18/2017. (IV. 11.) FM rendelet
a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet, valamint az „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosításáról1
2017.04.21.
(Az engedélyt vissza kell vonni, ha)
„d) a termésnövelő anyagban lévő hatóanyag növényvédőszer-hatóanyagként történő uniós engedélyezésére figyelemmel ez indokolt, vagy
e) az engedély kiadásának alapját képező tények tekintetében hamis vagy félrevezető adatot szolgáltattak.”
„(2) Termésnövelő anyag raktározására szolgáló tároló kizárólag olyan helyen létesíthető, ahol a legmagasabb talajvízszint és a tárolóaljzat szintje közötti különbség legalább 1,5 méter, és a csapadékvíz elvezetése biztosított oly módon, hogy a tárolt készítménnyel ne érintkezzen. Nem létesíthető tároló különösen hullámtéren, fakadó vizes területen, vízbázisok védőterületén, árvízi tároló területén, parti védősáv területén, vízjárta területen, ivóvízkivételtől számított 50 méteren belül, bányatavak 300 méteres parti sávjában, kivéve, ha a tároló szintje magasabb a mértékadó árvízszintnél.”
„(9) Amennyiben a (8) bekezdés szerinti ellenőrzés során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megállapítja, hogy a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alá vont engedélyköteles termésnövelő anyag nem szerepel a Magyarországon engedélyezett termésnövelő anyagok listáján, vagy a címke nem tartalmazza a 4. számú melléklet 1–5. és 12. pontjában meghatározott adatokat, és a címkézési hiányosság a készítmény egyértelmű azonosíthatóságát megakadályozza, haladéktalanul értesíti a járási hivatalt, és az érintett készítményeket a járási hivatal szakértői véleménye megérkezéséig az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 78. §-a alapján átmeneti jelleggel hatósági rendelkezés alá vonja. (10) A járási hivatal a (9) bekezdés szerinti értesítéstől számított 3 munkanapon belül elektronikus úton tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt szakértői véleményében arról, hogy az érintett készítmény engedélyezett termésnövelő anyagnak minősül-e. (11) Amennyiben a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás a járási hivatal álláspontja szerint nem engedélyezhető, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az áru átmeneti jelleggel hatósági rendelkezés alá vonását megszünteti és a továbbiakban – a járási hivatal véleményének figyelembevételével – a vámjogszabályokban foglaltak szerint jár el.
(12) Amennyiben a járási hivatal a (9) bekezdés szerinti értesítéstől számított 3 munkanapon belül nem tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a (10) bekezdés szerinti szakértői véleményéről, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal úgy jár el, mintha a járási hivatal álláspontja szerint a forgalomba helyezés engedélyezhető lenne.”
„17. § (1) Engedéllyel nem rendelkező termékkel vagy az engedélytől eltérő felhasználási területen – a laboratóriumi és mikroparcellás kísérletek kivételével – csak kérelemre, az engedélyező hatóság által megadott kísérleti engedély alapján lehet kísérletet végezni. (2) A termésnövelő anyag akkor használható fel kísérleti célra, ha a kísérleti felhasználás iránti kérelem adattartalma alapján várhatóan nincs káros hatással a növénykultúrára, a talajra, az ember és az állat egészségére, valamint nem veszélyezteti a környezetet és a természetet.
(3) Termésnövelő anyag kísérleti felhasználása iránti kérelmet az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal az engedélyező hatósághoz kell benyújtani. (4) Engedéllyel nem rendelkező termésnövelő anyaggal vagy az engedélytől eltérő felhasználási területen kísérletet kizárólag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy végezhet.
(5) A kísérleti terület méretét a kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság határozza meg, de az összes kísérleti terület nagysága éves szinten nem haladhatja meg a 20 ha-t.
(6) A kísérletet a járási hivatal ellenőrzi.
(7) A még nem engedélyezett készítményekkel folytatott szabadföldi kísérleteket nyilvánosan bemutatni, illetve a vizsgálati eredményeket ismertetni csak az engedélyező hatóság előzetes engedélye alapján lehet. Ez a tevékenység kísérleti célú felhasználásnak minősül.
(8) Kizárólag a kísérleti engedély alapján végzett kísérleteket lehet az engedélyezési eljárás során elfogadni.”
a) 3. § (4) bekezdésében a „kereskedelmi neve egyértelműen” szövegrész helyébe a „kereskedelmi neve nem lehet megtévesztő és egyértelműen”,
b) 4. § (6) bekezdésében a „vizsgálatokkal, a kultúracsoportonként” szövegrész helyébe a „vizsgálatokkal, a kultúránként vagy kultúracsoportonként”
„(1) A Magyarországon forgalomba hozni kívánt EK-műtrágyákat a szükséges megfelelőség-ellenőrzések elvégzése érdekében minden évben az első forgalomba hozatal megkezdése előtt 30 nappal
b) nem Magyarországon történő előállítás esetén az első magyarországi forgalomba hozó
a kereskedelmi név, a pontos összetétel, az EK-műtrágya típusa és a gyártó feltüntetésével köteles bejelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (a továbbiakban: NÉBIH).
(2) A bejelentés mellékleteként be kell nyújtani a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikke szerinti magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágyákra vonatkozó, 6 hónapnál nem régebbi vizsgálati eredményt (a továbbiakban: vizsgálati eredmény). A vizsgálati eredmény másolatát minden további műtrágyaszállítmányhoz biztosítani kell, valamint a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás kezdeményezése esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére is be kell mutatni.”
„(5) Az EK-műtrágya-reklám közlésének, állításának összhangban kell lennie a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel, valamint a reklámban szereplő állításnak technikailag igazolhatónak kell lennie.
(6) Az EK-műtrágya kereskedelmi neve nem lehet megtévesztő, és egyértelműen megkülönböztethetőnek kell lennie más engedélyezett engedélyköteles termék és forgalomba hozott EK-műtrágya nevétől.”
„(1) Az EK-műtrágyák hatósági ellenőrzését a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) végzi, melynek során vizsgálja
a) a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti nyilvántartást,
c) a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete alapján az „EK-műtrágya” jelölés megfelelőségét, d) a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet címkézésre vonatkozó előírásainak teljesítését,
e) a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet csomagolásra vonatkozó előírásainak teljesítését, valamint
f) a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. címe szerinti, az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó rendelkezések teljesülését.”
„(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a harmadik országból érkező EK-műtrágya szabad forgalomba bocsátása során ellenőrzi a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. és 10. cikke szerinti címkézésre, 12. cikke szerinti csomagolásra vonatkozó előírásai, valamint az 1. § (4) bekezdés szerinti rendelkezés teljesülését, az érintett készítmény EK-műtrágyaként való egyértelmű azonosítása céljából. (5) A 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikke szerinti magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágyák (a továbbiakban: magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát EK-műtrágya) szabad forgalomba bocsátása során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi a vizsgálati eredmény rendelkezésre állását.
(6) Amennyiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a (4) bekezdése szerinti ellenőrzése során hiányosságot állapít meg, haladéktalanul értesíti a járási hivatalt. A vámhatóság a járási hivatal (8) bekezdés szerinti szakértői véleményének megérkezéséig az árut az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 78. §-ában foglaltak alapján átmeneti jelleggel hatósági rendelkezés alá vonja. (7) Amennyiben a magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát EK-műtrágya szállítmányt nem kíséri 6 hónapnál nem régebbi vizsgálati eredmény, vagy a mellékelt robbanásvizsgálati eredmény „nem megfelelő”, a vámhatóság a szabad forgalomba bocsátás vámeljárást nem végzi el, és a vámjogszabályokban foglaltak szerint jár el. Amennyiben a vámhatóság számára nem állapítható meg, hogy a magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát EK-műtrágya szállítmány robbanásvizsgálati kötelezettség alá esik-e, a vámhatóság haladéktalanul értesíti a járási hivatalt. A vámhatóság a járási hivatal (9) bekezdés szerinti szakértői véleményének megérkezéséig az árut az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 78. §-ában foglaltak alapján átmeneti jelleggel hatósági rendelkezés alá vonja. (8) A járási hivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal értesítésétől számított 3 munkanapon belül elektronikus úton tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt az érintett készítmény EK-műtrágyákra vonatkozó előírásoknak való megfelelőségére vonatkozó szakértői véleményéről.
(9) A járási hivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal értesítésétől számított 3 munkanapon belül elektronikus úton tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt az érintett készítmény magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát EK-műtrágyának való minősítésére vonatkozó szakértői véleményéről.
(10) Amennyiben a járási hivatal álláspontja alapján a forgalomba helyezés nem engedélyezhető, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az áru átmeneti jelleggel hatósági rendelkezés alá vonását megszünteti, és a továbbiakban – a járási hivatal véleményének figyelembevételével – a vámjogszabályok szerint jár el.
(11) Amennyiben a járási hivatal a (6) és (7) bekezdés szerinti értesítéstől számított 3 munkanapon belül nem tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt szakértői véleményéről, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal úgy jár el, mintha a járási hivatal álláspontja szerint a forgalomba helyezés engedélyezhető lenne.”
„(1a) Az EK-műtrágya nem bocsátható szabad forgalomba, amíg a gyártó, illetve a forgalmazó a címkézési hiányosságot nem pótolja.”
„(5) Amennyiben a járási hivatal a magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát EK-műtrágya hatósági ellenőrzés keretében végzett robbanóképesség vizsgálata során megállapítja, hogy az nem felel meg az előírásoknak, tájékoztatja erről a NÉBIH-et, és a tételt a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló jogszabály szerint kezeli. A NÉBIH tájékoztatja a fogyasztóvédelmi hatóságot a magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát EK-műtrágya jogszabályi előírásoknak való meg nem feleléséről, az Európai Bizottságnak a közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszeren (a továbbiakban: RAPEX) keresztül történő értesítése érdekében.
(6) Amennyiben a NÉBIH a RAPEX-en keresztül értesítést kap arról, hogy egy magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát EK-műtrágya nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, haladéktalanul megvizsgálja, hogy a vonatkozó tételből kerülhetett-e Magyarországra műtrágya. A NÉBIH a vizsgálat eredményéről értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot és – amennyiben a vonatkozó tételből Magyarországra is került műtrágya – az 1. § (1) bekezdése szerinti bejelentőt. A NÉBIH a magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát EK-műtrágyát a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályiról szóló jogszabály szerint kezeli.”
„3/A. § (1) Lejárt eltarthatósági idejű készítmény a minőség ellenőrzése nélkül nem hozható forgalomba és nem használható fel. A minőség-ellenőrzési vizsgálatot a forgalmazónak vagy a tétel tulajdonosának kell elvégeztetnie. Amennyiben a minőség-ellenőrzési vizsgálatok eredményei alapján a készítmény eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható fel, a készítményt hulladéknak kell tekinteni. (2) Amennyiben a minőség-ellenőrzés eredményei alapján a készítmény megfelel a címke előírásainak, a megvizsgált tétel további 1 évig forgalomba hozható és felhasználható. A tétel tulajdonosa vagy a forgalmazó köteles a vizsgálattal kapcsolatos dokumentumokat kérésre a vevő vagy hatósági ellenőrzéskor a járási hivatal rendelkezésére bocsátani.
(3) A címkén feltüntetett hatóanyag-tartalom csökkenése esetén
a) az EK-műtrágya a mért hatóanyag-tartalom feltüntetésével legfeljebb fél évig forgalomba hozható, ha a csökkent hatóanyag-tartalom ellenére kielégíti az EK-műtrágyára vonatkozó követelményeket,
b) az EK-műtrágyát hulladéknak kell tekinteni, ha a csökkent hatóanyag-tartalom nem elégíti ki az EK-műtrágyára vonatkozó követelményeket.
(4) Az azonosíthatatlanná vált termék kezelésére a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”
„6. § Ez a rendelet a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
a) 1. § (3) bekezdésében az „az engedélyező hatóságnak” szövegrész helyébe az „a NÉBIH-nek” szöveg, az „az engedélyező hatóság” szövegrész helyébe az „a NÉBIH”,
d) 4. §-ában az „a Vidékfejlesztési” szövegrész helyébe az „a Földművelésügyi”
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizedik napon lép hatályba.