63/2016. (XII. 29.) NGM rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról¹

2017.01.01.

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím tekintetében a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 104. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3. alcím és az 1. melléklet tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 182. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 4. alcím tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az 5. alcím tekintetében a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 6. alcím tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés c) és f)–g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 7. alcím tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § f) pontjában és 82/A. § (1) bekezdés d)–f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt H) táblázat B:5 mezőjében meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 8. alcím tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (30) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 9. alcím és a 2. melléklet tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82/A. § (1) bekezdés a) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt H) táblázat B:5 mezőjében meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 10. alcím és a 3. melléklet tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt H) táblázat B:5 mezőjében meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 11. alcím tekintetében az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 119. § (1) bekezdés 1., 6., 9–11., 13. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló
16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosítása

1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet 3. § (2) és (3) bekezdésében, 4/A. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében és 8. § (5) bekezdésében a „10032000-01907003 NAV Állami kezességbeváltás folyósítási számla” szövegrész helyébe a „10032000-01907034 Kincstár Állami kezességbeváltás folyósítási számla” szöveg lép.

2. A költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet módosítása

2. § A költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet

a) 4. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: a NAV) 10032000-01907003 számú Állami Kezességbeváltás folyósítási számla” szövegrész helyébe a „10032000-01907034 Kincstár Állami kezességbeváltás folyósítási számla” szöveg,

b) 4. § (5) bekezdésében a „NAV-ot” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalt” szöveg

lép.

3. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, a díj megfizetésének és visszatérítésének módjáról és részletes feltételeiről, valamint a döntési eljárás részletes szabályairól szóló 39/2006. (XII. 25.) PM rendelet módosítása

3. § A feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, a díj megfizetésének és visszatérítésének módjáról és részletes feltételeiről, valamint a döntési eljárás részletes szabályairól szóló 39/2006. (XII. 25.) PM rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. § (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó a feltételes adómegállapítás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a melléklet szerinti tartalommal, magyar nyelven nyújthatja be a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (a továbbiakban: minisztérium).”

4. § Az R1. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A díjat a minisztérium 10032000-01460658 számú számlájára kell befizetni.”

5. § Az R1. 6. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartásba vett kérelem és mellékletei eljárásjogi szempontú vizsgálatát a minisztérium adóigazgatásért felelős szervezeti egysége végzi el.”

6. § Az R1. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § A határozattervezetet a főfelelős szervezeti egység – az ügykörében érintett szervezeti egység (egységek) álláspontját figyelembe véve – készíti elő. A határozattervezet eljárásjogi szempontú vizsgálatát a minisztérium adóigazgatásért felelős szervezeti egysége végzi el.”

7. § Az R1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

8. § Az R1.

a) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „a főfelelős szervezeti egység –” szövegrész helyébe az „az ügylet tárgya szerint illetékes szervezeti egység (a továbbiakban: főfelelős szervezeti egység) –” szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „amelyet 4 példányban, magyar” szövegrész helyébe az „amelyet magyar” szöveg,

c) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „bekezdés e) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdés f) pontja” szöveg

lép.

9. § Hatályát veszti az R1.

a) 1. §-a,

b) 4. § (2) bekezdése,

c) 6. § (2) bekezdése,

d) 10. §-a,

e) 11. §-a,

f) 12. §-a,

g) 14. §-át megelőző alcíme.

4. A kiemelt adózók kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról szóló 4/2012. (II. 14.) NGM rendelet módosítása

10. § A kiemelt adózók kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról szóló 4/2012. (II. 14.) NGM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak minősül az adózó, ha az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszer-végelszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás alatt nem áll, illetve nem törölt adószámú és

a) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) alkalmazásában – kivéve az Art. 52. § (11) bekezdését –, adóteljesítményének értéke a 895 000 000 forintot elérte;

b) az Art. 52. § (11) bekezdése alkalmazásában adóteljesítményének értéke a 199 000 000 forintot elérte, és az adóévet megelőző év szeptember 1-jén havonkénti általános forgalmi adó bevallásra volt kötelezett.”

11. § Az R2. 1. §-ában az „eljárás alatt nem álló” szövegrész helyébe az „eljárás alatt nem álló, illetve nem törölt adószámú” szöveg lép.

5. Az Európai Unió területére belépő, vagy azt elhagyó készpénz ellenőrzésének végrehajtásáról, annak részletes szabályairól, valamint a kiszabott bírság bevételezésének rendjéről szóló
35/2013. (IX. 3.) NGM rendelet módosítása

12. § Az Európai Unió területére belépő, vagy azt elhagyó készpénz ellenőrzésének végrehajtásáról, annak részletes szabályairól, valamint a kiszabott bírság bevételezésének rendjéről szóló 35/2013. (IX. 3.) NGM rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vámhatóság az ideiglenes biztosítási intézkedésként, valamint a Törvény 4. § (3) bekezdése szerint visszatartott készpénzt (a továbbiakban: készpénz) az intézkedés foganatosítását követő 5 munkanapon belül köteles a Kincstár illetékes területi szerve részére beszállítani, és egyidejűleg írásban kezdeményezi a Kincstár által jegyzett és forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár deviza letéti számláján történő letétbe helyezését, valamint a Kincstár által nem jegyzett és nem forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár általi őrzését és kezelését.”

6. A taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló 49/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosítása

13. § A taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló 49/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e fejezetben szabályozott hatósági eljárásokban a mérésügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) jár el.”

14. § Az R3.

a) 3. § (1) bekezdésében, 11. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 12–15. §-ában, 16. § (4) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 21. §-ában, 45. § (2) és (3) bekezdésében az „az engedélyező hatóság” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatal” szöveg,

b) 6. § (1) bekezdésében a „Hatósághoz” szövegrész helyébe a „Kormányhivatalhoz” szöveg,

c) 9. § (1) bekezdésében, 20. § nyitó szövegrészében, 21. §-ában az „Az engedélyező hatóság” szövegrész helyébe az „A Kormányhivatal” szöveg,

d) 10. §-ában, 16. § (1) bekezdésében az „az engedélyező hatóság” szövegrészek helyébe az „a Kormányhivatal” szöveg,

e) 16. § (3) bekezdésében az „az engedélyező hatósághoz” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatalhoz” szöveg,

f) 43. § (2) bekezdésében az „az MKEH 10032000-00282448-00000000” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatal 10023002-00309653-00000000” szöveg,

g) 2. melléklet A) A taxaméterekre vonatkozó műszaki követelmények rész 4. pontjában, E) A taxaméter üzembe helyezésére, szervizelésére, használatára vonatkozó további szabályok rész 3. pontjában az „az MKEH” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatal” szöveg,

h) 2. melléklet E) A taxaméter üzembe helyezésére, szervizelésére, használatára vonatkozó további szabályok rész 1. pontjában a „8/2006. (II.27.) GKM rendelet szerinti megfelőségértékelési eljárás lefolytatását követően, vagy a mérésügyi hatóság hitelesítését követően” szövegrész helyébe a „43/2016. (XI. 23.) NGM rendelet szerinti megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását követően” szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti az R3.

a) 43. § (4) bekezdése,

b) 45. § (4) bekezdése.

7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál foglalkoztatottak alkalmassági vizsgálatáról, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete által nyújtott egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultakról szóló 73/2013. (XII. 30.) NGM rendelet módosítása

16. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál foglalkoztatottak alkalmassági vizsgálatáról, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete által nyújtott egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultakról szóló 73/2013. (XII. 30.) NGM rendelet (a továbbiakban: R4.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„a) alkalmassági kategória: a pénzügyőr, a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait ellátó kormánytisztviselő (a továbbiakban: civil pénzügyi nyomozó), valamint a pénzügyőrnek, a civil pénzügyi nyomozónak jelentkező személy egészségkárosító kockázatok alapján történő besorolása;”

17. § Az R4. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon foglalkozás-orvostan vagy üzemorvostan (a továbbiakban együtt: foglalkozás-orvostan) szakorvosi képesítéssel rendelkező szakorvos, vagy az egészségügyi alkalmasság-vizsgálatban szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, vagy foglalkozás-orvostan szakorvosjelölt foglalkozás-orvostan szakorvos felügyelete mellett (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügyi orvos) végzi. A pszichikai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon pszichológus végzi. A fizikai alkalmasság vizsgálatát első fokon a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló Korm. rendelet szerinti, egészségmegőrző és sportfoglalkozások (edzésprogramok) vezetésére jogosító képesítéssel rendelkező foglalkoztatott (a továbbiakban: sportszakmai képesítéssel rendelkező személy) végezheti.”

18. § Az R4. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fizikai alkalmassági vizsgálat a NAV KEKI szervezésében kerül lefolytatásra.”

19. § Az R4. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően nem kell időszakos fizikai alkalmassági vizsgálaton részt venni, ha a pénzügyőr

a) az 50. életévét betöltötte,

b) nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos szolgálati jogviszonyhoz, illetve rendészeti szakvizsgához kötött munkaköreiről, továbbá az alapfokú és középfokú szaktanfolyammal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 40/2014. (XII. 29.) NGM rendelet [a továbbiakban: 40/2014. (XII. 29.) NGM rendelet] 1. mellékletében meghatározott munkakörben kerül foglalkoztatásra, vagy

c) a 40/2014. (XII. 29.) NGM rendelet 1. mellékletében meghatározott beosztott zenész, zenész, kiemelt zenész, szólamvezető zenész, kiemelt szólamvezető zenész, karmester munkakörökben foglalkoztatott.”

20. § Az R4. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jelölt, illetve a foglalkoztatott, akinél a 3. mellékletben meghatározott

a) egészségügyi alkalmasságot kizáró okok esetén legalább egy,

b) pszichikai alkalmasságot kizáró okok esetén

ba) 1. és 2. pontokban felsorolt okok közül legalább kettő, vagy

bb) 3–8. pontokban felsorolt okok közül legalább egy

kizáró ok fennáll, szolgálati jogviszonyba nem vehető fel, illetve szolgálati jogviszonyát meg kell szüntetni.”

21. § Az R4. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A négy kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése alapján, ha a pénzügyőrnél a 2. melléklet I. kategória b)–c) és h)–i) pontjában meghatározott feltételek bármelyike fennáll, továbbá valamennyi hivatásos jogviszonyba jelentkező esetében a minősítés:

a) 60 pontig „Fizikailag alkalmatlan”,

b) 61 ponttól „Fizikailag alkalmas”.”

22. § Az R4. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a pénzügyőr a fizikai alkalmassági követelményt a felmérés során nem teljesíti, az ismételt állapotfelmérésre hat hónapon belül egy alkalommal kerülhet sor, amelyre az előző felmérést követően legkorábban 30 naptári nap elteltével kerülhet sor. Ha a pénzügyőr az ismételt fizikai alkalmassági vizsgálat során sem teljesíti a fizikai felmérés követelményeit, vagy arra a 17. § (4) bekezdésben meghatározott „Egészségileg alkalmas” minősítés megszerzését követő hat hónapon belül nem került sor, „Fizikailag alkalmatlan” minősítést kap.”

23. § Az R4. 25. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A felülvizsgálatra rendelt személy a FÜV Bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekintetni, ha a vizsgált személy:)

„c) előzetesen írásban úgy nyilatkozik, hogy a FÜV Bizottság előtt egyéb előrelátható akadályoztatása miatt nem tud megjelenni, és a nyilatkozatot a FÜV Bizottság jóváhagyja és erről a felülvizsgálatra rendelt személyt értesíti.”

24. § Az R4.

a) 7. § (1) bekezdésében, 9. § (2) bekezdés a) pontjában valamint 22. § (2) és (3) bekezdésében a „foglalkozástan-orvostan szakorvos” szövegrész helyébe a „foglalkozás-egészségügyi orvos” szöveg,

b) 29. § (2) bekezdésében a „foglalkozástan-orvostan szakorvosának” szövegrész helyébe a „foglalkozás-egészségügyi orvosának” szöveg,

c) 31. § (1) bekezdésében a „foglalkozástan-orvostan szakorvosa” szövegrész helyébe a „foglalkozás-egészségügyi orvosa” szöveg,

d) 4. melléklet V. pont a) és b) alpontjában foglalt táblázatban a „41–49 év között” szövegrész helyébe a „41 év felett” szöveg

lép.

8. Az üzemeltető részére nyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági áráról és a hatósági árszabályozás részletes szabályairól és egyéb adózási tárgyú NGM rendelet módosításáról szóló 74/2013. (XII. 30.) NGM rendelet módosítása

25. § Hatályát veszti az üzemeltető részére nyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági áráról és a hatósági árszabályozás részletes szabályairól és egyéb adózási tárgyú NGM rendelet módosításáról szóló 74/2013. (XII. 30.) NGM rendelet 2. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „legfeljebb” szövegrész.

9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos szolgálati jogviszonyhoz, illetve rendészeti szakvizsgához kötött munkaköreiről, továbbá az alapfokú és középfokú szaktanfolyammal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 40/2014. (XII. 29.) NGM rendelet módosítása

26. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos szolgálati jogviszonyhoz, illetve rendészeti szakvizsgához kötött munkaköreiről, továbbá az alapfokú és középfokú szaktanfolyammal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 40/2014. (XII. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: R5.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 17/A. § (1a) bekezdése alkalmazásában az alapfokú szaktanfolyam végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti,

b) a bűnügyi igazgatási szak és a rendészeti igazgatási szak bármely szakirányán megszerzett és

c) a bűnügyi munkakörcsoport munkaköreiben foglalkoztatottak esetében az a) és b) pontban foglaltakon túl a jogi szakokleveles adó- és vámnyomozó tanácsadó szakirányú továbbképzési szakon megszerzett

szakképzettséget.”

27. § A R5. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A NAV tv. 17/A. § (1a) bekezdése alkalmazásában a középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni

a) a vámigazgatási szakon, illetve szakirányon, a jövedéki- és vámigazgatási szakirányon, a vám- és jövedéki igazgatási szakirányon,

b) a pénzügynyomozói szakirányon,

c) a bűnügyi munkakörcsoport munkaköreiben foglalkoztatottak esetében a bűnügyi igazgatási szak és a rendészeti igazgatási szak bármely szakirányán (kivéve biztonsági és katasztrófavédelmi szakirány), a jogi szakokleveles adó- és vámnyomozó tanácsadó szakirányú továbbképzési szakon

megszerzett szakképzettséget.”

28. § Az R5. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Nem áll fenn az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége az alábbi munkakörök tekintetében:

a) beosztott zenész, zenész, kiemelt zenész, szólamvezető zenész, kiemelt szólamvezető zenész, valamint karmester munkakörben,

b) a Pénzügyőr Zenekar osztályvezető munkakörében,

c) segédnyomozó gyakornok, segédnyomozó, kiemelt segédnyomozó, szak segédnyomozó, nyomozó gyakornok, nyomozó, főnyomozó, kiemelt főnyomozó, valamint szakértő főnyomozó munkakörben, illetve vezetői munkakörben, amíg az érintett a munkaköri leírása alapján ezen munkakörökben bűnügyi támogató feladatkört ténylegesen ellát.”

29. § Az R5. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint szabálysértési tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szervek meghatározásáról és az adatok kezelésének technikai szabályairól szóló 46/2015. (XII. 30.) NGM rendelet módosítása

30. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint szabálysértési tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szervek meghatározásáról és az adatok kezelésének technikai szabályairól szóló 46/2015. (XII.30.) NGM rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési és szabálysértési adatok kezelésére a rendeletben meghatározott informatikai rendszereket működteti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszerek és a RobotzsaruNeo integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozóhatósági, szabálysértési hatósági, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos tevékenységének támogatásán túl az állami adó-és vámhatósági és más feladatok ellátása során észlelt bűncselekmények kapcsán a büntető feljelentések, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (8) bekezdés szerinti tájékoztatások megtételére, megkeresések teljesítésére is szolgál.”

31. § Az R6. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

11. Az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelet módosítása

32. § Az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: R7.) 1. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A vámhatóság és a gazdálkodó számítógépesített rendszerének működési zavara esetén alkalmazandó részletszabályok

1. § Ha a vámhatóság váminformatikai rendszere – hétköznapokon 8 órától 16 óráig (a továbbiakban: munkaidőben) 2 órát meghaladó, egyéb időszakban (a továbbiakban: munkaidőn kívül) 4 órát meghaladó időtartamban – nem üzemel, erről a vámhatóság e-mail útján tájékoztatja a gazdálkodókat, egyidejűleg a NAV Internetes Portálján közzéteszi az üzemszüneti feldolgozási rend bevezetését. A vámhatóság mind az üzemszüneti eljárás kezdetéről, mind az üzemszüneti eljárás befejezéséről küld tájékoztatást.

1/A. § (1) Ha a gazdálkodó váminformatikai rendszere (gazdálkodó okmánykitöltő rendszere vagy kommunikációs rendszere) munkaidőben 2 órát meghaladó, munkaidőn kívül 4 órát meghaladó időtartamban nem üzemel, a gazdálkodó a rendszer üzemen kívül kerüléséről értesíti az érintett vámhivatalt.

(2) A (1) bekezdés szerinti értesítés a „Gazdálkodó rendszerét érintő üzemszüneti eljárás bejelentése” elnevezésű nyomtatvány alkalmazásával fax útján, e-mail útján vagy személyesen, az árunyilatkozat benyújtásával egy időben is megvalósulhat.

(3) A (2) bekezdés szerinti értesítés alapján az üzemszüneti eljárást az érintett vámhivatal hagyja jóvá. Az érintett vámhivatal – az üzemszüneti eljárás indokoltságára vonatkozóan – bizonyítékot kérhet vagy ellenőrzést végezhet, továbbá az azonos hatáskörrel rendelkező, az ügyfél rendszerét üzemeltető székhelye vagy telephelye szerint illetékes vámhivatalt is megkeresheti.

(4) A vámhatósági döntéssel ellátott nyomtatványt az érintett vámhivatal fax, illetve e-mail útján visszaküldi vagy személyesen visszaadja a gazdálkodó részére.

(5) Az üzemszünet elhárulásáról a gazdálkodó faxon, e-mail útján vagy személyesen haladéktalanul értesíti az (1) bekezdés szerint érintett vámhivatalt. Az üzemszünet megszűnésének bejelentésére a (2) bekezdés szerinti nyomtatvány, vámhatósági engedéllyel ellátott bejelentőlap vagy azzal azonos tartalmú bejelentés is szolgálhat. A gazdálkodónak az értesítésben fel kell tüntetnie – ha volt – az üzemszüneti eljárás alatt felhasznált tételszámokat. Az érintett vámhivatal a bejelentés tudomásul vételéről a gazdálkodót értesíti.

(6) Egyszerűsített eljárás esetén az érintett vámhivatal hivatalos idején túl bekövetkező üzemszünet során – a (3) bekezdéstől eltérően, a vámhatóság jóváhagyása nélkül – az engedélyes maga dönt az üzemszüneti eljárás alkalmazásáról. Ebben az esetben az engedélyes a „Gazdálkodó rendszerét érintő üzemszüneti eljárás bejelentése” elnevezésű nyomtatványt – feltüntetve azon a felhasznált előre kiadott tételszámokat is – az üzemszüneti eljárás bevezetését követő munkanapon nyújtja be az érintett vámhivatalhoz. A (4) bekezdésben foglaltak ebben az esetben nem alkalmazandók.”

33. § Az R7. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Vtv. 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból a NAV által kezelt elektronikus adatbázisokban tárolt, közérdekű adatok és az ügyfél saját vámtevékenységéhez kapcsolódó forgalmi adatok költségtérítés, illetve az adatbázisok felépítését leíró műszaki információkat tartalmazó dokumentációk díjazás ellenében – figyelembe véve az adat- és titokvédelmi jogszabályok rendelkezéseit – hozzáférhetőek. Az eseti és rendszeres információszolgáltatás a NAV-val kötött külön szerződés alapján, díjazás ellenében lehetséges. A hozzáférhetővé tett adatok, valamint műszaki dokumentációk körét, illetve az eseti adat- és információszolgáltatás ellenértékét a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé. Az adat- és információszolgáltatás esetén fizetendő ellenérték mértékét a vonatkozó „általános szerződési feltételek” határozza meg.”

34. § Az R7. 8. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. A kötelezettségvállalási engedély alkalmazásának részletes szabályai

26. § A Vtv. 61. § (1) bekezdés szerinti, a biztosítéknyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalást írásban, ideértve a telefaxot is, a Vtv. 60. § b) pontja szerinti garanciavállaló nyilatkozattal vagy készfizető kezesi szerződéssel a NAV honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával lehet vállalni. A telefaxon adott kötelezettségvállalás esetén az okmány eredeti példányát az illetékes vámhivatal részére 3 napon belül igazoltan el kell juttatni.

27. § (1) Ha az elektronikus vám-árunyilatkozatot beküldő képviselő és a kötelezettségvállaló személye megegyezik, a kötelezettségvállalás eredeti példányát nem kell benyújtani, ha feltüntetik a vám-árunyilatkozaton a kötelezettségvállalási engedély számát.

(2) Az (1) bekezdés szerint beküldött elektronikus vám-árunyilatkozat elfogadásáról és a kötelezettségvállalás alapján biztosítékként elfogadott összegről az illetékes vámhivatal elektronikus üzenetben értesíti az elektronikus vám-árunyilatkozatot beküldőt.

(3) Az (1) bekezdés szerint esetben a vámhatóság által a vámeljáráshoz megkövetelt biztosíték összegét a kötelezettségvállalási engedélyhez nyújtott biztosítékból el kell különíteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás alapján a vámhatóság által elkülönített biztosítékösszeg felszabadításáról az illetékes vámhivatal elektronikus értesítést küld az elektronikus vám-árunyilatkozatot beküldő részére.

(5) Az illetékes vámhivatal megkövetelheti, hogy az elektronikus vám-árunyilatkozatot beküldő a (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalást eredeti példányban is nyújtsa be részére.

28. § (1) Ha az írásban adott kötelezettségvállalást az illetékes vámhivatal elfogadja, azt bevonja, és a kötelezettségvállalási engedélyhez nyújtott biztosítékból a kötelezettségvállalás alapján vállalt összeget elkülönítetten kezeli.

(2) Az írásban adott kötelezettségvállalást csak abban az esetben lehet elfogadni, ha azt a Vtv. 61. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően a társaság képviseletére jogosult személy(ek) aláírta(ák), továbbá a kötelezettségvállalási engedélyben meghatározott és a terheléssel csökkentett összeghatár nem kerül átlépésre.

(3) Ha a Vámkódex 98. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetek valamelyike bekövetkezik, az illetékes vámhivatal felszabadítja a kötelezettségvállalás alapján elkülönített összeget és az írásban adott kötelezettségvállalást az illetékes vámhivatal záradékával késedelem nélkül visszaadja az azt benyújtó személynek.

(4) Az írásban adott kötelezettségvállalást vissza kell adni, ha ugyanaz vagy egy másik kötelezettségvállaló a nyilatkozatával új kötelezettségi viszonyt alapoz meg, és a kötelezettségvállaló kifejezetten megerősíti, hogy azért a tartozásért is helytáll, amely a kötelezettségi viszony kezdetén is fennállt.”

35. § Az R7. 10. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. A banki fedezetigazolásra, garanciavállaló nyilatkozatra és a készfizető kezesi szerződésre vonatkozó részletes szabályok

30. § (1) Ha a Vtv. 60. § szerinti banki fedezetigazolást, garanciavállaló nyilatkozatot vagy készfizető kezesi szerződést külföldi hitelintézet, pénzintézet vagy biztosítótársaság adja ki, akkor a hiteles magyar nyelvű fordítás megkövetelhető.

(2) A Vtv. 60. § b) pontja szerinti kötelezettségvállalás formanyomtatványait a NAV a honlapján teszi közzé.”

36. § Az R7. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelkamat felszámítása során a fizetendő kamat összegét napi kamatszámítással kell megállapítani. A napi kamat mértékét 3 tizedesjegy pontossággal, kerekítés nélkül kell a fizetési kötelezettséget közlő határozat esedékességének napján érvényes jegybanki alapkamat egy százalékponttal növelt értékének 365-öd részében meghatározni.”

37. § Az R7. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § (1) Ha a vámjogszabályok eltérően nem rendelkeznek, épületeket, építményeket a vámhatártól – határvizek esetében a partvonaltól – 100 méterre, zárt építésmódú területeken 50 méterre csak az illetékes vámhivatal hozzájárulásával lehet felépíteni vagy átépíteni.

(2) Az ingatlanok állapotát, művelési ágát az (1) bekezdésben meghatározott terepszakaszon csak a hozzájárulást megadó vámhivatal jóváhagyásával lehet megváltoztatni. A hozzájárulás megtagadható, ha a változtatás vámérdeket, így különösen a vámjogi kötelezettségek teljesítését és a vámellenőrzés végrehajtását veszélyezteti.

(3) Ha az építési munkálatokat vagy a változtatásokat a hozzájárulást megadó vámhivatal jóváhagyása nélkül hajtják végre, e szerv a változtatást végrehajtó veszélyére és költségére kezdeményezi az eredeti állapot visszaállítását.

(4) Épületek és úszó létesítmények esetében a hozzájáruló vámhivatal kezdeményezheti biztonsági berendezések felszerelését.”

38. § Az R7. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egyedi esetekben a hozzájárulást megadó vámhivatal korlátozhatja – az ott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők kivételével – a 49. §-ban megjelölt ingatlanok használatát.”

39. § Az R7. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) A kijelölt vámszabad területen épületeket, építményeket építeni, az épületek szerkezetét jelentősen megváltoztatni vagy azokat más célra felhasználni csak akkor lehet, ha erre vonatkozóan az illetékes vámhivatalnál kérelmet nyújtottak be, és a vámhivatal az építési munkálatokhoz, illetve az épületek szerkezetének megváltoztatásához hozzájárult. A kérelemhez az építési tervek hiteles másolatát is csatolni kell.

(2) A vámhatósági hozzájárulás megtagadható, ha a változtatás a vámérdeket, így különösen a vámjogi kötelezettségek teljesítését és a vámellenőrzés végrehajtását veszélyezteti.

(3) Ha az építési munkálatokat vagy az épületek szerkezetére vonatkozó változtatásokat az illetékes vámhivatal hozzájárulása nélkül hajtják végre, a vámhivatal kezdeményezheti az eredeti állapot visszaállítását a változtatást végrehajtó veszélyére és költségére.”

40. § Az R7. 50. § (2) bekezdésében a „legfeljebb négy centiméter” szövegrész helyébe a „legfeljebb tizenkét centiméter” szöveg lép.

12. Záró rendelkezések

41. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 63/2016. (XII. 29.) NGM rendelethez

„Melléklet a 39/2006. (XII. 25.) PM rendelethez

A kérelem tartalmazza:

1. Az adózó

a) nevét (cégnevét),

b) állandó lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), levelezési címét,

c) adószámát vagy adóazonosító jelét,

d) létesítő okiratának keltét,

e) gazdálkodási formáját,

f) tevékenységének felsorolását,

g) kapcsolt vállalkozásait;

2. a cégjegyzék számát, a cégbejegyzés keltét;

3. az ügyben eljáró képviselő nevét, telefonszámát;

4. a kérelem tárgyának pontos megjelölését;

5. a tényállás részletes leírását;

6. annak az időszaknak a megjelölését, amelyre az ügylet vonatkozik;

7. az ügylettel elérni kívánt gazdasági cél megjelölését;

8. a kérelmet alátámasztó (erősítő) vélemények, szakmai álláspontok megjelölését, a forrás ismertetését;

9. az adózó (képviselője) álláspontja szerinti megoldást és a jogszabályi minősítés felvázolását, értelmezését a törvényről;

10. mellékletként:

a) a megkötendő ügylet tervezetét, ha az rendelkezésre áll,

b) egyéb, a tényállást alátámasztó iratokat,

c) az adózó képviseletében eljáró képviseleti jogosultságának igazolását,

d) a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta-másolat,

11. az adózó nyilatkozatát a befizetendő díj összegéről;

12. a fizetési számlaszám megjelölését, ahová az adózó a díj visszautalását kéri a kérelem elutasítása esetén;

13. egyéb, az adózó által fontosnak tartott körülmények megjelölését;

14. az adózó nyilatkozatát, mely szerint

a) tudomásul veszi, hogy a törvényi feltételektől eltérő feltételes adómegállapítást nem kérhet, mert az eltérésre törvény nem ad lehetőséget,

b) kijelenti, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak,

c) tudomásul veszi, hogy a feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, illetőleg a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén – annak időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható,

d) tudomása szerint a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nem folyt és nem folyik ellenőrzés, adóigazgatási eljárás vagy bírósági eljárás,

e) hozzájárul a kérelem elbírálásához szükséges, adózásával összefüggő más adatok beszerzéséhez, megismeréséhez;

15. az adózó képviselője cégszerű aláírását.”

2. melléklet a 63/2016. (XII. 29.) NGM rendelethez

„1. melléklet a 40/2014. (XII. 29.) NGM rendelethez

Kizárólag pénzügyőr által betölthető munkakörök

	A	B
1.	munkakör megnevezése	besorolási osztály
2.	rendészeti szakreferens	I.
3.	szakoktató*	I.
4.	rendészeti kiemelt szakreferens	I.
5.	rendészeti szakértő referens	I.
6.	kiemelt szakoktató*	I.
7.	vám- és pénzügyőri referens	I.
8.	mobil-ellenőrzési referens	I.
9.	zenész	I.
10.	vám- és pénzügyőri kiemelt referens	I.
11.	mobil-ellenőrzési kiemelt referens	I.
12.	kiemelt zenész	I.
13.	vám- és pénzügyőri főreferens	I.
14.	mobil-ellenőrzési főreferens	I.
15.	nyomozó gyakornok**	I.
16.	nyomozó**	I.
17.	főnyomozó**	I.
18.	kiemelt főnyomozó**	I.
19.	szakértő főnyomozó**	I.
20.	bűnjelkezelő gyakornok	I.
21.	bűnjelkezelő	I.
22.	bűnjelkezelő szakreferens	I.
23.	bűnjelkezelő kiemelt szakreferens	I.
24.	bűnjelkezelő szakértő referens	I.
25.	szólamvezető zenész	I.
26.	oktató*	I.
27.	vám- és pénzügyőri kiemelt főreferens	I.
28.	mobil-ellenőrzési kiemelt főreferens	I.
29.	kiemelt szólamvezető zenész	I.
30.	főoktató*	I.
31.	karmester	I.
32.	kiemelt főoktató*	I.
33.	vám- és pénzügyőri ügyintéző	II.
34.	járőrtárs	II.
35.	őrzésvédelmi ügyintéző	II.
36.	vám- és pénzügyőri szakügyintéző	II.
37.	járőr	II.
38.	őrzésvédelmi szakügyintéző	II.
39.	vám- és pénzügyőri előadó	II.
40.	járőrvezető	II.
41.	őrzésvédelmi előadó	II.
42.	speciális bevetési járőr	II.
43.	vám- és pénzügyőri főelőadó	II.
44.	speciális bevetési járőrvezető	II.
45.	segédnyomozó gyakornok**	II.
46.	segédnyomozó**	II.
47.	kiemelt segédnyomozó**	II.
48.	szak segédnyomozó**	II.
49.	bűnügyi gyakornok	II.
50.	bűnügyi szakügyintéző	II.
51.	bűnügyi előadó	II.
52.	bűnügyi főelőadó	II.
53.	beosztott zenész	II.
54.	kiképző	II.

* Ha vám- és pénzügyőri, bűnügyi vagy intézkedés-taktikai tantárgyakat oktat.

** A 15–19. és a 45–48. sorokban felsorolt munkakörök a NAV tv. 17. § (2a) bekezdése alapján kormánytisztviselő pénzügyi nyomozóként csak kivételesen indokolt esetben – az állami adó- és vámhatóság vezetője által adott engedély alapján – foglalkoztatható.

”

3. melléklet a 63/2016. (XII. 29.) NGM rendelethez

1. Az R6. 1. mellékletében foglalt táblázat 10. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
			Adatszolgáltatás						Priorálás
			olvasás		adatfelvitel		módosítás		Priorálás
	Adatkezelők	Illetékesség	saját adatokban (aktuális elöljáró)	Felügyelete alatt dolgozó szervek adatai	saját adatokban (aktuális elöljáró)	Felügyelete alatt dolgozó szervek adatai	saját adatokban (aktuális elöljáró)	Felügyelete alatt dolgozó szervek adatai	személyre	cégre]
„10.	a Központi Irányítás állományába tartozó felhatalmazott személy	országos illetékesség	X	X	X		X		X	X”

2. Az R6. 1. mellékletében foglalt táblázat A:17 mezőjében a „NAV vámhatósági feladatokat ellátó szerve vezetői” szövegrész helyébe a „NAV adó- és vámhatósági feladatokat ellátó szerve vezetői” szöveg lép.

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2017. január 2. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek