60/2017. (XII. 20.) FM rendelet
egyes földügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1
2018.01.01.
(A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:)
„15. a zárlat, a zár alá vétel, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat ténye,”
(A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:)
„31. eljárás megszüntetésének ténye,
32. olyan egyéb tény, amelynek feljegyzését – a tv. 2. § (2) bekezdése alapján – törvény elrendeli.”
„22. Közigazgatási per, ügyészi fellépés, felülvizsgálati kérelem
27. § Közigazgatási per lefolytatása iránti keresetre, ügyészi fellépésre, valamint az annak alapján indult perben hozott bírósági döntés ellen rendkívüli perorvoslatként előterjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni annak a döntésnek a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a közigazgatási per iránti keresetlevelet, ügyészi fellépést vagy a felülvizsgálati kérelmet benyújtották.”
3. § Az Inyvhr. a következő 28/A. alcímmel egészül ki:
„28/A. Eljárás megszüntetése
33/A. § Az eljárás megszüntetésének tényére vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni a kérelmező vagy megkereső nevét és a kérelem, illetve a megkeresés tárgyát.”
„(1) Az ingatlan jogi jellegeként feljegyezhető az alábbi megnevezéssel:
d) műemlék, vagy nyilvántartott műemléki érték;
e) műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj, műemléki környezet);
f) régészeti lelőhely (törvény erejénél fogva védett és rendeletben védetté nyilvánított, fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely), vagy régészeti védőövezet;
i) védett természeti területek:
ia) országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület,
ib) országos jelentőségű, törvény erejénél fogva védett természeti terület,
ic) fokozottan védett természeti terület,
id) helyi jelentőségű védett természeti terület;
m) barlang felszíni védőövezete;
n) védett mesterséges üreg felszíni védőövezete;
o) országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület védőövezete;
p) helyi jelentőségű védett természeti terület védőövezete;
q) az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület – a (3)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –; továbbá r) olyan egyéb tény, amelynek ingatlan-nyilvántartási feljegyzését törvény elrendeli.”
„(6) Az (1) bekezdés i) pont ic) alpontjában szereplő fokozottan védett természeti terület jogi jelleg megnevezés feljegyzésének feltétele az (1) bekezdés i) pont ia) vagy ib) alpontja szerinti országos jelentőségű védett természeti terület jogi jelleg megnevezés korábban megvalósult vagy egyidejű feljegyzése.”
„39/B. § Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének tulajdoni lapra történő feljegyzésekor annak időtartamát is fel kell tüntetni, vagy utalni kell arra, hogy a felfüggesztés az eljáró hatóság döntésének jogerőssé, illetve véglegessé válásáig tart. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének törléséről a járási hivatalnak legkésőbb a feljegyzésben meghatározott időpontban, vagy az eljáró hatóság jogerős, illetve végleges döntésének a járási hivatalhoz történő beérkezését követően hozott döntésében kell rendelkeznie.”
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szántó művelési ágban kell nyilvántartani még a) a gyümölcsfákkal, illetve szőlővel rendszertelenül borított területeket, amelyeken rendszeres szántóföldi művelést folytatnak;
b) a magnyerés céljából fűmaggal bevetett, valamint a gyepszőnyeg előállítására szolgáló területet;
c) a rizstelepek, spárgatelepek és szamócaültetvények területét;
d) a szőlő-, gyümölcs- és díszfaiskolák területét;
e) az ipari és gyógynövények területeit; valamint
f) a lágy szárú energianövényekkel hasznosított területet.”
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl legelő művelési ágban kell nyilvántartani még az Országos Erdőállomány Adattárban egyéb részletként nyilvántartott, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül a vadföld területét.”
„(3) A nem művelt, tőkehiányos szőlőterületeket a terület más művelési ágban történő hasznosításáig szőlő művelési ágban kell nyilvántartani.”
„44. § (1) Kert művelési ágban kell nyilvántartani a zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel (fa, cserje, pázsit) beültetett, valamint gyümölcstermő növénnyel, szőlővel, zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel vegyesen hasznosított területet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl kert művelési ágban kell nyilvántartani még: a) a komló ültetvényeket;
b) a fóliasátrak, valamint a melegágyak és a szabadföldi palántanevelő telepek területét;
c) a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és fonóvessző termelését szolgáló területet;
„(1) Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani azt a tiszta vagy vegyes állományú területet, amelyen a termesztett főnövény a gyümölcsfa, illetve bokor. Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a legalább két gyümölcsfasorból álló pásztákat, valamint a gyümölcsszaporító alapanyag ültetvényt.”
„(5) A nem művelt, hiányos állományú gyümölcsös területeket, a terület más művelési ágban történő hasznosításáig gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani.”
„46. § Nádas művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen főnövényként nád, illetve gyékény terem.”
„47. § (1) Erdő művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely az Országos Erdőállomány Adattárban erdőrészletként szerepel. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl erdő művelési ágban kell nyilvántartani az Országos Erdőállomány Adattárban egyéb részletként nyilvántartott, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül b) a terméketlen területet (kopárt);
c) az erdei farakodó és készletező helyet;
d) az erdei vízfolyást, valamint az erdei tavat;
g) az erdészeti kutatóhelyet.”
„48. § (1) Fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani a) a település külterületén
aa) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti fásítás területét, ab) az élőfagyűjtemények (az arborétumok) által elfoglalt területet,
b) az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, közüzemi létesítményekkel, továbbá közúttal, vasúttal, árvízvédelmi töltéssel, árokkal, csatornával, valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő olyan fával, faállománnyal borított területet,
ba) amelynek területnagysága ötezer négyzetméternél kisebb vagy
bb) amelynek kiterjedése – a szélső fák egymástól mért tőtávolsága szerint – átlagosan húsz méternél keskenyebb,
ha azokat az Országos Erdőállomány Adattár erdőrészletként nem tartja nyilván, illetve ha azokat e rendelet szerint nem kell más művelési ágban vagy művelés alól kivett területként nyilvántartani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani az Országos Erdőállomány Adattárban szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott területet. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az érintett terület az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik.”
(A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek:)
„k) az Országos Erdőállomány Adattárban egyéb részletként nyilvántartott, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül az erdészeti létesítményhez tartozó területek, valamint az erdészeti magánút, erdei vasúti pálya,”
„(10) Ha az ingatlan állami tulajdoni hányadot is tartalmazó közös tulajdonban vagy az állami tulajdonú ingatlan osztott vagyonkezelésben áll, a (7) bekezdés szerinti megnevezést a (7) bekezdés a)–c) pontjai szerinti szervek által vagyonkezelt hányad arányában kell nyilvántartani az azzal nem érintett ingatlanrész valós művelési ágba sorolása mellett.”
(Művelési ág változásnak minősül, ha)
g) a művelés alól kivett területet mező- illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tették, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértéket eléri;
h) a földrészleten belül az alrészlet legkisebb területi mértékét el nem érő művelési ág területe a határvonalának megváltozása miatt az alrészletre irányadó legkisebb területi mértéket eléri.”
„(2a) Nem minősül művelési ág változásnak, ha a földrészleten a fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti fás szárú ültetvény telepítése történt.”
a) az erdészeti hatóságnak az érintett terület Országos Erdőállomány Adattárból való törléséről rendelkező végleges határozata, és
b) olyan végleges hatósági engedély vagy igazolás, amely annak jogosultját a megvalósult létesítmény használatbavételére, üzemeltetésére, vagy az engedélyezett tevékenység végzésére jogosítja.”
„(1) Az ingatlan művelési ágában végrehajtott változást – függetlenül attól, hogy azt bejelentették, vagy arról a járási hivatal hivatalból szerez tudomást – a helyszíni vizsgálatot, illetve a földminősítési eljárás lefolytatását követően a természetbeni állapottal egyezően kell átvezetni az ingatlan-nyilvántartásban.”
„(3) A művelési ág megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez a 47. § (1) bekezdésében meghatározott terület esetében az erdészeti hatóság végleges határozata, illetve az általa kiállított hatósági bizonyítvány szükséges.”
„(4) Halastó művelési ág megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén a vízügyi hatóság végleges vízjogi üzemeltetési engedélye szükséges.
(5) A művelési ág változás miatt hivatalból indított eljárást meg kell szüntetni a 62. § (2a) bekezdése szerinti esetben.”
„(4) Ha az épület feltüntetésére irányuló eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott vázrajz nem áll a járási hivatal rendelkezésére, a kérelmezőt harmincnapos határidő tűzésével felhívja annak pótlására.”
„79. § Ha a hiány pótlására felhívott ügyfél a felhívás ellenére a hiányt nem pótolja, az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárást részben vagy egészben megszünteti.”
„(1) A tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelmet – az Ákr.-ben meghatározottakon túl a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal – a járási hivatal elsőfokú ingatlanügyi hatóságaként működő szervezeti egysége ügyfélszolgálatánál, illetve az integrált ügyfélszolgálaton (kormányablak) kell benyújtani. (2) A tulajdoni lapba történő betekintés iránti kérelmet – az Ákr.-ben meghatározottakon túl a 4. melléklet szerinti adattartalommal – a járási hivatal elsőfokú ingatlanügyi hatóságaként működő szervezeti egysége ügyfélszolgálatánál kell benyújtani.”
„118/D. § (1) A társasházakra és szövetkezeti házakra vonatkozó, a (4) bekezdésben meghatározott dokumentumok elektronikus úton is megismerhetőek (elektronikus iratbetekintés). (2) Az elektronikus iratbetekintés a Kormány által biztosított azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül benyújtott kérelem alapján szolgáltatható.
(3) Elektronikus iratbetekintésre az érintett ingatlan betekintéskor bejegyzett tulajdonosa, illetve azon személy jogosult, aki a tulajdonjog bejegyzése alapjául szolgáló okirat ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a társasházi vagy szövetkezeti házi ingatlan tulajdonosa volt. A társasház, illetve szövetkezeti ház alapításakor, vagy az alapító okirat, illetve alapszabály módosításakor benyújtott adásvételi, ajándékozási illetve ingatlancsere szerződést, valamint a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot csak az alapításkor, illetve módosításkor a bejegyzett tulajdonos, továbbá keletkező tulajdoni különlapra tulajdonosként bejegyzett jogosult ismerheti meg.
(4) Elektronikus iratbetekintéssel a következő dokumentumok ismerhetőek meg:
a) társasház alapító okirat, szövetkezeti ház alapszabálya, ideértve a társasházi alapító okiratot, valamint az alapszabályt módosító okiratot is;
b) társasház, szövetkezeti ház alapításával, vagy módosításával egyidejűleg benyújtott, tulajdonjogot keletkeztető adásvételi, ajándékozási, illetve ingatlancsere szerződés;
c) szervezeti és működési szabályzat;
d) társasházak, szövetkezeti házak alaprajza vagy egyéb ábrázolása;
e) társasház, szövetkezeti ház alapítására vagy módosítására irányuló ingatlan-nyilvántartási kérelem;
f) társasház, szövetkezeti ház alapítása vagy módosítása ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges építésügyi hatósági okirat (használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, hatósági bizonyítvány, stb.);
g) társasház, szövetkezeti ház alapításával, vagy módosításával egyidejűleg benyújtott, tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat;
h) társasház, szövetkezeti ház alapításával, módosításával érintett ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett jogosultak, valamint az alapító okiratban, alapító okirat-módosításban, alapszabályban, alapszabály-módosításban félként szereplő jogosultak által aláírt okiratok, nyilatkozatok (közgyűlési jegyzőkönyv, meghatalmazás stb.).
(6) Az elektronikus iratbetekintés során a dokumentumok kizárólag a személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételét követően ismerhetőek meg. A megismerhető dokumentumok tanúsító erővel nem rendelkeznek, hivatalos célra nem használhatóak, kizárólag tájékoztatásul szolgálhatnak.
(7) Az elektronikus iratbetekintés menetéről szóló tájékoztatót, valamint a megismerhető dokumentumok körét közzé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium, a kormányhivatalok, valamint a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján.
(8) Az elektronikus iratbetekintéssel bármely okból meg nem ismerhető dokumentumokra vonatkozó kérelmeket az ingatlanügyi hatóság az iratbetekintésre vonatkozó általános szabályok alapján bírálja el.”
c) 29/B. § (3) bekezdésében a „kérelmet a járási hivatal elutasítja.” szövegrész helyébe az „eljárást a járási hivatal megszünteti.” szöveg,
e) 29/B. § (5) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról” szövegrész helyébe a „visszautasításáról” szöveg,
f) 29/B. § (5) bekezdésében, 39/A. § (3) bekezdésében, 62/A. § b) pontjában, 62/B. § a) pontjában, 62/C. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 62/C. § (2) bekezdés a) pontjában, 65. § (3), (3b) és (3c) bekezdésében, 94. § (2) bekezdés a) pontjában, 94. § (3) bekezdésében, 126/A. §-ában, 126/D. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
i) 65. § (3a) bekezdésében az „igazolás” szövegrész helyébe a „használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzés” szöveg,
j) 77. § (5) bekezdésében a „bírósági jogorvoslati kérelem” szövegrészek helyébe a „közigazgatási per lefolytatása iránti keresetlevél” szöveg,
k) 108. §-ában a „bírósági jogorvoslati kérelmet” szövegrész helyébe a „közigazgatási per lefolytatása iránti keresetlevelet” szöveg,
2. Az állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjéről, valamint a földügyi és távérzékelési levéltárról szóló 39/2014. (XII. 18.) FM rendelet módosítása
(A kormányhivatalok és járási hivatalok által kezelt,)
„a) az 1. melléklet szerinti térképek, irattári tételek iratai nem selejtezhetők, azokat – az irattárazást és az azzal egyidejű archív adatbázisba történő átadást követően – az iratkezelő szervnél, határidő nélkül”
26. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 60/2017. (XII. 20.) FM rendelethez
A |
B |
C |
D |
E |
Sorszám |
Tételszám |
Megnevezés |
Megőrzési idő (év) |
FTL-be adás (év) |
1 |
J |
050 |
HN |
Állami földmérési alaptérkép (melléktérképek is) |
Nem selejtezhető |
HN |
2 |
J |
051 |
HN |
Állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példányai |
Nem selejtezhető |
HN |
3 |
J |
052 |
HN |
Régi – forgalomból kivont – térképek (telekjegyzőkönyves térképek is) |
Nem selejtezhető |
HN |
4 |
J |
053 |
HN |
Régi – forgalomból kivont – térképek nyomatai |
Nem selejtezhető |
HN |
5 |
J |
054 |
HN |
Átnézeti térkép és vázlat eredeti példánya |
Nem selejtezhető |
HN |
6 |
J |
068 |
HN |
Földbirtok-politikai munkarészek (polgári tagosítás mérései, számításai, földvédelmi törvény földmérési munkarészei, termőföld privatizációval kapcsolatos munkarészek) |
Nem selejtezhető |
HN |