38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet

a kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról¹

2015.03.26.

A Kormány

az 1. alcím tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés b) és d) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 3., a 4., a 8., a 9., a 11., a 12., a 14., a 17., a 21., a 24., a 26. és a 28. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 19. pontjában,

a 6. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3. pontjában,

a 7. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pontjában,

a 10. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1.1. pontjában,

a 13. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 13. pontjában,

a 15. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 10. pontjában,

a 16. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés g) pontjában,

a 18. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. és 19. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 19. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 9. pontjában,

a 20. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22. és 23. pontjában,

a 22. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. pontjában,

a 23. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés n) pontjában,

a 25. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1.5. pontjában,

a 27. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) és v) pontjában,

a 29. és a 30. alcím tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló
145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet módosítása

1. §²

2. Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet módosítása

2. § (1) Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A kulturális örökség fogalomkörébe tartozó elemek az örökségvédelmi bírság (a továbbiakban: bírság) megállapításának szempontjából I., II., III. és IV. kategóriába tartoznak.

(2) A kategóriába sorolás során figyelemmel kell lenni a kulturális örökséghez tartozó elemek korára, ritkaságára, a kulturális örökség egészén, valamint az érintett társadalmi (etnikai, kulturális, vallási) közösségen belüli történeti, művészeti, gazdasági és funkcionális jelentőségére.

(3) A műemléket a bírság szempontjából

a) I. kategóriába kell sorolni, ha a műemlék a (2) bekezdésben foglaltak tekintetében eszmei jelentősége és egyedisége révén országos szinten kiemelkedő műemléki jelentőséggel bír vagy jelentős gazdasági-fejlesztési potenciállal is rendelkezik,

b) II. kategóriába kell sorolni, ha a műemlék nem tartozik az I. kategóriába.

(4) A nyilvántartott műemléki érték a III. kategóriába tartozik.”

(2) Az R2. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A védett műemléki érték kategóriáját, illetve bírságkategóriáját a Kövt. 71. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott közhiteles nyilvántartás tartalmazza. Az I. és II. kategóriába nem sorolt műemlékek 2015. december 31-ig a III. bírságkategóriába tartoznak.”

(3) Az R2. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az 1. § (3) bekezdése szerint a műemlékvédelem fogalomkörében a bírságot e rendeletben foglaltak figyelembevételével a védett műemléki érték értékleltárba felvett elemei vonatkozásában, a kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása, a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen tevékenység esetén e magatartás elkövetőjével szemben kell megállapítani.”

(4) Az R2. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A bírság összege a kulturális örökségnek a Kövt. hatálybalépése előtt védetté nyilvánított elemei közül a régészeti lelőhelyek és kulturális javak vonatkozásában

a) az I. kategória esetén 10 ezertől 250 millió forintig,

b) a II. kategória esetén 10 ezertől 125 millió forintig,

c) a III. kategória esetén 10 ezertől 25 millió forintig,

d) a IV. kategória esetén 10 ezertől 250 millió forintig

terjedhet.

(2) A bírság összege a műemlékvédelem tárgyai tekintetében

a) az I. kategória esetén 300 ezertől 250 millió forintig,

b) a II. kategória esetén 175 ezertől 125 millió forintig,

c) a III. kategória esetén 50 ezertől 25 millió forintig

terjedhet.”

(5) Az R2. 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A valamely kategóriába besorolt egyes örökségi elemek számított értéke eltérhet műszaki, biztosítási vagy forgalmi (piaci) értéküktől.

(3) A bírság megfizetése nem mentesít a bírsággal sújtott tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetve a kulturális örökség elemeinek megóvása érdekében a megfelelő intézkedés megtételére, a védettségi állapot vagy környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.”

(6) Az R2. 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírság alapját

a) a kulturális örökség eleme történeti, eszmei jelentősége és egyedisége,

b) az eredeti állapot hiteles helyreállításának lehetősége, időbeni és pénzügyi mértéke,

c) az okozott kár nagysága, valamint

d) a műemléki védelem alatt álló építmény esetén a beavatkozás készültségi fokának megfelelő számított értéke

figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy az a kötelezettet a további, az örökségvédelemre vonatkozó jogszabályokat sértő magatartástól visszatartsa.”

(7) Az R2. 5/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2b)–(2f) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés d) pontja szerinti számított építményértéket – a (2b) és (2c) bekezdés kivételével – az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbír. rendelet) mellékletei alapján kell meghatározni.

