• Tartalom

286/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet

286/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet

a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről szóló 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, valamint az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosításáról1

2017.09.30.

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről szóló 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet módosítása

1. § A nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről szóló 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § (1) A rendelet hatálya az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer szerveire és szervezeteire terjed ki.
(2) A rendeletben foglaltakat alkalmazni kell az Alaptörvény 53. cikke szerinti, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 44. § b) pont bb) alpontjában meghatározott esemény miatt kihirdetett veszélyhelyzet esetén is.”

2. § A Rendelet 2. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E rendelet alkalmazásában:)

b) valószínűsíthetően érintett lakosság: a nukleáris veszélyhelyzet által várhatóan csak közvetve érintett lakossági csoport, akik a veszélyforrástól távolabb élnek;
c) ténylegesen érintett lakosság: nukleáris veszélyhelyzetben a veszélyforrás közelében élő, a veszélyforrás által közvetlenül veszélyeztetett lakosság, akiket egy esetleges veszélyhelyzet során végrehajtandó sürgős óvintézkedésekre előzetesen fel kell készíteni;”

3. § A Rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

7. § (1) A nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén önálló lakossági tájékoztatás végzésére jogosult szervek:
a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,
b) a kormányzati koordinációs szerv vagy munkaszervei,
c) az atomenergia-felügyeleti szerv,
d) az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.,
e) az egészségügyért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy.
(2) A nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén lakossági tájékoztatásra az (1) bekezdésben meghatározott szervekkel előzetes egyeztetés alapján jogosult szervek:
a) az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási szervezetek,
b) a megyei, fővárosi védelmi bizottságok,
c) a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont kutatóreaktora,
d) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóreaktora,
e) a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.,
f) az Országos Közegészségügyi Intézet,
g) a Magyarország területén sugárveszélyes tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező szervezet,
h) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal,
i) az Országos Mentőszolgálat.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás rendjét, tartalmi elemeit, annak módját valamint a (2) bekezdésben meghatározott előzetes egyeztetés szabályait az Országos Lakossági Tájékoztatási Terv határozza meg.
(4) A Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központban, valamint az ágazati és területi információs központokban keletkezett információkat az Országos Lakossági Tájékoztatási Terv szerint kell közzétenni.
(5) Az 1. § (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a veszélyhelyzet elhárításával kapcsolatos kormányzati kommunikációs tevékenységet a kormányzati koordinációs szerv vezetője hangolja össze.”

4. § A Rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § Ez a rendelet az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelvének való megfelelést szolgálja.”

2. Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosítása

6. § Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ONER Rendelet) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ONER működési állapota változásának – az 1. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő – részletes kritériumait és feltételeit, az ONER működési rendjét a kormányzati koordinációs szerv a központi veszélyelhárítási terv részeként, az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervben (a továbbiakban: OBEIT) állapítja meg. Az OBEIT minimális tartalmi elemeit a 3. melléklet határozza meg.”
19. § Ez a rendelet az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelvének való megfelelést szolgálja.”

8. § Az ONER Rendelet 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

9. § Az ONER Rendelet a 3. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

3. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

11. § Ez a rendelet az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelvének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 286/2017. (IX. 22.) Korm. rendelethez


A Lakossági Tájékoztatási Tervek tartalma, a tájékoztatás sajátosságai

A) A megelőzés időszakában, a baleset korai és késői fázisában

1. A Lakossági Tájékoztatási Tervek tartalma a megelőzés időszakában, a médiakapcsolatok alakítása:
a) az országos Lakossági Tájékoztatási Tervből eredő feladatok lebontása az adott szervezet szintjére,
b) a tájékoztatás igényének felmérése és az előírt követelmények alapján a szervezet saját tájékoztatási terve,
c) a médiával való kapcsolattartás alapvető szabályai,
d) a média képviselőinek rendszeres felkészítésére vonatkozó előírások,
e) gyakorlatok alatt az alapvető funkcionális tevékenység, a kommunikációs rendszer használhatóságának, a médiakapcsolatok folyamatosságának ellenőrzésére vonatkozó szabályok,
f) a lakosság esetleges veszélyhelyzeti teendőire vonatkozó tájékoztatás, az alábbi ismeretekre kiterjedően (tájékoztató anyag):
fa) a radioaktivitás alapismeretei, annak az emberre és környezetre gyakorolt hatása,
fb) a különböző típusú nukleáris és radiológiai veszélyhelyzetek, illetve azok következményei,
fc) a tervezett óvintézkedések a lakosság védelme érdekében,
fd) a lakosság feladatai veszélyhelyzet esetén (pl. a hiteles hírforrások utasításainak követése, rádió, televízió bekapcsolása).
A tájékoztató anyagokban ismertetni kell az alábbi alapfogalmakat, definíciókat:
a) a radioaktivitással kapcsolatos alapismeretek (egységek, aktivitás, dózis, dózisteljesítmény, természetes és mesterséges radioaktív sugárzás),
b) a radioaktív sugárzás emberre és környezetre gyakorolt hatása (besugárzás és szennyeződés, korai és késői hatások, radioaktív izotópok terjedése a táplálékláncban),
c) a különböző típusú radiológiai veszélyhelyzetek és azok következményei [nemzetközi nukleáris esemény skála (INES)],
d) a lakosság védelme érdekében tervezett óvintézkedések (riasztás, általános óvintézkedések: jódbevitel, elzárkóztatás, kimenekítés, áttelepítés).
A megvalósítás lehetséges formái:
a) középiskolai tantervek, felsőoktatási programok vonatkozó tantárgyaiba beépítve,
b) nemzeti kiadványok, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint más nemzetközi kiadványok átvétele, terjesztése,
c) elektronikus média eszközeinek felhasználása,
d) katasztrófavédelmi folyóirat terjesztése az érintetteknek.

2. A Lakossági Tájékoztatási Tervek tartalma nukleáris veszélyhelyzetben, valamint a médiakapcsolatok aktivizálása a lakosság tájékoztatása érdekében a baleset korai fázisában:
a) a lakosság hiteles tájékoztatásának szabályai a várható vagy bekövetkezett veszélyhelyzet típusáról, és ahol lehetséges, az esemény jellemzőiről (pl. ok, kiterjedés és várható fejlemények, következmények),
b) a veszélyhelyzet jellegétől függően a javasolt óvintézkedések szabályai, amelyek az alábbiakra terjedhetnek ki:
ba) a valószínűsíthetően szennyezett élelmiszerek és ivóvíz fogyasztásának korlátozására, speciális kiegészítő higiéniai szabályok bevezetésére, mentesítésre, elzárkóztatásra, védőfelszerelések és anyagok szétosztására és használatára, áttelepítésre, kimenekítési intézkedésekre vonatkozó előírások,
bb) az egyes lakossági csoportokra vonatkozó speciális kiegészítő óvintézkedésekkel kapcsolatos tudnivalók,
c) a hatóságokkal történő együttműködés szabályai,
d) intézmények tájékoztatására, a feladatok ismertetésére vonatkozó előírások,
e) ajánlások egyes különösen érzékeny csoportok részére (gyermekek, terhes anyák),
f) a média megkeresésére és a hivatalos tájékoztatás közlésére vonatkozó rendelkezések a nukleárisbaleset-elhárító szervezetek, a beavatkozások célja, módszerei és annak elmaradása vonatkozásában,
g) sajtótájékoztatók tartásának szabályai,
h) javasolt óvintézkedések és teendők folyamatos ismétlésére vonatkozó rendelkezések,
i) információ visszacsatolásának és feldolgozásának szabályai.

3. A Lakossági Tájékoztatási Tervek tartalma a baleset következményeinek felszámolásáról a baleset késői fázisában:
a) saját szakterületen belül a helyreállítási terv főbb, lakosságot érintő elemeire vonatkozó rendelkezések,
b) a hosszú távú óvintézkedésekkel kapcsolatos információk terjesztésének szervezésére vonatkozó szabályok, ezen belül: a továbbra is zárt területek határairól, a visszaköltözésre vonatkozó utasításokról, szabályokról, a felszámolási munkák üteméről, terjedelméről, az élelmiszerek és víz fogyasztásával kapcsolatos korlátozásokról, valamint lakossági kérdések megválaszolására felállított ügyeletekről való információk,
c) a felszámolási munkákról, a mentesítésről, a zárt területekről vezetett nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezések,
d) a hosszabb távú tevékenységről rendelkező tájékoztató anyagok, kiadványok készítésének szabályai.

B) Az érintett lakosság tekintetében:

1. A lakosságnak a veszélyhelyzettel ténylegesen érintett tagjai számára nyújtandó tájékoztatás tartalma:
A kidolgozott veszélyhelyzet-elhárítási terv alapján a lakosságnak a veszélyhelyzetben ténylegesen érintett tagjait gyorsan és rendszeresen az alábbi információkkal kell ellátni:
a) a bekövetkezett veszélyhelyzet típusára és – amennyiben lehetséges – jellemzőire (például eredetére, kiterjedésére és várható alakulására) vonatkozó tájékoztatással,
b) a védekezésre vonatkozó tanácsokkal, amelyek a veszélyhelyzet típusától függően:
ba) kiterjedhetnek a valószínűsíthetően szennyezett élelmiszerek és ivóvíz fogyasztásának korlátozására, bizonyos egyszerű higiéniai és fertőtlenítési szabályokra, az épületekben való tartózkodás előnyeinek tudatosítására, a védőanyagok szétosztására és használatára, valamint a kitelepítési intézkedésekre,
bb) kiegészülhetnek szükség esetén a lakosság meghatározott csoportjainak szóló különleges figyelmeztetésekkel,
bc) kiegészülhetnek az illetékes hatóság utasításainak és kéréseinek teljesítésére felszólító közleményekkel.

2. A lakosság veszélyhelyzettel valószínűsíthetően érintett tagjainak előzetesen nyújtandó tájékoztatás tartalma:
a) a radioaktivitással és annak az emberre és a környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos alapvető tények,
b) a veszélyhelyzetek különböző típusai és következményeik a lakosságra és a környezetre nézve,
c) a veszélyhelyzet bekövetkezése esetén a lakosság figyelmeztetése, védelme és segítése érdekében alkalmazott intézkedések,
d) tájékoztatás a lakosság által veszélyhelyzetben megteendő lépésekről.

3. Ha a veszélyhelyzetet előzetes riasztási fázis előzi meg, a lakosság valószínűsíthetően érintett tagjait már ekkor tájékoztatással és tanácsokkal kell ellátni, így például:
a) fel kell őket kérni a megfelelő kommunikációs csatornák figyelésére,
b) a felkészülést segítő tanácsokat kell adni a különleges közösségi feladatokat ellátó szervezetek számára,
c) ajánlásokat kell megfogalmazni a különösen érintett foglalkozási csoportok számára.

4. Ha az idő engedi, a 3. pont szerinti tájékoztatást és tanácsadást ki kell egészíteni a radioaktivitásra és annak az emberre és a környezetre gyakorolt hatásaira vonatkozó alapvető tények felidézésével.”

2. melléklet a 286/2017. (IX. 22.) Korm. rendelethez


1. Az ONER Rendelet 1. melléklet 2.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.11. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.”

2. Az ONER Rendelet 1. melléklet 2.15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.15. a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont”

3. melléklet a 286/2017. (IX. 22.) Korm. rendelethez


Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv minimális tartalmi elemei

A veszélyhelyzet-kezelési rendszer tekintetében más jogszabályok által nem szabályozott kérdésekben

1. A potenciális veszélyhelyzeti sugárzási helyzetek és a kapcsolódó lakossági és veszélyhelyzeti foglalkoztatási sugárterhelések felmérése.
2. A veszélyhelyzetre való felkészüléssel és annak elhárításával kapcsolatban feladatot ellátó személyek és szervezetek felelősségi körének egyértelmű kijelölése.
3. Megfelelő szintű, egy konkrét létesítményhez vagy emberi tevékenységhez kapcsolódó veszélyhelyzet-elhárítási tervek kidolgozása.
4. Megbízható kommunikációs kapcsolat, valamint az együttműködés és koordináció hatékony és eredményes szabályainak kialakítása létesítményi, valamint megfelelő nemzeti és nemzetközi szinten.
5. A veszélyhelyzeti munkavállalók egészségének védelme.
6. A veszélyhelyzeti munkavállalók és a veszélyhelyzeti elhárítás területén felelősséget viselő vagy feladatokat ellátó valamennyi személy előzetes tájékoztatására és képzésére vonatkozó intézkedések és rendszeres gyakorlatok rendje.
7. A veszélyhelyzeti munkavállalók személyi monitoringjának, illetve a személyi dózisok értékelésének, valamint a dózisok nyilvántartásának rendje.
8. A lakosság tájékoztatásának rendje.
9. Az érdekeltek részvétele.
10. A veszélyhelyzeti sugárzási helyzet és a meglévő sugárzási helyzet közötti átmenet meghatározása, beleértve a helyreállítást és a kiigazító tevékenységeket.

A veszélyhelyzet-elhárítási terv tekintetében

A) Veszélyhelyzetre való felkészülés területén:
1. A lakossági sugárterhelés vonatkoztatási szintjei, az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendeletben előírt kritériumok figyelembevételével.
2. A veszélyhelyzeti foglalkoztatási sugárterhelés vonatkoztatási szintjei az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet figyelembevételével.
3. Optimált stratégiák a lakosság azon tagjainak védelmére, akiket sugárterhelés érhet, a különböző lehetséges események esetére, valamint az ezekhez tartozó forgatókönyvek.
4. Az egyes védelmi intézkedésekhez előre meghatározott általános kritériumok.
5. Kiváltó események vagy operatív kritériumok, például a helyszíni körülmények közvetlenül megfigyelhető jellemzői és mutatói.
6. A veszélyhelyzetekre való felkészülés és azok elhárítása terén feladattal rendelkező szervezetek közötti, valamint az Európai Unió tagállamaival és az érintett vagy valószínűsíthetően érintett harmadik országokkal való haladéktalan koordináció megvalósításának rendje.
7. A veszélyhelyzet-elhárítási terv felülvizsgálatának és átdolgozásának rendje, figyelemmel a körülmények változásaira, valamint a gyakorlatok és a bekövetkezett események tanulságaira.
Előre meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyeket követve ezek az elemek a veszélyhelyzeti sugárzási helyzet közben az elhárítás nyomán változó mindenkori körülmények figyelembevétele érdekében szükség szerint felülvizsgálhatók.

B) Veszélyhelyzeti beavatkozás területén:
A veszélyhelyzeti sugárzási helyzetek elhárítása a felkészülési előírások időben történő végrehajtását jelenti, és ennek keretében többek között:
1. a védelmi intézkedések végrehajtásának leírása, melyek csökkentik vagy megakadályozzák a beavatkozók sugárterhelését,
2. értékelni kell a stratégiák és a megtett intézkedések hatásosságát, és szükség szerint hozzá kell őket igazítani a mindenkori körülményekhez,
3. a dózisok és vonatkoztatási szintek összehasonlításának módszerei, eljárások dózistúllépések esetén, valamint a munkára bocsátás feltételeinek (önkéntesség) meghatározása,
4. a védekezési stratégiák meghatározásának módszerei.”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2017. október 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére