Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

21/2018. (VI. 29.) BM rendelet

21/2018. (VI. 29.) BM rendelet

egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénnyel összefüggő módosításáról1

2018.07.01.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 23. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3. alcím, valamint az 1. és 2. melléklet tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben –,

a 4. alcím és a 3. melléklet tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 15. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az 5. alcím tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 6. alcím tekintetében a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 7. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 20. és 21. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével –,

a 8. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 3. pontjában és 341. § (1) bekezdés 21. pont f) és g) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 27. § a) pontja tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 27. § b) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 27. § c) pontja tekintetében a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben –

a következőket rendelem el:

1. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet módosítása

1. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nincs helye a fegyelmi eljárás kiterjesztésének vagy egyesítésének, ha a még el nem bírált ügy szabálysértés vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 710. § (1) bekezdése alapján fegyelmi elbírálásra utalt katonai vétség.”

2. § Az R1.

a) 12. §-ában a „Be. 485/A. §-ának (1) bekezdése alapján” szövegrész helyébe a „Be. 710. § (1) bekezdése szerint” szöveg,

b) 37. § (1) bekezdésében a „Be. 485/A. §-a alapján” szövegrész helyébe a „Be. 710. § (1) bekezdése szerint” szöveg,

c) 37. § (4) bekezdésében az „a területileg illetékes” szövegrész helyébe az „az illetékes” szöveg

lép.

2. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet módosítása

3. § A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. § (3) bekezdés e)–f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A rendőr meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során észlelt vagy tudomására jutott kisebb súlyú jogsértő cselekmény esetén a meghatározott szolgálati feladatának teljesítését folytatja, azonban a szolgálati elöljárónak történő jelentéssel vagy a rendőrség legközelebbi ügyeletének vagy tevékenység-irányítási központjának értesítésével köteles intézkedést kezdeményezni. A rendőr az életet, testi épséget és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető magatartás észlelése esetén köteles intézkedni, azonban az alábbi feladatokat ellátó rendőr az intézkedés végrehajtása helyett intézkedés kezdeményezése érdekében jelentést tesz, ha a szolgálati feladat teljesítésének megszakítása)

„e) a büntetőeljárással összefüggésben személyi védelemben részesíthető személyekről és a személyi védelem ellátásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti személyi védelem biztonságos végrehajtását vagy
f) a titkos információgyűjtés vagy a leplezett eszköz alkalmazásának eredményességét”

(veszélyeztetné.)

4. § (1) Az R2. 20. alcím címe helyébe a következő cím lép:

„Közlekedésrendészeti intézkedés”

(2) Az R2. 20. alcíme a következő 24/A–24/C. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) Az Rtv. 44. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha bűncselekmény vagy szabálysértés, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés gyanúja merül fel – lehetőség szerint az intézkedés helyszínén, annak megkezdésekor – az intézkedés alá vont jármű vezetőjét ellenőrizni kell alkoholfogyasztás kimutatására alkalmas, arra rendszeresített eszközzel.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés eredménye alkoholfogyasztásra utal, vagy nem vezet eredményre – a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – haladéktalanul meg kell ismételni az ellenőrzést hiteles elektromos légalkoholmérő berendezéssel (a továbbiakban: hiteles mérőeszköz). Ha a hiteles mérőeszközzel történő mérés eredménye alkohol fogyasztására utal, újabb mérést kell elvégezni úgy, hogy arra az első méréstől számított legalább 30, de legfeljebb 45 perc elteltével kerüljön sor.
(3) A hiteles mérőeszközzel történő ellenőrzés megkezdése előtt az ellenőrzés alá vont járművezetőt
a) írásban – az arra vonatkozó egyidejű tájékoztatással, hogy e nyilatkozata bizonyítási eszközként a későbbiekben nem használható fel – nyilatkoztatni kell arra, hogy az intézkedést megelőzően fogyasztott-e a vezetési képességre hátrányosan ható szert, és a nyilatkozatot az ellenőrzés alá vont járművezetővel alá kell íratni, valamint
b) tájékoztatni kell, hogy ha az egészségi állapota miatt vele szemben hiteles mérőeszköz nem alkalmazható, úgy vér- és vizeletminta vétele iránt lehet intézkedni,
és a tájékoztatás tudomásulvételét a járművezetővel alá kell íratni.
24/B. § (1) A vérminta és a – lehetőleg közel azonos időben végzett – vizeletminta-vétel végrehajtása iránt – a rendőri intézkedés megkezdését követően a legrövidebb időn belül – akkor kell intézkedni, ha a járművezető
a) úgy nyilatkozott vagy adat merül fel arra, hogy az intézkedést megelőzően a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szert fogyasztott, vagy egészségi állapota miatt vele szemben hiteles mérőeszköz nem volt alkalmazható, és az ittasság érzékelhető külső jegyei alapján az alkoholfogyasztás gyanúja fennáll,
b) hiteles mérőeszközzel történő ellenőrzése a cselekményt követő 30 percen belül nem hajtható végre,
c) a 24/A. § (1) bekezdése szerinti, illetve a hiteles mérőeszközzel történő ellenőrzését – az a) pontban meghatározotton kívüli egyéb okból – megtagadja,
d) olyan állapotban van, amely gátolja a 24/A. § (1) bekezdése szerinti, illetve a hiteles mérőeszközzel való ellenőrzését vagy a nyilatkozattételt, illetve a tájékoztatás tudomásulvételét,
e) a hiteles mérőeszköz mérési eredményét kétségbe vonja, vagy véralkohol-vizsgálatot kér,
f) kapcsán adat merül fel arra, hogy a rendőri intézkedés alapjául szolgáló cselekményt követően szeszes italt fogyasztott, vagy
g) a helyszínt elhagyta, és az ittasság-ellenőrzés eredménye vagy az ittasság érzékelhető külső jegyei alapján szeszes ital fogyasztásának gyanúja áll fenn.
(2) Ha vizeletminta önkéntes biztosítása nem lehetséges, kétszeri vérmintavételre kell intézkedni úgy, hogy a második vérmintavételre az első vérmintavételtől számított legalább 30, de legfeljebb 45 perc elteltével kerüljön sor.
24/C. § Ha a járművezetővel szemben alkoholfogyasztás, valamint a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szer fogyasztásának gyanúja egyaránt felmerül, az alkohol és a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szer vizsgálata érdekében is intézkedni kell.”

5. § Az R2. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) pontja szerint végrehajtott elfogásról az azt elrendelő hatóságot, az Rtv. 33. § (1) bekezdés d) pontja szerint végrehajtott elfogásról a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést, büntetést vagy intézkedést végrehajtó szervet haladéktalanul értesíteni kell.”

6. § Az R2. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az előállítás a fogvatartott személy szabadon bocsátásáig, vagy a fogvatartott személy nyomozó hatóság által történő átvételig tart, ideértve azt is, ha a nyomozó hatóság a fogvatartott személy őrizetét rendeli el. Az előállítás ebben az esetben is legfeljebb az Rtv. 33. § (3) bekezdésében meghatározott ideig tarthat.”

7. § Az R2. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) El kell állni az elővezetéstől, ha azt a meg nem fizetett pénzbüntetés, pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő szabadságvesztés büntetés, elzárás, illetve szabálysértési elzárás végrehajtása céljából rendelték el, és az elővezetendő személy hitelt érdemlően igazolja a pénzbüntetés, pénzbírság vagy helyszíni bírság megfizetését. El kell állni az elővezetéstől akkor is, ha az elővezetendő személy az elővezetés közben a kiszabott bírságot befizeti, ebben az esetben azonban az elővezetéssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését kezdeményezni kell.”

8. § Az R2. 29. § (1) bekezdésében az „a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 106. § (3) bekezdésének első mondatában” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 194. § (6) bekezdés a) pontjában” szöveg lép.

3. A Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló
25/2013. (VI. 24.) BM rendelet módosítása

9. § A Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének (a továbbiakban: Rendőrség) általános nyomozó hatósági feladatait nyomozó hatóságként a Rendőrség központi, területi és helyi nyomozó szervei látják el.”

10. § Az R3. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felettes rendőri szerv vezetője vagy az ORFK a nyomozás lefolytatására kijelölheti azt a nyomozó hatóságot is, amelynek eljárása a területén végzendő eljárási cselekmények többsége miatt vagy egyéb okból célszerű.”

11. § Az R3. a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § Az egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 21/2018. (VI. 29.) BM rendelettel módosított 1–3. mellékletet a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépését követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.”

12. § Az R3.

b) 4. § (2) bekezdésében az „ügyészhez” szövegrész helyébe az „ügyészséghez” szöveg,

c) 6. § (2) bekezdésében az „az ORFK bűnügyi főigazgatója (a továbbiakban: bűnügyi főigazgató)” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel rendelkező bűnügyi vagy rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes” szöveg,

d) 9 § (2) bekezdésében a „bűnügyi főigazgató” szövegrész helyébe a „bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes” szöveg

lép.

13. § Az R3. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

14. § Az R3. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

15. § Az R3. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

4. A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló
26/2013. (VI. 26.) BM rendelet módosítása

16. § (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet (a továbbiakban: R4.) a következő 25. §-sal egészül ki:

„25. § Az egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 21/2018. (VI. 29.) BM rendelet 4. mellékletével a szervezeti működés teljesítménymutatóiban végrehajtott módosításokat a 2018. évre vonatkozó szervezeti teljesítményértékelés végrehajtásakor 2018. július 1. napjától figyelembe kell venni, az új teljesítménymutatókat ezen kezdő időponttól kell értékelni.”

(2) Az R4. 8. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

5. A menekültügyi őrizet végrehajtásának szabályairól és a menekültügyi óvadékról szóló
29/2013. (VI. 28.) BM rendelet módosítása

17. § A menekültügyi őrizet végrehajtásának szabályairól és a menekültügyi óvadékról szóló 29/2013. (VI. 28.) BM rendelet 23. § (1) bekezdés a) pontjában az „előzetes letartóztatás” szövegrész helyébe a „letartóztatás” szöveg lép.

6. A körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 63/2013. (XI. 28.) BM rendelet módosítása

18. § A körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 63/2013. (XI. 28.) BM rendelet

a) 6. § (5) bekezdésében az „A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 73. § (1), (3), (6) és (7) bekezdése” szövegrész helyébe az „A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 268. § (1) bekezdése, valamint 119. §-a” szöveg,

c) 6. § (7) bekezdésében a „VII. Fejezete szerinti intézkedések végrehajtását” szövegrész helyébe a „szerinti titkos információgyűjtési tevékenység folytatását” szöveg,

d) 6. § (8) bekezdésében a „VII. Fejezete szerinti intézkedések végrehajtásának” szövegrész helyébe a „szerinti titkos információgyűjtési tevékenység folytatásának” szöveg,

e) 11. § (1) bekezdésében az „a Be. 73. § (3) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe az „a Be. 119. § (2) bekezdésében meghatározott” szöveg

lép.

7. A rendőrségi fogdák rendjéről szóló 56/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosítása

19. § A rendőrségi fogdák rendjéről szóló 56/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: R5.) 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendeletet)

„b) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény szerinti őrizet és letartóztatás,”

(rendőrségi fogdán történő végrehajtása során kell alkalmazni.)

20. § Az R5. 7. alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § rendőrségi fogdán eljárási cselekmény lefolytatása érdekében elhelyezett fogvatartottat a felkért rendőri szerv – az eljárást folytató nyomozó hatóság rendelkezése alapján, átkísérési utasítás szerint – haladéktalanul visszaszállítja a büntetés-végrehajtási intézetbe.”

21. § (1) Az R5. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogvatartott befogadásához a fogvatartásért felelős rendelvényt állít ki a rendőrségi fogda parancsnoka részére, amely tartalmazza
a) a 45. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat, valamint
b) a rendelkezési jogkör gyakorlójának a fogvatartás szempontjából jelentős további – így különösen az elkülönítéssel, kapcsolattartással, őrzéssel kapcsolatos – döntéseit.”

(2) Az R5. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A rendelvényt akkor is ki kell állítani, és a befogadáskor ellátandó feladatokat végre kell hajtani, ha a fogvatartott fogdai elhelyezése korábban más jogcímen alapult.”

(3) Az R5. 13. §-a a következő (4a)–(4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A fogvatartott személyazonosításra alkalmas okmányát a befogadáskor el kell venni, és azt a fogvatartás során letétként kell kezelni.
(4b) A személyazonosításra alkalmas okmányát átvételi elismervény ellenében vissza kell adni, ha
a) az őrizet megszűnik vagy megszüntetik, és letartóztatásának elrendelésére nem kerül sor, vagy
b) arra a fogvatartottnak állampolgári jogai gyakorlása vagy hivatalos ügyei intézéséhez szüksége van, annak időtartamára.”

22. § Az R5. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § A fogvatartott fogdán történő elhelyezése során a Bv. tv.-nek az egyes fogvatartások végrehajtására előírt elkülönítési szabályait alkalmazni kell. Az őrizet végrehajtása során ezen túlmenően el kell különíteni
a) a büntetőeljárásban vagy a szabálysértési eljárásban őrizetbe vett és a közbiztonsági őrizetbe vett személyeket egymástól,
b) a büntetőeljárásban vagy a szabálysértési eljárásban őrizetbe vett és a közbiztonsági őrizetbe vett személyeket a büntetés-végrehajtási őrizetbe vett vagy a fogdán elhelyezett elítélttől, a fogdán elhelyezett javítóintézeti nevelés alatt álló fiatalkorútól, a szabálysértési elzárás büntetést töltő személytől, továbbá a letartóztatottól.”

23. § Az R5.

a) 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „bűnügyi őrizetes, előzetesen letartóztatott” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban őrizetbe vett, letartóztatott személy” szöveg,

b) 36. § (1) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatotton” szövegrész helyébe az „a letartóztatotton” szöveg,

c) 36. § (2) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatott” szövegrész helyébe az „a letartóztatott” szöveg, az „az előzetesen letartóztatottat” szövegrész helyébe az „a letartóztatottat” szöveg,

d) 38. §-ában az „az előzetesen letartóztatott” szövegrész helyébe az „a letartóztatott” szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti az R5. 1. § e) pontjában a „büntetésként kiszabott” szövegrész.

8. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló
14/2016. (V. 10.) BM rendelet módosítása

25. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet

a) 20. § (2) bekezdésében az „az előzetes letartóztatásba, házi őrizetbe vagy lakhelyelhagyási tilalom alá helyezett, illetve” szövegrész helyébe a „letartóztatott vagy bűnügyi felügyelet alatt álló, illetve” szöveg,

b) 42. § (3) bekezdésében a „titkos információgyűjtés” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés, valamint leplezett eszköz-alkalmazás” szöveg

lép.

9. Záró rendelkezések

26. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba.

27. § Hatályát veszti

a) a belügyminiszter irányítása alatt álló titkos információgyűjtésre feljogosított szervek adatkezelésének egyes szabályairól szóló 21/1996. (VIII. 31.) BM rendelet,

b) a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet,

c) a rendőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 64/2015. (XII. 12.) BM rendelet.

1. melléklet a 21/2018. (VI. 29.) BM rendelethez


Az R3. 1. melléklet 9. és 10. pontja helyébe a következő pontok lépnek:
„9. Btk. XXVI. Fejezet – Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények
9.1. Btk. 268–270. § – Hamis vád
9.2. Btk. 271. § – Hatóság félrevezetése
9.3. Btk. 272–275. § – Hamis tanúzás
9.4. Btk. 276. § – Hamis tanúzásra felhívás
9.5. Btk. 277. § – Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása
9.6. Btk. 278. § – Kényszerítés hatósági eljárásban
9.7. Btk. 279. § – Hatósági eljárás megzavarása
9.8. Btk. 281. § – Mentő körülmény elhallgatása
9.9. Btk. 282. § (3) bekezdés d) pont – Hivatalos, külföldi hivatalos személy által hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével vagy közfeladatot ellátó személy eljárása során elkövetett bűnpártolás
9.10. Btk. 284. § (1)–(5) bekezdés – Fogolyzendülés bűntette
9.11. Btk. 285. § – Ügyvédi visszaélés
9.12. Btk. 286. § – Zugírászat
10. Btk. XXVII. Fejezet – A korrupciós bűncselekmények
10.1. Btk. 290. § – Vesztegetés, kivéve a KR és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket
10.2. Btk. 291. § – Vesztegetés elfogadása, kivéve a KR és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket
10.3. Btk. 296. § – Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, kivéve a KR és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket
10.4. Btk. 298. § – Befolyás vásárlása, ha azt nem hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy vonatkozásában követik el, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket
10.5. Btk. 299. § – Befolyással üzérkedés, ha azt nem hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy vonatkozásában követik el, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket”

2. melléklet a 21/2018. (VI. 29.) BM rendelethez


1. Az R3. 2. melléklet 10. pontja a következő 10.2. alponttal egészül ki:
„10.2. Btk. 289. § – Nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény”

2. Az R3. 2. melléklet 11. pontja helyébe a következő pont lép:
„11. Btk. XXVII. fejezet – a korrupciós bűncselekmények
11.1. Btk. 290. § (2) bekezdés – Vesztegetés bűntette, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követi el, amennyiben annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
11.2. Btk. 290. § (3) bekezdés – Vesztegetés bűntette, ha az elkövető az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, amennyiben annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
11.3. Btk. 290. § (4) bekezdés – Vesztegetés bűntette, ha az elkövető az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő cselekményeket külföldi gazdálkodó részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, amennyiben annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
11.4. Btk. 291. § (1)–(4) bekezdés – Vesztegetés elfogadásának bűntette, amennyiben annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
11.5. Btk. 296. § (1)–(2) bekezdés – Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűntette, amennyiben annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja”

3. melléklet a 21/2018. (VI. 29.) BM rendelethez


Az R3. 3. melléklet 7. pontja helyébe a következő pont lép:
„7. Btk. XXVII. Fejezet – A korrupciós bűncselekmények
7.1. Btk. 290. § – Vesztegetés bűntette, kivéve a KR hatáskörébe tartozó eseteket
7.2. Btk. 291. § – Vesztegetés elfogadása bűntette, kivéve a KR hatáskörébe tartozó eseteket
7.3. Btk. 298. § (1) és (1a) bekezdés – Befolyás vásárlása bűntette, ha azt nem hivatalos személy vonatkozásában követik el
7.4. Btk. 299. § (1)–(2) és (4) bekezdés – Befolyással üzérkedés bűntette, ha azt nem hivatalos személy vonatkozásában követik el”

