396/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet
egyes közigazgatási és rendészeti vizsgákkal kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról1
2018.01.01.
„(1) Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki
a) jogi képzési területen, valamint az államtudományi képzési területen belül az államtudományi és közigazgatási felsőoktatás, a rendészeti felsőoktatás, vagy e szakoknak megfeleltethető, korábban létesített szakokon alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett,
b) 2012. szeptember 1-jét követően
ba) katonai felsőoktatási területen alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett, vagy
bb) nemzetbiztonsági felsőoktatási területen alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett, vagy
bc) nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási területen alap- vagy mesterképzésben, vagy e szakoknak megfeleltethető alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett.”
„(4) A kormánytisztviselő, köztisztviselő a munkáltató egyetértésével és támogatásával a (3) bekezdésben minimálisan előírtnál több pontot is teljesíthet a továbbképzési időszakban. A továbbképzési időszakra a kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt pontértéken felül megszerzett tanulmányi pontokból felsőfokú végzettségűek esetében legfeljebb 32 pont, érettségi végzettségűek esetében legfeljebb 16 pont számítható be a következő továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontok javára, feltéve, ha a tanulmányi többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó 12 hónapjában történt.” 3. A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosítása
(E rendelet alkalmazásában:)
„c) rendészeti oktatási intézmény: a Hszt. hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv vagy az irányítását, felügyeletét ellátó miniszter által fenntartott rendészeti tárgyú szakképesítést nyújtó köznevelési vagy egyéb képzést folytató intézmény, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának jogelődje, d) rendészeti szakképzettség: felsőfokú oktatási intézményben szerzett, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alaptevékenységének ellátását szolgáló hivatásos szolgálati beosztás ellátására jogosító rendészeti tárgyú szakképzettség,
e) rendészeti tárgyú szakképesítés: az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alaptevékenységének ellátását szolgáló hivatásos szolgálati beosztás ellátására jogosító rendészeti tárgyú szakképesítés, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában a szakképesítésnek nem minősülő nemzetbiztonsági szaktanfolyami végzettség is.”
(2) Az R. 2. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„f) központi szerv: a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium azon szervezeti egysége, amely a rendészeti alap- és szakvizsgával kapcsolatos feladatokat látja el.”
„(1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendészeti alapvizsga megszerzésének kötelezettsége alóli mentességet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a kinevezési okmányban, vagy ha a mentességre okot adó körülmény később következett be, a körülmények bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését előkészítő humánigazgatási szakszolgálat a mentességi ok megállapíthatósága vonatkozásában a központi szerv állásfoglalását kérheti. A központi szerv az állásfoglalásáról 15 napon belül tájékoztatja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet.” „(5) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv – a Hszt. 45. § (1) bekezdése alapján – a hivatásos állomány tagjának kinevezési okmányában határozza meg a rendészeti alapvizsga letételének kötelezettségét.” „(4) A rendészeti alapvizsga követelményrendszerén alapuló felkészítő tananyagot a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság (a továbbiakban: RASZB) állítja össze, és a rendészetért felelős miniszter hagyja jóvá. A tananyagot kétévente felül kell vizsgálni, és a tárgyévet megelőző év november 30-áig a központi szerv által működtetett Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportálon (a továbbiakban: RVTV) közzé kell tenni.”
„(5) A központi szerv az RVTV-n biztosítja a tananyaghoz történő elektronikus hozzáférést.”
„(6) Rendészeti szakvizsgára önkéntesen a hivatásos állomány azon tagja jelentkezhet, aki
a) rendészeti szakképzettséggel, vagy
b) felsőfokú végzettséggel és rendészeti tárgyú szakképesítéssel
„(7) Rendészeti szakvizsgát tehet az a köztisztviselő, kormánytisztviselő vagy állami tisztviselő is, aki felsőfokú végzettséggel, közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel és legalább három év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.”
(Mentesül a rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól, aki)
„b) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen BA fokozatú rendészeti szakképzettséget szerzett,
c) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vagy jogelődjeinél MA fokozatú rendészeti szakképzettséget szerzett,”
„(1a) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alóli mentességet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztásba helyezéssel egyidejűleg, vagy ha a 9. § (3) bekezdése szerinti esetben a mentességre okot adó körülmény később következett be, a körülmény bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését előkészítő humánigazgatási szakszolgálat a mentességi ok megállapíthatósága vonatkozásában a központi szerv állásfoglalását kérheti. A központi szerv az állásfoglalásáról 15 napon belül tájékoztatja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet.” „(2) A rendészeti szakvizsga követelményrendszerén alapuló felkészítő tananyagot a RASZB határozza meg, és a rendészetért felelős miniszter hagyja jóvá. A tananyagot kétévente felül kell vizsgálni, és a tárgyévet megelőző év november 30-áig az RVTV felületén közzé kell tenni. A tananyag közzétételét követően a Rendészeti Szakvizsga Vizsgabizottsági Névjegyzékben (a továbbiakban: vizsgabizottsági névjegyzék) szereplő személy továbbképzésen köteles részt venni.”
