Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet

53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet

a nemzeti fejlesztési miniszter feladatkörébe tartozó egyes kormányrendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról1

2014.03.15.

A Kormány

a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 9. alpontjában,

a 2. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 3. és 5. alpontjában,

a 3. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában,

a 4. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés d)–e), g)–h), l), t), q), r), v) és y) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 4. alpontjában,

a 6. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § g) pontjában,

a 7. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 3. és 9. pontjában,

a 8. és a 9. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés t) pontjában,

a 10. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 11. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés w) pontjában,

a 12. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés g) pontjában,

a 13. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 9. pontjában,

a 14. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 15. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 1–8., 10–18., 20–21., 25–29., 31–34., 36–37., valamint 39–40. pontjában,

a 16. alcím tekintetében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés b)–e) és i) pontjában,

a 17. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 7., 24., 26–27. és 29. pontjában,

a 18. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5., 20., 21. és 22. alpontjában,

a 19. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 20. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 21. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § p) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 22. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 23. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § a) és d) pontjában és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában,

a 24. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § b) pontjában,

a 25. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 26. alcím tekintetében a Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 25. alpontjában, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/A. §-ában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés l) pontjában, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés i) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában,

a 27. alcím tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 14., 25., 31., 35., 36., 38., 40. és 41. pontjában,

a 28. alcím tekintetében a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 29. alcím tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 30. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § d) pont db) és de) alpontjában, e) pontjában,

a 31. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 26. és 27. alpontjában,

a 32. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § s) pontjában, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében,

a 33. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában,

a 34. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 4. pontjában,

a 35. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 10. pontjában,

a 36. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában,

a 37. alcím tekintetében a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 78. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 38. alcím tekintetében a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 78. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában,

a 39. alcím tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 1., 3–6., 10., 11., 13. és 18. pontjában,

a 40. alcím tekintetében a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/C. § a) pontjában,

a 41. alcím tekintetében az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a)–m) és o)–p) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosítása

1. § A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 14. § (14) bekezdésében a „természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „természetes személy és jogi személy” szöveg lép.

2. A közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981. (I. 31.) MT rendelet módosítása

2. § (1) A közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981. (I. 31.) MT rendelet (a továbbiakban: R1.)

a) 13. § (2) bekezdésében a „kár” szövegrész helyébe a „kár, sérelemdíj” szöveg,

b) 28. § (1) bekezdésében a „vállalkozásra” szövegrész helyébe a „vállalkozási szerződésre” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R1.

a) 2. §-a és az azt megelőző alcím címe, valamint

b) 25. §-a és az azt megelőző alcím címe.

3. A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosítása

3. § A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet

a) 1. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetekre [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c) pontja]” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetekre” szöveg,

b) 5/A. § (8) bekezdésében a „kártérítési” szövegrész helyébe a „kártérítés és sérelemdíj iránti” szöveg

lép.

4. A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosítása

4. § (1) A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § A légi jármű bérbeadására jogosult a légi jármű üzemben tartójának minősül, kivéve, ha a bérbevevő és a bérbeadó írásban másként állapodtak meg, és a bérbevevő rendelkezik az adott kategóriájú és típusú légi jármű üzemben tartásához szükséges feltételekkel.”

(2) Az R2.

a) 5. § (2) bekezdés d) és e) pontjában a „neve, címe” szövegrész helyébe a „neve, nyilvántartási száma (cégnyilvántartásba bejegyzett cég esetében cégjegyzékszáma), címe” szöveg,

b) 22. § (3) bekezdésében a „leszállással okozott kárt” szövegrész helyébe a „leszállással okozott kárt és személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíjat” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R2. 9. § (2) bekezdése.

5. A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok felhasználásának módjáról szóló 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

5. § A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok felhasználásának módjáról szóló 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében az „adományozó – közérdekű kötelezettségvállalásként (Ptk. 593. §) –” szövegrész helyébe az „adományozó – a Polgári Törvénykönyv szerinti közérdekű kötelezettségvállalásként –” szöveg lép.

6. Az atomkárfelelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet jellegéről, feltételeiről és összegéről szóló 227/1997. (XII. 10.) Korm. rendelet módosítása

6. § (1) Az atomkárfelelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet jellegéről, feltételeiről és összegéről szóló 227/1997. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az At. 52. § (2) bekezdésében meghatározott maximális összeg valószínűsíthetően nem elegendő valamennyi atomkár megtérítésére jogosult megtérítési igényének fedezésére, akkor az OAH felügyeletét ellátó miniszter és az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány dönt arról, hogy további intézkedésig az atomkár megtérítésének fedezetéül szolgáló összegnek mekkora hányada használható fel az atomkár megtérítésére jogosultak megtérítési igényeinek a bekövetkezett atomkár mértékével arányos kielégítésére.”

(2) Az R3.

a) 1. § (1) bekezdésében az „atomkárfelelősségéből” szövegrész helyébe az „atomkár-felelősségből” szöveg, a „kártérítési” szövegrész helyébe az „atomkár megtérítésére vonatkozó” szöveg,

b) 2. § (1) bekezdésében a „kár” szövegrész helyébe az „atomkár” szöveg,

c) 2. § (2) bekezdésében a „teljes kártérítési” szövegrész helyébe az „atomkár teljes megtérítésére vonatkozó” szöveg,

d) 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „100 millió SDR” szövegrész helyébe az „az At. 52. § (1) bekezdésében meghatározott baleset esetére meghatározott” szöveg,

e) 3. § (1) bekezdés b) pontjában az „5 millió SDR” szövegrész helyébe az „az At. 52. § (1) bekezdésében meghatározott baleset esetére meghatározott” szöveg,

f) 3. § (2) bekezdésében az „u)” szövegrész helyébe a „23.” szöveg,

g) 5. §-ában az „atomkárokért járó kártérítésre” szövegrész helyébe az „atomkár megtérítésére” szöveg,

h) 6. § (2) bekezdésében az „a kártérítés kifizetéséért” szövegrész helyébe az „az atomkár megtérítéséért” szöveg,

i) 7. § (3) bekezdésében a „káresemény” szövegrész helyébe az „atomkár-esemény” szöveg,

j) 10. § (1) bekezdésében az „atomkárért való kártérítési” szövegrész helyébe az „atomkár megtérítése iránti” szöveg, a „teljes kártérítést köteles fizetni” szövegrész helyébe az „a teljes atomkárt köteles megtéríteni” szöveg,

k) 10. § (2) bekezdésében az „a kártérítési összeg kifizetésére” szövegrész helyébe az „az atomkárt megtéríteni” szöveg,

l) 10. § (4) bekezdésében az „atomkárfelelősséget” szövegrész helyébe az „atomkár-felelősséget” szöveg, a „kártérítési” szövegrész helyébe az „az atomkár megtérítése iránti” szöveg, az „a kárbejelentés” szövegrész helyébe az „az atomkár bejelentés” szöveg, a „testi épségében és egészségében keletkezett károkból” szövegrész helyébe a „testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett atomkárból” szöveg,

m) 10. § (6) bekezdésében az „A kártérítési” szövegrész helyébe az „Az atomkár megtérítésére vonatkozó” szöveg,

n) 11. §-ában a „kártérítési” szövegrész helyébe az „atomkár megtérítése iránti” szöveg, az „Országos Atomenergia Hivatal” szövegrész helyébe az „OAH” szöveg, az „a pénzügyminiszternek” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszternek” szöveg, az „a pénzügyminiszter” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszter” szöveg,

o) 12. § (1) bekezdésében az „atomkárokért való kártérítés” szövegrész helyébe az „atomkár megtérítése” szöveg, 12. § (2) bekezdésében az „a kártérítési” szövegrész helyébe az „az atomkár megtérítésére vonatkozó” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R3. 10. § (5) bekezdése.

7. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

7. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet

a) 2/B. § (1) bekezdés f) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja” szöveg,

b) 23. § (3) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 346. §-át” szövegrész helyébe a „Ptk. 6:539. §-át” szöveg,

c) 23/I. §-ában a „Ptk. 108. §-ának és 171. §-ának” szövegrész helyébe a „Ptk. 5:27. §-ának és 5:164. §-ának” szöveg

lép.

8. A légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet módosítása

8. § (1) A légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az üzletszabályzatot, valamint módosításait a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. A fuvarozó a jóváhagyás után az üzletszabályzatot, valamint módosításait a honlapján az utasok számára hozzáférhetően közzéteszi, arról tájékoztatást ad, valamint az ügyfélszolgálatai helyein – az ott elhelyezett, erről szóló tájékoztatás mellett – lehetővé teszi annak magyar és angol nyelvű változata megismerését és megvásárlását egyaránt.”

(2) Az R4.

a) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel” szöveg,

b) 19. § (1) bekezdésében a „felelős őrzés” szövegrész helyébe a „megbízás nélküli ügyvitel” szöveg,

c) 28. §-ában a „kártérítés szabályait” szövegrész helyébe a „kártérítés és sérelemdíj szabályait” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R4.

a) 3. § (2) bekezdésében a „[Ptk. 205. § (5) bek.]” szövegrész, valamint

9. A légi árufuvarozás szabályairól szóló 26/1999. (II. 12.) Korm. rendelet módosítása

9. § (1) A légi árufuvarozás szabályairól szóló 26/1999. (II. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.)

a) 3. § (3) bekezdésében a „Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján” szöveg,

b) 11. § (6) bekezdésében a „felelős őrzés” szövegrész helyébe a „megbízás nélküli ügyvitel” szöveg,

c) 11. § (7) bekezdésében a „felelős őrzése” szövegrész helyébe a „megbízás nélküli ügyvitele” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R5. 3. § (2) bekezdésében a „[Ptk. 205. § (5) bek.]” szövegrész.

10. Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet módosítása

10. § (1) Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A lajstrom tartalmazza az úszólétesítmény azonosító adatait, az úszólétesítményhez kapcsolódó jogokat és – a 3. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – a jogi szempontból jelentős tényeket. A lajstrom tartalmazza továbbá az oda bejegyzett természetes személyeknek, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezeteknek, a külföldiek magyarországi fióktelepének (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet), a statisztikai számjellel rendelkező szervezeteknek (a továbbiakban együtt: jogosult) a nyilvántartáshoz szükséges, e rendeletben meghatározott azonosító adatait is.”

(2) Az R6. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az úszólétesítmények lajstromozása során a természetes személy azonosítására természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát kell használni. A gazdálkodó szervezetek és az 1. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a cégjegyzékszámot, a statisztikai számjellel rendelkező szervezet esetében a statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát kell alkalmazni.”

(3) Az R6. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A lajstromba csak az úszólétesítményhez kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:
1. a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,
2. a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás,
3. a fellebbezés és a lajstromozó hatóság határozata elleni bírósági jogorvoslati kérelem,
4. bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem,
5. bejegyzés iránti kérelem elutasítása,
6. az eljárás felfüggesztésének a ténye,
7. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
8. a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, elidegenítési tilalom,
9. árverés kitűzése,
10. zárlat, zár alá vétel, zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
11. a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,
12. jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
13. ranghely megváltoztatása,
14. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,
15. zálogjogosulti bizományos kijelölése, a kijelölés visszavonása.
(2) Az (1) bekezdés 1–6. pontjában említett tények feljegyzésének elmaradása az azokhoz egyébként fűződő joghatásokat nem érinti. Az (1) bekezdés 7–15. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti.”

(4) Az R6. 22. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„Vételi és eladási jog
22. § (1) A vételi és az eladási jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni.
(2) A vételi és az eladási jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és jogilag jelentős tények feljegyzését.
(3) A vételi és az eladási jog bejegyzését követően bejegyzett jogokat és tényeket csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni.
(4) A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell, hogy az úszólétesítmény megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.
(5) Az eladási jog gyakorlása esetén az eladási jog jogosultjának igazolnia kell, hogy az úszólétesítmény eladására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.
(6) Ha a vételi vagy az eladási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját.”

(5) Az R6. 28. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„Elidegenítési és terhelési tilalom, elidegenítési tilalom
28. § (1) A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint az elidegenítési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet feljegyezni az átruházott úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára.
(2) A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra, valamint az elidegenítési tilalomra vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultját.
(3) Ha elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint elidegenítési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez.
(4) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint elidegenítési tilalmat az örökhagyóval szerződő javára tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell feljegyezni a szerződéssel érintett úszólétesítményre vagy annak eszmei hányadára.”

(6) Az R6. a 37. §-t követően a következő alcím-címmel és 37/A. §-sal egészül ki:

„Bizalmi vagyonkezelés jogcímén történő átruházás
37/A. § (1) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő úszólétesítményre vonatkozó tulajdonjog-bejegyzéssel egyidejűleg a vagyonrendelő és a szerződésben név szerint feltüntetett kedvezményezett megjelölésével a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét – külön erre irányuló kérelem nélkül is – fel kell jegyezni.
(2) A bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét az úszólétesítmény elidegenítése esetén a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni kell.”

(7) Az R6. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, az üzembentartói jog, bérleti jog, elő- vagy visszavásárlási jog, eladási és a vételi jog, valamint a jelzálogjog keletkezésére, módosulására, megszűnésére, valamint önálló zálogjog módosulására, megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt gazdálkodó szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, vagy a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.”

(8) Az R6. 49. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő úszólétesítményre vonatkozó tulajdonjog bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell, és ahhoz csatolni kell a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.
(6) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő úszólétesítményre vonatkozó tulajdonjog bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell, és ahhoz csatolni kell a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás e minőségének igazolására szolgáló, a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt.
(7) Az egyoldalú jogügylettel létesített bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban a vagyonkezelőre az (5) és a (6) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.”

(9) Az R6.

a) 8. §-ában az „okirat” szövegrész helyébe az „okirat, továbbá bírósági” szöveg,

b) 31. § (2) bekezdésében az „elidegenítési és terhelési tilalomra” szövegrész helyébe az „elidegenítési és terhelési tilalomra, valamint az elidegenítési tilalomra” szöveg,

c) 44. § (5) bekezdésében a „Jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapítására és” szövegrész helyébe a „Jelzálogjog alapítására és megszűnésére, valamint önálló zálogjog” szöveg

lép.

(10) Hatályát veszti az R6. 19. §-a és az azt megelőző alcím címe.

(11) Hatályát veszti az R6. 33. §-át megelőző alcím címében az „és önálló zálogjog” szövegrész.

11. A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet módosítása

11. § (1) A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Légiforgalmi irányítói tevékenység ellátásával összefüggésben a biztosítási fedezetnek legalább halálesetre, testi sérülésre, a halálesettel és testi sérüléssel kapcsolatos sérelemdíjra, továbbá vagyonban felmerült tényleges kárra kell kiterjednie.”

(2) Az R7. 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E rendelet vonatkozásában a kár magában foglalja a sérelemdíjra való jogosultságot megalapozó nem vagyoni sérelmet is.”

12. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása

12. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 3. melléklet 12.4. pontjában a „Ptk. 474–477. §-ai” szövegrész helyébe a „Ptk. 6:272–280. §-a” szöveg lép.

13. A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása

13. § A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében a „jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személy” szöveg lép.

14. A vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 271/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosítása

14. § (1) A vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 271/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vagyoni biztosíték lehet:)

„a) garanciaszerződés,”

(2) Az R8. 8. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási kötvénynek tartalmaznia kell]

„i) kárrendezés, valamint kártérítés és sérelemdíj kifizetésének módját,”

(3) Az R8. 2. melléklet A. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„Személyszállítási tevékenység minőségben harmadik személynek okozott vasúti baleseti károk és bekövetkezett személyi károk”

(4) Az R8. 2. melléklet A. alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Személyszállítási tevékenység minőségben harmadik személynek okozott átlagos és legnagyobb vasúti baleseti kár és személyi kár értékei az elmúlt három évben. Az adatokat az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző három év tekintetében kell megadni vonatok száma (db), vonatkilométer (ezer vkm), harmadik személynek okozott kár és személyi kár (db), szállított utasok száma (fő), összes utas km (ezer utaskm), összes férőhely km (ezer fhkm), harmadik személynek okozott átlag kár és személyi kár (Ft), harmadik személynek okozott legnagyobb kár és személyi kár (Ft), harmadik személynek kifizetett éves összes kár és személyi kár (Ft) bontásban.”

(5) Az R8. 2. melléklet C. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„C. Lehetséges legnagyobb kár és személyi kár becslése
Harmadik személynek okozott vasúti baleseti katasztrófa (tömegbaleset) következtében egy káresetből várható legnagyobb kár és személyi kár.
Az adatokat személysérülés és dologi kárra történő bontásban, valamint összesítve kell megadni. Az adatokat forintban kell megadni.”

(6) Az R8. 3. melléklet A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„A. Árutovábbítás tevékenység minőségben harmadik személyeknek okozott vasúti baleseti károk és személyi károk
1. Árutovábbítás tevékenység minőségben harmadik személyeknek okozott vasúti baleseti károk és személyi károk évenként
Az adatokat az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző három év tekintetében kell megadni személysérülés és dologi kárra történő bontásban, valamint összesítve is. Az adatokat ezer forintban kell megadni.
A személysérülés, a dologi kár, valamint ezek összege tekintetében meg kell adni továbbá a vasúti társaság általános felelősségét (beleértve a környezetszennyezési felelősségi károkat és személyi károkat is) külön-külön mind a három év tekintetében, illetve a három év összesítésében. Az előbbiekből az alvállalkozó által okozott károkat és személyi károkat külön is be kell mutatni ugyanilyen bontásban. Az adatokat ezer forintban kell megadni.
2. Árutovábbítás tevékenység minőségben harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott átlagos és legnagyobb kár, valamint személyi kár értékei az elmúlt három évben
Az adatokat az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző három év tekintetében kell megadni vonatok száma (db), vonatkilométer (ezer vkm), harmadik személynek okozott kár és személyi kár (db), összes árutonna km (ezer átkm), harmadik személynek okozott átlag kár és személyi kár (Ft), harmadik személynek okozott legnagyobb kár és személyi kár (Ft), harmadik személynek kifizetett éves összes kár és személyi kár (Ft) bontásban.”

(7) Az R8. 4. melléklet A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„A. Vontatás tevékenység minőségben harmadik személyeknek okozott vasúti baleseti károk és bekövetkezett személyi károk
1. Vontatás tevékenység minőségben harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és személyi károk évenként
Az adatokat az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző három év tekintetében kell megadni személysérülés és dologi kárra történő bontásban, valamint összesítve is. Az adatokat ezer forintban kell megadni.
A személysérülés, a dologi kár, valamint ezek összege tekintetében meg kell adni továbbá a vasúti társaság általános felelősségét (beleértve a környezetszennyezési felelősségi károkat és személyi károkat is) külön-külön mind a három év tekintetében, illetve a három év összesítésében. Az előbbiekből az alvállalkozó által okozott károkat és személyi károkat külön is be kell mutatni ugyanilyen bontásban. Az adatokat ezer forintban kell megadni.
2. Vontatás tevékenység minőségben harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott átlagos és legnagyobb kár és személyi kár értékei az elmúlt három évben
Az adatokat az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző három év tekintetében kell megadni vonatok száma (db), vonatkilométer (ezer vkm), harmadik személynek okozott kár és személyi kár (db), mozdonyok száma (db), harmadik személynek okozott átlag kár és személyi kár (Ft), harmadik személynek okozott legnagyobb kár és személyi kár (Ft), harmadik személynek kifizetett éves összes kár és személyi kár (Ft) bontásban.”

(8) Az R8. 5. melléklet A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„A. Pályahálózat-működtetői minőségben harmadik személynek okozott vasúti baleseti károk és bekövetkezett személyi károk
1. Pályahálózat-működtetői minőségben harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és személyi károk évenként
Az adatokat az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző három év tekintetében kell megadni személysérülés és dologi kárra történő bontásban, valamint összesítve is. Az adatokat ezer forintban kell megadni.
A személysérülés, a dologi kár, valamint ezek összege tekintetében meg kell adni továbbá a vasúti társaság általános felelősségét (beleértve a környezetszennyezési felelősségi károkat és személyi károkat is) külön-külön mind a három év tekintetében, illetve a három év összesítésében. Az előbbiekből az alvállalkozó által okozott károkat és személyi károkat külön is be kell mutatni ugyanilyen bontásban. Az adatokat ezer forintban kell megadni.
2. Pályahálózat-működtetői minőségben harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott átlagos és legnagyobb kár, valamint személyi kár értéke az elmúlt három évben
Az adatokat az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző három év tekintetében kell megadni harmadik személynek okozott kár és személyi kár (db), harmadik személynek okozott átlag kár és személyi kár (Ft), harmadik személynek okozott legnagyobb kár és személyi kár (Ft), valamint harmadik személynek kifizetett éves összes kár és személyi kár (Ft) bontásban.”

