30/2017. (VI. 7.) FM rendelet
a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról1
2017.06.12.
„(4) Amennyiben a 29. § (3) bekezdés szerinti ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagon kívüli, Európai Unióból származó küldemény vagy tétel nem rendelkezik az annak a terméknek az uniós forgalmazásához az 5. számú melléklet A. RÉSZ-ének II. szakaszában előírt, külön elvégzett laboratóriumi vizsgálat alapján kiállított károsító mentességi igazolással, a termékre a járási hivatal forgalombahozatali korlátozást rendel el, és rendelkezik annak megsemmisítéséről.” (A fővárosi és megyei kormányhivatalnak nyilvántartásba kell vennie és egyedi azonosító számmal kell ellátnia)
„f) a 29. számú melléklet 2. pontjában hivatkozott nemzetségek vagy fajok termelőit, előállítóit, felvásárlóit, gyűjtőraktározóit, nagykereskedelmi forgalmazóit, a kizárólag végfelhasználás céljából történő termelők és forgalmazók kivételével.” (Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn,)
„b) az a) pont szerinti kistermelői mentesség csak a szabadföldi áruburgonyát 1 ha alatti, a termesztő-berendezésben hajtatott áruburgonyát 0,3 ha alatti területen termelőkre érvényesíthető.”
„(3) Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, ha azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja. A 6. számú melléklet A. RÉSZ 1.1., 1.4., 1.5. és 2.1. pontjaiban felsorolt fás szárú szaporítóanyagok, valamint az 1.3. pont alatti vetőburgonya kis mennyiségének szállítása során be kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a szállítás célja eladás.” „(2) A beléptetett, más tagállami célállomású küldeménnyel a növényvédelmi felügyelő köteles továbbküldeni az eredeti növényegészségügyi bizonyítványt.”
„(1) Az 53/A. § (2) bekezdésének megfelelően történt hatósági intézkedés tényét és körülményeit a növényvédelmi felügyelő rögzíti a Bizottság erre a célra kialakított növényegészségügyi gyorsriasztási elektronikus rendszerében.” „(4) A 27. számú melléklet szerinti, Európai Unión belüli növényegészségügyi információs dokumentummal kell szállítani egyik megyéből a másik megyébe” „(5) A 27. számú melléklet szerinti, Európai Unión belüli növényegészségügyi információs dokumentum nélkül érkező küldeményt vissza kell utasítani, ha a kiviteli előírások pótlólagos teljesítése nem lehetséges.” (Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)
„12. a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (fenyőrontó fonálféreg) Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló sürgősségi intézkedésekről szóló, 2012. szeptember 26-i 2012/535/EU bizottsági végrehajtási határozat, valamint az azt módosító 2015/226/EU bizottsági és 2017/427/EU bizottsági végrehajtási határozat,”
(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)
„14. az egyes harmadik országoknak és harmadik országok egyes területeinek a Xanthomonas campestristől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől), a Cercospora angolensis Carv. et Mendestől és Guignardia citricarpa Kielytől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesként történő elismeréséről szóló, 2006. július 5-i 2006/473/EK bizottsági határozat és az azt módosító 2010/134/EU bizottsági, 2013/253/EU bizottsági, 2015/1175/EU bizottsági és 2016/696/EU bizottsági végrehajtási határozat,”
(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)
„21. a Pseudomonas syringae pv. actinidiae Takikawa, Serizawa, Ichikawa, Tsuyumu & Goto Unióba való behurcolásának és Unión belüli terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekről szóló, 2017. február 2-i 2017/198/ EU bizottsági végrehajtási határozat,”
(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)
„25. az Amerikai Egyesült Államokból származó Quercus L., Platanus L. és Acer saccharum Marsh. kéregmentes fűrészelt faanyagára vonatkozóan a 2000/29/EK tanácsi irányelv 13. cikke (1) bekezdésének ii. pontjától való eltérésről szóló, 2013. december 18-i 2013/780/EU bizottsági végrehajtási határozat és az azt módosító 2016/2004/EU bizottsági végrehajtási határozat,”
(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)
„27. a Xylella fastidiosa (Well and Raju) Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló, 2015. május 18-i 2015/789/EU bizottsági végrehajtási határozat és az azt módosító 2015/2417/EU bizottsági és 2016/764/EU bizottsági végrehajtási határozat,”
(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)
„31. az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli terjedésének megelőzésére irányuló intézkedésekről szóló, 2015. június 9-i 2015/893/EU bizottsági végrehajtási határozat,
32. Bosznia-Hercegovina Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckerman és Kotthoff) Davis et al. károsító szervezettől való mentességének elismeréséről szóló, 2015. július 17-i 2015/1199/EU bizottsági végrehajtási határozat,
33. a Ghánából származó egyes zöldségfélék tekintetében a károsítók Unióba történő behurcolása és Unión belüli elterjedése elleni intézkedésekről szóló, 2015. október 13-i 2015/1849/EU bizottsági végrehajtási határozat és az azt módosító 2016/2316/EU bizottsági végrehajtási határozat,
34. az Amerikai Egyesült Államokból származó vagy ott feldolgozott kőrisfa tekintetében a tagállamoknak a 2000/29/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől való ideiglenes eltérés engedélyezése céljából adott felhatalmazásról, valamint az Amerikai Egyesült Államok egyes területeinek az Agrilus planipennis Fairmaire előfordulásától mentesként történő elismeréséről szóló (EU) 2015/2416 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. február 3-i 2017/204/EU bizottsági végrehajtási határozat,
35. a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett növénykárosítók elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó támogatási kérelmek, illetve kifizetési kérelmek, valamint a velük kapcsolatos információk benyújtására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2016. február 4-i 2016/159/EU bizottsági végrehajtási határozat,
36. a Kanadából származó vagy ott feldolgozott kőrisfa tekintetében a tagállamoknak a 2000/29/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérés engedélyezése céljából adott felhatalmazásról szóló, 2016. március 17-i 2016/412/EU bizottsági végrehajtási határozat,
37. egyes harmadik országokból származó egyes gyümölcsök tekintetében a Phyllosticta citricarpa (McAlpine) Van der Aa károsító Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedések megállapításáról szóló, 2016. május 11-i 2016/715 EU bizottsági végrehajtási határozat.”
„(3) Ez a rendelet a Közösségben a meghatározott növényegészségügyi kockázatoknak kitett védett övezetek elismeréséről szóló, 2008. július 4-i 690/2008/EK bizottsági rendelet, valamint az azt módosító 17/2010/EU bizottsági, 361/2010/EU bizottsági, 436/2011/EU bizottsági, 355/2012/EU bizottsági, 707/2014/EU bizottsági és 2016/873 EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
a) 33. § (2) bekezdés a) pontjában a „fásszárú szaporítóanyagok kistermelőjére” szövegrész helyébe a „fás szárú szaporítóanyagok, valamint az 1.3. pont alatti vetőburgonya kistermelőjére”,
c) 54. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „korlátozás nélkül, véglegesen beléptethető” szövegrész helyébe a „korlátozás nélkül beléptethető”,
e) 57. § (2) bekezdésében az „Amennyiben a visszautasított” szövegrész helyébe az „Amennyiben a feltartóztatott és visszautasított”,
g) 4. számú melléklet A. RÉSZ-ében foglalt táblázat második oszlop 13. pontjában a „kivéve a Földközi-tenger” szövegrész helyébe a „kivéve az európai és Földközi-tenger”,
h) 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 1.3. pontjában az „az alábbi formában” szövegrész helyébe az „az alábbi formában lévő faanyag kivételével”,
i) 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 18.1. pont második oszlopában az „olyan országból származnak, amelyről ismert, hogy mentes a Candidatus Liberibacter spp-től” szövegrész helyébe az „a Candidatus Liberibacter spp-től mentesnek elismert országból származnak”,
j) 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat 18.5. pont második oszlopában a „betartják, valamint” szövegrész helyébe a „betartják.”,
k) 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat 18. 5. pont második oszlopában a „d) ha a gumók” szövegrész helyébe a „Ha a gumók”,
o) 9. számú melléklet 6. pont 6.2. alpontjában az „a bejelentett területeken” szövegrész helyébe az „a bejelentett vetőburgonya, az áruburgonyából saját ültetésre szánt burgonyát termő, valamint a nemesítői, honosítói és fajtakísérleti területeken”
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
1. melléklet a 30/2017. (VI. 7.) FM rendelethez
|
„12. Solanum L. fajok és hibridjeiknek gumója a 10. és
a 11. pontban meghatározottak kivételével |
A burgonyagumóra vonatkozó, és az 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában felsorolt különleges előírások változatlan érvényességével valamennyi harmadik ország az alábbiak kivételével:
– Algéria, Izrael, Egyiptom – a 2004/4/EK bizottsági határozatban előírt feltételek változatlan érvényességével –, Líbia, Marokkó, Szíria, Svájc, Tunézia és Törökország,
– európai harmadik országok, amelyeket az EU Növényvédelmi Állandó Bizottság mentesnek ismert el a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann és Kotthoff) Davis et al. kórokozótól, vagy amelyekben az Európai Unió Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann és Kotthoff) Davis et al. elleni védekezéssel kapcsolatos rendelkezéseivel EU Növényvédelmi Állandó Bizottság által egyenértékűnek elismert rendelkezéseket tartanak be,
– olyan harmadik országok, amelyek EU-ba történő ideiglenes szállítását derogációs határozat teszi lehetővé.” |
|
„21. Coffea spp., ültetésre szánt növények, a vetőmag kivételével
|
Costa Rica, Honduras”
|
2. melléklet a 30/2017. (VI. 7.) FM rendelethez
|
„7.4. Az Acer spp., Aesculus spp., Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cercidiphyllum spp., Corylus spp., Fagus spp., Fraxinus spp., Koelreuteria spp., Platanus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., valamint Ulmus spp. nemzetségekbe tartozó növényekből nyert faanyag,
a faszilánk, -forgács, -reszelék, -hulladék és -törmelék kivételével, olyan harmadik országokból, amelyekben ismerten jelen van az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) |
1. Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag megfelel a 2015/893/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és
a) a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által – a vonatkozó növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – károsítómentesnek nyilvánított területről származik, melyről ismert, hogy nincs jelen az Anoplophora glabripennis. A károsítómentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni
vagy
b) kérgezett, és a faprofil egészében (a fa legbelsejében is) legalább 56 °C hőmérsékletet elérő, legalább
30 percen át tartó folyamatos, megfelelő hőkezelésen ment keresztül. A faanyagon vagy annak csomagolóanyagán szerepelnie kell az ezt igazoló „HT” jelzésnek.
2. A 2015/893/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően alapos vizsgálatban kell részesíteni a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen.
|
|
7.5. Az Acer spp., Aesculus spp., Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cercidiphyllum spp., Corylus spp., Fagus spp., Fraxinus spp., Koelreuteria spp., Platanus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., valamint Ulmus spp faanyaga faszilánk, -forgács, -reszelék, -hulladék és -törmelék formájában olyan harmadik országokból, amelyekben ismerten jelen van az Anoplophora glabripennis (Motschulsky)
|
1. Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag megfelel a 2015/893/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és
a) a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által – a vonatkozó növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – károsítómentesnek nyilvánított területről származik, melyről ismert, hogy nincs jelen az Anoplophora glabripennis. A károsítómentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni;
vagy
b) kérgezett, és a faprofil egészében (a fa legbelsejében is) legalább 56 °C hőmérsékletet elérő, legalább
30 percen át tartó folyamatos, megfelelő hőkezelésen ment keresztül,
vagy
c) 2,5 cm-nél nem nagyobb vastagságú és szélességű darabokra vágták fel.
2. A 2015/893/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően alapos vizsgálatban kell részesíteni a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen.” |
|
„16.8. A Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. nemzetségekbe tartozó növényfajok és hibridjeik Brazíliából, Dél-Afrikából és Uruguayból származó gyümölcsei, kivéve a Citrus aurantium L. és a Citrus latifolia Tanaka gyümölcseit |
A 16.1., 16.2., 16.3. és 16.5. pontban felsorolt növényfajok és hibridjeik termésére vonatkozó rendelkezések egyidejű fenntartásával, valamint a 16.4. pont c) és d) alpontjától eltérve, hatósági nyilatkozat arról, hogy azok megfelelnek a 2016/715/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek.” |
|
„57. A 29. mellékletben meghatározott, ültetésre szánt növények, a vetőmagok kivételével, amelyek olyan országokból származnak, amelyekben a Xylella fastidiosa (Well and Raju) nincs jelen |
1. Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények megfelelnek a 2015/789/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és a kiegészítő nyilatkozat rovatban szerepel, hogy a Xylella fastidiosa nincs jelen az országban
2. A beléptetéshez a 2015/789/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen a nyilvántartásban ellenőrizni kell, hogy a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által küldött nyilatkozat az ország Xylella fastidiosa státuszáról szerepel-e a Bizottság által vezetett nyilvános jegyzéken.
– Ha nem, a növények beléptetéséhez szükséges vizsgálat nem végezhető el, a szállítmányt vissza kell utasítani.
– Ha igen, és a nyilatkozat alapján az ország a Xylella fastidiosa károsítótól mentes, a növényeket alaposan meg kell vizsgálni. Gyanú esetén mintát kell venni és el kell végezni azok laboratóriumi vizsgálatát. A mintavételnek lehetővé kell tennie legalább 1%-os fertőzöttségi szint kimutatását, 99%-os megbízhatósággal.”
|
|
„58. A 29. mellékletben meghatározott, ültetésre szánt növények, a vetőmagok kivételével, amelyek olyan országokból származnak, amelyekben a Xylella fastidiosa (Well and Raju) ismerten előfordul |
1. Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények megfelelnek a 2015/789/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és hogy
- a növényeket a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által - az adott növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban - károsítómentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A károsítómentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni;
vagy
- növényeket a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által - az adott növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban - nyilvántartásba vett és felügyelt, valamint Xylella fastidiosa károsítótól mentesnek nyilvánított helyszínen termesztették.
A károsítómentes helyszín nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni.
1.1. A kiegészítő nyilatkozat rovatnak az összes alábbi információt kell tartalmaznia:
1.1.1. Ha a növényeket nem in vitro körülmények között termesztették, a következő feltételek mindegyikének teljesítését kell igazolni:
a) a növényeket olyan, egy vagy több helyszínen termesztették, amely(ek) megfelel(nek) a következő követelményeknek:
aa) a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó megfelelő nemzetközi szabvány értemében a Xylella fastidiosa károsítótól és vektoraitól mentesnek nyilvánították;
ab) a vektorok általi terjesztés megakadályozása érdekében teljes fizikai védelemben részesítették;
ac) a helyszín 200 méteres körzetét a hatósági vizuális vizsgálat és a Xylella fastidiosa feltételezett jelenléte esetén történt mintavétel és laboratóriumi vizsgálat attól mentesnek nyilvánított, és amelyen e károsító vektorai ellen megfelelő növényegészségügyi kezeléseket végeztek; a szóban forgó kezelések adott esetben a növények eltávolítását is jelenthetik;
ad) olyan növényegészségügyi kezeléseket végeznek rajta, amelyek célja a Xylella fastidiosa vektoraitól való mentesség fenntartása; a szóban forgó kezelések adott esetben növények eltávolítását is jelenthetik;
ae) a helyszínen és annak 200 méteres körzetében évente legalább kettő, megfelelő időben elvégzett hatósági ellenőrzést végeznek;
af) a helyszínen a növények előállításának teljes ideje alatt sem a Xylella fastidiosát, sem vektorait nem észlelték, és amennyiben gyanús tüneteket észleltek, az elvégzett vizsgálatok megerősítették a károsító hiányának tényét;
ag) a helyszín 200 méteres körzetében a növények előállításának teljes ideje alatt nem észlelték a Xylella fastidiosa tüneteit, és amennyiben gyanús tüneteket észleltek, az elvégzett vizsgálatok megerősítették a károsító hiányának tényét;
továbbá
b) az érintett harmadik ország nemzeti növényvédelmi szervezete írásban közölte a Bizottsággal a szóban forgó helyszínek jegyzékét, beleértve azok országon belüli helyét;
c) a helyszínen és annak 200 méteres körzetében növényegészségügyi kezeléseket végeznek a Xylella fastidiosa vektorai ellen;
d) a növények valamennyi fajából minden egyes helyszínen vett reprezentatív mintákon évente vizsgálatot végeznek a legmegfelelőbb időpontban, és a nemzetközileg validált vizsgálati módszerekkel elvégzett vizsgálatok megerősítették, hogy a Xylella fastidiosa nincs jelen;
e) a növényeket zárt tartályokban vagy csomagolásban szállították, kizárva ezáltal a Xylella fastidiosa vagy annak ismert vektorai általi fertőzés bekövetkezését;
f) a növény tételein az export idejéhez a lehető legközelebbi időpontban hatósági vizuális vizsgálatot, mintavételt és nemzetközileg validált vizsgálati módszerekkel molekuláris vizsgálatot végeztek – amely megerősítette, hogy a Xylella fastidiosa nincs jelen – olyan mintavételi módszert alkalmazva, amely a fertőzött növények 1%-os vagy annál nagyobb arányú jelenlétét 99%-os megbízhatósággal képes kimutatni, és kifejezetten a Xylella fastidiosa feltételezett tüneteit mutató növényekre irányul.
1.1.2. Ha a növényeket teljes termesztési ciklusukban in vitro körülmények között termesztették, a következő feltételek mindegyikének teljesítését kell igazolni:
a) a növényeket olyan, egy vagy több helyszínen termesztették, amely(ek) megfelel(nek) a következő követelményeknek:
aa) a nemzeti növényvédelmi szervezet a helyszínt a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően a meghatározott szervezettől és annak vektoraitól mentesnek nyilvánította;
ab) fizikailag védett a meghatározott szervezetnek a vektorai által való behurcolásával szemben;
ac) a helyszínen évente legalább kettő, megfelelő időben elvégzett hatósági ellenőrzést végeznek;
ad) a meghatározott fogékony növények előállításának teljes ideje alatt sem a meghatározott szervezet tüneteit, sem a vektorait nem figyelték meg a helyszínen, illetve amennyiben gyanús tüneteket észleltek, laboratóriumi vizsgálatokat végeztek, amelyek megerősítették, hogy a meghatározott szervezet nincs jelen;
továbbá
b) az érintett harmadik ország nemzeti növényvédelmi szervezete írásban közölte a Bizottsággal a szóban forgó helyszínek jegyzékét, beleértve azok országon belüli elhelyezkedését;
c) a meghatározott fogékony növényeket steril körülmények között, átlátszó tartályban szállították, amivel megakadályozható, hogy a növény a vektorai által a meghatározott szervezettel megfertőződjön;
d) a meghatározott fogékony növények teljesítik a következő feltételek valamelyikét:
i. magból termesztették;
ii. olyan anyanövényből steril körülmények között szaporított növény, amely teljes életciklusát a meghatározott szervezettől mentes területen töltötte, és amelyet megvizsgáltak, és megállapították, hogy a meghatározott szervezettől mentes;
iii. olyan anyanövényből steril körülmények között szaporított növény, amelyet az 1.1.1. alpont a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő helyszínen termesztettek, és amelyet megvizsgáltak, és megállapították, hogy a meghatározott szervezettől mentes.
A növényegészségügyi bizonyítvány „származási hely” rovatában az 1.1.2. alpont a) pontjában említett helyszín van feltüntetve.
2. A beléptetéshez a 2015/789/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen a nyilvántartásban ellenőrizni kell, hogy a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által küldött nyilatkozat az ország Xylella fastidiosa státuszáról szerepel-e a Bizottság által vezetett nyilvános jegyzéken.
– Ha nem, a növények beléptetéséhez szükséges vizsgálat nem végezhető el, a szállítmányt vissza kell utasítani.
– Ha igen, a növényeket alaposan meg kell vizsgálni.
– Ha a „származási hely” a növényvédelmi szervezet által küldött nyilatkozatban feltüntetett károsítómentes terület, gyanú esetén kell mintát venni és elvégezni annak laboratóriumi vizsgálatát.
– Ha a „származási hely” károsítómentes helyszín, tételenként kötelezően mintát kell venni és el kell végezni azok laboratóriumi vizsgálatát. A mintavételnek lehetővé kell tennie legalább 1%-os fertőzöttségi szint kimutatását, 99%-os megbízhatósággal. Ez az előírás nem alkalmazandó a teljes termesztési ciklusukban in vitro termesztett és átlátszó tartályokban, steril körülmények között szállított növényekre.
|
|
59. Az Acer spp., Aesculus spp., Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cercidiphyllum spp., Corylus spp., Fagus spp., Fraxinus spp., Koelreuteria spp., Platanus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., valamint Ulmus spp. nemzetségekbe tartozó, ültetésre szánt növények - a vetőmag kivételével -, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm, és amelyek olyan harmadik országból származnak, amelyről ismert, hogy az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) jelen van
|
1. Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények megfelelnek a 2015/893/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és hogy
a) a növényeket egész életciklusuk alatt a nemzeti növényvédelmi szervezet által - az adott növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban - károsítómentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A károsítómentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni;
vagy
b) a növényeket az exportot megelőzően legalább két éven keresztül, két évnél fiatalabb növények esetében pedig teljes életciklusuk alatt - a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban - Anoplophora glabripennis károsítótól mentesnek nyilvánított olyan termőhelyen termesztették:
ba) melyet a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete nyilvántartásba vett és felügyel,
valamint
bb) melyet évente kétszer, megfelelő időpontban elvégzett hatósági vizsgálatnak vetettek alá az Anoplophora glabripennis előfordulására utaló jelek kimutatására, azonban nem találtak a szervezetre utaló jeleket,
továbbá
bc) ahol a növények termesztési helyén
I. teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora glabripennis behurcolása ellen,
vagy
II. megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor és melyet egy legalább 2 km kiterjedésű pufferzóna vett körül, melyben évente, megfelelő időpontokban felderítéseket végeztek az Anoplophora glabripennis jelenlétének vagy jeleinek kimutatására.
Ha kimutatják az Anoplophora glabripennis jeleit, azonnali felszámolási intézkedéseket kell hozni a pufferzóna károsítómentességének visszaállítása érdekében;
továbbá
bd) ahol a növényszállítmányokat közvetlenül az exportot megelőzően alaposan megvizsgálták - beleértve az egyes tételekre vonatkozó, célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is -, különös tekintettel a növény törzsére és ágaira, az Anoplophora glabripennis jelenlétének kimutatása céljából. Amennyiben a szállítmányok olyan növényeket is magukban foglalnak, amelyek előállításuk idején olyan pufferzónában voltak, amelyben az Anoplophora glabripennis jelenlétét vagy jeleit kimutatták, a megsemmisítéssel járó mintavételnél a felvágandó növények száma 1–4500 növény/tételig a tétel nagyságának 10%-a, >4500 növénytől 450 db;
vagy
c) a növényeket a b) pontban foglalt követelményeknek megfelelő alanyról nevelték, az oltáshoz olyan nemeseket használva, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:
I. az export időpontjában az alanyra oltott nemesek átmérője a legvastagabb ponton legfeljebb 1 cm,
II. az oltványokat a b) pont bd) alpontjának megfelelően megvizsgálták;
2. A 2015/893/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen. Az alkalmazott vizsgálati módszereknek biztosítaniuk kell az Anoplophora glabripennis bármely jelének kimutatását, különösen a növény törzsében és ágaiban. E vizsgálatnak adott esetben megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia.” |
|
„2.1. Az Acer spp., Aesculus spp., Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cercidiphyllum spp., Corylus spp., Fagus spp., Fraxinus spp., Koelreuteria spp., Platanus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., valamint Ulmus spp. nemzetségekbe tartozó növényekből nyert faanyag a faszilánk, -forgács, -reszelék, -hulladék és -törmelék kivételével, amely egy tagállam Anoplophora glabripennis (Motschulsky) fertőzésére körülhatárolt területéről származik, vagy a fenti növényekből nyert olyan faanyag, mely természetes hengeres felszínét teljesen vagy részben megtartotta és nem körülhatárolt területekről származik, de ilyen területre behozták.
|
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag megfelel a 2015/893/EU bizottsági határozatnak, és
a) kérgezett,
és
b) a faprofil egészében (a fa legbelsejében is) legalább 56 °C hőmérsékletet elérő, legalább 30 percen át tartó folyamatos, megfelelő hőkezelésen ment keresztül. A faanyagon vagy annak csomagolóanyagán szerepelnie kell az ezt igazoló „HT” jelzésnek. |
|
2.2. Az Acer spp., Aesculus spp., Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cercidiphyllum spp., Corylus spp., Fagus spp., Fraxinus spp., Koelreuteria spp., Platanus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., valamint Ulmus spp. nemzetségekbe tartozó növényekből nyert faszilánk,
-forgács, -reszelék, -hulladék és -törmelék, amely egy tagállam olyan területéről származik, amelyet az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak
|
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag megfelel a 2015/893/EU bizottsági határozatnak, és
a) kérgezett, és a faprofil egészében (a fa legbelsejében is) legalább 56°C hőmérsékletet elérő, legalább 30 percen át tartó folyamatos, megfelelő hőkezelésen ment keresztül,
vagy
b) 2,5 cm-nél nem nagyobb vastagságú és szélességű darabokra vágták fel. |
|
2.3. Az Acer spp., Aesculus spp., Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cercidiphyllum spp., Corylus spp., Fagus spp., Fraxinus spp., Koelreuteria spp., Platanus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., valamint Ulmus spp. nemzetségekbe tartozó növényekből nyert, fából készült csomagolóanyag, amely egy tagállam olyan területéről származik, amelyet az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak |
A 2015/893/EU bizottsági határozattal összhangban hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványának (A nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyag szabályozására vonatkozó irányelvek) I. számú mellékletében foglalt, a Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett feldolgozóüzemben végzett kezelések egyikét alkalmazták és az említett szabvány II. melléklete szerint megjelölték.”
|
|
„31. Az időről időre, hatósági felderítések alapján meghatározott, körülhatárolt területekről – amelyek a Xylella fastidiosa (Well and Raju) által fertőzött területekből és az e területek körül pufferzónaként szolgáló területekből állnak – származó, a 29. mellékletben meghatározott, ültetésre szánt növények, a vetőmagok kivételével |
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények megfelelnek a 2015/789/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és hogy a növényeket a körülhatárolt területen töltött teljes időszak alatt olyan helyszínen termesztették, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
I. ha a növényeket nem nevelték teljes termesztési ciklusukban in vitro, steril környezetben:
a) a termőhely
aa) a nemzeti növényvédelmi szervezet nyilvántartásba vette és felügyelte;
ab) a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó megfelelő nemzetközi szabvány értemében a Xylella fastidiosa (Well and Raju)-tól és vektoraitól mentesnek nyilvánították;
ac) a vektorok általi terjesztés megakadályozása érdekében teljes fizikai védelemben részesítették;
ad) a helyszín 200 méteres körzetét a hatósági vizuális vizsgálat és a Xylella fastidiosa feltételezett jelenléte esetén történt mintavétel és laboratóriumi vizsgálat attól mentesnek nyilvánította, és amelyen e károsító vektorai ellen megfelelő növényegészségügyi kezeléseket végeztek; a szóban forgó kezelések adott esetben a növények eltávolítását is jelenthetik;
ae) olyan növényegészségügyi kezeléseket végeznek rajta, amelyek célja a Xylella fastidiosa vektoraitól való mentesség fenntartása; a szóban forgó kezelések adott esetben növények eltávolítását is jelenthetik;
af) a helyszínen és annak 200 méteres körzetében évente legalább kettő, megfelelő időben elvégzett hatósági ellenőrzést végeznek;
ag) a helyszínen a növények előállításának teljes ideje alatt sem a Xylella fastidiosát, sem vektorait nem észlelték, és amennyiben gyanús tüneteket észleltek, az elvégzett vizsgálatok megerősítették a károsító hiányának tényét;
ah) a helyszín 200 méteres körzetében a növények előállításának teljes ideje alatt nem észlelték a Xylella fastidiosa tüneteit, és amennyiben gyanús tüneteket észleltek, az elvégzett vizsgálatok megerősítették a károsító hiányának tényét;
továbbá
a)
b) a növények valamennyi fajából minden egyes helyszínen vett reprezentatív mintákon évente laboratóriumi vizsgálatot végeznek a legmegfelelőbb időpontban, és a nemzetközileg validált vizsgálati módszerekkel elvégzett vizsgálatok megerősítették, hogy a Xylella fastidiosa nincs jelen;
c) a növények tételein a szállítás idejéhez a lehető legközelebbi időpontban hatósági vizuális vizsgálatot, mintavételt és nemzetközileg validált vizsgálati módszerekkel molekuláris vizsgálatot végeztek az ISPM 31. számú szabvánnyal összhangban olyan mintavételi módszert alkalmazva, amely a fertőzött növények 1%-os vagy annál nagyobb arányú jelenlétét 99%-os megbízhatósággal képes kimutatni, és kifejezetten a Xylella fastidiosa feltételezett tüneteit mutató növényekre irányul;
d) a Vitis fajokhoz tartozó, vegetatív nyugalmi állapotban lévő növények szállításának feltételei:
da) a növényeket olyan helyszínen termesztették, amelyet a nemzeti növényvédelmi szervezet nyilvántartásba vett és felügyelt és
db) a szállítás idejéhez a lehető legközelebbi időpontban megfelelő hőkezelésen estek át, amelynek során a vegetatív nyugalmi állapotban lévő növényeket az EPPO vonatkozó,
PM 10/18(1) szabványának megfelelően 45 percig 50 °C-ra felmelegített vízben áztatják;
e) a szállítást megelőzően a növény tételein a Xylella fastidiosa vektorai elleni növényegészségügyi kezeléseket végeztek;
f) a növényeket zárt tartályokban vagy csomagolásban szállítják a körülhatárolt területen keresztül vagy az ilyen területen belül, kizárva ezáltal a Xylella fastidiosa vagy vektorai általi fertőzés bekövetkezését.
II. Ha a növények teljes termesztési ciklusukban in vitro, steril környezetben nevelték:
a) a termőhely
aa) a nemzeti növényvédelmi szervezet nyilvántartásba vette és felügyelte;
ab) a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó megfelelő nemzetközi szabvány értemében a Xylella fastidiosa (Well and Raju)-tól és vektoraitól mentesnek nyilvánították;
ac) a vektorok általi terjesztés megakadályozása érdekében teljes fizikai védelemben részesítették;
ad) a helyszínen évente legalább kettő, megfelelő időben elvégzett hatósági ellenőrzést végeznek;
ae) a növények előállításának teljes ideje alatt sem a Xylella fastidiosát, sem vektorait nem észlelték, és amennyiben gyanús tüneteket észleltek, az elvégzett vizsgálatok megerősítették a károsító hiányának tényét;
b) a növényeket átlátszó tartályokban, steril körülmények között termesztették, és megfelelnek az alábbi feltételek egyikének:
ba) magból termesztették;
bb) olyan anyanövényből steril körülmények között szaporított növény, amely teljes életciklusát az Unió egy, a Xylella fastidiosa (Well and Raju)-tól mentes területén töltötte, és amelyet megvizsgáltak, és megállapították, hogy e károsítótól mentes;
bc) olyan anyanövényből steril körülmények között szaporított növény, amelyet az a) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő helyszínen termesztettek, és amelyet megvizsgáltak, és megállapították, hogy a Xylella fastidiosa (Well and Raju)-tól mentes;
c) a növényeket steril körülmények között, átlátszó tartályban kell szállítani, amivel megakadályozható, hogy a növény a vektorai által a meghatározott szervezettel megfertőződjön.”
|
|
„32.1. Az Acer spp., Aesculus spp., Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cercidiphyllum spp., Corylus spp., Fagus spp., Fraxinus spp., Koelreuteria spp., Platanus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., valamint Ulmus spp. nemzetségekbe tartozó, ültetésre szánt növények – a vetőmag kivételével –, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm, és amelyek az időről időre, hatósági felderítések alapján meghatározott, körülhatárolt területekről származnak, amelyet az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak
|
1. Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények megfelelnek a 2015/893/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és a növényeket a szállítást megelőzően legalább két éven keresztül olyan termőhelyen termesztették,
a) melyet nyilvántartásba vettek,
b) melyet évente kétszer, megfelelő időpontokban elvégzett, alapos hatósági vizsgálatnak vetettek alá az Anoplophora glabripennis előfordulására utaló jelek kimutatására, azonban nem találtak a szervezetre utaló jeleket; adott esetben e vizsgálat a törzs és az ágak célzott, megsemmisítéssel járó mintavételét is magában foglalja; továbbá
c) ahol a növényeket olyan helyen termesztették,
ca) ahol teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora glabripennis behurcolása ellen,
vagy
cb) ahol megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor, vagy ahol a növények minden egyes tételére vonatkozó célzott, megsemmisítéssel járó célzott mintavételt végeznek a szállítást megelőzően. A megsemmisítéssel járó mintavételnél a felvágandó növények száma 1–4500 növény/tételig a tétel nagyságának 10%-a, >4500 növénytől 450 db. Amikor az Anoplophora glabripennis jelenlétének vagy jeleinek kimutatására irányuló hatósági felderítéseket végeznek évente, megfelelő időpontokban a helyszín körüli legalább 1 km sugarú körben, soha nem találtak az Anoplophora glabripennis előfordulására utaló jeleket.
Az olyan alanyokra, amelyek az 1. pontban foglalt követelményeknek megfelelnek, olthatók olyan nemesek, amelyeket nem ilyen körülmények között termesztettek, azonban ezeknek az átmérője a legvastagabb ponton nem haladhatja meg az 1 cm-t.
|
|
32.2. Az Acer spp., Aesculus spp., Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cercidiphyllum spp., Corylus spp., Fagus spp., Fraxinus spp., Koelreuteria spp., Platanus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., valamint Ulmus spp. nemzetségekbe tartozó, ültetésre szánt növények
– a vetőmag kivételével –, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm, amelyek nem az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) fertőzésre körülhatárolt területekről származnak, de életciklusuk egy részét ilyen területen töltötték
|
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények megfelelnek a 2015/893/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és olyan helyen termesztették,
a) ahol teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora glabripennis behurcolása ellen, vagy
b) ahol megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor, vagy ahol a növények minden egyes tételére vonatkozó célzott, megsemmisítéssel járó célzott mintavételt végeznek a szállítást megelőzően. A megsemmisítéssel járó mintavételnél a felvágandó növények száma 1–4500 növény/tételig a tétel nagyságának 10%-a, >4500 növénytől 450 db. Amikor az Anoplophora glabripennis jelenlétének vagy jeleinek kimutatására irányuló hatósági felderítéseket végeznek évente, megfelelő időpontokban a helyszín körüli legalább 1 km sugarú körben, soha nem találtak az Anoplophora glabripennis előfordulására utaló jeleket.” |
3. melléklet a 30/2017. (VI. 7.) FM rendelethez
„1.3. Szártarackot vagy gumót képző Solanum L. növényfajok vagy hibridjeik ültetésre szánt növényei.”
„1.9. Az alábbi nemzetségekbe tartozó fajok növényei, amelyek alsó törzsátmérője 5 cm-nél nagyobb, a vetőmag és a termés kivételével: Areca catechu, Arenga pinnata, Borassus flabellifer, Calamus merillii, Caryota maxima, Caryota cumingii, Cocos nucifera, Corypha gebanga, Corypha elata, Elaeis guineensis, Livistona decipiens, Metroxylon sagu, Oreodoxa regia, Phoenix canariensis, Phoenix dactylifera, Phoenix theophrasti, Phoenix sylvestris, Sabal umbraculifera, Trachycarpus fortunei és Washingtonia spp.”
„1.11. A Pinus L. nemzetséghez és a Pseudotsuga menziesii fajhoz tartozó, ültetésre szánt növények, ideértve a vetőmagot, valamint a szaporítási célú tobozt.”
„2.1. A következő fajokba tartozó, ültetésre szánt növények, a vetőmag kivételével: Abies Mill., Apium graveolens L., Argyranthemum spp., Asparagus officinalis L., Aster spp., Brassica spp., Castanea Mill., Cucumis spp., Dendranthema (DC.) Des Moul., Dianthus L. és hibridjei, Exacum spp., Fragaria L., Gerbera Cass., Gypsophila L., az Impatiens L. új-guineai hibridek összes fajtája, Lactuca spp., Larix Mill., Leucanthemum L., Lupinus L., Pelargonium l'Hérit. ex Ait., Picea A. Dietr., Platanus L., Populus L., Prunus laurocerasus L., Prunus lusitanica L., Quercus L., Rubus L., Spinacia L., Tanacetum L., Tsuga Carr. , Verbena L., és az ültetésre szánt fűfélék más növényei a Gramineae család növényeinek kivételével, továbbá a hagymák, hagymagumók, rizómák, vetőmagok és gumók kivételével.”
„2.2. A Solanaceae családba tartozó fajok ültetésre szánt növényei, az 1.3. pontban hivatkozottak kivételével, illetve a vetőmag kivételével.”
„6. Az 1., 2. és 4. pontban szereplő rendelkezések betartása mellett, a 29. mellékletben meghatározott nemzetségekbe tartozó, ültetésre szánt növények – ide nem értve a vetőmagot, de ideértve a teljes termesztési ciklusukban in vitro, steril környezetben termesztett növényeket –, amelyek egy tagállam olyan területéről származnak, amelyet a Xylella fastidiosa (Well and Raju) fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak, vagy nem körülhatárolt területekről származnak, de ilyen területeken található termőhelyre behozták őket. A vonatkozó körülhatárolt területek naprakész jegyzéke a Bizottság alábbi honlap-oldalán érhető el: http://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/index_en.htm”
6.1. A Xylella fastidiosa (Well and Raju) 29. számú melléklet 2. pontjában megjelölt azon gazdanövényei, amelyeket soha nem termesztettek a körülhatárolt területeken. Ebben az esetben nem szükséges növényútlevél a gazdanövények olyan személyeknek történő szállításához, akik szakmájukon, üzleti tevékenységükön vagy foglalkozásukon kívül eső célból járnak el, és a szóban forgó növényeket saját használatra szerzik be.” „7.1. Az 1., 2. és 4. pontban szereplő rendelkezések betartása mellett, a következő nemzetségekbe tartozó, ültetésre szánt növények – ide nem értve a vetőmagot –, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm, és amelyek olyan harmadik országból származnak, ahol az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) előfordul, vagy egy tagállam olyan területéről, amelyet e károsító fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak, vagy nem körülhatárolt területekről származnak, de ilyen területeken található termőhelyre behozták őket: Acer spp., Aesculus spp., Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cercidiphyllum spp., Corylus spp., Fagus spp., Fraxinus spp., Koelreuteria spp., Platanus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., valamint Ulmus spp.
7.2. Az 1., 2. és 4. pontban szereplő rendelkezések betartása mellett, a következő nemzetségekbe tartozó növények faanyaga, a faszilánk, -forgács, -reszelék, -hulladék és -törmelék kivételével, amely egy tagállam olyan területéről származik, amelyet az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak, vagy nem körülhatárolt területekről származnak, de ilyen területekre behozták őket: Acer spp., Aesculus spp., Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cercidiphyllum spp., Corylus spp., Fagus spp., Fraxinus spp., Koelreuteria spp., Platanus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., valamint Ulmus spp.
7.3. Az 1., 2. és 4. pontban szereplő rendelkezések betartása mellett, a következő nemzetségekbe tartozó faszilánk, -forgács, -reszelék, -hulladék és -törmelék, amely egy tagállam olyan területéről származik, amelyet az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak: Acer spp., Aesculus spp., Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cercidiphyllum spp., Corylus spp., Fagus spp., Fraxinus spp., Koelreuteria spp., Platanus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., valamint Ulmus spp.”
„2.2. Actinidia sp. élő virágpora.”
„11. Az Acer spp., Aesculus spp., Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cercidiphyllum spp., Corylus spp., Fagus spp., Fraxinus spp., Koelreuteria spp., Platanus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., valamint Ulmus spp. nemzetségekbe tartozó növényekből nyert faanyag, olyan harmadik országokból, amelyekben ismerten jelen van az Anoplophora glabripennis (Motschulsky).”
4. melléklet a 30/2017. (VI. 7.) FM rendelethez
„1.1.15. Anoplophora glabripennis
1.1.15.1. A körülhatárolt terület létrehozása
1.1.15.1.1. Anoplophora glabripennis károsító jelenlétének észlelése esetén a minisztérium írásban értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a károsító jelenlétéről, a 14. §-ban meghatározottak szerint. 1.1.15.1.2. A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területet, a tárolóhelyet, a növényállományt és a növényanyagot zárlat alá kell helyezni és a területet körül kell határolni. A körülhatárolt terület magában foglalja:
a) fertőzött területet – melyben megerősítették a károsító jelenlétét, és magában foglal minden olyan területet, ahol a károsító tüneteit mutató növény található –, valamint
b) a pufferzónát – amely a fertőzött területet veszi körül, és amelynek szélessége a fertőzött terület határától mért legalább 2 km.
1.1.15.1.3. A körülhatárolt terület kialakításánál a következőket kell figyelembe venni: a károsító biológiája, a fertőzöttség mértéke, a 30. melléklet 3. pontjában felsorolt gazdanövények elterjedtsége, a károsító megtelepedésére utaló jelek. Amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal megállapítja, hogy a károsító felszámolása lehetséges, a fertőzés körülményeit, az egyedi vizsgálat eredményeit, illetve a felszámolási intézkedések haladéktalan alkalmazását figyelembe véve a pufferzóna csökkenthető, de sugarának legalább 1 km-rel túl kell nyúlnia a fertőzött terület határán. Abban az esetben, ha a károsító felszámolása már nem lehetséges, a pufferzóna sugara nem csökkenthető 2 km alá. 1.1.15.1.4. Amennyiben megerősítik a károsító jelenlétét a fertőzött területen kívül, ennek megfelelően kell újból kijelölni a fertőzött területet, vagy haladéktalanul fel kell számolni a fertőzést a pufferzónában, a károsítómentesség visszaállítása érdekében.
1.1.15.2. A körülhatárolt terület megszüntetése
Amennyiben egy körülhatárolt területen, különösen a pufferzónában végzett, a koronamagasságra is kiterjedő ellenőrzések alapján legalább egy életciklust és egy azt következő évet, de legalább négy egymást követő évet magában foglaló időszak során nem mutatják ki a károsítót, a körülhatárolás megszüntethető. Az életciklus pontos hossza az érintett területtel vagy egy hasonló éghajlatú területtel kapcsolatban rendelkezésre álló adatok függvénye. A körülhatárolás megszüntethető abban az esetben is, ha a további vizsgálatok alapján úgy találják, hogy az 1.1.15.3.1. pontban meghatározott feltételek teljesülnek.
1.1.15.3. Mentesülés körülhatárolt terület létrehozásának kötelezettsége alól
1.1.15.3.1. Nem kell körülhatárolt területet létrehozni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
a) bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a károsítót vagy azokkal a növényekkel vagy faanyaggal hurcolták be a területre, ahol azt megtalálták, és arra utaló jelek vannak, hogy a növények vagy faanyagok már az érintett területre történő behozatal előtt fertőzöttek voltak, vagy egy elszigetelt észlelésről van szó, akár közvetlen összefüggésben van a 30. számú melléklet 1. pontjában felsorolt valamely meghatározott növénnyel vagy e melléklet 2. pontjában szereplő „meghatározott faanyag”-gal akár nem, és nem várható, hogy a szervezet megtelepedéséhez vezet, valamint b) megállapították, hogy a károsító nem telepedett meg, terjedése és eredményes szaporodása nem lehetséges biológiai okokból, valamint figyelembe véve az egyedi vizsgálat eredményeit és a felszámolási intézkedéseket, amelyek a „meghatározott fogékony növények” óvintézkedésként elvégzett kivágását és – vizsgálatát követő – eltávolítását foglalhatják magukban.
1.1.15.3.2. Ha nem indokolt a körülhatárolt terület létrehozása, a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a következő intézkedéseket kell meghoznia:
a) a károsító gyors felszámolására és terjedésének megakadályozására irányuló azonnali intézkedések,
b) a károsító legalább egy életciklusát és további egy évet magában foglaló időszakon át folytatott ellenőrzés, beleértve a legalább négy egymást követő éven keresztül történő ellenőrzést a fertőzött növények vagy faanyag körüli legalább 1 km-es körzetben, vagy a körül a hely körül, ahol a károsítót megtalálták; az ellenőrzésnek legalább az első évben rendszeresnek és fokozottnak kell lennie,
c) bármely fertőzött növényanyag megsemmisítése,
d) a fertőzöttség eredetének felkutatása és az adott fertőzöttséggel kapcsolatba hozható növények nyomon követése a lehetséges mértékben, valamint azok vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében; a vizsgálatnak célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia,
e) olyan tevékenységek végzése, amelyek növelik a károsító által jelentett veszéllyel kapcsolatban a nyilvánosság tájékozottságát, és
f) bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat a károsító felszámolásához, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra, és az ISPM 14. számú szabványban foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva.
Az a)–f) alpontokban említett intézkedésekről értesíteni kell a Bizottságot az 1.1.15.7. pont szerint
1.1.15.4. Intézkedések károsító felszámolására
Az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító felszámolására:
a) fertőzött és a károsító által okozott tüneteket mutató növények azonnali kivágása, valamint gyökereik teljes eltávolítása, amennyiben a fertőzött növény gyökérnyaka alatt lárvajáratok láthatók; abban az esetben, ha a fertőzött növényeket a károsító rajzási időszakán kívül találták meg, a kivágást és eltávolítást a következő rajzási időszak kezdete előtt el kell végezni;
b) valamennyi „meghatározott növény” kivágása a fertőzött növények körüli 100 m-es körzetben és e növények vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében; kivételes esetekben, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal arra a következtetésre jut, hogy a növények kivágása különleges társadalmi, kulturális vagy környezeti értékük miatt nem megfelelő intézkedés, a fertőzöttség bármely jelére irányuló egyedi alapos vizsgálat végzése az említett körzetben minden olyan „meghatározott növényen”, amelyet nem kell kivágni, és a károsítónak ezekről a növényekről történő esetleges terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések alkalmazása; a fenti következtetés indokairól és a meghozott intézkedésekről az 1.1.15.7. pontban említett jelentésben értesíteni kell a Bizottságot;
c) szükség esetén a kivágott növények és azok gyökereinek eltávolítása, vizsgálata és megsemmisítése az a) és b) pontok szerint; minden szükséges óvintézkedés meghozatala a károsító kivágás közbeni és azt követő terjedésének elkerülése érdekében;
d) az esetlegesen fertőzött anyag a körülhatárolt területről történő elszállításának megakadályozása;
e) a fertőzés eredetének visszakeresése, és az adott fertőzöttséggel kapcsolatba hozható növények és faanyagok nyomon követése a lehetséges mértékben, valamint azok vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében a vizsgálatnak a célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia;
f) adott esetben más növények ültetése a „meghatározott fogékony növények” helyére;
h) a károsító jelenlétének fokozott ellenőrzése a gazdanövényeken, különös figyelemmel a pufferzónára; az évente legalább egyszer elvégzendő ellenőrzés során olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek alkalmasak a fertőzés kimutatására koronamagasságban. Adott esetben a fővárosi és megyei kormányhivatalnak megsemmisítéssel járó célzott mintavételt kell végeznie. A minták számát fel kell tüntetni a 1.1.15.7. pontban említett, a Bizottságnak szóló jelentésben;
i) olyan tevékenységek, amelyek növelik a károsító által jelentett veszéllyel kapcsolatban a nyilvánosság tájékozottságát, valamint a károsítónak az Unióba történő behurcolása és az Unión belüli elterjedésének megakadályozása érdekében elfogadott intézkedéseket, beleértve a „meghatározott fogékony növényeknek” és a „meghatározott faanyagoknak” a kialakított körülhatárolt területekről történő elszállítására vonatkozó feltételeket;
j) szükség esetén különleges intézkedések bármely olyan sajátosság vagy komplikáció kezelésére, melyről észszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a felszámolást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény hozzáférhetőségére és megfelelő felszámolására vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és attól, hogy köz- vagy magántulajdonban lévő területen találhatók-e, illetve az értük felelős személytől vagy szervtől; és
k) bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat a károsító felszámolásához, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra, és az ISPM 14. számú szabványban foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva.
Az a)–k) pontokban meghozott intézkedésekről az 1.1.15.7. pontban említett jelentésben értesíteni kell a Bizottságot.
1.1.15.5. Intézkedések károsító visszaszorítására
Ha a hatósági felderítések eredményei több mint négy egymást követő éven át megerősítették a károsító jelenlétét egy területen, és ha bizonyíték van arra, hogy a károsító felszámolása már nem lehetséges, az intézkedések ezen a területen a károsító visszaszorítására korlátozhatók.
Ezek hasonlóak a 1.1.15.4. pontban felsorolt, a károsító felszámolását célzó intézkedésekhez a b) és az e) pontok kivételével, amelyekben leírtakat nem kell végrehajtani, valamint a g) pontban hivatkozott, az új „meghatározott fogékony növények” szabadban történő telepítésére érvényes tilalom, a tarvágás elrendelésének hiányában a fertőzött területre korlátozódik. A telepítési tilalom ugyanúgy nem vonatkozik az 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakasz 32.1. és 32.2. pontjában említett termőhelyekre. 1.1.15.6. Szállítás a körülhatárolt területen kívülre
1.1.15.6.2. Amennyiben a fenti körülhatárolt területen belül nincsenek kezelő vagy feldolgozó létesítmények, a meghatározott faanyagokat és fa csomagolóanyagokat hatósági felügyelet mellett, zárt körülmények között, a károsító terjedését megakadályozva el lehet szállítani a körülhatárolt területen kívüli legközelebbi létesítménybe annak érdekében, hogy ott az említett pontoknak megfelelően haladéktalanul kezeljék vagy feldolgozzák az anyagokat.
1.1.15.6.3. A körülhatárolt területről való kiszállításhoz történő kezelés során keletkező hulladékanyagokat oly módon kell ártalmatlanítani, hogy a károsító ne tudjon a körülhatárolt területen kívülre jutni.
1.1.15.6.4. A fővárosi és megyei kormányhivatalnak megfelelő időközönként fokozott ellenőrzéseket kell végeznie a károsító esetleges jelenlétének kiderítésére, a kezelő vagy feldolgozó létesítmény körüli legalább 1 km sugarú körben található gazdanövények vizsgálatával.
1.1.15.7. A Bizottság értesítése nemzeti intézkedésekről
1.1.15.7.1. A minisztérium minden év április 30-ig eljuttatja a Bizottságnak és a többi tagállamnak valamennyi körülhatárolt terület frissített jegyzékét tartalmazó jelentést, ideértve a terület leírását és annak helyére vonatkozó információkat a határait mutató térképpel, meghozott vagy meghozni szándékozott intézkedéseket.
1.1.15.7.2. Amennyiben nem történt meg körülhatárolt terület létrehozása, a jelentésnek tartalmaznia kell az e döntést igazoló adatokat és indokokat.
1.1.15.7.3. Amennyiben a minisztérium az 1.1.15.5. pont szerint úgy dönt, hogy a felszámolási intézkedések helyett visszaszorítási intézkedéseket indokolt alkalmazni, haladéktalanul tájékoztatja erről a Bizottságot és a többi tagállamot, valamint ismerteti a döntés indokait.”
„1.1.9.3.1.1. A kivágás után laboratóriumi vizsgálat elvégzése céljából mintát kell venni minden elpusztult és minden rossz egészségi állapotban lévő növényből, valamint a Bursaphelenchus xylophilus elterjedésének kockázata alapján kiválasztott több, egészségesnek tűnő növényből. Mintát minden egyes növény esetében több különböző részből, ezen belül a koronából is kell venni, különösen azokból a részekből, ahol jól láthatók a rovarvektorok aktivitásának jelei. Mintákat a rovarvektorok tevékenységére utaló jeleket mutató és a körülhatárolt területek olyan részein található kivágott törzsekből, vágási maradványokból és természetesen előforduló hulladékból is kell venni, ahol a fogékony növények sorvadásának tünetei várhatóan nem, vagy csak később fordulnak elő.”
„1.1.9.3.2.1. A fenti esetekben azon fogékony növények mindegyikét, amelyek 100–500 méter távolságra vannak azon fogékony növényektől, amelyekből kimutatták a Bursaphelenchus xylophilus jelenlét, és amelyek mentesülnek a kivágás alól, a vektorok rajzási időszaka előtt, alatt és után egyaránt vizsgálni kell a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének jelei vagy tünetei szempontjából, alá kell vetni a következő intézkedéseknek:
a) A jelek vagy tünetek észlelése esetén a növényből mintát kell venni, és meg kell vizsgálni a Bursaphelenchus xylophilus jelenléte szempontjából. Mintát a fogékony növények esetében a növény több különböző részéből, ezen belül a koronából is kell venni. A rajzási időszakban a vektoroknak a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétére irányuló mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával intenzív felderítést kell végezni a vektorok körében.
b) A szóban forgó intézkedéseket addig kell alkalmazni, amíg be nem következik a Bursaphelenchus xylophilus 1.1.9.2. pont szerinti teljes felszámolása, vagy amíg az 1.1.9.4. pont szerinti visszaszorítási intézkedéseket nem hagynak jóvá.”
„1.1.9.3.3. A körülhatárolt területeken a fogékony növényekre és a vektorokra kiterjedő éves felderítéseket kell végezni a károsító és vektora esetleges jelenlétének meghatározására irányuló szemlével, mintavétellel és a minták laboratóriumi vizsgálatával. A körülhatárolt területeken a vektor rajzási időszaka alatt és azon kívül felderítéseket kell végezni a fogékony növények tekintetében az említett növényeknek és a vektornak a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétére irányuló szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával. A Bursaphelenchus xylophilus vektora tekintetében annak rajzási időszaka alatt is kell felderítéseket végezni. A felderítések során különös figyelmet kell szentelni az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő és a tűz vagy vihar sújtotta fogékony növényeknek. Mintát a fogékony növények esetében a növény több különböző részéből, ezen belül a koronából is kell venni. Felderítéseket a rovarvektorok tevékenységére utaló jeleket mutató és a körülhatárolt területek olyan részein található kivágott törzseken, vágási maradványokon és természetesen előforduló hulladékon is kell végezni, ahol a fogékony növények sorvadásának tünetei várhatóan nem, vagy csak késéssel fordulnak elő. Azon fogékony növények körüli 3000 m-es sugarú körön belül, amelyekben megállapítást nyert a Bursaphelenchus xylophilus jelenléte, legalább négyszer intenzívebb felderítést kell végezni, mint a 3000 m-es sugarú körön kívül a pufferzóna széléig tartó területen.
1.1.9.3.4. A teljes körülhatárolt területen belül ki kell jelölni és ki kell vágni mindazokat a fogékony növényeket, amelyekből a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét kimutatták, valamint azokat, amelyek elpusztultak, rossz egészségi állapotban vannak, illetve tűz vagy vihar sújtotta őket. El kell szállítani és meg kell semmisíteni a kivágott növényeket és azok vágási maradványait, a vágás befejezéséig alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a Bursaphelenchus xylophilus és vektora terjedésének megakadályozásához szükséges.”
„1.1.9.3.4.3. Amennyiben a hántolás, a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel való kezelés és az ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval való beborítás nem bizonyul megfelelőnek, a hántolatlan faanyagot azonnal meg kell semmisíteni a helyszínen. A fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot és a helyszínen megsemmisítendő hántolatlan faanyagot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra kell felaprítani.
Az 1.1.9.3.4.2. ponttól eltérve abban az esetben, ha a tűz vagy vihar sújtotta fogékony növények kivágása és eltávolítása a vektor rajzási időszakában nem bizonyul megfelelőnek, a szóban forgó növények kivágását és eltávolítását a következő rajzási időszak kezdete előtt kell elvégezni.
Az 1.1.9.3.3. pont alatti előírások betartása mellett a rajzási időszakban a vektoroknak a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétére irányuló mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával intenzív felderítést kell végezni a tűz vagy vihar sújtotta területen, és amennyiben a Bursaphelenchus xylophilus jelenléte megerősítésre kerül, a Bursaphelenchus xylophilus vagy a vektorai jelenlétének jeleit vagy tüneteit mutató említett növényeknek a szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával felderítéseket kell végezni a környező területen található fogékony növények tekintetében.”
„1.1.9.4.2. A fertőzött területeken a fogékony növényekre és a vektorokra kiterjedő éves felderítéseket kell végezni a károsító és vektora esetleges jelenlétének meghatározására irányuló szemlével, mintavétellel és a minták laboratóriumi vizsgálatával. E felderítések során különös hangsúlyt kapnak az elpusztult, rossz egészségi állapotban lévő, illetve tűz vagy vihar sújtotta fogékony növények. A felderítéseket a pufferzónák megőrzése céljából a fertőzött terület pufferzónákkal határos részeire kell összpontosítani. Ki kell vágni mindazon fogékony növényeket, amelyekből kimutatták a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét, valamint el kell szállítani és ártalmatlanítani a kivágott növényeket és azok vágási maradványait, alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a Bursaphelenchus xylophilus és vektora terjedésének megakadályozásához szükséges.
1.1.9.4.3. A pufferzónákban a vektor rajzási időszaka alatt és azon kívül felderítéseket kell végezni a fogékony növények tekintetében az említett növényeknek a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétére irányuló szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával. A Bursaphelenchus xylophilus vektora tekintetében annak rajzási időszaka alatt is kell felderítéseket végezni. Az említett felderítések során különös figyelmet kell szentelni az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő és a tűz vagy vihar sújtotta fogékony növényeknek, valamint az olyan területeken található vektoroknak, ahol a Bursaphelenchus xylophilus valószínűleg jelen van, vagy ahol a tünetek várhatóan késéssel jelentkeznek. Mintát a fogékony növények esetében a növény több különböző részéből, ezen belül a koronából is kell venni. Felderítéseket a rovarvektorok tevékenységére utaló jeleket mutató és a körülhatárolt területek olyan részein található kivágott törzseken, vágási maradványokon és természetesen előforduló hulladékon is kell végezni, ahol a fogékony növények sorvadásának tünetei várhatóan nem fordulnak elő.
1.1.9.4.4. Az érintett pufferzónák egészében ki kell jelölni és ki kell vágni mindazokat a fogékony növényeket, amelyek elpusztultak vagy rossz egészségi állapotban vannak, vagy amelyeket tűz vagy vihar sújtott. A vágás előtt és alatt minden olyan óvintézkedést alkalmazva, amely a Bursaphelenchus xylophilus és vektora elterjedésének megakadályozásához szükséges, el kell szállítani és ártalmatlanítani a kivágott növényeket és azok vágási maradványait az alábbi feltételek mellett.
A fővárosi és megyei kormányhivatal a következő intézkedéseket rendeli el:”
„1.1.9.4.4.1. A november 1. és március 31. között a pufferzónában kijelölt fogékony növényekre az 1.1.9.3.4.1.1. pontban leírtakat kell alkalmazni.
1.1.9.4.4.2. Az április 1. és október 31. között a pufferzónában kijelölt fogékony növényekre az 1.1.9.3.4.1.2. pontban leírtakat kell alkalmazni. Ettől eltérően abban az esetben, ha az április 1. és október 31. között azonosított és tűz vagy vihar sújtotta fogékony növények kivágása és eltávolítása nem bizonyul megfelelőnek, a szóban forgó növények kivágását és eltávolítását a következő rajzási időszak kezdete előtt kell elvégezni. Ezen eltérés alkalmazása esetén és az 1.1.9.4.3. pont sérelme nélkül a rajzási időszakban a vektoroknak a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétére irányuló mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával intenzív felderítést kell végezni a tűz vagy vihar sújtotta területen, és amennyiben a Bursaphelenchus xylophilus jelenléte megerősítésre kerül, a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének jeleit vagy tüneteit mutató említett növényeknek a szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával intenzív felderítéseket kell végezni a környező területen található fogékony növények tekintetében.”
„1.1.9.4.4.4. Amennyiben az 1.1.9.4.4.2. pont alatti hántolás, a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel való kezelés és az ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval való beborítás nem bizonyul megfelelőnek, a hántolatlan faanyagot azonnal meg kell semmisíteni a helyszínen. A fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot és a helyszínen megsemmisítendő hántolatlan faanyagot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra kell felaprítani.”
„1.1.9.4.4.5. A pufferzónákban az 1.1.9.4.4. pont meghatározása alá nem tartozó, kivágott fogékony növényeket el kell szállítani, és meg kell semmisíteni a kivágott növényeket és azok vágási maradványait, a vágás befejezéséig alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a Bursaphelenchus xylophilus és vektora terjedésének megakadályozásához szükséges.”
„1.1.9.6.2. A minisztérium minden év április 30-ig értesíti a Bizottságot és a tagállamokat az 1.1.9.3. és 1.1.9.4. pont alapján az előző év április 1-je és a tájékoztatás évének március 31-e között végrehajtott intézkedések eredményeiről az alábbiak szerint:
a) a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétére vonatkozó észlelések száma és helyei (térképeket is mellékelve) a fertőzött terület és a pufferzóna tekintetében külön-külön meghatározva;
b) az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő, valamint a tűz vagy vihar sújtotta növényként azonosított növények száma, megadva az erdőtüzekben vagy viharban teljesen megsemmisült növények számát;
c) az olyan, elpusztult, rossz egészségi állapotban lévő, valamint tűz vagy vihar sújtotta növények száma, amelyekből mintát vettek;
d) az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő, valamint a tűz vagy vihar sújtotta növényekből vett és a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgált minták száma;
e) az olyan minták száma, amelyek a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgálva pozitív eredményt adtak;
f) a kiszűrt elpusztult, rossz egészségi állapotban lévő, valamint tűz vagy vihar sújtotta növények száma, megadva a vonatkozó időszak kezdete előtt azonosított növények számát;
g) a pufferzónák és a fertőzött területek tekintetében külön-külön: a csapdák száma és elhelyezkedése és a megfigyelési időszak, valamint a csapdába ejtett vektorok száma, az érintett fajok, a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgált vektorok száma, a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgált minták száma és a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgálva pozitív eredményt adó minták száma, ha volt ilyen.
A b) és az f) pontban említett információkat a következő időszakokban kell gyűjteni: a tájékoztatás évét megelőző év január 1-jétől március 31-ig, április 1-jétől október 31-ig és november 1-jétől december 31-ig, valamint a tájékoztatás évének január 1-jétől március 31-ig.
Az információk közlésekor meg kell adni, hogy azok mely gyűjtési időszakra vonatkoznak.”
„1.1.9.9.3. Az előző évben elvégzett ellenőrzések idejéről és eredményeiről évente, az adott év április 30-ig kell tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot. Azonnal kell értesíteni a Bizottságot és a többi tagállamot, ha az ellenőrzések kimutatják a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét.”
„1.1.9.10.3. Az előző évben elvégzett ellenőrzések idejéről és eredményeiről évente, az adott év április 30-ig kell tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot. Azonnal kell értesíteni a Bizottságot és a többi tagállamot, ha az ellenőrzések kimutatják Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét.”
„1.2.7. Xylella fastidiosa (Wells et al.)
1.2.7.1. A körülhatárolt terület létrehozása
1.2.7.1.1. A Xylella fastidiosa károsítóval való fertőzés észlelése esetén a minisztérium írásban értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a károsító jelenlétéről, a 14. §-ban meghatározottak szerint. 1.2.7.1.2. A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területet, a tárolóhelyet, a növényállományt és a növényanyagot zárlat alá kell helyezni, és a területet körül kell határolni. A körülhatárolt terület magában foglalja:
a) a fertőzött területet – amelyben megerősítették a károsító jelenlétét; a fertőzött területnek magában kell foglalnia minden olyan területet, ahol a károsítóval ismerten megfertőzött növények, a károsító általi lehetséges fertőzés tüneteit mutató növények találhatók, valamint olyan területeket, ahol a fertőzött növények közvetlen közelében, azokkal megegyező termesztési forrásból – ha az ismeretes – vagy fertőzött növényekből származó, így a károsítótól lehetségesen fertőzött növények találhatók, valamint
b) a pufferzónát – amely a fertőzött területet veszi körül, és amelynek szélessége a fertőzött terület határától mért legalább 10 km.
Amennyiben alfaj szinten történik meg a károsító azonosítása, a körülhatárolás kizárólag az adott alfaj vagy alfajok vonatkozásában értendő.
1.2.7.1.3. A fertőzött terület és a pufferzóna kialakításának megalapozott tudományos elveken, a károsító és vektorai biológiai jellemzőin, a fertőzöttség mértékén, a vektorok jelenlétén és a 29. számú mellékletben „meghatározott fogékony növények”-nek az érintett területen való konkrét előfordulásán kell alapulniuk. 1.2.7.1.4. Amennyiben a károsító jelenlétének tényét a pufferzónában is megerősítik, a fertőzött terület és a pufferzóna körülhatárolását ennek megfelelően azonnal felül kell vizsgálni és módosítani kell.
1.2.7.2. A körülhatárolt terület megszüntetése
Akkor oldható fel a zárlat és szüntethető meg a körülhatárolás, ha az éves felderítések és a felszámolási program keretében végzett, 1.2.7.5. alpont f) pontja szerinti monitoring-ellenőrzések alapján legalább öt évig nem mutatják ki a károsító jelenlétét a körülhatárolt területen. A minisztérium erről tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján állítja össze és frissíti az Unióban e károsítóra körülhatárolt összes terület jegyzékét, melyet továbbít a tagállamoknak.
1.2.7.3. Mentesülés körülhatárolt terület létrehozásának kötelezettsége alól
1.2.7.3.1. Nem kell azonnal körülhatárolt területeket létrehozni, ha az alábbi összes feltétel teljesül:
a) a károsító bizonyítottan azon növények behozatala révén került a területre, amelyeken kimutatták azt;
b) arra utaló jel van, hogy ezek a növények már a területre érkezésük előtt megfertőződtek;
c) a nemzetközileg validált vizsgálati módszerekkel elvégzett vizsgálatok nem mutatták ki a károsítót hordozó vektorokat az említett növények környezetében.
1.2.7.3.2. Ha nem indokolt a körülhatárolt terület létrehozása, a következő intézkedéseket kell meghozni:
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak legalább két éven keresztül éves felderítést kell végeznie annak meghatározására, hogy más növények is megfertőződtek-e azokon a növényeken kívül, amelyeken elsőként mutatták ki a károsítót;
b) e felderítés alapján kell meghatározni, hogy szükség van-e a körülhatárolt terület kialakítására;
c) tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi tagállamot a felderítések eredményeiről és következtetéséiről, valamint annak indokáról, hogy miért nem alakítottak ki körülhatárolt területet.
1.2.7.4. „Gazdanövények” ültetésének tilalma
A fertőzött területeken tilos a 29. melléklet 2. pontjában megjelölt „gazdanövények”-et ültetni, kivéve azokon a helyszíneken, amelyek fizikailag védettek a károsítónak a vektorai által való behurcolásával szemben. 1.2.7.5. Intézkedések a károsító felszámolására
A fővárosi és megyei kormányhivatal a körülhatárolt területen az alábbi a)–j) pont alatti hatósági intézkedéseket rendeli el a károsító felszámolására:
a) azon növények 100 m-es körzetén belül, amelyeket megvizsgáltak, és amelyekről megállapították, hogy a károsítóval fertőzöttek, a következők azonnali eltávolítása:
– a „gazdanövények”, azok egészségi állapotától függetlenül,
– azon növények, amelyekről ismert, hogy a károsítóval fertőzöttek,
– azon növények, amelyek a károsító általi lehetséges fertőzés tüneteit mutatják, vagy feltételezhetően fertőzöttek a károsítóval;
b) mintavétel minden egyes fertőzött növény 100 m-es körzetén belül található, „meghatározott fogékony növények”-ből és azok vizsgálata az ISPM 31 számú, a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi mintavételi szabvány szerint;
c) megfelelő növényegészségügyi kezelések elvégzése a károsító vektorai ellen az a) pontban említett növények eltávolítása előtt, azokon a növényeken, amelyek e vektorok gazdanövényei lehetnek; a szóban forgó kezelések adott esetben a növények eltávolítását is jelenthetik;
d) az a) pontban említett növények és növényi részek oly módon történő megsemmisítése helyben vagy a fertőzött területen belül erre a célra kijelölt közeli helyszínen, hogy a károsító biztosan ne terjedhessen tovább;
e) a fertőzés eredetének megállapítása és azon „meghatározott fogékony növények” nyomon követése, melyek az adott fertőzéssel kapcsolatba hozhatók, ideértve azokat is, amelyeket még a körülhatárolt terület kijelölése előtt elszállítottak. E vizsgálatok eredményeinek közlése azokkal a tagállamokkal, amelyekből az érintett növények származnak, amelyeken az érintett növényeket keresztülszállították, valamint amelyekbe az érintett növényeket szállították;
f) a károsító jelenlétének nyomon követése a megfelelő időszakban éves felderítésekkel. Ez a „meghatározott fogékony növények” vizuális vizsgálatból és a tüneteket mutató növényekből, valamint a tüneteket mutató növények közelében található tünetmentes növényekből történő mintavételből és a minták laboratóriumi vizsgálatából áll. A pufferzónákban 100 m Ű 100 m-es négyzetrács alapján kell meghatározni a felderítés területét. Minden ilyen négyzetben kell vizuális vizsgálatot végezni;
g) a közvélemény tájékoztatása a károsító jelentette veszélyről, valamint a károsító Unióba történő behurcolásának és az Unión belüli elterjedésének megakadályozása érdekében elfogadott intézkedésekről; közúti jelzések telepítése az érintett körülhatárolt terület határainak jelölésére;
h) szükség esetén különleges intézkedések meghozatala bármely olyan sajátosság vagy nehézség kezelésére, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a felszámolást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény megközelítésére és megfelelő megsemmisítésére vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől, attól, hogy köz- vagy magántulajdonban lévő területen találhatók-e, illetve az értük felelős személytől vagy szervtől;
i) bármely egyéb intézkedés meghozatala, amely hozzájárulhat a károsító felszámolásához, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra, és az ISPM 14. számú szabványban foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva;
j) megfelelő mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása a károsító és vektorainak kezelésére.
1.2.7.6. Szállítás a körülhatárolt területen belül és azon kívülre
1.2.7.7. Tagállami szállítások bejelentése (nyomon követése)
1.2.7.7.1. Azon vállalkozóknak, amelyek olyan „meghatározott fogékony növények”-et forgalmaznak, amelyeket legalább életciklusuk egy részében körülhatárolt területen termesztettek, vagy amelyeket ilyen területen átszállítottak, nyilvántartást kell vezetniük minden egyes leszállított tételről, valamint az azt fogadó vállalkozóról.
1.2.7.7.2. Azon vállalkozóknak, amelyek olyan „meghatározott fogékony növények”-et fogadnak, amelyeket legalább életciklusuk egy részében egy körülhatárolt területen termesztettek, vagy amelyeket ilyen területen átszállítottak, nyilvántartást kell vezetniük minden egyes fogadott tételről, valamint az azt szállító vállalkozóról.
1.2.7.7.3. A vállalkozóknak az 1.2.7.7.1. és az 1.2.7.7.2. pontban említett nyilvántartásokat három évig kell megőrizniük attól a naptól számítva, amelyen az adott tételt ők vagy nekik leszállították.
1.2.7.7.4. Az 1.2.7.7.1. és az 1.2.7.7.2. pontban említett vállalkozóknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalt minden egyes, általuk szállított vagy fogadott tételről. A tájékoztatás tartalmazza az adott tétel származását, feladóját, címzettjét, rendeltetési helyét, növényútlevelének egyedi sorozat-, hét- vagy tételszámát, megnevezését és mennyiségét.
1.2.7.7.5. Az 1.2.7.7.4. pont értelmében tájékoztatásban részesülő illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal haladéktalanul értesíti a rendeltetési hely szerinti fővárosi vagy megyei kormányhivatalt az adott tételről.
1.2.7.7.6 A minisztérium kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az 1.2.7.7.4. pontban említett információkat.
1.2.7.8. A meghatározott fogékony növények tagállami szállításainak hatósági ellenőrzése
1.2.7.8.1. A fővárosi és megyei kormányhivatalnak rendszeres hatósági ellenőrzéseket kell végeznie a területén található körülhatárolt területről nem körülhatárolt területekre, valamint a területén található fertőzött területekről pufferzónákba szállított „meghatározott fogékony növények”-en.
Ilyen ellenőrzéseket legalább a következő helyszíneken kell végezni:
a) azokon a pontokon, ahol a fertőzött területekről átszállítják a pufferzónákba,
b) azokon a pontokon, ahol a pufferzónákból a nem körülhatárolt területekre szállítják őket,
c) a pufferzónában található rendeltetési helyükön,
d) a nem körülhatárolt területeken lévő rendeltetési helyen.
1.2.7.8.2. Ezek az ellenőrzések az 1.2.7.8.1. pontban felsorolt növények okmány- és azonosság-ellenőrzését foglalják magukban. Attól függetlenül kell elvégezni azokat, hogy a „meghatározott fogékony növények” hol találhatók, kinek a tulajdonában vannak, és mely személy vagy szervezet felelős értük.
1.2.7.8.3. A fenti ellenőrzések gyakoriságának megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy mekkora a kockázata annak, hogy a növények hordozzák a károsítót vagy annak ismert vagy potenciális vektorait, tekintettel a tételek származására, a növények fogékonyságának mértékére, valamint arra, hogy a szállításért felelős vállalkozó megfelel-e a 2015/789/EU határozatnak és bármely más olyan intézkedésnek, amelyet a károsító felszámolására hoztak.
1.2.7.9. A körülhatárolt területen engedélyezett termelési helyszínek jegyzéke
A NÉBIH létrehozza és naprakészen tartja az 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakasz 31. pontjában leírtakkal összhangban engedélyezett helyszínek jegyzékét, melyet a minisztérium benyújt a Bizottságnak. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján állítja össze és frissíti az Unióban engedélyezett összes helyszín jegyzékét, melyet továbbít a tagállamoknak. 1.2.7.10. Intézkedések a szállítási ellenőrzések nyomán
Amennyiben az 1.2.7.8. pontban említett ellenőrzések azt mutatják, hogy az 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakasz 31. pontjában megállapított feltételek nem teljesülnek, a fenti ellenőrzéseket végrehajtó fővárosi vagy megyei kormányhivatal helyben vagy egy közeli helyszínen haladéktalanul megsemmisíti a nem megfelelő növényt. Ennek során minden szükséges óvintézkedést megtesz annak elkerülése érdekében, hogy az eltávolítás alatt és után elterjedjen a szóban forgó növény által hordozott károsító vagy annak vektorai. 1.2.7.11. A Bizottság értesítése nemzeti intézkedésekről
A minisztérium minden év december 31-ig elküldi a Bizottságnak és a többi tagállamnak a jelentését az éves felderítések eredményeiről, valamint a körülhatárolt területek kialakításával, a károsító felszámolásával és a körülhatárolt területekről történő szállítások ellenőrzésével kapcsolatban elrendelt és elrendelni szándékolt intézkedésekre vonatkozó aktuális információkat, beleértve minden egyes intézkedés ütemezés szerinti időtartamát.
Abban az esetben, ha a minisztérium úgy dönt, hogy visszaszorítási intézkedéseket alkalmaz, haladéktalanul közli a Bizottsággal a visszaszorítási intézkedések alkalmazásának okait, valamint a meghozott vagy meghozni szándékozott intézkedéseket.
Amennyiben az adott növényegészségügyi kockázat alakulása indokolttá teszi, ki kell igazítani a vonatkozó intézkedéseket, és ennek megfelelően kell aktualizálni a tervezett intézkedéseket. A terv frissítéséről a minisztérium haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.
1.2.7.12 Tájékoztatási kampányok
A NÉBIH tájékoztatja a lakosságot, az utazókat, valamint a hivatásos és nemzetközi fuvarozókat, ha az Unió területén fennáll a károsító megjelenésének veszélye. Ezt a tájékoztatást célzott figyelemfelhívó kampányok formájában nyilvánosan elérhetővé teszi honlapjain.”
„1.4.1.2.16. A zárlat akkor oldható fel, ha a fertőzött területen a legutóbbi két teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a szőlősárgaság jellegzetes tüneteit, vagy laboratóriumi vizsgálattal igazolták a kórokozómentességet. Az eredeti körülhatárolt terület egésze átminősül pufferzónává, melyben ezután is folytatni kell a mintavétellel kiegészített, alapos ellenőrzést az esetlegesen fertőzött növények felderítésére, és továbbra is fennmarad az amerikai szőlőkabóca elleni védekezési kötelezettség.”
5. melléklet a 30/2017. (VI. 7.) FM rendelethez
„6. A burgonya termelőinek és forgalmazóinak az alábbiak szerint kell bejelenteniük tevékenységüket a fővárosi és megyei kormányhivatalnak:
– a termelő szuperelit, elit vetőburgonya-előállító területeit fajtánkénti megosztásban a termelést megelőző évben szeptember 30-ig,
– a vetőburgonyát forgalmazó a külföldről behozandó szaporítóanyag mennyiségét és felhasználásának helyét az eladás évében március 31-ig,
– a nemesítői, honosítói és fajtakísérleti munkát végző intézet, személy a külföldről behozandó szaporítóanyag mennyiségét és felhasználásának helyét a kísérlet évében március 31-ig,
– az étkezési, ipari burgonyát nem helyi piacra előállító termelő, valamint az áruburgonyából saját ültetésre szánt burgonyát termelő a termesztés helyét és területének nagyságát a termesztési évben február 28-ig,
– termelő tevékenységet nem végző áruburgonya-felvásárló, gyűjtőraktározó bejelentési kötelezettségét az év bármely szakában, a tevékenység megkezdése előtt teljesítheti,
– a termelő védett zónába történő szállítást köteles külön bejelenteni.”
„– A vetőburgonyagumó-tételek laboratóriumi vizsgálatát a NÉBIH által közzétett módszertani kézikönyv előírásai szerint minden termelőnél el kell végezni. Az étkezésiburgonyagumó-tételekből szúrópróbaszerűen kell mintát venni a vágott gumófelület vizuális vizsgálatára, melyet indokolt esetben laboratóriumi vizsgálattal kell kiegészíteni.”
6. melléklet a 30/2017. (VI. 7.) FM rendelethez
A növényútlevélen feltüntetendő védett zóna kódok
|
|
A |
B |
C |
D |
|
1 |
Kód |
Károsító |
Ország |
Országrész leírás |
|
2 |
A1 |
Anthonomus grandis |
Spanyolország |
Andalúzia, Katalónia, Extremadura, Murcia, Valencia |
|
3 |
Görögország |
|
|
4 |
A2 |
Bemisia tabaci (európai populációk) |
Finnország |
|
|
5 |
Egyesült Királyság |
|
|
6 |
Írország |
|
|
7 |
Portugália |
Azori-szigetek, belső Beira, tengerparti Beira, Douro e Minho köze és Trás-os-Montes |
|
8 |
Svédország |
|
|
9 |
A3 |
Cephalcia lariciphila |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország, Man sziget és Jersey |
|
10 |
Írország |
|
|
11 |
A3.1 |
Daktulosphaira vitifoliae (Fitch) (Viteus vitifolii) |
Ciprus |
|
|
12 |
A4 |
Dendroctonus micans |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország, Man sziget, Jersey sziget |
|
13 |
Görögország |
|
|
14 |
Írország |
|
|
15 |
A4.1 |
Dryocosmus kuriphilus |
Írország |
|
|
16 |
Egyesült Királyság |
|
|
17 |
A5 |
Gilphinia hercyniae |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország, Man sziget és Jersey |
|
18 |
Görögország |
|
|
19 |
Írország |
|
|
20 |
A6 |
Globodera pallida |
Finnország |
|
|
21 |
Lettország |
|
|
22 |
Portugália |
Azori-szigetek 2018. április 30-ig |
|
23 |
Szlovénia |
|
|
24 |
Szlovákia |
|
|
25 |
A6.1 |
Globodera rostochiensis |
Portugália |
Azori-szigetek 2018. április 30-ig |
|
26 |
A7 |
Gonipterus scutellatus |
Görögország |
|
|
27 |
Portugália |
Azori-szigetek |
|
28 |
A8 |
Ips amitinus |
Egyesült Királyság |
|
|
29 |
Görögország |
|
|
30 |
Írország |
|
|
31 |
A9 |
Ips cembrae |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország, Man sziget |
|
32 |
Görögország |
|
|
33 |
Írország |
|
|
34 |
A10 |
Ips duplicatus |
Egyesült Királyság |
|
|
35 |
Görögország |
|
|
36 |
Írország |
|
|
37 |
A11 |
Ips sexdentatus |
Ciprus |
|
|
38 |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország, Man sziget |
|
39 |
Írország |
|
|
40 |
A12 |
Ips typographus |
Egyesült Királyság |
|
|
41 |
Írország |
|
|
42 |
A13 |
Leptinotarsa decemlineata |
Spanyolország |
Menorca, Ibiza |
|
43 |
Ciprus |
|
|
|
Málta |
|
|
44 |
Finnország |
Åland területei, Häme, Kymi, Pirkanmaa, Satakunta, Turku és Uusimaa |
|
45 |
Egyesült Királyság |
|
|
46 |
Írország |
|
|
47 |
Portugália |
Azori-szigetek és Madeira |
|
48 |
Svédország |
Blekinge, Gotland, Halland, Kalmar és Skåne megyék |
|
49 |
A14 |
Liriomyza bryoniae |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország |
|
50 |
Írország |
|
|
51 |
A14.1 |
Paysandisia archon |
Egyesült Királyság |
2018. április 30-ig |
|
52 |
Írország |
2018. április 30-ig |
|
53 |
Málta |
2018. április 30-ig |
|
54 |
A14.2 |
Rhynchophorus ferrugineus |
Egyesült Királyság |
2018. április 30-ig |
|
55 |
Írország |
2018. április 30-ig |
|
56 |
Portugália |
Azori-szigetek, 2018. április 30-ig |
|
57 |
A15 |
Sternochetus (Cyptorhynchus) mangiferae |
Spanyolország |
Granada és Malaga |
|
58 |
Portugália |
Alentejo, Algarve és Madeira |
|
59 |
A15.1 |
Thaumetopoea pityocampa |
Egyesült Királyság |
2018. április 30-ig |
|
60 |
A16 |
Thaumetopoea processionea |
Egyesült Királyság |
2018. április 30-ig Egyesült Királyság,
kivéve a következő helyi közigazgatási területeket: Barnet; Brent; Bromley; Camden; City of London; City of Westminster; Croydon; Ealing; Elmbridge District; Epsom és Ewell District; Guildford; Hackney; Hammersmith and Fulham, Haringey; Harrow; Hillingdon; Hounslow; Islington; Kensington és Chelsea; Kingston upon Thames; Lambeth; Lewisham; Merton; Reading; Richmond upon Thames; Runnymede District; Slough; South Oxfordshire; Southwark; Spelthorne District; Sutton; Tower Hamlets; Wandsworth; West Berkshire és Woking |
|
61 |
Írország |
|
|
62 |
B01 |
Candidatus Phytoplasma ulmi |
Egyesült Királyság |
2018. április 30-ig |
|
63 |
B1 |
Curtobacterium flaccumfaciens pv. flac. |
Spanyolország |
|
|
64 |
Görögország |
|
|
65 |
B2
|
Erwinia amylovora |
Spanyolország |
Spanyolország [Andalúzia, Aragónia, Kasztília – La Mancha, Kasztília és León, Extremadura autonóm közösségek, Madrid, Murcia, Navarra és La Rioja autonóm közösségek, Gipuzkoa/Guipuzcoa tartomány (Baszkföld), a Lleida tartománybeli Garrigues, Noguera, Pla d’Urgell, Segrià és Urgell járások (Katalónia autonóm közösség), valamint Alborache és Turís települések (Valencia tartomány) és Alt Vinalopó és Vinalopó Mitjà járások (Alicante tartomány) (Valencia autonóm közösség) kivételével] |
|
66 |
Észtország |
|
|
67 |
Franciaország |
Korzika |
|
68 |
Finnország |
|
|
69 |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország, kivéve Down megyében található Ballinran Upper, Carrigenagh Upper, Ballinran és Carrigenagh településeket (townlands) és az észak-írországi Antrim megyében található belfasti Dunmurry Cross választókerületet, Man sziget és a Csatorna-szigetek |
|
70 |
Írország |
2018. április 30-ig Írország Galway város kivételével |
|
71 |
Lettország |
|
|
72 |
Litvánia |
2018. április 30-ig Litvánia [kivéve Babtai és Kėdainiai városát (Kaunas régió)] |
|
73 |
Olaszország |
Abruzzo, Basilicata, Calabria, Campania, Lazio, Liguria, Marche, Molise, Piemont (a Cuneo megyebeli Busca, Centallo és Tarantasca települések kivételével), Szardínia, Szicília, Toszkána, Umbria, Valle d’Aosta – és 2018. április 30-ig Puglia,
Emilia-Romagna (Parma és Piacenza megye),
Lombardia (Milánó, Mantua, Sondrio és Varese megye kivételével), Veneto (Rovigo és Velence megye, a Padova megyei Barbona, Boara Pisani, Castelbaldo, Masi, Piacenza d’Adige, S. Urbano és Vescovana települések, valamint Verona megyében az A4-es főúttól délre fekvő terület kivételével) |
|
74 |
Portugália |
|
|
75 |
Szlovénia |
Szlovénia 2018. április 30-ig [kivéve Gorenjska, Koroška, Maribor és Notranjska, valamint Lendva és Renče-Vogrsko (a H4 autópályától délre)] |
|
76 |
Szlovákia |
2018. április 30-ig Szlovákia a Dunaszerdahelyi járás (Dunajská Streda), Lekér (Hronovce) és Garamkelecsény (Hronské Kľačany) (Lőcsei járás – Levice), Udvard (Dvory nad Žitavou) (Érsekújvári járás – Nové Zámky), Málnapatak (Málinec) (Poltár járás – Poltár), Tornagörgő (Hrhov) (Rozsnyói járás – Rožňava), Nagyrépény (Veľké Ripňany) (Nagytapolcsányi járás – Topoľčany), Kázmér (Kazimír), Legenye (Luhyňa), Kisgéres (Malý Horeš), Szentes (Svätuše) és Zétény (Zatín) (Tőketerebesi járás – Trebišov) települések kivételével |
|
77 |
B3 |
Xanthomonas arboricola pv. pruni |
Egyesült Királyság |
2018. április 30-ig |
|
78 |
C01 |
Ceratocystis platani |
Egyesült Királyság |
|
|
79 |
Görögország |
2018. április 30-ig |
|
80 |
Írország |
|
|
81 |
C02 |
Cryphonectria parasitica |
Csehország |
|
|
82 |
Írország |
|
|
83 |
Svédország |
|
|
84 |
Egyesült Királyság |
|
|
85 |
C1 |
Glomerella gossypii |
Görögország |
|
|
86 |
C2 |
Gremmeniella abietina |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország |
|
87 |
Írország |
|
|
88 |
C3 |
Hypoxylon mammatum |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország |
|
89 |
Írország |
|
|
90 |
D1 |
Beet necrotic yellow vein furovirus |
Finnország |
|
|
91 |
Franciaország |
Bretagne |
|
92 |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország |
|
93 |
Írország |
|
|
94 |
Portugália |
Azori-szigetek |
|
95 |
D2 |
Tomato spotted wilt tospovirus |
Svédország |
|
|
96 |
D3 |
Citrus tristeza virus (európai izolátumok) |
Málta |
|
|
97 |
Görögország |
Görögország, kivéve Argolida és Chania térsége |
|
98 |
Portugália |
Portugália, kivéve Algarve, Madeira és az alentejói Odemira megye |
|
99 |
D4 |
Grapevine flavescence dorée MLO izolátumok) |
Csehország |
|
|
100 |
Franciaország |
Elzász, Champagne-Ardenne, Pikárdia (l’Aisne megye), Ile de France (Citry, Nanteuil-sur-Marne et Saâcy-sur-Marne települések) és Lotaringia |
|
101 |
Olaszország |
Puglia, Szardínia (Sardegna: Basilicata) |
7. melléklet a 30/2017. (VI. 7.) FM rendelethez
[Az 5. számú melléklet A. rész I. szakaszában foglalt táblázat 16.2. sora alkalmazásában a következő területeket ismerik el a Xanthomonas campestris a citrusfélékre patogén minden törzsétől mentesnek:] „c) Egyesült Államokban: Arizona, Kalifornia, Guam, Hawaii, az Északi-Mariana-szigetek, Puerto Rico, Amerikai Szamoa, Texas és az Amerikai Virgin-szigetek;”
[Az 5. számú melléklet A. rész I. szakaszában foglalt táblázat 16.4. sora alkalmazásában a következő harmadik országokat ismerik el a Guignardia citricarpa Kiely a citrusfélékre patogén minden törzsétől mentesnek:] „a) valamennyi citrustermelő harmadik ország Európában, Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, valamint a Karib- térségben, Argentína, Brazília, az Egyesült Államok és Uruguay kivételével;”
[Az 5. számú melléklet A. rész I. szakaszában foglalt táblázat 16.4. sora alkalmazásában a következő területeket ismerik el a Guignardia citricarpa Kiely a citrusfélékre patogén minden törzsétől mentesnek:] „a) Dél-Afrikában: Nyugat-Fokföld; Észak-Fokföldön: Gordonia, Hartswater és Warrenton közigazgatási egységek;”
[Az 5. számú melléklet A. rész I. szakaszában foglalt táblázat 16.4. sora alkalmazásában a következő területeket ismerik el a Guignardia citricarpa Kiely a citrusfélékre patogén minden törzsétől mentesnek:] „e) az Egyesült Államokban: valamennyi terület a Florida állambeli Collier, Hendry, Lee és Polk megyék kivételével.”
8. melléklet a 30/2017. (VI. 7.) FM rendelethez
A Xylella fastidiosa (Wells et al.) fertőzésre „meghatározott fogékony növények”:
az 1. pontban szereplő és a 2. pontban hivatkozott nemzetségek vagy fajok ültetésre szánt növényei
a vetőmag kivételével
1. A Xylella fastidiosa (Wells et al.) európai és nem európai izolátumaira közismerten fogékony növények jegyzéke a 2015/789/EU határozat I. melléklete szerint Acacia longifolia (Andrews) Willd.
Acacia saligna (Labill.) H. L. Wendl.
Albizia julibrissin Durazz.
Alternanthera tenella Colla
Amaranthus blitoides S. Watson
Ampelopsis arborea (L.) Koehne
Ampelopsis cordata Michx.
Artemisia douglasiana Hook.
Artemisia vulgaris var. heterophylla (H.M. Hall & Clements) Jepson
Baccharis salicifolia (Ruiz & Pav.)
Brachiaria decumbens (Stapf)
Brachiaria plantaginea (Link) Hitchc.
Capsella bursa-pastoris (L.) Medik.
Carya illinoinensis (Wangenh.) K. Koch
Celastrus orbiculata Thunb.
Cercis occidentalis Torr.
Chamaecrista fasciculata (Michx.) Greene
Chenopodium quinoa Willd.
Chitalpa tashkinensis T. S. Elias & Wisura
Coelorachis cylindrica (Michx.) Nash
Commelina benghalensis L.
Conyza canadensis (L.) Cronquist
Coprosoma repens A. Rich.
Coronopus didymus (L.) Sm.
Cynodon dactylon (L.) Pers.
Cytisus scoparius (L.) Link
Digitaria horizontalis Willd.
Digitaria insularis (L.) Ekman
Digitaria sanguinalis (L.) Scop.
Disphania ambrosioides (L.) Mosyakin & Clemants
Echinochloa crus-galli (L.) P. Beauv.
Encelia farinosa A. Gray ex Torr.
Eriochloa contracta Hitchc.
Escallonia montevidensis Link & Otto
Eucalyptus camaldulensis Dehnh.
Eucalyptus globulus Labill.
Fagopyrum esculentum Moench
Fraxinus dipetala Hook. & Arn.
Fraxinus latifolia Benth.
Fraxinus pennsylvanica Marshall
Genista monspessulana (L.) L. A. S. Johnson
Genista x spachiana (syn: Cytisus racemosus Broom)
Heteromeles arbutifolia (Lindl.) M. Roem.
Hibiscus schizopetalus (Masters) J.D. Hooker
Hydrangea paniculata Siebold
Ilex vomitoria Sol. ex Aiton
Ipomoea purpurea (L.) Roth
Jacaranda mimosifolia D. Don
Juniperus ashei J. Buchholz
Koelreuteria bipinnata Franch.
Lavandula angustifolia Mill.
Lippia nodiflora (L.) Greene
Liquidambar styraciflua L.
Liriodendron tulipifera L.
Lonicera japonica (L.) Thunb.
Ludwigia grandiflora (Michx.) Greuter & Burdet
Lupinus aridorum McFarlin ex Beckner
Metrosideros excelsa Sol. ex. Gaertn.
Modiola caroliniana (L.) G. Don
Montia linearis (Hook.) Greene
Neptunia lutea (Leavenw.) Benth.
Parthenocissus quinquefolia (L.) Planch
Pelargonium graveolens L'Hér
Phoenix roebelenii O'Brien
Pluchea odorata (L.) Cass.
Polygala x grandiflora nana
Polygonum arenastrum Boreau
Polygonum lapathifolium (L.) Delarbre
Polygonum persicaria Gray
Populus fremontii S. Watson
Pyrus pyrifolia (Burm. f.) Nakai
Ratibida columnifera (Nutt.) Wooton & Standl.
Rosa californica Cham. & Schldl.
Rosmarinus officinalis L.
Silybum marianum (L.) Gaertn.
Simmondsia chinensis (Link) C. K. Schneid.
Solanum elaeagnifolium Cav.
Spermacoce latifolia Aubl.
Stellaria media (L.) Vill.
Tillandsia usneoides (L.) L.
Toxicodendron diversilobum (Torr. & A. Gray) Greene
Umbellularia californica (Hook. & Arn.) Nutt.
Westringia fruticosa (Willd.) Druce
2. A Xylella fastidiosa fajra vagy annak valamely alfajára az Unió területén fogékonynak bizonyult „gazdanövények” jegyzéke a Bizottság erre kialakított honlapján naprakészen tartott adatbázisban található:
http://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/index_en.htm”
9. melléklet a 30/2017. (VI. 7.) FM rendelethez
Az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli terjedésének megelőzését célzó 205/893/EU határozat hatálya alatti meghatározások
1. „Meghatározott növények”: Acer spp., Aesculus spp., Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cercidiphyllum spp., Corylus spp., Fagus spp., Fraxinus spp., Koelreuteria spp., Platanus spp., Populus spp., Salix spp., Tilia spp., valamint Ulmus spp. ültetésre szánt növények, amelyek szár- vagy gyökérnyakvastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm, a vetőmag kivételével
2. „Meghatározott faanyag”: Részben vagy teljes egészében a meghatározott növényekből nyert olyan faanyag, amely megfelel a következő tarifális megnevezések valamelyikének
|
KN-kód |
Árumegnevezés |
|
4401 10 00 |
Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában |
|
4401 22 00 |
Faforgács és hasonló részek nem tűlevelű fából |
|
ex 4401 39 80 |
Más fahulladék és -törmelék, nem hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve |
|
4403 10 00 |
Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is, festékkel, páccal, kreozottal vagy más tartósítószerrel kezelve |
|
4403 92 |
Bükkfa (Fagus spp.) gömbfa formában, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is |
|
ex 4403 99 |
Nem tűlevelű fa (a bükk [Fagus spp.], a nyárfa [Populus spp.] és a nyírfa [Betula spp.] kivételével), gömbfa formában, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is |
|
4403 99 10 |
Nyárfa (Populus spp.) gömbfa formában, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is |
|
4403 99 51 |
Nyírfa fűrészrönkök (Betula spp.) gömbfa formában, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is |
|
4403 99 59 |
Nyírfa (Betula spp.) gömbfa formában, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is |
|
ex 4404 20 00 |
Nem tűlevelű fából készült hasított karó; cölöp, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve |
|
4406 |
Vasúti vagy villamosvasúti talpfa |
|
4407 92 00 |
Bükkfa (Fagus spp.), hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is |
|
4407 93 |
Juharfa (Acer spp.), hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is |
|
4407 95 |
Kőrisfa (Fraxinus spp.), hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is |
|
ex 4407 99 |
Nem tűlevelű fa (a bükk [Fagus spp.], a juharfa [Acer spp.], a kőrisfa [Fraxinus spp.] és a nyárfa [Populus spp.] kivételével), hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is |
|
4407 99 91 |
Nyárfa (Populus spp.), hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is |
|
9406 00 20 |
Előre gyártott épületfából |
