6/2015. (III. 6.) BM rendelet
6/2015. (III. 6.) BM rendelet
az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 9/2007. (III. 6.) IRM rendelet módosításáról1
2015.03.09.
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 95. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 2. pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 9/2007. (III. 6.) IRM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„2. § A szakvizsgát a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezi.”
2. § A Rendelet 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„4. § (1) A felkészítő tanfolyam időtartama 160 óra, ezen belül 100 óra a gyakorlati foglalkozások, 60 óra az elméleti felkészítés időtartama.
(2) Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti tanfolyami órák több mint 80%-án részt vett.”
3. § A Rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A vizsga gyakorlati része gyakorlati feladatok elvégzéséből áll, a szóbeli része elméleti kérdésekből áll.”
4. § A Rendelet 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„7. § (1) A gyakorlati vizsgát két tagból álló bizottság előtt kell letenni. A tagokat a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: szervező) vezetője jelöli ki. A gyakorlati vizsgabizottság tagja lehet a szervező munkatársa, az oktatáson oktatóként közreműködő más személy, valamint a szóbeli vizsgabizottság bármely tagja.
(2) A szóbeli vizsgát háromtagú bizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét a központi anyakönyvi szerv vezetője, tagjait a szervező vezetője úgy választja ki, hogy legalább egy tagot a gyakorlati vizsgabizottság tagjai közül kell kijelölnie.
(3) A szóbeli vizsgabizottság elnöke és a szóbeli vagy gyakorlati vizsgabizottság tagja nem lehet
a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozója,
b) a jelölt felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető, valamint
c) az, akitől a jelölt elfogulatlan vizsgáztatása nem várható.
(4) Az összeférhetetlenséget, illetve az elfogultságot a szóbeli vizsgabizottság elnöke, a szóbeli vagy gyakorlati vizsgabizottság tagja, és a jelölt is bejelentheti.
(5) Ha a szervező vezetője az összeférhetetlenséget vagy a tudomására hozott elfogultságot megállapítja, a jelölt vizsgáztatására – attól függően, hogy az összeférhetetlenség mely vizsgabizottság tagjával szemben állt fenn – másik szóbeli vagy gyakorlati vizsgabizottságot jelöl ki.
(6) A vizsgázó a szóbeli és a gyakorlati vizsgára külön részosztályzatot kap. A gyakorlati vizsga részfeladataira adott érdemjegyek átlaga képezi a vizsga eredményének egyik részosztályzatát. A szóbeli vizsga eredményét a tagokkal történt egyeztetés alapján a vizsgabizottság elnöke állapítja meg.
(7) A vizsga végeredményét a szóbeli és a gyakorlati vizsga részosztályzatainak átlaga adja ki. A vizsgázó végül egyetlen összesített osztályzatot kap. A végső osztályzat megállapítása során e rendelet 3. mellékletében foglalt vizsgaszabályzatban meghatározott kerekítési szabályok szerint kell eljárni.”
5. § A Rendelet 9. § (1) bekezdés h) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(A szervező:)
„h) gondoskodik a 6. és a 7. mellékletben foglalt minta szerinti vizsgajegyzőkönyv vezetéséről, valamint a 4. melléklet szerinti vizsgabizonyítványok kitöltéséről.”
6. § A Rendelet 11. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) A szóbeli vizsgabizottság elnökét jelöltenként a vizsgadíj, valamint az ismétlő vizsga díjának 30%-a, tagjait 15-15%-a, a gyakorlati vizsga bizottságának tagjait 15-15%-a, a jegyzőkönyvvezetőket 5-5%-a illeti meg.”
7. § (1) A Rendelet 1. mellékletének helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Rendelet 2. mellékletének helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A Rendelet 3. mellékletének helyébe a 3. melléklet lép.
(4) A Rendelet 5. mellékletének helyébe a 4. melléklet lép.
(5) A Rendelet 6. mellékletének helyébe az 5. melléklet lép.
(6) A Rendelet a 6. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
8. § A Rendelet
a) 3. § (1) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 6. § (2) és (4) bekezdésében az „az írásbeli” szövegrész helyébe az „a gyakorlati” szöveg,
b) 5. § (2) bekezdésében az „Írásbeli” szövegrész helyébe a „Gyakorlati” szöveg,
c) 6. § (1) és (2) bekezdésében az „Az írásbeli” szövegrész helyébe az „A gyakorlati” szöveg
lép.
9. § Hatályát veszti a 9. § (1) bekezdés g) pontja.
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
1. melléklet a 6/2015. (III. 6.) BM rendelethez
JELENTKEZÉSI LAP
anyakönyvi tanfolyamra és szakvizsgára
1. Közigazgatási szerv neve és címe:
2. A polgármester vagy a közszolgálati tisztviselő
neve:
születési neve:
születési helye és ideje:
anyja születési neve:
lakcíme:
munkaköre:
besorolása:
legmagasabb iskolai végzettsége:
Kelt ........................................, ............ év ............................................ hónap ...... nap
|
............................................. |
............................................... |
|
munkáltató |
jelölt |
”
2. melléklet a 6/2015. (III. 6.) BM rendelethez
Az anyakönyvi szakvizsga témakörei
1. A gyakorlati vizsgához
A vizsga gyakorlati részében a jelölt
a) a születés anyakönyvezésével,
b) a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésével,
c) a haláleset anyakönyvezésével,
d) anyakönyvi adatváltozások anyakönyvezésével,
e) anyakönyvi kivonat és hatósági bizonyítvány kiállításával,
f) okmány modulban végezhető egyéb műveletekkel,
g) papíralapú anyakönyvi bejegyzések rögzítésével, valamint
h) az anyakönyvezést követő adatszolgáltatással
kapcsolatos gyakorlati feladatokat old meg.
2. A szóbeli vizsgához
1. Az anyakönyvezés története
2. A hatályon kívül helyezett anyakönyvi jogszabályok
3. Az anyakönyvi nyilvántartás jellege, személyi és tárgyi hatálya
4. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv. értelmező rendelkezései
5. Az anyakönyvi eljárások köre
6. Az anyakönyvi bejegyzésre jogosultak feladatai, helyettesítése, kizárása, összeférhetetlenségi szabályok
7. Hatásköri szabályok
8. Illetékességi szabályok
9. Szakmai irányítás és felügyelet
10. A kormányhivatal feladatai
11. Az anyakönyvezés helye, ideje
12. Anyakönyvezés hiányos adatokkal, az anyakönyvezés elhalasztása
13. Az anyakönyvvezető hivatali felszerelése
14. Helységnevek, külföldi helységnevek anyakönyvezése
15. A családi állapot igazolásának és anyakönyvezésének szabályai
16. Az állampolgárság vizsgálata, igazolása és anyakönyvezése
17. Az anyakönyvbe bejegyzendő adatok igazolása
18. Okirat és személyes nyilatkozat az anyakönyvi eljárásokban, külföldi okiratok elfogadhatósága (hiteles fordítások, Apostille és diplomáciai felülhitelesítés), hamis okmányok felismerése
19. A biztonsági okmány fogalma, személyazonosító okmányok, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által külföldiek és hontalanok részére kiállított okmányok
20. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban
21. Jogképesség, cselekvőképesség, törvényes képviselet, gyámság, gondnokság
22. Születés bejelentése és anyakönyvezése (az intézeten kívüli születés bejelentése, képzelt apa megállapítása)
23. Az apasági vélelem, emberi reprodukciós eljárások
24. Apai elismerő nyilatkozat felvétele
25. Apaság, anyaság bírói megállapítása, apaság vélelmének megdöntése
26. A béranyaság intézménye, családjogi vonatkozásai
27. Ismeretlen szülőktől származó gyermek anyakönyvezése, képzelt szülő megállapítása
28. Örökbefogadás (örökbefogadás tényének feljegyzése és a vér szerinti örökbefogadás), az örökbefogadás megszűnése, a származás megismeréséhez való jog
29. Házasságkötést megelőző eljárás, elhárítható és el nem hárítható házassági akadályok, a házasság érvénytelensége és nemlétezése
30. Külföldiek házasságkötése Magyarországon, a házassági tanúsítvány, felmentés
31. Magyar állampolgár házasságkötése külföldön
32. A házasság megkötése és anyakönyvezése (házasságkötő termen kívül és munkaidőn túl megkötött házasság)
33. Házasságkötés közeli halállal fenyegető állapot esetén
34. A házasság megszűnésének esetei
35. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás, elhárítható és el nem hárítható akadályok, a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelensége és nemlétezése
36. Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolata
37. Magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése külföldön
38. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása és anyakönyvezése
39. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése közeli halállal fenyegető állapot esetén
40. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének esetei
41. Haláleset bejelentése és anyakönyvezése
42. Ismeretlen és talált holttest anyakönyvezésére vonatkozó szabályok
43. Holtnak nyilvánítás, halál tényének bírói megállapítása
44. A halott-vizsgálati bizonyítvány
45. Hazai anyakönyvezés (története, a kérelem átvétele, felterjesztése, csatolandó mellékletek, hatásköri szabályok)
46. Névviselés, névváltoztatás (anyakönyvezhető utónevek, születési és házassági név, a születési és a házassági név megváltoztatása, házassági névviselési forma módosítása, eltérő névviselés)
47. Transzszexualizmus, a nem és az utónév megváltozása
48. Nemzetiségi névviselés
49. Anyakönyvi okiratok típusai, a kiállításra vonatkozó szabályok
50. Anyakönyvi okiratok beszerzése külföldről
51. Az elektronikus és a papír alapú anyakönyv – bejegyzés az elektronikus anyakönyvbe, a korábbi papír alapú bejegyzések rögzítése, a papíralapú bejegyzések lezárása
52. Az anyakönyvbe bejegyzett adatok megváltozásának rögzítése
53. A külföldön történt változások rögzítése (külföldön történt örökbefogadás, házasságfelbontás, stb.)
54. Az anyakönyvi nyilvántartások rendszere (EAK, apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása, az okirat-nyilvántartás, a jogosultsági nyilvántartás, a papír alapú anyakönyvek nyilvántartása)
55. A közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel és a betekintés szabályai
56. Az anyakönyvi adattovábbítások módja és tartalma
57. Az adatigénylés alapján történő adattovábbítás
58. Értesítés
59. Adattovábbítási nyilvántartás
60. Az anyakönyv kutathatósága
61. Hozzáférési jogosultság
62. Népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatás
63. Anyakönyvi iratok, alapiratok kezelése, anyakönyvi irattár, iratselejtezés, iratok kiadása az anyakönyvi irattárból
64. A papír alapú anyakönyv pótlása
65. Külföldiek anyakönyvezésére vonatkozó speciális szabályok
66. A nemzetközi magánjogi szabályok alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban (a nemzetközi magánjog fogalma, személyes jog fogalma, a többes állampolgárokra, a menekültekre és hontalanokra vonatkozó rendelkezések, a külföldi elemet tartalmazó házasságkötésekre vonatkozó szabályok, a külföldön történt örökbefogadások magyarországi elismerésére vonatkozó szabályok, egyéb, magyar állampolgárokat érintő külföldi határozatok elismerésére vonatkozó szabályok)
67. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése
68. A magyar állampolgárság megszűnése
69. Az állampolgársági eljárásban részt vevő szervek és feladataik
70. Az anyakönyvvezető állampolgársági esküvel/fogadalommal kapcsolatos feladatai, az állampolgársági ügyekkel kapcsolatos adatszolgáltatások
71. Névmódosítási kérelem a honosítási eljárásban (családi név, utónév, házassági név, anyja születési neve)
72. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása (a nyilvántartás személyi hatálya, adatforrások, az anyakönyvvezető feladatai a nyilvántartás vezetésével kapcsolatosan)
73. Személyes adatok védelme, közérdekű adatok nyilvánossága
74. Az EAK rendszer működése (jellemzők, okirat-kiállítási funkciók, előállítható okiratok, megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatvány igénylése, bevételezése, a nyomdai hibás vagy megrongálódott megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványok érvénytelenítése, levelező és fórum használata)
75. Illeték- és díjfizetési szabályok az anyakönyvi és házasságkötési eljárásokban
”
3. melléklet a 6/2015. (III. 6.) BM rendelethez
Az anyakönyvi szakvizsga vizsgaszabályzata
1. Egy-egy tanfolyami csoportba legfeljebb húsz főt lehet beosztani. Ettől eltérést a központi anyakönyvi szerv vezetője engedélyezhet.
2. A szóbeli vizsgabizottság munkáját az elnök vezeti, aki gondoskodik a szóbeli vizsga jogszerűségéről és zavartalan lebonyolításáról. A vizsgabizottság elnöke kizárja a vizsgából azt, aki a vizsga rendjét megzavarja, vagy szabálytalanságot, illetve visszaélést követ el. A vizsgából történt kizárást jegyzőkönyvezni kell. A gyakorlati vizsgán a tagok gondoskodnak a vizsga jogszerűségéről és zavartalan lebonyolításáról. A gyakorlati vizsgabizottság tagja kizárja a vizsgából azt, aki a vizsga rendjét megzavarja, vagy szabálytalanságot, illetve visszaélést követ el. A vizsgából történt kizárást jegyzőkönyvezni kell.
3. A vizsgabizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki vezeti a jegyzőkönyvet, és a vizsgával járó adminisztrációs feladatokat végzi.
4. A gyakorlati vizsgafeladatok megoldására 180 percet kell biztosítani, amelybe a feladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgát a vizsgabizottság két tagja jelenlétében kell teljesíteni az EAK oktatórendszerében. A gyakorlati vizsgán elvégzett feladatokat az EAK oktatórendszerben a szóbeli vizsgán közölt döntésnek a vizsgázó részéről történő tudomásul vételéig meg kell őrizni és azt papírra ki kell nyomtatni és a vizsgázóval azt alá kell íratni. Az oktatórendszert a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala működteti.
5. A szóbeli vizsgán a jelöltnek egy tételt kell húznia. Egy tétel három kérdésből áll. A jelölt részére a felkészüléshez legalább húsz percet kell biztosítani. A bizottság a kihúzott tételhez közvetlenül nem kapcsolódó, de a szakvizsga tételei között szereplő további kérdések feltevésével is tájékozódhat a jelölt felkészültségéről.
6. A vizsgabizottságok a gyakorlati és szóbeli vizsgát egy-egy érdemjeggyel – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) – értékelik, és a bizonyítvány minősítését a két érdemjegy átlagával határozzák meg.
A bizonyítvány minősítése:
kiválóan megfelelt, ha az átlag 4,51–5,00
jól megfelelt, ha az átlag 3,51–4,50
közepesen megfelelt, ha az átlag 2,51–3,50
megfelelt, ha az átlag 2,00–2,50
7. A jelölt azt a vizsgarészt ismételheti meg, amelyből elégtelen osztályzatot kapott.
8. A vizsgát meg kell ismételni, ha a jelölt a vizsgáját megszakította, vagy szabálytalanság miatt a gyakorlati vizsgabizottság vagy a szóbeli vizsgabizottság elnöke a vizsgán való részvételből kizárta.
9. A vizsga lebonyolításával kapcsolatos kifogásokat a jegyzőkönyvekben kell rögzíteni. A kifogásról a gyakorlati vizsgán a tagok, a szóbeli vizsgán pedig a vizsgabizottság elnöke azonnal dönt. A döntést és a döntésnek a jelölt részéről történő tudomásul vételét a jegyzőkönyv tartalmazza.
10. A gyakorlati vizsga eredményének megállapítása elleni kifogást az eredmény közlésétől számított három napon belül a gyakorlati vizsgabizottság tagjainál, a szóbeli vizsga eredményének megállapítása elleni kifogást pedig a vizsgabizottság elnökénél lehet benyújtani, aki arról három munkanapon belül dönt, és erről a jelöltet írásban tájékoztatja.
”
4. melléklet a 6/2015. (III. 6.) BM rendelethez
VIZSGANYILVÁNTARTÓ-KÖNYV
az anyakönyvi szakvizsgáról
|
Sorszám |
Dátum |
A vizsgázó |
A szakvizsga eredménye |
Megjegyzés |
||
|
neve, születési neve |
szül. helye, ideje, anyja születési neve |
munkáltatója |
||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
”
5. melléklet a 6/2015. (III. 6.) BM rendelethez
JEGYZŐKÖNYV
1. Készült a ...................................................................... Kormányhivatalban 20..... év ................... hó ........ napján az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 9/2007. (III. 6.) IRM rendelet által szabályozott anyakönyvi szakvizsga gyakorlati vizsgáján.
2. A polgármester vagy a közszolgálati tisztviselő
neve:
születési helye, ideje:
anyja születési neve:
lakcíme:
munkáltatójának neve és címe:
3. A vizsgázó személyazonosságát ellenőriztem.
4. A vizsgázó bemutatott személyazonosító okmányának száma, típusa, érvényességi ideje, kiállító hatóság megnevezése:
5. A gyakorlati vizsga osztályzata:
6. Megjegyzések:
Kelt: ..................................., ........ év .................................. hónap ..... nap
P. H.
|
.................................................. |
................................................................... |
|
vizsgabizottság tagja |
vizsgabizottság tagja |
”
6. melléklet a 6/2015. (III. 6.) BM rendelethez
Iktatószám:
JEGYZŐKÖNYV
1. Készült a ...................................................................... Kormányhivatalban 20..... év ................... hó ........ napján az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 9/2007. (III. 6.) IRM rendeletben szabályozott anyakönyvi szakvizsga szóbeli vizsgáján.
2. A polgármester vagy a közszolgálati tisztviselő
neve:
születési helye, ideje:
anyja születési neve:
lakcíme:
munkáltatójának neve és címe:
3. A vizsgázó személyazonosságát ellenőriztem.
4. A vizsgázó bemutatott személyazonosító okmányának száma, típusa, érvényességi ideje, kiállító hatóság megnevezése:
5. A gyakorlati vizsga osztályzata:
6. A szóbeli vizsga osztályzata:
7. A vizsga átlageredménye:
8. A polgármester vagy a közszolgálati tisztviselő az anyakönyvi szakvizsgáról – ....................................................sorszám alatt .......................................................... minősítéssel bizonyítványt kapott.
9. Megjegyzések:
Kelt: ..................................., ........ év .................................. hónap ..... nap
P. H.
............................................................
vizsgabizottság elnöke
vizsgabizottság elnöke
|
....................................................... |
................................................................... |
|
vizsgabizottság tagja |
vizsgabizottság tagja |
”
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. március 10. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás