2017. évi CL. törvény

Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.

Az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti.

(1) Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt.

(2) A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.

(1) Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól.

(2) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján állampolgárság szerint megkülönböztetést lehet tenni.

Az 1. § és a 4. § szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg.

(1) Magyarország területén

(2) E törvény hatálya kiterjed

(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik,

(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint – az (5) bekezdés a) pontja szerinti kivétellel – az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre.

(5) E törvényt kell alkalmazni

(6)² E törvény hatálya kiterjed az Európai Unió más tagállamát megillető hozzáadottértékadóval kapcsolatos kötelezettségre, ha az adóigazgatási rendtartásban meghatározott adózó (a továbbiakban: adózó) e kötelezettségének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) XIX/A–XIX/B. fejezetében szabályozott módon az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.

(7) Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt és e törvényt kell alkalmazni a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) alapján folytatott engedélyezési és tevékenység nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárásokban.

(8)³ E törvény hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, olyan adóalanyra, aki, amely az Európai Unió valamely tagállamának területén székhellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, az általános forgalmi adó törvény szerint adóalanynak nem minősülő személynek importál, értékesít terméket, nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy az állami adó- és vámhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik.

(9) Ha törvény másként nem rendelkezik, a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában

Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti.

Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles a jogszabályban előírt:

Az adatszolgáltatási, adólevonási és adóbeszedési kötelezettség nem terjed ki a természetes személy adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. Törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti.

(1) A költségvetési támogatásra az adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetve megállapítási kötelezettségének.

(2)²¹ Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az adókötelezettség teljesítésére vonatkozó, az e törvény szerinti, az általános szabályoktól kedvezőbb eltérést a kedvezőbb szabályok alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben engedélyezhet, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással, ide nem értve annak a tartozásnak az összegét, amelyre az adózó a kedvező eltérést kérelmezi. Az e bekezdésben foglaltakat fizetési kedvezményi eljárásban nem kell alkalmazni.

(1) Az adózó adókötelezettségeit

(2)²² A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot és az eljárási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy a felszámoló, a végelszámoló, a volt végelszámoló, illetve a vezető tisztségviselő akkor mentesül a mulasztási bírság, illetve az eljárási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

A kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót megillető jogokat is.

(1) Az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket annak előtársaságára is alkalmazni kell.

(1) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy és a szabadalmi ügyvivő a tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző a közjegyzői szolgálata, az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtói szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek – kivéve az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek – teljesítése alól mentesül, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.

(2) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy tevékenysége szüneteltetésének, valamint a közjegyző közjegyzői, az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtói szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatásigénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt a túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő és záró időpontja közötti időszakot kell érteni.

(1)²⁴ Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az adóhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy törvény eltérően nem rendelkezik. Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Adóköteles tevékenységet – a 32. §-ban és az Áfa tv.-ben foglalt kivétellel – csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adózó adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik az Áfa tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak, vagy az adóregisztrációs eljárás során megállapítja, hogy az adószám megállapításának törvényi akadálya áll fenn.

(4) Az adózó – kivéve a törvény szerinti, adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi illetőségű természetes személyt – költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, a túlfizetés kiutalását csak akkor kérheti, ha rendelkezik adóazonosító számmal, illetve – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérően nem rendelkezik – adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal rendelkezett.

(1) Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő tizenöt napon belül benyújtja az állami adó- és vámhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló – az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó – kilencven napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak Magyarország területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.

Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.

Székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése esetén az adóhatóság megvizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában, vagy az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát bejelentette-e. Ha a székhelyszolgáltatóként megjelölt személy nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában és az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát sem jelentette be, az adóhatóság tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót, hogy a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését vonja vissza, vagy gondoskodjon másik megfelelő székhely, székhelyszolgáltató bejelentéséről. Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság a 246. § (1) bekezdés h) pontja szerint jár el.

(1)²⁶ Az állami adó- és vámhatóság a cégbejegyzésre kötelezett adózó adószámának megállapítását megelőzően a bejelentett adatok és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően megvizsgálja, hogy az

(2)²⁷ Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, részvényese

(2a)²⁸ A (2) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását abban az esetben tagadja meg, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, részvényese más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya

(3) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely végleges adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat ellen a keresetindítási határidő még nem telt el, vagy az adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős lezárását követő naptól tekinthető fennállónak, ha az adóhatósági határozatot a bíróság jogszerűnek ítélte.

(4) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a Csőd tv. 80. §-a szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is.

(5) A (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az adószám törlését kimondó határozat, ha a keresetindítási határidő még nem telt el, illetve az adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen nem zárult le.

(1)²⁹ Ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdése szerint megtagadta, az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, az adószám megállapítását megtagadó határozat adózóval történő közlésétől számított tizenöt napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta,

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában kimentési oknak minősül, ha az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válására tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás arra figyelemmel került megszüntetésre, hogy az adózó a cég törvényes működését helyreállította.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) vagy ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, igazolja, hogy az akadályhordozó adózóban vezető tisztségviselőnek, cégvezetőnek, képviseletre jogosult tagnak nem minősült, továbbá azt, hogy

(6) Az állami adó- és vámhatóság jogosult az (1) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak valódiságát – így különösen a tartozást felhalmozó adózó által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tényleges megvalósulását – a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja, valamint b) pontja szerinti adótartozással rendelkező adózónál, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti vevőnél, megrendelőnél vizsgálni, illetve e tekintetben a korábbi ellenőrzések eredményeit felhasználni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálására nyitva álló határidőbe nem számít bele a (6) bekezdés szerinti ellenőrzés(ek) időtartama.

(1) Az állami adó- és vámhatóság az adószámot a cégbírósági bejegyzés iránti kérelem benyújtásától számított egy munkanapon belül állapítja meg, ha a cégbíróság által közölt adóazonosító szám alapján folytatott vizsgálat eredményeképpen a 19. § (2) bekezdésében meghatározott akadályok egyike sem valószínűsíthető e határidőn belül, egyébként az adószám megállapítása, vagy megtagadása tárgyában a cégbírósági bejegyzés iránti kérelem benyújtásától számított nyolc munkanapon belül dönt. Ennek során felszólíthatja az adózó vezető tisztségviselőjét, cégvezetőjét, tagját, illetve részvényesét arra, hogy nyilatkozzon a 19. § (2) bekezdésében meghatározott akadály fennállásáról. Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha az adózó adószámának megállapítására nem került sor az egy munkanapos határidőn belül.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adóregisztrációs eljárás során az adózót a részére képzett technikai azonosítószámon tartja nyilván, amelyet az adószám megállapítása iránti kérelem végleges elutasítása esetében törölni kell. Ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adózó adószámának megállapítására nem került sor az egy munkanapos határidőn belül, ezen értesítéssel együtt közli a cégbírósággal, és a cégbíróság útján az adózóval a technikai azonosító számot. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével teljesíti.

(3) Ha az adószám megállapítását követő egy éven belül az állami adó- és vámhatóság tudomására jut, hogy az adózó adószámának megállapítására a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály fennállása ellenére került sor, az állami adó- és vámhatóság a 24. § megfelelő alkalmazásával jár el az adózóval szemben.

Ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, úgy az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai, részvényesei egyetemlegesen felelnek. Mulasztás esetén az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírságot – természetes személy esetén a természetes személy adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával – valamennyi tagra, részvényesre kiszabhatja.

(1) Ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amellyel szemben felmerült a 19. § (2) bekezdésében meghatározott akadály, és amelyben az állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, költségvetési szerv, állami oktatási intézmény vagy helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetett módon huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, vagy rendelkezett, a 19. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek fennállása időtartamának bármelyik napján, az érintett személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adó- és vámhatóság 24. § (2) bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő nyolcnapos jogvesztő határidőn belül az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti.

(2) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból is megállapíthatja a 20. § (4) bekezdése vagy az (1) bekezdés szerinti ok fennállását, és mellőzheti a 19. § (2) bekezdése, illetve a 24. § (2)–(3) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását.

(1)³⁴ Az állami adó- és vámhatóság

(2) Az állami adó- és vámhatóság az akadály megállapítása esetén felszólítja az adózót, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül hárítsa el azt. Abban az esetben, ha az adózó nem tesz eleget a felszólításnak és mulasztását nem menti ki, a 246. § szerint jár el. A tag vagy részvényes személyében a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati jog, vagy minősített többségű befolyás csökkenése következtében is bekövetkezhet.

(3)³⁵ Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózót a (2) bekezdés szerint felszólította, a felszólítás adózó részére történő kézbesítésétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül a 20. § (1) bekezdése szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására a 20. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ha az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmének helyt ad, az adószám (2) bekezdés szerinti törlését mellőzi.

(1) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre harminc napon belül igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben az igazolás kiállításának napján nem áll fenn olyan, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, cégvezetőként, képviseletre jogosult tagként vagy egyszemélyes társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében tagként vagy részvényesként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy a más adózóval szemben a 24. § alkalmazásához vezetne. Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet visszautasítja, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező adóazonosító számát.

(2) Az adózó vagy az adózónak nem minősülő természetes személy abban az esetben, ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállítását a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály fennállására tekintettel tagadta meg, a 20. § (1) bekezdés szerinti kérelmet terjeszthet elő.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálására a 20. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ha az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerint kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott igazolás kiállítását határozattal tagadja meg, ha a kiállítás feltételei nem állnak fenn. Az állami adó- és vámhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amellyel szemben a kérelem benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.

(6)³⁶ Az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását a 19. § (2) bekezdésében meghatározott okok alapján nem tagadhatja meg, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24. § (2) bekezdése szerint, ha megállapítja, hogy az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese rendelkezik az (1) bekezdés szerint kiállított tizenöt napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a 19. § (2) bekezdésében meghatározott okra hivatkozással nem tagadhatja meg az adózó adószámának megállapítását, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24. § (2) bekezdése szerint, ha az állami adó- és vámhatóság az adózó azon vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese részére, akire tekintettel fennállna a 19. § (2) bekezdésében foglalt valamely akadály, tizenöt napnál nem régebbi igazolást állított ki az (1) bekezdés szerint, kivéve, ha az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, cégvezetővel, taggal vagy részvényessel szemben.

(1) Az állami adó- és vámhatóság adóregisztrációs eljárás keretében megvizsgálja, hogy az adószám megállapítását követően fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának a (2) bekezdésben meghatározott valamely oka.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását követően adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes) olyan, más adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, egymillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében kettő millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző háromszázhatvanadik napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, és az adóregisztrációs eljárás megindításának időpontjáig az adótartozás az 59. § (1) bekezdés e) pontja alapján vagy egyéb úton nem térült meg.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a Csőd tv. szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is.

(4) Az adófizetési biztosíték összege a (2) bekezdés szerinti tartozás összege. Ha az adózó esetében több tényállás is megalapozza az adófizetési biztosíték megállapítását, az adófizetési biztosítékot a legmagasabb adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni.

(4a)³⁷ Nincs helye adófizetési biztosíték megállapításának az adózó azon vezető tisztségviselőjére, cégvezetőjére, tagjára vagy részvényesére tekintettel, aki olyan gazdasági társaság vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amelyben az állam vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, költségvetési szerv, állami oktatási intézmény vagy helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetett módon huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, vagy rendelkezett a 19. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek fennállása időtartamának bármelyik napján.

(5) Az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó kötelezettségének az adózó

(6) Az állami adó- és vámhatóság a 246. §-ban foglaltak szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli, ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által előírt adófizetési biztosíték letétbe helyezési kötelezettségének az (5) bekezdésben meghatározott határidőben nem tett eleget.

(7) Az adófizetési biztosíték az adózó adótartozása megfizetésének tizenkét hónapon keresztül történő folyamatos és teljes összegű biztosítására szolgál. Ha az adófizetési biztosíték az adózó adótartozását csak részben egyenlíti ki, az adófizetési biztosíték összegét az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell elszámolni. Az állami adó- és vámhatóság, anélkül, hogy felszólítaná az adózót adótartozásának megfizetésére, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel egyidejűleg elektronikus úton értesíti az adózót az adófizetési biztosíték teljes vagy részleges felhasználásáról.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott értesítés kézbesítését követően az adózó az adófizetési biztosíték összegét tizenöt napon belül kiegészíti a (2) bekezdés alapján meghatározott összegre. A kiegészítés elmulasztása esetén az állami adó- és vámhatóság a 246. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli. Ha az adózó az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, annak véglegessé válásáig tesz eleget az adófizetési biztosíték kiegészítésére irányuló kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság a határozatot visszavonja.

(9) Az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdés a) pontja alapján befizetett adófizetési biztosítékot annak hiánytalan beérkezésétől számított tizenkét hónapig megőrzi, majd azt, vagy annak fennmaradó részét az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó tizenkét hónapos időszak leteltét követő harminc napon belül visszafizeti az adózó részére. Az adófizetési biztosíték vagy fennmaradó része visszafizetésének esedékességekor az állami adó- és vámhatóság értesítést küld az adófizetési biztosíték felhasználásáról. Az adózó a letett adófizetési biztosíték után nem jogosult kamatra.

(10)³⁸ Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adófizetési biztosítékot előírta, a határozat közlésétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a 20. § (1) bekezdése szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására 20. § (2)–(7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(11) Az adófizetési biztosíték kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a biztosíték véglegessé vált megállapítását követően a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, vagy részvényes személyében történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának (2) bekezdésben meghatározott valamely oka már nem állapítható meg.

(1) Az állami adó- és vámhatóság

(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti személyi változást követően adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha fennáll az adófizetési biztosíték előírásának a 26. § (2) bekezdésében meghatározott valamely oka, ennek során a 26. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el. Adófizetési biztosíték az annak letételére vonatkozó időszak alatt ismételten nem írható elő.

(1) A fellebbezést az adófizetési biztosíték letételére kötelező határozat (e § alkalmazásában határozat) közlésétől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) A határozattal szemben előterjesztett fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított nyolc napon belül kell felterjeszteni a felettes szervhez.

(3) A határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő tizenöt nap.

(4) A határozat ellen benyújtott fellebbezésnek az adófizetési biztosíték letételére nincs halasztó hatálya.

Az állami adó- és vámhatóság törvényben meghatározottak szerint a közösségi kereskedelemben érintett adózónak bejelentés vagy kérelem alapján – a bejelentés vagy kérelem előterjesztésének, de legkorábban az adószám megállapításának napjával – közösségi adószámot állapít meg. A közösségi adószám megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is elő lehet terjeszteni. Az adózó a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iraton feltünteti. Az állami adó- és vámhatóság kérelemre – a bejelentés napjával – az adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha az bejelenti, hogy az Európai Unió tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.

(1) Az állami adó- és vámhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoporttagok közös írásbeli kérelme alapján a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban a csoport részére csoportazonosító számot, illetve közösségi adószámot állapít meg. Ha a csoport tagja az engedélyező határozat meghozatalakor közösségi adószámmal rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság a közösségi adószámot e határozatban törli.

(2) A csoportképviselő a csoportazonosító számot, közösségi adószámot az adóhatóság előtti eljárása során a csoport adózással kapcsolatos iratain, így különösen a csoport általános forgalmi adóbevallásán (összesítő nyilatkozatán) feltünteti. A csoporttag a harmadik személyekkel kapcsolatos, adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon a csoportazonosító számot, közösségi adószámot és saját adószámát is köteles feltüntetni.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az általános forgalmi adóval kapcsolatos adóügyben a csoport részére megállapított csoportazonosító számra, közösségi adószámra az adószámra, illetve az adószám alapján kiadott közösségi adószámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az állami adó- és vámhatóság az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság tagjainak közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelme alapján az adóalanyiságot engedélyező határozatában adószámot állapít meg. Az együttműködő közösség a kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység végzéséről szóló nyilatkozatát az adóalanyiság engedélyezésére irányuló kérelmében teszi meg. Az adóalanyiság engedélyezését megalapozó kérelemben szerepeltetett bármely adat változását, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az együttműködő közösség képviselője – képviselő hiányában tagja – bejelenti. Az együttműködő közösség képviselője, képviselő hiányában tagja a változás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelentést tesz, ha az együttműködő közösség által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik, illetve ha a közös cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létrejött, megvalósult, vagy annak megvalósítása többé nem lehetséges.

(1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy, ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító számmal, jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése, illetve költségvetési támogatás igénylése előtt adóazonosító jelének megállapítása végett az állami adó- és vámhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon írásban bejelenti

(2) A nem magyar állampolgárságú természetes személy az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatai és állampolgársága bejelentése mellett csatolja érvényes útlevelének, személyazonosító igazolványának vagy egyéb személyazonosításra alkalmas okiratának másolatát is.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adózó által bejelentett természetes személyazonosító adatokat, lakcímet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv nyilvántartásában szereplő adatokkal, nem magyar állampolgárok esetén a csatolt okiratok tartalmával egybeveti, és az okmányok érvényességét ellenőrzi.

(4)³⁹ Az (1) és a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján az adóhatóság megállapítja a természetes személy adóazonosító jelét, és arról tizenöt napon belül hatósági igazolványt (a továbbiakban: adóigazolvány) állít ki, ennek során, továbbá az adóigazolvány egyéb okból történő kiállítása esetén megküldi az adóigazolvány kiállításához szükséges adatokat az adóigazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jelről első ízben hatvan napra érvényes ideiglenes adóigazolványt állít ki, ha a természetes személy által az (1) bekezdés szerint bejelentett adatok (3) bekezdés szerinti egybevetése és ellenőrzése során eltérést állapít meg.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdésben meghatározott esetben – az adateltérés okának tisztázása érdekében – a természetes személyt a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. Ha a természetes személy által igazolt és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában javított adatok nem egyeznek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival, az adóhatóság az adateltérés rendezése érdekében haladéktalanul megkeresi a természetes személy lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt. Az állami adó- és vámhatóság az ideiglenes adóigazolvány érvényességét hatvan nappal meghosszabbítja, ha az adateltérés annak érvényességi idején belül nem javítható.

(7) Az ideiglenes adóigazolványra a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvénynek a hatósági igazolványra és az adóigazolványra vonatkozó rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes adóigazolvány annak érvényességi idejét is tartalmazza.

(8) A cégbejegyzésre kötelezett adózó adóazonosító számmal nem rendelkező vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, cégvezetője, egyszemélyes társaságok, korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő részvénytársaság esetében tagja vagy részvényese, az adózó adószámának megállapítása előtt az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.

Az állami adó- és vámhatóság hivatalból állapítja meg az adóazonosító jelét annak a természetes személynek,

Az állami adó- és vámhatóság hivatalból gondoskodik az adóigazolvány kiállításáról, és az adóigazolvány megszemélyesítése érdekében a megszemélyesítéshez szükséges adatoknak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő elküldéséről

(1) A természetes személy az adóazonosító jelét közli a munkáltatóval, a kifizetővel, az állami foglalkoztatási szervvel, a hitelintézettel, a társadalombiztosítási igazgatási szervvel, ha az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a természetes személynek adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy azzal összefüggésben a törvény adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A természetes személy az adóazonosító jelét közli az ingatlanügyi hatósággal, a biztosítóintézettel, az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást kiállító szervvel, a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítójával is, ha ezzel összefüggésben azt adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az adatszolgáltatásra kötelezettek felhívására a természetes személy bemutatja adóigazolványát.

(2) Ha a természetes személy az adóazonosító jelét nem közli, a munkáltató és a kifizető a kifizetést, az adókedvezmény (adómentesség), a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója az igazolás kiadását – az adóazonosító jel közléséig – megtagadja. Az Szja tv. szerinti kamat kifizetését, jóváírását a kifizető a természetes személynek adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóigazolvány bemutatásával egyenértékű, ha – a technikai feltételek megléte esetén – a természetes személy az adóazonosító jelét a tárolóelemmel rendelkező érvényes állandó személyazonosító igazolványával elektronikusan igazolja, ha a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a tárolóelem azt tartalmazza.

(1) A vagyonszerzési illeték kiszabására, továbbá – ha azt jogszabály az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalja – az eljárási illeték kiszabására, beszedésére, visszatérítésére, vagy törlésére irányuló eljárás lefolytatása érdekében a bíróságnak, közigazgatási szervnek, közjegyzőnek közölnie kell az állami adó- és vámhatósággal az illeték megfizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésére jogosult

(2) Az (1) bekezdés szerint közölt adatok alapján az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító számmal nem rendelkező személyek részére adóazonosító számot állapít meg, a 33. §-ban és a 37. § (6) bekezdésében foglaltak szerint.

Ha a természetes személy adózó az állami adó- és vámhatóságnál történő bejelentkezéskor adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti a 32. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.

(1) Az adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az adózót.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózónak a bejelentkezés alapján a bejelentkezés napjával, illetve az 1. melléklet 17.4. és 28. pontjának hatálya alá tartózó adózó késedelmes bejelentkezése esetén az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával adószámot állapít meg. Az állami adó- és vámhatósághoz közvetlenül bejelentkező adózó, a törzskönyvi jogi személy, valamint a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett adózó késedelmes bejelentkezése esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával állapítja meg. Az adószámot a cégjegyzékbe, a törzskönyvi és a bírósági nyilvántartásba be kell jegyezni. Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító számról az önkormányzati adóhatóságot annak megkeresésére a megkeresésétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószámmal nem rendelkező természetes személyt az adóazonosító jelén – a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy esetén az állampolgárságát is feltüntetve – tartja nyilván.

(4) Ha a természetes személy adóazonosító jellel nem rendelkezik és belföldön eseti jelleggel szerez adóköteles, a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége körébe eső jövedelmet, vagy róla az állami adó- és vámhatósághoz adatot kell szolgáltatni, a természetes személy adóazonosító jelének megállapítását a kifizető vagy az adatszolgáltató is kérheti az állami adó- és vámhatóságtól. A kérelmező nem magyar állampolgárságú természetes személy esetén az általa ismert, a magyar állampolgárságú természetes személy esetében a természetes személyazonosító adatait, lakcímét és ha a természetes személy rendelkezik értesítési címmel, az értesítési címét közli. A természetes személy adóazonosító jeléről az adóhatóság a kifizetőt is tájékoztatja.

(5) Ha az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnését követően, tevékenységének az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozóként vagy adószámmal rendelkező természetes személyként történő folytatása során, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint újabb bejelentést tesz, akkor az állami adó- és vámhatóság hivatalból másik adószámot állapít meg részére, amelyről értesíti az adózót. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés időpontjától ezen másik adószámon tartja nyilván az adózót.

(6) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból technikai azonosító számot állapít meg a nem természetes személy adózó részére, ha az adózó adószámmal nem rendelkezik, de az adóhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátásához, illetve végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatósági azonosítására és nyilvántartására szolgál. Az állami adó- és vámhatóság a technikai azonosító számot az adózóval közölheti. Ha az állami adó- és vámhatóság az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül adószámot állapít meg az adózó részére, a technikai azonosító számot az adószám megállapításával egyidejűleg, az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával törli. Ha adószám megállapítására az előző rendelkezés szerint nem kerül sor, az állami adó- és vámhatóság az elévülést követően a technikai azonosító számot az adózó egyéb adataival együtt haladéktalanul törli a nyilvántartásából.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a tárhelyet igénybe nem vevő adózót a nyilvántartásba vételéről harminc napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról.

(8)⁴² Az önkormányzati adóhatóság az adózót a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint tartja nyilván. Ha az adózó adóazonosító jellel nem rendelkezik, bejelentkezésével, adatbejelentésével, adóbevallásával egyidejűleg az adóazonosító jel megállapításához szükséges, a 32. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat közli az önkormányzati adóhatósággal. Az önkormányzati adóhatóság megkeresésére az állami adó- és vámhatóság a 32. § (1) bekezdésében foglalt adatok közlése esetén az adóazonosító számmal nem rendelkező természetes személy adóazonosító jelét megállapítja, és erről az önkormányzati adóhatóságot értesíti. Az önkormányzati adóhatóság a természetes személyt erről tájékoztatja.

(9) Ha a nem természetes személy adózónak adókötelezettsége kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál keletkezik, az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az önkormányzati adóhatóságnál történő nyilvántartás céljából adószámot állapít meg, amelyet az illetékességgel rendelkező önkormányzati adóhatóságnak megküld.

(10) Az adózót bevallási kötelezettség az állami adó- és vámhatóságnál csak abban az esetben terheli, ha adóköteles tevékenységet folytat. Ha az adózónak a későbbiekben az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő adókötelezettsége keletkezik, ennek bejelentésekor a korábban megállapított adószámot használja fel.

(11) Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie.

(1) Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,

(2)⁴⁵ Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben a nyilvántartásból való törlésről az állami adó- és vámhatóság az adózót haladéktalanul értesíti.

A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell jelentenie az állami adó- és vámhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított tizenöt napon belül kell megtenni.

A készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.

(1) A jogi személy és egyéb szervezet az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt, a tevékenység megkezdése, illetve – ha a munkavégzés céljából Magyarországra történő utazása ezt megelőzi – a beutazása előtti napon külföldi illetőségű természetes személyt,

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a tevékenység megkezdésétől számított harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetében pedig a személyi jövedelemadó-kötelezettség keletkezését követő harminc napon belül kell a bejelentési kötelezettséget teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza:

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű természetes személy munkavégzése befejezésének időpontját és – ha az adat a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésére áll – Magyarország területe elhagyásának időpontját. A bejelentést a munkavégzés befejezése, illetve az ország területe elhagyása előtt harminc nappal kell megtenni. Ha a munkavégzés befejezésének időpontja a munkavégzésre irányuló jogviszony azonnali hatályú megszűnése miatt vagy más okból e határidőben nem áll a bejelentésre kötelezett rendelkezésére, akkor a bejelentést a munkavégzés befejezése napját követő napon az ok megjelölésével kell az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni.

A kölcsönvevő az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás

(1) Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személy a – kincstár által vezetett – törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. A kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adó- és vámhatósággal a törzskönyvi jogi személy azon – a 16. § (2) bekezdésben, illetve az 1. melléklet 1. és a 28. pontjában felsorolt – adatait, amelyek a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján rendelkezésére állnak, ideértve az 1. melléklet 1.16. pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is.

(2) Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségének a kincstár útján tesz eleget a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett azon törzskönyvi jogi személy is, amely a törzskönyvi nyilvántartásba vételekor adóköteles tevékenységet még nem folytatott. Ha a törzskönyvi jogi személy állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét – jogszabálysértő módon – adóköteles tevékenységének megkezdését követően teljesíti, úgy a bejelentkezéskor a tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításához szükséges adatok (a törzskönyvi jogi személy neve, székhelye, törzskönyvi nyilvántartási száma, illetve az 1. melléklet 1.16. pontja szerinti nyilatkozat adatai, késedelmes bejelentkezés esetén a tevékenység kezdő időpontja) alapján elektronikus úton közli a kincstárral a törzskönyvi jogi személy adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a kincstárat az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló véglegessé vált határozat egy példányának megküldésével értesíti a kincstárat.

(4) A törzskönyvi jogi személy a törzskönyvi nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásának, illetve a (2) bekezdés alkalmazása esetén az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül az 1. melléklet 1. pontjában felsorolt adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti képviselőjének, vezetőjének adóazonosító számát, illetve az adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő, vezető esetén az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatokat. Amennyiben a törzskönyvi jogi személynél könyvvizsgáló működik, akkor az e bekezdésben foglalt határidővel kell a törzskönyvi jogi személynek az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelentenie a könyvvizsgáló nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, e jogviszony keletkezésének és – határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős.

(5) A törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó, adókötelezettséget érintő adataiban bekövetkezett változásról – az Áfa tv.-ben foglaltak kivételével – a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot. A törzskönyvi jogi személy ezen adatok vonatkozásában a kincstárhoz történő bejelentéssel tesz eleget az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének.

(6) A törzskönyvi jogi személynek az adókötelezettségét érintő olyan változást – az Áfa tv.-ben foglaltak kivételével –, amelyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles értesíteni, a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak kell bejelentenie. Az Áfa tv. szerinti bejelentést az ott meghatározott határidőben kell közvetlenül az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni.

(7) Ha a törzskönyvi jogi személy adataiban bekövetkezett változás a törzskönyvi jogi személy adószámának megváltozását eredményezi, az állami adó- és vámhatóság a megváltozott adószámról a törzskönyvi jogi személlyel egyidejűleg értesíti a kincstárat.

Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást – a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím kivételével –, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, a kincstár, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróság jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség, az Áfa tv. és a Jöt. kivételével az adótörvények alkalmazásában,

(1) Az adót, a költségvetési támogatást

(2) Az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként az adó-, illetve a költségvetési támogatás alapjának meghatározására előírt időszakonként kell megállapítani.

(3) A kifizető más személy adóját akkor állapítja meg, ha ezt törvény előírja. Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.

(1) Az adót, a költségvetési támogatást – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

(2) A természetes személy az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha

(1) Törvényben meghatározott esetben az adóhatóság az adót az adózó adatbejelentése, bevallása vagy más hatóság adatszolgáltatása alapján kivetés, illetve kiszabás útján határozatban állapítja meg.

(2) Törvényben meghatározott esetben az adóbeszedésre kötelezett adózó az adó összegét közli a természetes személlyel és az adót átveszi.

(1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról – ideértve a közvetett vámjogi képviselőnek az importáló helyett, valamint az Áfa tv. szerinti adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített adóbevallását is, az eljárási illetékek kivételével –, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.

(2)⁴⁷ Az állami adó- és vámhatósághoz benyújtandó adóbevallás időpontjáról a 2. melléklet rendelkezik.

(3) Az adózó az adóbevallásban az azonosításához szükséges adatok között feltünteti adóazonosító számát. Az adózó adóazonosító szám birtokában olyan időszakról is tehet adóbevallást, amelyben adóazonosító számmal nem rendelkezett, adóvisszaigénylést, adóvisszatérítést ezen időszakra csak a 16. § (4) bekezdésében foglalt korlátokkal érvényesíthet.

(4) Az adóbevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozik, hogy az adóbevallást azért nem nyújtotta be, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.

(5) Az adó megfizetése, a költségvetési támogatás igénybevétele az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette, vagy később fizetheti meg.

(6) A vizsgálat alá vont adó, költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem nyújtott bevallás az adóellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig pótolható.

(7) Az adóbevallást, illetve az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetve adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő terhére állapítja meg.

(8) Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az igényjogosultságot a jövedelmi viszonyok igazolásához köti, az igénylő és a vele közös háztartásban élő természetes személyek a jövedelmi viszonyaikról, és az egy főre jutó családi jövedelemről a támogatást megállapító szervhez az igénylőlappal együtt benyújtott – adóbevallásnak minősülő – nyilatkozatot tesznek. Az igénylőlap egyszerűsített adóbevallási részét a természetes személyek akkor is kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek.

(1) Havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – ide nem értve a kamatjövedelem adót –, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott adatokról

(1a)⁴⁹ A foglalkoztatónak nem minősülő, a Tbj. 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig, a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.

(2)⁵⁰ Az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:

(3) Az az adózó, aki vagy amely az adóév során bármely hónapban az (1) bekezdés szerinti bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is bevallás vagy a 49. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége – adó- (adóelőleg-), és/ vagy járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában – nem keletkezett.

(4)⁶⁴ A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 41. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. Az egyéni vállalkozó és a foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem jogosult bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tenni.

(5) A nyugdíjfolyósító szervet nem terheli havi adó- és járulék bevallási kötelezettség az általa kifizetett nyugdíj, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, illetve a nyugdíjast megillető baleseti járadék, és egyéb más folyósított ellátás tekintetében.

(6) Az a munkáltató, aki vagy amely a tárgyhóban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, az (1) és a (2) bekezdés szerinti adatokból kizárólag a munkáltató adóazonosító számának, a természetes személy nevének, adóazonosító jelének, a természetes személy nyugdíjas státuszának, illetve az arra vonatkozó adatának, hogy a természetes személy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, valamint a (2) bekezdés 31. pontja szerinti adatok megadására köteles.

(7)⁶⁵ Ha a belföldi illetőségű természetes személy a kifizetőtől kizárólag az Szja tv. szerinti osztalékjövedelmet szerez, akkor az (1) bekezdés szerinti bevallásban és adatszolgáltatásban a természetes személy tekintetében azonosító adatként

Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő tizenöt napon belül tesz adóbevallást.

(1) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a természetes személyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha

(2) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról – az általános forgalmi adó kivételével – az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a Számv. tv.-ben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, az (1) bekezdés c)–g) pontjában meghatározott esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon belül kell benyújtani.

(3) Az általános forgalmi adóról, valamint azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon belül kell a bevallást benyújtani.

(4) A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli adóbevallást tesz

(1) A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallási kötelezettségeiket a Csőd tv. és e törvény rendelkezései szerint teljesítik. A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő munkanapon kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.

(2) Ha a felszámolás, végelszámolás útján megszűnő adózó valamely munkavállalójának munkaviszonya az adózó jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg szűnik meg, a felszámoló, végelszámoló a záró adóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés közötti időszak vonatkozásában a munkabért és bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról és járulékokról a munkaviszony megszűnését követő harminc napon belül köteles bevallást benyújtani, és ezzel egyidejűleg az adót megfizetni.

(3) A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő harminc napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a Csőd tv. felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget – törvény eltérő rendelkezése hiányában – e törvény általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.

(1) Az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.

(2) Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja.

(3) Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.

(4) Az adózó az adómentességet, az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve veheti igénybe.

(5) Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az értesítés mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésének – kézbesítés hiányában átadásának – napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).

(6) Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és – ha törvény előírja – az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési támogatás igénylése.

(7) A kifizető, a munkáltató az (1)–(6) bekezdés szerint helyesbíti az általa levont jövedelemadó-előleget és adót. Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról adott adóbevallását helyesbíti.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a munkáltató által megállapított jövedelemadót a természetes személynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a munkáltatóhoz adómegállapításra jogosító nyilatkozatot jogszerűen nem tehetett volna, vagy adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe.

Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti az adóhatósághoz önellenőrzési szándékát. A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek. Ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés. Az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az adózónál.

(1) Az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és a költségvetési támogatást tartalmazó, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával teljesíti.

(2) Azt az adót, illetve költségvetési támogatást, amelyről rendelkező jogszabály az önellenőrzés időpontjában nincs hatályban, egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímén kell bevallani és megfizetni, illetve visszaigényelni.

(3) Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az egyezer forintot meghaladja.

(1) A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.

(3) Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

(1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.

(2)⁶⁷ Az adók, a költségvetési támogatások esedékességéről a 3. melléklet rendelkezik.

(1) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető

(2) Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be.

(3) A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve – belföldi fióktelepén keresztül – közvetve terhelő valamennyi adótartozás, illetve e törvény hatálya alá tartozó köztartozás megfizetésére egyetemlegesség címén a fióktelep is kötelezhető határozattal.

(1) Az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesét) a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig, ha

(2) A tagot, részvényest az (1) bekezdés szerinti helytállási kötelezettség nem terheli, ha a tag, részvényes igazolja, hogy

(3) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított kilencvennapos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból harminc napnál kevesebb van hátra.

(1) Az adó megfizetéséért a Ptk. szerint – a (2)–(3) bekezdésben írt eltérésekkel – kezességet lehet vállalni, az adótartozást tartozásátvállalóként más átvállalhatja, illetve annak teljesítését tartozáselvállalóként elvállalhatja, amelynek során az adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg.

(2) A kezesség vállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Az adóhatóság a jóváhagyást megtagadja, ha az adótartozás megfizetése a kezes, illetve a tartozást átvállaló személyében nem biztosított.

(3) Az adótartozás átvállalásról szóló háromoldalú szerződést az adóhatóság abban az esetben írja alá, ha a tartozást átvállaló személyében a tartozás megfizetése biztosított, és az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért készfizető kezességet vállal. A tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a készfizető kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.

Az adót a jogszabályban meghatározott időpontban, az adóhatóság által megállapított adót – ha e törvény vagy fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérően nem rendelkezik – a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül kell megfizetni. Ha az adóhatóság által határozattal megállapított adó törvényben előírt esedékessége előtt a fizetésre kötelezett gazdasági társaság cégbejegyzés nélkül szűnik meg, a megszűnés napján valamennyi, az adóév egészére fizetendő adó esedékessé válik.

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte, fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében pedig az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy – ha jogszabály lehetővé teszi – az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták. Minden más esetben az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adóhatóság által megjelölt számlán a befizetést jóváírják.

(1) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény vagy törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított harminc napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót hetvenöt napon belül kell kiutalni. Ha a felszámolás alatt álló adózóval szemben e határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben adóellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat véglegessé válásától kell számítani. Ha az adózó a kiutalási igényét a felszámolást, egyszerűsített felszámolást vagy a végelszámolást, egyszerűsített végelszámolást lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás vagy végelszámolás esetén hatvan napon belül, egyszerűsített felszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás esetén negyvenöt napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani. Az adóhatóság a természetes személy jövedelemadó-bevallásában feltüntetett visszatérítendő adót, illetve költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésétől számított harminc napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március elsejétől utalja ki. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell teljesíteni.

(2) A kiutalásra nyitva álló határidőt,

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót, feltéve, hogy az adózó a kiutalási igényét nem a felszámolást (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított harminc napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az egymillió forintot meghaladja, negyvenöt napon belül kell kiutalni, ha az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet – amelynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja – számlában feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt, és a feltétel fennállásáról az adózó a bevallásában nyilatkozik. Ha a felszámolás alatt álló adózóval szemben e határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben adóellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat véglegessé válásától kell számítani. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, ha abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás.

(4) A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást adott. Költségvetési támogatás kiutalásának minősül az is, ha az adóhatóság gyakorolja visszatartási jogát. Ez esetben a kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott tartozás összegét csökkenti, illetve amelyen a köztartozást nyilvántartó szervezetnek történő átutalásról rendelkezik.

(1) Ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg harminc százalékát meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.

(1a)⁶⁸ Ha az adóhatóság döntése jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az ötezer forintot el nem érő késedelmi kamatot nem utalja ki, és azt nem írja jóvá az adószámlán.

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettséget forintban kell teljesíteni, a költségvetési támogatást forintban kell kiutalni.

(2)⁶⁹ Az adóhatóság által nyilvántartott adót (az állami adó- és vámhatóság vonatkozásában ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) az adózónak adónként, kötelezettségenként a megfelelő államháztartási számlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként, a megfelelő, a kincstár által létrehozott központosított beszedési számláról kell visszaigényelnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell megfizetni.

(3) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi fizetési számlára történő átutalással vagy pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján teljesíti az adózónak. A belföldi fizetési számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi fizetési számlára, az adózó által meghatározott devizanemben utalja át.

(4) Költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés faktorálása esetén – ha az adózó bevallásához az erről szóló szerződést mellékeli – az adóhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés összegét a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézmény bankszámlájára átutalással teljesíti. Az adóhatóság visszatartási jogát az adózó tartozása tekintetében gyakorolhatja. Az adózó bevallásában nem rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést az adóhatóság az általa megjelölt adó megfizetésére számolja el. Késedelmes kiutalás esetén a késedelmi kamat a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézményt illeti meg.

(5) Jogszabály az e §-ban meghatározott fizetési módoktól eltérő fizetési módot is megállapíthat.

(1) Az állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni a költségvetést károsító [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 395. §, 396. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 309. §, 310. § szerinti] bűncselekmény elkövetője által a büntetés korlátlan enyhítése érdekében teljesített, a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátránnyal, kárral megegyező mértékben megfizetett összeget.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni az 1978. évi IV. törvény 2011. december 31-ig hatályos 310. §-a szerinti adócsalás, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűncselekmények elkövetője által teljesített, a bűncselekménnyel okozott bevételcsökkenés összegével megegyező – büntethetőséget megszüntető okot eredményező – összeget.

(3)⁷⁰ Az állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás – Btk. 396. §-a, illetve a 2013. június 30-ig hatályos 1978. évi IV. törvény 310. §-a – miatt indított büntetőeljárásban a nyomozás elrendelésétől a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig a vagyoni hátrány megtérítése érdekében – a büntetés enyhítése érdekében – megfizetett összeget.

(1) Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekményre tekintettel az elkövető által befizetett összeget az adóhatóság átvezeti azon adózó adószámlájára, amelynek a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti átvezetésnek lenne helye, de az bármely okból nem lehetséges – különösen, ha az adózó megszűnt, vagy ha az adózóval szemben nem folytatott az állami adó- és vámhatóság a büntetőeljárással érintett adónemmel és időszakkal összefüggésben ellenőrzést, vagy ha a terhére nem tett megállapítást –, az elkülönített számlára megfizetett összeget – a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével – át kell utalni a kincstár által vezetett külön költségvetési számlára. A kincstár számlájára átutalt összeg a központi költségvetés bevételét képezi.

(3) Ha a büntetőeljárás eredményeként nem állapítják meg a bűnügyi letéti számlára megfizetést teljesítő természetes személy büntetőjogi felelősségét, vagy alacsonyabb elkövetési értéket állapítanak meg, mint amennyit a bűnügyi letéti számlára korábban megfizetett, akkor az előbbi esetben a megfizetett összeg, az utóbbi esetben pedig a többletként jelentkező különbözet visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a természetes személynek nincs köztartozása. Ugyanígy kell eljárni azokban az esetekben is, amikor az (1) bekezdés szerinti adózónak – önkéntes teljesítés vagy eredményes végrehajtás következtében – már nem áll fenn adótartozása, azonban az elkövetőnek köztartozása van.

(4) A (3) bekezdés szerinti köztartozások esetén a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti követelésfoglalásnak van helye.

(5) Ha az elkülönített számlára megfizetett összeg nem az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó költségvetési befizetési kötelezettséggel vagy költségvetésből származó pénzeszközzel kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás bűncselekménnyel függ össze, az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az érintett szervet a befizetésről, és ezt követően az érintett szerv kérelmére gondoskodik az összeg átutalásáról. Ha az elkövető igazolja, hogy a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt az érintett szerv felé is megtérítette, úgy az állami adó- és vámhatóság az elkövető kérelmére intézkedik az elkülönített számlára megfizetett összeg elkövető részére történő visszatérítése iránt a (3) bekezdés egyidejű alkalmazása mellett.

Az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

(1) Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét (az állami adó- és vámhatóság esetében ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás – ideértve az önellenőrzési lapot is –, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként (köztehernemenként), költségvetési támogatásonként mutatja ki.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az Alapok javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván.

(3) Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő tartozást a jogutód adószámlájára vezeti át.

(4) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószámlán más hatóság határozata alapján tart nyilván valamely kötelezettséget – feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik – a kötelezettséget megállapító hatóság a nyilvántartáshoz szükséges adatokat elektronikus úton adja át az állami adó- és vámhatóságnak és a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló határozatot a végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi. Az elektronikus úton átadott adatok helyességéért a határozatot hozó hatóság felel.

(5) Jogszabály – az önkormányzati rendelet kivételével – más, nem közvetlen adózási célú fizetési kötelezettség nyilvántartását is előírhatja az adózó adószámláján.

Ha az adóhatóságnál a tartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, a köztehernemenkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni.

Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt adó vagy egyéb fizetési kötelezettség (tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettség) megfizetésére számolja el. A jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési támogatás kiutalása, illetve az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetése időpontjának az igénylés (bevallás) beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége napját kell tekinteni.

Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét – nettó módon számítva – csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével, ide nem értve a letétként nyilvántartott összeget az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás hiányához köti.

(1) Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy az 59. § (1) bekezdése és 60. § (1) bekezdése szerinti tartozás megfizetésére kötelezett személynek fizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, a tartozás megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adónemre, fizetési kötelezettségre, tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettségre számolja el.

(2) Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

(3) Csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés összegét a csoportos adóalany képviselőjének kérelmére az adóhatóság a csoportos adóalany vagy a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármelyik tag csoportos adóalany képviselője által megjelölt adószámlájára számolja el. A csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés tag adószámlájára való elszámolásának feltétele a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok erre irányuló előzetes írásbeli megállapodása, amelyet a csoportos adóalany képviselője köteles bemutatni az adóhatóságnak.

(4) A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét – ideértve a tételes elszámolású fizetési kötelezettséget is – hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót, a tartozás megfizetésére kötelezett személyt terhelő más tartozásra számolja el, vagy tartozás hiányában azt hivatalból törli.

(5) Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

(6) Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a befizető a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti.

(7) A csőd-, végelszámolási, kényszertörlési eljárás, valamint a felszámolás kezdő napját, illetve ha az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra.

(1) Az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelést, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozást és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozást is.

(2) Az elhalálozás napját megelőző napon fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra.

(3) Az e §-ban foglalt elszámolás a 75. §-ban meghatározott sorrend szerint történik, és arról az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a természetes személy jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(1) Az adózó a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) igénylésekor az önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóság megkeresésében közölt – más adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.

(2)⁷³ Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést) az általa nyilvántartott 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség, egyéb adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozás, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelés és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.

(3) A visszatartásról az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti. Az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra gyakorolt visszatartás esetében az adóhatóság a végzés mellőzésével, írásban értesíti az adózót a visszatartás tényéről.

(4)⁷⁴ Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, ha a természetes személy adózó esetében a támogatás elmaradása a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(5) Az adóhatóság a nyilatkozat alapján visszatartott összegből e törvény szerint a kiutalásra nyitva álló határidőn belül, ha pedig megkeresésre jár el, a végzés jogerőre emelkedését követően tizenöt napon belül utalja át a jogosultnak az adózóval szemben fennálló követelését.

(6)⁷⁵ Ha az igényelt költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, elsőként a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.

(1) A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is – úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

(2) A könyveket, nyilvántartásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – úgy kell vezetni, hogy

(1) A 77. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.

(2) Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat három munkanapon belül be kell mutatni.

(3) Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőriznie.

(4) A munkáltató (kifizető) az általa megállapított adó, adóelőleg alapjául szolgáló bizonylatokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi.

(5) Az adókötelezettség megszűnése esetén az iratokat

(6) A természetes személy az iratait maga köteles megőrizni. Ha az adókötelezettség a természetes személy halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani.

(6a)⁷⁶ A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított tíz évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

(7)⁷⁷ Ha az adózó vagy a kapcsolt vállalkozása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettséget érintő vitarendezési eljárást kezdeményez, az e §-ban előírt kötelezettségek a vitarendezési eljárás lezárultáig, vagy ha azután választott bírósági eljárás indul, a választott bírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. Ha az e §-ban előírtaknak a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni, az irat megőrzési kötelezettség az adóhatóság felhívására a vitarendezési eljárás, illetve a választott bírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodik.

(8) Az (1)–(6) bekezdésben foglalt kötelezettség az iratok eredeti példányára, vagy – ha azt jogszabály nem zárja ki – eredeti példány hiányában a jogszabályban előírt módon, elektronikus úton előállított hiteles másolatára vonatkozik. Az adóigazgatási eljárásban az irat eredeti példánya – ha annak megőrzését jogszabály nem írja elő, és adózó azzal nem rendelkezik – nem kérhető.

(9) Ha az adózó a bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.

Az e törvényben vagy jogszabályban az adóhatósághoz adatszolgáltatásra kötelezett személy adatszolgáltatásának tartalmaznia kell a természetes személy adóazonosító számát.

Ha törvény bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek, köztestületnek az adózó adókötelezettségét érintő, az adóhatósághoz teljesítendő értesítési, tájékoztatási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az engedély kiadását, a határozat (végzés) véglegessé válását, illetve az adókötelezettséget érintő esemény bekövetkeztét követő tizenöt napon belül kell teljesíteni.

Az adóhatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatot természetes személyazonosító adattal, lakcímmel vagy kapcsolati kódon igényelhet.

A kifizető a föld bérbeadásából (földjáradékból) származó jövedelemről és a levont adóról, az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött, de ezen időtartam lejárta előtt megszűnt haszonbérleti szerződésről és az adókötelessé vált időszakról, valamint a bérbeadott földterület ingatlan-nyilvántartási azonosító adatairól az adatszolgáltatást a földterület fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni az adólevonás elmaradásának okát (természetben történő bérfizetés). Az adatszolgáltatást a kifizető papíralapú adathordozón az adóévet követő év március 31. napjáig teljesíti.

(1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését, illetve az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén tulajdonjog átszállását eredményező pénzügyi lízing alapján a pénzügyi lízingbeadás tényének feljegyzését követően haladéktalanul adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az illetékkiszabáshoz szükséges, birtokában lévő adatokról, valamint ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlan szerződés szerinti értékéről, továbbá föld átruházása esetén a földértékesítés tényéről, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető természetes személyről és e jog szerződés szerinti értékéről. Az ingatlanügyi hatóság az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az adóhatóságot az adózó tulajdonát képező – nyilvántartásában szereplő – valamennyi ingatlan adatáról.

(2) Az ingatlanügyi hatóság az önkormányzati adóhatóság megkeresésére évente egy alkalommal – kizárólag az építményadó, a telekadó, a természetes személy kommunális adója, a települési adó bevezetése, továbbá megállapítása (kivetése), ellenőrzése céljából –, térítésmentesen, elektronikusan feldolgozható formában, a megkeresés beérkezését követő harminc munkanapon belül adatot szolgáltat az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén található, a nyilvántartásában szereplő valamennyi ingatlannak a megkeresés szerinti év január 1-jén hatályos adatairól. A megkeresésben meg kell jelölni a kért adatok felhasználásnak célját. A kapott adatok kizárólag a megjelölt célra használhatóak fel. Ha az önkormányzat adóbevezetés céljából kért adatot, de az adó bevezetéséről szóló önkormányzati rendelet legkésőbb a megkeresést követő év első napjáig nem lépett hatályba, akkor az adatszolgáltatásért egyébként járó díjat a megkeresést követő év január 31. napjáig meg kell fizetnie. Az adatszolgáltatás tartalmazza az önkormányzat illetékességi területén lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlan esetén

(1)⁷⁸ A pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató – a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével – a pénzforgalmi számla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó tizenötödik napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adó- és vámhatósággal,.

(2) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi számlaszáma a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató érdekkörében felmerült ok, illetve intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a megváltozott számlaszámot a pénzforgalmi szolgáltató köteles bejelenteni – az adózó adóazonosító számának feltüntetésével – a változástól számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatóságnál.

A befektetési szolgáltató az adóévet követő év január 31. napjáig elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatósághoz az olyan ügyletben részt vevő személyek – ha egyikük, vagy mindegyikük természetes személy – azonosító adatairól, adóazonosító számáról, amely ügyletben az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír, értékpapír-letéti számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást teljesített. Az adatszolgáltatás tartalmazza továbbá az áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint – ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik – az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt.

(1) Az építésügyi hatóság az általa kiadott használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítvány egy példányát haladéktalanul megküldi az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz és állami adó- és vámhatósághoz.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a használatbavételi engedélyhez kötött építmények esetében az építésügyi hatóság az általa kiadott véglegessé vált használatbavételi, illetve véglegessé vált fennmaradási engedély egy példányát, a véglegessé válás közlése időpontjának megjelölésével megküldi az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz és állami adó- és vámhatósághoz.

(1) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat január 20. napjáig közli az állami adó- és vámhatósággal a következő tartalommal:

(2) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásból

(3)⁸⁰ A jármű tulajdonjogának, üzemben tartói jogának bejegyzésére, ezek valamelyikének változására irányuló eljárás során az eljáró közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési igazgatási ügymenetet támogató informatikai rendszerben az általa rögzített, az adózó által bemutatott, a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetését igazoló készpénz-átutalási megbízás azonosító számát, a jármű gyártójának kódját, valamint a befizetett illeték összegét a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv útján, továbbá a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben szereplő adatok közül a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetéke teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatokat (a jármű fajtáját, gyártmányát, típusát, kategóriáját, forgalmi rendszámát, hengerűrtartalmát, teljesítményét, össztömegét, gyártási évét, a járműtulajdonos, üzemben tartói jog jogosítottja azonosító adatait, lakcímét, székhelyét) elektronikus úton továbbítja az állami adó- és vámhatóságnak.

A közúti közlekedési nyilvántartási szerv minden hónap tizenötödik napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően elektronikus úton adatokat szolgáltat a gépjárműadóról szóló törvény hatálya alá tartozó gépjárművek esetén az ideiglenes rendszámtábla kiadásáról az állami adó- és vámhatóságnak. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét, székhelyét, továbbá a jármű fajtáját és rendszámát.

(1) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv az állami adó- és vámhatóság részére napi gyakorisággal elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, a regisztráció és a regisztráció megszüntetésének időpontját, továbbá – ha a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.

(2) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv évente egy alkalommal, a megkeresés napja szerinti állapotnak megfelelően az önkormányzati adóhatóság természetes személyazonosító adatokat tartalmazó kérelmére megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, a regisztráció és a regisztráció megszüntetésének időpontját, továbbá – ha a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.

(3) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhely szolgáltatás kijelölt szolgáltatója az adóhatóság természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi az adóhatóság részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely azonosítóját.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az adóhatóság

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az adóhatóság az adózó 37. § szerinti nyilvántartásból való törléséig, illetve az adózó képviselője esetében a képviseleti jog megszűnéséig kezeli.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv, a közúti közlekedési nyilvántartási szerv a kötvénynyilvántartásból, illetve a közúti járműnyilvántartásból a tárgyévet követő év január 31. napjáig a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási jogviszony díj nemfizetési okból való megszűnéséről, továbbá ha a biztosító értesítése alapján a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az állami adó- és vámhatóságnak – elektronikus úton – adatot szolgáltat a következő tartalommal:

Az állami foglalkoztatási szerv elektronikus úton az állami adó- és vámhatósághoz az adóévet követő év január harmincegyedikéig adatot szolgáltat azon személyek azonosító adatairól, adóazonosító jeléről, akiknél az álláskeresési ellátás folyósítását az ellátásra való jogosultságot kizáró kereső tevékenység miatt szüntették meg, és az adatok rendelkezésre állása esetén e személyek munkaadóiról, azok adószámának feltüntetésével, valamint a folyósítás megszűnésének időpontjáról.

(1) Ha az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv olyan igazolást (bizonylatot) állít ki, amelynek alapján a természetes személy adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosult, a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás tartalmának közlésével adatot szolgáltat az adózónak kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatást az adóévet követő év január harmincegyedikéig elektronikus úton az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv illetékes állami adó- és vámhatóságához kell teljesíteni.

(2) A tartósan álláskereső személyek után, illetve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény ellenőrzése céljából az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv a tárgyhónapban kiállított igazolásban szereplő adatokat a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig elektronikus úton hivatalból megküldi az állami adó- és vámhatóság részére.

Ha jogszabály költségvetési támogatás igénybevételéhez más szerv által kiállított igazolás, bizonylat benyújtását írja elő, az igazolást kiállító szerv a kiállítás hónapját követő hó tizenötödik napjáig adatot szolgáltat a kiállítást kérő személy székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnak a kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kiállítást kérő személy nevét, elnevezését, adóazonosító számát, az igazolásban feltüntetett tényt, körülményt, adatot, valamint a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazolás kiállítása megtagadható, ha a kérelmező nem közli a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazoláson a támogatás igénylésének jogcímét fel kell tüntetni, az igazolás csak a megjelölt támogatás igénybevételéhez használható fel.

(1)⁸³ A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló adatbejelentés, bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő negyvenöt napon belül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az önkormányzat illetékességi területén, a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás esetén az ötszázmillió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal, alapterület szerinti adóztatás esetén az ezer m2-t elérő épülettel, illetve tízezer m²-t elérő telekkel rendelkező külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető részesedés arányáról a külföldi szervezetek építményadóról, telekadóról szóló adatbejelentésében, bevallásában feltüntetett adatok alapján.

(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az állami adó- és vámhatóságnak adatot szolgáltat az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi területén található földje haszonbérbeadásából származó jövedelméről.

(3) A jegyző elektronikus úton adatot szolgáltat azokról a személyekről, akiknek köztartozás-mentessége a Magyarország helyi önkormányzatairól, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvény méltatlansági eljárásra vonatkozó szabályai szerint vizsgálat tárgyát képezheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tartalmazza

(5) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül kell teljesíteni az e célra rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával.

(1) Az állami adó- és vámhatósághoz a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami feladatellátásba vételével kapcsolatos állami adó- és vámhatósági feladatok ellátása céljából

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint nem kell adatot szolgáltatni abban az esetben, ha a települési önkormányzat az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézményt maga működteti, az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás hiányában ennek figyelembevételével jár el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap huszonötödik napjáig kell teljesíteni. Az állami adó- és vámhatóság adószámla vezetéssel kapcsolatos feladatai tekintetében – ideértve a kiutalások teljesítését is – a határidők az adatszolgáltatás beérkezésétől számítandók, ha az adatszolgáltatás a határidő kezdetére egyébként okot adó, jogszabályban rögzített körülmény bekövetkezését követően érkezett be.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett adatok tekintetében változás következik be, akkor a változással érintett adatok vonatkozásában az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap huszonötödik napjáig kell teljesíteni.

A kincstár a tárgyévet követő év január 31. napjáig adatot szolgáltat a rokkantsági járadékban, illetve a fogyatékossági támogatásban részesülő természetes személyazonosító adatairól, illetve az ellátás folyósításának időszakáról.

Ha az adóhatóság az elhunyt természetes személy adóügyével összefüggésben adóigazgatási eljárást folytat vagy azt kezdeményez, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, az adóhatóság megkeresésére a hagyatéki leltározásra illetékes önkormányzati jegyző adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről, valamint a rendelkezésére álló hozzátartozói adatokról (név, cím). Az adóhatóság a jegyző által megküldött hozzátartozói adatokat nyilvántartásából soron kívül törli, ha az eljárás eredményeként nem állapít meg adót, költségvetési támogatást az elhunyt terhére vagy javára. Az adóhatóság megkeresésére a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző a megkereső adóhatóságot tájékoztatja az örökösökről az azonosításukhoz szükséges természetes személyazonosító adatok és lakcím feltüntetésével, valamint az örökrészük alapján örökölt vagyonról és annak értékéről, vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.

(1) A területi ügyvédi kamara, a Magyar Állatorvosi Kamara, illetve a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, szolgáltató állatorvosi tevékenység szünetelésének kezdőnapjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő és az állatorvos természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével a bejegyzést követő hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) A közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara, a közjegyző szolgálata szünetelésének kezdőnapjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról a közjegyző természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével, a szolgálat szünetelésének kezdőnapját, illetve szünetelés megszűnésének napját követő hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

(3) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az önálló bírósági végrehajtó szolgálata szünetelésének kezdőnapjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról, a végrehajtó természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével, a bejegyzést követő hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

A nyugdíjat folyósító szerv az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 19/A. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemkategóriát érintő automatikus információcsere teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január harmincegyedikéig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adóévet követő év január 31. napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatósághoz az általa kifizetett támogatás jogcíméről, összegéről a természetes személy nevének, adóazonosító jelének feltüntetésével.

Az állami adó- és vámhatóság megkeresésére a jövedéki adóvisszaigénylés ellenőrzéséhez a nyilvántartásában szereplő adatok közül adatot szolgáltat

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az állami adó- és vámhatóság megkeresésére adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő adatokról, ha az az ellenőrzés lefolytatásához szükséges.

Az idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság az állami adó- és vámhatóság megkeresésére – az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához, ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához – adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő, az idegenrendészeti hatóság előtti engedélyezési eljárások során az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő, az adózó elérhetőségére, személyének azonosítására, valamint jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokról.

(1) Ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési eljárás, végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához vagy bűnüldözési, nyomozó hatósági tevékenysége végzéséhez, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatainak végzéséhez szükséges adatok iránti megkeresést vagy adatkérést elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, a befektetési vállalkozás, és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részére, a megkeresést vagy az adatkérést a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban köteles teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében nyolc nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében tizenöt nap.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ezen elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatait köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartás során az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumú küldemények továbbíthatóak. Az állami adó- és vámhatóság az általa üzemeltetett honlapon köteles közzétenni az üzenetformátumokat és az azokhoz tartozó üzenetsémákat a bevezetési idejük feltüntetésével. A küldeményt a feladónak el kell látnia minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, valamint titkosítania kell.

Ha a tényállás tisztázásához szükséges, az állami adó- és vámhatóság megkeresi a belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelemi szolgáltatásnak a szolgáltatás nyújtójára, valamint a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatai az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyhez nem köthető módon történő beszerzése érdekében. A belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti.

(1) Jogszabályban meghatározottak szerinti adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta kibocsátására az a pénztárgép felel meg, amelynek forgalmazását a jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezték, és amelyet a jogszabályban meghatározottak szerint helyeztek üzembe.

(2) A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) Az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az engedélyező hatóságot.

(4) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

(5) Pénztárgép szervizelését csak nyilvántartásba vett szerviz végezheti érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze útján.

(6) Szerviz az az egyéni vállalkozó vagy szervezet, aki vagy amely a szervizek – állami adó- és vámhatóság által vezetett – nyilvántartásában szerepel.

(7) Szervizként való nyilvántartásba vételét az állami adó- és vámhatóságnál az az egyéni vállalkozó vagy szervezet kérelmezheti,

(8) Egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételének további feltétele, hogy nem áll szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és nem áll más szerviz alkalmazásában.

(9) A műszerészi igazolvány a pénztárgépek szervizelésére jogosító, az állami adó- és vámhatóság által kiállított igazolvány.

(10) A műszerészi igazolvány

(11) A műszerész igazolványra vonatkozó rendelkezéseket a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén is alkalmazni kell.

(12) A műszerész igazolvány az állami adó- és vámhatóság tulajdona.

(13) A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig – az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

(14) A pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés során – ha az elektronikus hírközlő hálózat elérhetetlenségére vonatkozó tény vagy adat merül fel – az állami adó- és vámhatóság kérheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként történő közreműködését az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.

(15) Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető, a forgalmazó, a szerviz vagy más személy (13) bekezdés szerinti ellenőrzése során talált pénztárgépet vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb tizenöt napra bevonhatja, ha a pénztárgéppel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevont pénztárgépet az állami adó- és vámhatóság annak megállapítása érdekében, hogy a pénztárgép megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek (a továbbiakban e § alkalmazásában: ellenőrző vizsgálat), átadja az online pénztárgépet engedélyező hatóság részére. A bevonás időszaka alatt az adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét, ha a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik pénztárgéppel is rendelkezik, annak alkalmazásával, pénztárgép hiányában kézi úton előállított nyugtával teljesíti.

(16) A (15) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a pénztárgép működésének jogszabályban meghatározott hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során az állami adó- és vámhatóság pénztárgéppel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható.

(17) Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy a pénztárgép a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az online pénztárgépet engedélyező hatóság határozattal előírja a pénztárgépet engedélyező hatóság részére történő leadását. A leadott pénztárgépet az engedélyező hatóság megsemmisíti, erről az állami adó- és vámhatóságot értesíti.

(18) Az állami adó- és vámhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza a nyilvántartásba vett vagy törölt szervizek, valamint az érvényes és az érvénytelen műszerészi igazolványok, plombanyomók adatait.

(1)⁸⁸ Az automataberendezést üzemeltető adózó köteles a jogszabályban meghatározott adattartalommal – automataberendezésenként – az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenteni:

(2) Az automataberendezéseket automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni, amely önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adattárolást és adatkommunikációt végez. Az AFE-ben tárolt adatokról az adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az e törvény szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

(3) Az automataberendezések működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyeli.

(4) A (2) és (3) bekezdés végrehajtása érdekében az automataberendezés üzemeltetőjének szerződést kell kötnie egy felügyeleti szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltató az adatok rögzítésének és az állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásának technikai lebonyolítását végzi az AFE automataberendezésbe történő beszerelésével, és az automataberendezés működése során történő folyamatos működtetésével. A felügyeleti szolgáltatás minimális tartalma hatósági ár-köteles.

(5) A felügyeleti szolgáltatói tevékenység hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén is alkalmazni kell.

(6) A felügyeleti szolgáltatói engedélyezési eljárás tekintetében a mérésügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: engedélyező hatóság) jár el.

(7) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek folyamatos biztosítása érdekében a Kormány rendeletében ideiglenes jelleggel – legfeljebb 2 éves időtartamban – menedékes felügyeleti szolgáltatót jelölhet ki a jogszabály szerinti felügyeleti szolgáltatói feladatok ellátására, ha az engedélyező hatóság arról tájékoztatja, hogy a felügyeleti szolgáltatói engedély kiadására nem került sor.

(8) Menedékes felügyeleti szolgáltatóként olyan személy vagy szervezet jelölhető ki, amely

(9) Ha a kijelölés időtartama alatt a menedékes felügyeleti szolgáltató kérelmére az engedélyező hatóság a menedékes felügyeleti szolgáltató részére felügyeleti szolgáltatói engedélyt ad ki, erről a körülményről az engedélyező hatóság az engedély kiadásával egyidejűleg tájékoztatja a Kormányt.

(10) A Kormány a (9) bekezdés szerinti tájékoztatást követően haladéktalanul gondoskodik a menedékes felügyeleti szolgáltatót kijelölő kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről.

(11) A menedékes felügyeleti szolgáltató e minőségét nem érinti, ha az engedélyező hatóság más – menedékes felügyeleti szolgáltatónak nem minősülő személy vagy szervezet – részére felügyeleti szolgáltatói engedélyt ad ki.

(12) A menedékes felügyeleti szolgáltatóra – e törvényben valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kivétellel – a felügyeleti szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A menedékes felügyeleti szolgáltatót megilletik mindazon jogok, amelyek jogszabály alapján a felügyeleti szolgáltatót megilletik.

(13) A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az engedélyező hatóságot.

(14) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

(15) A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedély kiadásáért, módosításáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(16) Független tanúsító szervezet igazolja, hogy a felügyeleti szolgáltató az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti informatikai és biztonsági követelményeknek megfelel.

(17) A (4) bekezdés szerinti felügyeleti szolgáltatási szerződés a felügyeleti szolgáltatás nyújtásáról a felügyeleti szolgáltató és az üzemeltető között jön létre. A felügyeleti szolgáltatási szerződés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet tartalmazza.

(18) A felügyeleti szolgáltató a szolgáltatást szünetelteti, ha az üzemeltető a felügyeleti szolgáltatónak bejelentette az automataberendezés üzemeltetésének harminc napot meghaladó szünetelését.

(19) Az AFE jogszerű működéséért és a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítéséért a felügyeleti szolgáltató a felelős.

(20) Az automataberendezések üzemeltetésével és az AFE-val kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kötelezettségeket – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig – az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

(21) Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető, a felügyeleti szolgáltató vagy más személy (20) bekezdés szerinti ellenőrzése során talált automataberendezést, illetve AFE-t vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb tizenöt napra bevonhatja, ha az automataberendezéssel, illetve AFE-val történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevont automataberendezést, illetve AFE berendezést az állami adó- és vámhatóság annak megállapítása érdekében, hogy az automataberendezés, illetve AFE megfelel az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott műszaki követelményeknek (a továbbiakban e § alkalmazásában: ellenőrző vizsgálat), átadja az engedélyező hatóság részére.

(22) A (21) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha az AFE működésének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során az állami adó- és vámhatóság AFE-val történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható.

(23) Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy az AFE az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az engedélyező hatóság határozattal előírja az AFE engedélyező hatóság részére történő leadását. A leadott AFE-t az engedélyező hatóság megsemmisíti, és erről az állami adó- és vámhatóságot értesíti.

(1) A hatósági ár

(2) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(3) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt az adópolitikáért felelős miniszter hivatalból állapítja meg.

(4) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben hirdeti ki. A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba. A hatósági ár a már megkötött szerződésekre is vonatkozik.

(5) A hatósági árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.

(6) A hatósági ártól eltérő árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

(7) A hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.

(8) A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kikötött áron kell teljesíteni.

(9) A hatósági árra vonatkozó rendelkezések betartását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ellenőrzi. A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság határozattal

(10) A (9) bekezdés c) pontja szerinti bírság mértéke legalább a jogsértő magatartással elért anyagi előny. A bírság nem haladhatja meg a jogsértő magatartással elért anyagi előny kétszeresét.

(11) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (9) bekezdésben szabályozott eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) E § alkalmazásában hatósági ár

(13) E § alkalmazásában üzemeltető

A jogutód nélkül megszűnő adózó, illetve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy, ha e tevékenységét megszünteti, vagy hatósági engedélyét véglegesen visszavonják, az e törvényben, illetve adótörvényben vagy költségvetési támogatást megállapító jogszabályban megállapított adatszolgáltatási kötelezettségét az éves elszámolású adókról benyújtott soron kívüli bevallással egyidejűleg teljesíti.

Az állami adó- és vámhatóság vezetője a nemzetgazdaság aktuális állapotának, illetve az azt befolyásoló hatások, folyamatok elemzése, értékelése érdekében a tízezer legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót soron kívüli adatszolgáltatásra kötelezheti gazdasági tevékenységének olyan adatairól, amelyek a jogszabály alapján vezetett nyilvántartásaiból megállapíthatók és adókötelezettségeivel összefüggésben állnak.

(1) A hallgatói hitelt igénylő magánszemély nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint adóazonosító jelét a Diákhitel Központ Zrt. és az állami adó- és vámhatóság a hitelszerződés hatályba lépését megelőzően elektronikus úton egyezteti. Amennyiben az adóazonosító jel a két nyilvántartásban eltér egymástól, a helyes adóazonosító jelet az állami adó- és vámhatóság megküldi a Diákhitel Központ Zrt.-nek.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év október harmincegyedikéig a fizetésre kötelezett adóazonosító jelét tartalmazó megkeresésre a Diákhitel Központ Zrt.-nek elektronikusan vagy elektronikus adathordozón adatot szolgáltat a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett természetes személynek az adóévben keletkezett, a törlesztési kötelezettség alapját képező jövedelméről.

(3) Ha a törlesztésre kötelezett természetes személynek a megkeresésben közölt és az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott adatai között eltérés van, az adatokat a Diákhitel Központ Zrt. és az állami adó- és vámhatóság elektronikusan vagy elektronikus adathordozó útján egyezteti. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, a természetes személlyel a Diákhitel Központ Zrt. tisztázza az adateltérés okát.

Az állami adó- és vámhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít.

(1) Gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben a Kereskedelmi Vámtarifa besorolási rendje szerint meghatározott termékekkel végzett, az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat.

(2) Ha az adózó az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végzi, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti esetekben kockázati biztosítékot köteles nyújtani.

(3) Kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított száznyolcvanadik napig teljesített bejelentések esetén vagy az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított száznyolcvan napon belül legalább tíz bejelentést nem tett.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatása esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon az EKAER szám megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóságnál be kell jelenteni a címzett adatait (név, adóazonosító szám), a feladó adatait (név, adóazonosító szám) és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat.

(5) Az adózó (4) bekezdés szerinti bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság a bejelentett adatokat nyilvántartásba veszi és szerepelteti az EKAER-ben, valamint a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg az adózó számára. Az állami adó- és vámhatóság azon, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adózók számára is megállapítja az EKAER számot, akik nem tartoznak a (4) bekezdés hatálya alá, azonban az ott meghatározott adatokat ugyanúgy bejelentik az állami adó- és vámhatóságnak, mintha a (4) bekezdés hatálya alá tartoznának.

(6) Az e §-ban meghatározott kötelezettséggel és az az alóli mentesüléssel kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet határozza meg.

(7) Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületét elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el. EKAER elektronikus felületen rögzített bejelentésnek minősül a közvetlen számítógépes adatkapcsolaton keresztül küldött EKAER bejelentés is.

(8) A (7) bekezdés szerinti, az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó, vagy annak törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.

(9) E § alkalmazásában új kötelezett: az az adózó, aki, vagy amely a tárgyévben és az azt megelőző két évben e § szerinti bejelentést nem tett, ebben az időszakban általános forgalmi adó bevallást nem nyújtott be, ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is, valamint, ha az adózó adóbevallás helyett e törvény szerinti nulla adattartalmú nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be.

(10) A (9) bekezdés alkalmazása során a jogelőd (4) bekezdés alapján tett bejelentéseit is figyelembe kell venni.

(1)⁹¹ Ha az adózó a 113. § (4) és (5) bekezdése szerinti bejelentésben az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott, a fuvarozás megkezdését követően módosítható adatot hibásan adta meg, az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti lezárt bejelentést egy alkalommal, a lezárást követő három munkanapon belül, legkésőbb az állami adó- és vámhatóság adott szállítmánnyal közvetlenül összefüggő ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

(2) Az adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentését az EKAER-ben ezen célra rendszeresített felületen elektronikusan teljesíti.

(3) Az (1) bekezdés szerint bejelentett adatokat az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi és szerepelteti az EKAER-ben.

(4) A bejelentés módosítása esetében a bejelentő pótlék megfizetésére köteles.

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján az adózó magasabb összegű kockázati biztosíték nyújtására kötelezett, a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt az állami adó- és vámhatóság akkor teljesíti, ha az adózó a biztosítéknyújtási kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.

(1) A 113/A. § szerinti bejelentés esetén a pótlék összege az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet által meghatározott módosítható adatonként ötezer forint az érintett tételsorok számától függetlenül.

(2) A 113/A. § szerinti pótlék a bejelentést követő munkanapon esedékes, annak elengedésére, mérséklésére nincs lehetőség, megfizetésére részletfizetés nem engedélyezhető.

(1) A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított tizenöt napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon pénzforgalmi számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.

(2) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, és ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.

(3) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.

(4) Azon készpénzben teljesített fizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a (3) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzfizetésnek kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.

(1) A csoportos társasági adóalany létrehozását a csoportos társasági adóalanyhoz csatlakozni szándékozó adózók által benyújtott közös kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság engedélyezi a Tao tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csoportos társasági adóalany az állami adó- és vámhatóság engedélyével, a kérelem benyújtását követő adóév első napján jön létre.

(2) A csoportos társasági adóalany létrehozásának engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs.

(3) A csoportos társaság adóalany létrehozását engedélyező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(1) A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozást a csatlakozni kívánó adózó és a csoporttagok által kijelölt csoporttag mint csoportképviselő (a továbbiakban: csoportképviselő) közös kérelmére az állami adó- és vámhatóság engedélyezi a Tao tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csoporttagság az állami adó- és vámhatóság engedélyével, a kérelem benyújtását követő adóév első napján jön létre.

(2)⁹⁴ A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig, a tevékenységét év közben kezdő személy esetén az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs.

(3) A csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozást engedélyező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4)⁹⁵ A csoportos társasági adóalany tagja kiléphet a csoportos társasági adóalanyból. A csoportos társasági adóalanyból történő kilépést a kilépő csoporttag és a csoportképviselő által benyújtott közös kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság engedélyezi.

(5) A csoporttag jogutódlással történő megszűnését a megszűnésre vonatkozó bírósági döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a csoportképviselő az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti.

(1) Az állami adó- és vámhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatot visszavonja, ha

(2) Amennyiben a csoportos társasági adóalanyban részt vevő bármely csoporttagra a Tao tv. 2/A. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott feltételek nem vagy nem teljeskörűen teljesülnek, az érintett csoporttag csoporttagságát az állami adó- és vámhatóság határozattal megszünteti.

(1) Az állami adó- és vámhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatban a csoportos társasági adóalany részére csoportazonosító számot állapít meg.

(2) A csoportképviselő a csoportazonosító számot a közös adókötelezettségek teljesítése és a közös adózói jogok gyakorlása érdekében kiállított minden iraton feltünteti.

(3) A csoportos társasági adóalany tagja a csoportos társasági adóalanyt érintő adóval összefüggő adóügyben az állami adó- és vámhatóság részére átadott iraton – a saját adószáma mellett – a csoportazonosító számot is feltünteti.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a társasági adóval kapcsolatos adóügyben a csoportos társasági adóalany részére megállapított csoportazonosító számra az adószámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(1) A csoportos társasági adóalanyban részt vevő bármely csoporttag – a csoportos társasági adóalanyiság időszakát követően is – a csoportos társasági adóalanyban részt vevő valamennyi többi csoporttaggal egyetemlegesen felelős

(2) Az (1) bekezdés szerinti felelősség azon adómegállapítási időszak tekintetében is fennáll, amelynek csak egy részében állt fenn a csoporttag csoporttagsága.

A csoportos társasági adóalany Tao tv. szerinti adófizetési kötelezettsége, illetve a Tao tv. szerint őt megillető adóvisszatérítés teljesítésére a csoportképviselő által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számlája szolgál.

115. §

116. §

117. §

118. §

119. §

120. §

121. §

122. §

(1) Az adóhatóság jogosult az adózó és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hozzájárulást adott.

(2)⁹⁸ Az adóhatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme az adóhatóság eljárásában is biztosított legyen.

(3) Az adóhatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

Ha az adóhatóságnak az ellenőrzési eljárás keretében végrehajtott adatmentés során tudomására jut a tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adat, azt haladéktalanul törli vagy – ha annak haladéktalan törlése nem lehetséges vagy az az ellenőrzési eljárás eredményes lefolytatására tekintettel aránytalan erőfeszítéssel járna – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint az ilyen adat kezelését korlátozza. Az e § szerint korlátozott adatot csak az érintett ismerheti meg, azon – az adat tárolásán túl – további adatkezelési művelet nem végezhető. Az e § szerint korlátozott adatot legkésőbb a törlés akadályául szolgáló körülmény elhárulását követően haladéktalanul törölni kell.

(1) Az adóhatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja és megőrzi az adóvégrehajtáshoz való jog elévüléséig, kivéve a nyugdíjellátás megállapításhoz szükséges adatokat, amelyeket az adat nyilvántartásba vételétől számított ötven évig tartja nyilván és őrzi meg. Az adóhatóság a természetes személy adózó azonosításával, adókötelezettségének keletkezésével és teljesítésének ellenőrzésével összefüggésben személyes adatokat tart nyilván és ellenőrizhet.

(1a)¹⁰⁰ Az állami adó- és vámhatóság a 113. § (4) és (5) bekezdése szerinti bejelentés adatait, valamint az az alapján képzett EKAER számot a bejelentés időpontjától számított tíz évig kezelheti.

(2) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában vagy adózói nyilvántartásban szereplő adatot az adóhatóság az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához, ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához, az adózó kérelmére indult adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.

(4) Az adóhatóság nyilvántartja az adózó nevében eljáró állandó meghatalmazott, megbízott természetes személy adóazonosító jelét a meghatalmazás időtartama alatt a meghatalmazás alapján eljáró személyek beazonosíthatósága, eljárási jogosultságának ellenőrizhetősége érdekében.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott beszélgetést elektronikusan adathordozóra rögzíti, és annak anyagát az adó megállapításához való jog, illetve ha az hosszabb, akkor az adó végrehajtásához való jog elévüléséig, illetve a folyamatban levő bírósági eljárás befejezéséig megőrzi. Az adózó vagy képviselője kérelme alapján az általa folytatott, e bekezdés szerint megőrzött telefonbeszélgetéseit meghallgathatja, valamint azokról másolatot kérhet.

(6)¹⁰¹ Az adóhatóság az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló jogi személyt vagy kizárólagos állami tulajdonú egyéb szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott határozott idejű egyedi felmentést ad.

(1) Az adóhatóság a jogszabályban meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, ha

(2) Az adóhatósági nyilvántartásba történt bejegyzés határozatnak minősül.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az adóhatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az adóhatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig az adóhatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az adóhatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.

(4) Az adóhatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre a határozatra vonatkozó – a döntés tartalma, véglegessége, kijavítása, kiegészítése és saját kézbesítő útján történő kézbesítése tárgyában irányadó – rendelkezéseket nem kell alkalmazni, és a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján véglegessé válik.

(5) Az adózó jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tényét vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az adózóval közölték.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a 41. § (2)–(4) bekezdésében, a 44. §-ban, a 123. §-ban, a 260. §-ban, a 263. §–266. §-ban és az 1. melléklet 1., 3., 14., 24. pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, illetve a 37. § (1) bekezdésében, a 70. § (1) bekezdésében, a 106. §-ban, a 260. §-ban foglalt nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. E nyilvántartások azon adatok kivételével minősülnek közhitelesnek, amely adatokat jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít.

(1) Az adóhatóság a jogszabályban meghatározott esetekben az adózó kérelmére adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

(2)¹⁰³ Az adózó kérelmében feltünteti a felhasználás célját, megjelölve azt a szervet, szervezetet vagy más, az adózótól eltérő személyt is, amelynek eljárásában a hatósági bizonyítványt fel kívánja használni.

(3) Ha az adózó valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amely az adóhatóság nyilvántartásában nem szerepel, az adóhatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.

(4) A hatósági bizonyítvány és igazolvány határozatnak minősül.

(5)¹⁰⁴ Ha a hatósági bizonyítványt az adóhatóság visszavonta, módosította, kiegészítette vagy kijavította, az erről szóló határozatot annak a szervnek, szervezetnek vagy más, az adózótól eltérő személynek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában tudomása szerint az adózó a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.

(1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.

(2) Adótitoknak minősül különösen

(3) Az, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, jogszabályon alapuló egyéb feladatellátás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak a nyilvános cégadat, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak a bíróság által nyilvántartandó jogi személy jogszabályban meghatározott adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános adata, valamint a bíróság által nyilvántartandó jogi személy bírósági nyilvántartásának üzemeltetőjétől kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak

(8) Nem minősül adótitoknak a nemzeti vagyont kezelő, azzal gazdálkodó adózó esetében a (2) bekezdés szerinti

(1) Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha

(2) Az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és – ha a hivatalos statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik – azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik. Az átadott adatok kezelése a hivatalos statisztikáról szóló törvény rendelkezései szerint történik.

Ha az adózó adózásával összefüggésben olyan valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé, amely alkalmas arra, hogy a közigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, az adóhatóság jogosult ennek nyilvánosság előtt történő cáfolatára. Az adózó által adózásával összefüggésben tett nyilvános nyilatkozata a nyilatkozattal érintett tárgyban az adóhatóság általi cáfolat szempontjából adótitok alóli felmentésnek minősül.

(1)¹⁰⁶ Az önkormányzati adóhatóság helyi adó vonatkozásában az egyszázezer forintot – természetes személyek esetében az ötvenezer forintot – elérő, kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó nevét, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti. A különleges gazdasági övezet tekintetében az e bekezdés szerinti közzététel az állami adó- és vámhatóság honlapján is teljesíthető.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az olyan adótartozás, amely végleges másodfokú adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat ellen a keresetindítási határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős lezárását követő naptól, az adóhatósági határozat hatályában fenntartott része vonatkozásában tekinthető fennálló adótartozásnak.

(1) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat megkeresésre tizenöt napon belül

(2) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a havi adó- és járulékbevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által benyújtott, a havi adó- és járulék bevallásban szereplő adatok közül

(2a)¹⁰⁹ A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és a honvédelmi egészségkárosodási járadékot (a továbbiakban együtt: honvédelmi egészségkárosodási ellátás) megállapító honvédelmi szerv a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság elbírálása céljából megkeresheti az állami adó- és vámhatóságot annak tisztázása érdekében, hogy a honvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülő a megkeresésben megjelölt időszakban hány – az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott – foglalkoztatási jogviszonyban volt bejelentve. Az állami adó- és vámhatóság az e bekezdés szerinti adatszolgáltatást a megkeresés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül teljesíti.

(3)¹¹⁰

(4)¹¹¹ Az állami adó- és vámhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv részére elektronikus úton hivatalból átadja a havi adó- és járulék bevallásban szereplő, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő természetes személyre vonatkozó tárgyévi társadalombiztosítási járulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat – ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített szolgálatára figyelemmel kifizetett juttatásait – ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a természetes személy tárgyévi társadalombiztosítási járulék-alapot képező jövedelme meghaladja a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-ában meghatározott éves keretösszeget.

(5)¹¹² Az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év augusztus 31. napjáig elektronikus úton hivatalból átadja az Szja tv. hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó-bevallásban bevallott nyugdíjjárulék alapját és összegét a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.

(6)¹¹³ Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató megszűnésének, a vállalkozási tevékenység megszüntetésének, az őstermelői igazolvány visszaadásának, visszavonásának időpontjáról, az egyéni vállalkozói, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról hivatalból tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet, a nyugdíjbiztosítási szervet, ha a természetes személyre vonatkozóan a munkáltató, kifizető (ideértve a saját biztosítási jogviszonyának tekintetében az egyéni vállalkozót, a biztosított mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 87.§ (6) bekezdése szerinti kötelezettet is) biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos adatot közölt (bejelentést tett), de a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját a foglalkoztatónak minősülő személy nem jelentette be és arról az adóhatóságnak hivatalos tudomása van.

(7)¹¹⁴ Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból haladéktalanul átadja az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztató által hozzá bejelentett adatokat a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére ellenőrzésre történő kiválasztás céljából.

(8) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre elektronikus úton átadja a költségvetési támogatások kedvezményezettjének nevére vagy megnevezésére, lakóhelyére vagy székhelyére, valamint az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásuk jogcímére, összegére vonatkozó adatokat

(9)¹¹⁶ Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hó utolsó napjáig hivatalból átadja a szociális szövetkezet által benyújtott, havi adó- és járulék bevallásban szereplő adatok közül az egészségügyi szolgáltatási járulékkülönbözet összegére vonatkozó – negyedéves – adatokat a különbözetet az Egészségbiztosítási Alapnak megtérítő, a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap részére, az Egészségbiztosítási Alap részére megtérítendő járulékkülönbözet összegének meghatározása érdekében.

(9a)¹¹⁷ Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre elektronikus úton tájékoztatja az ügyvédi kamarát a jogi, ügyvédi szolgáltatást nyújtó adózó adószámáról, valamint az adószámának törléséről.

(9b)¹¹⁸ Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre elektronikus úton tájékoztatja a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szervet a lakáscélú állami támogatást igénylő személy köztartozásmentességéről, illetve adótartozásának fennállásáról.

(10) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az AFE beszerzéséhez nyújtandó támogatás kezelő szervét arról, hogy az AFE üzembe helyezési folyamata sikeresen befejeződött.

(10a)¹¹⁹ Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tájékoztatja a felügyeleti szolgáltatót a naplóállomány adatairól, ha a tájékoztatás az automataberendezés és az állami adó- és vámhatóság szervere közötti – felügyeleti szolgáltató rendszere útján megvalósuló – kommunikáció fenntartásával, az automataberendezés által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő technikai probléma elhárítása érdekében, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges.

(11) Az adóhatóság jogosult más adóhatóságot tájékoztatni a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. Az adóhatóság tájékoztatja a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggő adatról, tényről, körülményről vagy iratról. Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból támogatást folyósító szervet az olyan véglegessé vált döntésről, amely alapján a támogatás folyósításának alapjául szolgáló adatok, illetve a támogatás felhasználására vonatkozó adatok valótlansága valószínűsíthető vagy a folyósítással, felhasználással összefüggésben az ellenőrzés visszaélésre utaló körülményeket tárt fel. Az adóhatóság megkeresés alapján tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet arról, hogy a természetes személynek az álláskeresési ellátás mellett van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket. A tájékoztatás joga – a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatásához szükséges mértékben – megilleti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot is.

(12) Az önkormányzati adóhatóság az adóztatási tevékenységéhez a vállalkozási tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, és változásbejelentése alapján nyilvántartott adatokra vonatkozó adatokat igényelhet az állami adó- és vámhatóságtól. Az adóhatóság a tevékenysége során tudomására jutott, titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, iratról, körülményről hivatalból tájékoztatja a másik adóhatóságot, ha az lehetővé teszi, vagy valószínűsíti valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajtását.

(13) Az örökös kérelmére, az örökös tájékoztatása érdekében az elhunyt adózó hagyatéki ügyében eljáró közjegyző a hagyatéki ügyben való eljárásának igazolása esetén tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás kiadmányozásának napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg.

(14)¹²⁰ Az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre tájékoztatja az adótitokról

(14a)¹²³ A (14) bekezdés e) pontja szerinti szervek részére csak abban az esetben adható tájékoztatás az adótitokról, ha az ügyészség az adatkérést engedélyezte. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdése vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdése szerinti adatkérés esetén az adóhatóság az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, adótitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. Ilyen esetben az adatkérő az engedélyt utólag, haladéktalanul beszerzi, és megküldi az adóhatóságnak.

(15)¹²⁴ Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát az adótitokról a bűncselekmények megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében, valamint a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából.

(16) Az állami adó- és vámhatóság az államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján az államháztartási szervek és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, valamint az egyes vállalkozásokon belüli pénzügyi átláthatóságról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat, dokumentumokat az Európai Bizottságnak megküldi, illetve az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(17) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés információcseréről rendelkező cikke keretében a magyar illetékes hatóság a külföldi állam illetékes hatóságának a természetes személyekről az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása, a külföldi állam adóztatási jogának biztosítása, illetve a kettős adóztatás elkerülése érdekében az azonosításhoz, az adómegállapításhoz, az ellenőrzéshez, a bizonyítási eljáráshoz, illetve a tényállás tisztázásához szükséges olyan személyes adatokat adhat át, amelyeket nyilvántartásai tartalmaznak vagy amelyek megszerzését a belföldi jogszabályok számára lehetővé teszik.

(18) Az adótitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy a külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – az adótitoknak minősülő adatot az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásából (az arra a célra kialakított rendszer útján) közvetlen hozzáféréssel lekérdezi vagy írásbeli megkeresés útján kér adótitoknak minősülő adatot az adóhatóságtól.

(19)¹²⁵ Ha az állami adó- és vámhatóság az adózónál be nem jelentett alkalmazottat talál, a foglalkoztatotti jogviszony rendezése érdekében a véglegessé vált határozata egy példányának megküldésével tájékoztatja a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot. Az adóhatóság a hónap folyamán véglegessé vált határozatokat a következő hónap tizedik napjáig elektronikus úton továbbítja a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak.

(20) Ha az állami adó- és vámhatóság a biztosítottat terhelő járulékkötelezettséget a természetes személlyel szemben állapítja meg, akkor annak megtérülése esetén az erről szóló határozatot a megtérüléstől számított harminc napon belül, a nyugellátás, illetve a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék megállapítása céljából megküldi a központi nyugdíjbiztosítási szervnek.

(21) Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jelet megkeresésre, elektronikus úton átadja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervnek az adóazonosító jelnek az állandó személyazonosító igazolvány tárolóelemén történő elhelyezése céljából.

(22) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adó megfizetésére kötelezhető személyt vagy szervezetet az adózó végrehajtható adótartozásának összegéről.

(23) Az állami adó- és vámhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges adatokat (a továbbiakban: összehasonlító értékadat) tartalmazó nyilvántartásából, az abban szereplő ingatlanok forgalmi értékéről – az ingatlantulajdonos személyazonosságának megállapítására alkalmatlan módon – kérelemre igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít.

(24)¹²⁶ Az állami adó- és vámhatóság a természetes személy elektronikus úton benyújtott kérelmére, a természetes személy elektronikus úton adott hozzájárulása alapján haladéktalanul, elektronikus úton rendelkezésre bocsátja a kérelem benyújtását megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő, 12 hónapos időszakra vonatkozó, a havi adó- és járulékbevallások alapján előállított, jogszabály szerinti tartalmú, hatósági bizonyítványnak nem minősülő elektronikus keresetkimutatást a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény szerinti központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül a természetes személy által megjelölt, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozással erre vonatkozó szerződéssel rendelkező pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi szolgáltatónak, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárásokban eljáró Családi Csődvédelmi Szolgálatnak (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában együtt: címzett), feltüntetve a természetes személy adóazonosító jelét. Ennek során a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az állami adó- és vámhatóság által automatizált módon megküldött elektronikus keresetkimutatást a címzett – a természetes személy adóazonosító jelét is tartalmazó – elektronikus úton továbbított kérésére haladéktalanul rendelkezésére bocsátja. A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást a természetes személy által megjelölt összes címzett számára való továbbítását követően haladéktalanul törli. A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást az előállításától számított 30 nap elteltével akkor is törli, ha a természetes személy által megjelölt címzett a megküldését nem kéri.

(25)¹²⁷ Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a járási hivatalnak azon adózó természetes személyazonosító adatait, valamint a fizetési kedvezményre irányuló eljárásban feltárt jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeinek adatait, akiről a fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló eljárásában olyan tényt tárt fel, amely a szociális rászorultság megállapítását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint megalapozhatja.

(26)¹²⁸ Ha az állami adó- és vámhatóság a személygépkocsival személyszállítási szolgáltatást végző adózó tekintetében a nyugtaadási kötelezettségek megsértését állapítja meg, akkor az erről szóló véglegessé vált döntését haladéktalanul megküldi a személyszállítási szolgáltatást folytató vállalkozás működési területén illetékes közlekedési hatóság részére, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben meghatározott, a tevékenységi engedély visszavonása és a tevékenység végzéstől történő eltiltás feltételeinek vizsgálata céljából.

(27)¹²⁹ Az állami adóhatóság az Egységes Szociális Ellátások Ügyvitel-támogató Rendszer útján adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatal részére a szociális igazgatásról szóló törvény szerinti szociális ellátások és támogatások, a gyermektartásdíj megelőlegezésének és a hadigondozottak ellátásának megállapításával, ellenőrzésével és folyósításával összefüggésben szükséges adatokról.

(1) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március tizenötödikéig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint szolgáltat adatot az igénybevett kedvezmény támogatástartalmának összege alapján:

(4) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-ei 702/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 702/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 702/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében a kedvezmény összege jogcímenként a hatvanezer eurónak megfelelő forintösszeget, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március tizenötödikéig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

(6) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:

(7) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. december 16-i 1388/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1388/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 1388/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként a harmincezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(8) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március tizenötödikéig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

(9) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:

(10)¹³⁰ Az állami adó- és vámhatóság – a (3) bekezdés szerinti sávok szerint – adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az SA.46672. számú bizottsági határozat, valamint a Jöt. 112. § (1) bekezdés b) pontja és 113. § (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről az SA.46672. számú bizottsági határozat szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(11) A (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő év március tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

(12)¹³¹ A (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:

(1) Az adóhatóság negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig – a támogatás ellenőrzésének és nyilvántartásának céljából – tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, a mezőgazdasági igazgatási szervet, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a kiutalt, valamint a visszatartási jog gyakorlása keretében visszatartott, illetve az Szja tv. 3. § 41. pontjában meghatározott és az Szja tv. 39. § (1) bekezdése alapján igénybe vett támogatás összegéről. Az adóhatóság a tájékoztatást adózónként, az adózók azonosítására alkalmas módon teljesíti.

(2) Az adóhatóság a csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről adózónként az adóbevallás határidejét követő kilencven napon belül adatot szolgáltat a kincstárnak, amely az adatokat a kincstári monitoring-rendszerben rögzíti.

(1) A kincstár megkeresésére a Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Programból (a továbbiakban: GINOP) származó támogatások kihelyezésével összefüggő feladatai ellátásához az állami adó- és vámhatóság a következő adatokat havonként – a bevallás benyújtására előírt határidőt követő második hónap 15. napjáig – elektronikus úton átadja:

(2) Az állami adó- és vámhatóság a kincstár megkeresésére évenként a GINOP-ból származó támogatások kihelyezésével összefüggő feladatai ellátásához – az adóbevallás, a bevételi nyilatkozat benyújtására előírt határidőt követő harmadik hónap utolsó napjáig – elektronikus úton átadja a társasági adóbevallásban szereplő árbevétel, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló bevételi nyilatkozatában, bevallásában szereplő bevétel adatait.

Az állami adó- és vámhatóság vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagját érintő biztosítotti bejelentés szabályait, az adózással kapcsolatos bevallások, adatszolgáltatások rendjét és az azzal összefüggő eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – a nemzetbiztonsági szolgálattal külön megállapodásban rögzíti.

Az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végez.

(1) A kockázatelemzés során az adóhatóság

(2) A jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok kockázatelemzése keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe.

Ha az adóhatóság a kockázatelemzés során a rendelkezésére álló adatok alapján az adózó vonatkozásában kockázatot tár fel, más hatóságoktól a kockázatelemzés alatt álló adózóval kapcsolatban az adózó adókötelezettségét érintő adatokat kérhet, amelyeket az adott adózóra vonatkozó további kockázatelemzési tevékenységéhez használhat fel. Ha az adóhatóság az adózót ellenőrzésre nem választja ki, úgy a kockázatelemzés lezárását követően az e § alapján beszerzett adatokat haladéktalanul törli.

A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság

(1) Az adóhatóság a támogató eljárás keretében

(2) A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárást az adóhatóság jegyzőkönyvvel zárja le. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat, hiányosságokat, az azok orvoslása érdekében tett intézkedéseket és a támogató eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét.

(4) A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.

(1)¹³⁴ Az adóhatóság az adózót önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg vagy valószínűsít.

(2) Az elektronikus vagy postai úton megküldött felhívás tartalmazza

(3) Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.

(4) Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított harminc nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.

(5) Ha az önellenőrzésre felhívásra a költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidőn belül kerül sor, a felhívás kiadmányozásától az önellenőrzés beérkezéséig, de legfeljebb a felhívás közlését követő harmincadik napig, a kiutalás határideje szünetel.

(1) Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)

(2)¹³⁶ Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját, továbbá – ha az önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik – a települési adót.

(3) A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetékekről szóló törvény szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság állapítja meg (kiszabás). A vagyonszerzési illeték kiszabására irányuló eljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő hatvan nap.

(4) Az adókivetés, adókiszabás az adózó (adat)bejelentése, bevallása, illetve adatszolgáltatás alapján történik.

(5)¹³⁷ Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá – ha törvény előírja – az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről az adatbejelentés, bevallás adatai alapján határoz.

(6)¹³⁸ Ha az adózó adatbejelentése, bejelentése, bevallása hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz,

(7) Az önkormányzati adóhatóság az adót – a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az e törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott.

(8)¹³⁹ Helyi kivetéses adó, valamint a belföldi gépjárművek adóját esetében az adózó adatbejelentését – az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül – módosíthatja, kivéve, ha az adóhatóság az adót ellenőrzés során feltárt tényállás alapján állapította meg.

(9)¹⁴⁰ A kivetéses adó esetén az önkormányzati adóhatóság, illetve a belföldi gépjárművek adója esetében az állami adó-és vámhatóság az utólagos adómegállapítás keretében feltárt tényállás alapján állapítja meg az ellenőrzési időszakot közvetlenül követő adóév(ek) adóját. Az ellenőrzési időszakra és az azt követő adóév(ek)re megállapított adó egy határozatba foglalható.

(1) Az (adat)bejelentés, bevallás adatai alapján hozott határozat esetében vagy az (adat)bejelentés, bevallás elmaradása esetén az adómegállapításhoz való jog elévüléséig adóellenőrzésnek van helye. Adókülönbözet megállapításáról akkor hoz határozatot az adóhatóság, ha az (adat)bejelentés, bevallás adataitól vagy az abban feltüntetett körülményektől eltérő tényállást tár fel vagy az adózó (adat)bejelentési, bevallási kötelezettségét elmulasztotta.

(2) Az adómentességet vagy adókedvezményt határozott időre megállapító, jogszabálysértő határozat esetén az adóhatóság a jogszerű adókötelezettséget a jövőre nézve új határozattal írja elő.

(3) A feltételhez kötött, határozott időre szóló adómentesség, adókedvezmény feltételeinek megszűnése esetén az adó az eredeti esedékességtől jár.

(1) Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak véglegessé válását megelőzően az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítése iránti kérelmet nyújt be, a határozat az első alkalommal benyújtott kérelem esetén nem válik véglegessé, valamint nem minősül végrehajtható okiratnak.

(2) A kedvezmény, mentesség fennállásáról az állami adó- és vámhatóság az illeték kiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat véglegessé válásával válik véglegessé.

(1) Az adóhatóság utólag, határozatban állapítja meg az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözetet. Törvény az adóhatóságot más esetekben is kötelezheti az adó megállapítására. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő utólagos adómegállapítás esetén hatvan nap, a hatósági eljárás kezdő időpontjának a jegyzőkönyv, kiegészítő jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének napját, adózói észrevétel esetén a jegyzőkönyvre tett észrevétel beérkezésének napját kell tekinteni.

(2) Nincs helye utólagos adómegállapításnak, ha az adót vagy a költségvetési támogatást önellenőrzéssel nem kell helyesbíteni.

(1) A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyv alapján kiadandó határozat meghozatalára nyitva álló határidő harminc nap.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határozattal szemben a határozat közlésétől számított nyolc napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. A fellebbezés felterjesztésére nyitva álló határidő 5 nap.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő tizenöt nap.

(5) Ha a cégbíróság az állami adó- és vámhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetve arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Ha cégbírósági értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított hatvan napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései irányadók, azonban új eljárásra utasításnak nincs helye. E bekezdés rendelkezéseit a bíróság által nyilvántartandó jogi személy hivatalból történő megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az adózóval szemben folytatott, az e § szerinti eljárás(ok) végleges befejezéséről, illetve végelszámolás esetén arról is, hogy az adózónak van-e az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.

(7) Ha a végelszámolás alatt álló adózó a végelszámolás megszüntetéséről, a működésének továbbfolytatásáról határoz, akkor a változás bejelentését követően az általános eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv átadására még nem került sor.

(1) Az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal

(2) Ha a nem természetes személy adózó az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megismerését és igazolt átvételét követően a törvényben előírt határidőn belül észrevételt nem tesz, a határozat indokolásában elegendő a jegyzőkönyv megfelelő pontjaira utalni. Nem alkalmazható ez a rendelkezés abban az esetben, ha az adó vagy a költségvetési támogatás alapját az adóhatóság becsléssel állapította meg, valamint a 145. § (1) bekezdése szerinti esetben.

(1) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.

(2) Az adóhatóság az adózó házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.

(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról.

(4) A (3) bekezdés szerinti tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható.

(5) Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.

(1) Az adóhatóság abban az esetben is határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri, ha az adóhatóságnál a külföldi bevándorlási célú vízumot bemutatja és az adómegállapításhoz szükséges igazolást mellékeli.

(2) A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel nem rendelkező adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése alapján határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt harminc nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Ha a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, e kötelezettséget attól az időponttól számított tizenöt napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.

Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót, illetve az adóelőleget, ha a természetes személy a kifizető, illetve a munkáltató által megállapított adót vitatja, vagy az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető (munkáltató) és a természetes személy között vita van.

Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő harminc napon belül minősíti, amelynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. A minősítés eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Ha az adózó minősítésében változás nem következik be, az állami adó- és vámhatóság az értesítést mellőzi. Az adózó az elektronikus azonosítását követően minősítését lekérdezheti.

Összeolvadás, illetve beolvadás esetén a jogutód abban az esetben minősül megbízható adózónak, ha az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor saját maga és valamennyi jogelőd megbízható adózónak minősült. Ha a jogutód vagy valamelyik jogelőd az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor kockázatos adózónak minősült, a jogutód szintén kockázatos adózónak minősül. Különválás, kiválás, illetve átalakulás esetén a jogutód megtartja a jogelőd minősítését. Ha a jogutód a jogelőd adózó kockázatos minősítése miatt válik kockázatos adózóvá, úgy a kockázatos adózói minősítés egyéves időtartamát a jogelőd kockázatos adózóvá minősítésének kezdő időpontjától kell számítani.

Ha az adózó vitatja a 150. § szerinti minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított kilencven napon belül kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. Ha az állami adó- és vámhatóság a kifogásnak helyt ad, határozathozatal nélkül a kifogásnak megfelelően módosítja az adózó minősítését, amelyről az adózót elektronikus úton értesíti. A kifogás elutasításáról az állami adó- és vámhatóság határozatban rendelkezik.

(1) Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt, vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a nyilvánosan működő részvénytársaságot, amely az (1) bekezdés b)–i) pontjában foglalt együttes feltételeknek megfelel.

(3) Ha az adózó a tárgyévet megelőző öt évben nem működött, illetve nem minősült áfa-regisztrált adóalanynak, az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti feltételek fennállását a működés megkezdésétől, illetve az áfa-regisztált adóalanyiság kezdetétől vizsgálja.

(4)¹⁴²

(5)¹⁴³ A csoportos adóalany megbízható adózónak minősül, ha minden tagja megbízható adózó. A csoportos adóalany megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg arra tekintettel, ha olyan adózó csatlakozott a csoporthoz, amely tekintetében nem teljesül az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel.

(6)¹⁴⁴ A 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.

(1) Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a száznyolcvan napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.

(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés száznyolcvan napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére.

(3) A megbízható adózó – ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot – által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság a 64. § (1) bekezdésében foglalt esetben harminc napon belül utalja ki.

(4) A megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság húsz napon belül utalja ki.

(1)¹⁴⁵ Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa az egyébként kiszabható mulasztási bírság felső határának az ötven százaléka, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság ötven százaléka.

(2)¹⁴⁶ Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható adóbírság, ha az adózó az adóellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az adóellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, a 215. § (3)–(4) bekezdése szerint kiszabható adóbírság ötven százaléka.

(3) Nem alkalmazható az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezés azon mulasztás, illetve adókülönbözet-megállapítás esetén, amely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezi.

(1) A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott adótartozásra – kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott tartozásokat – az adózó elektronikus úton benyújtott kérelmére évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes fizetési könnyítést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (a továbbiakban: automatikus fizetési könnyítés).

(2) Az automatikus fizetési könnyítésről az állami adó- és vámhatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül határozatot hoz, amelyet elektronikus úton kézbesít.

(3)¹⁴⁷ Az automatikus fizetési könnyítés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a kérelmező nettó módon számított adótartozása az elbírálás időpontjában nem haladja meg a hárommillió forintot. Ha a megbízható adózó az automatikus fizetési könnyítés feltételeinek nem felel meg, úgy kérelmét az állami adó- és vámhatóság az általános szabályok szerint bírálja el.

(4) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus fizetési könnyítés érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adó- és vámhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.

(5) A megbízható adózó automatikus fizetési könnyítési kérelmének helyt adó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(1) Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében a következő feltételek legalább valamelyike fennáll:

(2)¹⁴⁹ A kockázatos adózói minősítés az (1) bekezdés a)–b), d), f) és g) pontja szerinti esetben a minősítés hatályának beálltától számított egy évig, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben azon időpontig, amíg az adózó a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szerepel, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a kényszertörlési eljárás időtartama alatt áll fenn. A minősítés jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási eljárás alatt áll. Ha az eljárás az adózó jogutód nélküli megszűnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minősítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az egyéves időtartamba a felszámolás, végelszámolás ideje nem számít bele.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően megszünteti az állami adó- és vámhatóság az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette.

(4) A csoportos adóalany kockázatos adózónak minősül, ha legalább egy tagja kockázatos adózó.

A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje hetvenöt nap. A kockázatos adózóra a 64. § (3) bekezdése nem alkalmazható.

Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje hatvan nappal meghosszabbodik.

(1)¹⁵⁰ A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő, az állami adó- és vámhatóság által az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd része. Ha az állami adó- és vámhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalását késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a 209. § (1) bekezdésében foglalt késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

(2) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó terhére adóhiányt megállapító határozatban az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpont nem állapítható meg a pótlékfizetés kezdő napjaként.

(1)¹⁵¹ Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az egyébként kiszabható bírság felső határának harminc százaléka, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság százharminc százaléka.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának százötven százaléka.

Ha a 155. § (1) és (2) bekezdése és a 161. § alapján egyidejűleg kellene alkalmazni megbízható és kockázatos minősítésre vonatkozó szabályt is, a bírságot e rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kell kiszabni.

(1) Az adóhatóság az állami garancia beváltására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálja a garanciabeváltás (kezesség) jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését.

(2) Az adóhatóság a garanciát, kezességet beváltó jogosultnál (hitelintézetnél) folytatott eljárását szükség esetén kiterjeszti az eredeti kötelezettre is.

(3) Ha a hitelintézet eljárása a feltételeknek nem felel meg, az adóhatóság az állami garancia (kezesség) beváltás iránti kérelmet elutasítja.

(4) Ha a kérelmet az adóhatóság teljes mértékben teljesíti, a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(5) Az adóhatóság az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül új eljárást folytathat le, ha az állami garancia beváltásával kapcsolatosan a korábban lefolytatott eljáráshoz képest új tény, körülmény merül fel, amely alapján az eljárásra az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad. Új eljárás nem indítható, ha az elrendelése feltételeinek meglététől számított hat hónap eltelt.

(6) Az állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás esetén az ügyintézésre nyitva álló határidő kilencven nap.

(1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére – az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján – a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát.

(2) Az adó feltételes megállapítására irányuló kérelemként nem terjeszthető elő

(3) Egy kérelemként nem terjeszthető elő jövőbeni és jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelem.

(4) Az adópolitikáért felelős miniszter jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettséget vagy annak hiányát állapítja meg.

(5) A kérelem benyújtásakor jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában feltételes adómegállapítás csak a társasági adóval, a személyi jövedelemadóval, a kisvállalati adóval és a helyi iparűzési adóval összefüggésben kérhető, és a kérelem csak a kérelemmel érintett adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás határidejéig nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(6)¹⁵² A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem elektronikus úton, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti tartalommal nyújtható be.

(7)¹⁵³

(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díjköteles, a díj mértéke:

(2)¹⁵⁶

(3) A díjat a kérelem benyújtásakor hiánytalanul meg kell fizetni. Ennek elmulasztása esetén az adópolitikáért felelős miniszter – nyolcnapos határidő tűzésével – a díj hiánytalan megfizetésére hívja fel az adózót.

(4) A kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése, vagy a kérelem elutasítása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj nyolcvanöt százalékát a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul visszatéríti az adózó részére. A sürgősségi eljárás határidejének túllépése esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj és a kérelemre a sürgősségi eljárás hiányában fizetendő díj különbözetét a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul visszatéríti az adózó részére.

(5)¹⁵⁷

(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem elbírálásának ügyintézési határideje kilencven nap, amely egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.

(2) Az adózó a kérelmében kezdeményezheti kérelme sürgősségi eljárásban történő elbírálását. Az ügyintézési határidő ebben az esetben hatvan nap, amely harminc nappal meghosszabbítható.

(3) Ha az adózó a kérdés(eke)t módosítja, további kérdést tesz fel vagy a tényállást módosítja, az ügyintézési határidőt a módosítás vagy kiegészítés adópolitikáért felelős miniszterhez történő beérkezésétől kell számítani.

A feltételes adómegállapításra irányuló kérelmet el kell utasítani, ha

Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás során hozott határozattal, vagy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján önálló fellebbezéssel megtámadható végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, az közigazgatási perben támadható meg.

(1) A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel érintett ügylettel összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat véglegessé válásától számított tizenötödik nap elteltéig.

(2) A jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában benyújtott bevallásban igényelt költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidő kezdő napja nem lehet korábbi, mint a feltételes adómegállapításról hozott határozat véglegessé válásától számított 16. nap.

(1)¹⁵⁸ A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható a 173. § szerinti eljárásban.

(2) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező.

(3) A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén – annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.

171. §¹⁵⁹

(1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó által előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján.

(2) Egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre (ideértve a jövőbeni és a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyleteket is) és előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerre irányuló kérelem.

(3) E kérelem vonatkozásában a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(1) Az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre megállapítja

(2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat az adóhatóságra kötelező.

(3) Az adópolitikáért felelős miniszter eljárására – ha e § másként nem rendelkezik – a feltételes adómegállapításra irányadó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(1) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt.

(2) A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetve többoldalúan folytatható le. Ha az ügyletre külföldi állam jövedelemadózást érintő jogszabályát is alkalmazni kell, a kapcsolt vállalkozás kérelmében megjelöli, hogy a szokásos piaci ár megállapítására egyoldalú, kétoldalú, illetve többoldalú eljárást választ.

(3) A határozat érvényességéhez kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén az állami adó- és vámhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás megkötése szükséges.

(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a kétoldalú, illetve a többoldalú eljárást az adóhatóság az adózó kérelmére egyoldalúan csak akkor folytatja le, ha az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló információk a szokásos piaci ár megállapításához elegendőek.

(5) A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló jogszabály szerinti nyilvántartás készítésére nem kötelezett adózók – kivéve azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással – a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet nem terjeszthetnek elő.

(6) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem elektronikus úton, az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon nyújtható be.

(7) Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezhet.

(1) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja annyiszor kettőmillió forint, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

(2) Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt díj 50%-a. A kérelem elutasítása, illetve visszavonása esetén a díj összegének nyolcvanöt százalékát vissza kell téríteni.

(3) Az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként ötszázezer forint.

(1) Az állami adó- és vámhatóság a kérelemben és az ahhoz csatolt mellékletekben, iratokban, elemzésekben, tanulmányokban, kimutatásokban, számításokban, ismertetőkben feltüntetett adatok, körülmények valódiságát az adóigazgatási rendtartás ellenőrzésre irányadó szabályainak megfelelő alkalmazásával, a határozat meghozatalához szükséges mértékben és módon előzetesen vizsgálhatja.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által végzett valódiságvizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.

(1) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást százhúsz nap alatt kell lefolytatni. A határidő két alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.

(2)¹⁶¹ Az ügyintézési határidőbe – az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 50. § (5a) bekezdése szerinti eseteken túl – a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetés, az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartama sem számít bele. Ha ezek eredményeként az eljárás során az ügy szempontjából jelentős olyan új tény merül fel, kritikus feltételek módosulnak, illetve a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló olyan körülmények lényeges mértékben megváltoznak, amelyek a szokásos piaci ár megállapítására érdemben kihatnak, az ügyintézési határidő az ennek alapjául szolgáló tény bekövetkeztének időpontjában újrakezdődik. Erről az állami adó- és vámhatóság értesíti a kérelmezőt.

(1) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet az Air. 48. §-a szerinti eseteken túl akkor is visszautasítja, ha

(2) Az állami adó- és vámhatóság az eljárást az Air. 49. §-a szerinti eseteken túl akkor is megszünteti, ha

(3) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet határozattal elutasítja, ha

A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(1) A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától

(2) A határozat véglegessé válásától számított hatvan napon belül az adózó a határozatban foglaltaknak megfelelően önellenőrzést végezhet, ha a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően a szerződés vagy egyéb jogügylet alapján teljesítés történt.

(1)¹⁶⁴ A szokásos piaci árat megállapító határozat hatálya határozott időre, legalább három, legfeljebb öt teljes adóévre állapítható meg. A határozat hatályának kezdő napját a kérelem alapján kell megállapítani, amely azonban nem lehet korábbi, mint a kérelem benyújtása adóévének első napja, és nem lehet későbbi, mint a határozat véglegessé válását követő adóév első napja.

(2) Kétoldalú vagy többoldalú eljárásban az illetékes hatóságok megállapodása alapján a határozat kötőereje a kérelem benyújtása előtti időszakra is kiterjedhet, feltéve, ha ez az időszak

(3)¹⁶⁵ A határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén kötik az adóhatóságot, kivéve, ha a határozat véglegessé válását követően megállapítható, hogy

(4) A szokásos piaci árat megállapító határozat kizárólag a kérelmező, valamint a kérelemben megjelölt kapcsolt vállalkozás(ok) közötti, a szokásos piaci ármegállapítási eljárás tárgyát képező ügylet tekintetében bír kötőerővel.

(5) A határozat a kötőerőt megszüntető feltétel bekövetkeztének napjától nem alkalmazható.

(1) A határozat hatályának időtartama kérelemre egy alkalommal három évre meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdésétől eltérően a határozat hatálya nem hosszabbítható meg, ha az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás olyan mértékben megváltozott, hogy a szokásos piaci ár megállapítására új határozatot kellene kiadni.

(3) A határozat hatályának meghosszabbítására irányuló kérelmet a határozat hatályának lejártát megelőzően legalább hat hónappal kell előterjeszteni.

(4) A meghosszabbítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(1) Az állami adó- és vámhatóság a határozatot az abban meghatározott hatályossági időn belül az adózó kérelmére határozatban módosítja.

(2) A határozat módosításának abban az esetben van helye, ha az ügy szempontjából jelentős új tény merül fel, amely a korábbi eljárás során nem a kérelmező rosszhiszemű eljárása miatt volt ismeretlen, vagy a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak.

(3) A módosítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Unió valamely más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatérítésre vonatkozó, a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008. február 12-i 2008/9/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2008/9/EK tanácsi irányelv) alapján érvényesíthető kérelmével (a továbbiakban: adó-visszatéríttetési kérelem) kapcsolatos ügyben e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(1) Belföldön letelepedett adóalany az a személy, aki, amely abban az időszakban, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik, az Áfa tv. alkalmazásában belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalany. Nem jogosult a visszatéríttetési eljárásban igényt előterjeszteni az a belföldön letelepedett adóalany, aki, amely

(2) A visszatéríttetés tagállama – Magyarország kivételével – az Európai Unió azon tagállama, amelyben a hozzáadottérték-adót az (1) bekezdésben meghatározott adóalanyra az ebben a tagállamban számára más adóalany által végzett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, vagy az ebbe a tagállamba irányuló termékimporthoz kapcsolódóan felszámították.

(3) A visszatéríttetési időszak a visszatéríttetés tagállama által a 2008/9/EK tanácsi irányelv 16. cikkének megfelelően meghatározott időszak, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik.

(4) A hozzáadottérték-adó fogalmára az Áfa tv. 258. § (1) bekezdését és 9. számú mellékletét kell alkalmazni.

(1) Az adózó a visszatéríttetés tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetése iránti kérelmét a visszatéríttetési időszakot követő naptári év szeptember harmincadikáig az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által magyar és angol nyelven rendszeresített elektronikus űrlapon terjeszti elő.

(2) A kérelemben közölt információkat az adózó az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is megjelölheti. Ha a visszatéríttetés tagállama meghatározza, hogy a kérelemben foglalt információt milyen nyelven vagy nyelveken kell megjelölni, a kérelmet az e tagállam rendelkezésének megfelelő nyelven vagy nyelveken kell kitölteni.

(3) A kérelem akkor minősül benyújtottnak, ha azt az adózó az (1) bekezdés szerinti formában, a jogszabályban megállapított kötelező adattartalommal és az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén terjeszti elő.

(4)¹⁶⁶ Ha a visszatéríttetés tagállama a 2008/9/EK tanácsi irányelv 11. cikkében foglaltakat alkalmazza, és erről az állami adó- és vámhatóságot a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet (a továbbiakban: 904/2010/EU tanácsi rendelet) 48. cikk (3) bekezdésének megfelelően értesíti, a benyújtottság feltétele a tevékenységek 2008/9/EK tanácsi irányelv 11. cikkének megfelelő megjelölése is.

(5) A benyújtottnak minősülő kérelem érkeztetésének tényéről és időpontjáról az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton, haladéktalanul értesíti.

(1) A kérelmet az állami adó- és vámhatóság az érkeztetésének napjától számított tizenöt napon belül elutasítja, ha az adózó a 185. § (1) bekezdésében meghatározott bármely kizáró feltétel hatálya alá tartozik.

(2) A kérelem az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más okból nem utasítható el, hiánypótlásnak, az eljárás felfüggesztésének az elsőfokú eljárásban nincs helye.

(3) A kérelmet elutasító határozatot az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton közli az adózóval.

(1)¹⁶⁷ Ha a kérelem elutasításának a 187. § (1) bekezdésében megjelölt okból nincs helye, az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmét az érkeztetéstől számított tizenöt napon belül a 904/2010/EU tanácsi rendelet 48. cikk (1) bekezdése szerint továbbítja a visszatéríttetés tagállama illetékes hatóságának.

(2) Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, de a visszatéríttetési időszak valamely napján adószámmal nem rendelkezett, e tényről és az adószám törlésének – és ha ismert, az új adószám megállapításának – időpontjáról, valamint az adószám törlésének okáról a visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát a kérelem továbbításával egyidejűleg, elektronikus úton tájékoztatja.

(3) A kérelem továbbítása ellen jogorvoslati eljárásnak kérelemre nincs helye. Ha az adóhatóság a kérelem továbbítását követően az adó-megállapításhoz való jog elévülési idején belül hivatalból folytatott jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a kérelem továbbítása jogszabályba ütközött, erről elektronikus úton tájékoztatja a visszatéríttetés tagállamának illetékes hatóságát és ezzel egyidejűleg az adózót is.

(1) Ha a 186. § (5) bekezdése szerinti elektronikus értesítést követően az adó-visszatéríttetési kérelemben megjelölt levonható arány az Áfa tv. 123. §-ának és az 5. számú mellékletének alkalmazásával kiigazításra kerül, az adózónak módosítania kell a kérelemmel érvényesített összeget.

(2) A módosítást az adózó a kiigazítással érintett adó-visszatéríttetési időszakot követő naptári évben előterjesztett adó-visszatéríttetési kérelemben, ilyen kérelem hiányában az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton előterjesztett nyilatkozatban (kiigazítási nyilatkozat) érvényesítheti.

(3) Kiigazítási nyilatkozat előterjesztésére szolgáló elektronikus űrlapra, a nyilatkozatban közölt információ nyelvi követelményeire a 186. § (1)–(2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A kiigazítási nyilatkozat akkor minősül benyújtottnak, ha azt az adózó az e bekezdésben meghatározott formában, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén és a jogszabályban meghatározott kötelező adattartalommal terjeszti elő.

(4) A benyújtottnak minősülő kiigazítási nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság érdemi vizsgálat nélkül, elektronikus úton haladéktalanul továbbítja a kérelemben megjelölt visszatéríttetés tagállama illetékes hatóságának és ezzel egyidejűleg elektronikus úton értesíti az adózót a nyilatkozat érkeztetésének tényéről, időpontjáról.

A csoportos adóalanyiság időszaka alatt, illetve a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozóan előterjesztett visszatéríttetési kérelem (kiigazítási nyilatkozat) esetén a 185. § (1) bekezdése alkalmazásában a tag minősül belföldön letelepedett adóalanynak. A tag mint belföldön letelepedett adóalany visszatéríttetési kérelme (kiigazítási nyilatkozata) 188. § (1)–(2) bekezdése szerinti továbbításával egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tájékoztatja a visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát arról, hogy

Az adó-visszatéríttetési kérelem, valamint a 189. §-ban meghatározott kiigazítási nyilatkozat kötelező és választható adattartalmát, formátumát, kitöltésének módját jogszabály állapítja meg.

(1)¹⁶⁸ Az Áfa tv-ben meghatározott, a Közösség más tagállamában vagy harmadik államban letelepedett adóalany (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) adó-visszatéríttetési kérelmével, kiigazítási nyilatkozatával (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) kapcsolatos eljárásban, és a jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)¹⁶⁹ Az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján folytatott eljárásra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben – az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó, valamint az Air. 15. §-ában foglalt rendelkezések kivételével – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha a belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany e törvény szerint elektronikus kapcsolattartásra egyébként nem kötelezett, választása szerint jogosult elektronikus levélcímen való kapcsolattartásra, azzal az eltéréssel, hogy az ehhez szükséges elektronikus levélcímét az állami adó- és vámhatósághoz (változás)bejelentési kötelezettsége teljesítésével valamint az erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatával bejelenti.

E fejezet alkalmazásában elektronikus levélcímen való kapcsolattartás:

(1) Az állami adó- és vámhatóság a 193. § b) pont ba) alpontjában foglaltaknak megfelelő adózó kérelmének az Áfa tv. 251/D. § (2) bekezdése szerinti beérkezése tényéről és időpontjáról az adózót a beérkezés napját követő kettő napon belül értesíti. Az értesítéssel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az adózót a főbb eljárási szabályokról, így különösen a határidőkről és a hatósággal való kapcsolattartás módjairól.

(2) A 193. § b) pont bb) alpontja szerinti adózó esetén az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti értesítést és tájékoztatást elektronikus kapcsolattartás útján küldi meg az adózónak. Ebben az esetben az állami adó- és vámhatóság a 193. § a) pont ab) alpontja szerinti elektronikus levélcíméről, valamint arról is tájékoztatja az adózót, hogy nyilvántartása szerint sem az adózó, sem a képviselője nem felel meg a 193. § b) pont ba) alpontjában foglalt feltételnek.

(3) Az adózó a 193. § b) pont bb) alpontja szerinti választását a kérelem beérkezésének napját követő tizenöt napon belül, elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján közli az állami adó- és vámhatósággal. Ha az adózó az elektronikus kapcsolattartás választásáról nyilatkozott, az adózónak vagy képviselőjének a kérelem beérkezésének napját követő harminc napon belül elektronikus azonosítási szolgáltatásra regisztrálnia kell, amelyet az állami adó- és vámhatósághoz bejelent. A választásra, illetve az azonosítási szolgáltatásra való regisztrációra előírt határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(4) Ha az adózó a (3) bekezdés szerinti választásáról nyilatkozatot nem, vagy késedelmesen tesz, illetve a (3) bekezdés szerinti bejelentést az adózó vagy képviselője nem, vagy késedelmesen teljesíti, a kérelemmel kapcsolatos elsőfokú eljárásban az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás szabályait kell alkalmazni.

(5) Ha az adózó a kérelemben megjelölt elektronikus levélcím megszűnését az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti, a bejelentést követően az eljárásban az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás szabályai nem alkalmazhatók. A bejelentést követően az állami adó- és vámhatóság döntéseit, egyéb értesítéseit postai úton közli az adózóval, az adózó beadványait postai úton vagy személyesen közli az állami adó- és vámhatósággal.

(6) Ha az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése hiányában a rendelkezésére álló adatokból megállapítja, hogy az adózó kérelemben megjelölt elektronikus levélcímén a kapcsolattartás technikai vagy egyéb okból nem lehetséges (a továbbiakban: sikertelen közlés), az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a sikertelen közlés megállapítását követően kell alkalmazni. A sikertelen közléssel érintett döntést, egyéb értesítést az állami adó- és vámhatóság a sikertelen közlés tényének megállapításáról szóló döntéssel egyidejűleg, postai úton közli az adózóval. A sikertelen közlés tényének megállapítása ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(7) Elektronikus levélcímen való kapcsolattartás esetén

(8) Az állami adó- és vámhatóság a döntése, egyéb értesítése közlésének napjáról, illetve a beadvány benyújtása napjáról az adózót elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján haladéktalanul értesíti.

Az adóhatóság az önellenőrzés előterjesztésétől számított tizenöt napon belül – ellenőrzés lefolytatása nélkül – határozattal bírálja el az adózó önellenőrzését, ha az önellenőrzést az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, vagy önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik, feltéve hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére az önellenőrzés előterjesztésekor még nem került sor, vagy az önellenőrzés a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg.

(1)¹⁷¹ Ha az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága az adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály alaptörvény-ellenességét, önkormányzati rendelet esetén más jogszabályba ütközését, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését a döntés kihirdetéséhez képest visszamenőleges hatállyal állapítja meg és a döntés alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az első fokú adóhatóság az adózó kérelmére a visszatérítést – a döntésben foglalt eltérésekkel – e § rendelkezései szerint teljesíti.

(2) Az adózó a kérelmet az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított száznyolcvan napon belül az adóhatósághoz írásban terjesztheti elő. A kérelmet az adóhatóság határozattal utasítja el, ha a döntés közzétételének, illetve kézbesítésének napjáig az adó megállapításához való jog elévült.

(3) A kérelemben az adózó adóhatósági azonosításához szükséges adatokon túl meg kell jelölni a kérelem előterjesztéséig teljesített, visszatéríteni kért adót és azt a végrehajtható okiratot, amelyen az adó befizetése alapult, utalni kell az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésére, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy

(4) Ha a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt egyéb feltételek nem teljesülnek, az adóhatóság a kérelmet határozattal utasítja el. A végrehajtható okiratban foglaltakkal kapcsolatban az adóhatóság a kérelem benyújtásától az eljárás végleges befejezéséig és a visszatérítést elrendelő határozat esetén a véglegessé válást követően – e határozat végleges megsemmisítéséig, hatályon kívül helyezéséig – végrehajtási cselekményt nem foganatosít.

(5) Az adóhatóság a visszatéríteni kért adó befizetését megalapozó végrehajtható okiratban foglalt tényállást veszi alapul, illetve – ha az a tényállás tisztázásához szükséges – az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytat le azzal, hogy az adó áthárításával kapcsolatos bizonyítás arra a személyre is kiterjedhet, akire, amelyre az adózó a visszatéríteni kért adót átháríthatta.

(6)¹⁷² Ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóság – az adó visszatérítésével egyidejűleg – a visszatérítendő adó után az adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat véglegessé válásának napjáig a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékével azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítés a teljesítését elrendelő határozat véglegessé válásának napján esedékes, a visszatérítést az esedékesség napjától számított harminc napon belül kell kiutalni. Az e §-ban szabályozott visszatérítésre – a 65. § kivételével – egyebekben a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(1) Általános forgalmi adóban keletkezett levonási jog miatti visszatérítési igény érvényesítésére a 196. §-ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az adózó az (1) bekezdés szerinti igényét a levonási jog keletkezése időpontját magában foglaló elszámolási időszak(ok) bevallása(i)nak – az Európai Unió Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított száznyolcvan napon belül benyújtott – önellenőrzésével érvényesítheti.

(3)¹⁷³ Ha az adózónak az önellenőrzéssel helyesbített elszámolása eredményeként a befizetendő adója csökkenése vagy a – levonási jog keletkezése időpontjában hatályos Áfa tv.-nek a negatív elszámolandó adó visszaigénylési feltételeit is figyelembe véve keletkezett – visszaigényelhető összegnek a növekedése miatt visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő adó után az önellenőrzéssel érintett bevallás(ok)ban meghatározott befizetési kötelezettség, illetve igénylési jogosultság esedékessége napjától – vagy ha az későbbi, az adó megfizetésének napjától – az önellenőrzés benyújtásának napjáig a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékével azonos mértékű kamatot fizet.

(4) A (3) bekezdés szerinti visszatérítést – amelyre a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni – az önellenőrzés benyújtásának napjától számított harminc napon belül kell kiutalni.

(5) Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottak szerint benyújtott önellenőrzések az Air. 92. § b) pontja szerinti ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek minősülnek.

(6) A 196. § (3) bekezdés a) pontja szerinti áthárításnak minősül az is, ha az adózó – a levonási tilalomra tekintettel – a támogatást általános forgalmi adót is finanszírozó módon kapta, vagy a le nem vonható általános forgalmi adó ellentételezésére további költségvetési támogatást kapott.

(7) A (2) bekezdés szerint érvényesített levonható adót az önellenőrzésről szóló bevallás benyújtásának napjával, a (3) bekezdés szerint számított kamatot az adózó bankszámláján való jóváírás napjával tárgyidőszaki bevételként kell elszámolni. A Számv. tv. hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozó és egyéb szervezet dönthet úgy, hogy a tárgyidőszakban egyéb bevételként elszámolt adó összegét halasztott bevételként (legfeljebb a kapcsolódó eszköz nyilvántartás szerinti értékében) időbelileg elhatárolja. A halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni.

(1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés

(4) Természetes személy esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.

(5) Természetes személy vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztő részleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az adósságrendezési eljárás során.

(6) Törvény a fizetési halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is meghatározhatja, engedélyezését csak törvény zárhatja ki.

(7) Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.

(8) A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

(9) Ha a fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet benyújtó adózó a kérelem benyújtásakor megbízható adózónak minősül, a kérelmével egyidejűleg annak sürgősségi eljárásban történő elbírálására irányuló kérelmet (sürgősségi kérelem) is előterjeszthet. Sürgősségi eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. A sürgősségi kérelem benyújtásának késedelme esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(1)¹⁷⁶ A természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra – kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket – évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül.

(2)¹⁷⁷ A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személy – a bevallás benyújtására előírt határidőig – személyi jövedelemadó-bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen ötszázezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb tizenkettő hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.

(3) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az (1) és (2) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

(1) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani:

(2) A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pótlékot határozatban kell közölni, egyebekben arra a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(1) Az adóhatóság a természetes személy kérelme alapján az őt terhelő adótartozást – a kifizető által a természetes személytől levont adó- és járuléktartozás, valamint a beszedéssel megállapított adó kivételével –, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság a mérséklést – az adózó teljesítőképességéhez mérten – az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.

(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

(4)¹⁷⁸ Az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany és a Tao. tv. szerinti csoportos társasági adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető.

(1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.

(2) Ha bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására. Az önellenőrzéssel érintett kötelezettség ellenőrzésére az adóhatóság az önellenőrzés beérkezésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a bíróság ítéletével érintett adómegállapítási időszak már ellenőrzéssel lezárt, az adókötelezettséget az adóhatóság az adózó kérelmére ismételt ellenőrzés keretében rendezi.

(1) Az adómegállapításhoz való jog elévülése hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás vagy az adatbejelentés késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

(2) Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az adómegállapításhoz való jog elévülését megszakítja.

(3)¹⁷⁹ Ha az adózó az adóhatóság határozata ellen közigazgatási pert indított, a keresetindítási jog megnyílásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.

(4) A bíróság által jogerősen megállapított

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha

(6)¹⁸¹ Az adó megállapításához való jog elévülése a (4) és az (5) bekezdés szerinti büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig nyugszik.

(7) Az adó megállapításához való jog elévülése egy alkalommal tizenkettő hónappal meghosszabbodik, ha

(8) Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat kézbesítése tekintetében helyt ad a kézbesítési kifogásnak, nyugszik az adómegállapításhoz való jog elévülése a határozat kézbesítettnek minősülésétől a kézbesítési kifogásnak helyt adó végzés véglegessé válásáig.

(9) Ha hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, az adó megállapításához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés véglegessé válásának időpontjáig nyugszik.

Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.

(1) Európai uniós vitarendezési eljárás, adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás és választottbírósági egyezmény szerinti vitarendezési eljárás (a továbbiakban együtt: nemzetközi vitarendezési eljárás) iránti kérelem az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülési idején túl is benyújtható.

(2) Az (1) bekezdésétől eltérően a 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás vagy a választottbírósági egyezmény szerinti vitarendezési eljárás megindítására irányuló kérelem vagy panasz esetén – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem, a panasz vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől, az érintett személytől vagy a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

(3) Nemzetközi vitarendezési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.

(4) A nemzetközi vitarendezési eljárás eredményeként létrejött megállapodást, illetve meghozott határozatot azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének vagy a határozat meghozatalának időpontjában már elévültek.

(5) A nemzetközi vitarendezési eljárást lezáró határozatában a magyar illetékes hatóság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl is hozhat az adózó adókötelezettségét megállapító döntést a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló határozatban vizsgált időszakok tekintetében. Ha az adózó az európai uniós vitarendezési eljárásban vagy az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárásban az adóhatóság határozatában foglaltakat elfogadja, az adóhatóság az eredeti adókötelezettségek módosításáról szóló határozatában az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl is hozhat az adózó adókötelezettségét megállapító döntést a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló határozatban vizsgált időszakok tekintetében.

(1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában – a vám és az azzal együtt kiszabott nem közösségi adók kivételével – adónak minősül az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott egyéb fizetési kötelezettség is.

(3) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha az illeték törlésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) és (4) bekezdése, illetve a 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontja alapján a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.

(5) A késedelmi pótlék – az adóhatósági megállapítás kivételével – a késedelem napján végrehajtható.

(6)¹⁸³ A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

(1) Az adóhatóság külön döntés meghozatala nélkül, illetve az adóhiányt megállapító határozatban felszámítja, és az adószámlán előírja a késedelmi pótlékot.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az ötezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.

(3)¹⁸⁴ Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel.

(1) A késedelmi pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván.

(2) A késedelmi pótlék alapját csökkenti

(3) Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapját nem csökkenti az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege.

(4) E törvény nettó pótlékszámításra vonatkozó rendelkezéseit a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.

(1) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.

(2) A késedelmi pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítani.

(1) Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban – hivatalból vagy kérelemre – az adó esedékességét követő napnál, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság későbbi, valamint a jegyzőkönyv keltétől korábbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő vagy záró napjaként.

(2) A késedelmi pótlék mérséklése nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor az adóbírság mérséklésének sincs helye.

(3) Az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot. Ha az adózó a késedelmi pótlék összegét továbbra is vitatja, a felettes adóhatóság határozatban dönt.

(1) Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet.

(2) Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.

(3) Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha

(1)¹⁸⁶ Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része.

(1a)¹⁸⁷ Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított összeg másfélszerese.

(1b)¹⁸⁸ Az önellenőrzési pótlék napi mértékének meghatározása során a 209. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

(2) Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az ötezer forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.

(3) Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert az adózó a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.

(5) Ha több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette, az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet.

Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, illetve engedhető el, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését, kiszabásának mellőzését is.

Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.

(1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását.

(2) Nem állapítható meg adóbírság

(3) Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés ötven százaléka.

(4)¹⁸⁹ Az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés kétszáz százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

(5) Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget.

Ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól.

(1)¹⁹⁰ Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll, és nem kérték a kiutalását, átvezetését.

(2)¹⁹¹ Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül adóhiánynak a vagyonszerzési illeték alapjának utólagos adómegállapítással történő módosítása, továbbá kivetéses helyi adó esetén adatbejelentés, közhiteles nyilvántartás vagy az építésügyi hatóság e törvény szerinti adatszolgáltatása alapján kivetett adóhoz képest utólagos adómegállapítás keretében az adózó terhére megállapított adókülönbözet.

(3) Ha az adóhatóság adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított adóként, az adóbírság alapja az ellenőrzési időszak egészére megállapított általános forgalmiadó-hiány.

(1) Ha a munkáltató (kifizető) a természetes személyt terhelő járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.

(2) Ha a munkáltató (kifizető) a természetes személyt terhelő személyi jövedelemadó megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt a természetes személy terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.

(3) Az adóhatóság az adóhiányt, illetve az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a természetes személytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget.

(1) Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető vagy kiszabása mellőzhető.

(2) Az adóbírság mérséklésénél vagy a kiszabás mellőzésénél az ügy összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, illetve azt, hogy a körülményekből megállapíthatóan az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

(3) Nincs helye az adóbírság mérséklésének vagy kiszabása mellőzésének sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.

(3) A késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(1) Az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint az EKAER bejelentési kötelezettség kivételével

(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság a természetes személy adózót kettőszázezer forint, a nem természetes személy adózót ötszázezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén a (2) bekezdés és az e bekezdés alapján kiszabott bírság nem mérsékelhető.

(4) Az adóhatóság mellőzi a felhívást és a mulasztási bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a teljesítésre.

(1) Az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható, ha üzletének lezárását akadályozza.

(2) Ha az adózó az üzletlezárás foganatosítását meghiúsítja, valamint a lezárt üzletet kinyitja, a mulasztási bírság felső határa az üzletlezárást elrendelő határozatban meghatározott napjai számának és a bírság adózóra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti legmagasabb mértékének szorzata.

(3) Az üzletlezárás akadályozásáért, illetve meghiúsításáért az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak alapján adózónak nem minősülő személy is szankcionálható.

Ha több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltató kijelölésére írásban a munkaviszony létesítésével egyidejűleg nem kerül sor, a munkaviszony valamennyi – az Mt. szerinti – munkáltatója az általános bírságszabály szerint szankcionálható.

A természetes és nem természetes személy adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.

(1) Az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott.

(2)¹⁹³ Ha az adózó a biztosított bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét késedelmesen, de az ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, az adóhatóság csak késedelmes bejelentés miatt szankcionálhat. A bírság kiszabása ebben az esetben mellőzhető.

(3) Az adózó ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a foglalkoztatottra vonatkozó bejelentési kötelezettségét hibásan, hiányosan, illetve valótlan adattartalommal teljesíti.

(4)¹⁹⁴ Nem lehet be nem jelentett foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot kiszabni, ha az adózó a foglalkoztatott vonatkozásában az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási kötelezettségének eleget tett.

(5) A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabandó vagy hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott vagy a hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalommal teljesített bejelentéssel érintett foglalkoztatottak számának és a bírság (1), illetve (3) bekezdésben rögzített legmagasabb mértékének szorzata.

(1) Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének negyven százalékáig terjedő, de természetes személy adózó esetében legalább kettőszázezer forint, nem természetes személy adózó esetében legalább ötszázezer forint mulasztási bírságot szabhat ki.

(2) Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKAER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

(3) Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében az EKAER bejelentési kötelezettségét úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége eltér a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségétől, akkor a termék be nem jelentett mennyisége adó nélküli értékének, illetve a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott termék adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

(4) Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében az EKAER bejelentési kötelezettségét úgy teljesítette, hogy a fuvarozott termék bejelentett értéke eltér a tényleges adó nélküli értékétől, akkor a bejelentett termékérték és a tényleges adó nélküli termékérték különbözete után negyven százalékig terjedő mulasztási bírság szabható ki, feltéve, hogy az adózóval szemben a (3) bekezdés szerint mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.

(5) Ha az adózó – kivéve a termék mennyiségére, illetve értékére vonatkozó bejelentési kötelezettség (3) és (4) bekezdés szerinti megsértését – egy termékegység tekintetében az EKAER bejelentési kötelezettségét nem a jogszabálynak megfelelő adattartalommal teljesíti, az állami adó- és vámhatóság a 220. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(6) A (2)–(5) bekezdéstől eltérően nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

(1) Az állami adó- és vámhatóság a Számv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

(2) Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

(3) Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

(4) Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően teljesíti.

(5) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az adózó a mulasztás elkövetésekor felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állt.

(1) Az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható, ha a Számv. tv. alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be.

(2) E § alkalmazásában lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az észszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

(1) Az adóhatóság az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha

(2) A jogkövetkezmények alkalmazása során az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egy tekintet alá esik, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be.

(3)¹⁹⁷ Ha az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege természetes személy esetén kettőszázezer forint, nem természetes személy adózó esetében ötszázezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet.

Az általános forgalmi adó összesítő jelentés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és az általános bírságszabály szerinti bírság adózóra egyébként vonatkozó legmagasabb mértékének szorzata.

(1) Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kettőmillió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) négymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettségnek az ismételt mulasztás miatt hozott határozat közlését megelőzően történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.

(2)¹⁹⁸ Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

(3)¹⁹⁹ Az (1) bekezdés ismételt jogsértésre vonatkozó rendelkezése, valamint a (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a két egymást követő mulasztás között kettő évnél több telt el.

(1)²⁰⁰ Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább kilencven százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után tíz százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet.

(2) A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, valamint az adóelőleg kiegészítés napja és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban ismertté vált, adott üzleti évre elszámolandó támogatásokat, ha azok adóalapot képeznek.

Ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett ötven százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetve megfizetni elmulasztott adó összege.

(1) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 114. § (3) bekezdésének megsértése esetén a készpénzfizetésnek a másfél millió forintot meghaladó része után húsz százalék mértékű mulasztási bírságot fizet.

(2) A 114. § (3) bekezdésének megsértésével teljesített fizetés jogosultja, ha a szabálytalan fizetést elfogadja, a készpénzfizetésnek a másfél millió forintot meghaladó része után húsz százalék mértékű mulasztási bírságot fizet.

Az állami adó- és vámhatóság

Az állami adó- és vámhatóság

Ha az adózó az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 464/A. §-a alapján mentesül a jogosulatlanul igénybevett adókedvezménnyel kapcsolatos adókülönbözet megállapítása alól, a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege tizenöt százalékának megfelelő, de legalább százezer forint mértékű mulasztási bírságot fizet, kivéve ha bizonyítja, hogy a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta.

(1) A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság az adózó javára vagy terhére értékeli

(2) A körülmények okszerű mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik a kötelezettség nem jogszabályszerű teljesítése esetén a mulasztási bírság több alkalommal, emelt mértékben is kiszabható.

A jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutásától számított egy év elteltével történő megállapítása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. E rendelkezés nem alkalmazható az ellenőrzés során feltárt jogsértésekre.

Ha az adóhatóság a természetes személy vagy nem természetes személy adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés vagy cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet – a romlandó áru és az élő állat kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a mulasztási bírságot kiszabó határozatban rendelkezik.

Ha az állami adó- és vámhatóság az EKAER bejelentési kötelezettség elmulasztása, nem a jogszabálynak megfelelő adattartalommal történő teljesítése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áru és az élő állat kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik.

(1) A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatot a jelen lévő adózóval vagy annak jelen lévő képviselőjével, meghatalmazottjával, foglalkoztatottjával vagy a termék fuvarozását végző személlyel kihirdetés útján közli. A határozat a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(1) Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a mulasztási bírságot a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül nem fizette meg.

(2) Az áru értékesítéséből származó összegnek a mulasztási bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti.

(1) Ha az állami adó- és vámhatóság a hatósági zár megőrzési kötelezettség megsértése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét – a romlandó árut és az élő állatot szállító fuvareszközök kivételével – az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül visszatarthatja.

(2) A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha

(3) Ha a külföldi fuvarozó az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár állami adó- és vámhatóság által történő levételét megakadályozza, az állami adó- és vámhatóság a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő fuvareszköz tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja.

(4) E § alkalmazásában külföldi fuvarozó a Magyarország területén termékmozgatást végző,

(1) Az állami adó- és vámhatóság hatósági felügyelet alá vonja – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – azt az árut, amelyet helyszíni ellenőrzése során talál, és amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről, tulajdonosának kilétéről vagy a rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre (a továbbiakban együtt: hatósági felügyelet alá vont áru).

(2) A hatósági felügyelet alá vonás az áru zár alá vételével, vagy annak az állami adó- és vámhatóság által fenntartott vagy általa kijelölt raktárba történő elszállításával, betárolásával valósul meg.

(3) A zár alá vétel esetén az állami adó- és vámhatóság az árut megőrzésére alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

(4) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott áru hatósági felügyelet alá vonásról jegyzőkönyvet vesz fel, melynek egy példányát a helyszínen az ellenőrzésben közreműködő személynek adja át.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról végzéssel dönt, és – ha a hatósági felügyelet alá vont áru őrzése nem az állami adó- és vámhatóság által fenntartott raktárban történik – a végzést és az ennek alapjául szolgáló jegyzőkönyvet a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért felelős személlyel közli.

(6) A hatósági felügyelet alá vonás ellen az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az intézkedés sérti, az intézkedéstől számított nyolc napon belül kifogással élhet, amelyet a felettes szerv bírál el. A kifogásnak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(7) A hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy köteles a hatósági felügyelet alá vont áru – annak átadáskori minőségét és mennyiségét biztosító módon – megőrzéséről mindaddig gondoskodni, amíg az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vont áru kiadhatóságáról, értékesítéséről, vagy megsemmisítéséről dönt.

(8) Ha a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy a (7) bekezdésben foglaltakat megsérti, akkor minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.

(9) Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról hozott végzést annak kiadmányozásától számított 3 munkanapon belül hirdetményi úton közli.

(10) Ha a végzés (9) bekezdésben foglaltak szerinti közlésétől számított tizenöt napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan igazolja, a hatósági felügyelet alá vonással kapcsolatos költségek, így különösen a szállítás, rakodás, raktározás költségei, valamint – ha terhére az állami adó- és vámhatóság az intézkedés alapjául szolgáló jogszabálysértés miatt bírságot állapított meg – a bírság pénzügyi teljesítését követően részére az állami adó- és vámhatóság az árut kiadja.

(11) Ha a végzés (9) bekezdésben foglaltak szerinti közlésétől számított tizenöt napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan nem igazolja, az állami adó- és vámhatóság az árut a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti.

(12) Ha a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan a (10) bekezdésben meghatározott határidőn túl igazolja, és az árut az állami adó- és vámhatóság már értékesítette, akkor az értékesítésből befolyt vételárnak a (10) bekezdésben meghatározott összegek levonását követően fennmaradó része az áru felett rendelkezési joggal bíró személyt illeti. Ha az értékesítésből befolyt ellenértéket az annak átvételére jogosult személy az állami adó- és vámhatóság ez irányú tájékoztatásának közlésétől számított öt éven belül nem veszi át, az értékesítésből befolyt ellenérték az államra száll. Az értékesítésből befolyt ellenérték után az állami adó- és vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs.

(1)²⁰⁴ Az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás időtartama harminc, majd minden további esetben hatvan nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között három év eltelt.