1/2018. (I. 26.) HM rendelet
egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról1
2018.01.27.
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 31. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában, a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés f) pontjában, valamint a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím és az 1–4. melléklet tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 1–15., 24., 31–33., 36. és 39. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 4., 34., 35. és 36. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. alcím tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 23. pontjában, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. alcím tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 18., 20. és 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 7. alcím tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 15., 16. és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A béketámogató műveletek keretében teljesített külföldi szolgálat ellátása során felmerült fegyelmi kérdésekkel kapcsolatos különös szabályokról szóló 14/2006. (IV. 20.) HM rendelet módosítása
1. § A béketámogató műveletek keretében teljesített külföldi szolgálat ellátása során felmerült fegyelmi kérdésekkel kapcsolatos különös szabályokról szóló 14/2006. (IV. 20.) HM rendelet 14. §-ában az „a képviselője” szövegrész helyébe az „az ügyvédje” szöveg lép.
„(2) Nem lehet kiürítési térítésben megállapodni az olyan HM rendelkezésű lakás esetében, amely a HM lakásgazdálkodási körben a továbbiakban nem használható fel gazdaságosan. Ilyennek kell tekinteni különösen azt a lakást, amely nem helyőrségi vagy az 1/A. melléklet szerinti kiemelt településen található, és a helyi lakásgazdálkodási szerv az adott településen hasonló nagyságú, szobaszámú lakásra vonatkozó igényt nem tart nyilván, továbbá a lakás más célú hasznosítását sem tervezi.” „(4) A bizottság a rendes üléseit félévenként egy alkalommal tartja. A bizottság rendkívüli ülést tarthat az elnök javaslatára, vagy ha azt a tagok több mint 50%-a – napirendi javaslattal – az elnöknél írásban kezdeményezi.”
„(5) A bizottsági ülés időpontját és napirendjét az elnök határozza meg. A napirend anyagának előkészítéséért a bizottság titkára felelős. A bizottsági ülés napirendjét és előkészített írásos anyagát az elnök a bizottság tagjainak az ülés időpontja előtt 10 nappal küldi meg.
(6) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a tagok legalább kétharmada jelen van. A bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(7) A bizottság az ülésére a tagjain kívül más érdekelt személyt is meghívhat, akitől – a hatáskörébe tartozó feladatokról – tájékoztatást kérhet. A meghívott személy az ülésen tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal nem rendelkezik.
(8) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a bizottság minden tagjának meg kell küldeni.”
„232. § (1) A közigazgatási államtitkár át nem ruházható hatáskörben a) dönt a katonai rehabilitációval, az aktív vagy nyugállományú tagként külföldről hazatelepülő személyek elhelyezésével összefüggő lakásügyekben,
b) dönt a budapesti lakóépületre kiterjedő elemi csapás vagy műszaki meghibásodás következtében szükséges kiköltöztetés végrehajtásáról és annak megoldásáról,
c) a budapesti keretgazda lakásbizottság kezdeményezésére dönt a saját háztartásában legalább három vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek eltartásáról gondoskodó lakásigénylő, valamint az állomány hősi halottá nyilvánított tagja özvegyének, túlélő élettársának lakásjuttatásáról,
d) dönt a HM főosztályvezetői, valamint a velük azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személyek, továbbá a központi lakásügyek titkárának és az MH vezénylő zászlósának a lakásügyeiben,
e) jóváhagyja a budapesti éves lakáselosztási tervet,
g) a honvédelmi szervek szervezeti változásaival összefüggésben közleményben dönt a 229. § (2) bekezdése szerinti keretgazda lakásbizottságok ideiglenes szervezeti összetételéről. (2) A közigazgatási államtitkár döntéseit a központi lakásügyek titkára készíti elő.
(3) A közigazgatási államtitkár a helyőrségi és a keretgazda lakásbizottságok működését a HM központi lakásgazdálkodási szerv útján ellenőrzi.”
6. § Hatályát veszti az R1.
„(4) Ha az állomány tagja különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételét kéri, a javaslati laphoz csatolni kell a kérelmet és a 12. § (1) bekezdése szerinti igazolást.” „(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően – az előmenetel tervezés keretében – évente egy alkalommal, szeptember hónapban olyan pályázat is kiírható, mely alapján a szolgálati beosztás – a Hjt. 83. § (5) bekezdés alkalmazásának kivételével – kinevezéssel is betölthető.” „(1) A Hjt. 44/A. §-a szerinti megállapodás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: megállapodás) az állomány egészségügyi, informatikai, repülő, repülőműszaki, illetve mérnöki végzettséget igénylő logisztikai szolgálati beosztást betöltő tagjával, a HVKF előzetes engedélyével köthető meg, illetve módosítható.” „(1a) A HVKF (1) bekezdés szerinti előzetes engedélye iránti kérelmet – a szakmai felelős egyetértése esetén – az állományilletékes parancsnok terjeszti elő, amelyhez részletes indokolást kell csatolni.” „(4) Ha az áthelyezés vagy a kinevezés a honvédségi szervezet változásával is jár,
a) a megállapodás (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatát az áthelyezés vagy a kinevezés előtt az állományilletékes és a fogadó honvédségi szervezet együttműködve hajtja végre, beleértve a HVKF előzetes engedélyének beszerzését is, és b) az áthelyezés vagy a kinevezés időpontjában a megállapodásban az eredeti szolgálati beosztás szerinti honvédségi szervezet helyére az új szolgálati beosztás szerinti honvédségi szervezet lép.”
(A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló határozat, parancs, megállapodás a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen)
„d) az állomány tagjának önkéntes tartalékos szolgálat vállalásával kapcsolatos nyilatkozatát.”
„(3) A HM (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó hivatalának, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Tábori Lelkészi Szolgálat, a Honvédség középszintű vezető szerve, a Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság jogállású honvédségi szervezet, a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve munkaköri jegyzékében, állománytáblájában, továbbá az NKE-hez és a NATO Erőket Integráló Elemhez vezényelt állományra vonatkozó állománytáblában szereplő a) beosztotti szolgálati beosztás a II. besorolási osztályba vagy
b) vezetői szolgálati beosztás az V. besorolási osztályba
„(5) A KNBSZ állománytáblájában szereplő beosztások kivételével
a) az 1. § 10. pont b), c), h), j) és m) alpontja szerinti tevékenységhez kötődően vagy b) a Magyarországon települő honvédségi szervezet külföldön működő szervezeti eleménél
létrehozott szolgálati beosztás besorolására – ha azt az állomány tagja szolgálati érdekből, tartós külföldi szolgálatra vezénylés keretében külföldön látja el – a (3) bekezdés a) és b) pontját kell megfelelően alkalmazni.” „(2) A tárgyévi éves teljesítményértékelésnél értékelési időszakként az értékelés időpontját megelőző 1 évet kell figyelembe venni. A tárgyévi éves teljesítményértékelés az előmenetel szempontjából a tárgyévet követő év január 31-ig vehető figyelembe.”
„(2) A 80. § (1) bekezdésétől eltérően a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról év közben csak akkor lehet teljesítményértékelést készíteni, ha új szolgálati beosztásba kerül, vagy ha az értékelő vezető személye év közben megváltozik, és az éves teljesítményértékelés kezdő időpontjáig 2 hónapnál kevesebb időtartam van hátra, valamint ha szolgálati beosztásra való alkalmatlanság merül fel. A teljesítményértékelést az értékelt új szolgálati beosztásba helyezése vagy az értékelő vezető megváltozása előtt el kell készíteni.” „(4) Nem kell teljesítményértékelést készíteni
a) az állomány tagjáról, ha szolgálati viszonya megszüntetése érdekében a személyügyi eljárás megkezdődött,
b) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), j), k), n), o) és r)–t) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjáról, ide nem értve az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján a központi államigazgatási szervek területi vagy helyi szerve védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti eleméhez vezényelt tagját, és „(3) Ha az (1) bekezdés szerinti értékelés eredménye szerint a tisztesi állomány tagja előléptetésre, kinevezésre vagy altiszti tanfolyamra vezénylésre nem javasolt, a tisztesi állomány tagját legkorábban az értékeléstől számított 6 hónap elteltével lehet újra értékelni.” „(4) A minősítő vizsga eredménye a vizsga évét közvetlenül követő 4 évben vehető figyelembe. Ettől eltérően a tárgyévben tett minősítő vizsga eredménye is figyelembe vehető
a) a speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásban a rendszeresített rendfokozat eléréséig történő előléptetésnél,
b) a 106. § szerinti esetben vagy „30. A tiszti és az altiszti állomány előmenetele és előmenetelének tervezése
92. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja – ha a viselt rendfokozata megegyezik a beosztásához rendszeresített rendfokozattal – a kötelező várakozási idő lejártát követően egy rendfokozattal magasabb rendszeresített rendfokozatú beosztásba nevezhető ki. (2) Általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban, valamint a rendszeresített rendfokozat elérését követően speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti és az altiszti állomány tagja előmenetelre tervezhető, ha
a) legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel rendelkezik, és
b) az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, illetve főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja sikeres és érvényes minősítő vizsgával is rendelkezik.
(3) A Hjt. 83. § (5) bekezdése szerinti magasabb beosztásba kinevezéshez készített, legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges. (4) Speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti vagy az altiszti állomány tagját a rendszeresített rendfokozat eléréséig a kötelező várakozási idő leteltét követően elő kell léptetni, ha legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel, valamint sikeres és érvényes minősítő vizsgával rendelkezik.
(5) A Hjt. 83. § (3) bekezdése szerinti esetben a tiszti vagy az altiszti állomány tagja előléptetésére vagy első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésére legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, illetve főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja esetében sikeres és érvényes minősítő vizsga esetén kerülhet sor. (6) A Hjt. 84. § (3) bekezdés b) pontja esetén az előléptetéshez vagy az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezéshez 2 hónapnál nem régebbi, legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges. (7) A Hjt. 77. § (1) bekezdése szerinti kezdő beosztások esetén a várakozási idő leteltekor a főhadnaggyá vagy törzsőrmesterré történő előléptetésre legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint – a teljesítményértékelésben szereplő – kompetenciaalapú munkamagatartás-értékelés és az egyéb kompetenciák külön-külön legalább 40%-ot elérő értékelése esetén kerülhet sor. (9) A Hjt. 247/B. §-a szerinti előléptetésre legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint sikeres és érvényes minősítő vizsga esetén kerülhet sor. (10) A Hjt. 84. § (5) bekezdése szerinti esetekben – függetlenül a teljesítményértékelés eredményétől – az állomány tagja előmenetelre nem tervezhető. 93. § (1) A teljesítményértékelés eredményét az előmenetel szempontjából csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az állomány tagja eredményesen teljesítette az értékelési időszakra vonatkozóan a fizikai állapotfelmérést, és végrehajtotta az éves kiképzési feladatokat. (2) A teljesítményértékelésben a tiszti és az altiszti állomány tagja megjelölheti azokat a helyőrségeket, amelyeket az előmenetelének tervezése során előnyben részesít.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány egybefüggően 1 évet meghaladó külföldi szolgálatot teljesítő tagjának külföldi szolgálata alatt készült teljesítményértékelésénél a külföldi szolgálat megkezdésének időpontját megelőző 1 éven belül teljesített fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat kell figyelembe venni. a) végrehajtásában való részvétele miatt nem vett részt a fizikai állapotfelmérésen, illetve nem teljesítette az éves kiképzési feladatokat, vagy
b) végrehajtása miatt nem került megszervezésre a fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat.
(5) A fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat végrehajtása elmaradásának okát a teljesítményértékelésben rögzíteni kell.
(6) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról a tárgyévben éves teljesítményértékelés nem készíthető, illetve a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a Hvt. 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat végrehajtásában való részvétel miatt az értékelő vezető nem tudja az értékelést elkészíteni, vagy az értékelttel nem lehet az értékelést ismertetni, akkor a tiszti vagy az altiszti állomány tagja előmenetelének tervezése érdekében a teljesítményértékelési eljárás során rögzíteni kell a) a tárgyévet megelőző évi teljesítményértékelés során a 7. melléklet I–III. pontja szerinti értékelési szempontok vonatkozásában elért eredményt, b) a teljesítményértékelés elmaradásának okát és
(7) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról már a tárgyévet megelőző évben sem készült teljesítményértékelés, előmenetelre a tárgyévben nem tervezhető.
(8) A (6) bekezdés szerint végrehajtott eljárás során készített dokumentum az előmenetel tervezése során figyelembe vehető, de a tárgyévet követő évben az egyes értékelési szempontok vonatkozásában elért eredményt már nem lehet figyelembe venni. 94. § (1) A tiszti vagy az altiszti állomány előmenetelének tervezése a) őrnagy vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások, valamint a zászlósi rendfokozati csoportba tartozó szolgálati beosztások esetében központi szinten,
b) az a) ponttól eltérő rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetében helyi szinten
ba) a honvédségi szervezeten belül vagy
bb) a honvédségi szervezetek között
a) a tábori lelkészi szolgálat beosztásai,
b) az oktatás, képzés, kiképzés munkakörcsalád miniszteri utasításban meghatározott egyes fegyvernemi, szakági azonosítója szerinti beosztások és
c) a külszolgálati munkakörcsaládokba tartozó szolgálati beosztások, továbbá az 1 évet meghaladó külföldi szolgálatra történő vezénylések
(3) A KNBSZ az előmenetel tervezését saját hatáskörében hajtja végre.
95. § (1) A tábornoki, az ezredes és a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba tervezettek kiválasztása a teljesítményértékelés figyelembevételével történik. (2) Főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztások betöltéséhez az MH vezénylő zászlós előzetes egyetértése szükséges.
96. § (1) Az előmenetel központi tervezése minden év március 1-je és június 30-a között, helyi tervezése minden év március 1-je és november 30-a között kerül végrehajtásra. (2) A magasabb beosztásba történő kinevezésre legkésőbb december 1-jei időponttal kerülhet sor.
(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozást a tábornoki vagy ezredes, valamint a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba kiválasztottak esetében nem kell alkalmazni. (4) A (2) bekezdéstől eltérően a Hjt. 83. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén a kinevezésre legkésőbb a kinevezés kezdeményezését követő év január 1-jei időponttal kerülhet sor azzal, hogy a központi előmenetel tervezés esetén kezdeményezni, helyi előmenetel tervezés esetén intézkedni legkorábban július 15-ét követően lehet. (5) A központi előmenetel-tervezés alá tartozó – és a 98. § (1) bekezdése figyelembevételével összeállított jegyzékben szereplő – beosztásokba február 1-je és június 30-a közötti időponttal történő, azonos vagy alacsonyabb beosztásba áthelyezéshez – a központi előmenetel tervezés biztosításának érdekében – a központi személyügyi szerv előzetes engedélye szükséges. 97. § (1) A központi személyügyi szerv – a honvédségi szervezetek és a szakmai felelős szervek bevonásával – minden év legkésőbb július 31-ig tervezi meg a tárgyévben tanulmányait befejező b) honvéd altiszt-jelölt és
(2) A honvédségi ösztöndíjas hallgató szolgálati beosztását az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj tervezi meg. 98. § (1) A központi személyügyi szerv minden év január 31-éig – az önálló munkaköri jegyzékkel, illetve állománytáblával rendelkező honvédségi szervezetek személyügyi szerveivel együttműködve – összeállítja az adott évben a központi előmenetel-tervezés során feltölthető beosztások jegyzékét. (2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzéken szereplő beosztásokra az állományilletékes parancsnok előzetesen jelöltet állíthat. 99. § (1) Az előmenetel központi tervezését a központi személyügyi szerv hajtja végre a szakmai felelősökkel és az állományilletékes parancsnokokkal együttműködve. (2) Az előmenetel helyi tervezését a feltölthető beosztás szerinti honvédségi szervezet személyügyi szerve hajtja végre. Az előmenetel helyi tervezésekor a százados, illetve a főtörzsőrmester rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetében figyelembe kell venni az állomány más honvédségi szervezet állományába tartozó főhadnagy, illetve törzsőrmester rendfokozatú tagját, ha a 93. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az adott helyőrséget megjelölte. (3) Az állomány (2) bekezdésben foglalt főhadnagy, illetve törzsőrmester rendfokozatú tagjáról az állományilletékes honvédségi szervezet személyügyi szerve minden év március 1-jéig tájékoztatja a helyi előmenetel-tervezést végrehajtó személyügyi szervet. (4) Ha az állomány főhadnagy, illetve törzsőrmester rendfokozatú tagja által a teljesítményértékelésben megjelölt helyőrségben több honvédségi szervezet is települ, a megjelölt helyőrség szerinti összes honvédségi szervezetet tájékoztatni kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint. 100. § (1) Az állomány előmenetelre tervezhető tagjairól minden évben előmeneteli rangsor készül. (2) Az előmeneteli rangsort a központi személyügyi szerv állítja össze a tárgyévi – vagy ha ilyen nincs, akkor a tárgyévet megelőző évi – teljesítményértékelés, valamint a sikeres és érvényes minősítő vizsga eredményeként megállapított előmeneteli minősítés alapján.
(3) A központi személyügyi szerv a szakmai felelősökkel együttműködve az állomány előmenetelre tervezhető tagjairól, a feltölthető üres beosztásonként, a rendfokozati és szakmai követelményeknek megfelelés, valamint az állomány tagja által a teljesítményértékelésben megjelölt helyőrségek alapján szakmai előmeneteli jegyzéket készít, amelyet megküld az üres beosztás szerinti honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka részére.
(4) Az állományilletékes parancsnok a megküldött szakmai előmeneteli jegyzékből a honvédségi szervezet üres beosztásai vonatkozásában – szolgálati beosztásonként – legfeljebb három jelöltet választ. Az állományilletékes parancsnok a jelöltválasztását a szakmai előmeneteli jegyzék kézhezvételét követő 10 napon belül elektronikus úton megküldi a központi személyügyi szerv részére.
(5) A központi személyügyi szerv a szakmai felelősökkel együttműködve a beérkezett jelöltválasztások alapján elvégzi az előmenetelre tervezett jelöltek üres szolgálati beosztásokhoz történő hozzárendelését.
101. § (1) A központi személyügyi szerv tájékoztatja az állomány előmenetelre tervezett tagjának állományilletékes parancsnokát, illetve a tervezett beosztás szerinti parancsnokot a tervezett szolgálati beosztásról. (2) Az állományilletékes parancsnok nemleges javaslat esetén a megtervezett szolgálati beosztás kézhezvételét követő 10 napon belül, támogató javaslat esetén az előmenetel összes feltételének teljesülésekor javaslati lapot küld a központi személyügyi szerv részére.
(3) Az előmenetelre tervezett személy kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételét. Ha a különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételre kerül, az előmenetelre tervezett személy a tárgyévben további előmenetelre nem tervezhető.
(4) Az előmenetel helyi tervezésekor, ha az előmenetelre tervezett személy más honvédségi szervezet állományába tartozik, az (1) és a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. 102. § (1) A HVKF egyedi döntése alapján a szolgálat érdekében, minősítő vizsga nélkül is történhet magasabb szolgálati beosztásba kinevezés, ha a szolgálati beosztásra tervezett személy az előmenetel általános feltételeivel rendelkezik. a) kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba, ha a viselt rendfokozata – a kinevezést megelőzően – a tervezett kettős rendfokozattal rendszeresített beosztás alacsonyabb rendfokozatával azonos, vagy
b) speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásba, ha a viselt rendfokozata – a kinevezést megelőzően – legfeljebb kettővel alacsonyabb, mint a tervezett speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata. Ettől szolgálati érdekből a HVKF engedélyével el lehet térni.
(2) A Hjt. 83. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az állomány tagja a viselt rendfokozatában a kinevezést megelőzően legalább 1 évet eltöltött. a) a központi előmenetel-tervezés során feltölthető beosztásként volt megjelölve, és
b) az adott beosztásra nem volt megfelelő jelölt.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat a helyi előmenetel-tervezés során megfelelően alkalmazni kell. a) a központi vagy a helyi előmenetel tervezés keretében feltöltésre nem került, vagy annak során megürült beosztásba vagy
b) a tárgyévben a szolgálati viszony megszűnése vagy megszüntetése miatt megüresedett és a 98. § (1) bekezdés szerinti feltölthető beosztások jegyzékében nem szereplő beosztásba. (2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatok kiírásának koordinálását a központi személyügyi szerv végzi. 106. § (1) Ha az átszervezéssel összefüggő kinevezésre vonatkozó személyügyi eljárás a Hjt. 2. § 4. pontja szerinti átszervezéshez kapcsolódó szervezési időszakban megindításra kerül, a) nem kell alkalmazni az előmenetel tervezésére vonatkozó eljárási szabályokat, azonban az állomány tagjának ebben az esetben is meg kell felelnie az előmenetel jogszabályban előírt feltételeinek,
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az 1 évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően az állomány tagjának kinevezése esetében is, ideértve az állomány 1 évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően rendelkezési állományba helyezett tagját is. 107. § (1) A tisztesi állomány előmenetelének tervezése honvédségi szervezeten belül történik. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a tisztesi állomány tagjának előmenetele honvédségi szervezetek között is történhet. (3) A tisztesi állomány tagja – állománycsoporton belül – a beosztásához rendszeresített rendfokozathoz képest két rendfokozattal magasabb rendszeresített rendfokozatú beosztásba is kinevezhető.
