• Tartalom

3153/2017. (VI. 14.) AB végzés

3153/2017. (VI. 14.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

2017.06.14.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

v é g z é s t:

Az Alkotmánybíróság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 40. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.


I n d o k o l á s

[1]    1. A jogi képviselő nélkül eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[2]    Az indítványozó 2016. augusztus 29. napján e-mailben kereste meg Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztályát, tájékoztatást kérve arról, hogy milyen módon van lehetősége a várhatóan 2017 tavaszán egy, az Európai Unión kívüli országban születő gyermeke után csecsemőgondozási díj igénylésére, figyelemmel arra a tényre, hogy a gyermeket egyedül fogja gondozásba venni apaként, a külföldi állampolgár anya a gyermeket nem kívánja megtartani, arról lemond. Az Egészségbiztosítási Főosztály 2016. október 15. napján kelt, ugyancsak e-mailben küldött válaszában az indítványozót arról tájékoztatta, hogy a hatályos szabályozás alapján az apának meghatározott feltételek mellett folyósítható a csecsemőgondozási díj, azonban a 2016. augusztus 29-én küldött e-mailben leírtak alapján az indítványozó nem lesz jogosult csecsemőgondozási díjra.
[3]    Az indítványozó 2016. november 28-án nyújtotta be alkotmányjogi panaszát. Álláspontja szerint a csecsemőgondozási díjra való jogosultság feltételeit megállapító, támadott jogszabály sérti az Alaptörvény XV. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalmát, figyelemmel a XVI. cikkben rögzített gyermek védelemhez való jogára, illetve a XIX. cikkben rögzített szociális biztonsághoz való jogra is.
[4]    Az Alkotmánybíróság főtitkára tájékoztatta az indítványozót arról, hogy az indítvány elkésettsége miatt az alkotmánybírósági eljárás megindítására nincs lehetőség. A főtitkári tájékoztatásra adott válaszában az indítványozó alkotmányjogi panaszát továbbra is fenntartotta és kérte annak érdemi elbírálását. Álláspontja szerint 2016. október 15. napjáig nem volt abban a helyzetben, hogy alkotmányjogi panaszt terjesszen elő, ugyanis Budapest Főváros Kormányhivatal Egészségbiztosítási Főosztályának válaszáig nem volt tudomása arról, hogy őt jogi érdeksérelem érte.
[5]    2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapítottan terjesztette elő, amely szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Abtv. 30. § (4) bekezdése szerint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.
[6]    Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az 1997. évi LXXIII. törvény 1998. január 1-jén lépett hatályba. A törvény 40. §-át az Országgyűlés a 2014. évi CXI. törvénnyel érdemben módosította, az indítvány benyújtásakor hatályos módosítások 2015. január 1-jén léptek hatályba, ekként az alkotmányjogi panasz a támadott jogszabályhely hatálybalépését követő 180 napon túl érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja szerint „az Alkotmánybíróság visszautasítja az alkotmányjogi panaszt, ha az indítvány elkésett”.
[7]    3. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 30. § (1) bekezdésben foglalt feltételnek, ezért az Alkotmánybíróság a további vizsgálatot mellőzve az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidő elmulasztása miatt – az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.

Budapest, 2017. június 7.

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

 

 

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,

Dr. Salamon László s. k.,

Dr. Szabó Marcel s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

előadó alkotmánybíró

 

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró


Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1960/2016.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére