2015. évi VII. törvény

1. § (1) A törvény hatálya a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos minden olyan beruházási tevékenységre kiterjed, amely a Paksi Atomerőmű kapacitásának a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) 3. §-ában foglalt 1. cikkének 1. pontjában meghatározott két új 5–6. atomerőművi blokkokkal történő fenntartásához szükséges minden építménnyel és berendezéssel, annak tervezésével, beszerzésével, létesítésével, üzembe helyezésével, valamint az üzemeltetésre történő előkészítésével közvetlenül összefügg (a továbbiakban együtt: Beruházás).

(2) A Beruházás nemzetgazdasági szempontból különös jelentőséggel bír.

2. § E törvény alkalmazásában:

3. § (1)³ A Beruházással összefüggő, az Egyezmény 8. cikke szerinti Megvalósítási Megállapodások (a továbbiakban: Megvalósítási Megállapodások) végrehajtására irányuló szerződést, alvállalkozási szerződést a Beruházás Fővállalkozója, valamint a Fővállalkozó alvállalkozója, vagy az Egyezmény 3. cikk 2. pontja szerinti megrendelője (a továbbiakban: Megrendelő) kizárólag olyan gazdasági szereplővel köthet, amely szerepel a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti jegyzéken.

(2)⁴ A Megvalósítási Megállapodások alapján megvalósuló, a Fővállalkozó által lefolytatott beszerzések a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beszerzésnek tekintendők azzal, hogy a Fővállalkozó e beszerzései során az Egyezmény 3. cikk 6. pontjában és a Megvalósítási Megállapodásokban meghatározott eljárási szabályok szerint jár el.

(3) A Fővállalkozó és az Alvállalkozó a Beruházással kapcsolatos minden szerződését köteles írásban dokumentálni.

(4) A Beruházással összefüggő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti kivitelezési szerződések tekintetében nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezelésre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a nyomvonal jellegű építményekre, létesítményekre, építményszerkezetekre és azok műtárgyaira az azokra alkalmazandó kötelező alkalmassági időre vonatkozó rendelkezéseket.

(5) A Beruházással összefüggésben megkötött vállalkozási, illetve alvállalkozási szerződést érintően törvényes zálogjogot sem szerződéssel nem lehet kikötni, sem pedig törvényes zálogjog nem keletkezik.

(6) A Beruházással összefüggő polgári jogi szerződésekben a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdésétől eltérően irányadóként a magyar nyelv mellett az angol nyelv alkalmazása is kiköthető.

(7) A Beruházással összefüggő létesítési és építési engedélyezési eljárás lefolytatására jogosult hatóság munkáját nemzetközi szakmai tanácsadó testület segíti.

4. § (1) Az alvállalkozó köteles biztosítani a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti egyenlő bánásmód követelményét. Az alvállalkozó a Beruházás megvalósítását szolgáló foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése során az azonos vagy hasonló iparágakban hasonló munkakört betöltők átlagjövedelmét köteles alapul venni.

(2) A Fővállalkozó, illetve az alvállalkozó köteles felhívni az alvállalkozó, illetve a további alvállalkozók figyelmét arra, hogy az (1) bekezdésben foglaltaknak folyamatosan meg kell felelnie, ennek ellenőrzése a munkaügyi ellenőrzés szabályai szerint történik.

5. §⁵ A Megvalósítási Megállapodásokban és a Beruházással összefüggésben az Egyezmény 3. cikk 1. pontja szerinti Orosz Kijelölt Szervezet és annak alvállalkozói, valamint az Egyezmény 3. cikk 2. pontja szerinti Magyar Kijelölt Szervezet és alvállalkozói által kötött szerződésekben foglalt azon üzleti és műszaki adatok, valamint az ezen Megvalósítási Megállapodások, szerződések és az Egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos azon üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló azon adatok, amelyeknek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) III. Fejezete szerinti közérdekűadat-igénylés során történő megismerése az Infotv. 27. § (2) bekezdés b) és h) pontja szerinti nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene, – azok keletkezésétől számított 30 évig – közérdekű adatként nem ismerhetőek meg.⁶

6. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 23. § és a 27. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 10. és a 11. § 2015. július 1. napján lép hatályba.

(4) A 20. § (2) bekezdése, a 21. §, a 24. §, a 28. § (2) bekezdése, a 30. § 21. pontja, a 31. § (1) bekezdés c)–g) pontja, valamint a 32. § 2016. január 1. napján lép hatályba.

6/A. §⁷ E törvénynek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XIX. törvénnyel megállapított 5. §-át a hatálybalépésekor⁸ folyamatban lévő, közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítésére vonatkozó eljárásokban is alkalmazni kell.

6/B. §⁹ Azon szerződések esetén, ahol az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény hatálybalépését¹⁰ megelőző napon hatályos 3. § (1) bekezdésében meghatározott telephely biztonsági tanúsítvány megléte a szerződéskötés, illetve a szerződés érvényességének vagy fennmaradásának feltételeként szerepel, e feltételt teljesítettnek kell tekinteni abban az esetben, ha a szerződő fél olyan gazdasági szereplő, amely szerepel a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti jegyzékben.

7. § Ez a törvény

8–9. §¹¹

10–11. §¹²

12–19. §¹³

20. § (1)¹⁴

(2)¹⁵

(3)–(7)¹⁶

21. §¹⁷

22. §¹⁸

23. §¹⁹

24. §²⁰

25–26. §²¹

27. §²²

28. § (1)²³

(2)²⁴

(3)²⁵

29. §²⁶

30. §²⁷

31. § (1)²⁸

(2)²⁹

32. §³⁰

33–35. §³¹