(4) A tisztesi állomány tagjának előléptetése vagy kinevezése esetén az 1 éven belül készített teljesítményértékelése figyelembe vehető.
(5) A tisztesi állomány altiszti beosztásba helyezése az adott honvédségi szervezeten belül kerül megtervezésre.
(6) Az altiszti beosztásra történő felkészítésre vezénylés 2 hónapnál nem régebbi teljesítményértékelés alapján történhet.”
„139. § (1) Az állomány eljárás alá vont tagja a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve ügyvédet vehet igénybe. Az eljárás során az ügyvédet ügyvédjelölt a törvénynek megfelelően helyettesítheti. (2) Az állomány eljárás alá vont tagja részére a képviselettel kapcsolatosan indokoltan felmerült és számlával igazolt költségeit meg kell téríteni, ha a fegyelemsértés megállapítására nem kerül sor. A számlával igazolt ügyvédi munkadíjból és költségekből a kirendelt védő óradíjának és költségtérítésének megfelelő, az igazságügyért felelős miniszter által rendeletben meghatározott módon számított összeget kell megtéríteni. Egyebekben az ügyvéd munkadíját és költségeit az állomány eljárás alá vont tagja viseli.”
„(1) Az ügyvéd meghatalmazás alapján, az ügyvédi meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint járhat el. A meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.”
(A külföldi szolgálatra vezénylés a 13. §-on túl tartalmazza különösen)
„e) a külszolgálati ellátmány vagy a külföldi napidíj-kiegészítés összegét, illetve a családi ellátmánypótlék vagy családi átalány-költségtérítés, a lakhatási átalány-költségtérítés és a vegyes átalány-költségtérítés vagy a kiegészítő átalány-költségtérítés összegét,
f) az állomány tagja családi ellátmánypótlékra vagy családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozóinak nevét, anyja nevét, születési idejét és”
„(3) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti adatokat – függetlenül a családi ellátmánypótlékra vagy családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozók állomáshelyre történő kitelepülésének tényleges időpontjától – a besorolási parancsban vagy határozatban abban az esetben kell feltüntetni, ha a családi ellátmánypótlékra vagy családi átalány-költségtérítésre való jogosultság feltételeinek fennállását az állomány tagja az előírt igazolások benyújtásával igazolta.” „(1) A fegyelmi vizsgálat során be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét is.”
b) 40. § (2) bekezdésében az „áthelyezés esetén” szövegrész helyébe az „áthelyezés, valamint kinevezés esetén” szöveg,
c) 41. §-ában a „lehetőségét évente” szövegrész helyébe a „lehetőségét az érintett kérelmére évente” szöveg,
i) 149. § (1) bekezdésében a „tagjával vagy képviselőjével” szövegrész helyébe a „tagjával, valamint ügyvédjével” szöveg,
27. § Hatályát veszti az R2.
„(1) A katona a kártérítési eljárásban személyesen vagy gondnoka, ideiglenes vagy eseti gondnoka (a továbbiakban együtt: gondnok) vagy ügyvédje útján jár el. Az eljárás során az ügyvédet ügyvédjelölt a törvénynek megfelelően helyettesítheti.
(2) Ügyvédet az eljárás elrendelésétől kezdve a katona vagy a gondnok hatalmazhat meg.
(3) Az ügyvéd munkadíját és költségeit a katona viseli.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a kirendelt védő óradíjának és költségtérítésének megfelelő, az igazságügyért felelős miniszter által rendeletben meghatározott módon számított összeg erejéig meg kell téríteni a katona részére a jogi képviselettel kapcsolatos indokoltan felmerült, számlával igazolt költségeit, ha a kártérítési felelősségének megállapítására nem kerül sor. (5) Az ügyvéd meghatalmazás alapján, az ügyvédi meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint járhat el. A meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.”
„(1) A határozatot a szükséges számú példányban kell elkészíteni, amelyből egy példányt a katonának kell kézbesíteni, egy példányt az ügy irataihoz kell csatolni, egy-egy további példányt a határozat jogerőre emelkedése után előjegyzésre, illetve végrehajtásra az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek, valamint logisztikai szervezetnek kell átadni. Gondnok vagy ügyvéd eljárása esetén a határozat egy példányát a gondnok, illetve az ügyvéd részére is kézbesíteni kell. Ebben az esetben a határozatot a gondok vagy az ügyvéd részére történő kézbesítéssel kell kézbesítettnek tekinteni.”
30. § Az R3. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Az igényérvényesítő az eljárásban személyesen, törvényes képviselője vagy gondnoka, illetve ügyvédje útján jár el. Az eljárás során a helyettesítésre a 4. § (1) bekezdését kell alkalmazni. (2) Ügyvédet az igényérvényesítő, törvényes képviselője vagy gondnoka, az ügyvédi meghatalmazásra vonatkozó általános szabályok szerint hatalmazhat meg.
(3) A törvényes képviselő, a gondnok és az ügyvéd (a továbbiakban együtt: az igényérvényesítő képviselője) képviseleti jogosultságát köteles igazolni.”
„(3) Az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője írásban szakértő bevonását indítványozhatja. Ha az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője szakértő bevonására irányuló indítványát a kárigény elbírálására jogosult szerv elutasítja, erről az igényérvényesítőt, illetve az igényérvényesítő képviselőjét az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesíti. Az indítvány elutasításának indokait az érdemi határozat indokolásának tartalmaznia kell.”
„(5) Az eljáró szervezet a szakértő bevonását megelőzően tájékoztatja az igényérvényesítőt, illetve az igényérvényesítő képviselőjét a szakértő bevonásáról, és arról, hogy a szakértőhöz 15 napos határidőn belül kérdéseket intézhet.”
„(7) Az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője jogosult az iratokba betekinteni, a szakértői véleményre vagy más bizonyítékra 15 napon belül észrevételt tenni.
(8) Ha az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője a kártérítési igényét vagy annak bizonyítékait hiányosan terjesztette elő, és ennek pótlására – megfelelő határidő kitűzésével – felszólították, vagy az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője észrevételei megtételére, illetve kérdés felvetésére megfelelő határidőt kapott, az igény elbírálásának határideje a póthatáridő tartamával meghosszabbodik. Ha az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, a kárigény elbírálására jogosult szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.”
a) 4. § (11) bekezdésében az „A bejelentés történhet a (6) bekezdés szerint írásban, vagy szóban.” szövegrész helyébe az „A meghatalmazás visszavonásának bejelentése írásban vagy szóban történhet.” szöveg,
b) 4. § (12) bekezdésében a „katona és képviselője” szövegrész helyébe a „katona, gondnoka és ügyvédje” szöveg,
c) 33. § (4) bekezdésében az „akkor képviselőjével” szövegrész helyébe az „akkor az igényérvényesítő képviselőjével” szöveg
„(1) Lakáspénzre jogosult
a) az állomány próbaidejét töltő tagja kivételével a szolgálat érdekében áthelyezett hivatásos katona, és
b) az a szolgálat érdekében áthelyezett szerződéses katona, aki 2017. december 31-én albérleti díj hozzájárulásban vagy lakbértámogatásban részesült, vagy az arra való igényjogosultsága alapján a támogatás megállapítása iránti kérelmét ugyanezen időpontig a 17. § (1) bekezdés szerint benyújtotta.” (Nem adható lakáspénz, ha)
„6. az igénylő vagy a házastársa, élettársa a lakáspénz megállapításával érintetten kívül másik HM rendelkezésű lakást bérel, vagy jogcím nélkül használ, és a lakáspénz megállapítása iránti kérelméhez nem csatolja a lakásbérleti szerződés felmondását vagy a jogcím nélküli lakáshasználatnak a legfeljebb három hónapos határidővel történő megszüntetésére és a lakás kiürítésére vonatkozó megállapodást;”
„(8) Ha a lakáspénz 2017. december 31-én albérleti díj hozzájárulásban részesült hivatásos vagy szerződéses katona részére kerül megállapításra azon helyőrség vonatkozásában, ahová a hivatásos vagy szerződéses katona helyőrség- (település-) és lakóhely-változtatással is járó másik beosztásba kinevezésére, áthelyezésére, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vagy egy évet meghaladó határozott időtartamra történt vezénylésére a haderő átalakításával vagy átszervezéssel összefüggésben, a szolgálat érdekében került sor, és a munkáltatói kölcsönnyújtás vagy a lakásvásárlás azt megelőzően történt, a (6) bekezdés 1. és 3. pontját nem kell alkalmazni. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a lakáspénz a megszűnt lakbértámogatás helyett kerül megállapításra.” „(9) Ha a lakáspénz 2017. december 31-én albérleti díj hozzájárulásban vagy lakbértámogatásban részesült hivatásos vagy szerződéses katona részére kerül megállapításra, a (6) bekezdés 2., 4., 5. és 7–10. pontját nem kell alkalmazni mindaddig, amíg az állomány ugyanazon helyőrségben szolgálatot teljesítő tagja ugyanazon településen lévő lakásra kéri a támogatást. (10) Nem kell alkalmazni a (6) bekezdés 3. pontját akkor, ha az igénylő az általa lízingelt lakás tulajdonjogát, tulajdoni hányadát a korábbi lízingszerződésének másik lízingbeadó általi kiváltása érdekében, időlegesen szerezte meg, feltéve, hogy az újonnan kötött lízingszerződésben szereplő tőketartozás összege nem haladja meg a korábbi, kiváltott lízingszerződés lezárásakor fennálló tőketartozás összegét.” „(1) Ha a lakáspénz a 2017. december 31-én albérleti díj hozzájárulásban részesült hivatásos és szerződéses katona részére kerül megállapításra, és az akkor juttatott albérleti díj hozzájáruláshoz kiállított igazolásban megállapított támogatási felső határ meghaladja a lakáspénz 4. § szerinti felső határát, a lakáspénz összegét a (2)–(5) bekezdés alapján kell megállapítani.” „(5) A (3) és a (4) bekezdés alapján megállapított, illetve kiszámított lakáspénz összegét az állományilletékes parancsnok további 10%-kal kiegészíti, ha a jogosult vagy annak házastársa, élettársa családi pótlékban részesül.” (Meg kell szüntetni a lakáspénz folyósítását, ha)
„3. a támogatott személy vagy annak házastársa, élettársa a lakáspénzzel érintett mellett másik HM rendelkezésű lakás bérleti jogát szerezte meg;”
37. § Az R4. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az arra jogosult hivatásos és szerződéses katona által 2017. december 31-éig hiánytalanul benyújtott, de érdemben el nem bírált albérleti díj hozzájárulás és lakbértámogatás megállapítása iránti kérelmet az R.-nek a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni. A helyi lakásgazdálkodási szerv által kiállított igazolásban a jogosultság kezdő időpontjaként a kérelem benyújtásának napját kell megjelölni. (2) A 2017. december 31-én folyósított albérleti díj hozzájárulás és lakbértámogatás helyébe megszakítás nélkül lépő lakáspénz esetében a jogosultság kezdő időpontját akkor is 2018. január 1-jei hatállyal kell megállapítani, ha az igazolás kiállítására későbbi időpontban kerül sor.”
„29/E. Külszolgálati kiegészítő illetmény
a) III., IV. vagy V. besorolási osztályba tartozó beosztásból a II. besorolási osztályba,
b) III. besorolási osztályba tartozó beosztásból az V. besorolási osztályba,
c) VI. besorolási osztályba tartozó beosztásból a II. vagy az V. besorolási osztályba vagy
d) a Hjt. 6. melléklete szerinti felsővezetői beosztásból a II. vagy az V. besorolási osztályba tartozó külföldi beosztásba kerül áthelyezésre, részére a külföldön ellátott beosztás alapján megállapított alapilletmény összege és a tartós külföldi szolgálatot megelőző napon érvényes alapilletmény összege közötti különbözetet a külszolgálat időtartamára külszolgálati kiegészítő illetmény címén kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti különbözet összegét csökkenteni kell a külszolgálat alatt megállapított honvédelmi szolgálati díj és rendszeres illetménypótlékok együttes összegével, és az így fennmaradó összeget kell az érintett katona részére külszolgálati kiegészítő illetmény címén megállapítani. (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő illetményt a külszolgálat idejére megállapított alapilletmény összegében bekövetkező változás esetén felül kell vizsgálni, és összegét a változás időpontjától ismételten meg kell állapítani. Amennyiben az alapilletmény összegének növekménye eléri vagy meghaladja az (1) és (2) bekezdés szerinti kiegészítő illetmény összegét, ez utóbbi juttatás folyósítását meg kell szüntetni.” a) az érintett katona által a tartós külföldi szolgálatot megelőzően betöltött beosztás besorolási osztályaként a VII. besorolási osztály helyett, ha a Hjt. 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba kerülést vagy a külföldi szolgálati beosztásba való kinevezést, áthelyezést megelőző napon aa) 50%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a VI. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén a III. besorolási osztályt,
ab) 35%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor az V. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén a II. besorolási osztályt,
ac) 20%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a IV. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén az I. besorolási osztályt,
ad) 15%-os illetménykiegészítésre jogosító beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a III. besorolási osztályt, vagy
ae) 10%-os illetménykiegészítésre jogosító beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a II. besorolási osztályt kell figyelembe venni, továbbá
b) a tartós külföldi szolgálatot megelőző napon érvényes alapilletmény összegét az a) pont szerinti besorolási osztály és 43 110 Ft összegű honvédelmi illetményalap figyelembevételével kell kiszámítani.
(2) Az állománynak a Módr2. 41. §-ának hatálybalépésekor tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja részére a 48/E. § szerinti kiegészítő illetményt a Módr2. 41. §-ának hatálybalépését követő második hónap ötödik napjáig kell megállapítani és folyósítani. b) 48/C. § (3) bekezdés a) pontjában az „alapilletményének és honvédelmi szolgálati díjának együttes összege kevesebb 228 110” szövegrész helyébe az „alapilletményének, honvédelmi szolgálati díjának, valamint a 46. § szerinti kiegészítő illetményének együttes összege kevesebb 236 276” szöveg,
c) 48/C. § (3) bekezdés b) pontjában az „alapilletményének és honvédelmi szolgálati díjának együttes összege” szövegrész helyébe az „alapilletményének, honvédelmi szolgálati díjának, valamint a 46. § szerinti kiegészítő illetményének együttes összege” szöveg,
7. A katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet módosítása
„(4) Az (1)–(3) bekezdés nem alkalmazható a KNBSZ állományába jelentkező, valamint a Honvédség személyi állományába tartozó és katonai szolgálatra jelentkező személy esetében, továbbá a Honvédség személyi állományába nem tartozó és katonai szolgálatra jelentkező személy esetében sem, ha a jelentkezéskor az egészségi, pszichikai alkalmasságának vizsgálatát és az alkalmasságának minősítését a szolgálati viszony létesítése előtti időpontra kéri.” 44. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet az 1/2018. (I. 26.) HM rendelethez
|
|
(B |
|
1. |
A munkáltatói jogkör megnevezése) |
|
(7.) |
„- alezredes; őrnagy; főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásba” |
|
|
(B |
|
1. |
A munkáltatói jogkör megnevezése) |
|
(9.) |
„- százados; főtörzsőrmester; tisztesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba” |
2. melléklet az 1/2018. (I. 26.) HM rendelethez
„2.4.1. általános híradó, rádióhíradás, rádiórelé híradás, hírközpontok, vezetékes híradás, futár és tábori posta híradás
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
1. |
Rendszeresített rendfokozat |
Képesítési és egyéb munkaköri követelmények |
2. |
iskolai végzettség |
szakképzettség |
egyéb képzettségi követelmény |
egészségi kizáró korlátozások |
pszichikai követelmények |
3. |
16 |
dandártábornok |
EKV, PE |
SZFF |
FVT |
F6, F8,
K2, K3, K8, K14, K16, K19, K23, K24, K25, K26 |
Pa/V, Pv/V |
4. |
15 |
ezredes |
5. |
14 |
alezredes |
|
Pa/V, Pv/IV |
6. |
13 |
őrnagy |
FKV, PF |
Pa/IV, Pm/IV |
7. |
12 |
százados |
F6, F8,
K2, K3, K8, K14, K16, K19, K25, K26 |
8. |
11 |
főhadnagy |
9. |
09 |
főtörzszászlós |
É |
BSZF |
Pa/III, Pm/III |
10. |
08 |
törzszászlós |
BZK, SZKF |
11. |
07 |
zászlós |
12. |
06 |
főtörzsőrmester |
BK, SZKF |
13. |
05 |
törzsőrmester |
14. |
03 |
szakaszvezető |
ÁI |
KF |
15. |
02 |
tizedes |
16. |
01 |
őrvezető |
„2.11. Honvédelmi hatósági, szakhatósági és szakirányítási (adatvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi) tevékenység
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
1. |
Rendszeresített rendfokozat |
Képesítési és egyéb munkaköri követelmények |
2. |
iskolai végzettség |
szakképzettség |
egyéb képzettségi követelmény |
egészségi kizáró korlátozások |
pszichikai követel-
mények |
3. |
16 |
dandártábornok |
szakirányítási munkakörök kivételével EKV,
PE |
SZFF |
JSZV, KSZV, OSZV |
szakirányítási munkakörök kivételével K12,
K23, K24 |
Pa/V, Pv/V |
4. |
15 |
ezredes |
5. |
14 |
alezredes |
|
Pa/V, Pv/IV |
6. |
13 |
őrnagy |
szakirányítási munkakörök kivételével
FKV,
PF |
Pa/IV |
7. |
12 |
százados |
8. |
11 |
főhadnagy |
9. |
9 |
főtörzszászlós |
É |
SZKF |
10. |
8 |
törzszászlós |
11. |
7 |
főtörzsőrmester |
12. |
6 |
törzsőrmester |
|
(A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
1. |
Rendszeresített rendfokozat |
Képesítési és egyéb munkaköri követelmények |
2. |
iskolai végzettség |
szakképzettség |
egyéb képzettségi követelmény |
egészségi kizáró korlátozások |
pszichikai követel-
mények) |
„14. |
03 |
szakaszvezető |
ÁI |
|
|
|
Pa/III,
Pm/III” |
15. |
02 |
tizedes |
16. |
01 |
őrvezető |
|
(A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
1. |
Rendszeresített rendfokozat |
Képesítési és egyéb munkaköri követelmények |
2. |
iskolai végzettség |
szakképzettség |
egyéb képzettségi követelmény |
egészségi kizáró korlátozások |
pszichikai követel-
mények) |
„14. |
03 |
szakaszvezető |
ÁI |
|
|
|
Pa/III,
Pm/III” |
15. |
02 |
tizedes |
16. |
01 |
őrvezető |
3. melléklet az 1/2018. (I. 26.) HM rendelethez
|
|
(E |
|
1. |
Ezred és ezred jogállású szervezetek |
|
2. |
Általános előmeneteli rend) |
|
(5.) |
„aknász;
beteghordó;
egészségügyi katona;
ellenőr;
felderítő;
forgalomszabályzó;
futárkísérő;
gépész;
gépkezelő;
gépkocsivezető;
harcjárművezető;
harckocsivezető;
hídépítő;
irányzó;
járőrvezető-helyettes;
kezelő;
komendáns;
motorcsónak-vezető;
műszaki mentő;
műszerész;
nyilvántartó;
rendész;
targoncavezető;
távbeszélő;
távírász;
utász;
vontatóvezető |
|
(6.) |
bemérő;
búvár;
értékelő;
főgépész;
gépkezelő;
gépkocsivezető;
gépparancsnok;
hajtogató;
harcjárműirányzó;
harcjárművezető;
harckocsivezető;
járőrvezető;
kezelő;
kidolgozó;
kiképzendő;
kiképző tisztes;
kormányos;
laboráns;
légvédelmi lövész;
mentesítő;
mesterlövész;
műtőssegéd;
őrkutyakiképző;
őrkutyavezető;
palotaőr;
specialista;
sugáradag-ellenőr;
távbeszélő;
távírász;
tűzmegfigyelő;
tűzoltó;
tűzszerész;
vegyi-sugárfelderítő;
vontatóvezető” |
|
|
(C |
|
1. |
MH Egészségügyi Központ |
|
2. |
Általános előmeneteli rend) |
|
(18.) |
„szakreferens (K)” |
4. melléklet az 1/2018. (I. 26.) HM rendelethez
Honvédségi szervezet megnevezése
TISZTESI ÁLLOMÁNY ÉRTÉKELÉSE
………………–……………… közötti időszakra vonatkozóan
|
Név, rendfokozat: |
|
Személyi törzsszám: |
|
|
Beosztás: |
|
|
Rendfokozatba lépés időpontja: |
|
Az érintett személy feladatellátásának, valamint magatartásának jellemzése:
Fizikai felmérés eredményei az értékelés időszakában:
|
Év: |
|
|
|
|
|
|
Maximális pontszám: |
|
|
|
|
|
|
Eredmény: |
|
|
|
|
|
Az értékelő vezető javaslata (a három lehetőség közül egyet kell megjelölni):
|
1. |
Előléptetésre, kinevezésre: javasolt – nem javasolt
|
|
2. |
Altiszti tanfolyamra vezénylése: javasolt – nem javasolt
|
|
3. |
Beosztás ellátására alkalmatlan |
|
Az ismertetés időpontja: |
|
Az értékelő vezető aláírása: |
|
|
Az értékelt észrevétele:
|
|
|
Dátum: |
|
Az értékelt aláírása: |
|
