384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában a földügyi igazgatás kiterjed a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kijelölő rendelet) 1. §-ában felsorolt feladatok ellátására.

2. § (1)¹ A földügyi igazgatási eljárásokban a beadvány postai úton történő benyújtása esetén a küldeményen fel kell tüntetni az ingatlanügyi hatáskörében eljáró illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló MvM utasítás szerinti, e rendelet alapján földügyi igazgatási, valamint telekalakítási hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységét. A szervezeti egység feltüntetésének hiányában a beadvány kezelésére a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 38/B. §-a irányadó.

(2)² Az (1) bekezdés szerinti feladatokat érintő egyes eljárásokat, valamint a küldeményen feltüntetendő szervezeti egységek nevét és címét közzé kell tenni az ingatlan-nyilvántartásért és térképészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), továbbá a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a kormányhivatalok, valamint a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján.

3. § (1)⁴

(2)⁵

(3)⁶

(4)⁷

(5)⁸

(6)⁹

(7) Ha a föld bírósági végrehajtási árverésének vagy árverésen kívüli eladásának a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 139. §-ában foglalt feltételei 2014. március 14. napját követően következtek be vagy már azt megelőzően bekövetkeztek, de a föld értékesítése még nem történt meg, a Vht. 306. § (2) bekezdésével összhangban a föld kizárólag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 35. §-a szerinti árverésen értékesíthető, és a tulajdonjog csak ilyen árverés alapján jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(8)¹⁰ Peres, illetve nemperes eljárások során az ingatlan tulajdonszerzése tárgyában hozott bírósági döntés – ide nem értve a (9) bekezdésben meghatározott eseteket – alapján, a bírósági döntésben szereplő föld tulajdonjogának az ott meghatározott személy javára történő bejegyzéséhez a kormányhivatal által a 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiállított, szerzési képességet igazoló – 30 napnál nem régebbi – hatósági bizonyítvány is szükséges. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy a szerzési képességet igazoló hatósági bizonyítvány nem került becsatolásra, a bírósági döntés által jogot szerzőt a hiányosság pótlására szólítja fel.

(9) A (8) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a bíróságnak az elbirtoklásról, illetve a tulajdonjog átruházásáról szóló egyezségnek a bíróság általi jóváhagyásáról szóló döntése alapján történő tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárás során.

5. § (1)¹² A választási eljárásról szóló törvényben meghatározott, a helyrajzi szám megváltoztatására vonatkozó tilalom betartása érdekében a kormányhivatal az ingatlan helyrajzi számát érintő telekalakítási, illetve ingatlan-nyilvántartási eljárás során ellenőrzi, hogy az adott ingatlan címében szerepel-e a megváltoztatásra kerülő helyrajzi szám.

(2) Az ingatlan címadatában változást eredményező telekalakítási engedély megadására, illetve a helyrajzi szám változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére (ideértve a térképi adatbázisban történő változásvezetést is) csak a választási eljárásról szóló törvény szerinti határidőt követően kerülhet sor.

(3) A telekalakítási, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás végzéssel történő felfüggesztése helyett a kérelmezőt írásban kell értesíteni az eljárás lefolytatásának törvényi akadályáról.

7. § (1)¹⁴ A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás hivatalból, a kormányhivatal észlelése alapján, a tulajdonos vagy vagyonkezelő bejelentésére (amennyiben ingatlanrendező földmérő jogosultsággal rendelkező személy által készített szakvéleményt mellékel), vagy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott földmérési jogosultsággal rendelkező személy bejelentésére indul.

(2)¹⁵

(3)¹⁶

(4)¹⁷

12. §²¹ (1) Az érintett ingatlan tulajdoni lapjára fel kell jegyezni az ingatlanügyi hatósági határozat elleni keresetlevél benyújtásának a tényét.

(2) Az ingatlan határvonalát vagy területét érintő keresetlevelet az ingatlanügyi hatósági határozat elleni keresetlevél benyújtása tényének feljegyzésével egyidejűleg meg kell küldeni valamennyi érintett ingatlan tulajdonosának is.

18. §²⁶ A termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott eljárásokban a döntés szóban nem közölhető.

20. § A termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott, a földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jogot a kormányhivatal gyakorolja.

21. § (1)²⁸ A telekalakítási engedélyezési eljárás kérelemre induló eljárás.

(2)²⁹

(3) A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat:

(4)³¹

(5)³² A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet papír alapon írásban, vagy az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben kitöltendő elektronikus űrlapon lehet előterjeszteni az E-ügyintézési tv. 10. §-ának megfelelően. A kérelemnek (a továbbiakban: telekalakítási kérelem) a következő adatokat kell tartalmaznia:

(6)³³

(7)³⁴ A telekalakítási kérelemhez mellékelni kell a telekalakítási dokumentációt, amely a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt munkarészeket tartalmazza, a telekalakítás céljának függvényében.

(8) Telekalakítási dokumentációt

(9)³⁵ Ha a telekalakítási dokumentációt a (8) bekezdés b) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személy készíti, a dokumentáció minőségét, valamint a tartalmi és pontossági előírásoknak való megfelelőségét a (8) bekezdés a) pontja szerinti jogosultsággal rendelkező szakember tanúsítja.

(10)³⁶ Azokra az ingatlanokra, amelyek a kisajátítási hatóság határozata alapján a kisajátítást kérő tulajdonába kerülnek és a kisajátítási tervben szerepelnek, az (1) bekezdés szerinti telekalakítási eljárás helyett a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.

(11)³⁷

22. § Telekalakítási eljárás során a birtokösszevonási cél a telekcsoport újraosztás esetén valósul meg, amennyiben az eljárást megelőzően a tulajdonos tulajdonát képező és egymástól távol elhelyezkedő földrészletek

23. §³⁸ (1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező földrészletet vagy földrészleteket érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van bejegyezve, a telekalakítási kérelmet vissza kell utasítani.

(2) A telekalakítási engedély és a hozzá tartozó telekalakítási dokumentáció az engedélyező határozat véglegessé válásától számított egy évig érvényes. A telekalakítási hatóság a telekalakítás engedélyezése esetén a változási vázrajzot „A telekalakítást a … számú határozatban foglaltak szerint engedélyeztem. Az engedély a hozzá tartozó változási vázrajzzal együtt a határozat véglegessé válásától számított egy évig érvényes.” záradékszöveggel látja el. A telekalakítási engedély véglegessé válásával egyidejűleg a változási vázrajzot az ingatlanügyi hatóság újrazáradékolja.

(3) Ha a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése folyamatban lévő bírósági eljárás miatt nem történt meg, az ügyfél kérelmére a telekalakítási hatóság – ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs – érvényességi idején belül egy alkalommal a telekalakítási engedélyt egy évre meghosszabbítja, valamint a változási vázrajzot újrazáradékolja. A kérelemhez a bíróság által érkeztetett keresetlevelet csatolni kell.

(4) Ha a telekalakítás vasútként nyilvántartott földrészletet érint, a telekalakítási kérelemhez mellékelni kell a vasút – a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti – pályahálózat-működtetőjének a hozzájárulását.

(5) Ha a telekalakítás az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.)Korm. rendelet 19. § 10. pont c)–n) alpontjában meghatározott közérdekű használati joggal terhelt földrészletet érint, a telekalakítási kérelemhez mellékelni kell a bejegyzett jog jogosultjának a hozzájárulását. A hozzájáruló vagy hozzájárulást megtagadó nyilatkozatot a telekalakítás alapjául szolgáló, záradékolt változási vázrajz alapján kell kiadni.

(6) Ha a kérelmező igazolja, hogy a jog jogosultját 15 napos határidő tűzésével nyilatkozattételre felhívta, és nyilatkozik arról, hogy a jog jogosultja a kitűzött határidőn belül nem nyilatkozott, a nyilatkozatot megadottnak kell tekinteni.

(7) Ha az (5) bekezdésben meghatározott jognak a telekalakítás céljára készült változási vázrajzon történő feltüntetése megfelel a jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése alapjául szolgáló okiratnak, az (5) bekezdésben meghatározott hozzájárulást nem lehet megtagadni.

(8) Ha a telekalakítással érintett ingatlan tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott jog változására vonatkozó kérelmet nyújtanak be az ingatlanügyi hatósághoz, az érintett jogot a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a jog változására irányuló eljárás alapját képező változási vázrajz szerint kell továbbvezetni.

(9) Ha a telekalakítás meglévő közút területét érinti, a telekalakítási kérelemhez mellékelni kell a közút kezelőjének hozzájárulását.

(10) Ha a telekalakítás meglévő állandó, ideiglenes működésű repülőtér területét érinti, a telekalakítási kérelemhez mellékelni kell a repülőtér üzemeltetőjének hozzájárulását.

(11) A telekalakítási engedélyezési eljárásban a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a 23/B–23/D. §-ban meghatározott szakkérdéseket is vizsgálnia kell.

(12) Az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolata képezi a szakkérdések vizsgálatának alapját.

23/B. §⁴⁰ (1)⁴¹ A telekalakítási engedélyezési eljárásokban vizsgálni kell – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve –, hogy a telekalakítás

(2) Nem kell vizsgálni a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelést a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 17. pontja szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek birtokösszevonási céllal történő telekalakításánál 50 hektárig, azzal a feltétellel, hogy a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területnél, ide nem értve a táblán belüli megközelítés céljából kialakítandó utakat.

(3) A telekalakítási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett telekalakítás az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg.

23/C. §⁴² (1) A telekalakítási engedélyezési eljárásokban, ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelynek helyrajzi száma

(2) A kulturális örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelmével kapcsolatos jogszabályokban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(3) Ha a műemlék ingatlant érintő telekalakítási engedélyezési eljárásban az együttes vagy összetartozó védett érték megállapítása az örökségvédelmi hatósági nyilvántartástól eltérő tény vagy körülmény megítélésétől függ, a szakkérdés vizsgálatához szakértőként a nyilvántartást vezető hatóság rendelhető ki.

23/D. §⁴³ (1) A telekalakítási engedélyezési eljárásokban a (2) bekezdésben meghatározott közlekedésbiztonsági szakkérdéseket is vizsgálni kell, amennyiben a telekalakítás víziutak medrét és a kikötők, átkelők, vízpartok és vízterületek telkét érinti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közlekedésbiztonsági szakkérdés vizsgálata arra irányul, hogy a tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul a polgári célú vízi közlekedést, valamint a hajózási létesítmények működését. Ha a szakkérdés elbírálására a telekalakítási hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára szakértőként Budapest Főváros Kormányhivatala rendelhető ki.

23/E. §⁴⁴ (1) A telket – a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése, valamint erdő művelési ág esetén a telekfelosztás és telekcsoport újraosztása kivételével – úgy kell kialakítani, hogy a kialakuló telkek közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetőek legyenek.

(2) Magánút és közmű műtárgy elhelyezésének céljára szolgáló telek kialakítása esetében a helyi építési szabályzatban előírt építési övezet, övezet szerinti rendeltetés céljára szolgáló telek méretére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni. A magánút kialakítása a szomszédos telek beépíthetőségét nem korlátozhatja, a magánút közúti csatlakozását biztosítani szükséges, és a helyi építési szabályzat magánútra vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni kell.

(3) Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, valamint a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete, beépítettsége nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.

(4) A telekalakítás – a (3) bekezdésben foglaltakon túl – abban az esetben is engedélyezhető, ha a telekalakítási engedély iránti kérelemben szereplő új telekméretek – a telekalakítás előtti állapothoz képest – a helyi építési szabályzat szerinti jogszerű állapotnak való jobb megfelelést segítik elő.

(5) Ha az építésügyi jogszabályoknak megfelelő telekalakítás a telken álló épületet, melléképítményt részekre osztaná, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az épületet, melléképítményt vagy annak a telekalakítással egy telekre eső részét elbontják, áthelyezik, vagy ha az épületet, melléképítményt a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, továbbá az épületgépészeti és a villamosenergia-hálózat, a közmű-becsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké alakítják át. Amennyiben a telekalakítási engedély iránti kérelem benyújtásakor az elbontás, áthelyezés vagy külön-külön építménnyé alakítás követelménye nem teljesül, az engedély iránti kérelmet el kell utasítani.

(6) Telekalakítással érintett beépített vagy a 23/H. § szerint beépítésre tervezett telek esetében a helyi építési szabályzat részét képező szabályozási terven jelölt építési övezethatár és övezethatár – a műemlék telke kivételével – kötelezően kialakítandó telekhatárt jelöl.

23/F. §⁴⁵ (1) A tömbtelken a már meglévő épületek részére úszótelkek alakíthatók ki.

(2) Az úszótelket úgy kell kialakítani, hogy az magába foglalja legalább

(3) Az úszótelek kialakításának feltétele az épület önálló közműcsatlakozásának biztosítása.

23/G. §⁴⁶ (1) Ha a telek területe a vonatkozó előírások szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, – a területre vonatkozó helyi építési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – nyúlványos telek is kialakítható.

(2) A nyúlványos telek területének a nyúlvány nélkül is meg kell felelnie a helyi építési szabályzat legkisebb telekterületre vonatkozó előírásának.

(3) A nyúlvány – a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – 3 méternél keskenyebb, építési telek esetén – helyi építési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – 50 méternél hosszabb nem lehet.

(4) Kettőnél több nyúlványos telek egymás melletti nyúlvánnyal nem alakítható ki.

23/H. §⁴⁷ (1) A telekalakítási eljárásban a kérelem részeként nyilatkozni kell a telekalakítással érintett földrészleten történő tervezett épületelhelyezésről és a folyamatban lévő építési tevékenységről. Ha folyamatban van vagy tervezett az építési tevékenység, a kérelemhez mellékelni kell – ha rendelkezésre áll – a végleges építési engedélyhez tartozó, záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció részét képező helyszínrajzot vagy az egyszerű bejelentési dokumentáció részét képező helyszínrajzot.

(2) Ha kormányrendeletben meghatározott honvédelmi és katonai célú ingatlant érintő telekalakítási eljárásban a kijelölt eljáró hatóság nem rendelkezik a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szakkérdések elbírálásához szükséges információkkal, adatokkal vagy szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára az eljárással érintett ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal ingyenesen szakértőként rendelhető ki.

23/I. §⁴⁸ (1) Amennyiben az Étv. 23. § (1) bekezdése szerinti jogszabályi vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a telekalakítással érintett területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat – vagy ha a helyi építési szabályzat a telekalakítási követelményeket nem tartalmazza teljeskörűen –, telket alakítani csak úgy lehet, ha

(2) A (3) bekezdésben foglalt esetben településrendezési szakkérdésként vizsgálni kell a telekalakítással érintett telek kialakult állapothoz történő illeszkedését.

(3) A kialakult állapothoz történő illeszkedés a telekalakítás során akkor teljesül, ha

(4) Az illeszkedésnél az ingatlan-nyilvántartásban már feltüntetett vagy jogszerűnek tekintendő épületeket kell figyelembe venni.

(5) A helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül a kialakult állapotra vonatkozó (1)–(4) bekezdés szerinti szabályok közvetlen érvényesítése érdekében.

25. § (1)⁵⁰ Nem minősül telekalakítási eljárásnak a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) kérelmére induló olyan megosztási eljárás, amely a Nemzeti Földalapba tartozó, kizárólagos állami tulajdonban lévő földrészlet árverés útján történő értékesítése céljából az erdő művelési ágú alrészlet önálló ingatlanná alakítására és a változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányul.

(2)⁵¹ Az (1) bekezdés szerinti eljárást a földrészlet fekvése szerint területileg illetékes telekalakítási hatóságként eljáró kormányhivatal folytatja le.

(3)⁵² A megosztáshoz szükséges földmérési munkarészeket az NFK által az árverési értékesítés során közzétett hirdetményben is szereplő ingatlan-nyilvántartási adatok alapján kell elkészíteni, és a változást az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajz alapján kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni azzal, hogy a változási vázrajz elkészítéséhez helyszíni felmérés nem szükséges.

(4)⁵³ Az (1) bekezdés szerinti, az ahhoz kapcsolódó művelési ág változási, valamint a változás bejegyzésére irányuló eljárást rangsorban megelőző kérelmek elbírálására irányuló valamennyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.

26. § (1)⁵⁴

(2)⁵⁵

(3)⁵⁶

27. § (1)⁵⁷ A kormányhivatal az ügyfél erre irányuló kérelmére, valamint a bíróság vagy közjegyző megkeresésére hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy az ügyfél földművesnek minősül vagy a Földforgalmi tv. 10. §-a alapján a föld tulajdonjogát megszerezheti, továbbá megfelel a Földforgalmi tv. 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és nem állnak fenn a Földforgalmi tv. 27. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt elutasítási feltételek. A hatósági bizonyítvány a föld tulajdonjogának megszerzésére nem jogosít, az csak

(2)⁵⁸ Az (1) bekezdés a) pont alapján az árverésen történő részvételhez kiállított hatósági bizonyítvány tartalmazza a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, legfeljebb 20 km-es távolságra vonatkozó feltétel fennállását.

(3)⁵⁹ A hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, továbbá az árverezésre kerülő vagy a bírósági döntés alapján történő tulajdonjog bejegyzéssel, illetve a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 7. § (4) bekezdése vagy a 8. § (1) bekezdése szerinti vételi joggal érintett föld fekvésének települését és helyrajzi számát, valamint a szerzéssel érintett tulajdoni hányadot.

(4)⁶⁰ A hatósági bizonyítvány kiállítása során a kormányhivatal az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai szerint jár el.

28. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

29. § Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra az eljárás megindulásakor hatályban lévő jogszabályokat kell alkalmazni.

30. §⁶¹ Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek az okirati ellenjegyzésre vonatkozó szabályait az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a 2018. január 1-jén vagy azt követően ellenjegyzett okiratokra kell alkalmazni. E rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

31. §⁶² (1) E rendeletnek a telekalakítási eljárást érintően egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 735/2021. (XII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 23/B. §-át a Módr1. hatálybalépésekor⁶³ folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

32. §⁶⁴ E rendeletnek az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 23/B. § (1) bekezdését, valamint 23/E–23/I. §-át a Módr2. hatálybalépésekor⁶⁵ folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.