8/2018. (III. 29.) FM rendelet

az egyes közvetlen támogatásokat szabályozó földművelésügyi miniszteri rendeletek módosításáról¹

2018.03.30.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában,

a 20. § tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés d) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés g) pontjában

kapott felhatalmazás alapján a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet módosítása

1. § (1) Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet] 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„c) fa- és bokorcsoport: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) meghatározott és feltüntetett, 100 négyzetméternél nagyobb, legfeljebb 5000 négyzetméter, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább 50%-ban fás szárú növényekkel borított terület, amely legalább 20%-ban, gyep felszínborítással is történő érintkezés esetén pedig legalább 50%-ban szántóval van körülvéve,”

(2) Az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„e) kis kiterjedésű tó: a MePAR-ban meghatározott és feltüntetett, 100 négyzetméternél nagyobb, de legfeljebb 5000 négyzetméter nagyságú, szántóval körülvett, mezőgazdaságilag időszakosan sem hasznosított vagy nyílt vízfelülettel és maximum 10 méter széles part menti vegetációval szegélyezett vagy legalább időszakosan vízjárta, de a száraz időszakokban is állandó, a vizes élőhelyekre jellemző növényzettel borított, mélyebb fekvésű terület,”

(3) Az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„h) másodvetés: az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 1. § 13. pontjában meghatározott növénykultúra,”

2. § Az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 5. § (3) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Az 1. számú melléklet 6.1. pontjában foglalt előírások vonatkozásában)

„a) másodvetés hiányában nem megengedett

aa) a tökre oltott dinnye két évig történő termesztése esetén a dinnye termesztése vagy a dinnye két évig történő termesztése esetén a tökre oltott dinnye termesztése, illetve

ab) a kukorica termesztésekor a vetőmagcélú hibridkukorica termesztése vagy vetőmagcélú hibridkukorica termesztésekor a kukorica termesztése;”

3. § Az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet módosítása

4. § Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet [a továbbiakban: 5/2015. (II. 19.) FM rendelet] 13. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatásának feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő)

„f) kérelmezett állatállományát a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától gümőkor-, brucellózis- és leukózismentes tenyészetben tartja.”

5. § Az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés c) pont szerinti bejelentés elmulasztása esetén a Kincstár ötnapos határidővel a hiányzó adatok Termékenyítési Rendszerbe történő bejelentésének pótlására szólítja fel a mezőgazdasági termelőt.”

6. § Az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 13. § (3) bekezdés f) pontja szerinti mentességnek már a támogatási kérelem benyújtásakor fenn kell állnia. Ha a támogatási kérelem benyújtásakor a mentesség nem áll fenn, a mezőgazdasági termelő a támogatási kérelem alapján vis maior kérelem benyújtásával együtt sem jogosult támogatásra.”

3. A mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III. 13.) FM rendelet módosítása

7. § A mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárt tevékenységet, illetve a kizárt mezőgazdasági termelői minőséget a Kincstár kizárólag a 2015. és 2017. év közötti időszakban benyújtott egységes kérelem kapcsán vizsgálja.”

4. A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló
9/2015. (III. 13.) FM rendelet módosítása

8. § A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet [a továbbiakban: 9/2015. (III. 13.) FM rendelet] 1. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„13. szaporítóanyag: vetőmag, palánta, dugvány, tősarj, gumó, hagyma vagy hagymagerezd;”

9. § A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha anyatehéntartás és tejhasznú tehéntartás támogatás igénylése esetén a mezőgazdasági termelő tenyészetére vonatkozóan nem került igazolásra a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fennálló gümőkor-, brucellózis- és leukózismentesség a 11. § (4) bekezdése vagy a 13. § (5) bekezdése alapján, akkor a támogatási kérelem vis maior bejelentés benyújtása esetén is elutasításra kerül.”

10. § (1) A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 11. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Anyatehéntartás támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely)

„c) a kérelmezett állatállományát a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától gümőkor-, brucellózis- és leukózismentes tenyészetben tartja,”

(2) A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 11. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (1) bekezdés d) pont szerinti bejelentés elmulasztása esetén a Kincstár ötnapos határidővel a hiányzó adatok Termékenyítési Rendszerbe történő bejelentésének pótlására szólítja fel a mezőgazdasági termelőt.”

11. § A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 13. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tejhasznú tehéntartás támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely)

„c) a kérelmezett állatállományát a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában gümőkor-, brucellózis- és leukózismentes tenyészetben tartja.”

12. § (1) A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az (5), (5a), (6) és (6a) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a torma- és spárgadugvány, a mentatősarj, valamint a mezeiborsó-szaporítóanyag felhasználásának igazolása esetén.”

(2) A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 14. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Ha a mezőgazdasági termelő az adott támogatás igénybevételéhez szükséges minimális minősített szaporítóanyagnál kisebb mennyiség felhasználását az (5), (5a) és (5b) bekezdés, torma- és spárgadugvány vagy mentatősarj termesztése esetén a 17. § (1) bekezdés c) pontja, mezei borsó termesztése esetén a 20. § (1) bekezdés d) pontja szerint igazolja, akkor az egyéb feltételek teljesülése esetén, az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt terület azon részére állapítható meg támogatás, amelyen az előírt mennyiségű minősített szaporítóanyag felhasználása igazolt.”

13. § A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 2017. évi támogatási kérelemhez kapcsolódóan a (2) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtásának elmulasztása esetén a Kincstár – ötnapos határidő tűzése mellett – felszólítja a mezőgazdasági termelőt azok hiánytalan benyújtására.”

14. § (1) A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 17. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Zöldségnövény termesztés támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely)

„c) torma- és spárgadugvány vagy mentatősarj termesztése esetén a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában a 3. mellékletben meghatározott, hektáronkénti minimális dugvány vagy tősarj felhasználásáról nyilatkozik, és a ténylegesen felhasznált mennyiséget a gazdálkodási napló vonatkozó betétlapjain rögzíti.”

(2) A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ugyanazon minősített szaporítóanyag felhasználása az édeskömény, valamint a vetőmagcélra termesztett vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, petrezselyem, pasztinák, sárgarépa, feketegyökér vagy menta esetében a vetés vagy telepítés évét követő évig, rebarbara esetében a vetés vagy telepítés évét követő hét évig – az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon –, a spárga esetében a vetés vagy telepítés évét követő kilenc évig – az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott módon – igazolható.”

15. § A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

16. § A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 19. § (2) bekezdésében és 19/A. § (2) bekezdésében a „kilencven napon belül” szövegrész helyébe a „hatvan napon belül” szöveg lép.

17. § Hatályát veszti a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 19. § (7) bekezdése és 19/A. § (7) bekezdése.

5. Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet módosítása

18. § (1) Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet [a továbbiakban: 10/2015. (III. 13.) FM rendelet] 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„4. állandó kultúra: az állandó gyepterülettől eltérő, a vetésforgón kívül termesztett növénykultúra, amely öt vagy öt évnél több ideig foglalja el a földterületet, és ismétlődően termést hoz, ideértve a faiskolát, a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt, a fás szárú egyéb ültetvényeket, a spárgát, a Miscanthus nemzetségbe tartozó energianádfajokat, az olasznád- és a szilfiumfajokat mint lágyszárú energianövényeket, valamint a levendula, orvosi zsálya, kerti ruta, mezei cickafark, fehér üröm, kasvirág, évelő édeskömény, kerti kakukkfű, lósóska, szurokfű lágyszárú fajokat;”

(2) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 1. § 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E rendelet alkalmazásában:)

„6. erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv: erdőterülettel közvetlenül határos, támogatható szántóterületen az erdőszéllel párhuzamosan, egybefüggően minimum 30 méter hosszan elhelyezkedő, legalább három, legfeljebb tíz méter széles földterület;

7. fás sáv: legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, minimum három, legfeljebb húsz méter átlagos szélességgel rendelkező, jellemzően sávszerű kiterjedésű földterület, amely

a) a szántóterülettől fizikailag elkülönül,

b) teljes sávszélességében lágy szárú növényzet legfeljebb öt, mesterséges elem legfeljebb két méter hosszan szakítja meg, és

c) a szántóterülettel legalább harminc méter hosszan szomszédos;”

(3) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 1. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„11. konyhakert: olyan, a gazdaság más földterületeitől elkülöníthető terület, amelyen a gazdaság jellemzően saját felhasználására történő termelést folytat, és teljesülnek a mezőgazdasági üzemre vonatkozó jogszabályi előírások és támogatási jogosultsági feltételek;”

(4) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 1. § 24. és 25. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E rendelet alkalmazásában:)

„24. táblaszegély: legalább 50%-ban lágy szárú növényzettel borított, legalább három és legfeljebb húsz méter átlagos szélességgel rendelkező, jellemzően sávszerű kiterjedésű termeléssel nem érintett földterület, amely a szántóterülettől fizikailag elkülönül, azzal közvetlenül, egybefüggően legalább harminc méter hosszan határos, továbbá teljes sávszélességében mesterséges elem legfeljebb két méter hosszan szakítja meg;

25. tájelem: az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet] szerinti védett tájképi elem, valamint a fás sáv;”

(5) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 1. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„27. vízvédelmi sáv: az 50/2008 (IV. 24.) FVM rendelet 2. § m) pontja szerint meghatározott terület;”

(6) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 1. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„32. növényvédő szer: a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelet 2. cikk 1. bekezdésében meghatározott szerek.”

19. § (1) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mezőgazdasági terület abban az esetben támogatható, ha]

„a) a szántóterületen, az állandó gyepterületen vagy az állandó kultúrával fedett területen a tárgyévben mezőgazdasági termelés folyik, vagy ha a szántóterületen, az állandó gyepterületen vagy az állandó kultúrával fedett területen a tárgyévben mezőgazdasági termelés nem folyik – ide nem értve az eseti tisztító kaszálást vagy tisztító legeltetést –, de a gyomok – ideértve a 7. mellékletben meghatározott veszélyes gyomnövényeket, valamint a nádat – és a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények legfeljebb olyan mértékben vannak jelen, hogy nem áll fenn a szántóterület, az állandó gyepterület vagy az állandó kultúrával fedett terület nagymértékű, súlyos lágyszárú vagy fás szárú vagy nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodása,”

(2) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mezőgazdasági terület abban az esetben támogatható, ha]

„c) az állandó gyepterületen és az ideiglenes gyepterületen – amennyiben ott tárgyévben mezőgazdasági termelés nem folyik – a gyepalkotó fűfajok – nem beleértve a nádat – és takarmánynövények túlsúlyban vannak, és nem található a tárgyévet megelőző vegetációs időszakból maradt olyan növedék, amelynek szaporító képletei is elnyíltak.”

20. § A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 5. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A 18., 20., 21., 22. és 23. §-okban meghatározott növényvédőszer-használati tilalom alól kizárólag a 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet 3. § (1) bekezdés i) és j) pontjában meghatározott események mentesíthetik a mezőgazdasági termelőt.”

21. § (1) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terménydiverzifikáció szempontjából a következő növénykultúrák minősülnek különbözőnek:)

„a) a 6. melléklet I. táblázatában felsorolt, különböző nemzetségekbe tartozó növények, kivéve a tönkölybúza (Triticum spelta), amelyet az ugyanazon nemzetségbe tartozó növénykultúráktól különböző növénykultúrának kell tekinteni,”

(2) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a táblaszegély vagy a vízvédelmi sáv az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet 1. § 14. pontja szerinti támogatható terület, akkor az egységes kérelemben a táblaszegélyt vagy a vízvédelmi sávot – a támogatható területre eső rész tekintetében – a szomszédos szántóterület hasznosításával azonos hasznosításúnak vagy parlagon hagyott területként kell bejelenteni, és a terménydiverzifikáció szempontjából is ekként vehető figyelembe.”

(3) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Azokat a területeket, amelyeken vetőmagkeveréket vetnek, a keverékben található egyes növénykultúráktól függetlenül úgy kell tekinteni, hogy az adott területet egyetlen növénykultúra borítja. Több vetőmagkeverék használata esetén, ha a vetőmagkeverékek összetevői legalább egy komponens tekintetében egymástól eltérnek, akkor a vetőmagkeverékeket különböző növénykultúrának kell tekinteni.”

22. § A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 9. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 7. és 8. § szerinti követelmények alól mentesül az a mezőgazdasági termelő,)

„c) akinek a szántóterülete több mint 75%-a

ca) parlagon hagyott terület,

cb) ideiglenes gyepterület,

cc) hüvelyes növénnyel bevetett terület vagy

cd) a ca)–cc) alpontokban meghatározottak kombinációja;”

23. § A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 12. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Ha a mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző évben bejelentett és elismert vis maior esemény miatt nem teljesítette a visszaállítási kötelezettségét, úgy a tárgyévben köteles ennek eleget tenni, továbbá a tárgyévi egységes kérelemben állandó gyepterületként bejelentett földterületei tekintetében további olyan vis maior esemény elismerését nem kezdeményezheti, ami a visszaállítási kötelezettségét érinti.”

24. § (1) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 13. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ökológiai jelentőségű területként a következő földterületek vehetők figyelembe:)

„d) vízvédelmi sáv és táblaszegély;”

(2) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 13. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ökológiai jelentőségű területként a következő földterületek vehetők figyelembe:)

„h) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet és az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján erdősített terület (a továbbiakban: erdősített terület), amely az egységes területalapú támogatás vonatkozásában 2008. évben támogatható területnek minősült;”

(3) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 13. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A MePAR nyilvántartásában fás sávként és táblaszegélyként lehatárolt terület azon része számolható el ökológiai jelentőségű területnek, amely az 5. melléklet szerint meghatározott méretkorlátoknak megfelel.

(4) Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikk (1) bekezdésében foglalt ökológiai jelentőségű terület kötelezettség alapjának meghatározásához a mezőgazdasági termelő által bejelentett szántóterület, valamint az (1) bekezdés c), d), g) és h) pont szerinti bejelentett területet kell figyelembe venni. A g) és h) pont szerinti területet abban az esetben is bele kell számítani az ökológiai jelentőségű terület kijelölésének kötelezettsége alapjául szolgáló területbe, ha azt nem jelentették be ökológiai jelentőségű területként.”

25. § A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Az ökológiai jelentőségű területnek a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelmében bejelentett MePAR-ban támogatható szántóterületen vagy azzal szomszédosan kell elhelyezkednie oly módon, hogy a szomszédos elemek esetében a szántóterület és az ökológiai jelentőségű terület közös határvonala egybefüggően minimum harminc méter hosszú legyen.

(2) A táblaszegély és a folyóvíz, illetve az állóvíz menti vízvédelmi sávok abban az esetben számolhatók el ökológiai jelentőségű területként, ha azok az egységes kérelemben bejelentett szántóterülettel közvetlenül szomszédosan helyezkednek el. Fás sáv esetében az ökológiai jelentőségű terület és a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelmében bejelentett szántóterület között legfeljebb öt méter szélességű, szilárd burkolattal nem fedett egyéb terület lehet.

(3) Ökológiai jelentőségű területnek minősül továbbá az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, az egységes kérelemben bejelentett fás sávnak vagy táblaszegélynek minősülő ökológiai jelentőségű területtel közvetlenül határos fás sáv, táblaszegély és vízvédelmi sáv is, amennyiben azok megfelelnek az 1. § (1) bekezdés 7., 24. és 27. pontjában foglalt paramétereknek. Ebben a tekintetben a fás sáv, táblaszegély és vízvédelmi sáv akkor fogadható el ökológiai jelentőségű területként, amennyiben a tábla irányából teljes egészében, és legalább harminc méter hosszan a táblával szomszédos, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, az egységes kérelemben bejelentett fás sáv vagy táblaszegély mögött helyezkedik el.

(4) Ha a fás sáv, táblaszegély vagy vízvédelmi sáv és az egységes kérelemben bejelentett szántóterület között elhelyezkedő táblaszegély vagy fás sáv az adminisztratív vagy fizikai ellenőrzés eredményeképpen nem számolható el ökológiai jelentőségű területként, abban az esetben a vele közvetlenül a hosszanti oldal mentén határos fás sáv, táblaszegély vagy vízvédelmi sáv sem számolható el.

(5) Az e §-ban meghatározott szomszédossági és határossági viszonyokra az ökológiai jelentőségű területként rendelkezésre állás szempontjából a 2007. évi XVII. törvény 79/B. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvénynek és az erdősített területnek a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelmében bejelentett szántóterületen vagy egyéb más támogatható területen kell elhelyezkednie.”

26. § (1) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az 13. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ökológiai jelentőségű területek azon részei vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek az 5. mellékletben szereplő minimális és maximális határértékeknek. Továbbá a 14. § (2) bekezdése szerint meghatározott, az egységes kérelemben bejelentett fás sávnak vagy táblaszegélynek minősülő ökológiai jelentőségű területtel közvetlenül határos fás sáv, táblaszegély és vízvédelmi sáv is elszámolható az 5. mellékletben az adott elemre megadott maximális elfogadható szélességig.

(3) Fás sávok esetében, ha a fás szárú vegetáció lombkoronája az elszámolni kívánt elem teljes szélességében öt méternél hosszabb szakaszon megszakad, akkor a szakadással elválasztott részeket különállóan, az 1. § 7. pontjában foglaltaknak megfelelően kell ökológiai jelentőségű területként bejelenteni.”

(2) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyes ökológiai jelentőségű területeknek önállóan kell megfelelniük a méretkorlátoknak, azonban a fás sáv, vízvédelmi sáv és táblaszegély egy másik ökológiai jelentőségű terület által teljesen körülvett belső területként nem vehető figyelembe mint ökológiai jelentőségű terület.”

(3) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 16. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8a) Ha a mezőgazdasági termelő az illetékes vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében álló vízvédelmi sávot jelent be ökológiai jelentőségű területként, és az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú melléklet 1. pontja szerinti vízvédelmi előírást bármely parcellája vonatkozásában megszegi, akkor abban az évben számára az adott parcella vonatkozásában csak akkor nem vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként vízvédelmi sáv, ha a Kincstárnak tárgyév június 30-áig birtokába kerül az adott időszakban a vízügyi igazgatósági vagyonkezelésben álló ingatlanok „shape” formátumú adatállománya.”

27. § A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 18–20. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„18. § (1) A parlagon hagyott terület akkor minősül ökológiai jelentőségű területnek, ha annak pihentetési időtartama legalább a tárgyév január 1-jétől augusztus 31-éig tart és a pihentetés időtartama alatt a terület teljes egészén nem használnak növényvédő szert.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az ökológiai jelentőségű területként bejelentett parlagon hagyott területen az (1) bekezdés szerinti pihentetés időtartama alatt nem folytat mezőgazdasági termelést és nem használ növényvédő szert. Amennyiben a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint az adott ökológiai jelentőségű területen a pihentetési időszakban mezőgazdasági termelést folytat vagy növényvédő szert használ, a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű területként.

(3) A mezőgazdasági termelőnek az ökológiai jelentőségű területre vonatkozóan a növényvédőszer-mentes gazdálkodást a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet [a továbbiakban: 9/2015. (III. 13.) FM rendelet] 8. melléklete szerinti gazdálkodási napló GN01, GN06, GN07 betétlapjaival kell igazolnia, és azokat öt évig meg kell őriznie. A betétlapokat a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

(4) Ha a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdésben hivatkozott pihentetési időtartamon kívüli időszakban használ növényvédő szert, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a pihentetés időtartamán kívüli növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését a (3) bekezdésben foglaltakon túl a tárgyév vagy a növényvédőszer-használat évére vonatkozó gazdálkodási napló GN10 betétlapjával igazolja.

(5) Ha az ellenőrzés eredményeképpen megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót nem vagy hiányosan vezette vagy annak adatai alapján nem bizonyítható egyértelműen, hogy betartotta az adott ökológiai jelentőségű terület teljes egészén az (1) bekezdésben előírtakat, abban az esetben a parlagon hagyott terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű területként.

(6) Az öt évnél hosszabb ideig – ökológiai jelentőségű terület céljára – parlagon hagyott területet is szántóterületnek kell tekinteni.

19. § (1) A kis kiterjedésű tó tájelem esetében az ökológiai jelentőségű területként figyelembe vehető terület nagyságába a kis kiterjedésű tó partja mentén fekvő, legfeljebb tíz méter széles vegetációs sáv is beszámítható.

(2) A fás sáv abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha az – a fizikai paraméterei alapján – a hosszabbik határvonalán szomszédos a mezőgazdasági termelő szántóterületével.

(3) A 14. § (1) bekezdésében meghatározott szomszédosság vonatkozásában a védett tájképi elem a szántóterület részeként kerül figyelembevételre.

20. § (1) Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha azon nem használnak sem műtrágyát, sem növényvédő szert.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az ökológiai jelentőségű területként bejelentett rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényen nem használ sem műtrágyát, sem növényvédő szert. Amennyiben a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint az adott ökológiai jelentőségű területen növényvédő szert vagy műtrágyát használ, a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű területként.

(3) Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény ökológiai jelentőségű területre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő köteles a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. melléklete szerinti gazdálkodási napló GN01, GN06, GN07 betétlapjait vezetni és azokat öt évig megőrizni. Az (1) bekezdésben előírt műtrágya- és növényvédőszer-mentességet a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében a gazdálkodási napló adatai alapján jogosult ellenőrizni.

(4) Ha az ellenőrzés eredményeképpen megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót nem vagy hiányosan vezette vagy annak adatai alapján nem bizonyítható egyértelműen, hogy betartotta az adott ökológiai jelentőségű terület teljes egészén az (1) bekezdésben előírtakat, abban az esetben a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű területként.”

28. § (1) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 21. § (1)–(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Magyarország bármely MePAR-ban támogatható területén elhelyezkedő, a 2. mellékletben vagy a (2) bekezdésben meghatározott növényfajokból önállóan vagy azokból készített magkeverékkel vagy a 2. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény és nem nitrogénmegkötő növény keverékével bevetett földterület vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként.

(1a) Az ökológiai jelentőségű területen egynyári növények esetén a vetéstől a betakarításig, évelő növények esetén az igénylés naptári évének azon részében, amely alatt a növény a területen van, nem használnak növényvédő szert, továbbá nem használnak csávázott vetőmagot kivéve, ha

a) az évelő növénnyel bevetett terület a vetést követő évben vagy években kerül elszámolásra ökológiai jelentőségű területként vagy

b) a 2018. január 1-jét megelőzően elvetett növénykultúra 2018-ban vagy azt követően kerül elszámolásra ökológiai jelentőségű területként.

(1b) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell az (1) bekezdés szerinti növényvédőszer-tilalom betartásáról. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint az adott ökológiai jelentőségű területen az (1a) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseten kívül növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot használ, akkor a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű területként.

(2) Az ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett földterületen a mezőgazdasági termelőnek

a) a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékeiben előforduló növények csíraszám arányát;

b) az (5) bekezdésben meghatározott növénycsoportok esetében a növényeknek a termesztési időszak alatti jelenlétét a földterületen és;

c) az ökológiai jelentőségű területen az (1) bekezdés szerinti időszak alatt a növényvédőszer-használati tilalom betartását a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. melléklete szerinti gazdálkodási napló GN01, GN06, GN07, GN19 és amennyiben releváns, a GN17 és GN18 betétlapjaival kell igazolnia, azokat öt évig meg kell őriznie, és a gazdálkodási naplót a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

(2a) Ha az ügyfél nem vagy hiányosan vezeti a gazdálkodási naplót, vagy annak tartalmával nem tudja egyértelműen bizonyítani a nitrogénmegkötő növény 50%-os csíraszám arányának meglétét vagy az (5) bekezdésben leírt termelési időszakok tartását, vagy nem igazolható, hogy az (1) bekezdésben előírt időszak teljes egészében betartotta a nitrogénkötő növényekkel bevetett terület teljes egészén az (1) bekezdésben előírt növényvédő szer és csávázószer mentességi előírást, akkor a földterület nem fogadható el nitrogénmegkötő növényekkel bevetett ökológiai jelentőségű területként.”

(2) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdésben hivatkozott, a vetés időpontját közvetlenül megelőző, illetve a betakarítást, beforgatást követő időszakban, de még tárgyévben használ növényvédő szert, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a vetést megelőző növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését a (2) bekezdés c) pontjában foglaltakon túl a tárgyév vagy a növényvédőszer-használat évére vonatkozó gazdálkodási napló GN10 betétlapjával igazolja.”

(3) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 21. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) A nitrogénmegkötő növényekkel, azok keverékeivel vagy a nitrogénmegkötő növényekkel és nem nitrogénmegkötő növények keverékeivel bevetett ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett területen a minősített szaporítóanyag felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) a minősített szaporítóanyag címkéjének másolatával vagy

b) saját névre szóló érvényes, fajra, fajtára, mennyiségre és a tételazonosítóra vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy

c) a minősítést igazoló bizonyítvány másolatával

kell igazolnia, és a minősített szaporítóanyagot igazoló dokumentumokat öt évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.”

29. § A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) Az ökológiai jelentőségű másodvetés Magyarország bármely MePAR-ban támogatható területén, az 5. mellékletben foglaltak szerint vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként.

(2) Ha az ökológiai jelentőségű másodvetés növényállományának valamely faja nem szerepel a 3. mellékletben, akkor a Kincstár az egységes nemzetközi binominális nómenklatúra, és az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának Kommunikációs elektronikus felületére 2014. október 1-jéig bejelentett növényfaj lista alapján állapítja meg, hogy az adott növényfajjal vagy azokból készített magkeverékkel bevetett földterület figyelembe vehető-e ökológiai jelentőségű területként.

(3) Az ökológiai jelentőségű másodvetésnek a vetéstől számított legalább hatvan napig jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő földterületén, mely időszak alatt tilos növényvédő szert használni, beleértve a csávázott vetőmag használatát.

(4) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell a (3) bekezdés szerinti növényvédőszer-tilalom betartásáról. Amennyiben a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint az adott ökológiai jelentőségű területen a kötelező fenntartási időszak alatt növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot használ, a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű területként.

(5) Az ökológiai jelentőségű másodvetésként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek a 3. melléklet szerinti növényfajok keverékéből álló vetőmagok felhasználását és az ökológiai jelentőségű területen a (3) bekezdés szerinti időszak alatt a növényvédőszer-használati tilalom betartását a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. melléklete szerinti gazdálkodási napló GN01, GN06, GN07, GN19 és amennyiben releváns, a GN17 és GN18 betétlapjaival kell igazolnia, és azokat öt évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

(6) Ha a mezőgazdasági termelő a (3) bekezdésben hivatkozott időszakot közvetlenül megelőző, illetve a kötelező fenntartást követő időszakban, de még tárgyévben használ növényvédő szert, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a vetést megelőző növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor a (3) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését az (5) bekezdésben foglaltakon túl a tárgyév vagy a növényvédőszer-használat évére vonatkozó gazdálkodási napló GN10 betétlapjával igazolja.

(7) Ha az ellenőrzés eredményeképpen megállapítást nyer, hogy a gazdálkodó nem vagy hiányosan vezeti a gazdálkodási naplót, vagy annak tartalmával nem tudja egyértelműen bizonyítani a 3. melléklet szerinti növényfajok keverékének felhasználását, vagy azt, hogy a (3) bekezdésben előírt időszak teljes egészében a másodvetés a területen megtalálható volt, vagy nem tudja bizonyítani, hogy a (3) bekezdésben előírt időszak teljes egészében betartotta az ökológiai jelentőségű másodvetés teljes egészén a (3) bekezdésben előírt növényvédő szer és csávázószer mentességi előírást, akkor a földterület nem fogadható el ökológiai jelentőségű területként.”

30. § (1) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha az erdő közvetlenül határos a támogatható földterülettel, ahol az erdőterületen a lombkorona borítottságának mértéke legalább ötvenszázalékos.”

(2) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 23. §-a a következő (2a)–(2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Mezőgazdasági termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv akkor vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha a sávon az ott termelt növénykultúra vetésétől annak betakarításáig nem használnak növényvédő szert, továbbá nem használnak csávázott vetőmagot kivéve, ha

a) az évelő növénnyel bevetett terület a vetést követő évben vagy években kerül elszámolásra ökológiai jelentőségű területként, vagy

b) a 2018. január 1-jét megelőzően elvetett növénykultúra 2018-ban vagy azt követően kerül elszámolásra ökológiai jelentőségű területként.

(2b) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell az (2a) bekezdés szerinti növényvédőszer-tilalom betartásáról. Amennyiben a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint az adott ökológiai jelentőségű területen a (2a) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseten kívül növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot használ, a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű területként.

(2c) Az ökológiai jelentőségű területnek bejelentett termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávon a (2a) bekezdés szerinti időszak alatt a növényvédőszer-használati tilalom betartását a mezőgazdasági termelőnek a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. melléklete szerinti gazdálkodási napló GN01, GN06 és GN07 betétlapjaival kell igazolnia és azokat öt évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

(2d) Ha a mezőgazdasági termelő a (2a) bekezdésben hivatkozott, a vetés időpontját közvetlenül megelőző, illetve a betakarítást, beforgatást követő időszakban, de még tárgyévben használ növényvédő szert, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a vetést megelőző növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor a (2a) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését a (2c) bekezdésben foglaltakon túl a tárgyév vagy a növényvédőszer-használat évre vonatkozó gazdálkodási napló GN10 betétlapjával igazolja.

(2e) Ha az ellenőrzés eredményeképpen megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót nem vagy hiányosan vezette vagy annak adatai alapján nem bizonyítható egyértelműen, hogy betartotta az adott ökológiai jelentőségű terület teljes egészén a (2a) bekezdésben előírt növényvédő szer és csávázószer mentességi előírást, abban az esetben a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű területként.”

31. § A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 23. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„23. A vízvédelmi sáv és a táblaszegély”

32. § A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett táblaszegélyen mezőgazdasági termelés nem folytatható, azon kizárólag a kultúrállapot fenntartása érdekében végezhető kaszálás, legeltetés, valamint mechanikai gyomirtás.”

33. § A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

34. § A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 5. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

35. § A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet

a) 1. § 10. pontjában az „a Herefélék (Trifolium) és a Lucernafélék (Medicago)” szövegrész helyébe az „a herefélék (Trifolium) és a lucernafélék (Medicago)” szöveg,

b) 1. § 21. pontjában az „az a szántóterület” szövegrész helyébe a „támogatható területen elhelyezkedő szántóterület” szöveg,

c) 5. §-ában az „Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendeletben” szövegrész helyébe az „Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendeletben [a továbbiakban: 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet]” szöveg,

d) 12. § (2) bekezdésében a „meghatározásra kerülő referencia” szövegrész helyébe a „meghatározott” szöveg,

e) 12. § (4) bekezdésében az „állandó gyepterületként vagy állandó legelőként” szövegrész helyébe az „állandó gyepterületként” szöveg,

f) 12. § (7) bekezdésében a „lejárta” szövegrész helyébe a „megvalósítása” szöveg,

g) 15. § (1) bekezdésében a „tájelemek területe” szövegrész helyébe a „tájelemek, vízvédelmi sávok és táblaszegélyek területe” szöveg, a „védett tájképi elem” szövegrész helyébe a „védett tájképi elem, vízvédelmi sáv és táblaszegély” szöveg,

h) a 15. § (2) bekezdésében az „az adott tájelem” szövegrész helyébe az „az adott tájelem, vízvédelmi sáv vagy táblaszegély” szöveg,

i) a 16. § (7) bekezdésében a „tájelem ökológiai jelentőségű területként” szövegrész helyébe a „fás sáv, vízvédelmi sáv, táblaszegély ökológiai jelentőségű területként” szöveg

lép.

36. § Hatályát veszti a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet

a) 1. § 8. pontja,

b) 9. és 25. §-ában az „és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt” szövegrészek,

c) 16. § (6) bekezdése,

d) 8. melléklete.

6. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 71/2015. (XI. 3.) FM rendelet módosítása

37. § A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 71/2015. (XI. 3.) FM rendelet [a továbbiakban: 71/2015. (XI. 3.) FM rendelet] 1. § 10. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:

nem támogatható terület: az a terület, amely nem felel meg a támogatható terület e rendeletben meghatározott fogalmának, továbbá – figyelemmel az 1307/2013/EU rendelet 32. cikk (3) bekezdés második albekezdésében foglaltakra – az elsődlegesen nem mezőgazdasági céllal hasznosított alábbi területek:]

„a) repülőtér leszállópályája és a repülőtér működtetéséhez közvetlenül kapcsolódó kiszolgáló létesítmények területe, ideértve az ezeket körülvevő biztonsági védőövezet határait, valamint a füves kifutópályával rendelkező repülőterek leszállópályáját és annak a rendeltetésszerű használatát biztosító egyéb füves területeket is,”

38. § A 71/2015. (XI. 3.) FM rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Változásvezetési eljárást az ügyfél abban az esetben kérelmezhet, ha

a) a 4. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok a változásvezetési eljárás megindítására irányuló kérelem (a továbbiakban: változásvezetési kérelem) benyújtásának időpontjában fennálló tényleges helyszíni állapottal nem egyeznek meg, és a változásvezetéssel érintett parcella vagy terület a fizikai blokk nem támogatható területére vagy másik fizikai blokkba legalább 3 méterrel úgy nyúlik túl, hogy a túlnyúlással érintett terület nagysága eléri a 0,03 hektárt, és a kérelmezett terület támogatható területnek minősül, vagy

b) a MePAR-ban rögzített táblaszegély, fás sáv, mezőgazdasági termelés alatt álló és termelés nélküli erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv, továbbá védett tájképi elemnek minősülő kis kiterjedésű tó, fa- és bokorcsoport, valamint magányosan álló fa (a továbbiakban együtt: elem) vonatkozásában a MePAR adatai a változásvezetési kérelem benyújtásának időpontjában fennálló tényleges helyszíni állapottal nem egyeznek meg, és az adott elem valós területi nagysága legalább 1 méterrel nyúlik túl a MePAR-ban lehatárolt elem területén, úgy, hogy kiterjedése legalább 0,01 hektáros különbséget mutat a MePAR-ban rögzített állapothoz képest, vagy

c) a MePAR-ban nem rögzített táblaszegély, fás sáv, mezőgazdasági termelés alatt álló és termelés nélküli erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv, továbbá védett tájképi elemnek minősülő kis kiterjedésű tó, fa- és bokorcsoport, valamint magányosan álló fa vonatkozásában a MePAR adatai a változásvezetési kérelem benyújtásának időpontjában fennálló tényleges helyszíni állapottal nem egyeznek meg, és a kérelmezett elem megfelel a 10/2015. (III. 13.) FM rendeletben, illetve az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben meghatározott fogalmaknak.”

39. § A 71/2015. (XI. 3.) FM rendelet 8. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A változásvezetési kérelem érdemi vizsgálata során, szükség esetén a Kincstár a változásvezetési kérelem véleményezése céljából elektronikus úton megkeresi a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a változásvezetési kérelem tárgyában elvégzett vizsgálat adatait tartalmazó véleményét elektronikus úton megküldi a Kincstárnak. A Kincstár a változásvezetési kérelmet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv véleményének figyelembevételével bírálja el.”

40. § A 71/2015. (XI. 3.) FM rendelet

a) 1. § 10. pont c) alpontjában az „az eljárási törvény” szövegrész helyébe az „a Támogatási törvény” szöveg;

b) 1. § 10. pont g) alpontjában a „trágyalerakók” szövegrész helyébe az „állandó trágyalerakók” szöveg;

c) 2. § (5) bekezdésében a „fizikai blokkalapú” szövegrész helyébe a „fizikai blokk-alapú” szöveg;

d) 3. § c) pontjában a „támogatási kérelmek” szövegrész helyébe a „támogatási, valamint kifizetési kérelmek” szöveg;

e) 4. § (3) bekezdésében a „MePAR továbbá” szövegrész helyébe a „MePAR” szöveg;

f) 8. § (3) és (4) bekezdésében az „(1) bekezdés b) pontja szerinti” szövegrészek helyébe a „4. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti” szöveg;

g) 8. § (7) és (8) bekezdésében az „(1) bekezdés b) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „4. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti” szöveg;

h) 8. § (9) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg

lép.

41. § Hatályát veszti a 71/2015. (XI. 3.) FM rendelet 8. § (9) bekezdés a) pont ac) alpontja és 11. § (2) bekezdése.

7. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló
22/2016. (IV. 5.) FM rendelet módosítása

42. § Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet [a továbbiakban: 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet] 1. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„14. KR dokumentum: az ügyfél által ügyfélkapus azonosítással benyújtott vagy az ügyfél elektronikus ügyintézésre szolgáló értesítési tárhelyére (a továbbiakban: értesítési tárhely) továbbított dokumentum tartalmát, valamint az elektronikus benyújtás vagy továbbítás adatait tartalmazó elektronikus dokumentum, amelyet a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az ügyfél értesítési tárhelyére a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren (a továbbiakban: KR) keresztül megküld;”

43. § A 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bejelentett táblát a grafikus azonosításkor – a MePAR rendelet 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat felhasználva – úgy kell megadni, hogy]

„c) a tábla manuálisan megadott grafikus területének nagysága, valamint az adott tábla numerikusan megadott területértéke legfeljebb a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 38. cikk (4) bekezdése szerinti mérési tűréshatárnak megfelelő (a továbbiakban: mérési tűréshatár) mértékben de legfeljebb 0,25 hektár területnagyságban térjen el egymástól. Ha a grafikus adatok shape, illetve EOV koordináta segítségével kerülnek megadásra, akkor a grafikus terület nagysága, valamint az adott tábla numerikusan megadott területértéke nem térhet el egymástól.”

44. § A 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással történő benyújtási kötelezettség az (1) bekezdésben foglaltakon kívül kiterjed az adatváltozás bejelentésére – a hasznosító személyében bekövetkező változás kivételével – a 23. § (4) bekezdés a) pontja, valamint a 23. § (11) és (14) bekezdése szerinti adategyeztetés (a továbbiakban együtt: adategyeztetés), illetve a jogszerű földhasználat vizsgálat során tett nyilatkozat megtételére is.”

45. § A 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet 11. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a meghatalmazott mellett az ügyfél is rendelkezik saját ügyfélkapuval, akkor a meghatalmazott által ügyfélkapus azonosítással benyújtott meghatalmazást, illetve annak módosítását vagy megszüntetését a meghatalmazó az ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen jóváhagyhatja. A meghatalmazó által jóváhagyott elektronikus meghatalmazást vagy megszüntetést papír alapon nem kell benyújtani. A meghatalmazás időbeli hatályának kezdete vagy visszavonás esetén a meghatalmazás időbeli hatályának vége a meghatalmazó által történt elektronikus jóváhagyás beérkezésének időpontja vagy a meghatalmazáson megjelölt időpont, amely nem lehet korábbi, mint a meghatalmazás ügyfélkapus azonosítással történő benyújtásának időpontja. Ha a meghatalmazó általi elektronikus jóváhagyás nem történik meg, akkor a kinyomtatott és aláírt meghatalmazást postai úton vagy személyesen is be kell nyújtani a lakóhely vagy székhely szerint illetékes kormányhivatal részére a (4) bekezdésben foglaltak szerint.”

46. § A 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jogszerű földhasználat igazolására felszólító végzés a 809/2014/EU rendelet 3. cikk (2) bekezdése alapján ellenőrzésről történő értesítésnek minősül.”

47. § (1) A 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a túligénylés nem haladja meg a referenciaterület méretének mérési tűréshatárral számolt területét, akkor a Kincstár a túligénylés arányában a referenciaterület méretéig csökkenti a referenciaterületen belüli támogatási igénylésekben megjelölt területeket.”

(2) A 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet 23. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A (11) bekezdés szerinti felhívás – e rendelet vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (2) bekezdése szerinti meg nem felelésről való értesítésnek minősül. Ha a helyesbítés során a táblaterület pontosítása az eredeti igényléshez képest csökkentéssel jár, vagy a kérelem visszavonásra kerül, akkor a szankció mértéke az eredetileg igényelt táblaterület vonatkozásában elvégzett adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés eredménye alapján kerül megállapításra. Az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés az érintett táblák igényelt numerikus és grafikusan megadott adatain alapul.”

(3) A 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet 23. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az adategyeztetés során az ügyfél által csökkentett területet jogosulatlanul igényelt területként kell figyelembe venni.”

48. § A 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az előzetes ellenőrzés, valamint az adategyeztetés vonatkozásában kötelező az elektronikus kapcsolattartás.”

49. § A 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet

a) 1. § 22. pont f) alpontjában a „terület mérete” szövegrész helyébe az „igényelhető terület” szöveg,

b) 6. § (1) bekezdésében a „10/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. § (4)–(7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „10/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. § (5)–(7b) bekezdésében” szöveg,

c) 10. § (1) és (5) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, valamint 23. § (11) bekezdésében az „ügyfélkapun keresztül” szövegrész helyébe az „ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen keresztül” szöveg,

d) 11. § (1) bekezdésében és 12. § (1) bekezdésében a „saját ügyfélkapuját használja” szövegrész helyébe a „saját ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületet használja” szöveg,

e) 11. § (4), (5) és (8) bekezdésében, valamint a 12. § (3) bekezdésében a „saját ügyfélkapuján keresztül” szövegrész helyébe a „saját ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen keresztül” szöveg,

f) 11. § (3) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,

g) 12. § (3) bekezdésében a „rendelkezik ügyfélkapu-hozzáféréssel” szövegrész helyébe a „rendelkezik saját ügyfélkapus azonosítással elérhető értesítési tárhellyel” szöveg,

h) 15. § (1) bekezdésében az „ügyfélkapus értesítési tárhelyére” szövegrész helyébe az „értesítési tárhelyére” szöveg,

i) 23. § (11) bekezdésében a „minimum 30%” szövegrészek helyébe a „minimum 15%” szöveg

lép.

50. § Hatályát veszti a 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet

a) 8. §-a,

b) 11. § (10) bekezdése,

c) 26. § (2) bekezdése,

d) 27. § (3) és (5) bekezdése.

8. Záró rendelkezés

51. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 8/2018. (III. 29.) FM rendelethez

Az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú melléklet 4.1.2 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Minimális talajborításra vonatkozó előírások:

Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után,)

„4.1.2 a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, továbbá a nitrátérzékeny területeken előforduló tavaszi vetésű kultúrák esetében szeptember 1-től elvégezhetőek szintvonalakkal párhuzamosan a talajelőkészítő munkákkal, tekintve hogy e területeken a trágya kijuttatása és bedolgozása csak október 31-ig engedélyezett, vagy”

2. melléklet a 8/2018. (III. 29.) FM rendelethez

1. A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. mellékletének címe helyébe a következő cím lép:

„A zöldségnövények jegyzéke, valamint minimális hektáronkénti vetőmag, palánta, hagyma, tősarj és dugvány értékei”

2. A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat F:1 mezőjében a „Minimum dugvány vagy magonc db/hektár” szövegrész helyébe a „Minimum dugvány, tősarj vagy magonc db/hektár” szöveg lép.

3. melléklet a 8/2018. (III. 29.) FM rendelethez

A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. melléklete a következő 32. ponttal egészül ki:

„32. Meliorációs retek (Raphanus sativus var. longipinnatus)”

4. melléklet a 8/2018. (III. 29.) FM rendelethez

„5. melléklet a 10/2015. (III. 13.) FM rendelethez

Az ökológiai jelentőségű területek esetén alkalmazott átváltási és súlyozási tényezők

	A	B	C	D	E	F	G	H
	Ökológiai jelentőségű terület megnevezése	Elhelyezkedés	Egységes kérelemben történő megjelenítés módja	Ökológiai jelentőségű terület típusa	Átváltási tényező	Súlyozási tényező	Minimális méret (szélesség vagy kiterjedés)	Maximálisan elfogadható méret (szélesség vagy kiterjedés)
1.	1. Parlagon hagyott terület	szántón	poligon	nem lineáris	nincs	1	nincs	nincs
2.	2. Terasz	szántón	vonal	lineáris	2 m	1	nincs	nincs
3.	3. Tájelem
4.	3.1. Fás sáv	szomszédos	poligon	lineáris	nincs	2	3 m	10
5.	3.2. Magányosan álló fa	szántón	pont	nem lineáris	20 m²	1,5	nincs	nincs
6.	3.3. Fa- és bokorcsoport	szántón	poligon	nem lineáris	nincs	1,5	0,01 ha	0,5 ha
7.	3.4. Kis kiterjedésű tó	szántón	poligon	nem lineáris	nincs	1,5	0,01 ha	0,5 ha
8.	3.5. Kunhalom	szántón	poligon	nem lineáris	nincs	1	nincs	nincs
9.	3.6. Gémeskút	szántón	pont	nem lineáris	25 m²	1	nincs	nincs
10.	4. Vízvédelmi sáv (folyóvíz)	szomszédos	poligon	lineáris	nincs	1,5	1 m	5 m
11.	5. Vízvédelmi sáv (tó)	szomszédos	poligon	lineáris	nincs	1,5	1 m	20 m
12.	6. Táblaszegély	szomszédos	poligon	lineáris	nincs	1,5	3 m	20 m
13.	7. Agrár-erdészeti terület	szántón	poligon	nem lineáris	nincs	1	nincs	nincs
14.	8. Erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv (termeléssel)	szántón	poligon	lineáris	nincs	0,3	3 m	10 m
15.	9. Erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv (termelés nélkül)	szántón	poligon	lineáris	nincs	1,5	3m	10 m
16.	10. Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény	szántón vagy szántón kívül	poligon	nem lineáris	nincs	0,5	nincs	nincs
17.	11. Erdősített terület	szántón vagy szántón kívül	poligon	nem lineáris	nincs	1	nincs	nincs
18.	12. Ökológiai jelentőségű másodvetés	szántón	poligon	nem lineáris	nincs	0,3	nincs	nincs
19.	13. Nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület	szántón	poligon	nem lineáris	nincs	1	nincs	nincs

”

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. március 31. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek