29/2018. (VI. 21.) ORFK utasítás
29/2018. (VI. 21.) ORFK utasítás
a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról szóló 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás módosításáról1
2018.07.01.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról szóló 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás módosítására kiadom az alábbi utasítást:
1. A büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról szóló 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 2. pont b)–d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az utasítás alkalmazásában)
„b) helyszín: mindazon hely, terület, amely a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben illetve a tényállás tisztázása, valamint a bizonyítás szempontjából relevanciával bírhat;
c) szemle: olyan bizonyítási cselekmény, amelynek végrehajtása során a büntetőeljárásról szóló törvény által meghatározott eljárási szabályok betartása és garanciák érvényesítése mellett megfigyelik, rögzítik a helyszín, személy és tárgy vonatkozásában talált állapotot, helyzetet, körülményeket, felkutatják és olyan módon rögzítik az objektumokat, nyomokat, anyagmaradványokat, egyéb elváltozásokat, valamint mindezek összefüggéseit, hogy a szemle eredménye bizonyításra alkalmas adatokat nyújtson az eljárás számára;
d) helyszínelő egység: szemle lefolytatása céljából létrehozott speciális szervezeti elem, amely a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: KR NNI) Bűnügyi Technikai Főosztály, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságoknál a technikai osztály, a rendőrkapitányságoknál pedig a technikai osztály, alosztály vagy csoport;”
2. Az Utasítás 2. pont i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az utasítás alkalmazásában)
„i) dokumentáció: mindazoknak az eszközöknek és módszereknek az összessége, amelyek alkalmasak arra, hogy a megfelelő részletességgel, objektíven, azonosítható módon rögzítsék a helyszínen tapasztalt körülményeket és a bizonyítási eszközök felkutatásának, rögzítésének folyamatát, módját így különösen a szemlejegyzőkönyv, a képfelvétel, a hangfelvétel, a kép- és hangfelvétel, a speciális eszköz által biztosított vizsgálati dokumentáció, a helyszínvázlat, a helyszínrajz.”
3. Az Utasítás 5/A–5/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/A. Kiemelt jelentőségű vagy speciális technikai felszereltséget igénylő ügyekben az országos rendőrfőkapitány egyedi utasítása alapján a KR helyszínelő egysége közreműködhet és bűnügyi technikai tevékenységet végezhet más területi vagy helyi nyomozó hatóság által folytatott eljárási cselekmény helyszínén is.
5/B. A KR-en belül létrehozott helyszínelő egység – a területi szerv vezetőjének vagy helyettesének megkeresésére – bűnügyi technikai tevékenységet végezhet a területi vagy helyi szervnél folyamatban lévő büntető ügyben végzett eljárási cselekmény során is.”
4. Az Utasítás 6/C–6/D. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/C. A szemlebizottságban bűnügyi technikusként a KR, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok esetében kizárólag segédtechnikus, technikus, technikus tiszt, főtechnikus, kiemelt főtechnikus beosztásba kinevezett személy vagy ezek vezetője működhet közre. A rendőrkapitányságok esetében a szemlebizottságban bűnügyi technikusként segédtechnikus, technikus, technikus tiszt, főtechnikus, kiemelt főtechnikus beosztásba kinevezett személy vagy ezek vezetője részvétele biztosíthatóságának hiányában kivételesen bűnügyi technikusi szaktanfolyammal rendelkező más személy járhat el.
6/D. A rendőrkapitányságon segédtechnikus, technikus, technikus tiszt, főtechnikus, kiemelt főtechnikus beosztásba kinevezett személy feladatellátása során az érintett által munkaköri leírása alapján a bűnügyi szolgálati ág feladatrendszeréhez kapcsolódó más tevékenységek végzése mellett a bűnügyi technikusi feladatok ellátásának elsődlegességét kell biztosítani.”
5. Az Utasítás 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. A bizottságvezető felelősséggel tartozik a szemle ideje alatt adott utasításai jogszerűségéért és szakszerűségéért.”
6. Az Utasítás 9. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizottságvezető jogosult:)
„d) a szemle befejezéséről dönteni.”
7. Az Utasítás 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. A bizottságvezető az alkalmazandó eljárások, módszerek, eszközök kiválasztásával kapcsolatos döntést megelőzően – szükség esetén – kikéri a helyszínen jelen lévő szakértő, szaktanácsadó véleményét.”
8. Az Utasítás 13. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bűnügyi technikus a szemle során a bizottságvezető alárendeltségében, annak utasításai alapján, vele együttműködve hajtja végre feladatait, ennek során köteles:)
„h) közreműködni a szemlejegyzőkönyv, valamint az annak mellékletét képező helyszínvázlat, helyszínrajz és a képfelvételek, hangfelvételek, kép- és hangfelvételek, speciális eszköz által biztosított vizsgálati dokumentáció elkészítésében;”
9. Az Utasítás 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. A krimináltechnikai nyomkutatási és nyomrögzítési eljárást, a megfelelő nyomkutatási sorrend alkalmazását, valamint a csomagolás során alkalmazott helyes módszert, eszközöket – a bizottságvezető ezzel ellentétes utasításának hiányában – a bűnügyi technikus választja meg, amelynek jogszerű, szakszerű és eredményes alkalmazásáért felelősséggel tartozik.”
10. Az Utasítás 18. pont i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyszínt a Szolgálati Szabályzatban foglaltak alapján kell biztosítani, ennek keretében a helyszínt biztosító rendőr köteles különösen:)
„i) a helyszínbiztosító jelentés mellékletét képező – a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben elérhető – helyszínbiztosító munkalapot szakszerűen kitölteni, amely a szemlebizottság tagjainak adatain kívül tartalmazza a helyszín biztosításának megkezdését követően a helyszínre belépő és a helyszínről távozó személyek adatait.”
11. Az Utasítás 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. Ha a szemle megtartása – az előzményi és a helyszíni adatok alapján – indokolatlan, a helyszínen intézkedő rendőr a tapasztalatairól és a megállapításairól rendőri jelentést készít.”
12. Az Utasítás 22–24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. A szemle során a szemle valamennyi résztvevője köteles betartani a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat és egyéni védőeszközt használni.
23. A bizottságvezető a körülmények ismeretében meghatározza a szemle lefolytatásának menetét azzal, hogy a szemlebizottság a bűncselekmény során keletkezett objektumok, elváltozások, rögzített nyomok, anyagmaradványok jelölésére köteles – arab számok használatával – kriminalisztikai jelöléseket alkalmazni.
24. A helyszín állapotát – a nyomok, az anyagmaradványok felkutatását és rögzítését megelőzően – utólag rekonstruálható módon, részletesen dokumentálni kell.”
13. Az Utasítás 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. A szemle során rögzíteni kell a szemle tárgyának a megtalálás időpontja szerinti helyzetét és állapotát, továbbá vizsgálni kell az érintett területre való behatolás, az érintett területen történő mozgás, valamint az érintett területről történő távozás szempontjából releváns helyeket, így különösen a nyílászárók, a zárszerkezetek, a biztonságtechnikai eszközök megtalálás időpontja szerinti helyzetét, állapotát, az azokon keletkezett elváltozásokat, nyomokat, anyagmaradványokat.”
14. Az Utasítás 29–30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. A bizottságvezető utasítása alapján a szemle során a nyomok és anyagmaradványok felkutatására és rögzítésére alkalmazott egyes fizikai és kémiai vagy fizikai-kémiai eljárások meghatározó stádiumait képfelvételen dokumentálni kell.
30. A szemle során rögzített nyomokat, anyagmaradványokat egyedileg megjelölve, hitelesítve kell csomagolni olyan módon, hogy a csomagolást roncsolásmentesen ne lehessen felnyitni, majd a csomagoláson szabályosan kitöltött bűnjelcímkét vagy a bűnjelcímkével megegyező tartalmú öntapadós zárócímkét kell elhelyezni. A hitelesített bűnjelekről képfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt is kell készíteni.”
15. Az Utasítás 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. A bizottságvezető indokolt esetben köteles a szemlével érintett területet kiterjeszteni a bűncselekmény létrejöttével kapcsolatos nyomok, elváltozások, releváns adatok és információk beszerzése érdekében.”
16. Az Utasítás 5/A. alcímének címe helyébe a következő cím lép:
„5/A. A bűnügyi helyszínelő tevékenység feletti szakmai irányítás”
17. Az Utasítás 36/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. A szemlebizottság vezetői feladatokat ellátók tevékenysége felett – a Rendőrség bűnügyi tevékenységének szakmai irányításáról szóló ORFK utasításban (a továbbiakban: ORFK utasítás) foglaltak szerint – az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztály gyakorol szakirányító tevékenységet.”
18. Az Utasítás 36/C. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/C. A bűnügyi technikai és bűnügyi kutyavezetői feladatot ellátók tevékenysége felett – az ORFK utasításban foglaltak szerint – a KR NNI Bűnügyi Technikai Főosztály gyakorol szakirányító tevékenységet.”
19. Az Utasítás 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. Halottszemlét elsősorban a holttest megtalálási helyén kell foganatosítani, amennyiben az a helyszínen – kegyeleti okból, nem megfelelő időjárási és egyéb körülmények fennállása vagy a szemlén részt vevők testi épségének veszélyeztetettsége miatt – nem végezhető el, boncteremben kell lefolytatni.”
20. Az Utasítás 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. Az azonosítás érdekében az ismeretlen személyazonosságú holttestről rögzíteni kell:
a) haj- és fanszőrzetmintát;
b) a holttest pontos hosszát;
c) a holttestre vonatkozó minden további – így különösen az Alfonz Személyleírási Rendszer bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos feladatokról szóló 26/2017. (VIII. 25.) ORFK utasítás 3–4. melléklete szerinti – releváns adatot;
d) vizsgálatra alkalmas mintát a genetikai azonosítás érdekében.”
21. Az Utasítás
a) 40. pont a) alpontjában a „feltalálási” szövegrész helyébe a „megtalálási” szöveg;
b) 52. pont c) alpontjában a „helyszíni” szövegrész helyébe a „nem nyilvántartási célú” szöveg;
c) 60. pontjában a „Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálatának” szövegrész helyébe a „Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Tűzszerész Szolgálatának” szöveg;
d) 61. pontjában a „Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálatát” szövegrész helyébe a „Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Tűzszerész Szolgálatát”, az „Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság” szövegrész helyébe a „BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság” szöveg;
e) 66. pont d) alpontjában az „ujjnyom” szövegrész helyébe a „daktiloszkópiai nyom” szöveg
lép.
22. Hatályát veszti az Utasítás
a) 5/C. pontja;
b) 7. pontja;
c) 9. pont b) alpontja;
d) 12. pontja;
e) 13. pont k) alpontja;
f) 16. pontja;
g) 34. pontjában a „csomagolt” és az „a külön jogszabályban meghatározottak szerint” szövegrész;
h) 40. pont b) alpontjában az „ ,illetőleg ezek hiányát” szövegrész;
i) 51. pontja.
23. Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba.
24. Ez az utasítás a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
1
Az utasítás a 24. pont alapján hatályát vesztette 2018. július 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás