2014. évi LXVIII. törvény

az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről¹

2015.06.01.

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.

2. §² Az Országgyűlés a Kiegészítő Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.

3. §³ A Kiegészítő Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege, valamint annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Additional Protocol to the Criminal Law Convention on Corruption

The member States of the Council of Europe and the other States signatory hereto,

Considering that it is desirable to supplement the Criminal Law Convention on Corruption (ETS No. 173, hereafter “the Convention”) in order to prevent and fight against corruption;

Considering also that the present Protocol will allow the broader implementation of the 1996 Programme of Action against Corruption,

Have agreed as follows:

CHAPTER I – USE OF TERMS

Article 1 – Use of terms

For the purpose of this Protocol:

1. The term “arbitrator” shall be understood by reference to the national law of the States Parties to this Protocol, but shall in any case include a person who by virtue of an arbitration agreement is called upon to render a legally binding decision in a dispute submitted to him/her by the parties to the agreement.

2. The term “arbitration agreement” means an agreement recognised by the national law whereby the parties agree to submit a dispute for a decision by an arbitrator.

3. The term “juror” shall be understood by reference to the national law of the States Parties to this Protocol but shall in any case include a lay person acting as a member of a collegial body which has the responsibility of deciding on the guilt of an accused person in the framework of a trial.

4. In the case of proceedings involving a foreign arbitrator or juror, the prosecuting State may apply the definition of arbitrator or juror only in so far as that definition is compatible with its national law.

CHAPTER II – MEASURES TO BE TAKEN AT NATIONAL LEVEL

Article 2 – Active bribery of domestic arbitrators

Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed intentionally, the promising, offering or giving by any person, directly or indirectly, of any undue advantage to an arbitrator exercising his/her functions under the national law on arbitration of the Party, for himself or herself or for anyone else, for him or for her to act or refrain from acting in the exercise of his or her functions.

Article 3 – Passive bribery of domestic arbitrators

Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law, when committed intentionally, the request or receipt by an arbitrator exercising his/her functions under the national law on arbitration of the Party, directly or indirectly, of any undue advantage for himself or herself or for anyone else, or the acceptance of an offer or promise of such an advantage, to act or refrain from acting in the exercise of his or her functions.

Article 4 – Bribery of foreign arbitrators

Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law the conduct referred to in Articles 2 and 3, when involving an arbitrator exercising his/her functions under the national law on arbitration of any other State.

Article 5 – Bribery of domestic jurors

Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law the conduct referred to in Articles 2 and 3, when involving any person acting as a juror within its judicial system.

Article 6 – Bribery of foreign jurors

Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law the conduct referred to in Articles 2 and 3, when involving any person acting as a juror within the judicial system of any other State.

CHAPTER III – MONITORING OF IMPLEMENTATION AND FINAL PROVISIONS

Article 7 – Monitoring of implementation

The Group of States against Corruption (GRECO) shall monitor the implementation of this Protocol by the Parties.

Article 8 – Relationship to the Convention

1. As between the States Parties the provisions of Articles 2 to 6 of this Protocol shall be regarded as additional articles to the Convention.

2. The provisions of the Convention shall apply to the extent that they are compatible with the provisions of this Protocol.

Article 9 – Declarations and reservations

1. If a Party has made a declaration in accordance with Article 36 of the Convention, it may make a similar declaration relating to Articles 4 and 6 of this Protocol at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.

2. If a Party has made a reservation in accordance with Article 37, paragraph 1, of the Convention restricting the application of the passive bribery offences defined in Article 5 of the Convention, it may make a similar reservation concerning Articles 4 and 6 of this Protocol at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession. Any other reservation made by a Party, in accordance with Article 37 of the Convention shall be applicable also to this Protocol, unless that Party otherwise declares at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.

3. No other reservation may be made.

Article 10 – Signature and entry into force

1. This Protocol shall be open for signature by States which have signed the Convention. These States may express their consent to be bound by:

a) signature without reservation as to ratification, acceptance or approval; or

b) signature subject to ratification, acceptance or approval, followed by ratification, acceptance or approval.

2. Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Secretary General of the Council of Europe.

3. This Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date on which five States have expressed their consent to be bound by the Protocol in accordance with the provisions of paragraphs 1 and 2, and only after the Convention itself has entered into force.

4. In respect of any signatory State which subsequently expresses its consent to be bound by it, the Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date of the expression of its consent to be bound by the Protocol in accordance with the provisions of paragraphs 1 and 2.

5. A signatory State may not ratify, accept or approve this Protocol without having, simultaneously or previously, expressed its consent to be bound by the Convention.

Article 11 – Accession to the Protocol

1. Any State or the European Community having acceded to the Convention may accede to this Protocol after it has entered into force.

2. In respect of any State or the European Community acceding to the Protocol, it shall enter into force on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date of the deposit of an instrument of accession with the Secretary General of the Council of Europe.

Article 12 – Territorial application

1. Any State or the European Community may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, specify the territory or territories to which this Protocol shall apply.

2. Any Party may, at any later date, by declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, extend the application of this Protocol to any other territory or territories specified in the declaration and for whose international relations it is responsible or on whose behalf it is authorised to give undertakings. In respect of such territory the Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date of receipt of such declaration by the Secretary General.

3. Any declaration made in pursuance of the two preceding paragraphs may, in respect of any territory mentioned in such declaration, be withdrawn by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe. Such withdrawal shall become effective on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date of receipt of the notification by the Secretary General.

Article 13 – Denunciation

1. Any Party may, at any time, denounce this Protocol by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe.

2. Such denunciation shall become effective on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date of receipt of the notification by the Secretary General.

3. Denunciation of the Convention automatically entails denunciation of this Protocol.

Article 14 – Notification

The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council of Europe and any State, or the European Community, having acceded to this Protocol of:

a) any signature of this Protocol;

b) the deposit of any instrument of ratification, acceptance, approval or accession;

c) any date of entry into force of this Protocol in accordance with Articles 10, 11 and 12;

d) any declaration or reservation made under Articles 9 and 12;

e) any other act, notification or communication relating to this Protocol.

In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Protocol.

Done at Strasbourg, this 15th day of May 2003, in English and in French, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each of the signatory and acceding Parties.

Kiegészítő Jegyzőkönyv a Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményhez

Az Európa Tanács tagállamai és más aláíró államok,

Figyelembe véve, hogy a korrupció megelőzése és leküzdése érdekében kívánatos a Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezmény (Európai szerződések sorozat, 173., a továbbiakban: „Egyezmény”) kiegészítése;

Figyelembe véve továbbá, hogy a jelen Jegyzőkönyv lehetővé teszi az 1996. évi Korrupció elleni Akcióprogram szélesebb körű alkalmazását,

a következőkben állapodtak meg:

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Értelmező rendelkezések

A jelen Jegyzőkönyv alkalmazásában:

1. A „választottbíró” a jelen Jegyzőkönyvben részes államok nemzeti jogának megfelelően értendő, de minden esetben magában foglalja azt a személyt, aki valamely választottbírósági megállapodás értelmében jogilag kötelező erejű határozatot hoz a megállapodásban részes felek által elé terjesztett jogvitában.

2. A „választottbírósági megállapodás” olyan, a nemzeti jog által elismert megállapodás, amelynek értelmében a felek jogvitájukat döntés céljából választottbíró elé terjesztik.

3. Az „esküdt” a jelen Jegyzőkönyvben részes államok nemzeti jogának megfelelően értendő, de minden esetben magában foglalja azon testület nem jogvégzett tagját, amelynek feladata, hogy bírósági tárgyalás keretében döntést hozzon a vádlott bűnösségéről.

4. Olyan eljárásban, amelyben külföldi választottbíró vagy esküdt vesz részt, az eljárást folytató állam annyiban alkalmazhatja a választottbíró vagy az esküdt meghatározását, amennyiben azok összeegyeztethetők a nemzeti jogával.

II. FEJEZET

NEMZETI SZINTEN MEGHOZANDÓ INTÉZKEDÉSEK

2. cikk

Hazai választottbírók aktív vesztegetése

Minden szerződő fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy belső joga szerint bűncselekménynek minősüljön, ha bárki szándékosan, közvetlenül vagy közvetve bármilyen jogtalan előnyt ígér, ajánl fel vagy nyújt azon választottbírónak, aki hatáskörét az adott szerződő fél választottbíráskodásról szóló nemzeti jogszabálya szerint gyakorolja, a választottbíró vagy más személy részére annak érdekében, hogy a választottbíró hatáskörének gyakorlása során valamely intézkedést megtegyen vagy azt mellőzze.

