Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet

34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet

a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1

2016.10.01.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés d) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés l) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés k) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló
18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet módosítása

1. § A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A vízügyi hatóság részére a kút létesítése iránti kérelemhez a 2. számú melléklet I/B.) pontja szerinti tervet kell csatolni, ha a kút
a) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
b) nem gazdasági célú vízigény kielégítése céljából létesül,
c) 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, és
d) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső vagy hidrogeológiai védőidomot, védőterületet érint.”

2. § A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a következő 12/B. §-sal egészül ki:

„12/B. § E rendeletnek a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelettel (a továbbiakban: Mód. R. 2.) megállapított 2. § (6) bekezdését a Mód. R. 2. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”

2. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet módosítása

3. § (1) A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 5. § (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

(A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni:)

„i) az öntözési, rizstermelési és halgazdálkodási célú vízhasználat esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon megállapított vízmennyiség mértnek minősül.”

(2) Az R1. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdés b) pontja szerinti szorzószámot, amennyiben a felszíni vízkivétel egynél több kalibrált mérőeszköz után történik. E tényt a mezőgazdasági vízszolgáltató igazolja.”
„6. § (1) Tekintettel a Vgtv. 15. § (7) bekezdésében és 15/C. § (1a) bekezdésében előírtakra, valamint arra, hogy a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség nem akadályozhatja a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések elérése érdekében tett megelőző vagy helyreállító intézkedések finanszírozását, a vízkészletjárulék kiszámításához
a) a földrajzi jellemzők tekintetében az 1. mellékletben meghatározott vízkészlet-jelleget,
b) a környezeti hatás tekintetében az 1. mellékletben meghatározott osztály-, illetve kategória-besorolásokat,
c) a gazdasági és szociális hatások tekintetében az 1. mellékletben meghatározott vízhasználat jellegéhez rendelt „g” szorzószámot
kell figyelembe venni.
(2) A Vgtv. 15/C. § (1a) bekezdésében szereplő éghajlati jellemzők tekintetében a Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszaknak a Hivatalos Értesítőben közzétett kezdete előtt 14 napon belül történt vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét a vízhasználó kérésére 20%-kal csökkenteni kell. E kedvezményt a vízhasználó abban az esetben igényelheti, ha a kivett víz mennyiségének meghatározását oly módon vezeti, hogy abból az ezen időszakban történő vízkivétel mennyisége egyértelműen megállapítható.
(3) A Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszak kezdőnapja és végnapja között mért, vagy számított felhasznált vízmennyiséget a vízkészletjárulék adatszolgáltatásban fel kell tüntetni.
(4) A (2) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet, valamint a kedvezményes időszakban kivett víz napi mennyiségét feltüntető, vízhasználó által aláírt dokumentumot a vízkészletjárulék adatszolgáltatáshoz mellékelni kell.
6/A. § Ha a vízhasználó több vízbeszerzési létesítménnyel rendelkezik, akkor a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mennyiséget sorrendben mindig a legalacsonyabb „g” szorzószámmal rendelkező vízbeszerzési létesítményre kell először figyelembe venni addig, amíg a vízhasználó a mentességet ki nem meríti.”

5. § Az R1. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § Az 1. melléklet 1. pont e) alpontjának „g” szorzószámot tartalmazó táblázata üresen hagyott mezőinél – tekintettel a 2. számú mellékletben meghatározott fogalmakra is – a gazdasági célú egyéb vízhasználatokra vonatkozó „g” szorzószámot kell alkalmazni.”

6. § Az R1. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § Nem kell alkalmazni az 1. melléklet 1. pont db) alpontjában meghatározott „t” szorzószámot a műszaki paraméterekkel bizonyított, víztakarékossági célú fejlesztések esetén, az erre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély módosításának jogerőre emelkedésétől számított 3 éven át.”
„9/A. § Az öntözési, valamint a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználónak nem kell alapjárulékot fizetni a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mértékig akkor sem,
a) ha a tényleges vízhasználat a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget túllépte, vagy
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget nem vette igénybe.
9/B. § Ha az öntözési, valamint a halgazdasági és rizstermelési célú vízhasználó a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés m), illetve n) pontja alapján termel ki vizet, akkor az így kitermelt víz mennyiségét a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában megadott mérték meghatározása során nem kell figyelembe venni.”
„11/A. § E rendeletnek a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelettel megállapított 4. §-át, 6. és 6/A. §-át, 7. §-át, 8/A. §-át, 9/A. és 9/B. §-át, valamint 1. és 2. mellékletét a 2017. évet érintő vízkészletjárulék fizetési kötelezettség teljesítésénél, nyilatkozattételnél és adatszolgáltatásnál kell először alkalmazni.
11/B. § Ez a rendelet a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.”

9. § (1) Az R1. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R2. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

10. § Az R1.

a) 4. §-ában a „g szorzószám” szövegrész helyébe a „„g” szorzószám, valamint a víztest túlterhelésre vonatkozó „t” szorzószám”,

b) 5. § (2) bekezdés b) pontjában a „nem mért” szövegrész helyébe a „számított”

szöveg lép.

11. § Hatályát veszti az R1. 8. §-a.

3. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet módosítása

12. § A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R2.) 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) Az öntözés céljából történő vízkivételek során a kivett víz mennyiségét meg kell határozni vízbeszerzési létesítményként
a) folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel,
b) felszín alatti vízkivétel esetén akkreditált kalibráló laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel, vagy
c) felszíni vízkivétel esetén hiteles vagy kalibrált vízállásmérővel vagy kalibrált vízhozam-mérővel.
(2) Több vízbeszerzési létesítményt csak akkor lehet összevontan mérni, ha azok vízkészletének jellege és vízminőségi kategóriája azonos.
(3) Ha a mérés műszaki szempontból és méréstechnikailag nem megoldható, akkor a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott számítást kell alkalmazni.”

13. § Az R2. a következő 69/A. §-sal egészül ki:

„69/A. § (1) Az öntözőtelep létesítményeit – a vízkorlátozási időszakot kivéve – úgy kell kialakítani, hogy az ellátandó terület tervezett vízszükséglete a szükséges időben és vízszintmagassággal biztosítható legyen.
(2) Öntözőtelepek esetében az állami tulajdonú vízilétesítmény területén elhelyezhető a szívócső, a vízkitermelést végző szivattyú és a legközelebbi birtokhatárig érő nyomócső. Az öntözéshez szükséges egyéb tartozék vagy berendezés csak az öntözőtelep területén helyezhető el.”

14. § (1) Az R2. 72. § (1) bekezdésben a „csepegtető öntözőtelepek” szövegrész helyébe a „csepegtető vagy mikroszórófejes öntözőtelepek”, valamint a „testekben” szövegrész helyébe a „testekben, szórófejekben, tartószerkezetekben” szöveg lép.

(2) Az R2. 72. § (2) bekezdésben az „a csepegtető testekhez” szövegrész helyébe az „a csepegtető testekhez, szórófejekhez” szöveg lép.

4. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet 2016. október 1-jén lép hatályba.

16. § E rendelet 3–11. §-a a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelethez



A vízkészletjárulék mértéke

    1.    A VKJ kiszámításának szabálya: VKJ = „V” (m3) X „A” (Ft/m3) X „m” X „t” X „g”.
a)    A „V” a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség.
b)    Az „A” alapjárulék mértékét a Vgtv. határozza meg.
c)    Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám „m” értéke:
ca)    mért vízhasználat esetében: 1,0,
cb)    számított vízhasználat esetében: 2,0.
d)    A „t” víztest-túlterhelési szorzó a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestek állapot minősítésére vonatkozó szorzószám, amelynek értéke:
da)    felszíni vízkivételnél a jó, vagy annál magasabb állapot vagy potenciál minősítéssel, valamint a jónál rosszabb állapotú, potenciálú – de nem mennyiségi okokra visszavezethető – minősítéssel rendelkező víztestek, vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból jó minősítéssel rendelkező víztestek esetében: 1,0.
db)    felszíni vízkivételnél a mennyiségi okokra visszavezethetően a jónál rosszabb állapotú vagy potenciálú felszíni víztestek vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél mennyiségi szempontból a gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében – a dc) alpont kivételével –: 1,2.
dc)    felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében a partiszűrésű vízkészletből történő vízhasználatok esetében: 1,0.
e)    Az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől függően a „g” szorzószám módosítja. A „g” szorzószám értékei a következők:

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

1.

Vízkészlet jellege

Vízhasználat jellege

2.

gyó-
gyá-
szati célú

közcélú

öko-
lógiai

Gazdasági célú

3.

ivóvíz

ön-
tözés

halgaz-
dálko-
dás és
rizs- terme-
lés

állat-
tartó telep

ener-
getika

meg-
újuló energia célú

víz-
erőmű

fürdő

egyéb

4.

Felszín alatti víz

gyógyvíz

minősített

1,0

5,0

 

5,0

 

 

 

 

 

 

5,0

10,0

5.

termálvíz

>vagy= 30 °C

1,0

1,0

 

3,0

 

5,0

 

 

2,0

 

3,0

7,5

6.

karszt- és hasadékvíz

I. oszt.

1,5

1,2

1,2

3,0

5,0

5,0

4,0

 

2,0

 

3,0

6,0

7.

II. oszt.

1,0

1,0

1,0

2,0

4,0

4,0

3,0

 

2,0

 

2,0

5,0

8.

III. oszt.

0,5

0,5

0,5

1,0

3,0

3,0

2,0

 

2,0

 

1,0

4,0

9.

rétegvíz

I. oszt.

1,5

1,0

1,0

3,0

3,8

3,8

3,5

 

1,5

 

3,0

5,0

10.

II. oszt.

1,0

0,8

0,8

2,0

2,5

2,5

2,0

 

1,5

 

2,0

4,0

11.

III. oszt.

0,5

0,5

0,5

1,0

1,5

1,5

1,0

 

1,5

 

1,0

2,0

12.

partiszűrésű víz

I. oszt.

1,5

1,0

0,4

3,0

3,5

3,5

3,5

 

0,2

 

3,0

4,0

13.

II. oszt.

1,0

0,8

0,4

2,0

1,3

1,3

2,0

 

0,2

 

2,0

3,0

14.

III. oszt.

0,5

0,5

0,4

1,0

1,0

1,0

1,0

 

0,2

 

1,0

1,0

15.

talajvíz

I. oszt.

1,0

1,0

0,5

1,5

2,0

2,0

1,5

 

0,5

 

1,5

3,0

16.

II. oszt.

0,5

0,7

0,5

1,1

1,5

1,5

1,1

 

0.5

 

1,1

2,0

17.

III. oszt.

0,5

0,5

0,5

1,0

1,0

1,0

1,0

 

0,5

 

1,0

1,5

18.

Felszíni víz

I. kat.

 

0,6

0,0

1,0

0,1

0,02

0,1

0,4

0,1

0,001

1,0

1,0

19.

II. kat.

 

0,7

0,0

1,1

0,2

0,04

0,2

0,4

0,1

0,001

1,1

2,0

20.

III. kat.

 

0,8

0,0

1,2

0,3

0,06

0,3

0,4

0,1

0,001

1,2

2,5

21.

IV. kat.

 

0,3

0,0

0,5

0,05

0,01

0,1

0,2

0,1

0,001

0,5

1,0


    2.    A felszín alatti vizek osztályba sorolása az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletnek megfelelően:

 

A

B

1.

I. oszt.

A vízkivételi helyen a víz minősége az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeknek megfelel.

2.

II. oszt.

A vízkivételi helyen a víz minősége kifogásolt minőségű ivóvíznek felel meg és üzemszerű kezeléssel, gazdaságosan ivóvíz minőségűre tisztítható.

3.

III. oszt.

A vízkivételi helyen a víz minősége az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeknek nem felel meg és üzemszerűen, gazdaságosan ivóvíz minőségűre nem tisztítható.


    3.    Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke a vízkészletjárulék kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák megjelölésével (a vízfolyások és állóvizek kategóriába sorolása a vízfolyásszakasz, illetve állóvíz hasznosítható természetes vízkészletének mennyiségére és a víz minőségére való tekintettel történt):
3.1.    Természetes vizek

 

A

B

1.

Kategória

Vízfolyás

2.

I.

Bodrog

3.

I.

Dráva

4.

I.

Duna

5.

I.

Hármas-Körös

6.

I.

Hernád

7.

I.

Lapincs

8.

I.

Maros

9.

I.

Mosoni-Duna a Rába betorkolása alatt

10.

I.

Mura

11.

I.

Rába

12.

I.

Sajó a Bódva betorkolása alatt

13.

I.

Sebes-Körös

14.

I.

Szamos

15.

I.

Tisza

16.

I.

Tisza-tó

17.

I.

Balaton

18.

I.

Keleti-főcsatorna

19.

I.

Hortobágy-Berettyó

20.

I.

Szarvas-Békésszentandrási-holtág

21.

II.

Berettyó

22.

II.

Bódva a Jósva-patak betorkolása alatt

23.

II.

Fehér-Körös

24.

II.

Fekete-Körös

25.

II.

Ipoly

26.

II.

Kettős-Körös

27.

II.

Kraszna

28.

II.

Lajta

29.

II.

Marcal a Torna-patak betorkolása alatt

30.

II.

Mosoni-Duna a Lajta és a Rába betorkolása között

31.

II.

Nádor-csatorna (Sárvíz)

32.

II.

Sajó a Bódva betorkolása felett

33.

II.

Sió a Nádor-csatorna betorkolása alatt

34.

II.

Túr a sonkádi osztómű felett

35.

II.

Zagyva a Tarna betorkolása alatt

36.

II.

Zala a Sárvíz-patak betorkolása alatt

37.

II.

Fertő tó

38.

II.

Velencei-tó

39.

II.

Almás-patak a Basali-árok betorkolása alatt

40.

II.

Bán-patak a Csodró-patak betorkolása alatt

41.

II.

Baranya-csatorna a Gödrei-vízfolyás betorkolása alatt

42.

II.

Batár-patak

43.

II.

Bódva a Jósva-patak betorkolása felett

44.

II.

Cuha (Bakony-ér) a Nyéki-ér betorkolása alatt

45.

II.

Cserta-patak a Berek-patak betorkolása alatt

46.

II.

Dombó-csatorna Tekeres-berki-patakbetorkolása alatt

47.

II.

Rima és Eger-patak a Villói-patak betorkolása alatt

48.

II.

Eger-víz a Vázsonyi-séd betorkolása alatt

49.

II.

Egyesített-övcsatorna

50.

II.

Fekete-víz (Dráva-vízgyűjtő)

51.

II.

Fényes-patak

52.

II.

Gaja-patak Bakonynána alatt

53.

II.

Galga-patak az Egres-patak betorkolása alatt

54.

II.

Egyesült-Gyöngyös és Gyöngyös a Keleti-ág betorkolása alatt

55.

II.

Gyöngyös-műcsatorna és Gyöngyös-patak a Szerdahelyi-patak betorkolása alatt

56.

II.

Hanság-főcsatorna az Ikva betorkolása alatt

57.

II.

Hejő-patak a Malomcsatorna kitorkolása alatt

58.

II.

Hejő–Szarda-övcsatorna

59.

II.

Hévíz-folyás

60.

II.

Ikva a Kardos-ér betorkolása alatt

61.

II.

Jósva-patak

62.

II.

Kapos a Füredi-árok betorkolása alatt

63.

II.

Karasica a Vasas-Belvárdi-vízfolyás betorkolása alatt

64.

II.

Kerka

65.

II.

Koppány-patak a Bedegkéri-árok betorkolása alatt

66.

II.

Lábodi-Rinya a Görgetegi-Rinya betorkolása alatt

67.

II.

Lendva

68.

II.

Lesence-patak a Németfalusi-árok betorkolása alatt

69.

II.

Lónyay-főcsatorna az Érpataki-főfolyás betorkolása alatt

70.

II.

Marcal a Hajagos- és Gerence-patakok betorkolása között

71.

II.

Mezőlaki-(Kis)-séd a Pápai-Bakonyér betorkolása alatt

72.

II.

Mór-Bodajki-vízfolyás a Sövénykúti-vízfolyás betorkolása alatt

73.

II.

Nyugati-övcsatorna a Koroknai-vízfolyás betorkolása alatt

74.

II.

Okor-Bükkösdi-víz az Okorköz-csatorna betorkolása alatt

75.

II.

Páhoki-övcsatorna

76.

II.

Pápai-Bakonyér Bakonyjákó alatt

77.

II.

Pécsi-víz a Bicsérdi-patak betorkolása alatt

78.

II.

Pinka

79.

II.

Principális-csatorna a Bakónaki-patak betorkolása alatt

80.

II.

Rábca

81.

II.

Répce

82.

II.

Fekete-árok és Babócsai-Rinya a Taranyi-Rinya betorkolása alatt

83.

II.

Ronyva-patak a Bózsva-patak betorkolása alatt

84.

II.

Sió a Kis-Koppány és a Nádor-csatorna betorkolása között

85.

II.

Sorok-Perint a Jáki-Sorok betorkolása alatt

86.

II.

Strém

87.

II.

Szinva-patak a Tatár-árok betorkolása alatt

88.

II.

Takta-övcsatorna

89.

II.

Tapolca-patak (Balaton-vízgyűjtő)

90.

II.

Taranyi-Rinya a Kivadári-határág betorkolása alatt

91.

II.

Tarna a Parádi-Tarna betorkolása alatt

92.

II.

Torna-patak a Csigere-patak betorkolása alatt

93.

II.

Veszprémi-Séd a Cinca-patak betorkolása alatt

94.

II.

Völgységi-patak a Hidasi-patak betorkolása alatt

95.

II.

Zagyva a Kövicses-patak és a Tarna betorkolása között

96.

II.

Zala a Szélvíz és a Sárvíz-patak betorkolása között

97.

II.

Zala-Somogyi-határárok a Nemesdédi-patak betorkolása alatt

98.

II.

Ráckevei-Soroksári-Duna

99.

II.

Dunavölgyi-főcsatorna

3.2.    A fenti táblázatban fel nem sorolt természetes vízfolyások a III. kategóriába sorolandóak, kivéve az öntözőrendszerek öntöző- és kettős működésű csatornáit, amelyek kategóriája az adott öntözőrendszer vízbázisát képező vízfolyás kategóriájával egyezik meg.
3.3.    Öntözőrendszerek

 

A

B

C

 

Kategória

Öntözőrendszer

Működési területével érintett vízügyi igazgatóság

1.

I.

Szigetközi mentett oldali öntöző és vízpótló rendszer

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

2.

I.

Mosoni-Duna öntöző és vízpótló rendszer

3.

I.

Kis-Rába öntöző és vízpótló rendszer

4.

III.

Által-ér öntöző és vízpótló rendszer

5.

II.

DTCS-DVCS (észak)

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

6.

II.

Kiskunsági-főcsatorna és DVCS hatásterülete

Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

7.

II.

Ferenc-csatorna szórvány

8.

II.

Margitta-szigeti öntözőrendszer

9.

III.

Lónyay öntözőrendszer (Érpataki-főfolyás 0–25,5 fkm; Kállay-főfolyás a Harangodi tározó alatt; Máriapócsi-főfolyás a Leveleki tározó alatt; Vajai-főfolyás a Vajai tározó alatt; Lónyay-főcsatorna 20,0–44,146 fkm)

Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

10.

II.

Öreg-Túr rendszer

11.

II.

Belfő-csatorna öntözőrendszer

12.

III.

Szamossályi tározó rendszer

13.

III.

Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos rendszer

14.

I.

Hernád-völgyi öntözőrendszer

Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

15.

I.

Taktaközi öntözőrendszer

16.

II.

Laskó-völgyi öntözőrendszerek

17.

II.

Gyöngyös-Nagyrédei öntözőrendszer

18.

III.

Eger-völgyi öntözőrendszer

19.

III.

Berettyó közvetlen

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

20.

II.

Tiszafüredi öntözőrendszer

21.

I.

Tiszalöki öntözőrendszer

22.

II.

Berettyó-Sebes-Körös köze

23.

II.

Tisza szórvány

24.

II.

Sebes-Körös jobb parti öntözőrendszer

25.

II.

Gástyási vízellátó rendszer

Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

26.

II.

Tiszafüredi vízellátó rendszer

27.

I.

Nagykunsági vízellátó rendszer

28.

II.

Tiszavárkonyi I. vízellátó rendszer

29.

I.

Jászsági vízellátó rendszer

30.

III.

Malomfok-Inándi öntözőrendszer

Kőrös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

31.

II.

Biharugrai öntözőrendszer

32.

III.

Kettős-Körös szórvány öntözőrendszer

33.

II.

Horgai öntözőrendszer

34.

II.

Szarvas-Kákai öntözőrendszer

35.

II.

Körösladányi öntözőrendszer

36.

III.

NK-XIV öntözőrendszer

37.

II.

Félhalmi öntözőrendszer

38.

II.

Décs-Fazekaszugi öntözőrendszer

39.

II.

Sebes-Körös szórvány öntözőrendszer

40.

II.

Hármas-Körös szórvány öntözőrendszer

41.

II.

Élővíz-csatorna öntözőrendszer

42.

I.

Szarvasi Holtág közvetlen öntözőrendszer

43.

II.

Dögösi öntözőfürt

44.

I.

Hortobágy-Berettyó szórvány

45.

III.

Berettyó szórvány

46.

II.

Algyői öntözőrendszer

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

47.

II.

Apátfalva-Mezőhegyesi öntözőrendszer

48.

II.

Atkai öntözőrendszer

49.

II.

Csanyteleki öntözőrendszer

50.

II.

Dongéri öntözőrendszer

51.

II.

Gyálai öntözőrendszer

52.

II.

Hódmezővásárhelyi öntözőrendszer

53.

II.

Kákási öntözőrendszer

54.

II.

Kurcai öntözőrendszer

55.

II.

Maros balparti öntözőrendszer

56.

II.

Maros jobb parti öntözőrendszer

57.

II.

Mindszent-Székkutasi öntözőrendszer

58.

II.

Nagytőkei öntözőrendszer

59.

II.

Szarvas-Kákai öntözőrendszer

60.

II.

Tisza-kisvízfolyás öntözőrendszer

61.

II.

Szárazér-Élővizi 1. öntözőrendszer

62.

II.

Szárazér-Élővizi 2. öntözőrendszer

63.

II.

Vidre-éri öntözőrendszer

3.4.    A IV. kategória: A vízkivételi helyen a víz minősége egy vagy több paraméter tekintetében meghaladja a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet (a továbbiakban: 10/2010. VM rendelet) 1. mellékletében közölt, az elsőbbségi anyagokra és bizonyos egyéb szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi határértékek figyelembevételével a következő küszöbértéket:
3.4.1.    ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre maximálisan megengedhető koncentrációt és éves átlag értéket is tartalmaz, akkor a szennyezőanyag mennyisége meghaladja a maximális és az éves átlag érték különbségének felével megnövelt értékét;
3.4.2.    ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre csak maximálisan megengedhető koncentrációt tartalmaz, akkor annak 50%-át meghaladó értékét;
3.4.3.    ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre csak éves átlag értéket tartalmaz, akkor az átlagérték kétszeresét.
”

2. melléklet a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelethez


A VKJ kiszámításának szempontjából:

1. gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozását. Ezen belül:
1.1. állattartó telepi vízhasználat: üzemi körülmények között végzett állattartás vízigényének kielégítése,
1.2. ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírja az ivóvízminőség használatát, ideértve a gyógyvíznek minősülő ásványvizek palackozását is,
1.3. egyéb vízhasználat: minden más, a gazdasági célú vízhasználat jellegek között az 1. számú melléklet 1. pont e) alpontjában szereplő táblázatban külön nem nevesített gazdasági célú vízhasználat,
1.4. energetikai vízhasználat: fosszilis, nukleáris és biomassza energiaforrásból, villamosenergia előállításához kapcsolódó felszíni vízhasználat,
1.5. fürdővízhasználat: a nem gyógyfürdők teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb – a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló – víz igénybevétele,
1.6. halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat: a természetes vizek halállományának védelméhez, megújításához és hasznosításához, valamint az egyéb haltermelési, horgászati tevékenységekhez kapcsolódó vízhasználat, beleértve az ilyen célra tervezett és engedélyezett mesterséges létesítmények vízigényének kielégítését vízfeltöltést, vízpótlást és lecsapolást biztosító műtárgyakat, valamint a rizstermelési célú vízhasználat,
1.7. öntözési célú vízhasználat: a természetes csapadék pótlása céljából a felszíni víz, valamint a felszín alatti víz kijuttatása mesterséges módon a növénytermesztés hatékonyságának növelése, illetve a gyep művelési ágba tartozó területek fenntartása érdekében,
1.8. vízerőművi vízhasználat: vízerőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség,
1.9. megújuló energia célú vízhasználat: a felszíni vagy felszín alatti vízkészletnek kizárólag a hőenergiáját hasznosító vízhasználat, a vízkészlet hőmérsékletétől függetlenül, továbbá a biomassza kizárólag hőhasznosításhoz kapcsolódó vízhasználata,
2. gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;
3. idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a vízkivételt az évnek csak meghatározott időszakában végzi;
4. közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, beleértve a saját célú ivóvízműből történő ivóvízhasználatot, továbbá a környezet-higiénés (köztisztasági) vízhasználat;
5. lekötött vízkészlet: a vízjogi engedélyben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint az engedélyben megjelölt vízigény, illetve felhasználható vízmennyiség, továbbá vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése esetén az engedély szerint felhasználható vízmennyiség;
6. ökológiai vízhasználat: a Vgtv. 1. számú melléklet 44. pontjának is megfelelően a természetes vagy természetközeli, veszélyeztetett vagy károsodott, vízi vagy víztől függő ökoszisztémák természetvédelmi célú helyreállításához szükséges vízmennyiség biztosítása;
7. vízkészlet: meghatározott helyen, térrészben, adott időpontban vagy időszakban mérhető, vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m3), vagy időegység alatti vízforgalom (m3/év, m3/s stb.).”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. október 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére