2015. évi XLVI. törvény
az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról1
2015.05.05.
(Az élelmiszer-vállalkozás működése során)
„a) a külső és a belső környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapacitásnak, a felhasznált élelmiszer, illetve élelmiszer-összetevők biztonságosságának, minőségének, az alkalmazott csomagolóanyagok és fertőtlenítőszerek megfelelőségének, illetve biztonságos alkalmazásának, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésnek, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására;”
„(5a) Akinek a tanúsító szervezet döntése jogát vagy jogos érdekét sérti, a tanúsító szervezet döntésével szemben a döntésről való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez kifogást terjeszthet elő. A kifogást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tizenöt napon belül bírálja el. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kifogásról hozott döntésével szemben jogorvoslatnak van helye.”
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében)
„t) központi kockázatkezelési rendszert működtet a járványos állatbetegségek, zárlati károsítók, illetve élelmiszerlánc-események megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint a hatósági intézkedések koordinációja érdekében;
u) a 24. § (1) bekezdés c) pontja szerinti állami laboratóriumokra alapozva létrehozza és működteti a nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszert.” „(5) Élelmiszer-biztonsági és minőség-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv vizsgálja és értékeli a higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerint a vendéglátó-ipari létesítményeket (beleértve a közétkeztetést végző létesítményeket).
(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (5) bekezdés szerinti értékelés alapján hatósági bizonyítványt ad ki a vendéglátó-ipari létesítményeknek az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer adatai alapján.” „(1a) A FELIR a természetes személy ügyfél személyes adatai, jogi személy és szervezet esetén a cégjegyzékbe bejegyzett adatai kivételével a (2) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. a) az e törvény hatálya alá tartozó
aa) ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokat;
ab) ügyfél által végzett tevékenységre vonatkozó adatokat;
ac) ügyfél által végzett tevékenység helyére vonatkozó adatokat (beleértve a térinformatikai leíró adatokat);
b) az állatok elektronikus nyilvántartási rendszereit;
c) az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez köthető legyen;
d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által vezetett nyilvántartások adatait;
e) az ökológiai gazdálkodás tanúsításával, ellenőrzésével kapcsolatos adatokat;
f) az élelmiszerlánc-szereplők által bejelentett élelmiszerlánc-biztonsági problémák adatait;
„(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfél bejelentése alapján veszi nyilvántartásba az (1) bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg FELIR azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító) állapít meg a nyilvántartásba vétel igazolására. Amennyiben a FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél a továbbiakban nem végez a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet, vagy a 47/B. § (8) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy hivatalbóli intézkedés alapján a FELIR azonosítóra való jogosultságát elveszti, akkor a FELIR azonosító egyidejű visszavonásával a nyilvántartásból törölni kell. A nyilvántartásból törölt élelmiszerlánc-szereplő adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc-biztonsági célból 10 évig köteles megőrizni.” „(5) Az ÉBC az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátásának támogatása érdekében:
a) közreműködik az éves ellenőrzési tervben foglalt ellenőrzéseknél;
b) végrehajtja a monitoringtervben vagy a jogszabályokban előírt mintavételt;
c) a hatósági feladatok ellátását támogató, kisegítő tevékenységet végez.
(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ÉBC-vel az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokkal kapcsolatos közreműködés érdekében megállapodást köthet, amelyben rendelkezik egyúttal a pénzügyi fedezet biztosításáról, a szakmai teljesítés és az elszámolás rendjéről, illetve a feladatellátáshoz eszközöket biztosíthat.”
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)
„e) az emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében hozott intézkedést”
(elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.)
„(5) A jogellenes tevékenységet folytató élelmiszerlánc-szereplők felderítése érdekében, a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv létrehozza és működteti az intelligens élelmiszerlánc-elemzési rendszert.” „(3) A felügyeleti díj mértéke – a (3a)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi értékesítési nettó árbevételének 0,1%-a.” „(3a) A felügyeleti díj mértéke a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételének” (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)
„j) állapítsa meg az e törvény hatálya alá tartozó élelmiszerlánc szereplők, létesítmények, tevékenységek élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben történő nyilvántartásba vételének és engedélyezésének részletes szabályait;
k) állapítsa meg az egészségtudatos táplálkozást támogató élelmiszerekkel kapcsolatos szabályokat.”
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„49. a géntechnológiával módosított szervezettől mentes élelmiszer és takarmány előállításának, jelölésének, forgalomba hozatalának és ellenőrzésének szabályait;
50. az ízesített borászati termékek meghatározásának, megnevezésének és kiszerelésének szabályait;
51. a vendéglátó-ipari létesítmények minősítési rendszerének, a higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti vizsgálatának, értékelésének és a hatósági bizonyítvány kiállításának részletes szabályait.”
13. § (1) Az Éltv. Mellékletének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(2) Az Éltv. Melléklete a következő 70/A. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„70/A. vendéglátó-ipari létesítmény: olyan, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet, amelyben a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás keretében vendéglátó-ipari termék forgalmazása zajlik;”
15. § Hatályát veszti az Éltv.
16. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