3. cikk

Hazai választottbírók passzív vesztegetése

Minden szerződő fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy belső joga szerint bűncselekménynek minősüljön szándékos elkövetés esetén, ha a választottbíró, aki hatáskörét az adott szerződő fél választott bíráskodásról szóló nemzeti jogszabálya szerint gyakorolja, közvetlenül vagy közvetve bármilyen jogtalan előnyt a saját maga vagy más részére kér vagy elfogad, vagy az ilyen előny felajánlását vagy ígéretét elfogadja, annak érdekében, hogy hatáskörének gyakorlása során valamely intézkedést megtegyen vagy azt mellőzze.

4. cikk

Külföldi választottbírók vesztegetése

Minden szerződő fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a 2. és 3. cikkben meghatározott magatartás belső joga szerint bűncselekménynek minősüljön, ha az érintett választottbíró bármely más állam választott bíráskodásról szóló nemzeti jogszabálya szerint gyakorolja hatáskörét.

5. cikk

Hazai esküdtek vesztegetése

Minden szerződő fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a 2. és 3. cikkben meghatározott magatartás belső joga szerint bűncselekménynek minősüljön, ha az érintett személy esküdtként működik az adott szerződő fél igazságügyi rendszerében.

6. cikk

Külföldi esküdtek vesztegetése

Minden szerződő fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a 2. és 3. cikkben meghatározott magatartás belső joga szerint bűncselekménynek minősüljön, ha az érintett személy esküdtként működik bármely más állam igazságügyi rendszerében.

III. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS ELLENŐRZÉSE ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. cikk

A végrehajtás ellenőrzése

A Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) ellenőrzi a jelen Jegyzőkönyvnek a szerződő felek által történő végrehajtását.

8. cikk

Az Egyezményhez való viszony

1. A szerződő államok kötelesek a jelen Jegyzőkönyv 2–6. cikkének rendelkezéseit az Egyezmény kiegészítő cikkeiként értelmezni.

2. Az Egyezmény rendelkezései olyan mértékben alkalmazandók, hogy azok a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban maradjanak.

9. cikk

Nyilatkozatok és fenntartások

1. Ha bármely szerződő fél nyilatkozatot tett az Egyezmény 36. cikkének értelmében, lehetősége van a jelen Jegyzőkönyv 4. és 6. cikkéhez kapcsolódóan hasonló nyilatkozatot tenni az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor.

2. Ha bármely szerződő fél az Egyezmény 37. cikk 1. bekezdése értelmében fenntartással élt, korlátozva ezzel az Egyezmény 5. cikkében meghatározott passzív vesztegetési bűncselekmény alkalmazását, lehetősége van a jelen Jegyzőkönyv 4. és 6. cikkéhez kapcsolódóan hasonló fenntartással élni az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor. Minden más fenntartás, amelyet bármely szerződő fél tett az Egyezmény 37. cikke szerint, a jelen Jegyzőkönyvre is alkalmazandó, ha a fél ettől eltérően nem nyilatkozik az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor.

3. Más fenntartásnak nincs helye.

10. cikk

Aláírás és hatálybalépés

1. A jelen Jegyzőkönyv az Egyezményt aláírt államok számára áll nyitva aláírásra. Ezek az államok a Jegyzőkönyvet magukra nézve kötelezőnek ismerhetik el:

a) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli aláírással; vagy

b) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával történő aláírással, ha az aláírást megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követi.

2. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okmányokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

3. A jelen Jegyzőkönyv kizárólag az Egyezmény hatálybalépését követően, az azon időpontot követő három hónapos időtartam lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor öt állam az 1. és 2. bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően magára nézve kötelezőnek ismeri el a Jegyzőkönyvet.

4. Azon aláíró államok vonatkozásában, amelyek később ismerik el magukra nézve kötelezőnek a Jegyzőkönyvet, a Jegyzőkönyv az 1. és 2. bekezdés rendelkezései alapján a Jegyzőkönyv kötelező jellegét elismerő nyilatkozat megtételétől számított három hónap lejárta utáni hónap első napján lép hatályba.

5. Bármely aláíró állam csak az után vagy azzal egyidejűleg erősítheti meg, fogadhatja el vagy hagyhatja jóvá a jelen Jegyzőkönyvet, hogy magára nézve kötelezőnek ismerte el az Egyezményt.

11. cikk

Csatlakozás a Jegyzőkönyvhöz

1. Az Egyezményhez csatlakozott bármely állam vagy az Európai Közösség csatlakozhat a jelen Jegyzőkönyvhöz annak hatálybalépését követően.

2. A Jegyzőkönyvhöz csatlakozó bármely állam vagy az Európai Közösség vonatkozásában a Jegyzőkönyv a csatlakozási okmányoknak az Európa Tanács Főtitkáránál történő letétbe helyezésének napjától számított három hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.

12. cikk

Területi alkalmazás

1. A Jegyzőkönyv aláírásakor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezésekor bármely állam vagy az Európai Közösség meghatározhatja azt a területet vagy területeket, amelyekre vonatkozóan a jelen Jegyzőkönyvet alkalmazni kell.

2. Bármely szerződő fél bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában kiterjesztheti a Jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre vagy területekre, amely vagy amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős, illetve amely vagy amelyek részéről kötelezettségvállalásra jogosult. Az ilyen terület vagy területek vonatkozásában a Jegyzőkönyv a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

3. Az előző két bekezdés alapján tett nyilatkozat az abban megjelölt bármely terület viszonylatában az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel visszavonható. A visszavonás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napjától hatályos.

13. cikk

Felmondás

1. A jelen Jegyzőkönyvet bármely szerződő fél az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel bármikor felmondhatja.

2. A felmondás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napjától hatályos.

3. Az Egyezmény felmondása automatikusan maga után vonja a jelen Jegyzőkönyv felmondását.

14. cikk

Értesítés

Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait és a Jegyzőkönyvhöz csatlakozott valamennyi államot vagy az Európai Közösséget:

a) a Jegyzőkönyv bármely aláírásáról;

b) bármely megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezéséről;

c) a jelen Jegyzőkönyv 10., 11. és 12. cikkével összhangban történt bármely hatálybalépésről;

d) a 9. és 12. cikk alapján tett bármely nyilatkozatról vagy fenntartásról;

e) a jelen Jegyzőkönyvvel kapcsolatos bármely intézkedésről, értesítésről vagy tájékoztatásról.

A fentiek hiteléül az erre szabályszerűen felhatalmazott alulírottak aláírásukkal látták el a jelen Jegyzőkönyvet.

Kelt Strasbourgban, 2003. május 15-én, egyaránt hiteles angol és francia nyelvű változatban, egyetlen példányban, az Európa Tanács irattárában letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatot küld az aláíró és csatlakozó felek részére.”

4. § Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy Magyarország az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről szóló 2002. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Kihirdető tv.) 3. § (1) bekezdésében foglalt fenntartást visszavonja.

5. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § és a 3. § a Kiegészítő Jegyzőkönyv 10. cikk 4. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.⁴

(3) Az (5) bekezdés a fenntartás 4. § alapján történő visszavonásának napján lép hatályba.⁵

(4) A Kiegészítő Jegyzőkönyv, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.⁶

(5)⁷

(6) A fenntartás 4. § alapján történő visszavonásának, valamint az (5) bekezdés hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.⁸

(7) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.

A törvényt az Országgyűlés a 2014. november 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2014. november 25.

A 2. § az 5. § (2) alapján a Kiegészítő Jegyzőkönyv 10. cikk 4. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. A 12/2015. (IV. 16.) KKM közlemény alapján a hatálybalépés időpontja 2015. június 1.

A 3. § az 5. § (2) alapján a Kiegészítő Jegyzőkönyv 10. cikk 4. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. A 12/2015. (IV. 16.) KKM közlemény alapján a hatálybalépés időpontja 2015. június 1.

⁴

A 12/2015. (IV. 16.) KKM közlemény alapján a hatálybalépés időpontja 2015. június 1.

⁵

A 11/2015. (IV. 16.) KKM közlemény alapján a hatálybalépés napja 2015. február 27.

⁶

Lásd a 12/2015. (IV. 16.) KKM közleményt.

⁷

Az 5. § (5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁸

Lásd a 11/2015. (IV. 16.) KKM közleményt.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek