231/2019. (X. 4.) Korm. rendelet

1. § (1) A bejegyzett egyház, a nyilvántartásba vett egyház, a vallási egyesület (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szervezet), ezek belső egyházi jogi személye és a vallási egyesület jogi személyiségű szervezeti egységének nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet az 1. mellékletben meghatározott adattartalommal rendszeresített űrlapon kell a Fővárosi Törvényszékhez (a továbbiakban: bíróság) benyújtani.

(2) A kérelem benyújtására rendszeresített adatlapot elektronikusan, vagy – amennyiben a szervezet nem jogi képviselővel jár el, vagy nem közhasznú jogállású – papír alapon is be lehet nyújtani.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) az (1) bekezdésben nem szereplő kérelmek előterjesztésére mind papíralapú, mind elektronikus nyomtatványt rendszeresít, amit a bíróságok központi internetes honlapján (e § alkalmazásában a továbbiakban: honlap) tesz közzé.

(4) A honlapon fel kell tüntetni a nyomtatványok közzétételének időpontját, és azt, hogy a közzététel időpontjától a nyomtatvány alkalmazása kötelező. Az OBH a honlapon szereplő tájékoztatásokat úgy alakítja ki, hogy egyértelműen kitűnjön belőlük, hogy a nyomtatvány igénybevétele kötelező. A nyomtatványt el kell látni az egyes kérelmek joghatásaira és késedelmes előterjesztésük jogkövetkezményeire, valamint a kitöltés módjára vonatkozó tájékoztatással. A papíralapú nyomtatvány adattartalma megegyezik az elektronikus űrlap adattartalmával.

2. § (1) A kérelemhez csatolni kell

(2) Ha több kérelmező vagy a kérelmező – jogi képviselőnek nem minősülő – megbízottja a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a kérelemhez csatolni kell valamennyi kérelmező nyilatkozatának másolatát arról, hogy

3. § A vallási egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelme a 2. §-ban foglalt iratokon túl az alábbi dokumentumokat tartalmazza:

4. § (1) A nyilvántartásba vett egyházzá és a bejegyzett egyházzá minősítés iránti kérelemhez az általános rendelkezésekben előírtakon túl csatolni szükséges:

(2) A bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház bejegyzése iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell az arról szóló nyilatkozatot, hogy

5. § A nyilvántartásba vett egyház, valamint a bejegyzett egyház belső egyházi jogi személyének, a vallási egyesület jogi személyiségű szervezeti egysége nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 2. §-ban foglaltakon túl csatolni szükséges:

6. § (1) A 2. melléklet szerinti adattartalommal rendszeresített űrlapon kell benyújtani a szervezet változásbejegyzési eljárás iránti kérelmét. A kérelem benyújtására rendszeresített adatlapot elektronikusan vagy – amennyiben a szervezet nem jogi képviselővel jár el, vagy nem közhasznú jogállású – papír alapon is be lehet nyújtani.

(2) A változásbejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat módosítását, illetőleg minden olyan iratot, mely hitelesen tanúsítja a nyilvántartásban szereplő adat megváltozásának alapjául szolgáló körülményeket.

7. § A nyilvántartásból való törlés iránti kérelmet – ha a szervezet jogutód nélküli megszűnését határozta el – a 3. melléklet szerinti adattartalommal kell a bírósághoz benyújtani. A kérelem benyújtására rendszeresített adatlapot elektronikusan vagy – amennyiben a szervezet nem jogi képviselővel jár el, vagy nem közhasznú jogállású – papír alapon is be lehet nyújtani.

8. § (1) A vallási egyesület jogi személyiségű szervezeti egységének, a nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház belső egyházi jogi személyének a nyilvántartásból való törlése a 6. § szerinti változásbejegyzési kérelem benyújtásával kérhető.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

(3) Ha a szervezeti egység, illetve a belső egyházi jogi személy jogi személyisége is megszűnik, csatolni kell a kérelemhez a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:33. § (2) bekezdése szerinti közlemény szövegét is. A közlemény közzétételére a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 18/A. §-a irányadó.

9. § Vallási egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a nyilvántartásból való törlést megelőzően az Ectv. szerinti végelszámolást, kényszer-végelszámolást vagy egyszerűsített törlési eljárást kell lefolytatni, a törvényben meghatározott esetekben és módon.

10. § A vallási közösségek egyesülésére és szétválására vallási egyesület esetében az Ectv., a nyilvántartásba vett és a bejegyzett egyház esetében a Ptk.-nak a jogi személy átalakulására, egyesülésére, szétválására vonatkozó szabályait, valamint az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A hitelezői felhívás közzétételére a Cnytv. 18/A. §-a irányadó.

11. § (1) A bevett egyház nyilvántartásba vétele hivatalból indul. A bevett egyház belső egyházi jogi személye nyilvántartásba vétele az Ehtv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott képviselője kérelmére indul.

(2) A kérelmet az e rendeletben meghatározott módon írásban lehet az egyházi kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszternél (a továbbiakban: miniszter) előterjeszteni.

12. § (1) Az eljárásban a bevett egyház az ügyfelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapján megillető jogok gyakorlására jogosult, és az ügyfelet terhelő kötelezettségek teljesítésére köteles. A miniszter gondoskodik arról, hogy az eljárásban az Ákr. alapelvei érvényesüljenek.

(2) Az eljárás során felmerült költségeket a miniszter előlegezi és viseli.

(3) Az eljárásban papíralapú a kapcsolattartás.

(4) A miniszter legfeljebb negyvenöt napos határidővel, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett legfeljebb két alkalommal hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.

(5) A nyilvántartás-vezetési eljárások során hozott döntést a hatóság írásban közli.

13. § A bevett egyházak és belső egyházi jogi személyeik nyilvántartásba bejegyzett adatai a Miniszterelnökség honlapján (a továbbiakban: honlapon) ingyenesen és bárki számára korlátozásmentesen hozzáférhetőek, és a bevett egyház neve, nyilvántartási száma szerint kereshetőek.

14. § Az Ehtv. 14/C. § (2) bekezdése szerinti, a bíróságtól kapott határozatok alapján a bevett egyházakon kívüli jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek adatai (elnevezés, cím, képviselő neve) a honlapon ingyenesen bárki számára korlátozásmentesen hozzáférhetőek.

15. § (1) A bevett egyház nyilvántartásba vételére irányuló eljárás ügyintézési határideje a miniszter (2) bekezdés szerinti felhívásának megtételével indul.

(2) A bevett egyháznak a miniszter felhívására a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül a miniszternek az e célra rendszeresített és a honlapon közzétett nyomtatványon írásban kell kérnie a nyilvántartásba vételéhez szükséges adatok bejegyzését.

(3) A kérelem tartalmazza a bevett egyház

(4) A kérelemhez csatolni kell a bevett egyház

(5) A (4) bekezdés szerinti dokumentumokat nem kell benyújtani, ha a bevett egyház belső szabálya alapján az a bevett egyház tekintetében nem értelmezhető.

(6) A bevett egyház a nyilvántartásba vétel során kilencjegyű nyilvántartási számot kap, amelyben az első öt jegy a nyilvántartásba vétel sorszámát jelenti, amelyhez perjellel a nyilvántartásba vétel éve kapcsolódik.

16. § (1) A bevett egyház belső egyházi jogi személye nyilvántartásba vétele a bevett egyház egészének, legfőbb szervének képviselője vagy közvetlen felettes szervének képviselője kezdeményezésére az e célra rendszeresített és a honlapon közzétett nyomtatványon benyújtott írásbeli kérelemmel indul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem

(3) A kérelemhez csatolni kell

(4) A bevett egyház belső egyházi jogi személye a bevett egyház nyilvántartási száma alatt, alszámként feltüntetve kap nyilvántartási számot, amelynek első öt jegyét a bevett egyháznyilvántartásba vételi sorszáma képezi, amelyhez perjellel a bevett egyház nyilvántartásba vételének éve, kötőjellel a bevett egyház belső egyházi jogi személye háromjegyű nyilvántartási sorszáma kapcsolódik.

17. § (1) A bevett egyház és belső egyházi jogi személye nyilvántartásba vett adatainak módosítása az Ehtv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személy írásbeli kérelme alapján indul.

(2) A változás átvezetésére vonatkozó kérelem,

(3) Amennyiben a bevett egyház vagy belső egyházi jogi személye képviselője változik, akkor a változás átvezetésére vonatkozó kérelemhez csatolni kell az új képviselő aláírásmintáját tartalmazó okirat hiteles másolatát.

(4) A változás átvezetésére vonatkozó kérelemhez az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumokat kell csatolni.

(5) A változás átvezetésére vonatkozó kérelemhez nem kell csatolni azokat a dokumentumokat, amelyeket a nyilvántartásba vételi eljárásban benyújtottak, és amelyek a kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosulnak.

18. § (1) A létesítő okirat módosítása esetén a változás átvezetésére vonatkozó kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.

(2) Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton az Ehtv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személy igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű létesítő okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot.

19. § Ha a változás átvezetésére vonatkozó kérelem olyan adatot érint, amelyre vonatkozóan változás bejelentési eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezésekor kezdődik az újabb változás bejelentési eljárás ügyintézési határideje.

20. § (1) A bevett egyház és belső egyházi jogi személye nyilvántartásban szereplő adatairól a miniszter által e célra rendszeresített nyomtatványon lehet kivonatot igényelni.

(2) A kivonat tartalmazza

(3) A kivonatot a miniszter a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal állítja ki.

(4) Ha a miniszter a kivonat kiállítását követően megállapítja, hogy a kivonat tartalma valótlan, a kivonatot az Ákr. kijavításra, kiegészítésre, visszavonásra vagy módosításra vonatkozó szabályai szerint kijavítja, kiegészíti, visszavonja vagy módosítja.

21. § (1) Ha a bevett egyház legfőbb szerve a bevett egyház feloszlásáról határoz, az erről szóló döntés meghozatalát követően nyilvántartásból való törlés iránti kérelmet nyújt be a miniszternek az e célra rendszeresített nyomtatványon.

(2) A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez a bevett egyház csatolja

22. § A bevett egyház jogutódlással való megszűnésének nyilvántartásban történő átvezetésére e rendelet 17–18. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a változás átvezetésére vonatkozó kérelemben meg kell jelölni a jogutódlás Ehtv. 28. § (2) bekezdésében meghatározott módját is.

23. § (1) Ha a bevett egyház

(2) Ha a bevett egyház ilyen jogállásának bármely okból történő elvesztését követően az Ehtv. alapján egyéb jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségként működik tovább, a miniszter e tényről és az ezzel összefüggő körülményekről a bevett egyházon kívüli jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek nyilvántartásba vételére kizárólagosan illetékes bíróságot értesíti.

24. § A bevett egyház adatainak nyilvántartásból való törlését oly módon kell végrehajtani, hogy azok a nyilvántartásból továbbra is megállapíthatóak legyenek.

25. § A belső egyházi jogi személy nyilvántartásból való törlésére a 21. §-t, a 22. §-t és a 24. §-t kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

26. § A bevett egyház nyilvántartásból való törlése esetén a miniszter a bevett egyház belső egyházi jogi személyét is törli a nyilvántartásból.

27. § (1) A központi költségvetésről szóló törvénynek a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások előirányzat alá besorolt egyházi céltámogatásként meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatból egyházi jogi személy számára nyújtott költségvetési támogatásra (a továbbiakban: egyházi céltámogatás), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 66–70. §-át, 72. § (2) bekezdését, 75. § (3) bekezdését, 90. §-át és 93. §-át nem kell alkalmazni.

(2) Az egyházi céltámogatásokat támogatói okirattal adják át.

28. § (1)² Egyházi céltámogatásként kell tervezni

(2)⁷

(3)⁸

(3a)⁹

(3b)¹⁰

(4)¹¹

28/A. §¹² (1) A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást a levéltárat, könyvtárat, muzeális intézményt és más gyűjteményt közvetlenül vagy belső egyházi jogi személyei által fenntartó bevett egyházak között a 4. mellékletben meghatározott arányban kell felosztani. Az Ehtv. 9/D. § (5) bekezdése vagy 9/F. § (1) bekezdése szerint, a Kormánnyal kötött, a gyűjtemények vagy a közművelődési intézmények támogatására is kiterjedő megállapodással (a továbbiakban: egyedi megállapodás) rendelkező nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház részére a támogatást az egyedi megállapodásban foglaltak szerint kell biztosítani.

(2) A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást négy egyenlő részletben, negyedévenként, minden negyedév második hónapjának 15. napjáig, az első negyedévben március 31-éig támogatási előlegként kell kifizetni.

(3) A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatással a kedvezményezett a 6. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal elkészített beszámolójában számol el.

28/B. §¹³ (1) A 28. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti támogatásra a bevett egyház az általa közvetlenül vagy belső egyházi jogi személyei által szervezett fakultatív hittanoktatás támogatásához a fakultatív hittanoktatásban részt vevő tanulók és csoportok száma alapján az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 7. § (2) bekezdése szerint jogosult. A támogatás mértékét a bevett egyház adatszolgáltatása alapján úgy kell meghatározni, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a 28. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti fakultatív hittanoktatás támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 50%-át a fakultatív hittancsoportok száma, 50%-át a fakultatív hittanoktatásban részt vevők száma szerint kell felosztani, azzal, hogy egy csoport minimális létszáma a csoportszámalapú támogatás kiszámítása szempontjából átlagosan nem lehet kevesebb, mint hét fő. A bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház által végzett fakultatív hittanoktatás támogatásáról az Ehtv. 9/D. § (5) bekezdése vagy az Ehtv. 9/F. § (1) bekezdése szerinti, a Kormánnyal kötött megállapodás rendelkezik.

(2) A 28. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti támogatásra a bevett egyház az általa közvetlenül vagy belső egyházi jogi személyei által szervezett fakultatív hittanoktatás támogatásához a fakultatív hittanoktatásban részt vevő tanulók és csoportok száma alapján az Eftv. 7. § (2) bekezdése szerint jogosult. A támogatás mértékét a bevett egyház adatszolgáltatása alapján úgy kell meghatározni, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a 28. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti fakultatív hittanoktatás támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 50%-át a fakultatív hittancsoportok száma, 50%-át a fakultatív hittanoktatásban részt vevők száma szerint kell felosztani, azzal, hogy egy csoport minimális létszáma a csoportszámalapú támogatás kiszámítása szempontjából átlagosan nem lehet kevesebb, mint hét fő. A bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház által végzett fakultatív hittanoktatás támogatásáról az Ehtv. 9/D. § (5) bekezdése vagy az Ehtv. 9/F. § (1) bekezdése szerinti, a Kormánnyal kötött megállapodás rendelkezik.

(3) A 28. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatást az egyházi jogi személy a fakultatív hittanoktatással összefüggő bérre, járulékra, díjazásra és a fakultatív hittanoktatással összefüggésben felmerülő dologi kiadásaira (különösen kis értékű eszközbeszerzésre, anyagköltségre, igénybe vett szolgáltatásokra) fordíthatja.

(4) A 28. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást a tanév rendjéhez igazodóan

(5) A támogatást

(6) A 28. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatáshoz kapcsolódó beszámolót a kedvezményezett a 6. melléklet 2. pontja szerinti adattartalommal teszi meg.

28/C. §¹⁴ (1) A 28. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatást az 5. mellékletben meghatározottak szerint kell felosztani.

(2) A 28. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatást negyedévente négy egyenlő részletben, minden negyedév második hónapjának 15-éig, az első negyedévben legkésőbb március 31-éig támogatási előlegként kell kifizetni.

(3) A 28. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti támogatás legalább 50%-át a teljes egészében lezárt zsidó temetők, a nem a zsidó hitközségek tulajdonában álló lezárt zsidó temetők és a használatban lévő zsidó temetők fejlesztésére kell fordítani.

(4) A 28. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti támogatás legalább 50%-át a magyarországi vidéki és a külhoni, magyar közösséggel rendelkező zsidó egyházközségek ingatlanjaival kapcsolatos fejlesztésére kell fordítani.

(5) A 28. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatással

28/D. §¹⁵ (1) A 28. § (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatást – a tárgyév február 28-áig benyújtott kérelem alapján – a támogatás éve június 30-áig támogatási előlegként kell kifizetni.

(2) A 28. § (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatást a külhoni egyházi jogi személy vagy egyházi szervezet, illetve a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye (1) bekezdés szerinti kérelme alapján egyedi döntés alapján kell biztosítani.

(3) A 28. § (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatást

(4) A kedvezményezett a 28. § (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatás vonatkozásában

(5) A beszámolóban foglaltak alátámasztására a támogató mintavételszerűen a támogatásban részesülő egyházi személyek részére történő kifizetésekhez kapcsolódó dokumentumok benyújtását is előírhatja.

28/E. §¹⁶ (1) A 28. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatást – a tárgyév február 28-áig benyújtott kérelem alapján – a támogatás éve április 30-áig támogatási előlegként kell kifizetni.

(2) A 28. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás a kórházlelkészi szolgálat teljesítésében részt vevő, kórházlelkészek bérére, járulékára, díjazására és a kórházlelkészi tevékenységgel összefüggésben felmerülő dologi kiadásaira (különösen kis értékű eszközbeszerzésre, anyagköltségre, igénybe vett szolgáltatásokra), valamint – legfeljebb a támogatás 25%-áig – a kórházakban hitéleti tevékenység folytatására szolgáló helyiség kialakítására és felújítására fordítható. A támogatott tevékenység megvalósításába a kedvezményezett közreműködőt bevonhat.

(3) A 28. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás a bevett egyház (1) bekezdés szerinti kérelme alapján egyedi döntés alapján biztosítható.

(4) A 28. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatással kapcsolatos kérelmet a 6. melléklet 10. pontja szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(5) A kedvezményezett a 28. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás vonatkozásában a 6. melléklet 11. pontja szerinti adattartalommal elkészített beszámolójával számol el.

(6) A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról elsősorban a beszámoló alapján kell meggyőződni. A beszámolóban foglaltak alátámasztására a támogató mintavételszerűen a beszámoló által érintett időszakban felmerült, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli és egyéb bizonylatok benyújtását is előírhatja.

28/F. §¹⁷ (1) A 28. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatást – a tárgyév február 28-áig benyújtott kérelem alapján – a támogatás éve április 30-ig támogatási előlegként kell kifizetni.

(2) A 28. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatás a külhoni és diaszpórában élő magyarság identitása, valamint kultúrája megőrzésére és fejlesztésére irányuló, hitéleti, közösségszervezési, szemléletformáló, illetve tradíciómegtartó és -ápoló tevékenységre fordítható.

(3) A 28. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatás a bevett egyház (1) bekezdés szerinti kérelme alapján egyedi döntés alapján kell biztosítható.

(4) A 28. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatással kapcsolatos kérelmet a 6. melléklet 12. pontja szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(5) A kedvezményezett a külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatása vonatkozásában a 6. melléklet 13. pontja szerinti adattartalommal elkészített beszámolóval számol el.

(6) A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról elsősorban a beszámoló alapján kell meggyőződni. A beszámolóban foglaltak alátámasztására a támogató mintavételszerűen a beszámoló által érintett időszakban felmerült, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli és egyéb bizonylatok benyújtását is előírhatja.

28/G. §¹⁸ (1) A kedvezményezett a 28. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti a támogatás összegével a támogatással érintett évet követő év február 28-áig számol el.

(2) A miniszter a 28. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti a támogatásokkal kapcsolatos, a 6. melléklet szerinti beszámoló, adatszolgáltatás, kérelem formanyomtatványát a kormányzati honlapon közzéteszi.

29. § Az egyházi jogi személy a 28. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti támogatás felhasználásáról a jogszabályok keretei között és a megállapodásokban foglaltak szerint, a belső szabályában meghatározott módon önállóan dönt, a támogatás céljának megfelelően.

30. § (1) A központi költségvetésről szóló törvénynek a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások előirányzat alá besorolt, nem egyházi céltámogatásként meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatból egyházi jogi személy számára nyújtott költségvetési támogatásra – ha a támogatói okirat, támogatási szerződés másként nem rendelkezik – az Ávr. 70. §-át, 71. § (1) bekezdését és 86. §-át nem kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdést az Eftv. 3. §-a és 4. §-a szerinti költségvetési támogatásra nem lehet alkalmazni.

(3)¹⁹

(4)²⁰ A bevett egyház és belső egyházi jogi személye számára a központi költségvetésről szóló törvénynek a köznevelésért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből a hit- és erkölcstanoktatás hat főt meg nem haladó csoportja után nyújtott költségvetési támogatásra az Ávr. 93. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(5)²¹ Az (1) bekezdés szerinti támogatás esetén, amennyiben a támogató az Áht. 50/A. §-a szerinti biztosíték kikötésétől az Ávr. 84. § (1) bekezdése alapján nem tekint el, úgy az Ávr. 85. §-ától eltérően a fenntartási időszakra biztosítékként kizárólag a kedvezményezett – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata írható elő, a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt.

31. § (1) Az Ávr. 69. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően az egyedi támogatásra vonatkozó támogatási kérelemnek kiemelt előirányzati bontásban meghatározott költségtervet kell tartalmaznia. A részletes költségterv benyújtása a támogatási jogviszony létrehozásának feltétele.

(2) Ha a kedvezményezett több alkalommal nyújt be támogatási kérelmet ugyanahhoz a támogatóhoz, és az Ávr. 75. § (3) bekezdésében meghatározott okiratokban foglalt adatok nem változtak, az okiratokat a legkorábban benyújtott támogatási kérelemhez kell csatolni, a további kérelmekben pedig nyilatkozni arról, hogy az okiratokban adatváltozás nem történt.

(3) Az e rendelet alapján támogatási kérelmet benyújtó kedvezményezettnek, amennyiben önerőt nem írnak elő, az Ávr. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot nem kell megtennie.

(4) A (2) bekezdés szerinti esetben az Ávr. 75. § (5) bekezdésétől eltérően elegendő, ha a kedvezményezett arról nyilatkozik, hogy az Ávr. 75. § (2) és (3) bekezdése szerinti dokumentumban megjelölt adatban változás nem következett be. A nyilatkozat aláírásának dátuma nem lehet régebbi, mint a támogatási igény benyújtásától számított 30 nap.

(5) Amennyiben az e rendelet alapján támogatási kérelmet benyújtók szerepelnek az Ehtv. 16. §-ában, vagy 18. § (1) bekezdésében meghatározott, a miniszter által vezetett nyilvántartásban, nem kötelesek benyújtani az Ávr. 75. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumot, feltéve, hogy az adatokban nem történt változás.

(6) Az e rendelet alapján biztosított költségvetési támogatások esetében – az Ávr. 70. § (3) bekezdésétől eltérően – az eljárás során hiánypótlásra több alkalommal is lehetőség van.

32. § (1) A bevett egyház a honvédelmi szervezeten, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézményen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezet) belüli csoportos és egyéni vallásgyakorlás, valamint lelki gondozás biztosítása érdekében végezhet tábori lelkészi szolgálatot. A tábori lelkészi szolgálat működése a katonai tevékenységet, a kiképzés rendjét nem zavarhatja.

(2) A tábori lelkészi szolgálat igénybevétele vagy annak mellőzése a Magyar Honvédség személyi állománya és a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos (a továbbiakban együtt: személyi állomány) kizárólagos joga. A tábori lelkészi szolgálat igénybevétele vagy az attól való tartózkodás miatt megkülönböztetés a személyi állománnyal szemben nem alkalmazható.

(3) A tábori lelkész és a honvédelmi szervezet vezetője a honvédelmi szervezet és a tábori lelkészi szolgálat feladatainak zavartalan megvalósítása érdekében együttműködik.

(4) A honvédelmi szervezet vezetője a hitéleti tevékenységre vonatkozó döntést nem hozhat, a működésre vonatkozó intézkedést – a szolgálati renddel történő összhang biztosításának kivételével – nem tehet.

(5) A honvédelmi szervezet vezetője és a tábori lelkészi szolgálat tagjai kötelesek elősegíteni, hogy a vallási közösségek vallásgyakorlási és lelkigondozási jogosultsága a személyi állomány igényei szerint érvényesüljön.

33. § (1) A tábori lelkészi szolgálat a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, a bevett egyházakkal erre vonatkozóan kötött megállapodásokban foglaltak alapján működő egységes szervezet, amely három, egymással azonos jogállású szolgálati ágra tagozódik.

(2) A szolgálati ágakat a bevett egyházak vezetik.

(3) A szolgálati ág a bevett egyház belső szabálya szerint eljárni jogosult egyházi elöljáró egyetértésével, a honvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi a tevékenységét.

(4) A tábori lelkészi szolgálat felállításának és működésének költségei a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetét az igénybevétel szerint terhelik.

34. § A tábori lelkészi szolgálat főbb feladata

35. § (1) Tábori lelkész az a lelkész lehet, aki rendelkezik egyházi (felekezeti) elöljárója ajánlásával, és a kisegítő tábori lelkész kivételével megfelel a katonákra vonatkozó jogszabályokban előírt életkori, egészségügyi alkalmassági, végzettségi és egyéb követelményeknek.

(2) A tábori lelkészi szolgálat állományába tartoznak a tényleges katonai szolgálatot teljesítő tábori lelkészek. A tábori lelkészi szolgálat tényleges katonai szolgálatot teljesítő tagja a Magyar Honvédség rendfokozatai állományviszony-csoportjainak megfelelően a Magyar Honvédség tisztje és tábornoka.

(3) A tábori lelkészi szolgálatnál kisegítő tábori lelkészek is működhetnek. A kisegítő tábori lelkész a helyi egyházközség, hitközség lelkésze, aki felkérésre a helyőrségekben állomásozó katonai szervezetek lelkipásztori feladatait látja el. A kisegítő tábori lelkész e tevékenységéért díjazásban részesíthető.

(4) A tábori lelkész, a tábori püspök és a vezető tábori rabbi kinevezése és alkalmazása a bevett egyházzal kötött megállapodásban foglaltak szerint történik.

(5) A tábori lelkész lelkészi tevékenysége kizárólag a bevett egyház vagy belső egyházi jogi személye irányítása, felügyelete alatt áll.

36. § (1) A tábori lelkészi szolgálat állományába tartozó hivatásos lelkészek számát úgy kell megállapítani, hogy békében a Magyar Honvédség minden ezer katonájára egy tábori lelkész jusson. Háborúban minden dandárhoz és minden ezredhez tisztként legalább egy lelkészt kell biztosítani.

(2) A tábori lelkész munkáját ökumenikus szellemben, a felekezeti önállóság tiszteletben tartásával végzi.

(3) A tábori lelkész a háború áldozatairól szóló Genfi Egyezménynek megfelelően harcba nem vethető személy, akit minden körülmény között kíméletben és védelemben kell részesíteni.

(4) A tábori lelkész köteles betartani a rendfokozatára, a beosztására, valamint a katonai szervezet működési rendjére vonatkozó szabályokat. Ezek megsértése esetén a katonákra vonatkozó hatályos jogszabályok szerint felelősségre vonható.

37. § Ezen alcím alkalmazásában

38. § (1) A kórházlelkészi szolgálat feladata a közösségi és egyéni vallásgyakorlás biztosítása, a szentségek kiszolgáltatása, szentmise, istentisztelet, imaóra tartása, a betegek egyéni lelki gondozása és egyéb egyházi szolgálat elvégzése.

(2) A kórházlelkészi szolgálat igénybevétele önkéntes.

(3) Ezen alcím vonatkozásában a kórházi lelkigondozóra is a kórházlelkészre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

39. § A kórházlelkészi szolgálat ellátása érdekében az azt végző jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint a kórház együttműködik.

40. § (1) A kórházlelkészi szolgálatot a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség vagy belső egyházi jogi személy szervezi, irányítja és felügyeli.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség a 37. § 4. pontjában foglalt jogviszonyok létesítésével, vagy önkéntes segítők bevonásával gondoskodik a kórházlelkészi szolgálat ellátásáról.

41. § (1) A kórház az Ehtv. 9. § (2) bekezdésében foglalt feltételek figyelembevételével gondoskodik a vallási szertartáshoz szükséges vallási kellékek kivételével a kórházlelkészi szolgálat ellátásához szükséges feltételek biztosításáról, így különösen

(2) A kórház vezetője a kórházlelkészi szolgálat zavartalan működése érdekében együttműködik a szolgálatot végző jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséggel, egyházi jogi személlyel és a szolgálatot ellátó személyekkel. A kórházlelkészi szolgálat működéséről a kórház a dolgozóit tájékoztatja.

(3) A kórház vezetője a hitéleti tevékenységre, a kórházlelkészi szolgálat ellátására vonatkozó, az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túlmenő intézkedést nem tehet.

42. § A kórházlelkészi szolgálat ellátásához a Kormány az Ehtv. 9. § (2) bekezdésében foglalt feltételek figyelembevételével vagy külön megállapodás alapján, az éves költségvetési törvényben meghatározott forrás felhasználását biztosítja, a hivatkozott törvényhelyben meghatározott feltételeknek megfelelő, jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek számára. A támogatás részletes szabályait az egyházi költségvetési céltámogatások folyósításáról és elszámolásáról szóló rendelet határozza meg.

43. § (1) A kórházlelkész és az önkéntes segítő tevékenységét egyháza belső szabályai szerint, más vallási közösségek önállóságának, a betegek lelkiismereti szabadságának tiszteletben tartásával végzi. Tevékenysége kizárólag egyházi irányítás és felügyelet alatt áll.

(2) A kórházlelkész és az önkéntes segítő számára a kórház területére való belépést és annak betegellátást végző egységeiben való tartózkodást látogatási időn kívül is biztosítani kell. A kivételes sürgősséget igénylő eseteket kivéve, a kórházlelkész és az önkéntes segítő tevékenységét a betegellátás rendjéhez igazodva végzi.

(3) Kivételes sürgősséget igénylő esetben a kórházlelkész belépését napszaktól függetlenül biztosítja a kórház.

44. § Az Ehtv. 9/C. § (1) bekezdése, 9/D. § (5) bekezdése, valamint 9/F. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötése iránti kérelmet a miniszterhez kell benyújtani. A miniszter a megállapodás megkötése előtt beszerzi az érintett miniszter és az államháztartásért, valamint az igazságügyért felelős miniszter álláspontját. A megállapodás csak a Kormány egyetértése esetén lép hatályba.

45. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 27–31. §, valamint a 4. és 5. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 48. § (2) bekezdése 2019. december 31-én lép hatályba.

46. § E rendelet rendelkezéseit – a 47. §-ban meghatározott kivétellel – a hatálybalépése előtt benyújtott kérelemre indult vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház nyilvántartásba vételére, valamint a változásbejegyzésre és törlésre irányuló eljárásokban is alkalmazni kell.

47. § E rendelet 11–19. §-át csak az e rendelet hatálybalépését követően indult eljárások esetében kell alkalmazni.

48. §²³ E rendeletnek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény végrehajtásáról szóló 231/2019. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 516/2022. (XII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 28. § (1) bekezdés d) pontját, 30. § (4) bekezdését, valamint megállapított 28. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontját és c) pontját, 28/A–28/G. §-át, 30. § (5) bekezdését és 6. mellékletét a Módr. hatálybalépését²⁴ követően nyújtott támogatások vonatkozásában kell alkalmazni.