeinek tartalmi vizsgálata során az Alkotmánybíróság – az Abtv. 56. § (2) bekezdésének megfelelően – különösen az Abtv. 26–27. §§ szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. §§ szerinti feltételeket vizsgálja.
[11] Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az indítványozó a peres eljárásban felperesként vett részt. A Kúria felülvizsgálati eljárásban meghozott ítélete ellen további jogorvoslat nem áll rendelkezésre, ezért a panasz az Abtv. 27. § b) pontjában foglaltaknak is eleget tesz. Az indítványozó formálisan (ügyszám szerint) az ügy érdemében hozott ítéletet támadta, azonban az indokolás tartalma az előzetes döntéshozatal iránti kezdeményezést elutasító végzés ellen irányul. Az ügy érdemében hozott ítélet tartalma azonban – mint az fentebb kifejtésre került – részben megegyezik az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének elutasításáról szóló végzésben foglaltakkal. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a vizsgálatot – az indítványnak megfelelően – a kártérítési ügy érdemében hozott ítéletre folytatta le.
[12] 2.3. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.
[13] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét arra alapította, hogy – szerinte – a bíróság a kártérítési ügyben nem tett eleget az arra irányuló kérelmének, hogy kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.
[14] Jelen alkotmányjogi panasz tartalmával kapcsolatos gyakorlatát az Alkotmánybíróság – többek között – a 3028/2014. (II. 17.) AB végzésében összegezte: „Az Abtv. 29. §-a az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további […] tartalmi feltételeiként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. Az Alkotmánybíróság e feltételekkel összefüggésben arra emlékeztet, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára már nem rendelkezik hatáskörrel {elsőként lásd: 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; […]}.
Az Alkotmánybíróság osztja a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben hozott, az első fokú bíróság által az előzetes döntéshozatalra irányuló kérelmet elutasító végzés indokolásában kifejtetteket, jelesül, hogy: „[a] felperes által feltett kérdések nem a szerződések értelmezésére vagy az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusai érvényességének megállapítására és értelmezésére, hanem a tagállami bíróság határozatának felülvizsgálatára irányulnak, így azok nem tartoznak az EUB hatáskörébe”.
[15] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság attól is tartózkodik, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; […]}.” {3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]}.
[16] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog lényegét az alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok érvényesülésében értelmezi, a bíróságok eljárásának ezen túlmenő elemei, így különösen az adott jogvitáknak – a jogszabályok alkalmazásával történő, és a bíróság diszkrecionális jogának gyakorlásával történő – mikénti eldöntését nem tekinti alkotmányossági kérdésnek. Jelen ügyben – az alkalmazandó jogszabályok értelmezésével és a ténykérdések figyelembe vételével – az eljáró bíróságnak – a nemzeti jog szerinti törvényes bírónak, azaz hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bírónak – kellett eldöntenie, hogy terheli-e előzetes döntéshozatal-kezdeményezési kötelezettség, vagy mentesül ez alól, így ennek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 29. §-a alapján nincs hatásköre {3110/2014. (IV. 17.) AB végzés, Indokolás [24]}.
[17] Az előzetesen felszámított adólevonás jogszerűségének a vizsgálata a konkrét ügyben jogalkalmazási kérdés, jogszabály-értelmezéssel hozott döntés, mely jelen ügyben nem vet fel alkotmányossági kérdést, e döntés felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak a fentiek szerint nincs hatásköre, mivel törvényességi, szakjogági kérdésekben nem, csak alkotmányossági kérdésekben dönthet.
[18] A fentiek alapján az indítványnak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése sérelmét állító részei vonatkozásában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem merült fel. Az indítvány ezen panaszelemek tekintetében nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadási feltételeknek, ezért azokat az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
[19] 3. Az indítványozó emellett az Alkotmánybíróságtól is kérte, hogy előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Bíróságnál. Az indítványozó kizárólag az általa alaptörvény-ellenesnek vélt bírói ítélet megsemmisítését kezdeményezheti az Abtv. 27. §-a alapján lefolytatott eljárásban. Az Abtv. hivatkozott rendelkezése szerint azonban nem indítványozhatja előzetes döntéshozatali eljárás megindítását, ezért az indítvány ezen részét az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
[20] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján eljárva – az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-a, 29. §-a, 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) és c) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2014. május 19.
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
tanácsvezető, |
||||||
előadó alkotmánybíró |
||||||
|
||||||
|
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., |
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Salamon László s. k., |
|||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||
|
||||||
Dr. Szalay Péter s. k., |
||||||
alkotmánybíró |
||||||
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/507/2014.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás