22/2018. (IX. 27.) ITM rendelet
a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet módosításáról1
2018.10.27.
1. § A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) „Minőségügyi rendszer” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
Műszaki-biztonsági irányítási rendszer
4. § (1) A Bt. 24. § (1) bekezdése szerinti engedélyes a szállítóvezeték tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére, karbantartására, valamint elbontására vagy felhagyására műszaki-biztonsági irányítási rendszert dolgoz ki, vezet be és működtet.
(2) Ha a szénhidrogén-szállítási tevékenységgel kapcsolatos feladatok elvégzésére az engedélyes írásban megbízást ad arra jogosult más vállalkozónak, akkor az a megbízást az engedélyes jóváhagyott műszaki-biztonsági irányítási rendszerének alkalmazásával, annak megfelelően teljesíti.”
„(2) E rendeletnek a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet módosításáról szóló 22/2018. (IX. 27.) ITM rendelettel módosított rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
1. melléklet a 22/2018. (IX. 27.) ITM rendelethez
„6.1. A szállítóvezeték és a tartozékát képező létesítmények és azok környezetének védelmére, valamint a szállítóvezeték zavartalan üzemeltetésére (ellenőrzésére, karbantartására, javítására és üzemzavar-elhárítására) minimálisan a következő táblázatok szerinti biztonsági övezetet kell biztosítani. Amennyiben a vezeték nyomvonala vagy a vezeték tartozékát képező létesítmény tartós emberi tartózkodásra szolgáló építmények, és 50 millió forint értéket meghaladó létesítmények (a továbbiakban: nagy értékű létesítmények) 100 m távolságán belül helyezkedik el, abban az esetben a táblázatokban megadottnál nagyobb méretű biztonsági övezet is meghatározható az üzemeltető kérésére.
1. táblázat: Atmoszférikus állapotban stabil folyadék esetén:
|
|
|
A |
B |
|
|
1. |
Vezeték névleges átmérője (DN) |
A biztonsági övezet mértéke a tervezési tényező (f0) függvényében méterben |
|
|
2. |
|
f0 ≤0,77 |
f0 ≤0,67 |
f0 ≤0,59 |
f0 ≤0,5 |
|
|
3. |
100–200 |
12 |
10 |
8 |
5 |
|
|
4. |
250–450 |
14 |
12 |
10 |
5 |
|
|
5. |
500–700 |
18 |
14 |
12 |
6 |
|
|
6. |
800– |
22 |
18 |
14 |
7 |
2. táblázat: Atmoszférikusan nem stabil folyadék és gáz esetén:
|
|
|
A |
B |
C |
|
|
1. |
Vezeték névleges átmérője
(DN) |
Üzemi nyomás
(MOP) |
A biztonsági övezet mértéke a tervezési tényező (f0) függvényében
méterben |
|
|
2. |
|
bar |
f0 ≤0,72 |
f0 ≤0,59 |
f0 ≤0,5 |
|
|
3. |
50–200 |
<40
≤ 100 |
8
10 |
6
8 |
5
5 |
|
|
4. |
250–450 |
<40
≤ 100 |
10
12 |
8
10 |
5
5 |
|
|
5. |
500–700 |
<40
≤ 100 |
12
18 |
10
15 |
10
10 |
|
|
6. |
800–900 |
<40
≤ 100 |
15
21 |
12
15 |
10
10 |
|
|
7. |
1000 felett |
<40
≤ 100 |
18
24 |
15
20 |
10
10 |
3. táblázat: A vezeték tartozékait képező létesítmények, fáklya esetén:
|
|
|
A |
B |
|
|
|
Létesítmények |
A biztonsági övezet mértéke méterben |
|
|
1. |
Csomópontok, átadó-, mérőállomások |
10 m |
|
|
2. |
Szakaszoló tolózárállomások, csőgörény indító-, fogadó-, váltó állomások |
10 m |
|
|
3. |
Szivattyúállomások, kompresszorállomások |
20 m |
6.1.1. 100 bart meghaladó maximális üzemi nyomású vezetékek esetében a <40–≤100 barra megadott biztonsági övezet mértékek alkalmazhatók, de a tényleges nyomvonalvezetés ismeretében, kockázatvizsgálat alapján kell meghatározni a biztonsági övezet méretének vagy a tervezési tényező változtatásnak a mértékét, különös figyelemmel a tartós emberi tartózkodásra szolgáló építmények és nagy értékű létesítmények 100 m távolságán belüli nyomvonal esetében.
6.2. A biztonsági övezet szélességét a szállítóvezeték mindkét oldalán, a szállítóvezeték tengelyének talajfelszíni vetületétől merőleges irányban, a talajszinten kell mérni. A vezeték tartozékait képező állomások esetén a biztonsági övezetet az állomási befoglaló zóna2 határától kell mérni. Az állomások villamos tápkábelének biztonsági övezete a kábel nyomvonalára merőlegesen mért 1-1 m távolságban lévő függőleges síkokig terjed.”
2. Az R. Melléklet I. Fejezet 6. pont 6.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a fejezet a következő 6.6. és 6.7. alponttal egészül ki. „6.5. A szállítóvezetékek lefúvatására szolgáló fáklya biztonsági övezetének nagysága megegyezik az adott fáklya hőhatásövezetének méretével. A fáklya hőhatásövezetének méretét a szállítóvezeték üzemeltetője az elégetni kívánt maximális földgázhozam alapulvételével, számításokkal határozza meg. A számításokat az üzemeltetési dokumentációkhoz csatolni kell. Az üzemeltetőnek megfelelő mennyiségkorlátozó eszközökkel biztosítania kell, hogy csak a maximális méretezési hozamnál kevesebb földgáz legyen elégethető.
6.6. A létesítmények technológiai egységeit úgy kell elhelyezni, hogy a robbanásveszélyes zóna (zóna2) határa a létesítmény kerítésén túl nem nyúlhat. Meglévő létesítmények hatósági építési engedélyhez kötött felújítását, átalakítását, korszerűsítését úgy kell elvégezni, hogy az átalakítással érintett egységek robbanásveszélyes zóna (zóna2) határa a létesítmény kerítésén ne nyúljon túl. Szükség esetén a kerítés vonalát módosítani kell.
6.7. A létesítmények biztonsági övezetét úgy kell kijelölni, hogy a felszíni technológiai egységeket olyan derékszögű négyszögbe kell foglalni, amelynek oldalain nem nyúlhat túl egyetlen állomási elem zóna2 határa sem. A biztonsági övezet határvonalát ennek a befoglaló derékszögű négyszögnek az oldalaitól kell mérni.”
„1.3.1. Keresztezésnél vizsgálni kell a két létesítmény egymásra hatását. A keresztezést úgy kell kialakítani, hogy a keresztezett szakaszon a szállítóvezeték és a műtárgy egymásra hatása ne eredményezzen olyan terhelést, ami a műtárgy vagy a szállítóvezeték károsodását, törését okozhatja. A veszélytelen egymásra hatást vagy az egymásra nem hatást számítással, vagy mérésekkel és kockázatelemzéssel kell igazolni.”
„1.3.4. Folyók keresztezésénél a csővezetéket a vonatkozó vízügyi jogszabályok figyelembevételével úgy kell elhelyezni, hogy felső alkotója a szabályozási fenékszint alatt legalább 1,5 méterrel legyen. Hajózható folyók esetében a szállítóvezetékkel való keresztezést irányított vízszintes-fúrási technológiára vagy más feltárást nem igénylő kivitelezési technológiára (pl. microtunneling, Directpipe) kell tervezni és kivitelezni úgy, hogy a csővezeték felső alkotóját legalább a szabályozási fenékszint alatt 2,5 m-re kell elhelyezni.”
„1.3.8. Villamos légvezeték keresztezések:
A 120 kV és attól nagyobb feszültségű légvezeték tartó oszlopok a szállító vezeték biztonsági övezetén kívül helyezhetők el, az egyéb követelmények (fokozott biztonság, érintésvédelmi követelmények) betartása mellett.
A 120 kV alatti légvezeték tartó oszlopok a szállító vezeték tengelyétől legalább 10 m távolságra helyezhetők el, az egyéb követelmények (fokozott biztonság, érintésvédelmi követelmények) betartása mellett.
1.3.9. Villamos légvezeték párhuzamos vezetése:
A 120 kV és attól nagyobb feszültségű légvezeték tartó oszlopok a szállító vezeték biztonsági övezetén kívül helyezhetők el, az egyéb követelmények (fokozott biztonság, érintésvédelmi követelmények) betartása mellett.
A 120 kV alatti légvezeték tartó oszlopok a szállító vezeték tengelyétől legalább 10 m távolságra helyezhetők el, az egyéb követelmények (fokozott biztonság, érintésvédelmi követelmények) betartása mellett.
1.3.10. Egyéb légvezetékek keresztezése:
A tartóoszlopok legalább 10 m távolságra kerülhetnek elhelyezésre a szállító vezeték tengelyétől.
1.3.11. Egyéb légvezetékek párhuzamos vezetése:
Az előző pontokban meghatározottakon túl egyéb légvezetékek a szállító vezeték biztonsági övezetén kívül helyezhetők el.
1.3.12. Toronyszerű építmények (antennák, szélerőművek) elhelyezése:
A szállító vezeték biztonsági övezet határától számított legalább egyszeres dőlés távolsággal helyezhetők el.”
„4.1. A tervezési nyomás (DP = design pressure) nem lehet kisebb, mint a várható maximális üzemi nyomás (MOP = maximum operating pressure).”
7. Az R. Melléklet III. Fejezet 4. pont 4.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4.3. Az árvízvédelmi töltést a kezelőjének hozzájárulásával – irányított vízszintes fúrással – a töltés védelmi funkciójának megőrzésével, alulról is lehet keresztezni,”
8. Az R. Melléklet III. Fejezet 4. pont 4.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4.6. Védőcső nélküli út-, vasútkeresztezéseknél átsajtolás, irányított vízszintes fúrás esetén áthúzás után a szigetelést méréssel vizsgálni kell. A szigetelés minősítését egyenáramú szétterjedési ellenállásméréssel kell elvégezni. Megfelelő a szigetelés állapota, amennyiben a behúzást, átsajtolást követően mért szétterjedési ellenállás értéke egy négyzetméter felületre számítva minimum 10 MOhm.”
9. Az R. Melléklet III. Fejezet 6. pont 6.1.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6.1.3. A hegesztési tevékenység irányítására és ellenőrzésére az üzemeltetőnek hegesztési felügyeletet kell létrehozni és működtetni. A hegesztési felügyelet jogkörét, feladatkörét a műszaki-biztonsági irányítási rendszerben kell szabályozni.”
„2.3. A 2.2. alpont szerinti utasítás olyan részletességű legyen, amely biztosítja, hogy az utasításban foglaltak a Szabályzat előírásainak betartásával elvégezhetők.”
a) II. Fejezet 2. pont 2.3. alpontjában az „a robbanásveszélyes zónán kívül” szövegrész helyébe az „az állomási vagy tárolótéri robbanásveszélyes zónán (zóna2) kívül” szöveg, b) II. Fejezet 6. pont 6.2. alpontjában az „az üzemzavar” szövegrész helyébe az „a nem normál üzemmenet” szöveg, c) III. Fejezet 4. pont 4.5. alpontjában az „átfúrással szabad” szövegrész helyébe a „fúrással kell” szöveg, d) III. Fejezet 7. pont 7.1. alpontjában az „az erre feljogosított független szervezettel” szövegrész helyébe az „a kivitelezőtől független szervezettel vagy független szakértővel” szöveg, e) V. Fejezet 2. pont 2.2. alpontjában a „havária elhárítási utasításokat” szövegrész helyébe a „havária (vészhelyzet) elhárítási utasításokat, beleértve a készenléti szolgálat működésének utasítását is” szöveg