4. melléklet a 21/2018. (VI. 29.) BM rendelethez


1. Az R4. 8. melléklet III. pont 3. alpontja helyébe a következő pont lép:
„3. bűnügyi terület
3.1. előkészítő eljárások szakszerűsége és színvonala
3.2. nyomozás eredményessége, a felderítési és vizsgálati tevékenység eredményessége összességében
3.3. kiemelt bűncselekmények (közterületi kiemelt, élet és testi épség elleni, gazdasági és vagyon elleni) nyomozásának, valamint a felderítési és vizsgálati tevékenység eredményessége
3.4. a nyomozás szakszerűségének és időszerűségének színvonala
3.5. nyomozásszervezés és -vezetés színvonala
3.6. halaszthatatlan eljárási cselekmények – így különösen a forró nyomon üldözés és a helyszíni szemlék –, valamint a helyszíni bűnügyi tevékenység irányításának színvonala
3.7. bűnügyi technikai tevékenység színvonala
3.8. bűnmegelőzési tevékenység színvonala
3.9. a titkosan együttműködő személyekkel összefüggő szakmai tevékenységek eredménye
3.10. a titkos információgyűjtő tevékenység eredményessége
3.11. a titkos információgyűjtés során beszerzett adatok és információk, valamint az ahhoz kapcsolódó elemző-értékelő tevékenység hasznosulása
3.12. a gazdaságvédelmi tevékenység szakszerűsége
3.13. a bűnügyi szakirányítási tevékenység színvonala
3.14. a leplezett eszközök alkalmazásának eredményessége”

2. Az R4. 8. melléklet IV. és V. pontja helyébe a következő pontok lépnek:
„IV. A Terrorelhárítási Központ szakmai tevékenységét értékelő teljesítménymutatók
1. felderítési terület
1.1. a titkosan együttműködő személyekkel összefüggő szakmai tevékenységek eredményessége
1.2. titkos információgyűjtő tevékenység eredményessége
1.3. külső engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának eredményessége
1.4. a szervezeten belüli, társszolgálati, közigazgatási, partnerszolgálati koordináció és együttműködés szintje
1.5. az előkészítő eljárások szakszerűsége és színvonala
2. műveleti terület
2.1. túsztárgyalók bevonását igénylő feladatok eredményessége
2.2. társszervektől érkező felkérések végrehajtásának eredményessége
2.3. a Terrorelhárítási Központ Felderítési Igazgatóságtól érkező felkérések végrehajtásának eredményessége
2.4. a Terrorelhárítási Központ Személyvédelmi Igazgatóságtól érkező felkérések végrehajtásának eredményessége
3. személyvédelmi terület
3.1. személybiztosítások színvonala
3.2. lakásbiztosítások színvonala
3.3. helyszínbiztosítások színvonala
3.4. kijelölt létesítmények őrzésével és a védett személy biztosításával kapcsolatos rendkívüli események során alkalmazott igazoltatások, intézkedések jogszerűsége és szakszerűsége
4. operatív-technikai terület
4.1. a szakmai igazgatóságok által megrendelt és elvégzett operatív munka eredményessége
4.2. a kiépített technikai és informatikai rendszerek működtetésének színvonala
4.3. informatikai és híradástechnikai szolgáltatások színvonala
5. ügyeleti és objektumvédelmi terület
5.1. a szolgálati helyen végrehajtott személy- és gépjármű-beléptetések szakszerűsége, biztonsági szintje, valamint a gépjárművek érkeztetése, indítása, és a szállítási feladatok végrehajtásának eredményessége
5.2. a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeinek az ügyelet által történő riasztása hatékonysága, szakszerűsége

V. A Nemzeti Védelmi Szolgálat szakmai tevékenységét értékelő teljesítménymutatók
1. a végrehajtott kifogástalan életvitel ellenőrzések szakszerűsége és színvonala
2. a végrehajtott megbízhatósági vizsgálatok szakszerűsége és színvonala
3. a társszervekkel és partnerszolgálatokkal történő együttműködés eredményessége, hasznosulása
4. a keletkezett információk operatív értéke, hasznosulása
5. a külső engedélyköteles eszköz-alkalmazás szakmai eredményessége
6. a külső engedélyhez nem kötött eszköz-alkalmazás szakmai eredményessége
7. a titkos információgyűjtések szakszerűsége és színvonala
8. az előkészítő eljárások szakszerűsége és színvonala”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. július 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére