28/2016. (XI. 18.) KKM utasítás
a Külgazdasági és Külügyminisztérium állományában tartósan külföldön foglalkoztatottak utazási és személyi ingóságok szállítási költségeinek térítéséről szóló 21/2015. (XII. 23.) KKM utasítás módosításáról1
2016.11.19.
„(1) A külképviseleten utazási jegy vásárlására csak gazdaságossági szempontok figyelembevételével és a KKM utólagos előirányzat-átadása alapján kerülhet sor.”
(A kihelyezettet és a Korm. rendelet 3. § 12. pontjában meghatározott személyeket a következő típusú utazási jegy illeti meg:)
„c) a (12) bekezdés alapján meghatározott külképviseletek tekintetében a kihelyezés és a végleges hazautazás naptári évének kivételével évi egy alkalommal, a (2) bekezdésben meghatározottakon felül rekreációs célú utazáshoz felhasználható turista (economy) osztályra szóló repülőjegy;” „Amennyiben a kihelyezett vagy ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozója nem veszi igénybe a (3) bekezdésben meghatározott utazási jegyet, erre irányuló kérelme esetén gépkocsi átalánytérítésére jogosult a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottak szerint.” „A személyes gépkocsihasználattal rendelkező külképviselet-vezetők részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontban meghatározott utazások esetén engedélyezett a hivatali gépjármű igénybevétele.” a) Európán belüli állomáshely esetén
aa) önmaga után 100 kilogramm,
ab) házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa után 50 kilogramm,
ac) ellátmánypótlékra jogosító gyermekei után 30 kilogramm;
b) Európán kívüli állomáshely esetén
ba) önmaga után 120 kilogramm,
bb) házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa után 60 kilogramm,
bc) ellátmánypótlékra jogosító gyermekei után 36 kilogramm
„(4) Hivatali érdekből történő áthelyezéskor a (2) bekezdésben meghatározott tömeg kétszeresét kell figyelembe venni.” „(5) Abban az esetben, ha egy kihelyezésre kerülő családon belül több családtag is munkát végez adott külképviseleten, csak az egyik kihelyezettet illeti meg – a (2) bekezdésben meghatározott – önmaga után járó, valamint a gyermek utáni jogosultság.” „A 4. § (8) bekezdésben meghatározottak kivételével a KKM – függetlenül a kihelyezett által választott elszámolási módtól (költségtérítés vagy költségtérítési átalány), továbbá a 4. § (1)–(7) bekezdésben meghatározott ingószállítási módtól – legfeljebb a (7) bekezdés szerint meghatározott költségkeret 80%-a (a továbbiakban: költségnorma) erejéig viseli a szállítási költséget.” „(7) A költségkeretet a külképviseletek igazgatásának gazdálkodásáért felelős szervezeti egység a (2) bekezdésben foglalt tömegkorlátok és az adott állomáshelyre vonatkozó díjtétel, továbbá a KKM-mel szerződésben álló szállítmányozó cég jelen utasítás 3. mellékletét képező tarifái alapján, a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályos devizaárfolyamnak megfelelően állapítja meg.” „(9) Ha a kihelyezett nem veszi igénybe a (6) bekezdésben meghatározott térítést, erre irányuló kérelme esetén költségtérítési átalányra jogosult, amely után a személyi jövedelemadó fizetése a kihelyezettet terheli. Az átalány összege a (6) bekezdés szerinti költségnorma 70%-a.” „Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a külképviseletek igazgatásának gazdálkodásáért felelős szervezeti egység a kihelyezett kérelmére megrendelőt állít ki a kihelyezett ingóságainak szállítására a KKM-mel szerződésben álló szállítmányozó cég részére.” „Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben – melynek keretében a kihelyezett a KKM-mel szerződésben álló szállítmányozó cégtől is ajánlatot kér – a kihelyezett az általa megrendelt és lebonyolított szállítás esetén a számlát és a fuvarlevelet is térítés céljából a KKM-nek benyújtja.” „Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a KKM saját szállítóeszközeivel – amennyiben szabad kapacitása ezt lehetővé teszi – gazdaságossági szempontok és a költségnorma figyelembevételével megszervezi és lebonyolítja az ingóságok kiszállítását a mindenkor hatályban lévő ügyviteli szabályzat szerint.” „Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kihelyezett az általa megrendelt és lebonyolított szállítással összefüggő, a KKM nevére és címére szabályosan kiállított számlát – valamint fuvarozó által történő szállítás esetén a fuvarlevelet is – utólagos térítés céljából benyújtja a külképviseletek igazgatásának gazdálkodásáért felelős szervezeti egységnek vagy a külképviseletnek.” „Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a KKM saját szállítóeszközeivel – amennyiben szabad kapacitása ezt lehetővé teszi – gazdaságossági szempontok és a költségnorma figyelembevételével megszervezi és lebonyolítja az ingóságok hazaszállítását a mindenkor hatályban lévő ügyviteli szabályzat szerint.” „Ha az elszámolható költségnorma nem kerül teljes egészében felhasználásra, a maradvány az ingóságok szállításához közvetlenül kapcsolódó egyéb költségekre – így különösen csomagkiváltásra, repülőtéri túlsúlyjegyre – felhasználható a KKM nevére kiállított és kifizetett szabályos számla ellenében.”
„(3) A térítés a KKM-ből csak forintban teljesíthető, devizában, illetve valutában történő kifizetés kizárólag a külképviseleten – előirányzat-átadás mellett – történhet.”
18. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