(9) Az R8.

a) 1. §-ában a „baleseti károk megtérítésére” szövegrész helyébe a „baleseti károk megtérítésére és sérelemdíj megfizetésére” szöveg,

b) 3. § (1) bekezdésében az „okozott károk megtérítésére.” szövegrész helyébe az „okozott károk megtérítésére és sérelemdíj megfizetésére.” szöveg,

c) 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „kárigény kielégítésére” szövegrész helyébe a „kárigény és sérelemdíj iránti igény kielégítésére” szöveg,

d) 6. § (1) bekezdés d) pontjában a „teljes kárt megtéríti” szövegrész helyébe a „teljes kárt megtéríti és minden sérelemdíjat megfizet” szöveg,

e) 6. § (3) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében és 8. § (1) bekezdés b) pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garanciaszerződés” szöveg,

f) 7. § (1) bekezdésében a „bankgaranciára vonatkozó szerződésben” szövegrész helyébe a „garanciaszerződésben” szöveg, az „elszenvedett kárának” szövegrész helyébe az „elszenvedett kárának és a személyiségi jog megsértésének” szöveg,

g) 7. § (2) bekezdés a) pontjában a „megalapozott kárigényt” szövegrész helyébe a „megalapozott kárigényt és sérelemdíj iránti igényt” szöveg,

h) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a „kárigények” szövegrész helyébe a „kárigények és sérelemdíj iránti igények” szöveg,

i) 1. melléklet 2., 4. és 10. pontjában a „vasúti balesetben okozott károk” szövegrészek helyébe a „vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk” szöveg, 1. melléklet 1., 3., 5., 6., 7., 8. és 9. pontjában a „vasúti balesetben okozott károk” szövegrész helyébe a „vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk” szöveg,

j) 2. melléklet A. alcím 1. pontjában a „vasúti baleseti károk” szövegrész helyébe a „vasúti baleseti károk és bekövetkezett személyi károk” szöveg, az „alvállalkozó által okozott károkat” szövegrész helyébe az „alvállalkozó által okozott károkat és bekövetkezett személyi károkat” szöveg,

k) 2. melléklet B. alcímében az „okozható kár” szövegrész helyébe az „okozható kár és személyi kár” szöveg, valamint az „átlagos kár” szövegrész helyébe az „átlagos kár és személyi kár” szöveg,

l) 3. melléklet B. alcímében az „okozható kár” szövegrész helyébe az „okozható kár és személyi kár” szöveg, az „átlagos kár” szövegrész helyébe az „átlagos kár és személyes kár” szöveg,

m) 3. melléklet C. alcímében a „legnagyobb kár” szövegrész helyébe a „legnagyobb kár és személyi kár” szöveg,

n) 4. melléklet C. alcímében a „legnagyobb kár” szövegrész helyébe a „legnagyobb kár és személyi kár” szöveg,

o) 5. melléklet B. alcímében a „kár” szövegrész helyébe a „kár és személyi kár” szöveg,

p) 5. melléklet C. alcímében a „legnagyobb kár” szövegrész helyébe a „legnagyobb kár és személyi kár” szöveg

lép.

15. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosítása

15. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R9.) 22/A. § (1b) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „2013. évi V. törvény” szöveg lép.

(2) Az R9. 55. §-ában a „Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti” szöveg lép.

16. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

16. § Hatályát veszti az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,” szövegrész.

17. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

17. § A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontjában a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg lép.

18. A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

18. § (1) A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R10.) 1. § (3) bekezdésében a „korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt” szövegrész helyébe a „cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében korlátozott személyt” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az R10. 12. § (2) bekezdésében a „ , valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész.

19. A vízi személyszállítás feltételeiről szóló 261/2008. (XI. 3.) Korm. rendelet módosítása

19. § A vízi személyszállítás feltételeiről szóló 261/2008. (XI. 3.) Korm. rendelet 14. § (7) és (8) bekezdésében a „felelős őrzés” szövegrész helyébe a „megbízás nélküli ügyvitel” szöveg lép.

20. A vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 32/2009. (II. 19.) Korm. rendelet módosítása

20. § (1) A vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 32/2009. (II. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R11.)

a) 1. § (1) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény” szöveg,

b) 2. § f) pontjában a „Ptk. 211. §-a” szövegrész helyébe a „Ptk. 6:64. §-a” szöveg,

c) 2. § i) pontjában a „Ptk. 496. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 6:264. §-a” szöveg,

d) 2. § k) pontjában a „Ptk. 213. §-a” szövegrész helyébe a „Ptk. 6:66. §-a” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R11. 43. § (3) bekezdése.

21. A radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek országhatáron át történő szállításának engedélyezéséről szóló 34/2009. (II. 20.) Korm. rendelet módosítása

21. § Hatályát veszti a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek országhatáron át történő szállításának engedélyezéséről szóló 34/2009. (II. 20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész.

22. Az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása

22. § Az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „kártérítés” szövegrész helyébe a „kártérítés és sérelemdíj” szöveg lép.

23. Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

23. § Hatályát veszti az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában a „ , jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész.

24. A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

24. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R12.) 3. §-a a következő i) ponttal egészül ki.

(A közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjog változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi elemei a következők:)

„i) a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog ténye.”

(2) Az R12. 4. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(A közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásba bejegyzett jármű üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi elemei a következők:)

„i) a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog ténye.”

25. A vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet módosítása

25. § (1) A vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R13.) 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vagyoni biztosíték lehet:)

„a) garanciaszerződés,”

(2) Az R13.

a) 6. § (3) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés b) pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garanciaszerződés” szöveg,

b) 7. § (1) bekezdésében a „bankgaranciára vonatkozó szerződésben” szövegrész helyébe a „garanciaszerződésben” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R13. 10. § (2)–(4) bekezdése.

26. A közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet módosítása

26. § A közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontjában a „kárt” szövegrész helyébe a „kárt, vagy nem vagyoni sérelmet” szöveg lép.

27. A földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén, a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról szóló 48/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

27. § A földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén, a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról szóló 48/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésében az „1959. évi IV. törvény 198. § (3) bekezdésének” szövegrész helyébe a „2013. évi V. törvény 6:2. § (3) bekezdésének” szöveg lép.

28. A fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

28. § Hatályát veszti a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdés 1. pontjában a „ , jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész.

29. A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

29. § A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés d) pontjában a „ , jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság” szöveg lép.

30. A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása

30. § A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet 10. melléklet 17. pontjában a „vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „személy vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet” szöveg lép.

31. A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

31. § A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés b) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.

32. Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet módosítása

32. § (1) Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R14.) 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Atv.-ben meghatározott okokon túlmenően nem lehet szakértő:)

„a) a cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott nagykorú, vagy aki cselekvőképtelen, vagy”

(2) Az R14.

a) 5. § (3) bekezdésében a „közeli hozzátartozója” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében a „Jogi személyiséggel rendelkező szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „Jogi személy” szöveg,

c) 6. § (4) bekezdés d) pontjában a „közeli hozzátartozója” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa” szöveg

lép.

33. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

33. § A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti” szöveg,

b) 12. § (5) bekezdésében a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garanciaszerződés” szöveg

lép.

34. A tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

34. § A tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 12. § (1) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany” szövegrész helyébe a „személyes joga szerint jogképes szervezet” szöveg,

b) 13. § (3) bekezdés a) pontjában a „Polgár Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § 2. pontja” szöveg

lép.

35. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

35. § Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 10. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 274. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:419. §-ában” szöveg,

lép.

36. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló
310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

36. § (1) A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R15.) 2. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 56. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:)

„f) a Kbt. 56. § (1) bekezdés g) pontjára vonatkozóan a kizáró okok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján közzétett adatokból;”

(2) Az R15. 4. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 56. §-a és 57. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:)

„d) a Kbt. 56. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kizáró okok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján közzétett adatokból;”

(3) Az R15. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a honlapján a Kbt. 56. § (1) bekezdés g) pontja alapján érintett, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint általa közrendvédelmi bírsággal sújtott gazdasági szereplőkről – a személyes adatok sérelme nélkül – tájékoztatást tesz közzé a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig. Ha a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, a kizáró okra vonatkozó adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé, megjelölve a keresetet elutasító vagy a határozatot megváltoztató döntés jogerőre emelkedésének időpontját. Amennyiben az adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került – a keresetindításról történő tudomásszerzéssel egyidejűleg – intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.”

(4) Az R15. 2. § j) pontjában és 4. § g) pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a „személyes joga szerint jogképes szervezet” szöveg lép.

37. A Kormány egyedi döntéseivel megítélhető regionális beruházási támogatás szabályairól és a Beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályairól szóló 270/2012. (IX. 25.) Korm. rendelet módosítása

37. § (1) A Kormány egyedi döntéseivel megítélhető regionális beruházási támogatás szabályairól és a Beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályairól szóló 270/2012. (IX. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R16.) 18. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:)

„f) a kedvezményezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.”

(2) Az R16.

a) 24. § (2) bekezdés 19. pontjában a „bankgarancia költségei” szövegrész helyébe a „garanciaszerződés költségei” szöveg,

b) 29. § (4) bekezdésében a „formailag megfelelő bankgarancia nyilatkozatot” szövegrész helyébe a „formailag megfelelő garanciavállaló nyilatkozatot” szöveg,

c) 29. § (4) bekezdésében a „készfizető kezesi nyilatkozatot” szövegrész helyébe a „készfizető kezességi szerződést” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R16. 13. §-ában a „jogi személy és jogi személyiség nélküli” szövegrész.

38. A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet módosítása

38. § Hatályát veszti a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésében a „ , jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész.

39. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

39. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R17.) 1. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„13a. gazdálkodó szervezet: a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”

(2) Az R17. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Abban az esetben, ha közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra irányuló igény a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagokat felhasználó üzem részéről merül fel, a közszolgáltatási szerződés hatályosságához az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyása szükséges.”

(3) Az R17. 1. melléklet 2. pont 23. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A víziközmű-üzemeltetési jogviszonyra irányuló szerződés tartalmazza:)

„23. a víziközmű-szolgáltatót, illetve a víziközmű tulajdonost a Ptk. 6:142. §–6:152. §-a szerint terhelő kártérítési felelősségre vonatkozó sajátos rendelkezéseket;”

(4) Az R17.

b) 6. § (2) bekezdésében a „nyitva álló határidő” szövegrész helyébe a „nyitva álló jogvesztő határidő” szöveg,

c) 56. § (2) bekezdésében a „közüzemi” szövegrészek helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,

d) 56. § (3) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltatási” szövegrészek helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,

e) 66. § (1) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napos határidőn belül” szöveg,

f) 72. § (8) bekezdésében a második „közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az R17.

a) 1. § 42. pontjában az „illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,”,

b) 60. § (2) bekezdésében az „ , a szerződés megkötésének feltételeként”,

c) 70. § (1) bekezdés d) pontjában a „neki felróható módon”,

d) 4. melléklet 4. pontjában az „átalakulási”

szövegrész.

40. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet módosítása

40. § Hatályát veszti a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében az „Ebben az esetben – az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén is – az engedélyt csak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 16. § (1) bekezdés d) pontjára utalással lehet megadni.” szövegrész.

41. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet módosítása

41. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet

a) 10. § (3) bekezdés d) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,

b) 10. § (4) bekezdés b) pontjában a „gazdálkodó szervezetnél” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetnél (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet)” szöveg,

c) 32. § (6) bekezdés a) pontjában a „cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll” szöveg

lép.

42. Záró rendelkezések

42. § Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba.

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. március 16. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére