6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás

1. § Az igazgatási intézkedésre jogosult által gyakorolt azon egyszeri vagy ismétlődő tevékenységeknek az összessége, amelyek biztosítják a bíróságok hatékony működéséhez és az időszerű, magas színvonalú ítélkezési tevékenység gyakorlásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

2. §¹ A bírósági igazgatás célja, hogy az OBH elnökének a stratégiai célkitűzései alapulvételével, a központi igazgatás eszközeinek és módszereinek megfelelően egységesen meghatározza a bíróságok felelős vezetésének, működésének, felügyeletének, ellenőrzésének általános és konkrét szabályait, a bíróságok eredményes, időszerű, szolgáltató jellegű tevékenységéhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében.

3. § A bírósági szervezet, a bíróságokkal szolgálati viszonyban álló, jelen szabályzat 5. § (2) bekezdése szerinti igazgatási intézkedésre jogosultak, bírák és igazságügyi alkalmazottak, valamint a megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyek összessége, figyelemmel a 8. §-ban rögzített hatályra.

4. § A bírósági szervezet célkitűzéseinek folyamatos megvalósítása érdekében, a személyi és tárgyi feltételek, valamint a munka összhangjának biztosítása céljából folytatott, a bírósági szervezet által végzett, az igazgatási döntéseket megelőző és azt követő információgyűjtés, feldolgozás, tervezés, irányítás, döntés, végrehajtás, koordináció, ellenőrzés, vizsgálat, beszámolás, tájékoztatás és nyilvántartások vezetése.

5. § (1) Az igazgatási intézkedésre jogosultak az igazgatási folyamat során a döntések előkészítését, meghozatalát, azok végrehajtását teljesítő, irányító és ellenőrző személyek.

(2) Igazgatási intézkedésre jogosultak:

(3)³ Ahol a szabályzat járásbíróságot említ, ott azon a kerületi bíróságot és ahol a járásbíróság elnökét, ott azon a kerületi bíróság elnökét is érteni kell.

6. § (1) Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke az igazgatási tevékenységét az általa vezetett bíróság egészét érintő szabályzatalkotásokkal, ajánlásokkal, intézkedésekkel, utasításokkal, vizsgálatok elrendelésével, beszámolók készítésével, jelentések bekérésével, megkeresésekkel, tájékoztatók kiadásával gyakorolja. A járásbíróság elnöke által kiadott igazgatási szabályozók nem lehetnek ellentétesek a törvényszék elnöke által kiadott szabályozókkal.

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke által kiadott igazgatási szabályozók nem lehetnek ellentétesek az OBH elnöke által kiadott szabályzatokkal, határozatokkal, intézkedésekkel és utasításokkal, valamint egyéb igazgatási szabályozókkal.

(3) A kollégiumvezető a feladatainak az ellátása során jelen szabályzat 37. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szabályozókat alkalmazhatja a kollégium tevékenységére kiterjedően.

(4)⁴

(5) A csoportvezető a feladatainak az ellátása során a vezetése alatt álló csoportba beosztott bíráktól, igazságügyi alkalmazottaktól igazoló jelentést kér, intézkedést tesz, és a 37. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szabályozókat alkalmazhatja a csoport tevékenységére kiterjedően.

(6)⁵ Az igazgatási tevékenység gyakorlása során törekedni kell arra, hogy az ne járjon szükségtelen adminisztrációs teherrel a jelen szabályzat 3. §-ában meghatározott vezetőkre.

7. § (1) Az OBH elnökének a szabályzatát a Magyar Közlönyben, ajánlását és – kivéve az OBH működése során e körben hozott – határozatát a bíróságok központi internetes honlapján, továbbá a bíróságok hivatalos lapjában kell közzétenni.

(2) A Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék szervezeti és működési szabályzatát a bíróság internetes honlapján kell közzétenni.

(3) A bíróság elnökének a (2) bekezdésben nem említett egyéb szabályzatait és elnöki intézkedéseit a bíróság intranetes honlapján kell közzétenni.

7/A. § (1) A bíróságok hivatalos lapja a Bírósági Közlöny.

(2) A Bírósági Közlöny felelős kiadója az OBH elnöke, felelős szerkesztője az OBH elnöke által kijelölt OBH elnökhelyettes.

(3) A Bírósági Közlöny szerkesztési feladatait a felelős szerkesztésre kijelölt OBH elnökhelyettes mellett működő szervezeti egység látja el.

(4) A Bírósági Közlöny minden hónap ötödik napján jelenik meg. Ha ezen a napon a munkavégzés szünetel, a megjelenés napja a hónap ötödik napját követő munkanap.

(5) Ítélkezési szünettel érintett hónapok esetében két szám összevont megjelentetésének is helye van. Az összevont szám megjelenésének napja az ítélkezési szünet lezárultát követő hónap ötödik napja. Ha ezen a napon a munkavégzés szünetel, a megjelenés napja az említett hónap ötödik napját követő munkanap.

(6) Az OBH elnökének külön rendelkezése alapján a Bírósági Közlönynek különszáma is megjelentethető.

8. § (1) A szabályzat hatálya a központi igazgatásra, az ország valamennyi bíróságára, az 5. § (2) bekezdésében felsorolt igazgatási intézkedésre jogosultakra, a bíróságokkal szolgálati jogviszonyban álló bírákra, igazságügyi alkalmazottakra és a bíróságok alkalmazásában álló közalkalmazottakra terjed ki a jogszabályokban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatban, a (3)–(4) bekezdésében rögzített kivételekkel.

(2)⁷ A kerületi bíróságra a szabályzatnak a járásbíróságra vonatkozó rendelkezéseit – a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – megfelelően alkalmazni kell.

(3) Nem terjed ki az igazgatási szabályzat hatálya az igazságügyért felelős minisztériumba beosztott bíróra, az Országos Bírói Tanácsra (a továbbiakban: OBT) és a bírói tanácsok eljárására, működésére.

(4)⁸ A kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes, valamint a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes vezetői tevékenységét és a hatáskörébe tartozó vezetői feladatokat a jelen szabályzat határozza meg. E feladatokat az OBH elnökének a bíróságok szervezeti és működési szabályzatainak alapelveiről szóló határozata szerint megalkotott szervezeti és működési szabályzatban részletesen szabályozni kell.

(5) A tanácselnök vezetői tevékenységét és a hatáskörébe tartozó vezetői feladatokat jelen szabályzaton túl a bíróság szervezeti és működési szabályzatában részletesen szabályozni kell.

(6) A szabályzat hatálya a bírósággal megbízási jogviszonyban állókra kizárólag a megállapodás ez irányú rendelkezése esetén a szerződéses kötelezettségek teljesítése során és idejére terjed ki. A bírósággal egyéb jogviszonyban állókra a szabályzat hatálya akkor terjed ki, ha a szabályzat alkalmazandó rendelkezése az egyéb jogviszonyra vonatkozó jogszabállyal nem ellentétes, de ebben az esetben is csak a szerződéses kötelezettségek teljesítése során és idejére.

9. § (1) Az OBH elnöke:

(2) Az OBH elnöke a Bszi. 76. §-ában meghatározott jogköröket a Kúria és a Kúria elnöke tekintetében a Kúria elnökének a törvényben foglalt jogai és kötelezettségei figyelembevételével, az azokból következő eltéréssel gyakorolja a Bszi. 77. § (1) bekezdése szerint.

(3) Az OBH elnöke az igazgatási feladatok végrehajtásának előmozdítása érdekében ajánlásokat ad ki.

10. § (1) Bírósági vezetői tisztség a Bszi. 130. § (1) bekezdése alapján pályázat útján kinevezéssel vagy a Bszi. 133. § (2) és (3) bekezdése alapján igazgatási feladatok ellátásával való megbízás útján tölthető be.

(2) Ha a kinevezett bírósági vezetőnek a vezetői tisztsége megszűnik, a Bszi. 141. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(3)¹⁰

11. § A III. Fejezet 2.1.–3. pontjának rendelkezései azon álláshelyekre vonatkoznak, amelyek az érintett bíróság létszámától függően létesíthetők.

12. § (1)¹¹ Elnökhelyettesi álláshelyet a törvényszék székhelyén működő járásbíróságon és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 177. § (2) bekezdésében meghatározott nagyobb létszámú járásbíróságon kell létesíteni.

(2) A törvényszék elnökének javaslata alapján az OBH elnöke elnökhelyettesi álláshelyet létesíthet azon a járásbíróságon is, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma a nyolc főt nem éri el.

(3)¹² Elnökhelyettesi álláshely hiányában a járásbíróság elnökét akadályoztatása esetén a törvényszék elnöke által – a járásbírósági elnök javaslatának beszerzését követően – megbízott bíró helyettesíti.

13. §¹³

14. § (1) Az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökének javaslata alapján akkor létesíthető kollégiumvezető-helyettesi álláshely, ha:

(2) Az (1) bekezdésben rögzítettektől az alábbiak mérlegelésével van helye eltérésnek:

(3)¹⁴ Kollégiumvezető-helyettes – a Bszi. 124. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – kizárólag az OBH elnöke által hat évre kijelölt ítélőtáblán, törvényszéken nevezhető ki. Kollégiumvezető-helyettesi álláshely megüresedése esetén új pályázat kiírására csak az OBH elnökének az ismételt döntését követően kerülhet sor, kivéve ha a pályázat ismételt kiírására a korábbi pályázat eredménytelenné nyilvánítása miatt került sor.

(4) Azokon a törvényszékeken, ítélőtáblákon, amelyeken az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti feltételek több mint kétszeresen teljesülnek, két kollégiumvezető-helyettes működhet, ha ezt a (2) bekezdés szerinti feltételek is indokolják.

15. § (1) Csoportvezető bírói álláshely létesíthető azon az ítélőtáblán, törvényszéken, járásbíróságon, ahol egy ügyszakhoz tartozó legalább nyolc bíró vagy igazságügyi alkalmazott vezetése, ellenőrzése miatt az indokolt.

(2) A törvényszéken, a kiemelt és nagyobb járásbíróságon csoportvezető bírói álláshely létesítése engedélyezhető az (1) bekezdésben meghatározott létszámnál kevesebb fővel működő bíróságokon is.

(2a)¹⁵ A törvényszéken munkaügyi ügyszakban csoportvezetői álláshely akkor is létesíthető, ha

(3) Csoportvezető, csoportvezető-helyettes nevezhető ki hat évre az OBH elnöke által kijelölt ítélőtáblán, törvényszéken, járásbíróságon.

(4) Csoportvezető-helyettesi álláshely létesítése akkor kezdeményezhető, ha a csoport létszáma és az ellátandó igazgatási feladatok jellege és mennyisége ezt indokolja.

(5) A (4) bekezdés szerinti indok lehet különösen, ha:

(6) A (4) bekezdés szerinti kijelölés alapján betöltött csoportvezető-helyettesi álláshely megüresedése esetén új pályázat kiírására csak ismételt kijelölést követően kerülhet sor, kivéve ha a pályázat ismételt kiírásának az oka a korábbi pályázat eredménytelenné nyilvánítása volt.

16. § (1)¹⁶ A Bszi. 128. § (2)–(5) bekezdése szerinti kinevezésre jogosult a bírósági vezető megbízatási időtartamának lejárta, vagy a vezetői tisztség más okból történő előre látható megszűnése előtt legalább kilencven nappal, illetve a vezetői tisztség Bszi. 138. § b)–e) és g) pontjában meghatározott okok miatti váratlan megszűnését követően a Bszi. 130. § (2) bekezdése szerint haladéktalanul intézkedik az álláshely betöltésére irányuló pályázat kiírásáról.

(2) Az (1) bekezdésben írt határidők nem irányadók, ha a kinevezésre jogosult a megüresedett vezetői álláshelyet időlegesen, objektív ok miatt nem tartja indokoltnak betölteni. Erre kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a vezetői tisztség betöltésének mellőzése nem veszélyezteti az adott bíróság, szervezeti egység időszerű, hatékony működését. A kinevezésre jogosult e döntéséről harminc napon belül tájékoztatja az érintett ítélőtábla, törvényszék, járásbíróság elnökét.

(3) A kinevezésre jogosult az OBH elnökének külön intézkedése szerint kitöltött adatlapot az OBH elnökének a bírósági vezetői álláshely kiírására irányuló előterjesztésével együtt megküldi.

(4) A bírósági vezetői pályázat kiírásában – a tanácselnöki pályázat kivételével – rögzíteni kell, hogy a pályaműnek meg kell felelnie az OBH elnöke által megfogalmazott stratégiai céloknak és az ítélőtáblát érintő álláshelyet illetően az ítélőtábla, a törvényszéket érintő álláshelyet illetően a törvényszék elnöke által megfogalmazott közép- és hosszú távú terveknek, amelyek különösen az alábbi területeken jelentkeznek:

17. § (1) A bírósági vezetői pályázatokat a pályázati kiírásban megjelölt helyen és határidőben három eredeti példányban kell benyújtani.

(2) A személyesen benyújtott pályázaton a pályázatot átvevő személy az átvétel idejét (év, hónap, nap, óra, perc) köteles rögzíteni. A postai úton benyújtott pályázat a kiírásban megjelölt helyen és határidőn belüli kézbesítés esetén minősül határidőben érkezettnek.

(3) A hiányosan benyújtott pályázat esetén a kinevezésre jogosult hiánypótlásra hívja fel a pályázót nyolcnapos határidő megjelölésével.

(4) Ha a pályázat elkésett, vagy a pályázó a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást a határidőn belül elmulasztotta, a pályázatot a kinevezésre jogosult tizenöt napon belül elutasítja.

18. § (1) A kinevezésre jogosult a pályamű elbírálásánál köteles figyelembe venni az abban foglaltak megvalósíthatóságát, ütemezését, újító jellegét és a pályázati felhívásban foglaltakkal fennálló összhangját.

(2) A pályázó meghallgatása alapján a pályázat elbírálása során a kinevezésre jogosultnak értékelnie kell különösen a pályázó felkészültségét, igazgatási vezetői tapasztalatát, bírói gyakorlatát, bírói munkája vizsgálatának eredményét, a pályázó központi és helyi igazgatási feladatokban, valamint a közösségi életben való részvételét.

(3) A pályázó meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvet és a pályázó pályaművét – ha az érintett pályázó hozzájárul – a pályázati eljárás lezárását követően közzé kell tenni az érintett bíróság intranetes honlapján. Az OBH elnökének a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetén a bíróságok központi intranetes honlapján kell közzétenni a pályázó pályaművét, míg a pályázó meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvet a bíróságok központi internetes honlapján.

19. § (1) A pályázati határidő és a hiánypótlásra felhívás esetén az arra szabott határidő lejártát követően a beérkezett pályázat(ok)ról az érintett bíróságra vagy a szervezeti egységhez beosztott bírák – ideértve a tartósan távol lévő bírákat is – a Bszi. 131. §-a szerint véleményt nyilvánítanak.

(2)¹⁷ Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a jelen szabályzat 41. § (1) bekezdés b) pontjában és a 42. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint köteles a pályázatokat a kollégium elé terjeszteni, a 40. § (1) bekezdés szerint az összbírói értekezletet vagy az érintett szervezeti egység bíráit összehívni.

(3) Nem nyilváníthat véleményt a bírói tisztségének gyakorlásából a Bjt. 117. §-ában meghatározott okokból felfüggesztett bíró, a munkavégzési kötelezettség alól a Bjt. 94. § (4) bekezdése szerint mentesített bíró, valamint az a rendelkezési állományba helyezett bíró, aki az összbírói értekezleten és a kollégium munkájában tanácskozási joggal vesz részt a Bjt. 232/H. § (5) bekezdése szerint.

(4) A kirendeléssel több bíróságon ítélkező bíró a beosztási helye szerinti bíróságon nyilváníthat véleményt.

(5)¹⁸ A véleménynyilvánításról készült jegyzőkönyvet és a pályázatok másolatát az ítélőtábla, a törvényszék elnöke – szükség szerint az érintett bíróság elnökének javaslatával együtt – megküldi az OBH elnöke részére.

(6) Az (1) bekezdés szerinti véleménynyilvánításra elektronikus úton is lehetőség van azzal, hogy a véleménynyilvánítás titkosságát biztosítani kell.

(7) A kinevezésre jogosultnak a véleménynyilvánító bírói testület javaslatától eltérő döntését írásban meg kell indokolnia, és azt megfelelő módon a tudomására kell hoznia a véleményező szervnek, az érintett pályázó(k)nak és az OBH elnökének.

(8) A bírósági vezetői pályázatok elbírálásához szükséges véleménynyilvánítási eljárás rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

20. § (1) A kinevezésre jogosult a pályázók meghallgatását követően harminc napon belül dönt a kinevezésről.

(2) Az OBH elnöke a határozatát a bíróságok hivatalos lapjában és a bíróságok központi intranetes honlapján, az egyéb kinevezésre jogosult a döntését az érintett bíróság – amennyiben a bíróság intranetes honlappal rendelkezik – intranetes honlapján és a bíróságok központi intranetes honlapján is közzéteszi.

21. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a nyertes pályázó kinevezési okiratát, az OBH elnökének intézkedése szerinti adatlapot papír alapon, a pályaművet elektronikusan megküldi az OBH elnöke részére a kinevezés tényéről való közzététel érdekében a bíróságok központi intranetes honlapján és a bíróságok hivatalos lapjában.

(2) A kinevezésre jogosult a döntéséről való tájékoztatással egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi az OBH elnökénél a pályázó áthelyezését, amennyiben a pályázó nem a pályázattal érintett bíróságra beosztott bíró.

22. § (1) A kinevezésre jogosult a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítása esetén köteles a döntését írásban megindokolni, és azt megfelelő módon tudomására hozni a véleményező szervnek, az érintett pályázó(k)nak és – amennyiben a kinevezésre jogosult nem az OBH elnöke – az OBH elnökének.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az új pályázat kiírása iránt jelen szabályzat 16. §-a szerint kell eljárni.

(3) Az új pályázat eredménytelenné nyilvánítása esetén a Bszi. 133. § (2) bekezdése alapján megbízás útján tölthető be az álláshely legfeljebb egy évig.

(4)¹⁹ A megbízás útján betöltött bírósági vezetői tisztség esetén a bírósági vezetőt a megbízás időtartama alatt a pályázat útján betölteni kívánt álláshelyen kell nyilvántartani.

22/A. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke szakmai munkát segítő szervezeti egységet, a pontos elnevezésének és feladatainak megjelölésével a bíróság szervezeti és működési szabályzatában hozhat létre.

(2) Az elnök – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a következő szakmai munkát segítő szervezeti egységeket hozhatja létre:

(3) A Fővárosi Ítélőtábla és a 600 fő engedélyezett létszámot meghaladó törvényszék elnöke létrehozhat:

(4) A (2)–(3) bekezdésben nem szereplő főosztály vagy osztály az OBH elnökének előzetes engedélyével hozható létre.

(5) A főosztályokon belül osztályok, a főosztályokon, osztályokon, illetve a bíróságokon, bírósági szakmai szervezeti egységeken belül az (1) bekezdésben meghatározott módon csoportok és irodák hozhatók létre.

(6) A szakmai munkát segítő szervezeti egységet az elnevezésének megfelelő szintű vezetői megbízással rendelkező igazságügyi alkalmazott vezeti.

(7) A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a szakmai munkát segítő szervezeti egység vezetőjének munkáját segítő főosztály-, osztály- és csoportvezető-helyettesek számát.

22/B. § (1) A szakmai munkát segítő szervezeti egységet, különösen az Elnöki Titkárságot bíró is vezetheti.

(2) A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, ha a szakmai munkát segítő szervezeti egységet bíró vezeti.

(3) A főosztályi szintű szakmai munkát segítő szervezeti egységet vezető bíró a törvényszék bíró csoportvezetőjével, bíró helyettese vagy osztály szintű szakmai munkát segítő szervezeti egységet vezető bíró a törvényszék bíró csoportvezető-helyettesével megegyező mértékű vezetői pótlékra jogosult.

23. § (1) Az igazgatási intézkedésre jogosult a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az OBH elnökének az igazgatási irányítása körébe tartozó eszközök keretei között és a stratégiai célkitűzéseit figyelembe véve felel az általa vezetett bíróság vagy szervezeti egység hatékony és időszerű működéséért, a magas szakmai színvonalon végzett igazságszolgáltatási tevékenységet biztosító tárgyi és személyi feltételek gazdaságos, átlátható és arányos megteremtéséért.

(2) A bíróság elnöke felelős a bíróság működésével kapcsolatban a jogszabályban előírt személyes adatokat tartalmazó, – az adatvédelmi szabályok figyelembevételével – az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért és az adatok szolgáltatásáért.

(3) Az igazgatási intézkedésre jogosult igazgatási jogkörében jogosult és köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely a hatékony és időszerű ítélkezési munkát és az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezését elősegíti, továbbá biztosítja az arányos munkateher-elosztást.

(4) Az igazgatási intézkedésre jogosult köteles az igazgatás és ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát – a döntés-előkészítő anyagok kivételével – a szükséges mértékben biztosítani.

24. § (1) A bíróság elnöke az igazgatási feladatainak ellátása során jogosult és köteles felhasználni a hatékony vezetés eszközeit, különösen a tervezési, értekezleti rendszert, a tájékoztatást, a beszámoltatási és jelentéstételi kötelezettséget, valamint az ellenőrzésnek ezen szabályzatban meghatározott további formáit.

(2) A bíróság elnöke a szolgálati viszony keretében a bíróságok szervezeti egységeinek működését, feltételrendszerét érintő bármilyen igazgatási kérdésben – a szervezeti és működési szabályzat előírásain túlmenően is – olyan egyéb eseti adatszolgáltatást is előírhat, amely a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseinek teljesítése és annak érvényesülése körében felmerül.

(3) A járásbíróság elnöke a bírákat, a bírósági titkárokat, a bírósági fogalmazókat, a bírósági ügyintézőket, a végrehajtási ügyintézőket a törvényszék szervezeti és működési szabályzatában a törvényszék elnöke által átruházott, más igazságügyi alkalmazottakat önálló munkáltatói jogkörében irányítja és ellenőrzi. E tevékenységéről jelen szabályzat, valamint a törvényszék szervezeti és működési szabályzata alapján rendszeresen tájékoztatja a törvényszék elnökét.

(4) A bíróság elnöke köteles:

(5) A bíróság elnöke az igazgatási jogkörébe tartozó egyes feladatait az elnökhelyettesre vagy más bírósági vezetőre – a bíróság szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – állandó jelleggel is átruházhatja.

25. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének feladatai különösen:

(2)²⁴ A törvényszék elnökének feladata továbbá, hogy irányítsa és ellenőrizze a területén működő járásbíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét, valamint évente legalább egyszer a törvényszékhez megválasztott valamennyi ülnök részére értekezletet tartson a Bjt. 218. § (3) bekezdése szerint.

(3) Az ítélőtábla elnökének – a Bszi. 121. §-ának rendelkezése szerint – kiemelt feladata van az illetékességi területén működő törvényszékeken a képzés koordinálásában.

(4) Az ítélőtábla, a törvényszék elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint a hatáskörébe utalt, az állandó jelleggel átruházott igazgatási feladatokat, valamint az OBH elnöke által rábízott és elrendelt egyéb igazgatási feladatokat.

26. §²⁵ Az ítélőtábla elnöke az ítélőtáblán, a törvényszék elnöke a törvényszéken és a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságokon a Bszi. 119. § g) pontja szerinti irányítási és ellenőrzési feladata keretében e szabályzatban írtak alkalmazásával figyelemmel kíséri, hogy a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetők:

27. § (1)²⁷ A járásbíróság elnökének feladatai különösen:

(2)³³ A járásbíróság, elnökhelyettese az elnököt akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint a hatáskörébe utalt, valamint az állandó jelleggel átruházott igazgatási feladatokat.

28. § (1) A kollégiumvezető szervezi és vezeti a kollégium munkáját.

(2) A kollégiumvezető feladata különösen:

(3)³⁸

(4)³⁹

(5)⁴⁰ A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt – annak akadályoztatása esetén – helyettesíti, és ekkor teljes jogkörrel vezeti a kollégiumot, valamint ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata által a hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

29. § (1) A csoportvezető feladata különösen:

(2) A csoportvezető-helyettes a csoportvezetőt akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata által a hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

30. § (1) A bíróság másod- és harmadfokú tanácsának elnöke (a továbbiakban: tanácselnök) vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját, felelős az általa vezetett tanács ügyeiben az eljárási és ügyviteli határidők megtartásáért, ennek érdekében a tanácsba beosztott bírákat és igazságügyi alkalmazottakat irányítja, ellenőrzi.

(2) A tanácselnök a kollégiumon belüli eltérő ítélkezési gyakorlatra felhívja a kollégiumvezető figyelmét.

(3) A tanácselnök a kollégiumvezető intézkedése alapján részt vesz a bírák ítélkezési tevékenységének vizsgálatában, továbbá a kollégiumba beosztott igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelésében.

(4)⁴¹ A tanácselnök – az első fokon eljáró tanácselnök kivételével – vezeti az elsőfokú és másodfokú bírák ítélkezéséről készült feljegyzéseket és azokat az érintett bírákkal évente legalább egyszer ismerteti az erre vonatkozó szabályok szerint.

(5)⁴² A tanácselnök felkérésre közreműködik a bírói munka igazgatási ellenőrzésében, a célvizsgálatokban, a bírák és igazságügyi alkalmazottak oktatásában, valamint a szakmai anyagok összeállításában.

(6) A tanácselnök által gyakorolható további igazgatási feladatokat a bíróság szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(7) A tanácselnök közreműködik a 28. § (2) bekezdés o) pontjában rögzítettek végrehajtásában, és részt vesz a bírák és az igazságügyi alkalmazottak képzésében.

31. § Az egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíró a megbízó okiratban megjelölt feladathoz kapcsolódó igazgatási feladatokat látja el, és gyakorolja mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket a megbízás tartalmaz.

32. § (1)⁴³ A bíróság elnöke a jogszabály, az OBH elnökének – a járásbíróság elnöke a törvényszék elnökének – a rendelkezése alapján köteles az igazgatási szabályozókat megalkotni.

(2) Az igazgatási intézkedésre jogosultak által megalkotott igazgatási szabályozók nem lehetnek ellentétesek a jogszabállyal, az OBH elnöke által kiadott szabályzattal, határozattal, intézkedéssel, és figyelembe veszik az OBH elnöke által kiadott ajánlást.

(3) Az igazgatási intézkedésre jogosult az ajánlás kialakítása során is figyelembe veszi az ugyanezen tárgykörben az OBH elnöke által kiadott ajánlást.

33. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke:

(2)⁴⁴ Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt szabályozók hatálya az igazgatási intézkedésre jogosultakra, a bírákra, az igazságügyi alkalmazottakra és a bírósággal megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyekre terjed ki – figyelemmel a 8. § (6) bekezdésében rögzített korlátozásra.

(3) A bíróság elnöke az (1) bekezdés a) pontjában foglalt szabályzattervezetet jóváhagyás végett köteles az OBH elnökének megküldeni.

34. § (1) A bíróság elnöke az igazgatási feladatok ellátása során az ügymenet rendjének, valamint az igazgatási feladatok végrehajtásának menete szabályozása végett a jelen szabályzat 33. § (1) bekezdés d) pontja szerint intézkedést hoz:

(2) Az intézkedés az irányítás eszköze, amellyel a bíróság elnöke az időszerű, hatékony ítélkezés feltételeit elősegíti, az ellenőrzést átláthatóvá és kiszámíthatóvá teszi.

(3)⁴⁵ Az intézkedés hatálya a bírákra, az igazságügyi alkalmazottakra, az igazgatási intézkedésre jogosultakra és a bírósággal megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyekre terjed ki – figyelemmel a 8. § (6) bekezdésében rögzített korlátozásra.

(4) A bíró és az igazságügyi alkalmazott köteles az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedést teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni a Bjt. 37. § (5) bekezdése és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 39. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

(5)⁴⁶ A bíróság elnöke köteles:

35. § (1) A bíróság elnöke utasítást ad ki egy meghatározott cselekvés teljesítésére, feladat elvégzésére, végrehajtására, egy folyamat megindítására, megváltoztatására vagy megállítására.

(2) A bíróság elnöke köteles:

(3)⁴⁷ Az utasítás hatálya a bírákra, az igazságügyi alkalmazottakra, az igazgatási intézkedésre jogosultakra és a bírósággal megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyekre terjed ki – figyelemmel a 8. § (6) bekezdésében rögzített korlátozásra.

(4) A bíró és az igazságügyi alkalmazott köteles az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási utasítást teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni a Bjt. 37. § (5) bekezdése és az Iasz. 39. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

36. §⁴⁹ (1) A járásbíróság elnöke szabályzatot kizárólag a törvényszék elnökének felhatalmazása alapján alkothat.

(2) A járásbíróság elnöke a szabályzatot annak előzetes jóváhagyása végett a törvényszék elnökének megküldi.

(3) A járásbíróság elnöke a vezetés alatt álló bíróságra kiterjedően elnöki intézkedést, utasítást hozhat, ajánlást adhat ki, megkereséssel fordulhat külső szervhez, másik bíróság felé előterjesztést tehet, tájékoztatást kérhet és adhat, amelyekről a törvényszék elnökét köteles tájékoztatni.

37. § (1) A kollégiumvezető, a csoportvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységre kiterjedően – az elnök egyidejű tájékoztatása mellett – intézkedést, utasítást hozhat, ajánlást adhat ki, megkereséssel fordulhat külső szervhez, másik szervezeti egységhez, előterjesztést tehet, tájékoztatást kérhet és adhat, továbbá a vezetése alatt álló kollégiumba beosztott bíráktól, igazságügyi alkalmazottaktól igazoló jelentést kérhet.

(2)⁵¹

38. § (1) Az igazgatási intézkedésre jogosult a feladatai ellátása során:

(2) A nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetők vagy a nála alacsonyabb beosztású igazgatási intézkedésre jogosultak részére a munkaterv szerint értekezletet tart.

39. §⁵³ Az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezletével, a kollégiummal és az ítélőtábla és a törvényszék bírói tanácsával mint a bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületekkel az érintett ítélőtábla és törvényszék elnöke köteles együttműködni és a részükre a szükséges tájékoztatást megadni.

40. § (1) A bíróság elnöke az összbírói értekezletet – a törvényben meghatározott ok fennállta esetén – haladéktalanul tizenöt napon belüli időpontra köteles összehívni.

(2) Az összbírói értekezleten hozott döntéseket a bíróság intranetes honlapján közzé kell tenni.

40/A. § (1) Az OBH elnöke kinevezési jogkörébe tartozó elnöki, elnökhelyettesi, valamint kollégiumvezetői tisztségre kiírt pályázatokat véleményező összbírói értekezletet (a továbbiakban: véleményező összbírói értekezlet) a pályázattal érintett bíróság elnöke a Bírósági Közlönyben közzétett pályázati határidő lejártát követő tizenöt napon belüli időpontra köteles összehívni.

(2) A véleményező összbírói értekezletre szóló meghívót legalább öt nappal a kitűzött időpont előtt ki kell adni.

(3)⁵⁵ A véleményező összbírói értekezletet a bíróság elnöke vezeti le. Amennyiben a bíróság elnöke pályázó, abban az esetben a bíróság elnökhelyettese, az ő akadályoztatása esetén a szolgálati idejük sorrendjében a hosszabb bírói szolgálati idővel rendelkező kollégiumvezető jár el.

40/B. § (1) A véleményező összbírói értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)⁵⁶ A jegyzőkönyvnek az 1. melléklet II.5. pontjában foglaltakat kell tartalmaznia.

(3)⁵⁷

40/C. § (1) A levezető elnök javaslatára a véleményező összbírói értekezlet a jelenlévők közül jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

(2) A véleményező összbírói értekezlet a pályázatot be nem nyújtó bírák közül legalább háromtagú, páratlan számú

(3) A szavazatszámláló, illetve szavazatmegállapító bizottság a tagjai közül elnököt választ.

40/D. § (1) Papíralapú szavazás esetén a pályázókat a szavazólapon a vezetéknevük szerinti alfabetikus sorrendben kell szerepeltetni.

(2)⁵⁸ A véleményező összbírói értekezleten a szavazás során a vezetői tisztségre pályázók neveit tartalmazó szavazólapon a nevek mellett a „támogatom”, a „nem támogatom” és a „tartózkodom” választási lehetőségeket kell egy-egy üres négyszög vagy kör elhelyezésével feltüntetni.

(3) A szavazólapot a véleményező összbírói értekezleten szavazati joggal rendelkező bírák létszámával egyező számban kell előállítani, és valamennyi példányon el kell helyezni a bíróság elnöke által használt körbélyegző lenyomatát.

40/E. § (1) A papíralapú szavazás titkosságát külön szavazóhelyiségben kialakított szavazófülke felállításával kell biztosítani, amelynek a használatával a szavazásra jogosult a szavazatát úgy adhatja le, hogy az más számára nem ismerhető meg.

(2) A szavazóhelyiségben csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a szavazatot leadó bírók tartózkodhatnak.

(3) A szavazólapot a szavazóhelyiségben kell a szavazásra jogosultnak átadni. A szavazásra jogosult az átvétel tényét aláírásával igazolja.

(4) A szavazófülkében a szavazat leadásának ideje alatt csak a szavazó bíró tartózkodhat.

(5) A szavazatról képfelvétel nem készíthető.

(6) A szavazólapok gyűjtése lezárt és a szavazás kezdetekor üres urna igénybevételével történik.

(7) Érvényes a szavazat, ha a pályázó neve melletti négyszögbe vagy körbe a szavazó tollal írt két, egymást metsző vonalat húz.

(8) Érvénytelen a szavazat, ha az a (4) bekezdésben meghatározott követelménynek nem felel meg.

40/F. § (1) Szavazatot csak a véleményező összbírói értekezleten jelenlévő és szavazásra jogosult bíró adhat le, az értekezletet megelőzően kitöltött és leadott szavazat érvénytelen.

(2) A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja előtt urnába kell helyezni.

(3) Ha a szavazó a szavazatnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság elnöke bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a jegyzőkönyv számára rögzíti. A szavazatszámláló bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat – személyenként – csak egyszer adhat ki.

(4) Valamennyi szavazat urnába helyezését követően a szavazatszámláló bizottság összesíti a szavazatokat.

(5) A szavazatok összesítésének eredményét az értekezleten a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

40/G. § (1) Az OBH elnöke az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnökének kezdeményezésére engedélyezheti, hogy a véleményező összbírói értekezleten a titkos szavazást informatikai rendszer használatával, elektronikusan bonyolítsák le.

(2) Az elektronikus szavazás során a 40/D–40/F. §-ban meghatározott szabályokat az informatikai rendszer sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni.

41. § (1) A kollégiumnak a Bszi. 155. §-ában rögzített igazgatási feladatokban való részvétele, teljesítése érdekében az ítélőtábla és a törvényszék elnöke köteles:

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke jogosult a kollégium ülésének az összehívását kezdeményezni.

(3) A kollégiumvezető köteles:

42. §

43. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a bírói tanács működésével összefüggésben:

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a szervezeti és működési szabályzatában felkérheti a bírói tanácsot – a Bszi. 151. § (1) bekezdésében meghatározottakon felül – véleményező, tanácsadói feladatok ellátására.

(3) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke lehetővé teszi a bírói tanács elnökének a részvételét az operatív értekezleteken, melyet a szervezeti és működési szabályzatban rögzít.

(4) A bírói tanács elnöke által megküldött határozatoknak a bíróság intranetes honlapján való közzétételéről a bíróság elnöke soron kívül gondoskodik.

44. § (1)⁶¹ Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke éves munkatervet készít, amelyet a Bszi.-ben, a Bjt.-ben és az Iasz.-ban rögzített jogszabályi rendelkezéseknek, az OBH elnökének stratégiai célkitűzései mentén, valamint az OBH elnökének szabályzataiban és határozataiban foglaltaknak megfelelően, továbbá a kollégiumok, a járásbíróságok, a bírói testületek és az érdek-képviseleti szervek javaslatainak figyelembevételével állít össze.

(2)⁶² A kollégiumvezető a kollégium következő évi működésére vonatkozóan éves munkatervet készít a 28. § rendelkezését figyelembe véve, melyet az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökének jóváhagyás végett megküld.

(3)⁶³ A járásbíróság elnöke a szervezeti és működési szabályzat rendelkezései alapján éves munkatervet készít, amelyet a törvényszék elnöke hagy jóvá.

(4) Az ítélőtábla és a törvényszék éves munkaterve különösen az alábbi témaköröket tartalmazza:

(5)⁶⁶ A kollégiumvezető, a járásbíróság elnöke a törvényszék, valamint az ítélőtábla elnökének a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig a kollégium, illetve a járásbíróság munkaterv-tervezetét megküldi. Az ítélőtábla, valamint a törvényszék elnöke folyamatosan egyeztet a kollégiumvezetővel, valamint a járásbíróság elnökével a különböző munkaterv-tervezetek összehangolásáról.

(6)⁶⁷ Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig meghatározza az ítélőtábla és a törvényszék munkatervét, a kollégium, illetve a járásbíróság munkatervének egyidejű jóváhagyásával. Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az ítélőtábla, illetve a törvényszék munkatervét az OBH elnöke részére annak meghatározását követően haladéktalanul tájékoztatásul megküldi.

45. § A bíróság elnöke a bíróvizsgálati munkaterv megvalósulását félévente köteles áttekinteni.

46. § A bíróság elnöke a megelőző évben meghatározott, munkatervben rögzített igazgatási feladatok megvalósulását a tárgyév végén megvizsgálja és értékeli, a szükséges igazgatási intézkedéseket az értékelés eredményétől függően megteszi.

47. § (1) Az OBH elnöke elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők ellenőrzését, amelynek során figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, intézkedések, ajánlások érvényesülését, a stratégiai célkitűzések megvalósulását és az általa meghozott igazgatási szabályozók végrehajtását.

(2) Az OBH elnöke ellenőrzésének az eszközei különösen az írásbeli beszámoló, a jelentéstétel, az egyéb adatszolgáltatás, a vezetői és az igazgatási vizsgálat elrendelése.

(3) Az OBH elnöke elrendelhet vezetői és igazgatási vizsgálat körében különösen soros, soron kívüli vizsgálatot, eseti, cél- és hatásvizsgálatot, valamint kizárólag a vezetői vizsgálat körében átfogó vizsgálatot, melyeket helyszíni vizsgálat keretében vagy külső vizsgáló kijelölésével is foganatosíthat.

(4) Az OBH elnöke az ítélőtábla és a törvényszék elnökét évente írásban beszámoltatja, és háromévenként, de legkorábban a vezető kinevezését követő harmadik évben a vezető tevékenységét megvizsgálja. Az OBH elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó további vezetők vezetői tevékenységét háromévenként, de legkorábban a vezető kinevezését követő harmadik évben megvizsgálja (soros vizsgálat).

(5) Az OBH elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető vezetői tevékenységének a vizsgálatát soron kívül rendeli el, ha felmerül, hogy a bírósági vezető a jogszabályokban rögzített kötelezettségeinek, az OBH elnöke határozatainak, intézkedéseinek vagy a szabályzatokban foglaltaknak nem tesz eleget (soron kívüli vizsgálat).

(6) Az OBH elnöke a (4) és (5) bekezdés szerinti soros és soron kívüli vizsgálat lefolytatását követően biztosítja a vizsgálati jelentés tartalmának a megismerését és az észrevételek előterjesztésének a lehetőségét az érintett vezető számára.

(7) Az OBH elnöke az írásbeli beszámoló, a soros vagy soron kívüli vizsgálat eredményétől függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását, ha indokolt, utóvizsgálatot rendel el.

48. § A jelen szabályzat V. Fejezete 2. alcímében foglalt rendelkezések a bírósági vezető ítélkező tevékenységének a Bjt. V. fejezete szerinti vizsgálatára és értékelésére nem irányadók.

49. § Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke folyamatosan ellenőrzi a kollégiumvezetők és helyetteseik igazgatási tevékenységét a Bszi. 119. § g) pontja szerint.

50. § (1)⁶⁹ A törvényszék elnöke folyamatosan ellenőrzi a területén működő járásbírósági elnökök igazgatási tevékenységét.

(2) A kinevezésre jogosult haladéktalanul elrendeli a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető vezetői tevékenységének vizsgálatát, ha az összbírói értekezlet, a véleményező szerv vagy a Bszi. 136. § (4) bekezdés b) pontjában felsoroltak esetén a bírói tanács a bírósági vezető felmentését kezdeményezi.

(3)⁷⁰ A járásbíróság elnöke folyamatosan figyelemmel kíséri a nála alacsonyabb beosztású, az adott bíróságra kinevezett bírósági vezető igazgatási tevékenységét.

51. § (1) Az elnök felelős az általa kialakított vezetői ellenőrzési rendszer eredményes működtetéséért.

(2) A vezetői ellenőrzést végző OBH elnöke, elnökhelyettese, bírósági elnök az áttekintett feladatokkal és folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat fogalmazhat meg; az ellenőrzés során feltárt eseti vagy rendszerbeli hiányosságok, mulasztások megszüntetése érdekében felhívással élhet.

(3) A felhívás eredménytelensége, továbbá súlyos vagy ismételt szabálytalanság, mulasztás esetén kezdeményezheti a Bjt. 106. § (1) bekezdése szerinti felelősségre vonást az intézkedésre jogosult vezetőnél.

52. § Az ellenőrzés eszközei különösen:

53. §⁷¹ (1)⁷² Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke évente tájékoztatja a beszámolójában a tárgyévet követő év május 31. napjáig az OBH elnökét és az általa vezetett bíróság – a Bszi. 119. § k) pontja szerinti – összbírói értekezletét. Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke beszámolójához felhasználja a kollégiumvezető, valamint a járásbíróság elnöke beszámolójában szereplő adatokat.

(1a)⁷³ A kollégiumvezető által készített beszámolót úgy kell összeállítani, hogy az tartalmazza az ítélőtábla, a törvényszék elnöke által készítendő beszámolóhoz szükséges adatokat.

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke által készítendő tájékoztatót tartalmazó beszámoló részletes szempontrendszerét az OBH elnöke külön ajánlásban határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerint elkészített tájékoztatót tartalmazó beszámolót írásbeli formában az ítélőtábla és a törvényszék elnöke

54. §⁷⁴ (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke évente,

(2)⁷⁵

55. §⁷⁶ (1)⁷⁷ A törvényszék elnöke évente – a Bszi. 119. §-ában rögzített feladatok tekintetében figyelemmel a Bszi. 122. §-ára –

(2)⁷⁸ A járásbíróság elnöke által készítendő írásbeli beszámoló szempontrendszerét az OBH elnöke ajánlásban határozza meg.

56. §⁷⁹ Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnökének írásbeli beszámolóját a bíróság intranetes honlapján közzé kell tenni, az ítélőtábla és a törvényszék elnökének beszámolóját az összbírói értekezletet megelőzően öt nappal, míg a járásbíróság elnökének, a kollégiumvezetőnek a beszámolóját az azt értékelő vezetői értekezletet követő tíz napon belül. A beszámoló közzététele során figyelemmel kell lenni az adatvédelmi szabályokra.

57. § (1)⁸⁰ A törvényszéki kollégiumvezető, a járásbíróság elnökének az írásbeli beszámolója a törvényszék vezetői értekezletén ismertetésre kerül.

(2) A vezetői értekezlet a beszámolót megvitatja.

(3) A törvényszék elnöke a beszámolót a vezetői értekezleten elhangzottakra is figyelemmel értékeli, és amennyiben indokolt, intézkedéseket tesz.

(4) A törvényszék elnöke az érintett vezető tekintetében utóvizsgálatot rendel el, ha szükséges a vizsgálattal feltárt mulasztás, szabálytalanság kiküszöbölésének a visszaellenőrzése.

58. § Az ítélőtábla kollégiumvezetőjének az írásbeli beszámolója tekintetében az 57. § rendelkezéseit kell alkalmazni az ítélőtábla sajátosságainak megfelelően.

59. § (1)⁸¹ Az 5. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti igazgatási intézkedésre jogosult a kinevezésre jogosultnak, a bíróság elnökének, valamint – a Kúria bírósági vezetője kivételével – az OBH elnökének a felhívására köteles az írásbeli jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni.

(2) A bíróság elnöke a bíróság szervezeti és működési szabályzatában feljogosíthat más bírósági vezetőket is, hogy a hatáskörükbe tartozó esetekben írásbeli jelentést kérhessenek.

(3)⁸² Az OBH elnöke részére teljesítendő jelentések összefoglalását a 2. melléklet, a járásbíróságok elnökeinek és a törvényszék szervezeti egységei vezetőinek a törvényszék és az ítélőtábla elnöke részére kötelezően teljesítendő jelentéseknek az összesítését és a határidejét a 3. melléklet tartalmazza.

60. § A bíróság elnöke a szolgálati viszony keretében az érintett bíróság szervezeti egységeinek működését, feltételrendszerét érintő bármilyen igazgatási kérdésben – a bíróság szervezeti és működési szabályzata előírásain túlmenően is – olyan egyéb eseti adatszolgáltatást is előírhat, amely a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseinek teljesítése és annak érvényesülése körében felmerül.

61. § (1) A vizsgálat lehet vezetői vizsgálat vagy igazgatási vizsgálat.

(2) A vezetői vizsgálat célja, hogy az érintett bírósági vezető vezetői tevékenységét és annak az eredményességét áttekintse abból a szempontból, hogy a bírósági vezető a jogszabályokban, szabályzatokban, intézkedésekben rögzített kötelezettségét teljesíti-e, az ajánlásokban foglaltakat figyelembe veszi-e, míg a vizsgálat következtetéseinek kiértékelése a vezetői tevékenység további gyakorlása és eredményessége szempontjából biztosít támogatást.

(3)⁸³ Az igazgatási vizsgálat elrendelésének célja:

(4) A vezetői és igazgatási vizsgálat lehet különösen soros, soron kívüli, átfogó vezetői, eseti, cél- és hatásvizsgálat, melyeket helyszíni vizsgálat keretében vagy külső vizsgáló bevonásával is foganatosíthat az elrendelő. Az igazgatási vizsgálatot elrendelő bíróság elnöke a fentieken kívül egyéb igazgatási vizsgálat elrendelésére is jogosult.

62. § (1) A vezetői és az igazgatási vizsgálat tartalmát és eredményét a vizsgálattal érintett bíróság vezetőjével és az érintett szervezeti egységbe beosztott bírákkal és igazságügyi alkalmazottakkal meg kell ismertetni.

(2) A vizsgálattal érintett bírósági vezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a vizsgálati jelentés megállapításaira ésszerű határidőn belül észrevételeket tehessen.

(3) A vezetői és az igazgatási vizsgálatot a Bszi. 137. § (1) bekezdése szerinti hatvan napon belüli határidőn belül be kell fejezni, mely határidőbe a (2) bekezdés szerinti észrevétel előterjesztésére megszabott határidő is beleszámít.

63. § (1) A vezetői vizsgálatot a Bszi. 136. § (1) bekezdése alapján a kinevezésre jogosult rendeli el.

(2) Az igazgatási vizsgálatot a bíróság elnöke rendeli el.

(3) A vizsgálat írásbeli elrendeléséről szóló intézkedésnek tartalmaznia kell különösen:

64. § (1) Az OBH elnöke által elrendelt vizsgálatot az OBH illetékes főosztálya vagy az OBH elnöke által kijelölt személy vagy személyek (vizsgáló team), a bíróság elnöke által elrendelt vizsgálatot a bíróság elnöke vagy általa kijelölt más bírósági vezető(k), bíró(k) vagy igazságügyi alkalmazott(ak) folytatják le.

(2) Vizsgálatot úgy kell megtervezni és lefolytatni, hogy az biztosítsa a magas színvonalú ellenőrzés gazdaságos, hatékony, eredményes és a megfelelő időben történő elvégzését, továbbá az átlátható legyen.

65. § (1) A vizsgálatot végző személynek a tevékenysége során:

(2) A vizsgálattal érintett bíróság vagy szervezeti egység vezetője köteles:

66. § (1) Az OBH elnöke, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke az általa kinevezett vezető vizsgálatát vagy az igazgatási vizsgálatot megvalósíthatja az általa kijelölt, de a munkáltatói jogkörébe tartozó külső vizsgáló közreműködésével is, amennyiben a vizsgálat tárgya, terjedelme, ideje és a speciális szaktudás azt indokolttá teszi.

(2) A vizsgálati jelentés megállapításairól az elnök köteles a vizsgált vezetőt tájékoztatni.

(3) Külső vizsgálat elvégzésére kijelölhető az ellenőrzéssel nem érintett:

(4)⁸⁵ A kollégiumvezető, a csoportvezető és helyetteseik, valamint a tanácselnök, a bíró és az igazságügyi alkalmazott kijelöléséről az ellenőrzéssel és a kijelöléssel érintett bíróság elnökét előzetesen tájékoztatni kell, kivéve ha az előzetes tájékoztatás mellőzését a soron kívüli eljárás indokolttá teszi.

67. § A kinevezésre jogosult, a bíróság elnöke vagy a kijelölt vizsgáló a kiadott intézkedések és feladatok végrehajtását a helyszínen közvetlenül is megvizsgálhatja, ellenőrizheti.

68. § Az utóvizsgálat az intézkedések nyomon követése érdekében elrendelt vizsgálat, amelynek a célja a vizsgálati jelentésben rögzített és az elrendelő által meghozott intézkedések végrehajtásáról, ennek keretében arról a tényről történő bizonyosságszerzés, hogy az érintett bíróság vagy az érintett szervezeti egység és annak vezetője megfelelően végrehajtja-e az intézkedéseket.

69. § (1) A vizsgáló(k) a vizsgálat elrendeléséről szóló iratban megjelölt határidőn belül köteles(ek) elkészíteni a részletes vizsgálati jelentést, amely az ellenőrzés során tapasztalt tényeket, körülményeket tartalmazza, rögzíti az előbbieket megalapozó dokumentumokat, a vizsgáló(k) megállapításait és az esetleges intézkedési javaslatokat.

(2) Ha a vizsgálatot többen végezték, a vizsgálók a megállapításaikat részjelentésekben rögzítik, melyek összegzéseként állítja össze a vizsgálat vezetője az összefoglaló jelentést.

(3) A jelentéshez a megállapításokat alátámasztó függelékeket, mellékleteket és táblázatokat is csatolni kell.

(4) A vizsgálat elrendelője a vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó igazgatási intézkedéseket.

70. §⁸⁶ (1) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke megvizsgálja:

(2)⁸⁸ A kollégiumvezetők vezetői tevékenységét az OBH elnöke háromévenként, de leghamarabb a vezető kinevezésétől számított harmadik évben, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben (soros vezetői vizsgálat) megvizsgálja. Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke vagy kollégiumvezetője – az OBH elnökének felkérésében meghatározottak szerint – közreműködik a kollégiumvezetők soros vezetői vizsgálatában.

71. § A soros vezetői vizsgálat kiterjed különösen arra, hogy a vezető:

72. § (1) Átfogó vezetői vizsgálat elrendelésének kizárólag abban az esetben van helye, ha a jelen szabályzat 70–71. §-a szerinti soros vezetői vizsgálat súlyos, az adott bíróság működését veszélyeztető vagy az ítélkezési tevékenységre is jelentősen kiható rendellenességeket, hibákat, hiányosságokat, mulasztásokat tárt fel. Az átfogó vezetői vizsgálat a soron kívüli vezetői vizsgálat egy különleges típusa.

(2) Az átfogó vezetői vizsgálat célja, hogy komplex módon feltárja az adott bíróság, a szervezeti egység egészének a működését; a rendellenességeket és a hiányosságokat részletesen bemutassa azok okaival együtt, továbbá értékelje a tapasztaltakat, valamint javaslatot tegyen a szükséges intézkedésekre.

(3) Az átfogó vezetői vizsgálat elrendelésére kerül sor, ha az összbírói értekezlet, illetve a véleményező szerv a Bszi. 136. § (4) bekezdés b) pontja alapján a bírósági vezető felmentését kezdeményezi.

73. § Soron kívüli vezetői vizsgálat elrendelése az azonnali intézkedéseket igénylő esetekben vagy a rendkívüli és nem várt események, folyamatok, rendellenességek észlelésekor indokolt.

74. § Az igazgatási vizsgálatok elrendelése során törekedni kell arra, hogy a vizsgálat elrendelésével elérni kívánt cél és a vizsgálat elvégzésével járó teher arányos legyen.

75. § (1) Az igazgatási vizsgálatot:

(2) A vizsgálat elrendeléséről helyszíni vizsgálat vagy külső vizsgáló általi vizsgálat esetén előzetesen tájékoztatja:

(3) A (2) bekezdés szerinti előzetes tájékoztatás mellőzhető, ha a soron kívüli eljárás azt indokolttá teszi.

76. § (1) Az igazgatási vizsgálat kezdeményezésére jogosult:

(2) Az ítélőtábla kollégiumvezetője – a szolgálati út betartásával – az OBH elnökénél kezdeményezheti igazgatási vizsgálat elrendelését az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszék tekintetében, és e kezdeményezéssel egyidejűleg az előterjesztésről az érintett törvényszék elnökét tájékoztatja.

(3)⁹³ A kollégiumvezetőnek a járásbíróság elnökének a vizsgálat lefolytatására vonatkozó írásbeli, indokolt előterjesztéséről az OBH és a törvényszék elnöke tizenöt napon belül köteles dönteni.

(4)⁹⁴ Amennyiben az írásbeli javaslatban foglaltakkal az OBH vagy a törvényszék elnöke egyetért, úgy a (3) bekezdésben rögzített határidőn belül intézkedik is a vizsgálat elrendeléséről.

(5) A törvényszék elnökének a vizsgálat elmaradása esetén a döntését indokolnia kell, és az éves írásbeli beszámolójában erről a körülményről tájékoztatást kell adnia az OBH elnökének.

77. § (1) A bíróság elnöke az általa vezetett bíróság és annak szervezeti egységei tekintetében meghatározott időközönként igazgatási vizsgálatot rendel el, hogy áttekintse az igazgatási folyamatok, rendszerek szabályszerű működésének megvalósulását, a jogszabályok, szabályzatok, intézkedések, a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek maradéktalan betartását, érvényesülését.

(2) A rendszeres igazgatási vizsgálatot lehetőség szerint a vizsgálattal érintett bíróság, a szervezeti egység vezetőjének a vezetői vizsgálatával egyidejűleg kell elvégezni.

78. § Az igazgatási vizsgálatot annak elkészítésétől számított tizenöt napon belül meg kell ismertetni az érintett szervezeti egységbe beosztott bírákkal és igazságügyi alkalmazottakkal.

79. § A rendkívüli igazgatási vizsgálat elrendelése az azonnali igazgatási intézkedéseket igénylő esetekben vagy a rendkívüli és nem várt igazgatási események, folyamatok észlelésekor indokolt.

80. § A célvizsgálat konkrét tevékenységhez, témakörhöz köthető részletes áttekintés, amelynek célja, hogy a vizsgált részterületen pontos helyzetelemzés és feladatmeghatározás történjen. A célvizsgálatok elvégzésekor helyszíni vizsgálatokra, irattanulmányozásokra is sor kerülhet.

81. § (1)⁹⁵ A Kúria, az Ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bírói álláshely megüresedéséről történő értesítéssel egyidejűleg – lemondás, illetve nyugdíjba vonulás esetén a bírói álláshely megüresedése előtt – az OBH által rendszeresített adatlapon előterjesztést tesz az OBH elnöke felé az álláshely pályázati kiírására.

(2) A Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a pályázati kiírás iránti kezdeményezést tartalmazó (1) bekezdés szerinti előterjesztéséhez a pályázat elbírálásának időszerűsége és átláthatósága, illetve a pályázat kiírásának indokoltsága érdekében az OBH elnökének intézkedése és egyéb szabályzata szerinti adatlapokat, előterjesztéseket csatolja.

(3) Az OBH elnöke a Bjt. 9. § (3) bekezdése szerint tájékoztatja a bíróság elnökét a pályázat kiírása iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos döntéséről.

(4)⁹⁶ A törvényszék elnöke a járásbíróság elnökét haladéktalanul és megfelelő módon tájékoztatja a (3) bekezdés szerinti körülményről.

(5) Amennyiben az OBH elnöke a pályázat kiírása felől dönt, a pályázat a bíróságok hivatalos lapjában és a központi internetes honlapon közzétételre kerül.

82. § (1) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a pályázat bírósági érkeztetését követően – figyelemmel a Bjt. 11. § (3) bekezdésében foglaltakra is – a pályázat kötelező és nem kötelező tartalmi elemeit ellenőrzi, a bírói tanácshoz történő továbbításra előkészíti, amelynek során különösen:

(2) A hiányos pályázatot benyújtó pályázót az ítélőtábla, a törvényszék elnöke legfeljebb nyolcnapos határidővel hiánypótlásra hívja fel.

(3) Ha a pályázat elkésett, vagy ha a pályázó a hiánypótlást elmulasztotta, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke – elkésett pályázat esetén a pályázati határidő leteltétől vagy hiánypótlás elmulasztása esetén a hiánypótlásra nyitva álló határidő leteltétől számított tizenöt napon belül – a pályázatot elutasítja.

(4) A bírói álláspályázatok érkeztetésekor jelen szabályzat 17. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

83. § Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a pályázati határidő lejártát követően – figyelemmel a Bjt. 11. § (3) bekezdésében foglaltakra is – a pályázato(ka)t és mellékleteit – az előkészítés körében beszerzett és kiállított okiratokkal együtt – haladéktalanul továbbítja a pályázati rangsor elbírálására jogosult bírói tanácsnak, továbbá az ítélőtáblai, a törvényszéki bírói álláshely esetén a véleményezésre jogosult kollégiumnak is.

84. § (1) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bírói tanács által történő pályázati meghallgatásról készült és a rangsort is tartalmazó jegyzőkönyv kézhezvételét követően nyolc munkanapon belül felterjeszti az OBH elnöke részére a pályázato(ka)t és mellékleteit az OBH elnökének külön intézkedése szerinti sorrendben.

(2) A felterjesztéshez csatolni kell különösen:

85. § Az OBH elnöke – az ítélőtábla, a törvényszék elnökének az előterjesztését követően – a döntésétől függően intézkedik a bírói kinevezés előterjesztése vagy a bíró áthelyezése iránt, vagy eredménytelenné nyilvánítja a pályázatot, vagy a Bjt. 18. § (4) és (5) bekezdése alapján előterjesztést tesz az OBT felé.

86. § (1) Az OBH elnöke az ítélőtábla, a törvényszék elnökét a pályázat elbírálásának eredményéről értesíti.

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a Bjt. 21. § (2) bekezdése szerint a pályázókat írásban tájékoztatja a pályázat eredményéről, melyről a Bjt. 11. § a) és b) pontja szerinti bíróságok elnökeit is értesíti ésszerű határidőn belül a törvényszék elnöke.

87. § Ha eredménytelen a pályázat, és egyidejűleg új pályázat kiírására kerül sor, az OBH elnöke az érintett ítélőtábla, törvényszék elnökét a pályázat elbírálásának eredményét tartalmazó határozatában erről tájékoztatja.

88. § (1)⁹⁷ A bíró szolgálati helye a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság lehet.

(2)⁹⁸ A bíró beosztása lehet kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági.

89. § (1)⁹⁹ A bírót az első kinevezésekor az OBH elnöke, ezt követően a Kúriára a Kúria elnöke, az ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke, a törvényszékre a járásbíróságra a törvényszék elnöke osztja be a Bjt. 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti kinevezési okirattal.

(2) Az ügyelosztási rend módosításával a bíró beosztása nem változik.

90. § (1) Az OBH elnöke meghatározott feladat ellátására az OBH-ba határozott vagy határozatlan időre beoszthatja a bírót a bíróság elnöke véleményének és az érintett bíró szakmai önéletrajzának és írásbeli hozzájárulásának a beszerzését követően.

(2) Az OBH elnöke a beosztásról, valamint a beosztás megszüntetéséről vagy megszűnéséről határozatot hoz.

(3) Határozott időre kinevezett bíró legfeljebb a kinevezésének az időtartamáig osztható be, és a korábbi álláshelyére a bíróság elnöke a pályázat kiírása iránt előterjesztést nem tehet.

(4) Határozatlan időre beosztott bíró megüresedett álláshelyére a bíróság elnöke a pályázat kiírását kezdeményezheti.

91. § (1) A Kúria elnöke az OBH elnökénél meghatározott feladat ellátására írásban kezdeményezheti a határozatlan időre kinevezett bíró beosztását a Kúriára, amelyhez csatolni kell a bíró hozzájáruló nyilatkozatát is.

(2) A beosztás időtartama határozott vagy határozatlan időre szólhat.

(3) Az OBH elnöke a bíró beosztásáról, valamint a beosztás Bjt. 64. §-a szerinti megszüntetéséről vagy megszűnéséről határozatot hoz.

92. § A határozatlan időre kinevezett bírót az OBH elnöke a Bjt. 27. § (2) bekezdése alapján az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beoszthatja.

93. § (1) Az OBH elnöke a minisztériumból a meghatározott feladat ellátására érkezett megkeresést az érintett bíróságok elnökeivel megismerteti a személyi javaslatok beszerzése végett.

(2) A bíró a minisztériumba kizárólag határozott időre osztható be.

(3) A minisztériumba beosztott bíró felett a munkáltatói jogkört a Bjt. 60. § (4) bekezdése szerint az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja.

(4) Az OBH elnöke a beosztásról és a beosztás megszüntetéséről vagy megszűnéséről határozatot hoz.

94. § (1) A bíró – írásbeli hozzájárulásával – az OBH elnökének döntése alapján a Bjt. 28. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tartós külszolgálatot láthat el.

(2) Tartós külszolgálatnak minősül az a három hónapot meghaladó folyamatos külföldi tartózkodás, amelynek során

(3) Tartós külszolgálatot az a bíró láthat el, aki megfelelő nyelvtudással, szakmai tapasztalattal, valamint a külszolgálat ellátásához szükséges speciális ismeretekkel, képességekkel rendelkezik.

(4) Az OBH elnöke és a tartós külszolgálat ellátásával megbízott bíró írásban megállapodhatnak a bírónak az OBH-ba beosztásáról és annak időtartamáról, a külszolgálat helyéről, az ellátandó feladatokról és kötelezettségekről.

(5) Az OBH elnöke a külszolgálatról és annak megszüntetéséről vagy megszűnéséről határozatot hoz.

95. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót – írásbeli hozzájárulásával – határozott vagy határozatlan időre, kizárólag vagy részben igazgatási feladatok ellátásával bízhatja meg a Bjt. 29. § (1) bekezdése és a jelen szabályzat 31. §-a szerint.

(2) Az igazgatási feladatok ellátásával történő megbízásról szóló okiratban meg kell jelölni:

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni az igazgatási feladatok ellátásával érintett szervezeti egységek vezetőit, valamint a tényleges munkavégzés helye szerinti bírósági vezetőt az (1)–(2) bekezdés szerinti határozatáról.

96. § (1) Az OBH elnöke a Bjt. 29. § (2) bekezdése szerint több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében a bírót – írásbeli hozzájárulásával – külön feladattal bízhatja meg a munkáltatói jogkört gyakorló elnök egyetértésével.

(2) A megbízást írásban kell elrendelni, megjelölve a megbízás időtartamát, az elvégzendő feladatok körét, a tevékenységének formáját, az utasítás adására jogosultat, a feladat végzésének helyét, az esetleges külön javadalmazást és az eredeti munkakör ellátásával kapcsolatos rendelkezéseket.

(3) A hozzájáruló nyilatkozat beszerzését és a megbízás elrendelését megelőzően az OBH elnöke írásban tájékoztatja a bírót az ellátandó feladatokról.

(4) A megbízott bírónak

(5) A megbízásról az OBH elnöke előzetesen egyeztet a munkáltatói jogkört gyakorló elnökkel. A (3) bekezdés szerinti tájékoztató megküldésével egyidejűleg az OBH elnöke a megbízásban foglaltakról írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles:

97. §¹⁰¹ (1) A törvény által meghatározott ügytípusokban csak az arra kijelölt bírák járhatnak el.

(2)¹⁰² A közigazgatási ügyekben eljáró bírákat – bíró hozzájárulásával – a törvényszék bíráinak esetében a törvényszék elnökének javaslatára, a Fővárosi Ítélőtábla bíráinak esetében a Fővárosi Ítélőtábla elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki.

(2a)¹⁰³ A munkaügyi ügyekben eljáró bírákat – a bíró hozzájárulásával – a Bjt. 30. § (1a) bekezdése szerint a törvényszék bírái tekintetében a törvényszék elnökének javaslatára, az ítélőtábla bírái tekintetében az ítélőtábla elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki.

(3) Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének javaslatára a Bjt. 30. § (2) bekezdése szerint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 21. § (5) bekezdésében és 828. § (2) bekezdésében, a Be. 680. § (4) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott ügyekben ítélkező bírákat, továbbá a bírósági közvetítői tevékenységet ellátó bírákat az OBH elnöke jelöli ki.

(4)¹⁰⁴ A Kúria elnöke jelöli ki a Kúrián a közigazgatási ügyekben és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat, valamint a Be. 21. § (5) bekezdésében és 828. § (2) bekezdésében, valamint 680. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ügyekben ítélkező bírákat, a jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban eljáró bírákat és a Kegyelmi Bizottság tagjait.

(5) A törvényszék elnöke jelöli ki a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 47. §-a szerint a büntetés-végrehajtási ügyekben, valamint a Be. 463. §-a szerint a nyomozási ügyekben eljáró bírákat.

98. § (1) A bíróságok és a szervezeti egységek közötti arányos munkateher biztosítása vagy a szakmai fejlődés elősegítése érdekében a bírákat a beosztási helyüktől eltérő, más szolgálati helyre is ki lehet rendelni a Bjt. 31. §-a szerint.

(2) Az arányos munkateher biztosítása érdekében a törvényszék elnöke a kirendelést megelőzően a jelen szabályzat V. Fejezet 8. alcíme szerint köteles az ügyteher alakulását áttekinteni.

(3) A kirendelés ideje alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személyében változás nem áll be.

(4) Amennyiben a kirendelés ideje alatt a kirendelt bíró az eredeti beosztásából eredő ítélkezési tevékenységet nem végez, a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnöke és a kirendeléssel érintett, igazgatási ellenőrzést végző bíróság elnöke egyeztethet a bíró szabadságának kiadásáról, a betegség miatti keresőképtelenségének várható tartamáról, a kirendelés idejére eső képzésben vagy a külföldi tanulmányúton való részvételről.

(5) A kirendelésről okiratban kell rendelkezni, amelyben a kirendelés időtartamát, továbbá a beosztási hely szerinti bíróságon továbbra is ellátandó egyéb feladatokat fel kell tüntetni.

99. § (1) Amennyiben az érintett bíróságon meghatározott tervek és célok adott időkereten belüli eléréséhez, avagy meghatározott programok adott időkereten belül való végrehajtásához szükséges tevékenységsorozat megvalósításához olyan folyamatrendszert kell létrehozni, amely az erőforrások speciális csoportosítását igényli, projekt szervezetet lehet létrehozni, különösen pályázat megvalósítása érdekében.

(2) Projekt szervezetet az OBH, a Kúria, az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke hozhat létre, melyet írásban kell elrendelni.

(3) Projekt alapítható egy összetett feladat megoldására is, amennyiben azt a részfeladatok megvalósításának szervezése indokolja.

(4) A projektben közreműködő bírákat a munkáltatói jogkört gyakorló vezető jelöli ki.

(5) Az OBH elnöke által létrehozott projekt szervezet alapítására és működésére vonatkozóan kizárólag az OBH elnökének a külön intézkedését kell alkalmazni.

(6)¹⁰⁵ Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke az OBH elnöke által rendszeresített adatlap kitöltésével tájékoztatja az OBH elnökét:

100. §

101. § (1) Az igazságügyi alkalmazott kivételes esetben a képesítésének megfelelő, de a munkakörébe nem tartozó munkavégzésre (helyettesítés), illetve más igazságügyi szervnél történő munkavégzésre (kirendelés) az Iasz. 42. § (1) bekezdése értelmében kötelezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerint kivételes esetnek minősül különösen, ha a kirendeléssel (helyettesítéssel) érintett igazságügyi szervnél statisztikai adatokkal alátámasztott, jelentős ügyhátralék halmozódott fel, vagy az időszerű ítélkezés csak kirendeléssel, helyettesítéssel biztosítható.

(3) Az igazságügyi alkalmazott kirendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye változatlan marad.

(4) A bírósági titkárt – hozzájárulásával – az OBH elnöke az OBH-ba és az igazságügyért felelős minisztériumba is beoszthatja.

(5) Az OBH-ba beosztott bírósági titkár felett az OBH elnöke, az igazságügyért felelős minisztériumba beosztott bírósági titkár felett az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(6) Az OBH-ba határozott vagy határozatlan, míg az igazságügyért felelős minisztériumba kizárólag határozott időre szólhat a beosztás.

(7) A törvényszék elnöke jelöli ki okirattal a külön törvény által meghatározott ügyekben az Iasz. 41/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az egyes bíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokat az ellátandó ügyek körét is rögzítve.

(8) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az OBH elnökének a bírósági közvetítői feladatok ellátására javasolt bírósági titkár személyéről előterjesztést tesz, melyhez csatolja a bírósági titkár hozzájáruló nyilatkozatát és kérelmét.

(9)¹⁰⁷ Az igazságügyi alkalmazottaknak tartós külszolgálatára és a projektmunkában való részvételére a bírákra vonatkozó – jelen fejezet 4.2.4., 4.2.9. és 4.2.10. alcímeiben foglalt – szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

102. § (1) Az elsőfokú ügyeket tárgyaló bírák az ügyelosztási rend által meghatározott ügycsoportban heti rendszerességgel két napon ítélkeznek. A tárgyalási napok arányos elosztásától a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök engedélyével lehet eltérni.

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke, elnökhelyettese, az ítélőtábla, törvényszék kollégiumvezetője és kollégiumvezető-helyettese az ügyelosztási rendben meghatározott ügycsoportban – egyesbíróként, a tanács elnökeként vagy előadó bíróként – évi öt–tíz tárgyalási napon ítélkezik.

(3)¹⁰⁸

(4) A másod- és harmadfokú ügyeket tárgyaló tanács elnöke az ügyelosztási rendben feltüntetett ügycsoportban heti kettő tárgyalási napon vezeti a tanácsot.

(5) A másod- és harmadfokú ügyeket tárgyaló tanácsba beosztott bíró az ügyelosztási rendben feltüntetett ügycsoportban heti kettő tárgyalási napon ítélkezik.

(6) A cég-, csőd- és felszámolási ügyekben eljáró bíró évi tárgyalási napjainak számát – amennyiben peres ügyekben is eljár – a törvényszék elnöke határozza meg a szervezeti és működési szabályzatban.

(7)¹⁰⁹ A harminc engedélyezett bírói létszámot elérő vagy azt meghaladó járásbíróság elnöke és a Fővárosi Törvényszék, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) csoportvezetői évi húsz–harminc, a tíz–huszonkilenc engedélyezett bírói létszám közötti járásbíróság elnöke, a törvényszék csoportvezetője és a Fővárosi Törvényszék, a PKKB csoportvezető-helyettesei évi harminc–negyven, az öt–kilenc engedélyezett bírói létszám közötti járásbíróság elnöke évi negyven–ötven, az öt engedélyezett bírói létszám alatti járásbíróság elnöke évi ötven–hatvan tárgyalási napon tárgyal.

(8) A harminc engedélyezett bírói létszámot elérő vagy azt meghaladó járásbíróság elnökhelyettesét évi harminc–harmincöt, a járásbíróság csoportvezetőjét évi harmincöt–negyven, a tíz–huszonkilenc engedélyezett bírói létszám közötti járásbíróság elnökhelyettesét évi negyven–negyvenöt, csoportvezetőjét évi negyvenöt–ötven, az öt–kilenc engedélyezett bírói létszám közötti járásbíróság elnökhelyettesét évi ötven–hatvan, csoportvezetőjét évi hatvan–hetven, az öt engedélyezett bírói létszám alatti járásbíróság elnökhelyettesét évi hetven–hetvenöt, csoportvezetőjét évi hetvenöt–nyolcvan tárgyalási nap kötelezettség terheli.

(9)¹¹⁰ Tárgyalási napon való eljárásnak minősül, ha a bíró a bírósági vezető tárgyaláson, nyilvános ülésen, meghallgatáson, tanácsülésen vagy büntető ügyben előkészítő ülésen peres ügyeket intéz, közigazgatási perben tárgyaláson kívüli elbírálás során az ügy érdemében határoz, illetve – a törvényszék vagy az ítélőtábla szervezeti és működési szabályzata által meghatározott számú – nemperes ügyekben, bírósági közvetítésben jár el.

(10) A bíróság érdekében végzett és az OBH elnöke vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt más feladat ellátása esetén a tárgyalási napok száma a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott számú tárgyalási nappal – a kiesett idővel arányosan – csökken.

(11) A Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bíróság szervezeti és működési szabályzatában – személyi körülmények, ügytípus vagy meghatározott egyéb szempontok alapján – az (1)–(8) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.

(12)¹¹¹ A bírósági vezető, bíró, bírósági titkár a képzésen való részvétel esetén a 105/A–105/B. §-ban meghatározott módon és mértékben tárgyalási nap kedvezményben részesül.

(13)¹¹² Az európai jogi szaktanácsadó a (12) bekezdésben írtakon felül a szaktanácsadói hálózatról szóló szabályzatban meghatározott tárgyalási nap kedvezményben részesül.

103. § (1)¹¹³ A munkáltatói jogkör gyakorlója az OBT tagjának tárgyalási kötelezettségét a 102. §-ban foglaltak alapulvételével állapítja meg. Ennek során figyelembe veszi a Bszi. 112. § (3) bekezdésében meghatározott mentesítést.

(2) A szolgálati bíróság, a végrehajtói fegyelmi bíróság, a közjegyzői fegyelmi bíróság tagjának évi tárgyalási kötelezettsége annyi tárgyalási nappal csökken, amennyi munkanapot igazoltan e különbírósági bírói munkájára fordít.

(3) A bíró vizsgálatát végző tanácselnöknek vagy bírónak az évi tárgyalási kötelezettsége vizsgált bíránként a vizsgálat elrendelője által meghatározott, de egy-egy bírói vizsgálat alkalmával legalább 4 tárgyalási nappal csökken. E rendelkezést alkalmazni kell a tíz engedélyezett bírói létszámot el nem érő létszámú bíróságok vezetőire is.

(4) Jelen szabályzat 179. § (1) bekezdése szerint kijelölt instruktorbíró tárgyalási kötelezettsége negyedévente kettő nappal csökken.

(5) A Bjt. 29. § (1) bekezdése szerint az igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíró és a Bszi. 133. § (2) és (3) bekezdése szerint megbízott bírósági vezető tárgyalási kedvezményére a bírósági vezetőkre irányadó jelen szabályzat 102. § (2)–(4) és (7)–(10) bekezdése rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az ellátandó feladatok körére figyelemmel.

104. § A bírák tárgyalási és ügyintézési kötelezettségére vonatkozó rendelkezések a Bszi. 15. § (2) bekezdése alapján eljáró bírósági titkárra is megfelelően alkalmazandók.

105. § (1) A bíró és a Bszi. 15. § (2) bekezdése alapján eljáró bírósági titkár az ügyeket – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – érkezési sorrendben köteles intézni, kitűzni. A sorrendtől a tárgyalási napok teljesebb kihasználása érdekében lehet eltérni.

(2) Soron kívüli ügyekben – a törvényben megszabott határidő hiányában – valamennyi eljárási cselekményt haladéktalanul kell elvégezni. A soron kívüli ügyintézés érdekében, ha az másképpen nem biztosítható, a (3) bekezdés szerint kell eljárni.

(3)¹¹⁴ Annak érdekében, hogy a soron kívüli ügyekben – a törvényben meghatározott határidő hiányában – valamennyi eljárási cselekményt haladéktalanul el lehessen végezni, a bíró köteles a havi tárgyalási kötelezettségén túlmenő tárgyalási napokat kitűzni – amelyek számával valamelyik következő havi kötelező tárgyalási napjainak a száma csökken –, amennyiben ezen tárgyalási határnapját megfelelően kihasználta.

105/A. § (1) A bírósági vezető, bíró, bírósági titkár (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: bíró)

(2) A bíró számára kötelező az OBH elnöke, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök által kötelezőként előírt képzésen történő részvétel. A bíró számára lehetőség az OBH elnöke, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök által ajánlottként előírt képzésen történő részvétel.

(3) A képzésen részt vevő és az ismereteket átadó bíró tárgyalási kötelezettsége a jelen alcímben foglalt kedvezményekkel (a továbbiakban: képzési kedvezmény) csökken.

(4) Az ismereteket átadó bírót nem illeti meg képzési kedvezmény, ha a képzés megtartásáért díjazást kap vagy külön jogcímen tárgyalási nap kedvezményben részesül.

(5) A képzési kedvezmény a jelen alcímben foglaltak szerint akkor is jár, ha a képzés, illetve a bíró tárgyalási napja nem azonos időpontban van.

105/B. § (1) A bíró tárgyalási kötelezettsége képzésenként a

(2) Az ajánlott központi képzésen részt vevő bíró éves tárgyalási kötelezettsége képzésenként egy, de évente legfeljebb kettő tárgyalási nappal csökken.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott képzési kedvezményt a bíró az 5.1. alcím alapján meghatározott tárgyalási kötelezettsége arányában veheti igénybe azzal, hogy e rendelkezés szempontjából a teljes évi tárgyalási kötelezettség 80 nap.

(4) A helyi, illetve az egyéb képzésen részvételért képzési kedvezmény nem vehető igénybe.

(5) A bírót megillető képzési kedvezményt az oktatásfelelős naptári évenként, a képzés megnevezésének, időtartamának és az érte járó tárgyalási nap kedvezménynek a feltüntetésével tartja nyilván. Az oktatásfelelős a nyilvántartásból a bíró, illetve annak igazgatási vezetői részére szolgáltat adatokat.

(6) Az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok statisztikai tevékenységéről szóló szabályzatban meghatározott munkából kiesett napok számításánál a képzésen töltött munkanapok számát és nem a képzési kedvezményt kell figyelembe venni.

106. § (1) A bíró és a bírósági titkár tartós, előre láthatóan legalább háromhavi – a civil szervezetek nyilvántartásával, gyermekek tartásával, szülői felügyeleti joggal kapcsolatos, cégügyeket intéző, végrehajtási és szabálysértési ügyekkel foglalkozó bírák vagy bírósági titkárok esetében harminc napot meghaladó – távolléte esetén a rá kiosztott ügyekben a szükséges intézkedések megtételéről a bíróság elnökének (az ügyek kiosztására jogosult más igazgatási intézkedésre jogosultnak) azonnal intézkednie kell, ha az adott ügyben a bíróság ügyforgalmi helyzetére figyelemmel vagy más okból a (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt intézkedések nem biztosíthatják az ügyek időszerű elintézését.

(2) Amennyiben a távol levő bíró, illetve bírósági titkár valamennyi ügyének azonnali átosztására nincs lehetőség, a bíróság elnökének (az ügyek kiosztására jogosult más igazgatási intézkedésre jogosultnak) a következők szerint kell eljárnia:

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a bírói álláshely bármely okból történő megüresedése esetén is megfelelően kell alkalmazni.

107. § (1) Ha a bíró, bírósági titkár a tárgyalási napján előre láthatóan, bármilyen okból nem tud megjelenni a szolgálati helyén, a bíró, bírósági titkár köteles a tárgyalásra kitűzött ügyekben a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni és a távollétéről az igazgatási intézkedésre jogosult vezetőjét tájékoztatni.

(2) Ha a bíró, bírósági titkár a tárgyalási napján előre nem láthatóan nem jelenik meg a szolgálati helyén, az igazgatási intézkedésre jogosult vezető – lehetőleg az érintett bíróval, bírósági titkárral egyeztetve – előmozdítja a szükséges érdemi intézkedések megtételét. Ebben az esetben az igazgatási intézkedésre jogosult vezető az ügyelosztási rend figyelembevételével intézkedik az ügy átosztásáról vagy a tárgyalás elhalasztásáról vagy más bíró, bírósági titkár kijelölésével a szükséges érdemi intézkedések megtételéről vagy az új tárgyalás soron kívüli kitűzéséről.

108. § (1)¹¹⁶ Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke – az első kinevezéstől számított egy év bírói gyakorlat elteltével – kérelemre, határozott vagy határozatlan időre írásban engedélyezheti, hogy a bíró – a tárgyalási napok kivételével – munkáját részben vagy egészben a bíróságon kívül végezze. A törvényszék elnöke a fenti jogkörét a járásbíróság elnökére átruházhatja.

(2)¹¹⁷ Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke beszerzi a döntése előtt – ideértve az engedély visszavonására vonatkozó döntést is – az ítélőtáblai, törvényszéki bíró esetében az érintett kollégiumvezető, míg a járásbírósági, a bíró esetében a járásbíróság elnökének és a bíró ügyszaka szerinti kollégium vezetőjének a véleményét. A járásbíróság elnöke – átruházott jogkörben eljárva – a döntése előtt beszerzi a csoportvezető véleményét.

(3) A határozott időre szóló engedély esetenként legfeljebb egy évre adható. Az első alkalommal engedélyezett bíróságon kívüli munkavégzésre adott engedély kizárólag határozott időre szólhat.

(4) A bíró a bírósági vezetői kinevezésével a bíróságon kívüli munkavégzésre vonatkozó engedély hatályát veszti, azonban a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírósági vezető részére az ítélkező tevékenységéhez szükséges feladatai ellátásához bíróságon kívüli munkavégzést engedélyezhet.

109. § (1) A bíróságon kívüli munkavégzés lehetőségét igénybe vevő bíró (bírósági vezető) köteles bejelenteni a bíróság elnökének vagy az intézkedésre közvetlenül jogosult más bírósági vezetőnek, hogy a munkaidő alatt hol és mely telefonszámon érhető el.

(2) A bíró (bírósági vezető) munkaidejében a munkáltatói jogkör gyakorlójának vagy a szolgálati helye szerinti bíróság hatáskörrel rendelkező vezetőjének intézkedésére köteles a vezető által megjelölt időpontban megjelenni a bíróságon.

110. § (1) A bíróságon kívüli munkavégzésre kiadott engedélyt – írásban indokolva – vissza kell vonni, ha a bíró a munkáját nem megfelelően végzi, különösen ha:

(2) A visszavonás annak okától függően határozott vagy határozatlan időre is szólhat.

111. § (1)¹¹⁸ A bíróságon kívüli munkavégzésre vonatkozó engedély iránti újabb kérelem, az engedély visszavonását követő hat hónap eltelte után nyújtható be. A kérelemről – a bíró közvetlen vezetőjének javaslata alapján – a Kúria, az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke dönt, az ítélőtáblai, törvényszéki bíró esetében az érintett kollégiumvezető, míg a járásbírósági bíró esetében a járásbíróság elnökének és a bíró ügyszaka szerinti kollégium vezetőjének a véleményét beszerezve.

(2) E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a cég-, csőd- és felszámolási ügyszakban, a büntetés-végrehajtási ügyszakban, a civil szervezetek nyilvántartása ügyszakában és más nemperes ügyszakokban eljáró bírákra és az egyesbíró hatáskörében eljárni jogosult bírósági titkárokra és a bírósági ügyintézőkre is.

112. § (1) E fejezetben foglaltak végrehajtására az ítélőtábla és a törvényszék elnöke elnöki intézkedés kiadására jogosult.

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a szervezeti és működési szabályzatban rendelkezik a munkarendre vonatkozó részletes szabályokról.

113. § A Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg az igazságügyi alkalmazottak munkarendjét.

114. §¹¹⁹ (1)¹²⁰ Az ügyelosztási rendnek tartalmaznia kell, hogy a bírák, a bírósági titkárok, bírósági ügyintézők mely ügyekben járhatnak el (ügybeosztás), és hogy az ügyek kiosztására milyen szabályok szem előtt tartásával kerül sor (ügykiosztás).

(2)¹²¹ A bíróság – járásbíróság esetén a törvényszék – elnöke az ügyelosztási rend tervezetet az érintett bírákkal egyezteti. A törvényszék elnöke a járásbíróság ügyelosztási rend tervezetét az érintett bírákkal a járásbíróság elnöke útján is egyeztetheti. A bíróság elnökét a bírák véleménye az ügyelosztási rend tervezet kialakításánál nem köti.

(3)¹²² A törvényszék elnöke a járásbírósági ügyelosztási rend tervezetét, a kollégiumvezető az általa készített ügyelosztási rend tervezetet az ügyszak szerint érintett kollégiumnak véleményezésre megküldi. A kollégiumvezető az általa készített ügyelosztási rend tervezetet a kollégiumnak történő megküldéssel egyidejűleg tájékoztatásul az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnökének is megküldi.

(4)¹²³ A kollégiumi véleményeket a kollégiumvezető a törvényszéken működő kollégium esetében a törvényszék, az ítélőtáblán működő kollégium esetében az ítélőtábla elnökének megküldi, aki azokat az ügyelosztási rend tervezetekkel együtt a bírói tanács részére véleményezésre haladéktalanul továbbítja. Az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke az ügyelosztási rend tervezeteket a kollégiummal és a bírói tanáccsal párhuzamosan is véleményeztetheti.

(4a)¹²⁴ A véleményezéseket a Bszi 9. § (2) bekezdésében rögzített határidőre figyelemmel kell elvégezni.

(5)¹²⁵

(6)¹²⁶ A járásbíróság ügyelosztási rendjét a 11. mellékletben, a törvényszék ügyelosztási rendjét a 13. mellékletben, míg az ítélőtábla ügyelosztási rendjét a 14. mellékletben meghatározott szerkezetben kell meghatározni.

(7)¹²⁷ Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a kollégiumi, illetve a bírói tanácsi vélemények ismeretében határozza meg az ügyelosztási rendeket.

(8)¹²⁸ A Bszi. 9. § (2) bekezdése esetén az ügyelosztási rendet felül kell vizsgálni. Az ügyelosztási rend felülvizsgálatának szükségessége esetén a törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbírósági elnök az ügyelosztási rendre vonatkozó módosító javaslatát a felülvizsgálatra okot adó körülményről való tudomásszerzést követően haladéktalanul megküldi a törvényszék elnökének. A módosító javaslat megküldését megelőzően az érintett bírákkal lehetőség szerint egyeztetni kell, és a bírák véleményét a módosító javaslattal együtt meg kell küldeni. A törvényszék elnökét a bírák véleménye az ügyelosztási rend tervezet kialakításánál nem köti. Az ügyelosztási rend felülvizsgálata során a 114. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

115. § (1)¹²⁹ Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az ügyelosztási rend meghatározása során a Bszi. 10. § (1) és (3) bekezdését és az alábbi elveket szem előtt tartva jár el:

(2)¹³¹

116. § (1)¹³² A bírósági ügyvitel szabályai (Büsz.) értelmében ügyelosztási módszerként alkalmazandó különösen:

(2)¹³³ A bíróság – járásbíróság esetén a törvényszék – elnöke által meghatározott ügyelosztási rendet és annak módosítását, kiegészítését az érintettekkel a hatálybalépését megelőzően ismertetni kell, az érintett bíróságon a felek által hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, valamint az ítélőtábla, illetve a törvényszék honlapján közzé kell tenni, egyúttal az előző ügyelosztási rendet annak módosításaival együtt a honlapon elérhető módon archiválni kell.

(3)¹³⁴ A tárgyévi ügyelosztási rend módosítását vagy kiegészítését a 114. § (8) bekezdés és a (2) bekezdés szerinti kifüggesztést, közzétételt és közzétételre megküldést követően lehet alkalmazni.

(4)¹³⁵ A 114. § (8) bekezdése és a (2) bekezdés alapján kifüggesztett és közzétett ügyelosztási rend egyetlen dokumentumban, az (5) bekezdésben foglalt módon tartalmazza a változások megjelölését, vagy a változások követhetősége a (6) bekezdésben foglalt módon biztosított.

(5)¹³⁶ A módosított ügyelosztási rend egyaránt feltünteti az alkalmazás utolsó napjának megjelölésével az eredeti ügyelosztási rend törölt szövegét és az alkalmazás első napjának megjelölésével az új szöveget.

(6)¹³⁷ A módosítással egységes szerkezetbe foglalt hatályos ügyelosztási rend megjelöli alkalmazásának első napját, egyúttal a korábbi ügyelosztási rend az alkalmazás első és utolsó napjának megjelölésével érhető el.

117. §¹³⁸ A bíróság elnöke az ügyelosztási rendben határozza meg, hogy az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult. A beérkezett ügy iratán az ügykiosztásra jogosult vezető keltezéssel és aláírással feltünteti az ügy kiosztására, illetve az ügy esetleges átosztására vonatkozó intézkedést. Az ügyelosztási rendben meghatározott általánosan alkalmazott ügykiosztási módszertől történő eltérés esetén és az ügy átosztásakor az ügykiosztásra jogosult elnöki iratban tünteti fel az eltérés okát.

118. §¹³⁹ A bíróság – járásbíróság esetén a törvényszék – elnöke által meghatározott ügyelosztási rendnek a részét képezi a bírák, a bírósági titkárok, a tanácsok felsorolása, megjelölve, hogy részükre milyen ügyek oszthatók ki.

119. §¹⁴⁰ (1)¹⁴¹ A közzétett ügyelosztási rendtől kizárólag az eljárási törvényekben szabályozott esetekben vagy a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni. Kiegészítés vagy módosítás esetén, ide értve az ügyelosztási rend mellékleteinek módosítását is, a 114. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérésre adhat okot különösen, ha az ügy soronkívüliséggel érintett, továbbá kiemelt jelentőségű, nagy munkaigényességű ügy vagy a törvénykezési szünet tartama alatti ügyintézéssel vagy munkaszüneti napokra tervezett készenléttel vagy ügyelettel érintett.

(3) A bíró vagy a bírósági titkár, a bírósági ügyintéző kirendelése esetén az ügyelosztási rendet a kirendelés kezdő napjáig ki kell egészíteni.

120. § (1) A bíróság elnöke az általa irányított bíróságon az arányos munkateher megteremtése és fenntartása, valamint az ügyérkezési és létszám-aránytalanság kiküszöbölése érdekében folyamatos ellenőrzést végez, elősegítve a bíróságon folyamatban lévő ügyekben az eljárási határidők és az ügyvitel szabályainak megtartását, az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezését.

(2)¹⁴² Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során – szükség szerint a folyamatban lévő és befejezett ügyek iratai és a tárgyalási napló összevetése alapján vagy a nyilvános tárgyalás meghallgatása útján – jogosult és köteles megvizsgálni különösen:

(3) Az ítélőtábla, a törvényszék kollégiumvezetője, tanácselnöke, továbbá a bíróság csoportvezetője önállóan is köteles elvégezni az (1) és (2) bekezdésben szabályozott folyamatos ellenőrzést.

(4) Az elvégzett ellenőrzés megállapításairól – amennyiben az késedelmet vagy mulasztást tárt fel – feljegyzést kell készíteni a szükséges intézkedések meghatározásával. A feljegyzéshez mellékelni kell az érintett bíró írásbeli jelentését a késedelem vagy az egyéb mulasztás okairól.

(5) E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a cég-, csőd- és felszámolási ügyszakban, a büntetés-végrehajtási ügyszakban, a civil szervezetek nyilvántartása ügyszakában és más nemperes ügyszakokban eljáró bírákra és az egyesbíró hatáskörében eljárni jogosult bírósági titkárokra, valamint a bírósági ügyintézőkre és egyéb igazságügyi alkalmazottakra is.

121. § (1) Az ellenőrzést végzők:

(2) A Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke vagy elnökhelyettese, illetve az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégiumvezető a szükséges ellenőrzés lefolytatására – meghatározott körben és mértékben – az irányítása alá tartozó bíróság elnökét, elnökhelyettesét, csoportvezetőjét és csoportvezető-helyettesét, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egység, (kollégium vagy csoport) tanácselnökét, bíráját is kijelölheti.

(3) A kijelölésről a kúriai, az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégiumvezetőnek a bíróság elnökét vagy elnökhelyettesét előzetesen tájékoztatnia kell.

(4) A járásbíróság elnöke és elnökhelyettese az ellenőrzési feladatokat szükség szerint a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes bevonásával végzi.

122. § Jelen szabályzat 5. § (2) bekezdése szerinti igazgatási intézkedésre jogosult felhívására az igazgatása alá tartozó bíró – a Bjt. 37. § (5) bekezdése –, igazságügyi alkalmazott – az Iasz. 41. § (1) bekezdése alapján – jelentéstételi kötelezettséggel tartozik.

123. § Az igazgatási ellenőrzést végző az igazgatási ellenőrzés teljesítése körében egyéb igazgatási kérdésben – a bíróság szervezeti és működési szabályzata előírásain túlmenően is – olyan egyéb eseti adatszolgáltatást is előírhat, amely a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási ellenőrzésének teljesítése és annak érvényesülése körében felmerül.

124. § Az igazgatási ellenőrzést az igazgatási ellenőrzést végző a helyszínen közvetlenül is végrehajthatja.

125. §¹⁴³ (1)¹⁴⁴ A törvényszéki csoportvezető a kollégiumvezetőnek, a járásbírósági csoportvezető a járásbírósági elnöknek a kollégiumvezetői, illetve a járásbírósági-, elnöki beszámoló határidejét megelőzően 15 nappal az igazgatási ellenőrzési tevékenységéről a 4. melléklet szerint évente írásban beszámol.

(2)¹⁴⁵ A járásbíróság elnöke a törvényszék elnökének – az ügyszak szerint érintett kollégiumvezető egyidejű tájékoztatásával – igazgatási ellenőrzési tevékenységéről az 55. § (1) bekezdés alapján készült beszámolójában évente írásban beszámol.

(3) A kollégiumvezető az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökének igazgatási ellenőrzési tevékenységéről az 54. § (1) bekezdésben szereplő beszámolójában évente írásban beszámol.

(4) A törvényszék és az ítélőtábla elnöke a kinevezési jogkör gyakorlójának igazgatási ellenőrzési tevékenységéről az 53. § (1) bekezdésben szereplő beszámolójában évente írásban beszámol.

126. § Az igazgatási ellenőrzést végző az igazgatási ellenőrzés során tapasztaltakat és az e körben tett megállapításait az érintett bíróval, igazságügyi alkalmazottal haladéktalanul ismerteti, amennyiben mulasztást, hiányosságot vagy rendellenességet észlel.

127. § (1) Az igazgatási ellenőrzés során tapasztaltakat az érintett szervezeti egység vezetője a bírák és az igazságügyi alkalmazottak előtt rendszeresen ismerteti.

(2) Az igazgatási ellenőrzés során feltárt hibákat, hiányosságokat, rendellenességeket jelen szabályzat VII. Fejezet 2.4. alcíme szerint szabályozott vezetői értekezleten ismertetni, értékelni kell, továbbá a meghozott intézkedésekről be kell számolni.

128. § Az igazgatási ellenőrzést végző az igazgatási ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok, mulasztások esetén az alábbiak szerint jár el:

129. § (1) Fokozott igazgatási ellenőrzés elrendelésének van helye különösen akkor, ha az igazgatási ellenőrzés a jelen szabályzat 120. § (2) bekezdése szerinti több ellenőrzési területen hiányosságot, mulasztást, késedelmet tárt fel, melyek rendszeresek és ismétlődőek, vagy időben jelentős tartamúak vagy súlyosak. Fokozott igazgatási ellenőrzést az ítélőtábla és a törvényszék elnöke rendelhet el.

(2) A fokozott igazgatási ellenőrzés a mulasztással és a késedelemmel érintett bíró rendszeres és folyamatos ellenőrzését jelenti a 120. § (2) bekezdésében rögzített, az elrendelő elnök által kijelölt tárgykörökben.

(3) Az ellenőrzés legalább három hónap, legfeljebb egy év időtartamra rendelhető el. Az ellenőrzés eredményétől függően annak időtartama további legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A fokozott igazgatási ellenőrzés eredményessége esetén a fenti határidő le is rövidíthető.

(4) A fokozott igazgatási ellenőrzést elrendelő intézkedésben meg kell jelölni az ellenőrzést végzőt, az ellenőrzés tárgyát (vagy tárgyköreit) és az ellenőrzés időtartamát.

(5) A fokozott igazgatási ellenőrzés során tapasztaltakról, az ezzel kapcsolatban tett megállapításokról az ellenőrzési jelentés átadásával az érintett bírót tájékoztatni kell az ellenőrzés befejező időpontjától számított tizenöt napon belül, és egyben lehetőséget kell biztosítani az észrevételei 8 napon belüli előterjesztésére.

(6) A fokozott igazgatási ellenőrzésről készült jelentést a bíró észrevételeivel együtt legkésőbb a vizsgálat befejező időpontjától számított harmincadik napon a fokozott igazgatási ellenőrzést elrendelő bírósági elnök részére meg kell küldeni.

130. §¹⁴⁹ Az igazgatási ellenőrzés részletszabályai és jelen szabályzat végrehajtása érdekében a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke elnöki intézkedés kiadására jogosult.

131. § Jelen alfejezetben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell az igazságügyi alkalmazottakra is.

132. §¹⁵⁰ (1) Az 5. melléklet tartalmazza az igazgatási ellenőrzésre és annak dokumentálására vonatkozó minimum feltételeket.

(2) Az elhúzódó pertartamú ügyek igazgatási ellenőrzésére a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról szóló 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításnak a kettő éven túl folyamatban lévő ügyek vizsgálatára vonatkozó módszereit kell alkalmazni.

133. § (1)¹⁵¹ Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a bírósághoz érkezett peres és nemperes ügyek számát rendszeresen áttekinti és értékeli, megvizsgálja az ügyek súlyszámának alakulását, melynek eredményeként ügyszakonként meghatározza negyedévenként az egy bíróra eső átlagos ügyérkezést, és a súlyszám alapján számított munkateher mértékét.

(2) A bíróság elnöke köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a bírósághoz érkezett ügyek számának az alakulását, valamint a létszámhelyzetet az arányos munkateher biztosítása érdekében.

(3) A bíróság elnöke köteles törekedni a kiegyenlített és arányos munkateher megteremtésére a szervezeti egységeken belül és azok között is.

(4) A bíróság elnöke a tényleges bírói létszámot, az átlagos munkateher mértékét összesítve és szervezeti egységenként a helyben szokásos módon negyedévenként közzéteszi.

(5) A bíróság elnöke az igazgatása alá tartozó szervezeti egységek közötti arányos munkateher elosztása érdekében haladéktalanul intézkedik az álláshelyek átcsoportosításáról, vagy e vonatkozásban előterjesztést tesz. A saját hatáskörben történő átcsoportosításról, valamint a kirendelésről haladéktalanul értesíti az érintett bírói vagy igazságügyi alkalmazotti álláshely tekintetében a kinevezési jogkör gyakorlóját.

(6) Az országosan összesített ügyszakonkénti bontásban az egy bíróra eső munkateher mértékét az OBH elnöke félévente bírósági szintenként közzéteszi a bíróságok központi intranetes honlapján.

(7) A bíróság elnöke a bírói álláshely betöltésére tett előterjesztésében, valamint az igazságügyi alkalmazotti álláshelyek betöltésekor köteles figyelembe venni az országos és az adott bíróságot, szervezeti egységet jellemző munkaterhet.

(8) A Kúrián a munkatehermérés és -arányosítás tekintetében a Kúria elnöke jár el.

134. § (1) A bíróság elnöke a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatok körében kijelöli az e témakörrel foglalkozó bírót, igazságügyi alkalmazottat, a képzési és oktatási szabályzat rendelkezésének megfelelően készíti el a képzési tervet, biztosítja a képzések szervezését – beleértve a képzésben részt vevő oktatók kiválasztását és a képzéssel érintett bírák, igazságügyi alkalmazottak képzésen való részvételének a biztosítását, ellenőrzését – és a mindezekkel összefüggő adminisztrációs feladatok teljesítését.

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az oktatási és a továbbképzési feladatok hatékony és eredményes végrehajtása érdekében oktatási szabályzatot alkot az OBH elnökének képzési szabályzata szerint.

135. § (1)¹⁵² Az ügyfélfogadás rendjét a bíróság elnöke a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg, a bíróságok ügyfélkapcsolatairól szóló OBH utasítás, valamint a bíróság szolgáltató jellegének figyelembevételével. Az ügyfélfogadási rendet úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa az ügyfelek hatékony és gyors tájékoztatását, elősegítse az eljárási jogaik érvényesítését.

(2)¹⁵³

136. § (1)¹⁵⁴ A törvényszék elnökének az illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok ügyfélfogadási rendjét egységesen kell szabályoznia.

(2) A jelen szabályzat 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti bírósági vezetők és az 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti igazgatási intézkedésre jogosultak – kivéve a tanácselnök – szükség szerint tartanak ügyfélfogadást.

(3)¹⁵⁵ A bírák nem tartanak ügyfélfogadást.

137. § (1) A bíróság elnöke az ügyfélfogadás rendjét az irodákon a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg úgy, hogy az a hét egy munkanapján a munkaidő kezdetétől annak befejezését megelőző óráig, míg a többi munkanapon legalább kettő órában tartson.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített ügyfélfogadási rendtől az ügyfelekre kedvezőbb módon el lehet térni.

138. §¹⁵⁶ Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke az ügyfélfogadás rendjét, annak változását a hatálybalépés előtt legkésőbb tizenöt nappal a bíróság információs tábláján és a bíróság internetes honlapján közzéteszi, egyidejűleg az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a központi interneten történő közzététel érdekében az OBH elnökének megküldi.

139. § A bíróság elnöke köteles:

140. § (1) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bírákról a Bjt. 147. § (2) bekezdése szerinti tartalommal személyi nyilvántartást köteles vezetni és az adatokat, adatváltozásokat a központi személyi nyilvántartás feladatainak teljesítése érdekében az OBH részére továbbítani.

(2) A bíróság elnöke az igazságügyi alkalmazottakról az Iasz. 93. § (2) bekezdése szerinti tartalommal személyi nyilvántartást köteles vezetni és a központi személyi nyilvántartás feladatainak teljesítése érdekében az Iasz. 93. § (4) bekezdése szerinti adatokat az OBH részére továbbítani a szolgálati út betartásával.

(3)¹⁵⁷ Az (1) és (2) bekezdésben rögzített feladatok teljesítését a járásbíróság elnöke köteles elősegíteni.

(4) A bírósághoz megválasztott ülnökökről az elnöki irodában személyi nyilvántartó lapot kell vezetni.

(5) A törvényszék elnöke köteles nyilvántartást vezetni a jogtanácsosok névjegyzékbe vételéről.

141. §¹⁵⁸ A Kúria, a törvényszék és az ítélőtábla elnöke köteles eleget tenni a Bjt. 202. § (1) bekezdése és az Iasz. 41/A. § (2) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének nyilvántartására vonatkozó kötelezettségének, valamint az OBH felé a vagyoni részt tartalmazó lezárt borítékok megküldésének, a központi nyilvántartásban való rögzítés érdekében az OBH elnökének külön szabályozott utasítása szerint.

142. § A bíróság elnöke köteles folyamatosan frissített nyilvántartást vezetni azon adatokról, amelyekről indokolt az időszerű információ rendelkezésre állása, így különösen:

143. § A bíróság elnöke köteles rendszeresen ellenőrizni a jogszabályok által előírt nyilvántartások vezetésének jogszerűségét, az adatok továbbításának időszerű teljesítését, a nyilvántartások adattartalmának folyamatos aktualizálását, továbbá azt, hogy a nyilvántartások adataiból kizárólag a jogszabályban meghatározott személyek kapjanak adatszolgáltatást.

144. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke jelen utasítás szerint biztosítja az érdekképviseletek részvételét a vezetői értekezleteken.

(2) A bíróság elnöke rendszeres kapcsolatot tart az érdekképviseletek képviselőivel.

145. § (1) A bírósági szervezethez kapcsolódó hivatásrendnek és intézménynek e § vonatkozásában az a hivatásrend és intézmény tekinthető, amellyel a bíróság rendszeres munkakapcsolatban áll.

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bírósági szervezethez kapcsolódó hivatásrenddel vagy intézménnyel együttműködési megállapodást köthet, amelyről az OBH elnökét tájékoztatni köteles. Az együttműködési megállapodást a „jó gyakorlatok” körében és katalógusában kell nyilvánosságra hozni.

(3) Az együttműködési megállapodás nem sértheti a bíróság integritását, függetlenségét, és nem keltheti azt a látszatot, hogy a bíróság bármelyik hivatásrendet a többivel szemben előnyben részesíti.

(4)¹⁵⁹ A járásbíróság elnöke jogosult együttműködési megállapodás kötését kezdeményezni a törvényszék elnökénél.

(5)¹⁶⁰ Az együttműködési megállapodás megkötése és a kapcsolattartás során a bíróság elnökének gondoskodnia kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, az Info. tv. és az eljárási törvények rendelkezéseinek érvényesüléséről. A kapcsolattartás során a bírósági szervezet függetlenségének maradéktalanul érvényesülnie kell, melyet a bíróság elnöke ellenőriz.

146. § (1) A bíróság elnöke tájékoztatja az OBH elnökét az országos hatáskörű szervnek a bíróság általános igazgatásához kapcsolódó megkereséséről, míg az állami vezető részvételével megrendezésre kerülő bírósági rendezvényről előzetesen tájékoztatást nyújt.

(2) A bíróság elnöke indítványozhatja országos hatáskörű szerv vagy nemzetközi szervezet megkeresését a bírósági szervezet egészére kiható kérdés(ek)ben az OBH elnökénél.

147. § (1)¹⁶¹ Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke tájékoztatja az OBH elnökét:

(2) A járásbíróság elnöke a törvényszék elnökének előzetes egyetértésével és jóváhagyásával kezdeményezhet a bíróság számára nemzetközi kapcsolatfelvételt. Ez a rendelkezés vonatkozik a nemzetközi kapcsolatra irányuló kezdeményezés fogadására is.

148. § Az információ átadása különösen fontos az igazgatási munkában, mivel az átlátható, kiszámítható, hatékony, időszerű igazgatáshoz a tájékozottság és a tájékoztatás nélkülözhetetlen. Az információt a feladathoz, a feladatkörhöz kell kötni, és a felelősség telepítése is szükséges.

149. § (1)¹⁶² Az információátadás fajtái különösen: a jelentés, a tájékoztatás, a jelzés, az értekezleti rendszer, a bíróságoknak az érdekképviseletekkel, a hivatásrendekkel, külső szervezetekkel fennálló és a nemzetközi kapcsolatai.

(2) Az információátadás irányai és eszközei a bírósági szervezeten belül:

(3) Az információ átadása csak a szolgálati út betartásával történhet, kivéve a sürgős és fontos információt, melyet soron kívül kell eljuttatni az érintetthez.

150. § (1) Az információ átadásának egyik fajtája a jelen szabályzat 59. §-ában szabályozott jelentéstétel.

(2)¹⁶³ Az OBH, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke a jelen szabályzat 60. §-a szerinti egyéb adatszolgáltatást is elrendelhet az információátadás biztosítása végett.

150/A. §¹⁶⁴ (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a 2. mellékletben meghatározott időszakonként adatot szolgáltat az OBH elnöke részére a Bírósági Közlönyben megjelentetni kívánt személyzeti tárgyú anyagok megküldésével.

(2) A törvényszék elnöke a 2. mellékletben meghatározott időszakonként adatot szolgáltat az OBH elnöke részére a tárgyévben bírói szakaszban elévült büntetőügyekről.

151. § (1)¹⁶⁵ A kollégiumvezető, a járásbíróság elnöke, a csoportvezető, a tanácselnök köteles tájékoztatni minden intézkedést, döntést vagy állásfoglalást igénylő adatról azt a bírósági vezetőt, akinek az intézkedés, a döntés vagy az állásfoglalás a hatáskörébe tartozik. A bírósági vezető köteles ésszerű időn belül az intézkedéséről, a döntéséről vagy az állásfoglalásáról visszajelzést adni.

(2) A bírósági vezetők kötelesek a bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak minden tájékoztatást megadni, ami az ítélkezési feladatuk, illetve a munkakörük ellátásához szükséges, vagy jogaik érvényesülését és kötelezettségeik teljesítését előmozdítja, segíti.

152. § (1) A jelzés olyan információátadás, amely egy előre nem látható vagy ez idáig nem ismert jelenségre, problémára hívja fel a figyelmet.

(2) A jelzésre a tájékoztatás szabályait kell alkalmazni.

153. § (1) Az OBH elnöke az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei számára legalább évente kétszer, míg a kinevezési jogkörébe tartozó további bírósági vezetők számára szükség szerint konzultatív értekezletet tart, melyre a Kúria elnökét minden esetben meghívja.

(2) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke az OBH elnöke által megtartott értekezletet követő tizenöt napon belül vezetői értekezletet tart, ahol tájékoztatást ad az OBH elnöke által megtartott értekezleten elhangzottakról. A tájékoztatásra írásban vagy elektronikus levélben is sor kerülhet.

(3) Az OBH elnöke közreműködik abban, hogy a Kúria elnöke a Bszi. 117. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tehessen.

154. § (1)¹⁶⁶ Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a bíróság munkatervében előzetesen meghatározott időpontban – évente legalább egy alkalommal – összbírói értekezletet hív össze, amelynek időpontjáról a bírákat értesíti, az OBH elnökét és a Kúria elnökét az értekezletre meghívja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elnöki tájékoztatót tartalmazó beszámoló megtartását biztosító összbírói értekezlet összehívását az OBH elnöke kezdeményezi.

(3) Az elnöki tájékoztatót megtárgyaló összbírói értekezletet a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell összehívni. Ezen az értekezleten a bírói tanács elnökének lehetőséget kell biztosítani a beszámolója megtartására és megvitatására.

(4) Az elnöki tájékoztatót tartalmazó beszámoló tárgyidőszaka az összbírói értekezletet megelőző év január 1. napjától december 31. napjáig terjedő időszak.

(5) Az elnöki tájékoztatót tartalmazó beszámolót követően lehetőséget kell biztosítani az értekezlet tagjainak és a meghívottaknak a véleményük kifejtésére, a bíróság működésével kapcsolatos javaslataik előterjesztésére.

(6) Az összbírói értekezleten elhangzott munkaszervezési és egyéb javaslatokra a bíróság elnökének lehetőleg még az értekezleten szóban vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adnia.

(7) Az elnöki tájékoztatót tartalmazó beszámoló során az összbírói értekezlet tagjaival közölni kell a bírák éves tevékenységéről szóló kimutatást, amelynek tartalmát az OBH elnökének a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló szabályzatról rendelkező utasítása határozza meg.

(8) A jelen szabályzat 53. §-a szerinti írásbeli beszámoló tartalma azonos a jelen §-ban szabályozott összbírói értekezleti tájékoztatót tartalmazó beszámoló tartalmával.

(9) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke tájékoztatóját tartalmazó beszámolót megtárgyaló összbírói értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet meg kell küldeni az OBH elnöke részére az értekezletet követő harminc napon belül.

(10) A Bszi. 119. § k) pontja alapján a bíróság igazságügyi alkalmazottait, a bírósághoz megválasztott ülnököket a bíróság munkatervében meghatározott időpontban kell tájékoztatni a tárgyévet követő év június 30. napjáig.

155. § (1)¹⁶⁸ A járásbíróság elnöke a bíróság munkatervében előzetesen meghatározott időpontban – évente legalább egy alkalommal – az igazgatása alá tartozó bírák részére értekezletet tart, amelynek időpontjáról a bírákat értesíti, valamint a kinevezési jogkört gyakorló törvényszék elnökét meghívja. Az éves tevékenységről történő beszámoló értekezleten a járásbíróság elnöke értékeli a munkaterv hatályosulását és egyben teljesíti 27. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott beszámolási kötelezettségét.

(2)¹⁶⁹ A bírói értekezlet tervezett időpontját a járásbíróság elnöke a törvényszék elnökével előzetesen egyeztetni köteles.

(3) A Bszi. 122. § c) pontjában szereplő elnöki tájékoztatót megtárgyaló bírói értekezletet a tárgyévet követő év április 30. napjáig kell megtartani.

(4) Az elnöki tájékoztató tárgyidőszaka a bírói értekezletet megelőző év január 1. napjától december 31. napjáig terjedő időtartama.

(5) A tájékoztatót követően lehetőséget kell biztosítani az értekezlet tagjainak és a meghívottaknak a véleményük kifejtésére, a bíróság működésével kapcsolatos javaslataik előterjesztésére.

(6) A Bszi. 122. § c) pontja alapján a bíróság igazságügyi alkalmazottait, míg a bírósághoz megválasztott ülnököket a munkatervben meghatározott időpontban a Bjt. 218. § (3) bekezdése szerint kell tájékoztatni a tárgyévet követő év május 31. napjáig.

156. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a munkatervben előzetesen meghatározott időpontban évente legalább négy alkalommal vezetői értekezletet tart.

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a vezetőtársai javaslatainak figyelembevételével készíti elő a vezetői értekezlet napirendjét. Az értekezletre készült írásbeli előterjesztéseket az elnök az értekezlet előtt megküldi a résztvevőknek.

(3) A vezetői értekezlet napirendi pontjai különösen:

(4)¹⁷² A járásbíróság elnöke az értekezleten tájékoztatást ad az általa vezetett bíróság ítélkezéssel kapcsolatos feladatainak teljesítéséről.

(5) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke tájékoztatást ad arról,

(6) Az (5) bekezdés szerinti visszacsatolás a bíróság intranetes honlapján is teljesíthető.

(7)¹⁷³ A vezetői értekezletekről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell felvenni, melyet az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a vezetői értekezletet követő tizenöt napon belül megküld az OBH elnöke részére.

157. § (1) A vezetői értekezlet résztvevői:

(1a)¹⁷⁵

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az (1) bekezdésben felsoroltakon túl a szervezeti és működési szabályzatban más bírósági vezetők részvételét is előírhatja.

(3) A vezetői értekezletre meg kell hívni az OBH elnökét. A vezetői értekezlet adott napirendi pontjához meg lehet hívni más ítélőtábla vagy törvényszék elnökét, a bírósági szervezethez kapcsolódó hivatásrendek és intézmények képviselőjét, amennyiben a téma többoldalú megtárgyalásához szükséges.

(4) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az értekezlet eredményeként dönt az időszerű igazgatási feladatokról.

158. § (1)¹⁷⁶ Az értekezletet követő tizenöt napon belül a kollégiumvezető és a járásbíróság elnöke értekezletet tart a kollégiumba, a járásbíróságra beosztott bírák és szükség szerint az igazságügyi alkalmazottak részére, ahol tájékoztatást ad a vezetői értekezleten az adott szervezeti egységet, bíróságot érintő és elhangzott tényekről, körülményekről. A tájékoztatásra írásban vagy elektronikus levélben is sor kerülhet.

(2)¹⁷⁷ A kollégiumvezető, a járásbíróság elnöke tájékoztatást ad a bíráknak és szükség esetén az igazságügyi alkalmazottaknak

(3) A (2) bekezdés szerinti visszacsatolás a bíróság intranetes honlapján is teljesíthető.

159. § (1)¹⁷⁹ A járásbíróság elnöke – amennyiben a bíróságra kinevezett vezetők és szervezeti egységek száma vagy a bírói létszám a törvényszék elnökének előírása szerint azt indokolja, úgy – a munkatervben előzetesen meghatározott időpontban évente legalább négy alkalommal vezetői értekezletet tart.

(2) A vezetői értekezlet napirendi pontjai különösen:

(3)¹⁸¹ A járásbíróság elnöke az értekezleten tájékoztatást ad a bíróság ítélkezéssel kapcsolatos feladatainak teljesítéséről.

(4)¹⁸² A járásbíróság elnöke tájékoztatást ad a bíróság által teljesített jelentésekről, a megtett intézkedésekről és azok elmaradásának okairól, indokairól.

(5)¹⁸³ A járásbíróság vezetői értekezletének részvevői:

(6) Az értekezletet követő tizenöt napon belül a csoportvezető vagy az igazgatási feladatokkal megbízott bíró a szervezeti egységébe beosztott bírák és szükség szerint az igazságügyi alkalmazottak részére tájékoztatást ad a vezetői értekezleten elhangzottakról. A tájékoztatásra írásban vagy elektronikus levélben is sor kerülhet.

160. §¹⁸⁴ Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke a bíróságot érintő kérdésekben ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági vezetői értekezletet tarthat, amelyen a bíróság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott személyek vesznek részt.

161. §¹⁸⁵ Az ítélőtábla, a törvényszék és a járásbíróság elnöke a vezetői munka folyamatosságának és időszerűségének biztosítása érdekében szükség szerint eseti értekezletet tart, amelyen az általa meghívottak vesznek részt (operatív értekezlet).

162. § (1) Az értekezletekről az ítélőtábla és a törvényszék elnökének rendelkezése szerint jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni.

(2) A vezetői értekezletek az adott szervezeti egységhez tartozó bírák és igazságügyi alkalmazottak számára – a (3) bekezdésben írt kivétellel – nyilvánosak (belső nyilvánosság).

(3) A vezetői értekezletet összehívó vezető a vezetői értekezletről a szakmai nyilvánosságot részben vagy egészben kizárhatja.

(4) A vezetői értekezleten elhangzottakról a résztvevők az általuk vezetett szervezeti egységbe beosztott bírákat és – a rájuk vonatkozó körben – az igazságügyi alkalmazottakat tárgyszerűen és célszerűen tájékoztatják legkésőbb tizenöt napon belül.

(5) A vezetői értekezletek nyilvánosságára alkalmazni kell az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról rendelkező 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(7) bekezdését az adatok kezelésének minősítés nélküli korlátozásáról.

(6)¹⁸⁶ Ha több bíróság elnöke vagy kollégiumvezetője közös értekezletet, közös szervezésű konzultációt, konferenciát szervez, erről előzetesen tájékoztatja az OBH elnökét, majd a közös szervezésű eseményről tájékoztatást is ad. A Kúria elnöke és az OBH elnöke kölcsönösen biztosítja egymás számára az e rendezvényeken való részvétel lehetőségét. Az OBH elnöke gondoskodik a rendezvényekről való időszerű tájékoztatásról a bíróságok központi intranetes honlapján.

163. § (1)¹⁸⁷ Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője jelen szabályzat 28. §-ában foglalt és hatáskörébe tartozó feladatok, valamint a Bszi. 155. § és 156. § (4) bekezdésében rögzítettek teljesítése érdekében szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal kollégiumi ülést hív össze.

(2) A kollégiumi ülésre meg kell hívni a Bszi. 154. §-a szerinti bírákat, és értesíteni kell az adott bíróság elnökét, szakági elnökhelyettesét.

(3)¹⁸⁸

(4)¹⁸⁹ A kollégiumi ülésről a kollégiumvezető rendelkezése szerint jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, melyet az érintett bíróságok elnökének is meg kell küldeni.

(5)¹⁹⁰ A kollégiumi ülés témáiról az ügyszak szerint beosztott bírákat és igazságügyi alkalmazottakat tárgyszerűen és célszerűen tájékoztatni kell legkésőbb 15 napon belül, mely megvalósulhat az érintett bíróság intranetes honlapján vagy írásban is.

164. § (1)¹⁹¹ Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője jelen szabályzat 28. §-ában foglalt és a hatáskörébe tartozó szakmai feladatok teljesítése érdekében és a kollégiumi ülés összehívásának előkészítése, a jogegység előmozdítása, a vitás jogalkalmazási kérdések elemzése, a tanácselnöki feljegyzések általánosítható tapasztalatainak hasznosítása céljából tanácselnöki értekezletet hív össze szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal.

(2) A tanácselnöki értekezletre meg kell hívni az adott ügyszakban ítélkező tanácselnököket, és értesíteni kell a bíróság elnökét, szakelnökhelyettesét.

(3) A tanácselnöki értekezleten elhangzottakról a kollégiumvezető rendelkezése szerint jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni.

(4) A tanácselnöki értekezleten elhangzottakról az ügyszak szerint beosztott bírákat és – a rájuk vonatkozó körben – az igazságügyi alkalmazottakat tárgyszerűen és célszerűen tájékoztatni kell legkésőbb tizenöt napon belül, mely megvalósulhat a bíróság intranetes honlapján vagy írásban is.

165. § (1)¹⁹² A bíróságok központi intranetes honlapja, az ítélőtáblai és törvényszéki, valamint a járásbírósági intranetes honlap az információk átadásának és visszacsatolásának az eszköze.

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke külön intézkedésben határozza meg a bíróság intranetes honlapjának szerkezetét és rendszeres tartalmát.

(3)¹⁹³ Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke szükség esetén biztosítja az OBH elnöke által továbbított információk, hírek, közlemények közzétételét a bíróság intranetes honlapján keresztül.

(4) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke felelős a (2) bekezdés szerinti honlap tartalmáért, és köteles annak rendszeres aktualizálását figyelemmel kísérni.

(5)¹⁹⁴

166. § (1) A bírósági eseménynaptár az OBH vagy egyidejűleg több ítélőtábla vagy törvényszék számára fontos igazgatási, képzési vagy pályázati határidők, bírósági igazgatási vagy szakmai értekezletek és más rendezvények adatbázisa, mely lehetővé teszi a programok tervezhetőségét és hatékony, szakszerű megszervezését.

(2) A bírósági eseménynaptár kiterjed az ítélőtáblák és a törvényszékek munkaterveiben szereplő értekezletekre és más rendezvényekre, ideértve a kollégiumok munkatervében szereplő rendezvényeket is.

(3) A bírósági eseménynaptár kiterjed a nemzetközi részvétellel vagy valamely társhatóság vezetőjének részvételével megszervezésre kerülő rendezvényre is.

(4) A bírósági eseménynaptár adatait az OBH tölti fel a megküldött munkatervek, valamint az ítélőtábla és a törvényszék elnöke által a rendezvények előtt legalább tizenöt nappal teljesített adatszolgáltatása alapján.

167. § (1) Az országos bírósági eseménynaptárt az OBH szerkeszti, és a bíróságok központi intranetes honlapján működteti.

(2) Az országos bírósági eseménynaptárban szereplő adatok szűrhetők, az időpontbejegyzésekhez dokumentumok csatolhatók.

168. §¹⁹⁵ A bíróság elnöke gondoskodik a bírósági határozatok anonimizálásával és közzétételével kapcsolatban a bíróságokra háruló feladatok végrehajtásáról szóló OBH utasítás (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: anonimizálási szabályzat) rendelkezéseinek végrehajtásáról.

169. §¹⁹⁶ A kollégiumvezető gondoskodik az anonimizálási szabályzatban meghatározott, a Bszi. 163. § (5) bekezdése alapján közzétételre kijelölt anonimizált határozatokkal kapcsolatos feladatok ellátásáról.

170. §¹⁹⁷ A bíróság elnöke a Bszi. 163. § (5) bekezdésében rögzített egyéb határozatok közzétételét – figyelemmel az anonimizálási szabályzat rendelkezéseire – akkor rendeli el különösen, ha a meghozott határozat közérdeklődésre tart számot, vagy az egységes joggyakorlat kialakulását vagy a magas szakmai színvonalú ítélkezést vagy az ügyfelek hatékonyabb igényérvényesítését segíti elő.

171. §¹⁹⁸ (1) A határozatot hozó bíróság elnöke ellenőrzi a Bszi. 163. §-ában meghatározott határozatnak a Bszi. 164. §-ában meghatározott határidőn belül történő közzétételét. A bíróság elnöke ellenőrzi az anonimizálási szabályzat alapján történő belső közzététel végrehajtását.

(2) A határozatok Bírósági Határozatok Gyűjteményében történő közzététele során a bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy az anonimizált határozat megjelölése tartalmazza a bíróság és a jogterület megnevezését, a határozat meghozatalának évét, a határozat sorszámát, azon jogszabályhelyek megjelölését, amelyek alapján a bíróság a határozatot hozta.

172. §¹⁹⁹ A bíróság elnöke gondoskodik a közbeszerzésekről szóló törvény és a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során hozott határozatok jogszabályban meghatározott anonimizálásáról és közzétételéről.

173. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék fellebbviteli tanácsának elnöke (a továbbiakban: a tanács elnöke), a tanács által felülbírált üggyel összefüggésben, az eljárt bíró vagy tanács ítélkező tevékenységéről feljegyzést készít, amennyiben az alkalmazott anyagi, eljárási vagy ügyviteli jogszabály-alkalmazási, valamint tárgyalásvezetési gyakorlat

(2) A tanácselnöki feljegyzés formai és tartalmi megkötés nélkül készíthető, de a beazonosíthatóság érdekében tartalmaznia kell a felülbírálattal érintett ügyben hozott első- és – amennyiben a felülbírálat harmadfokú – másodfokú határozat számát, és az eljárt bírák nevét.

174. § (1) A tanács elnöke a tanácselnöki feljegyzéseket, azok elkészítését követően az OBH által üzemeltetett elektronikus rendszerbe (a továbbiakban: tanácselnöki feljegyzések rendszere) tölti fel.

(2) A tanácselnöki feljegyzések rendszerének az ügyben eljárt bíróra vagy tanácsra vonatkozó felületéhez

(3) A tanácselnöki feljegyzés feltöltésével egyidejűleg a tanács elnöke jelzéssel él a bíróság kollégiumvezetője felé, amennyiben a tanácselnöki feljegyzés a felülbírálat során tapasztalt, további igazgatási intézkedés megtételét igénylő, nem kívánatos vagy vitatható gyakorlat követését mutatja ki.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bíró ügyszakában működő szakmai vezető a tanácselnöki feljegyzéssel kapcsolatban a bírónak szükség esetén szakmai segítséget nyújt.

175. § Az ügyben eljárt bíró vagy tanács a tanácselnöki feljegyzést közvetlenül a tanácselnöki feljegyzések rendszerében ismerheti meg.

176. § Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője a tanácselnöki feljegyzések rendszerében figyelemmel kíséri a tanácselnöki feljegyzések vezetésének gyakorlatát, és minden év március 31. napjáig összegzi az általánosítható tapasztalatokat.

177. § Szakmai értekezleten vagy kollégiumi ülésen a tanácselnöki feljegyzéseknek kizárólag az általánosítható tartalma ismertethető a határozatot meghozó bíró vagy tanács beazonosíthatósága nélkül.

178. § (1) Az instruktor a bírói függetlenség tiszteletben tartása mellett – a határozott időre kinevezett bíró (a továbbiakban: instruált) részére – konzultációk keretében szakmai, ügyviteli és munkaszervezési segítséget nyújt.

(2) Az instruktori tevékenység módját, formáját és gyakoriságát az instruktor és az instruált közösen határozzák meg.

(3) Az instruktori tevékenység ellátható személyesen vagy távközlési eszköz igénybevételével, szóban és írásban egyaránt.

(4) Az instruktori tevékenység nem terjedhet ki valamely konkrét ügyben való állásfoglalásra, vagy valamely üggyel kapcsolatos véleménynyilvánításra, illetve az instruált tevékenysége értékelésére.

179. § (1) Az instruktorok 183. §-ban meghatározott névsorából az instruált – 1 évi időtartamra – bármely kijelölt bírót felkérheti instruktornak.

(2) Az instruktor és az instruált a felkérés időtartamának letelte előtt kezdeményezheti az instruktori tevékenység megszüntetését.

(3) Az instruktor felkéréséről és az instruktori tevékenység megszüntetéséről az instruált, illetve az instruktor beosztása szerinti bíróságok elnökeit tájékoztatni kell.

180. § Az instruktor kizárólag a konzultációk időpontjáról vezethet kimutatást, amelyet az instruktori tevékenysége befejezésekor a bíró beosztása szerinti bíróság elnökének átad.

181. § (1) A mentor a határozott vagy határozatlan időre kinevezett bíró számára időbeli korlát nélkül nyújtja a 178. § (1) bekezdése szerinti segítséget azzal, hogy a konzultációk időpontjáról nem vezet kimutatást.

(2) A mentori tevékenységre egyebekben az instruktori tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

182. § Az instruktori és mentori feladatra felkérhető bírák nevét – az érintett kollégium javaslata alapján – a következő évre vonatkozóan az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke állítja össze minden év december 31-ig.

183. § Az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke az instruktor és mentor bírák nevét és elérhetőségét a bíróságok központi intranetes oldalán teszi közzé.

184. §²⁰²

185. §²⁰³

186. §²⁰⁴

187. §²⁰⁵

188. §²⁰⁶

189. §²⁰⁷

190. §²⁰⁸

191. §²⁰⁹

192. §²¹⁰

193. §²¹¹

194. § Az egyes iratok nyomtatványként történő rendszeresítésének célja, hogy az segítse az időszerű, hatékony és egységes jogalkalmazást, igazgatást.

195. § A központi nyomtatványokkal kapcsolatban a bírósági vezető feladata különösen az ügyszakonként használható határozatok, intézkedések mintáinak kidolgozása, időszakonként történő frissítése, felülvizsgálata, megosztása, országos megosztásra alkalmas iratminták, nyomtatványok esetén az OBH tájékoztatása.

196. § (1)²¹² Annak érdekében, hogy a Kúria a jogegység biztosításával kapcsolatos feladatait teljesíthesse, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke, az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője a részükre eljuttatott elvi jelentőségű határozatokról, az elvi kérdésben ellentétes gyakorlatról és az ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokról tájékoztatást adnak – a szolgálati út betartásával – a magasabb szintű bíróság elnökének.

(2) A magasabb szintű bíróságnak küldött tájékoztatás eredményeként meghozott határozat tartalmáról – annak közzétételével – a bíróság intranetes honlapján az elnök tájékoztatást nyújt az ítélkező bírák számára.

197. § (1)²¹³ Az OBH elnöke, az ítélőtábla, a törvényszék kollégiumvezetője indítványt tehet a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja vizsgálati tárgyköreire vonatkozóan a Kúria elnökének.

(2)²¹⁴ Az ítélőtábla, a törvényszék kollégiumvezetője az (1) bekezdés szerinti indítvány előterjesztését megelőzően beszerzi az általa vezetett kollégium javaslatait, és azok figyelembevételével teszi meg az előterjesztését.

(3)²¹⁵ Az ítélőtábla, a törvényszék kollégiumvezetője az indítvány előterjesztésével egyidejűleg annak tartalmáról tájékoztatja az OBH elnökét.

198. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a Bszi. 168. §-ában rögzített feladatai teljesítése érdekében – a törvényszék elnöke az illetékességi területéhez tartozó minden bíróságra kiterjedően – szabályzatot alkot jelen szabályzat 33. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése szerint, figyelemmel az OBH elnökének a bírósági épületben tartózkodás szabályairól, a bírósági épületek rendje fenntartásának követelményeiről szóló szabályzatára.

(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az (1) bekezdés szerinti szabályzatot a központi internetes honlapon és a bíróság intranetes honlapján is közzéteszi.

(3) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a bírósági épületbe való belépésre vonatkozó szabályok ellenőrzése érdekében saját alkalmazású vagy külső vállalkozó által működtetett biztonsági szolgálatot vehet igénybe, melynek az eljárását rendszeresen ellenőrzi és felügyeli.

(4) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bíróság épületének rendjét érintő rendkívüli esemény kezelése, az elnöki intézkedés meghozatala és a tájékoztatás során a rendkívüli és egyéb eseményekkel kapcsolatos tájékoztatás rendjéről szóló szabályzatáról szóló OBH utasítás szerint köteles eljárni és a tájékoztatást az OBH elnöke részére megadni.

199. § (1) Ha az eljáró bíró a tárgyalás előkészítése során észleli, hogy az ügy tárgyalása a rendfenntartás szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet, a bíróság elnökét – a szolgálati út betartásával – haladéktalanul értesíti.

(2)²¹⁶ A járásbíróság elnöke az (1) bekezdés szerinti jelentésről soron kívül értesíti a törvényszék elnökét.

(3) A bírósági épületek rendjével kapcsolatos feladatokat a biztonságra vonatkozó jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni.

200. § (1) Az önálló bírósági végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke az önálló bírósági végrehajtó tevékenységének a vizsgálatát, valamint kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

(2)²¹⁷ Az OBH elnökének a megkeresésére a Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke javaslatot terjeszt elő a fegyelmi bíróság tagjainak személyére vonatkozóan. Az OBH elnöke a javaslatokat a végrehajtói fegyelmi bíróság tagjainak a kinevezése érdekében az OBT elé terjeszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 272. § (1) bekezdése alapján. A bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság elnöke a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság bíró tagjai díjazásáról szóló szabályzatról szóló 2/2014. (I. 23.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdése és 6. §-a szerint tájékoztatja az OBH elnökét.

(3)²¹⁸ A kollégiumvezető, a tanácselnök, a járásbíróság elnöke az önálló bírósági végrehajtó tevékenységével kapcsolatos rendellenességekről, mulasztásokról haladéktalanul tájékoztatást ad a törvényszék elnökének.

(4) A végrehajtást foganatosító bíróság elnöke az önálló bírósági végrehajtóval szemben előterjesztett kizárás elbírálása érdekében beterjesztett irat tekintetében jelen szabályzatnak az ügyelosztási rendre vonatkozó rendelkezése szerint jár el.

(5) A törvényszéki végrehajtók vonatkozásában a jelen szabályzatot a Vht.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

201. § (1) A közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke az igazgatási jogkörében felügyeli a közjegyző eljárásának törvényességét, amennyiben rendellenességet észlel, elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjö.) 69. §-a alapján.

(2) A Kjö. 39. §-ában meghatározott területi kamara székhelye szerinti törvényszéken működő elsőfokú fegyelmi bíróságok öt bíró tagját három évre a területi kamara székhelye szerinti törvényszék elnöke nevezi ki a Kjö. 76. § (2) és 78. § (1) bekezdése értelmében. A Kúrián működő másodfokú fegyelmi bíróság öt tagját három évre a Kúria elnöke nevezi ki.

(3)²¹⁹ A kollégiumvezető, a tanácselnök, a járásbíróság elnöke a közjegyző tevékenységével kapcsolatos rendellenességekről, mulasztásokról haladéktalanul tájékoztatást ad a törvényszék elnökének.

(4) A közjegyző székhelye szerint illetékes járásbíróság elnöke a közjegyzővel szemben előterjesztett kizárás elbírálása érdekében megküldött irat tekintetében jelen szabályzatnak az ügyelosztási rendre vonatkozó rendelkezése szerint jár el.

202. § E szabályzat alkalmazása során:

203. § Ez az utasítás 2016. január 1. napján lép hatályba.

204. §²²²

205. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke jelen utasítás hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles a 33. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szabályozóknak e szabályzattal való összhangját megteremteni.

(2)²²³ A járásbíróság elnöke igazgatási szabályozókat jelen szabályzat végrehajtása érdekében kizárólag a törvényszék elnökének felhatalmazása alapján hozhat.

(3)²²⁴ Az egyes OBH utasításoknak az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 10/2020. (III. 31.) OBH utasítás hatálybalépésétől számított 30 napon belül a törvényszék elnöke köteles a korábban meghatározott ügyelosztási rendet felülvizsgálni és meghatározni. Amennyiben az ügyelosztási rendben módosítás nem szükséges, úgy az ügyelosztási rend törvényszék elnöke általi meghatározásához nem szükséges annak ismételt bírói tanács és a kollégium általi véleményezése.