(2b) A műemlékvédelem sajátos tárgyai esetében a (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket vagy történeti kert esetén értéket az 1. melléklet szerint kell meghatározni.

(2c) A műemlék képző- vagy iparművészeti, illetve más különleges alkotórésze vagy tartozéka esetében a műemlékvédelem adott területén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő bevonásával kell meghatározni a (2) bekezdés d) pontja szerinti számított építményértéket.

(2d) A (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak megállapításához az eljáró hatóság a műemléki érték és a régészeti örökség védelmével kapcsolatos eljárásában a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Hivatal) Műemléki Tanácsadó Testületének véleményét kikérheti.

(2e) A védett műemléki értéken a (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket

a) az I. kategóriában legfeljebb 1,7-szeres,

b) a II. kategóriában legfeljebb 1,5-szörös,

c) a III. kategóriában legfeljebb 1,2-szeres

értékkel kell szorozni.

(2f) A bírság alapját a (2) bekezdés d) pontja szerinti számított építményértéknek a (2e) bekezdés szerinti szorzott értéke adja, ha az nagyobb, mint a 4. §-ban meghatározott minimális bírságösszeg. A minimális bírságösszegnél kisebb korrigált érték esetén a minimális bírságösszeget kell alapul venni.”

(8) Az R2. 5/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Régészeti lelőhelyek esetén a bírságalap meghatározásakor – a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakon túl – figyelembe kell venni a jogsértő tevékenységgel érintett területnek a lelőhely kiterjedéséhez viszonyított nagyságát is.”

(9) Az R2. 5/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Védett műemléki értéken

a) építési engedélyhez kötött, de örökségvédelmi engedélyhez nem kötött tevékenység engedély nélkül vagy attól eltérően történő végzése esetén építésügyi bírságot kell kiszabni, és annak összegét az Épbír. rendelet szerint kell megállapítani;

b) építési engedélyhez és örökségvédelmi engedélyhez is kötött tevékenység engedély nélkül vagy attól eltérően történő végzése esetén örökségvédelmi bírságot kell kiszabni, és annak összegét e rendelet szerint kell megállapítani;

c) építési engedélyhez nem kötött, de örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység engedély nélkül vagy attól eltérően történő végzése esetén örökségvédelmi bírságot kell kiszabni e rendelet szabályai szerint.

(5) Azt a személyt vagy szervezetet, aki vagy amely neki felróható okból szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet szakértői jogosultság nélkül, nyilvántartási jelölés nélkül végzett, 500 ezer forint örökségvédelmi bírsággal kell sújtani.”

(10) Az R2. 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/C. § (1) Az 5/A–5/B. § alapján meghatározott bírság összege kérelemre méltányosságból

a) a kötelezett természetes személy szociális körülményeire figyelemmel annak legfeljebb 10%-áig mérsékelhető, vagy

b) részletfizetéssel is teljesíthető, a kiszabástól számított legfeljebb tizenkét hónapon belüli megfizetéssel.

(2) Ha a bírsággal kötelezett a műemlékvédelem területén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő, akkor a bírság összegére vonatkozó számítást az Épbír. rendelet 3. § (8) bekezdése rendelkezései szerint kell elvégezni azzal, hogy szakszerűtlen vagy jogszerűtlen tevékenységet az építési tevékenységen kívül, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben kijelölt kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: örökségvédelmi hatóság) engedélyéhez vagy hatósági nyilatkozatához kötött tevékenységek körében is megvalósított.”

(11) Az R2. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az R2. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7. § (1) A bírságot a régészeti örökség és műemlékek esetében illetékes örökségvédelmi hatóság, a kulturális javak vonatkozásában a Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodája (a továbbiakban együtt: hatóság) állapítja meg.

(2) A hatóság által kiszabott bírságot az azt megállapító jogerős határozatban előírt határidőn belül készpénz-átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy – ha a feltételei fennállnak – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.

(3) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett köteles a bírságot megállapító hatóság részére igazolni.

7/A. § (1) A hatóság a befizetési határidő lejártáig meg nem fizetett bírság esetében a lejárattól számított tizenöt napon belül határozatban elrendeli a végrehajtást az illetékes állami adóhatóság megkeresésével és erről tájékoztatja a felügyeleti szervet.

(2) A hatóság a részletfizetésről szóló határozatban meghatározott bármely közbenső fizetési határidő elmulasztása esetén felszólítja a kötelezettet a részlet nyolc napon belüli megfizetésére. A felszólítás ellenére meg nem fizetett részlet határidejének elmulasztása, vagy az utolsó fizetési határidő lejártáig meg nem fizetett bírság lejáratától számított tizenöt napon belül elrendeli a végrehajtást az illetékes állami adóhatóság megkeresésével és erről tájékoztatja a felügyeleti szervet.”

(12) Az R2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

3. A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet módosítása

3. §³

4. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló
157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása

4. §⁴

5. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása

5. §⁵

6. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

6. §⁶

7. A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló
252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

7. §⁷

8. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

8. §⁸

9. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

9. §⁹

10. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

10. §¹⁰

11. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló
382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

11. §¹¹

12. A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről,
valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló
362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

12. §¹²

13. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

13. §¹³

14. A műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

14. §¹⁴

15. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló
306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

15. §¹⁵

16. A történelmi emlékhelyekről szóló 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

16. §¹⁶

17. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet módosítása

17. §¹⁷

18. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

18. §¹⁸

19. Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

19. §¹⁹

20. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

20. §²⁰

21. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

21. §²¹

22. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása

22. §²²

23. A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet módosítása

23. §²³

24. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

24. §²⁴

25. Az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

25. §²⁵

26. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása

26. §²⁶

27. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló
199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet módosítása

27. §²⁷

28. A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól,
illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló
373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

28. §²⁸

29. A Nagykovácsi Kastélypark Komplexum fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 304/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

29. §²⁹

30. Az Esterházy-kastélyegyüttes rekonstrukciójával összefüggő beruházásokkal kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 394/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

30. §³⁰

31. Záró rendelkezések

31. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. alcím és az 1. melléklet az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

1. melléklet a 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez

„1. melléklet a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelethez

A műemlékvédelem sajátos tárgyai érték számításának alapjául szolgáló értékek

1. Sírjel, síremlék, sírépítmény esetében a bírság számítási módszere

	A	B	C
1.	A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték	A számított építményérték számításakor figyelembe veendő méret és/vagy mértékegysége	Egységár ezer forint / mértékegység
2.	nemeskő sírjel, síremlék	a felület területe/m²	160
3.	öntöttvas, kovácsoltvas sírjel, síremlék vagy annak kerítése, tartozéka	a befoglaló felület területe/m²	120
4.	egyéb sírjel, síremlék	a felület területe/m²	80
5.	sírépítmény (pl. sírbolt, sírkápolna)	a külső felület területe/m²	150

2. Egyedileg védett műemléki értékű kert, műemlék történeti kert esetében a bírság számítás módszere

	A	B	C
1.	A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték	A számított építményérték számításakor figyelembe veendő méret és/vagy mértékegysége	Egységár ezer forint / mértékegység
2.	kert	nettó alapterület /m²	10

3. Az értékleltárban szereplő fák vonatkozásában a bírságszámítás alapja a 4 éves szabadgyökerű faiskolai szabványfa átlagos faiskolai ára, melyet meg kell szorozni a 3.1., 3.2. és a 3.3. pontban foglalt táblázat C oszlopa szerinti szorzószámmal, a B oszlopban szereplő mértékegység, illetve jellemző figyelembevételével.

3.1. Az értékleltárban szereplő fa kora szerinti számítási alap

	A	B	C
1	A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték	A fa kora (év)	Szorzószám
2.	Az értékleltárban szereplő fa	50-60	400
3.		70-80	900
4.		90-100	1100
5.		110	1200
6.		120	1700
7.		130	2100
8.		140	2200
9.		150	2300
11.		160	2400
11.		170	2500
12.		180	2700
13.		190	2800
14.		200 éves vagy idősebb egyed	3000

3.2. A fa fajtájának típusától függő együttható

	A	B	C
1.	A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték	A fa fajtájának típusa	Szorzószám
2.	Műemléki szempontból értékes fa	gyorsan növő honos fafaj (pl. nyár)	1
3.		lassan növő honos fafaj (pl. tölgy, bükk, dió)	1,4
4.		különleges, egzóta fafaj	2

3.3. A fa állapotától függő együttható

	A	B	C
1.	A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték	A lombkorona állapota	Szorzószám
2.	Műemléki szempontból értékes fa	egészséges	1,0
3.		csonkult	0,7
4.		erősen csonkult	0,4