„(2) A beiskolázási vagy jelentkezési lapon meg kell jelölni a felkészítés kérelmezett időpontját, valamint a 10. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti részleges mentességet megalapozó végzettséget, vizsgát. A beiskolázási vagy jelentkezési lapon meg nem jelölt mentességi kérelem utóbb már nem terjeszthető elő, kivéve, ha a hivatásos állomány tagja a mentességre okot adó végzettséget a jelentkezést követően szerezte meg. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagja legfeljebb a vizsgát megelőző 35 nappal terjeszthet elő kérelmet a végzettséget igazoló dokumentumok egyidejű csatolásával. Rendészeti szakvizsgára jelentkezés esetén meg kell jelölni továbbá a választható vizsgatárgyak közül választott vizsgatárgyat.” „(6) A mentesítési kérelem tárgyában a RASZB a beiskolázási vagy jelentkezési lap nyilvántartásba vételétől számított 30 napon belül határozattal dönt, amit 8 napon belül köteles megküldeni a kérelmezőnek. A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül – a központi szervhez benyújtott, a rendészetért felelős miniszterhez címzett – fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést a rendészetért felelős miniszter 30 napon belül bírálja el. A rendészetért felelős miniszter döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(7) Az értékelés során a vizsga alól mentesített vizsgatárgyat rendészeti szakvizsga esetén kiválóan megfeleltnek, rendészeti alapvizsga esetén megfeleltnek kell minősíteni.”
„(6) A rendészeti szakvizsga a megkezdésétől számított két éven belül tehető le. A szakvizsga megkezdésének időpontja minden esetben a felkészítés kezdőnapja. Az a vizsgázó, aki két éven belül nem fejezi be vizsgáit, az addig sikeres részvizsga-eredményeit elveszti. Ha a vizsgázó két év alatt sem szerzi meg rendészeti szakvizsga bizonyítványát, vizsgaeredményei törlése mellett újbóli felkészítésre köteles, és új jelentkezési lapot kell kitöltenie.”
„(4) A vizsgabiztosnak a felfüggesztéssel kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 5 napon belül panasszal élhet a RASZB-nál. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya.
(5) A RASZB elnöke a panaszról 15 napon belül dönt. Ha a panasznak a RASZB elnöke helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni, és a központi szerv köteles 30 napon belüli időpontra új időpontot biztosítani a vizsgára. A felfüggesztés ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.”
20. § (1) Az eredményes rendészeti alapvizsga letételéről kiállított bizonyítványt a RASZB elnöke, az eredményes rendészeti szakvizsga letételét igazoló bizonyítványt a vizsgabizottság tagjai írják alá, és a RASZB bélyegzőjével hitelesítik. (2) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására – a vizsgajegyzőkönyv alapján – a központi szerv hiteles bizonyítvány-másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány-másodlat tartalma megegyezik az eredeti bizonyítvány tartalmával.
(3) A kiállított bizonyítványok nyilvántartását a központi szerv végzi.”
„(1) Rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági tagjának vizsgabizottsági névjegyzékben szereplő személy (a továbbiakban: vizsgáztató) jelölhető ki. A vizsgabizottsági névjegyzék az alábbi szakterületenkénti bontásban tartalmazza a vizsgáztatókat:
a) közigazgatási és integrált rendészeti szakterület,
b) büntetés-végrehajtási szakterület,
c) rendőrségi szakterület,
d) katasztrófavédelmi szakterület,
e) nemzetbiztonsági szakterület,
f) adó- és vámigazgatási szakterület.”
(A felvételét követően a vizsgáztatót a vizsgabizottsági névjegyzék öt évig tartalmazza. Az öt év lejárta előtt törölni kell a vizsgáztatót a névjegyzékből)
„c) ha a vizsgabizottsági felkérésnek egymást követő három alkalommal – az akadályoztatás esetét kivéve – nem tesz eleget, vagy ha a 11. § (2) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettségének 4 hónapon belül nem tesz eleget;” „25/A. § A rendészeti alap- vagy szakvizsgára történő felkészítésen oktatóként a vizsgabizottsági és a vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő személy működhet közre.” 15. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A rendészeti alap- és szakvizsgára történő felkészítést végző előadót – ha az nem a munkakörével vagy szolgálati beosztásával járó, munkaköri leírásban rögzített feladata – felkészítési óradíj illeti meg. A felkészítési óradíj a rendvédelmi illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének 15%-a. A rendészeti szakvizsga írásbeli feladatlapjainak és javítókulcsainak elkészítőit díj illeti meg, amely feladatlaponként – és a hozzá tartozó javítókulcsonként – a rendvédelmi illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének 100%-a. (2) A rendészeti szakvizsga vonatkozásában a vizsgabizottság elnökét, tagját és jegyzőjét – ha az nem a munkakörével vagy szolgálati beosztásával járó, munkaköri leírásban rögzített feladata – vizsgáztatási díj illeti meg. Vizsgatárgyanként a megjelent vizsgázók után befizetett vizsgadíj társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének
a) 25%-a a bizottság elnökét,
b) 20–20%-a a két bizottsági tagot,
illeti meg. A fennmaradó 20%-ot a vizsgáztatás dologi kiadásaira kell fordítani.
(3) A rendészeti alapvizsga vonatkozásában a vizsgabiztost vizsgáztatási díj illeti meg, amelynek mértéke vizsgánként a megjelent vizsgázók után befizetett vizsgadíj társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének a 15%-a. A fennmaradó 85%-ot a vizsgáztatás dologi kiadásaira és az elektronikus vizsgáztatás költségeire kell fordítani.
(4) Ha a felkészítésre vagy a vizsgára a felkészítést végző előadó, a vizsgáztató, a vizsgabizottság elnöke, tagja, a jegyző és a vizsgabiztos lakóhelyétől, valamint tartózkodási helyétől eltérő helységben kerül sor, őt a felkészítési óradíj, illetve a vizsgáztatási díj mellett utazási költségtérítés is megilleti.
(5) A (4) bekezdés szerinti utazási költségtérítés elszámolása tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a menetjegy, saját gépjármű használata esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet alapján történik. Vasút igénybevétele esetén 2. osztályú menetjegy számolható el.” „34. § (1) A 2017. december 31-éig a vizsgabizottsági névjegyzék a) határrendészeti-rendőrségi szakterületéhez besorolt vizsgáztatót 2018. január 1-jét követően a névjegyzék rendőrségi szakterületéhez,
b) katasztrófavédelmi-tűzvédelmi szakterületéhez besorolt vizsgáztatót 2018. január 1-jét követően a névjegyzék katasztrófavédelmi szakterületéhez
(2) A 2017. december 31-én a vizsgabizottsági névjegyzék
a) egészségügyi-pszichológiai,
b) gazdasági-pénzügyi, műszaki-technikai,
c) hivatali igazgatási-humánigazgatási,
szakterületéhez besorolt személy vonatkozásában meg kell vizsgálni, hogy a vizsgabizottsági névjegyzéken szereplő valamely más szakterülethez – a 23. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével – átsorolható-e, majd nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e a más szakterülethez történő besorolást. A vizsgáztató 23. § (1) bekezdése szerinti szakterülethez történő átsorolásáról 2018. január 31-éig kell gondoskodni, vagy ha az átsorolás feltételei nem állnak fenn, vagy a vizsgáztató ezt nem kéri, őt a vizsgabizottsági névjegyzékből törölni kell.” a) 1. § (1) bekezdésében az „állománya – a szolgálati” szövegrész helyébe az „állományának tagja – szolgálati” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés e) pontjában az „és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat” szövegrész helyébe az „ , a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal” szöveg,
i) a 12. alcím címében a „Jogorvoslat” szövegrész helyébe a „Jogorvoslat a vizsgát követően” szöveg,
k) 22. § (2) bekezdésében a „rendészetért felelős miniszterhez” szövegrész helyébe a „központi szerv vezetőjéhez” szöveg,
19. § Hatályát veszti az R.
c) 18. § (2) bekezdésében az „Újabb halasztási kérelem esetén a megismételt vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” szövegrész,
20. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 396/2017. (XII. 13.) Korm. rendelethez
„II. VÁLASZTHATÓ VIZSGATÁRGYAK
II.1. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI IGAZGATÁS
A vizsgatárggyal szembeni követelmény:
A vizsgatárgy rendeltetése, hogy ismereteket nyújtson a vizsgázó számára a büntetés-végrehajtás intézményi rendszeréről, szakmai területeiről, nemzetközi és hazai szabályozókról. A tananyag azokat az ismereteket, módszereket rendszerezi, tartalmazza, amelyek elsajátítása révén a vizsgázó képes lesz a büntetés-végrehajtási tevékenység különböző szakterületei közötti összefüggések felismerésére, értelmezésére, azokat egységes feladatrendszerbe konvertálva alkalmazni munkája során.
II. Büntetés-végrehajtási jog
III. Büntetés-végrehajtási igazgatás
IV. A büntetés-végrehajtás gazdálkodása
V. Büntetés-végrehajtási biztonság
VI. Kriminálpedagógia és a büntetés-végrehajtás
VII. Büntetés-végrehajtási nevelés
VIII. Büntetés-végrehajtási pszichológia
II.2. KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÁS
A vizsgatárggyal szembeni követelmény:
A vizsgatárgy rendeltetése, hogy komplex ismereteket nyújtson a vizsgázó számára a katasztrófavédelmi igazgatás különböző, összetett szakmai területeiről. A tananyag rendszerezi a katasztrófavédelem, az iparbiztonság, a polgári védelem és a tűzvédelem legfontosabb szakmai ismereteit, amelyek elsajátítása révén a vizsgázó képes lesz a különböző szakterületek közötti összefüggések felismerésére és értelmezésére. A vizsgatárgy külön fejezetekben részletezi az alapvető iparbiztonsági, polgári védelmi és tűzvédelmi ismereteket.
II.3. NEMZETBIZTONSÁGI IGAZGATÁS
A vizsgatárggyal szembeni követelmény:
A vizsgatárgy rendeltetése az, hogy általános ismeretet nyújtson a nemzetbiztonsági rendszerrel összefüggő kérdésekről. A vizsgázó ismerje a titkosszolgálati fogalmakat, képes legyen elhatárolni a különböző, kizárólag a metodikájában hasonló tevékenységi köröket. A vizsgázó ismerje a vonatkozó jogi normákat. A vizsgázó képes legyen egyértelműen megfogalmazni a szervezetek rendszerszintű elhelyezését, továbbá mind az öt szervezet vonatkozásában ismerje a rendőrhatósággal történő együttműködési felületeket.
I. Terrorelhárítási Központ
II. Alkotmányvédelmi Hivatal
III. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
IV. Nemzeti Védelmi Szolgálat
V. Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
II.4. RENDŐRSÉGI IGAZGATÁS
A vizsgatárggyal szembeni követelmény:
A tantárgy rendeltetése, hogy ismereteket nyújtson a vizsgázó számára a rendőrségi igazgatás főbb tevékenységi területeiről és intézményrendszeréről. A tananyag azokat az irányítási, intézkedési, nyomozási eszközöket és módszereket tartalmazza, amelyek alkalmazására a rendőri munka során a vizsgázónak akár parancsnokként, akár végrehajtóként szüksége van. A vizsgatárgy tudásanyaga épít a korábban megszerzett felsőfokú ismeretekre és a szakmai tapasztalatokra. Az ismeretanyag eredményes elsajátításával a vizsgázó átfogó, jól alkalmazható és a rendőri vezetővel szemben elvárható, az összefüggéseket átlátó ismeretekkel fog rendelkezni.
I. Közterületi rendőri tevékenység
II. Csapatszolgálati tevékenység
III. Határbiztonsági, határrendészeti rendszer
IV. A személyi szabadság korlátozás szabályai
V. Közlekedésrendészeti ismeretek
VI. Igazgatásrendészeti ismeretek
VII. Krimináltaktikai, kriminálmetodikai ismeretek
VIII. A rendőrség megelőzési feladatai
IX. Az Országgyűlési Őrség speciális feladatai
II.5. ADÓ- ÉS VÁMIGAZGATÁS
A vizsgatárggyal szembeni követelmény:
A tantárgy rendeltetése, hogy a vizsgázó rendszerszerű ismeretekkel rendelkezzen a vámhatóság feladatrendszeréről, alapvető tevékenységéről, valamint lássa és értelmezni tudja a különböző szakmaspecifikus területek egymáshoz való kapcsolódási pontjait, sorrendiségét. A tananyag azokat az adó-, vám- és bűnügyi tevékenységgel kapcsolatos eszközöket és módszereket tartalmazza, amelyek alkalmazására a vámhatósági munka során a pénzügyőrnek szüksége van. A vizsgatárgy tudásanyaga épít a korábban megszerzett ismeretekre, a testületben szerzett szakmai tapasztalatra, és eredményes elsajátítása után a vizsgázó az adó-, a vám- és a bűnügyi szakterületen egyaránt alkalmazható, vezetőtől elvárható ismeretekkel, tudással fog rendelkezni, amely kiterjed a nemzeti, valamint az európai uniós szabályozásra és gyakorlatra.
I. Jövedéki igazgatási feladatok
II. Környezetgazdasági igazgatási feladatok
III. Vámigazgatási feladatok
IV. Áruosztályozás és áruismereti feladatok
V. Büntető- és szabálysértési jogi feladatok”
