16/2016. (III. 11.) FM rendelet
a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítéséről szóló 3/2014. (I. 16.) VM rendelet módosításáról1
2016.03.19.
(E rendelet alkalmazásában:)
„g) tenyészkoca: az állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott, már legalább egyszer fialt nőivarú sertés;”
(2) Az R. 1. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„i) mentes terület: a NÉBIH határozatával mentesnek minősített egy vagy több járás vagy megye.”
[A sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájára (a továbbiakban: PRRS) nézve fertőzött az a sertés,]
„d) amely két különböző szerológiai vizsgálattal pozitívnak bizonyult.”
„(2) PRRS fertőzöttségére nézve gyanús az a sertés,
a) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai a PRRS-re utalnak és a laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét még nem igazolták vagy zárták ki;
b) amely a szerológiai vizsgálat során pozitív vagy kétes eredményt ad és a további vizsgálatok a fertőzöttséget még nem erősítették meg, illetve zárták ki;
c) amelyet a megelőző hatvan napon belül fertőzött sertéssel együtt tartottak, vagy fertőzött sertéstől származó ondóval termékenyítettek.”
3. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Új állomány minősítését a betelepítés befejezését követő harminc napon belül az állattartó köteles kezdeményezni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalnál (a továbbiakban: járási hivatal). Szakaszos betelepítés esetén a harminc napot az utolsó állat bekerülésétől kell számítani és a vizsgálatok elvégzéséig a teljes állományt forgalmi korlátozás alatt kell tartani. (2) Az állományok minősítésével és a mentesség ellenőrzésével kapcsolatos költségek (vérvétel, vérvizsgálat) az állattartót terhelik. A fertőzöttség megállapítását vagy kizárását célzó vizsgálatok költségeit az állam viseli.”
(PRRS-től mentes az az állomány, amely megfelel az alább felsorolt valamennyi feltételnek:)
„c) az állományban a minősítő, illetve a mentességet ellenőrző éves vizsgálatok e rendelet előírásai szerint elvégzésre kerültek és ezek alapján az állományban fertőzött állat nem található;”
„(3a) A minősítést csak azon települések esetében kell elvégezni, melyek közigazgatási területén sertésállomány található.”
„(5) Amennyiben rendelkezésre állnak az elmúlt 3 év kedvező vizsgálati eredményei, az állományban a vizsgálat időpontjában található valamennyi kanból, a kocák 95%-os megbízhatóság és 5%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedén, továbbá a hízók 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedén elvégzett kedvező eredményű vérvizsgálat alapján az állomány mentessé nyilvánítható.
(5a) Önálló árutermelő hízóállomány esetében a nem hatóságilag igazoltan mentes állományból származó hízósertések minősítő vizsgálata során a légterenként 95%-os megbízhatóság és 5%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyed szerológiai vizsgálatát kell egyidőben elvégezni.
(5b) Azon állományok, amelyekben valamennyi hízósertés hatóságilag igazoltan PRRS mentes állományból származik, és amelyből elvégezték 95%-os biztonság és 10%-os előfordulás figyelembevételével meghatározott számú, a betelepített légterek mindegyikére elosztott, a bent álló állomány egészét reprezentáló vérminta kedvező eredményű szerológiai vizsgálatát, mentessé nyilváníthatók.”
„(4) Nagylétszámú tenyészállományban a nőivarú tenyészállatokat félévente az alábbiak szerint kell vizsgálatnak alávetni:
a) 20 vagy annál kevesebb koca esetén a kocák 50%-át, de legkevesebb 1 kocát;
b) 20 kocánál nagyobb állományban a kocák 5%-át, de legkevesebb 10 kocát
(5) A (4) bekezdésben előírt vizsgálatok során a mintavételt a 6 hónapon belül lefialt kocasüldők 20%-ából, ezen felül annyi, többször fialt kocából kell elvégezni, amennyi az előírt mintaszám teljesítéséhez szükséges. (6) Nagylétszámú tenyészállományban található hízóállatok 95%-os megbízhatóság és 20%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedét kell évente megvizsgálni.
(7) Olyan nagylétszámú hízóállományok esetében, amelyekben nem egyszerre (all in – all out módszerrel) történik az állomány kiürítése és telepítése, légterenként 95%-os megbízhatóság és 10%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedet kell évente megvizsgálni.
(8) Mentes megyében településenként évente a kislétszámú állományokban tartott összes tenyészsertés 95%-os megbízhatóság és 20%-os előfordulási arány figyelembevételével meghatározott számú egyedét kell egyidejűleg megvizsgálni.
(9) Nem mentes megye mentes településén a kislétszámú tenyészállományokban az ellenőrző vizsgálatokat településenként évente a tenyészkocákból 95%-os megbízhatóság mellett 10%-os előfordulási arány figyelembevételével kell elvégezni. A vizsgálatok elvégzésénél törekedni kell arra, hogy a mintakiválasztás során a település állományainak minél nagyobb hányada vizsgálatra kerüljön.
(10) Nem mentes megye nem mentes településén a kislétszámú állományokban évente el kell végezni a 6. § (6) bekezdése szerinti minősítő vizsgálatokat.” 7. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Ha egy mentes vagy minősítés alatt álló állományban fertőzöttségre gyanús állatot találnak, az állományt megfigyelési zárlat alá kell helyezni és a betegség állományban való előfordulásának megerősítése vagy kizárása érdekében további laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni. Ezen vizsgáltok eredményének rendelkezésre állásáig a zárlat nem enyhíthető. (2) Amennyiben a laboratóriumi vizsgálatok negatív eredménnyel zárulnak, a megfigyelési zárlatot fel kell oldani és a korábban mentes állomány visszakapja a mentes minősítését, az újonnan minősített állomány mentességéről pedig határozatot kell kiadni.
(3) Amennyiben a laboratóriumi vizsgálatok pozitív eredményt adnak, az állományt fertőzöttnek kell tekinteni és helyi zárlat alá kell vonni.
(4) Kislétszámú állományban előforduló fertőzöttség esetén a település valamennyi állományát fertőzöttségre gyanúsnak kell tekinteni és megfigyelési zárlat alá kell helyezni.”
„(3) Fertőzött nagylétszámú állomány esetében az állattartónak mentesítési tervet kell készítenie, amelyet a megyei kormányhivatalnak jóváhagyásra be kell nyújtania. Az esetleges vakcinás védekezésről – a földrajzi és járványügyi szempontok figyelembevételével – a megyei kormányhivatal a mentesítési tervet jóváhagyó határozatában foglal állást. A mentesítési terv végrehajtásának valamennyi költsége, beleértve a vakcina árát, az állattartót terheli.
(3a) A fertőzött sertéseket a járási hivatal határozata alapján vágásra kell bocsátani. Amennyiben tenyészállatokat kell vágásra értékesíteni, a tulajdonos a tenyészérték és a vágóérték különbségének mértékében állami kártalanításra jogosult. A nagylétszámú tenyésztelepek esetében az állami kártalanítás feltétele a tulajdonos részéről két éven belül legalább hasonló nagyságú mentes tenyésztelep létrehozására vállalt kötelezettség.”
„(6) Az állománycserére kerülő kislétszámú állományok felszámolása elhalasztható, amíg valamennyi, az állományban lévő hízóállat eléri a vágási testtömeget. Ez esetben a tenyészállatok termékenyítése tilos, valamint a gazdaságba sertés nem szállítható be, amíg az utolsó állat eltávolítását követő takarítás és fertőtlenítés meg nem történik. A hatósági állatorvosnak az állattartó erre vonatkozó bejelentését követően a helyszínen ellenőriznie kell, hogy megtörtént-e az állomány felszámolása, illetve hogy nem került-e sor valamely hízó tenyészállattá történő átminősítésére.”
9. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Mentes nagylétszámú állományba és mesterséges termékenyítő állomásra létszámtól függetlenül sertést beállítani csak előzetesen elvégzett, hatvan napig tartó karanténozást követően lehetséges. A karanténozás ideje alatt tenyészállatok esetében minden kanból, tenyészkocából és tenyészkocasüldőből szerológiai vizsgálat céljára vért kell venni. Tenyészkanokból az ondó egyedi PCR vizsgálatát is el kell végezni. Ondóvételre még alkalmatlan, fiatal kanok esetében az NRL ajánlása alapján kell megerősítő vizsgálatot végezni a karantén feloldása előtt, az ondó vizsgálatát pedig a kan tenyésztésbe való beállítása előtt kell végezni. Hízóállatok esetében a hatvan napos elkülönítés ideje alatt az állományból szerológiai vizsgálat céljára légterenként 95%-os biztonság és 10%-os előfordulás figyelembevételével kell vért venni. (2) Az állatokat az állományba beállítani csak az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok negatív eredménye esetén szabad. Amennyiben a vizsgálatok a célállománytól különböző központi karantén telepen kerülnek elvégzésre, vagy az állattartó mentes állományából saját másik mentes állományába szállítja az állatokat, a megyei kormányhivatal erre irányuló kérelem alapján a célállományban a karanténozás és diagnosztikai vizsgálatok elvégzése alól mind tenyész-, mind hízóállatok esetében felmentést adhat. (3) A karanténozás ideje alatt elvégzett vizsgálatokkal szeropozitívnak bizonyuló állatok vérvizsgálatát tizennégy nap múlva más típusú szerológiai módszer alkalmazásával meg kell ismételni. Amennyiben az ismétlő vizsgálatok akár csak egy egyed esetében pozitív eredményre vezetnek, a teljes karanténban tartott állomány 30 napon belül kizárólag vágásra értékesítendő és az állattartó állami kártalanításra nem jogosult. A tartó kérésére a megyei kormányhivatal vágás helyett engedélyezheti az állatok fertőzött telepre véghizlalási céllal történő elszállítását.
(4) Mentes területen lévő piacra, vásárra, valamint mentes területre továbbtartási célra csak mentes településekről vagy mentes nagylétszámú állományból származó sertéseket szabad beszállítani.
(5) Fertőzött állományból sertés csak az állomány felszámolása keretében, azonnali vágásra szállítható ki, kivéve, ha a szállítás véghízlalási céllal történik a tulajdonos saját telepére vagy a tenyészteleppel szerződésben álló partner telepére. Ezeket a sertéseket a telepről kizárólag vágóhídra lehet továbbszállítani. Fertőzött telepről ettől eltérő céllal sertéseket kihelyezni tilos.
(6) Gyűjtőállomásra egyidőben csak azonos PRRS-státuszú állományok szállíthatók be.”
„9. Az állattartó feladatai
14. § Az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglalt jelentési kötelezettségén túl, PRRS fertőzöttségének gyanúja esetén az állattartó köteles az állományt ellátó állatorvos utasításai szerint a fertőzöttség továbbterjedésének megakadályozása érdekében ideiglenes intézkedéseket tenni.” (Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság köteles:)
„a) a járási hivatal intézkedéseit ellenőrizni, szükség esetén kiegészíteni vagy módosítani, valamint a NÉBIH-nek jelentést tenni;”
(Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság köteles:)
„d) irányítani a fertőzöttség leküzdését, valamint ellenőrizni az ennek érdekében hozott intézkedések végrehajtását;”
„(2) A helyi zárlatot fel kell oldani, ha a zárlat alatt álló helyen már nincsen fogékony állat és a telepet a 10. § szerint fertőtlenítették, vagy a zárlat alatt álló állomány mentesítési tervében leírt mentesítési eljárást végrehajtották és az elvégzett ellenőrző vizsgálatok szerint az állományban nincsen fertőzött állat.” „(2) Az újratelepített állomány minősítését a betelepítés befejezését követő hatvan napon belül az állattartó köteles kezdeményezni a járási hivatalnál. Szakaszos betelepítés esetén a hatvan napot az utolsó állat bekerülésétől kell számítani és a vizsgálatok elvégzéséig a teljes állományt forgalmi korlátozás alatt kell tartani.”
„(3) E rendeletnek a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítéséről szóló 3/2014. (I. 16.) VM rendelet módosításáról szóló 16/2016. (III. 11.) FM rendelettel módosított rendelkezései tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.” 1. 1. § b) pontjában az „a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság)” szövegrész helyébe az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)” szöveg,
4. 6. § (1) bekezdésében a „valamennyi állománynak” szövegrész helyébe a „valamennyi nagylétszámú állománynak” szöveg,
5. 6. § (2) bekezdésében a „mentességi határozatát” szövegrész helyébe a „mentességi határozatát az elvégzett minősítő és mentesség ellenőrző vizsgálatok alapján” szöveg,
8. 9. § (4) bekezdés első mondatában és (5) bekezdés első mondat első fordulatában az „a település” szövegrész helyébe az „egy település” szöveg,
11. 13. alcím címében és 18. § nyitó szövegrészében az „Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „A megyei kormányhivatal” szöveg,
12. 18. § c) pontjában az „az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatalt” szöveg,
16. § Hatályát veszti az R.
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
18. § E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
