384/2017. (XII. 12.) Korm. rendelet
egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a gyermekvédelmi és a büntetés-végrehajtási tárgyú jogszabályok változásából adódó módosításáról1
2018.01.01.
a) a (2) bekezdés szerinti időpontban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennállt, de a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet tényének fennállása iránti eljárás még folyamatban volt, és b) a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetét a tárgyév augusztus 1-jei vagy november 1-jei időpontot is magába foglalóan, visszamenőlegesen állapították meg.”
„A gyermek elhelyezése a büntetés-végrehajtási intézet anya–gyermek részlegén és a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezést biztosító részlegén
98/A. § (1) A gyámhivatal a gyermeknek a büntetés-végrehajtási intézet anya–gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezést biztosító részlegén történő ideiglenes hatályú elhelyezéséről szóló bírósági döntés megérkezését követően a) öt napon belül intézkedik
aa) a gyermek külön élő szülője, illetve a családbafogadó gyámként esetlegesen kirendelhető személyek meghallgatása érdekében,
ab) a család- és gyermekjóléti központ, valamint a védőnő véleményének beszerzéséről a szülőnek a vele együttesen elhelyezett gyermeke, illetve meglévő idősebb gyermeke tekintetében tanúsított szülői magatartásáról,
ac) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának vagy a javítóintézet igazgatójának megkereséséről a gyermek szülő általi gondozásának tapasztalatairól való tájékozódás érdekében; és
b) – ha a gyermek külön élő szülője vagy a családbafogadó gyámként esetlegesen kirendelhető személy az a) pont aa) alpont szerinti meghallgatás során kéri a gyermek nála történő nevelkedésének, elhelyezésének elősegítését – tizenöt napon belül környezettanulmányt készít vagy szerez be a gyermek külön élő szülője vagy a családbafogadó gyámként esetlegesen kirendelhető személy lakóhelyén, valamint beszerzi a család- és gyermekjóléti központ véleményét a gyermek nevelkedésének várható körülményeiről.
(2) Ha a gyámhivatal a gyermek érdekét mérlegelve a gyermeknek a büntetés-végrehajtási intézet anya–gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezést biztosító részlegén történő elhelyezéséhez
a) hozzájárul a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben (a továbbiakban: Bv. tv.) meghatározott időtartamra, egyidejűleg – szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő hiányában – a gyermek számára gyámot rendel, b) való hozzájárulást megtagadja, egyidejűleg – szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő hiányában – a gyermek számára gyámot rendel, és rendelkezik a gyermeknek a külön élő szülő vagy a gyám részéről történő kiadásának időpontjáról.
a) kialakítja véleményét arról, hogy a gyermeknek a szülővel történő együttes elhelyezése a büntetés-végrehajtási intézetben vagy a javítóintézetben a gyermek érdekét megfelelően szolgálja-e, és
(2) A gyámhivatal az (1) bekezdés szerinti véleménye kialakítása érdekében a) meghallgatja a gyermek külön élő szülőjét és a családbafogadó gyámként esetlegesen kirendelhető személyeket, és
b) – ha a gyermek külön élő szülője vagy a családbafogadó gyámként esetlegesen kirendelhető személy a meghallgatás során kéri a gyermek nála történő nevelkedésének, elhelyezésének elősegítését – környezettanulmányt végez vagy szerez be a gyermek külön élő szülője vagy a családbafogadó gyámként esetlegesen kirendelhető személy lakóhelyén, valamint beszerzi a család- és gyermekjóléti központ véleményét a gyermek nevelkedésének várható körülményeiről.
98/C. § (1) A Gyvt. 76/A. §-a szerinti esetben a gyámhivatal tisztázza, hogy a gyermek nevelkedése biztosítható-e a) a külön élő szülőnél, a gyámság viselésére alkalmas más személynél, vagy
b) az a) pontban foglalt személyek hiányában a gyermekvédelmi szakellátás keretében.
(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben foglaltak alapján rendelkezik a gyermek kiadásáról, és megteszi a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket, amiről értesíti a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokát vagy a javítóintézet igazgatóját. A gyámhivatal az értesítésben megjelöli, hogy a gyermek mely időponttól kerülhet a külön élő szülő vagy a gyám gondozásába, illetve helyezhető el a gondozási helyén.” „(3) A gyámhivatal az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet a 25. életévének betöltését megelőzően fél évvel tájékoztatja az utógondozói ellátás meghosszabbításának lehetőségéről és feltételeiről, valamint a meghosszabbítás iránti kérelem benyújtásának módjáról. A gyámhivatal – az utógondozói ellátás folyamatos biztosításának elősegítése érdekében – a tájékoztatást egyidejűleg megküldi az utógondozói ellátást nyújtó intézménynek vagy nevelőszülői hálózatnak, valamint azok fenntartójának.”
2. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
7. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(A gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)
„e) a gyermek és büntetés-végrehajtási intézetben vagy javítóintézetben lévő szülője együttes elhelyezéséhez kapcsolódóan
ea) dönt a gyermeknek a büntetés-végrehajtási intézet anya–gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén történő elhelyezéshez való hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról,
eb) véleményt ad a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vagy a javítóintézet igazgatójának megkeresése alapján a gyermeknek a szülővel történő együttes elhelyezéséről, és
ec) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának vagy a javítóintézet igazgatójának az együttes elhelyezés megszüntetésére vonatkozó döntése alapján rendelkezik a gyermek kiadásáról, és megteszi a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket,”
3. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi
szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló
328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
„(6) A családok átmeneti otthona külső férőhelyén a Gyvt. 150. § (4a) bekezdés b) pontja szerinti lakhatási költségként a fűtés-, áram-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatásért, szemétszállításért fizetendő díjak és a közös költség együttes összege állapítható meg.” „g) az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt kérelmére dönt az utógondozói ellátás meghosszabbításáról, valamint a meghosszabbított utógondozói ellátás megszüntetéséről.”
„(4a) A Főigazgatóság a hátrányos helyzetű felnőttek képzésével, foglalkoztatási lehetőségeik bővítésével kapcsolatos feladatainak ellátásába – az Szt. 91. § (2) bekezdés b) pontja szerint kötött ellátási szerződés alapján – bevonhat más fenntartó fenntartásában lévő engedélyest.” „5/A. § Ha a Főigazgatóság európai uniós támogatással érintett engedélyesét más fenntartó fenntartásába adja, az átvevő fenntartó az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program nevesített kiemelt projektjei végrehajtása során a megvalósításban részt vevő szervezetként kerül bevonásra.” „5/A. § (1) A működtető a nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmasságának vizsgálata körében nyilatkoztatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt arról, hogy korábban állt-e már más működtetővel nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban. (2) Ha a nevelőszülőnek jelentkező személy úgy nyilatkozik, hogy korábban más működtetővel állt már nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, a működtető a nevelőszülőnek történő jelentkezéstől számított nyolc napon belül elektronikus úton keresi meg a korábbi működtetőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/B. § (8) bekezdésében meghatározott tartalmú szakmai vélemény kikérése céljából. A korábbi működtető a megkeresés beérkezésétől számított nyolc napon belül elektronikus úton küldi meg szakmai véleményét a működtetőnek.” 14. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 384/2017. (XII. 12.) Korm. rendelethez
.................. év ............................... tárgyhónap
2. Települési önkormányzat
2.2. KSH azonosító kódja:
(2 számjegyű megyekód + 5 számjegyű településazonosító)
a) kiskorú gyermekek száma: ............................... fő,
b) nagykorúak száma: ............................... fő.
4. A tárgyhónapban a Gyvt. 20/A. § (1) bekezdése szerint nyújtandó alapösszegű természetbeni támogatás összege: .......................................................... Ft. a) kiskorú gyermekek száma: ............................... fő,
b) nagykorúak száma: ............................... fő.
6. A tárgyhónapban a Gyvt. 20/A. § (2) bekezdése szerint nyújtandó emelt összegű természetbeni támogatás összege: .......................................................... Ft. a) kiskorú gyermekek száma: ............................... fő,
b) nagykorúak száma: ............................... fő.
9. A tárgyhónapban nyújtandó összes természetbeni támogatás összege: .......................................................... Ft
(a 4. pont összegét össze kell adni a 6. pont – illetve a pótigény során a 8. pont – összegével).
Dátum: ................ év ............................... hó ....... nap
....................................................
jegyző aláírása
____________________________
* Az adatsor kizárólag a tárgyév szeptemberében és decemberében megvalósuló pótigénylés keretében töltendő! Itt kell feltüntetni azon jogosultakat, akik esetében a tárgyév augusztusi/novemberi igénylési időpontjában a Gyvt. 20/A. § (1) bekezdés szerinti időpontban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennállt, de a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet tényének fennállása iránti eljárás még folyamatban volt, ezért részükre csak az alapösszegű támogatás igénylésére került sor. Amennyiben ezen személyek esetén a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet tárgyév augusztus 1-jei/november 1-jei időpontot is magába foglaló, visszamenőlegesen történő megállapítása megtörténik, részükre az alap- és az emelt összegű támogatás különbözeti összegének igénylésére a pótigénylés keretében kerülhet sor.
