3/2019. (II. 11.) EMMI rendelet
3/2019. (II. 11.) EMMI rendelet
a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet és a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet módosításáról1
2019.02.19.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosítása
1. § A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet] 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tanárképzésben tanári szakképzettség a tanárképzés rendszeréről, szakosodási rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdésében meghatározott szakképzettségi elemek követelményeinek teljesítésével szerezhető]
„c) a művészet képzési terület szerinti, valamint a műszaki, az informatika, a gazdaságtudományok és az agrár képzési terület szerinti nem tanári mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben tanári mesterszakon vagy”
2. § A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E rendeletnek a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet és a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet módosításáról szóló 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) által módosított 1. § c) pontját, 3. § (3) bekezdését, valamint 1., 3., 4., 5. és 7. mellékletét a Mód. rendelet hatálybalépését követően az első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.”
3. § A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
4. § A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
5. § A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
6. § A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 7. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
a) 3. § (3) bekezdésében a „képzési terület szerinti” szövegrész helyébe a „képzési terület szerinti, valamint a műszaki, az informatika, a gazdaságtudományok és az agrár képzési terület szerinti”,
b) 3. melléklet B) A TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet VIII. Művészetek műveltségi terület cím 2. Népzene- és népikultúra-tanár alcím 1. pontjában a „harmonika” szövegrész helyébe a „harmonika, továbbá népi ének”, valamint az „accordion” szövegrész helyébe az „accordion, furthermore Folk Singing”
szöveg lép.
2. A felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet módosítása
8. § A felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet] 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az alap- és mesterképzési szakokon, felsőoktatási szakképzésekben az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezi a szaknak, szakképzésnek megfelelő digitális kompetencia és szakmaspecifikus digitális készségek, a médiatudatosság, a biztonságos internethasználat, valamint digitális technológia hatékony alkalmazása tanulási célok elérését szolgáló digitális megoldások ismerete, továbbá az egészségfejlesztési, fenntartható fejlődési alapismeretek, amelyek magukban foglalják a környezet-, baleset-, munka- és fogyasztóvédelem alapismereteit is.
(2) A műszaki, az informatika képzési terület alap- és mesterképzési szakjain, felsőoktatási szakképzéseiben és a gazdaságtudományok képzési terület üzleti szakjain és a természettudomány képzési terület szakjain az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezi az ipari termelés területén elindult technológiai forradalom, az Ipar 4.0 alapú működés és technológiai tudás, a kiber-fizikai rendszerek, önszervező mechanizmusok, valamint a digitalizáció és automatizáció munkaerőpiacon strukturális változásokat indukáló következményeinek ismerete a gyártásban és beszerzési láncokban, a termelési folyamatok szervezésében.
(3) A felsőoktatási intézmény képzési programjában és annak részeként a képzés ajánlott tantervében, a releváns tantárgyi programokban meghatározza a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az Ipar 4.0 megoldások alkalmazásához szükséges tanulási eredményeket, továbbá fejleszti a szakmaspecifikus oktatási tartalmakat.”
9. § A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) E rendeletnek a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet módosításáról szóló 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) által módosított 2. §-át, valamint 2., 3., 4., 5., 6. mellékletét – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a Mód. rendelet hatálybalépését követően felsőoktatási szakképzésben, alap-, mesterképzésben első évfolyamon tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
(2) A 4. mellékletnek a Mód. rendelettel módosított, a 36. TÁJÉPÍTÉSZ ÉS KERTMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK megnevezését, 1., 2. pontját, 8. pont 8.1.1. alpontját a 2017/2018-as tanévtől tanulmányaikat megkezdőkre is alkalmazni kell.
(3) A 3. mellékletnek a Mód. rendelettel módosított, 5. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 4., 5. pontját, 8.3., 8.4. alpontját, 7. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 4., 5. pontját, 8.3. alpontját első alkalommal a 2020. február 1. után tanulmányaikat megkezdőkre kell alkalmazni.
(4) A Mód. rendelettel meghatározott rendelkezések hatálybalépését megelőzően megkezdett és oklevél kiadásával le nem zárt felsőoktatási szakképzésben, alap-, illetve mesterképzésben folytatott tanulmányokra tekintettel meghatározott idegennyelvi követelmény – feltéve, hogy az a (volt) hallgató számára kedvezőbb – a Mód. rendelettel módosított követelmény alapján is teljesíthető.
(5) A Mód. rendelettel módosított 2. § alapján a felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés tantervét a felsőoktatási intézménynek 2019. augusztus 31-ig kell átdolgozni.”
10. § A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 2. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
11. § A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
12. § A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
13. § A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 5. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
14. § A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 6. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
15. § Hatályát veszti a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. § a)–c) pontjában az „a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest” szövegrész.
3. Záró rendelkezések
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
1. melléklet a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelethez
1. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. melléklet 4. pont 4.1.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A képzési idő félévekben és az összegyűjtendő kreditek száma a tanárképzés különböző formái szerint:)
„4.1.3. Az 1. § c) pontjában foglaltak szerinti tanárszakokon, a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti képzési területeken a nem tanári mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamosan felvett képzésben: 2 félév, 60 kredit.”
2. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből vagy romani, illetve lovári (cigány) vagy beás (cigány) nyelvből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.”
2. melléklet a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelethez
1. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 4. melléklet A) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. Tanári szakképzettség
- a gyógypedagógia-tanár, a pedagógiatanár, a konduktortanár, az egészségügyi tanár szakot kivéve az 1. § a) pontja szerinti osztatlan képzésben, tanárszakon,
- a pedagógiatanár szakot kivéve az 1. § b) pontja szerinti osztott képzésben, tanári mesterszakon,
- a mérnöktanár, a közgazdásztanár, az agrármérnöktanár szakokon, a 3. § (3)-(5) bekezdésére figyelemmel, az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon, a nem tanári mesterszakkal párhuzamos képzésben vagy
- a konduktortanár szakot kivéve az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon
szerezhető.
2. A tanári mesterszakra való belépés előzményeként elfogadott szakok:
2.1. Az 1. § b) pontja szerinti osztott képzésben a tanári mesterszakra való belépés előzményeként elfogadott szakok: a szakterületi képzés képzési területének megfelelő szakirányú alapképzési szakok, valamint az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű szakok.
2.2. Az 1. § c) pontja szerinti mesterképzésben a tanári mesterszakra való belépés előzményeként elfogadott szakok: a szakterületi képzés képzési területének (műszaki, informatika, gazdaságtudományok, illetve agrár) megfelelő szakirányú mesterképzési, illetve osztatlan szakok, valamint az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti egyetemi szintű szakok.”
2. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 4. melléklet A) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 3. pontja a következő 3.5. alponttal egészül ki:
[A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi képzés képzési ideje és az összegyűjtendő kreditek száma.]
„3.5. A mérnöktanár, a közgazdásztanár, az agrármérnöktanár szakokon a 3. § (3)-(5) bekezdésére figyelemmel, az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon a képzési idő 2 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 60 kredit.”
3. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 4. melléklet B) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 1. Műszaki szakmai terület cím 1. Mérnöktanár szakképzettségek alcím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
- magyar nyelvű megjelölése:
okleveles mérnöktanár (zárójelben megjelölve a szakmacsoport szerinti specializációt)
- választható specializációk: gépészet-mechatronikai, elektrotechnika-elektronikai, informatikai, bio-vegyipari, építő-építészeti, könnyűipari, faipari, nyomdaipari, közlekedési, környezetvédelem-vízgazdálkodási, polgári és biztonságvédelmi, műszaki-gazdasági, katonai-műszaki,
- angol nyelvű megjelölése:
Teacher of Engineering (Mechanical and Mechatronical Engineering, Electrical Engineering, Information Technology, Bioengineering and Chemical Engineering, Civil and Architectural Engineering, Light Industry Engineering, Timber Industry Engineering, Printing Industry Engineering, Transportation Engineering, Environmental Protection and Water Management, Civil and Safety Engineering, Engineering and Economics, Military Engineering)
2. A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1.-4.1.3. és 4.2.1. pontjára figyelemmel a képzési idő:
- osztatlan képzésben: 10 félév,
- osztott képzésben: 4 félév,
- az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon 2 félév,
- az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon 2 félév.”
4. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 4. melléklet B) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 1. Műszaki szakmai terület cím 1. Mérnöktanár szakképzettségek alcím 4. pont 4.2.2. alpontja a következő b) ponttal egészül ki:
„b) Az 1. § c) és d) pontja szerinti mérnöktanár szakokon a szakterületi ismeretek:
A szakterületi képzés a képzési területnek megfelelő szakirányú mesterképzési, illetve osztatlan szakok műszaki, informatikai ismeretei.”
5. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 4. melléklet B) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet II. Közgazdasági szakmai terület cím 1. Közgazdásztanár szakképzettségek alcím
1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
- magyar nyelvű megjelölése:
okleveles közgazdásztanár (zárójelben megjelölve a szakmacsoport szerinti specializációt)
- választható specializációk: közgazdaságtan, pénzügy-számvitel, ügyvitel, vendéglátás-idegenforgalmi, kereskedelem-marketing, vállalkozási ismeretek;
- angol nyelvű megjelölése:
Teacher of Economics (Theoretical Economics, Finance and Accounting, Business Administration, Catering and Tourism, Trade and Marketing, Entrepreneurial Studies)
2. A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1.-4.1.3. és 4.2.1. pontjára figyelemmel a képzési idő:
- osztatlan képzésben: 10 félév,
- osztott képzésben: 4 félév,
- az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon 2 félév,
- az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon 2 félév.”
6. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 4. melléklet B) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet II. Közgazdasági szakmai terület cím 1. Közgazdásztanár szakképzettségek alcím
4. pont 4.2.2. alpontja a következő b) ponttal egészül ki:
4. pont 4.2.2. alpontja a következő b) ponttal egészül ki:
„b) Az 1. § c) és d) pontja szerinti közgazdásztanár szakokon a szakterületi ismeretek:
A szakterületi képzés a képzési területnek megfelelő szakirányú mesterképzési, illetve osztatlan szakok társadalomtudományi, gazdaságtudományi, közgazdasági, üzleti és menedzsment ismeretei.”
7. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 4. melléklet B) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet III. Agrár szakmai terület cím 1. Agrármérnöktanár szakképzettségek alcím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
- magyar nyelvű megjelölése:
okleveles agrármérnöktanár (zárójelben megjelölve a szakmacsoport szerinti specializációt)
- választható specializáció: mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész, élelmiszer, erdészet és vadgazdálkodás, földmérés, kertészet és parképítés
- angol nyelvű megjelölése:
Teacher of Agricultural Engineering (Agriculture, Mechanical Egineering, Food Industry, Forestry and Wildlife-economics, Land Surveying, Horticulture and Urban Gardening)
2. A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1.-4.1.3. és 4.2.1. pontjára figyelemmel a képzési idő:
- osztatlan képzésben: 10 félév,
- osztott képzésben: 4 félév,
- az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon 2 félév,
- az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon 2 félév.”
8. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 4. melléklet B) A SZAKMAI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet III. Agrár szakmai terület cím 1. Agrármérnöktanár szakképzettségek alcím 4. pont 4.2.2. alpontja a következő b) ponttal egészül ki:
„b) Az 1. § c) és d) pontja szerinti mérnöktanár szakokon a szakterületi ismeretek:
A szakterületi képzés a képzési területnek megfelelő szakirányú mesterképzési, illetve osztatlan szakok mezőgazdasági, növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási, illetve agrár műszaki ismeretei.”
3. melléklet a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelethez
1. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 5. melléklet B) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet I. Zeneművészet szakmai terület cím 2. Zeneművésztanár szakképzettségek alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Zeneművésztanár szakképzettségek
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
- magyar nyelvű megjelölése:
okleveles zongoraművész-tanár
okleveles zongorakísérő-korrepetitor tanár
okleveles csembalóművész-tanár
okleveles orgonaművész-tanár
okleveles hárfaművész-tanár
okleveles gitárművész-tanár
okleveles cimbalomművész-tanár
okleveles harmonikaművész-tanár
okleveles hegedűművész-tanár
okleveles mélyhegedűművész-tanár
okleveles gordonkaművész-tanár
okleveles gordonművész-tanár
okleveles fuvolaművész-tanár
okleveles oboaművész-tanár
okleveles klarinétművész-tanár
okleveles szaxofonművész-tanár
okleveles fagottművész-tanár
okleveles kürtművész-tanár
okleveles trombitaművész-tanár
okleveles harsonaművész-tanár
okleveles tubaművész-tanár
okleveles ütőhangszerművész-tanár
okleveles énekművész-tanár
okleveles régi-zene csembalóművész-tanár
okleveles régi-zene blockflöteművész-tanár
okleveles egyházzeneművész-tanár (egyházzene-kóruskarnagy)
okleveles egyházzeneművész-tanár (egyházzene-orgonaművész)
okleveles jazz-zongoraművész-tanár
okleveles jazzgitárművész-tanár
okleveles jazzbasszusgitárművész-tanár
okleveles jazzbőgőművész-tanár
okleveles jazzszaxofonművész-tanár
okleveles jazztrombitaművész-tanár
okleveles jazzharsonaművész-tanár
okleveles jazzdobművész-tanár
okleveles jazzénekművész-tanár
okleveles jazz-zeneszerző művésztanár
okleveles zeneszerzőtanár
okleveles muzikológus-tanár
okleveles zeneelmélet-tanár
okleveles kóruskarnagyművész-tanár
okleveles ének-zene művésztanár
- angol nyelvű megjelölése:
Teacher of Music Performance (Piano)
Teacher of Music Performance (Piano accompaniment and repetition)
Teacher of Music Performance (Harpsichord)
Teacher of Music Performance (Organ)
Teacher of Music Performance (Harp)
Teacher of Music Performance (Guitar)
Teacher of Music Performance (Cimbalom/Dulcimer)
Teacher of Music Performance (Accordion)
Teacher of Music Performance (Violin)
Teacher of Music Performance (Viola)
Teacher of Music Performance (Cello)
Teacher of Music Performance (Double Bass)
Teacher of Music Performance (Flute)
Teacher of Music Performance (Oboe)
Teacher of Music Performance (Clarinet)
Teacher of Music Performance (Saxophone)
Teacher of Music Performance (Bassoon)
Teacher of Music Performance (Horn)
Teacher of Music Performance (Trumpet)
Teacher of Music Performance (Trombone)
Teacher of Music Performance (Tuba)
Teacher of Music Performance (Percussion)
Teacher of Music Performance (Classical Singing)
Teacher of Early Music Performance (Harpsichord)
Teacher of Early Music Performance (Recorder)
Teacher of Music Performance (Church Music - Choral Conducting)
Teacher of Music Performance (Church Music - Organ)
Teacher of Music Performance (Jazz Piano)
Teacher of Music Performance (Jazz Guitar)
Teacher of Music Performance (Jazz Bass Guitar)
Teacher of Music Performance (Jazz Double Bass)
Teacher of Music Performance (Jazz Saxophone)
Teacher of Music Performance (Jazz Trumpet)
Teacher of Music Performance (Jazz Trombone)
Teacher of Music Performance (Jazz Drums)
Teacher of Music Performance (Jazz Singing)
Teacher of Jazz Music Composition
Teacher of Music Composition
Teacher of Musicology
Teacher of Music Theory
Teacher of Music Performance (Choral Conducting)
Classroom Music Teacher (primary and secondary level)
2. A képzési idő
- a 3. § (3) bekezdésében foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.3. és 4.2.3. pontjára figyelemmel, a nem tanári mesterszakkal párhuzamos képzésben 2 félév;
- az 1. melléklet 4.1.1. pont b) alpont bb) pontjára és 4.2.1. pont b) alpont bb) pontjára figyelemmel az ének-zene művésztanár, egyházzeneművész-tanár, a kóruskarnagyművész-tanár és a zeneelmélet-tanár szakokon kétszakos osztatlan képzésben a képzési idő 12 félév.
3. A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, az alapfokú művészetoktatásban és felnőttoktatásban, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben - ének-zene művésztanár szakképzettség esetén, az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, az alapfokú művészetoktatásban és felnőttoktatásban, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben - az adott hangszer vagy az elméleti tárgy művészeti szakmai tantárgyainak megfelelően
- zongoraművész-tanár szakképzettséggel a zongora, a zongora kötelező, a hangszerismeret, a kamarazene és a korrepetíció;
- zongorakísérő-korrepetitor tanár szakképzettséggel a korrepetíció és a zongora;
- csembalóművész-tanár, valamint orgonaművész-tanár szakképzettséggel a szakképzettségnek megfelelő hangszer, a hangszerismeret, a kamarazene és a korrepetíció;
- hárfa-, gitár-, cimbalom-, harmonika-, hegedű-, mélyhegedű-, gordonka-, gordon-, fuvola-, oboa-, klarinét-, szaxofon-, fagott-, kürt-, trombita-, harsona-, tuba-, ütőhangszer-, régi-zene csembaló-, valamint régi-zene blockflöteművész-tanár szakképzettséggel a szakképzettségnek megfelelő hangszer, a hangszerismeret, valamint a kamarazene;
- énekművész-tanár szakképzettséggel a magánének, a kamaraének, a (vokális) kamarazene, a hangegészségtan, a beszédgyakorlat, a színpadtechnika és a hangképzés;
- egyházzeneművész-tanár szakképzettséggel az egyházzene (bibliaismeret, liturgikus ismeretek és liturgikus zenei gyakorlat, népének, gregorián, egyházzene-irodalom és zenei ismeretek), a liturgia, liturgia gyakorlat, a népének (gyülekezeti ének), a gregorián ének - graduál, az (egyházzenei) kórus, az egyházzene-irodalom, továbbá
- az egyházzene-orgonaművész szakirányon szerzett szakképzettséggel az (egyházzenei) orgonajáték, (egyházzenei) orgonaismeret,
- az egyházzene-kóruskarnagy szakirányon szerzett szakképzettséggel az (egyházzenei) karvezetés;
- jazz-zongoraművész-tanár szakképzettséggel a jazz-zongora, a (jazz) zongora kötelező, a (jazz-)zenekari gyakorlat, a kamarazene (könnyűzene), valamint az improvizációs gyakorlat;
- jazzgitárművész-tanár, jazzbasszusgitárművész-tanár, jazzbőgőművész-tanár, jazzszaxofonművész-tanár, jazztrombitaművész-tanár, jazzharsonaművész-tanár, jazzdobművész-tanár szakképzettséggel a szakképzettségnek megfelelő jazzhangszer, a (jazz-)zenekari gyakorlat, a kamarazene (könnyűzene), valamint az improvizációs gyakorlat;
- jazzénekművész-tanár szakképzettséggel a jazzének, a hangképzés, a (jazz-)zenekari gyakorlat, a jazz vokál, valamint az improvizációs gyakorlat;
- jazz-zeneszerző művésztanár szakképzettséggel a szolfézs (jazz tanszakon), a szolfézselmélet, az improvizáció, az improvizációs gyakorlat, a (jazz) hangszerismeret, a jazzirodalom, a jazzelmélet, a jazztörténet, valamint a jazz szolfézs;
- zeneszerzőtanár szakképzettséggel a zeneszerzés-elmélet, a zeneszerzés-gyakorlat, a hangszerismeret és partitúrajáték, a zeneelmélet, a hangrendszerelmélet, a modernzene-ismeret, a hangszínszolfézs, az improvizáció és az elektroakusztikus zenei tantárgyak;
- muzikológus-tanár szakképzettséggel a zenetörténet-zeneirodalom, zeneirodalom és a népzene;
- zeneelmélet-tanár szakképzettséggel a zeneelmélet, a szolfézs, a zenetörténet-zeneirodalom, zeneirodalom, valamint a népzene;
- kóruskarnagyművész-tanár szakképzettséggel a karvezetés és a kórus (énekkar);
- ének-zene művésztanár szakképzettséggel az ének-zene, az énekkar (kórus) és – alapfokú művészeti iskolában – a szolfézs
szakmai tárgyak oktatására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes művésztanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
4.1. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja tekintetében:
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség;
4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A zeneművésztanár szakterületi tudása, készségei, képességei
- Alkalmas az érzelmi intelligencia zenével történő fejlesztésére; türelemre és önuralomra nevelésre; az előadó-művészethez és a tanításhoz való kreatív hozzáállásra. Képes a stressz kezelésre, a nyilvános szereplésre, kognitív és érzelmi erőfeszítésre, a kritikára való pozitív reagálás képességének fejlesztésére. Felkészült a testi tudatosság fejlesztésére; az egészség- és környezettudatosságra nevelésre. Elsajátította a művészeti nevelésben betöltött szerepének elfogadásához szükséges érveléstechnikákat.
- Ismeri zenepedagógiai képességfejlesztés tanulási-tanítási folyamatát, képes annak megtervezésére, megszervezésére, irányítása, értékelése terén a gyakorlás pszichológiai megalapozásának és a zenei munkaképesség-gondozás módszereit; a test és a zenei kifejezés kapcsolatát. Ismeri és használja a zenepedagógiai forrásokat, a zenei előadóművészet-történet pedagógiai ismereteit; a zenei hivatásra történő intellektuális felkészítés komplex feladatait és eszközeit; a zenei nevelés irányzatait, külön tekintettel a Kodály-pedagógiára.
- Ismeri az egyéni tanóra (egy diák - egy tanár) pedagógiai feladatait, módszereit és alkalmas a tanítás-tanulás folyamatában a környezet tükrében - így oktatási környezet, adaptivitás, tehetséggondozás, mentorálás, mentálhigiénés ismeretek alkalmazása, személyiségfejlesztés - azokat megválasztani, alkalmazni.
- Ismeri a gyermek- és ifjúságvédelem zenepedagógiai vonatkozásait, a speciális igényű fiatalok nevelésének, fejlesztésének zenei vonatkozásait, a felnőttnevelés zenepedagógiáját, alternatív pedagógiai módszereket.
- Felkészült a tanár és tanítványa speciális szakmai, nevelési kapcsolatából következő tanári feladatokra a hangszeres oktatásban, továbbá ismeri ennek a kapcsolatnak a következményeit a tanulói csoportok kialakulására, dinamikájára és azok formálására.
- Képes a tanulástámogatás sajátos, a zenetanulás szabadon választott (nem kötelezően tanulandó) tevékenységéhez igazodó módszereit eredményesen (motiválás, aktivizálás, ellenőrzés, értékelés és mérés lehetőségei, alternatívái; a figyelem, koncentráció fejlesztése) használni.
- Ismeri a szülőkkel való kommunikáció mentori szerepét és folyamatát a zenetanítás során.
- Rendelkezik az általános zenepszichológia tárgykörét felölelő tudással a zenei generatív képesség természete, a zenei képesség fejlődéslélektana, a kiemelkedő teljesítmények, a zenei memória, a zenei képzelet, zenei kreativitás, a zeneszerzés, illetve az improvizáció kognitív pszichológiája,valamint a gyakorlás, a kotta nélküli játék és a lapról játék kognitív háttere, a zenetanulás transzferhatásai, a zeneterápia alapjai, a zenepszichológia története, a zeneészlelés, illetve a zenei tevékenységek neuropszichológiája, motoros irányítása, a pszichoakusztika terén.
- Rendelkezik az előadó-művészet pszichológiájának tárgykörét felölelő ismeretekkel a zenei kifejezőerő kognitív modelljei, a finomidőzítések és a zenei forma kapcsolata, az érzelemkifejezés módjai, valamint a gyakorlás lélektana terén. Ismeri az amatőr és a professzionális előadóművészek közötti különbségeket, a mozgás szerepét, a zenei kifejezés lehetőségeit a zenehallgató nézőpontjából, a társaslélektani folyamatokat a színpadon, szólistaként, kamaracsoportban, zenekarban, kórusban.
- Rendelkezik a zeneszociológia tárgykörét felölelő ismeretekkel, így a zenehallgatás-választás motivációjának és hatásának ismereteivel. A zene szerepének megítélési képességével az előadó-művészetben a film, színház, tánc területén. Ismeretekkel rendelkezik zenei identitásról, a zene közösségre, az iskolai környezetre gyakorolt hatásáról, a csoportdinamikai körülményekről, a zene és fogyasztói viselkedéséről.
- Felkészült és gyakorlattal rendelkezik a koncertpedagógia, a zenei ismeretterjesztés területén, a tanórán kívüli hallgatói csoportok szervezésében, irányításában, a minőségi zenélés élethosszig tartó életszervező erővé alakításában alapvetően a család közösségére építve. Ismeri a médiapedagógia zenepedagógiai vonatkozásait.
4.2.2. A zeneművésztanár szakokon a szakterületi ismeretek
- Az 1. § c) pontjában foglaltakra figyelemmel, a nem tanári mesterszakkal párhuzamos képzésben: a szakterületi ismeret a zeneművésztanár szaknak - tanári szakirányonként - megfeleltethető nem tanári mesterszakon szerzett, a tanári szakképzettséghez tartozó zeneművészeti tudást foglalja magában.
- Az 1. § a) pontjában foglaltakra figyelemmel, osztatlan képzésben
a) a zeneelmélet-tanár, kóruskarnagyművész-tanár, egyházzeneművész-tanár, ének-zene művésztanár szakképzettség szempontjából meghatározó közös ismeretkörök:
szolfézs és zeneelméleti ismeretek; általános zenetörténeti és magyar zenetörténeti ismeretek; akusztika; általános műveltségi ismeretek, zongora, illetve zongorakíséret;
b) a zeneművésztanár szakok (szakirányok) szakterületi ismeretei:
Zeneelmélet-tanár: magasabb szintű zeneelméleti és zenetörténeti, népzenei ismeretek, zeneelmélet-történeti, -módszertani ismeretek, zeneszerzési ismeretek, kamarazene, illetve kamaraének, continuo-játék, szakmai idegen nyelvi ismeretek.
Kóruskarnagyművész-tanár: énekkari vezénylési ismeretek (vezényléstechnika, kórusvezénylés), repertoárismeret, karvezetés-módszertani ismeretek, énekkari gyakorlat, hangképzés, a zeneszerzés alapjai (ellenpont, hangszerelés), olasz szakmai nyelv.
Egyházzeneművész-tanár, egyházi vokális egy- és többszólamúság, orgona (stílus-, műfaj-, repertoár- és műismeret, alapvető forrásismeret, szakirodalmi jártasság, zenei-technikai előadói ismeretek, történeti és mai liturgikus alkalmazásra vonatkozó ismeretek, előadói gyakorlat, orgonaismeret, liturgikus improvizáció), liturgika (dogmatikai, formai, történeti, jogi és nyelvi ismeretek, liturgikus gyakorlat), continuo-játék, továbbá
egyházzene-orgonaművész szakirányon: magasabb technikai és zenei szintű orgonajáték, bővebb repertoár-, szakirodalom-ismeret,
egyházzene-kóruskarnagy szakirányon: magasabb technikai és zenei szintű vezénylési ismeretek, bővebb repertoár-, szakirodalom-ismeret.
Ének-zene művésztanár szakirány: népzenei ismeretek, egyéni hangképzés, kamaraének, karvezetési ismeretek, gyermek- és ifjúsági karirodalom, énekkari gyakorlat, transzponálás-partitúraolvasás, egyéb speciális szakmai ismeretek.
5. A zeneművésztanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
5.1. a hangszeres és énekes, jazzhangszeres és jazzénekes zeneművésztanár szakirányokon, az 5.2-5.8. pont szerinti tanári szakirányok kivételével:
- a szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;
- a gyakorlás tanításának módszertana;
- művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a zeneművészet oktatásban és nevelésben történő alkalmazási lehetőségei, módszerei;
- felkészítés a nyilvános fellépésre;
- a zenei tanulás tanítása;
- az alap- és középfokú művészetoktatás tanterveinek és tantárgyi programjának ismerete;
- felkészülés a tehetséggondozásra;
5.2. zeneelmélet-tanár szakirányon:
- a képzés során elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;
- az alap- és középfokú művészeti képzés tantárgyi programjaiban rögzített szolfézs, zeneelméleti, zenetörténeti, népzenei ismeretek tanításának módszerei;
- a zenei készségek fejlesztésének tanári feladatai és eszközei;
- a zeneművek belső összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek kialakításának útjai;
- a zeneművek előadását, művészi megformálását segítő gyakorlati tudás;
- a zenei tehetséggondozás speciális feladatai;
- az oktatás tartalmát szabályozó dokumentumok megismerése;
- pedagógiai repertoárismeret, tankönyvek és az oktatásban felhasználható szakkönyvek, tudásbázisok és eszközök használata;
5.3. kóruskarnagyművész-tanár szakirányon:
- a kórusvezénylés, kórusépítés módszerei, a betanítás speciális igényei;
- kóruspedagógiai eszköztár bővítése és alkalmazása;
- a vezénylés alapjainak tanítása (testtartás, aviso, alapütemek rajzai, alapkarakterek vezénylése; a dinamikai-, a tempó- és a karakter-változások folyamatainak vezénylése);
- a kórushangképzés és az intonációfejlesztés tanítása, gyakorlati ismereteinek alkalmazása;
5.4. egyházzeneművész-tanár szakirányokon:
- a liturgikus és zenei ismeretek alkalmazása a tanításban és a templomi gyakorlatban;
- felkészítés az egyházzenei alap- és középfokú művészeti oktatás, illetve a templom egyházzenei életének megszervezésére, a rendszeres egyházzenei szolgálatra;
- személyi kapcsolatok kialakításának módjai és együttműködés az egyházzene más szereplőivel;
- egyházi kórus (szkóla) szervezésének és vezetésének speciális követelményei;
- az alap- és középfokú, valamint a tanfolyamszerű egyházzeneoktatás tanterveinek, illetve tantárgyi programjának ismerete;
- az egyházzene tanításának módszertana a köznevelési intézményrendszer iskoláiban (alapfok, középfok, tanfolyamszerű oktatás);
- a liturgikus és egyházzenei ismeretek alkalmazása a személyiségfejlesztésben és a nevelésben;
- egyházzenei vokális és orgona-repertoár összeállítása a különféle iskolatípusokban, azok gyakorlati alkalmazása a liturgikus funkció figyelembe vételével, továbbá
5.4.1. egyházzene-orgonaművész szakirányon:
- az istentiszteleti orgonálás oktatásának módszertana;
5.4.2. egyházzene-kóruskarnagy szakirányon:
- az istentiszteleti vezénylés oktatásának módszertana;
5.5. ének-zene művésztanár szakirányon:
- a képzés során elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;
- Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója és az arra épülő, a teljes embert fejlesztő zenepedagógia; az ének-zenei nevelés, oktatás módszerei: a daltanítás, a dallami, ritmikai, zeneelméleti és zenetörténeti, valamint népzenei ismeretek tanítása; a zenei készségfejlesztés módszerei: éneklési, dallami, ritmikai, zenei olvasás és írás, improvizációs készség, a zenei memória fejlesztése; többszólamúság, harmonikus hallás; zenehallgatás;
- más zenepedagógiai irányzatok és módszerek megismerése;
- az ének-zene tanítás különböző szintjeinek speciális módszertani kérdései, a középiskolás korosztály zenei nevelésének lehetőségei;
- a szolfézstanítás módszertana, az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó komplex zeneoktatási tevékenység összefüggései;
- felkészülés a tehetséggondozásra és a szakirányú továbbtanulásra való felkészítésre;
- a művészeti nevelés személyiségfejlesztő hatásának lehetőségei a köznevelés intézményrendszerében;
- az oktatás tartalmát szabályozó dokumentumok megismerése;
- pedagógiai repertoárismeret, tankönyvelemzés; tudásbázisok és infokommunikációs eszközök használata;
5.6. zeneszerzőtanár szakirányon:
- a zeneszerzési és a zeneelméleti tantárgyak oktatásának módszerei;
- a zenei készségek fejlesztésének tanári feladatai és eszközei;
- a zeneművek belső összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek kialakításának útjai;
- a zeneművek előadását, művészi megformálását segítő gyakorlati tudás;
- a zenei tehetséggondozás speciális feladatai;
- az oktatás tartalmát szabályozó dokumentumok megismerése;
- pedagógiai repertoárismeret, tankönyvek és az oktatásban felhasználható szakkönyvek, tudásbázisok és eszközök használata;
5.7. muzikológus-tanár szakirányon:
- a zeneirodalom-jelleg és a zenetörténet-jelleg kapcsolata, mértéke, a szigorú kronológiai előrehaladás előnyei és hátrányai;
- a tananyag részletezésének mértéke az alap- és a középfokú oktatásban;
- a műelemzések és történeti jellegű ismertetések közti megfelelő arány kialakítása;
- a tanórák felépítése;
- zenehallgatás a tanórán;
- a hallgatók aktivizálása a tanórán;
- az ismeretellenőrzés szaktárgyi módszerei;
- a zeneirodalom, zenetörténet, és más tárgyak tartalmának, így történelem, irodalom kapcsolata;
- a középfokú zeneirodalom oktatás előkészítő szerepe a felsőfokú oktatás tekintetében;
- a népzene tanításával (népdalrepertoár, népdalelemzés) kapcsolatos módszerek;
- pedagógiai repertoárismeret, tankönyvek és az oktatásban felhasználható szakkönyvek, tudásbázisok és eszközök használata;
- az infokommunikációs eszközök használata;
5.8. jazz-zeneszerző művésztanár szakirányon:
- a jazz-elméleti tantárgyak oktatásának módszerei;
- a (jazz-)zenei készségek fejlesztésének tanári feladatai és eszközei;
- a jazz-zeneművek belső összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek kialakításának útjai;
- a jazz-zeneművek előadását, művészi megformálását segítő gyakorlati tudás;
- a zenei tehetséggondozás speciális feladatai;
- az oktatás tartalmát szabályozó dokumentumok megismerése;
- pedagógiai repertoárismeret, tankönyvek és az oktatásban felhasználható szakkönyvek, tudásbázisok és eszközök használata.”
4. melléklet a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelethez
1. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 7. melléklet 1. KÖZISMERETI TANÁRKÉPZÉS pontjában foglalt táblázat
37. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
37. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
|
|
[A |
B |
C |
D |
|
1 |
Műveltség- |
A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet szerinti tanárszakok |
A 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti alapfokozatú szakképzettségek, specializációk, valamint hitéleti szakképzettségek |
A 15/2006. (IV. 3.) |
|
„ |
|
|
|
|
|
37 |
népzene- és népikultúra-tanár |
előadó-művészet |
előadó-művészet |
„
2. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 7. melléklet 2. SZAKMAI TANÁRKÉPZÉS pontjában foglalt táblázat 2. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
|
|
[A |
B |
C |
D |
|
1 |
Műveltségterület |
A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet szerinti tanárszakok, tanárszak szakirányok |
A 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti |
A 15/2006. (IV. 3.) |
|
„ |
|
|
|
|
|
2 |
műszaki |
mérnöktanár |
- a műszaki, informatika képzési terület bármely |
- a műszaki, informatika képzési terület |
„
3. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 7. melléklet 2. SZAKMAI TANÁRKÉPZÉS pontjában foglalt táblázat D:1 mezőjében a „szerint” szövegrész helyébe a „szerinti” szöveg lép.
5. melléklet a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelethez
1. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 2. melléklet B) A FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET cím a következő 4. alcímmel egészül ki:
„
4. GYÓGY- ÉS FŰSZERNÖVÉNYEK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: gyógy- és fűszernövények felsőoktatási szakképzés (Medicinal Plants and Herbs)
2. A felsőoktatási szakképzés oklevélben szereplő megjelölése
- szakképzettség: felsőfokú gyógynövény technológus
- szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medicinal Plant Technologist
3. Képzési terület: agrár
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök):
3623 Gyógynövény-felvásárló
5111 Gyógynövénykereskedő
6111 Szántóföldinövény-termesztő
6112 Bionövény-termesztő
6113 Zöldségtermesztő
6114 Szőlő-, gyümölcstermesztő
6116 Gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és -feldolgozó
6119 Egyéb növénytermesztési foglalkozású
9331 Gyógynövénygyűjtő
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
- A képzés orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék).
- Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: egy félév, legalább 560 óra, amely az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább öthetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat hat hét (ebből összefüggő három hét), legalább 240 óra.
- A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A képzés célja olyan szakképzettség elérésének biztosítása, amelynek birtokosa képes a gyógy- és fűszernövények Magyarországon termeszthető fajainak termesztéstechnológiáit megvalósítani, azt fejleszteni, a vadon termő gyógynövények fenntartható gyűjtését megvalósítani, az egyes munkafolyamatokat megtervezni és azokat irányítani, az ökológiai adottságoknak megfelelően a termesztéstechnológia elemeit (biológiai, agrotechnikai) összehangolni és adaptálni. Jártas a feldolgozás módjaiban, a minőségi követelmények előírásaiban és a forgalmazás rendjében. Ismeri a gyógy- és fűszernövények felhasználásának lehetőségeit, formáit, rendelkezik az ehhez szükséges gyógynövény- és drogismerettel. Képes a kis- és középüzemekben korszerű irányítói és vezetői tevékenységre.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A felsőfokú gyógynövény technológus
a) tudása
- Rendelkezik a gyógy- és fűszernövény szakterülethez kapcsolódó általános és szakspecifikus elméleti és gyakorlati ismeretekkel.
- Ismeri a gyógy- és fűszernövény szakterület alapvető fogalmait, tényeit és összefüggéseit a legfőbb gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
- Ismeri a termelési folyamatok tervezésének és irányítástechnikájának alapjait.
- Ismeri a termékek feldolgozásával, forgalmazásával kapcsolatos előírásokat.
- Ismeri a gyógy- és fűszernövények felhasználásának lehetőségeit, formáit.
- Folyamatosan figyelemmel kíséri az élelmiszer-ipari, környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, gyógyszerkönyvi, élelmezés- és munkaegészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.
- Ismeri anyanyelven a szakterület szakmai szókincsét, és legalább egy idegen nyelven, minimum alapszintű nyelvismerettel rendelkezik.
- Ismeri a munkájához szükséges hardvereket, szoftvereket és informatikai eszközöket.
- Ismereteit folyamatosan bővíti a kamarai és egyéb szakmai továbbképzéseken.
b) képességei
- Képes a gyógy- és fűszernövények konvencionális és ökológiai szemléletű termesztéstechnológiájának (gyűjtésének) megvalósítására, szakszerű ápolási munkáinak végzésére.
- Képes biztonságos és minőségi termékek előállítására, forgalmazására, ezen feladatok irányítására.
- Képes felmérni a feladatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
- Képes önálló gazdálkodásra, irányítási feladatok ellátására, a vállalkozással kapcsolatos felelős döntések meghozatalára.
- Szakmai információkat gyűjt, tart nyilván és szolgáltat, szervezési, előkészítési és elemzési feladatokat végez, közreműködik a szakmai rendezvények, bemutatók és tanácskozások előkészítésében, szervezésében.
- Munkájában képes az egyének és a társadalom egészségét javító-támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.
c) attitűdje
- Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt.
- Elfogadja szakmája társadalmi szerepét, értékeit.
- Törekszik az újdonságok, a szakterülethez kapcsolódó folyamatok megismerésére, megértésére, alkalmazására.
- Részt vesz a szakmai, vezetői fejlődését szolgáló kamarai, hatósági rendezvényeken, továbbképzéseken, tréningeken.
- Betartja a szakirányú etikai elvárásokat és a szakirányú viselkedéskultúra elveit; a jobbítás szándékával kritikusan, de együttműködési szándékkal szemléli saját munkáját és környezetében zajló szakmai tevékenységet.
d) autonómiája és felelőssége
- Ellenőrzi a tevékenységéhez szükséges dokumentáció meglétét, kamarai és hatósági engedély érvényességét.
- Biztosítja a termelési folyamatok feltételeit.
- Maga is elvégzi az egyes munkafolyamatokat.
- Irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését.
- Hibalehetőségeket tár fel és hárít el.
- Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai és adminisztrációs változásokat.
- Operatív döntéseit a szakterület jogi, etikai szabályainak figyelembevételével hozza meg.
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditarányai
- valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
- a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
- a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit.
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A gyakorlati képzés a felsőoktatási szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, tanműhely, laboratórium), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél szerezhető meg.
2. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 2. melléklet B) A FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet IV. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím 4. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS alcím 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Idegennyelvi követelmény
A felsőoktatási szakképzésben a szakképzettség megszerzéséhez legalább középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő államilag elismert szaknyelvi vizsga vagy felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.”
3. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 2. melléklet B) A FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet V. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 1. ORVOSI DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
- szakképzettség: felsőfokú orvosdiagnosztikai asszisztens
- szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medical Diagnostic Assistant
- választható specializációk: orvosdiagnosztikai laboratóriumi, képi diagnosztikai és intervenciós.”
4. Hatályát veszti a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 2. melléklet B) FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet
a) I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET cím 3. SZŐLÉSZ-BORÁSZ FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS alcím 10. pontja,
b) IV. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím 4. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS alcím 11. pontja.
6. melléklet a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelethez
1. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET cím 1. ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább három hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritériumfeltétel, valamint egy félévig (tizenkettő-tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlatból.”
2. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET cím 8. SZŐLÉSZ-BORÁSZ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze. Egy legalább három alkalommal megszervezett, egyenként egy hét időtartamú, a szak kiemelt tárgyköreit (szőlészet, borászat) érintő, a szorgalmi időszakba beépített szakmai gyakorlat, amelyeknek hallgatói munkaigényét a megfelelő tantárgyak kreditértékébe kell beépíteni, továbbá egy fél évig (tizenkettő-tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlat.”
3. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
4. KÖZÖSSÉGSZERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
4. KÖZÖSSÉGSZERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Az alapképzési szak képzési célja, az általános és szakmai kompetenciák
Az alapképzési szak célja kulturális, humán, közösségi alapú társadalom- és gazdaságszervező munkát végző közösségszervező, közösségfejlesztő szakemberek képzése, akik el tudják látni művelődési, egyházi, civil, vállalkozói és nonprofit szervezetek, állami vagy önkormányzati intézmények, integrált, többfunkciós szervezetek, intézmények működtetését, képesek helyi, közösségi szinten a művelődés, az ifjúság, a felnőttképzés társadalmi és gazdasági helyzetének fejlesztésével összefüggő állami feladatellátást megszervezni, meghatározott intézményszintek esetében azt irányítani.
A közösségszervező szakember a közösségi művelődés, az ifjúságsegítés és a humánfejlesztés területén, településeken, intézményekben, szervezetekben, közösségekben és a közösségi művelődés, az ifjúsági szolgáltatás, valamint a felnőttképzés különböző színterein közvetlen tervező, szervező, értékelő, irányító, illetve animátori, koordinátori munkaköröket, feladatokat lát el. Ebben a feladatkörében együttműködik a feladatát érintő intézményekkel, szervezetekkel, különösen a kultúra, a köznevelés, szociális ellátás, felnőttképzés, helyi gazdaságfejlesztés ágazataiban. Felkészült a tanulmányok mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A közösségszervező
a) tudása
- Ismeri a kultúra, a közművelődés, a felnőttoktatás-felnőttképzés, az ifjúságszervezés, az ifjúságpolitika, a közösségfejlesztés, a közösségszervezés területén működő állami, önkormányzati, egyházi, vállalkozói, civil és nonprofit szervezetek, intézmények működésének alapvető elveit, a szervezetek, intézmények jogi szabályozását.
- Ismeri a közösségszervezés módszereit, a társadalom- és gazdaságszervezés törvényszerűségeit, a kultúra mikro- és mezotereit, illetve azok közösségi használatát, a közösségi és közösségszervező tényezőket, a közösségszervezés elméleti és gyakorlati ismereteit, a közösségi fejlesztés módszereit, a közösségi szakmai beavatkozás, a közösségi fejlesztés szakmai profilját.
- Ismeri a társadalmi tervezés gyakorlatát, a közművelődési és ifjúsági fejlesztési és stratégiai célokat, az ifjúság társadalmi helyzetét, igényeit, szükségleteit.
- Ismeri a kultúraközvetítés főbb történeti és funkcionális változásait, az ismeretszerzési módokat és az ismeretforrásokat, az egész életre kiterjedő formális, nem-formális és informális környezetben zajló tanulás sajátosságait, módszereit. Ismeri minden korosztály sajátosságait a fiataloktól a felnőtteken át az idős korosztályig.
- Ismeri a közművelődés, az ifjúsági és az ifjúsággal foglalkozó, valamint a felnőttképzési szervezetek, magyarországi, határon túli és uniós intézmények rendszerét, működési mechanizmusát, a szervezet fejlődésének társadalmi, gazdasági környezettel való összefüggéseit.
- Ismeri a közművelődési és az ifjúsági (ifjúságfejlesztési) szolgáltatási és intézményrendszerben zajló feladatok tervezési, szervezési és koordinációs, továbbá monitoring és értékelési mechanizmusait és lehetőségeit.
- Ismeri a szolgáltatási és intézményrendszeri működés jogi és szervezeti vonatkozásait, a gazdaság, a pénzügy, a menedzsment és a kulturális marketing, a támogatásszervezés alapvető kérdéseit.
- Ismeri a közművelődés és az ifjúsággal foglalkozó szervezetek megismerésének alapvető módszereit, a problémamegoldás több szempontú, rendszerszintű megközelítésének, a problémamegoldás értékelésének elveit és módszereit, a változó igényekhez igazodó kulturális, ifjúsági és közösségi tervezés és szervezés, továbbá a hatékony koordináció, a kommunikáció, a konfliktuskezelés alapvető technikáit.
- Ismeri a fiatalok és a felnőttek tanulási igényei feltárásának és motiválásának módszereit, a tananyagfejlesztés, tanulásszervezés, személyiségfejlesztés, tanácsadás, csoportszervezés és a felnőttoktatás módszereit, illetve a képzések iránti szükségletek felmérésének és működésük értékelésének, elemzésének módszereit.
- Ismeri az idegen nyelven és az informatika eszközeivel történő hatékony kommunikáció formáit, az információk, elemzések mások számára történő prezentálásának elveit, eljárását, eszközeit. Ismeri a közösségszervezés, az ifjúságfejlesztés, a humánfejlesztés területén az infokommunikációs technológiák alkalmazásának az előnyeit, lehetőségeit és a lehetséges kockázatait (maga is „digitális írástudó”).
- Ismeri az állampolgári részvétel formáit és lehetőségeit, a közösség (település) megismerésének közösségi alapú feltáró módszereit.
- Ismeri az önkéntesség fogalmát és a hozzá kapcsolódó jogszabályi hátteret, valamint az önkéntes tevékenységek típusait, nemzetgazdasági jelentőségét hazai és nemzetközi viszonylatban, az önkéntes tevékenységében rejlő tanulási és fejlesztési lehetőségeket.
- Ismeri a pályaorientáció és karriertervezés alapjait, az álláskeresés hatékony és naprakész módszereit, az életvezetési, a mediálási és a karrier-tanácsadó irodák működését és tevékenységét.
- Ismeri a település, közösség, speciális csoport, folyamat történetiségében való feltárásának módját, a jövőtervezés, jövőalkotás módszerét.
- Ismeri az egyénileg, illetve párban, csoportban szervezett tanulás, valamint a tanulóközösségek működésének kapcsolatát.
- Ismeri, megkülönbözteti és alkalmazza az infokommunikációs eszközöket, hálózatokat és funkciókat a szakterületén folyó tanuláshoz, feladatainak hatékony és korszerű megoldásához.
b) képességei
- Képes a kultúra, a kultúraközvetítés, a közművelődés, a felnőttoktatás-felnőttképzés, az ifjúságszervezés, az ifjúságpolitika, a közösségfejlesztés, a közösségszervezés területén működő állami, önkormányzati, egyházi, vállalkozói, civil és nonprofit szervezetek, intézmények működtetésére, gazdálkodásának és menedzsmentjének ellátására, kulturális, ifjúsági, humánfejlesztési célú pályázatok írására és projektek menedzselésére.
- Képes a közösségi művelődés, kultúraközvetítés, az ifjúságfejlesztés, ifjúságsegítés, humánfejlesztés területén településeken, intézményekben, civil szervezetekben, egyházakban, a köznevelés és a felnőttképzés különböző színterein tervezői, szervezői, fejlesztői, monitoring, ellenőrzési, koordinátori, animátori feladatok, illetve az ezekhez kapcsolódó munkakörök ellátására.
- Képes az élethosszig tartó (Life Long Learning) és az élet minden területére kiterjedő (Lifewide Learing), az összes korosztályt bevonó, formagazdag, atipikus tanulási módokban bővelkedő tanulás-művelődés megszervezésére, támogatására, a felnőtt és az idős korosztály körében alkalmazható módszerekkel egyaránt.
- Képes a közművelődési, az ifjúsági és a humánfejlesztéssel foglalkozó állami, önkormányzati, egyházi, vállalkozói, a civil és nonprofit szervezetek és intézmények funkcióinak a lokális és magasabb térszerkezetben megjelenő közösségi szükségletekhez történő alakítására.
- Képes az emberi viselkedés és különösen a kulturális fogyasztás és az értékpreferencia differenciált észlelésére és befolyásolására.
- Képes a hagyományos, közösségi kulturális értékek megőrzését, éltetését és megújítását szolgáló közösségi folyamatok tervezésére és megvalósítására, elemzésére és értékelésére.
- Képes a helyi közösség kapcsolati, információs és kommunikációs rendszerének tervezésére, szervezésére, továbbá a helyi szereplők társadalmi és közösségi részvételének, valamint a társadalmi és a közösségi partnerek együttműködésének elemzésére és értékelésére.
- Képes ifjúsági, képzési és közösségi projektek generálására, az ezekhez szükséges források felkutatására, pályázatírásra és projektek menedzselésére.
- Képes történetiségében feltárni és értelmezni a település, közösség, speciális csoport folyamatokat és alkalmazni a jövőtervezés, jövőalkotás módszereit.
- Képes idegen nyelven és az információ- és kommunikációtechnológia eszközeivel hatékonyan kapcsolatot teremteni, együttműködni, közösen dolgozni.
- Képes a tanuló szervezet működtetésében való támogató részvételre, irányítás mellett.
- Képes önállóan, önkritikára épülő tervet készíteni a pályafutásához szükséges tudások, képességek, attitűdök hiányainak a felszámolására, a szakma tanulásában elért eredményekre támaszkodva.
- Képes a projekt alapú munkavégzésre, rendelkezik a munkamegosztásra épülő együttműködési képességgel, látja a közös sikerhez való egyéni hozzájárulásokat.
- Képes az információs technológián alapuló írásbeli és szóbeli kommunikációban fejleszteni alkalmazói tudását.
- Értő módon képes idegen nyelvű szakirodalom olvasására, és legalább egy idegen nyelven megbízható szinten ismeri a saját szakterületére jellemző szakkifejezéseket, és alkalmazza azokat.
- Képes önállóan írásos elemzések elkészítésére, elvégzett feladatainak szakmai közönség előtti bemutatására szóban és írásban.
c) attitűdje
- Munkavégzése során multidimenzionális gondolkodás jellemzi.
- Rendelkezik munkája során társadalmi érzékenységgel, a globális értékek lokális alkalmazásának képességeivel.
- Rendelkezik munkájához hatékony kommunikációs, problémamegoldó készséggel.
- Emberi kapcsolataiban humánus és etikus viszonyulású.
- Rendelkezik ismeretei alkalmazása során empátiával, toleranciával, rugalmassággal, kreativitással.
- Rendelkezik egyéni munkájában reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal.
- Rendelkezik munkájában a minőség iránti elkötelezettséggel.
- Rendelkezik munkavégzése során a nemzetben gondolkodás képességével.
- Rendelkezik a folyamatos tanulás, képzés és önképzés iránti elkötelezettséggel.
- Készen áll a támogató erőforrások folytonos keresésére, szakmai felelőssége és tudása folytonos fejlesztésére.
- Feladatokhoz kapcsolódóan folyamatosan fejleszti szövegértési és szövegprodukciós készségét.
- Érti és képviseli saját szakterülete, szaktudománya kritikai megközelítéseit.
- Átlátja szakterülete legfontosabb problémáit, a nézőpontok közötti különbségeket. Nyitott a problémák kutatáson alapuló megoldása iránt.
- Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
- Érti az erőforrásokkal való jó gazdálkodást, látja ennek fontosságát.
- A nemzeti, illetve az Európán túli vonatkozásokhoz kötve elfogadja és képviseli, szakterülete legfontosabb kérdéseihez kapcsolja a történeti és jelenkori európai értékeket.
- Rendelkezik azokkal a tudásokkal, képességekkel, attitűdökkel, amelyek szakmáját az állampolgári műveltség meghatározott köréhez kötik.
- Folyamatos személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.
- Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, s ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
d) autonómiája és felelőssége
- Rendelkezik a másokkal való szakmai és szakmaközi együttműködés képességével a szakma folyamatos fejlesztése érdekében.
- Rendelkezik a személyisége permanens fejlesztése, valamint szakmai önképzés fontosságának szemléletével.
- Rendelkezik a kezdeményezés és döntéshozatal képességeivel.
- Rendelkezik az egyéni és közösségi felelősségtudattal, felelősségvállalással.
- Felelősséget vállal az elvégzett munkáiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
- Tudatosan képviseli a közösségszervezés módszereit, ismereteit, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
- Felelősséget vállal a rábízott csoportok, közösségek fejlesztési tevékenységei területén.
- Döntési képességgel rendelkezik a szakterületi etikai dilemmákban, javaslattal él a szabályrendszer módosítására.
7.1.2. Szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A kulturális közösségszervező szakirányon továbbá a kulturális közösségszervező
a) tudása
- Ismeri a társadalmi-gazdasági valóság kulturális folyamatait és megoldandó problémáit.
- Ismeri a közösségi fejlesztés alapelveit, irányultságát, legitimációját, különösen a közösség és a részvétel eszmeköreit.
- Ismeri a közösségi fejlesztés kialakulásának nemzetközi és hazai történetét és a közösségi fejlesztést meghatározó aktuális nemzetközi trendeket, az épített és szellemi kulturális örökség, a hungarikumok alapfogalmait.
- Ismeri a közösségi beavatkozás modelljeit, a közösségi fejlesztési folyamatot, a közösségi fejlesztés módszereit és technikáit, közötte a felnőttkori tanulás és képzés megjelenését.
- Ismeri a kulturális turizmus, a közösségi gazdaság alapjait, a kulturális alapú, helyi erőforrásokra alapozó gazdaságfejlesztés módszereit, a hagyományos közösségi kulturális értékek megőrzésének, éltetésének, megújításának módszereit, a nyílt és zárt közösségi tereket mint közösségi, közösségszervező tényezőket és az azokkal összefüggő alapvető térelméleti kérdéseket.
- Ismeri a közösségi fejlesztést mint szaktevékenységet benne a felnőttképzés jelentőségét, a közösségfejlesztő szerepeit és etikai dilemmáit.
- Ismeri a közösségi fejlesztés nemzetközi és hazai hálózatait, szervezeteit, fontosabb műhelyeit.
- Ismeri a művészeti és kreatív ipari területek jellegzetességeit, a kiscsoportok működési és működtetési mechanizmusait, animációs lehetőségét.
b) képességei
- Képes a helyi közösség kapcsolati, információs és kommunikációs rendszerének szervezésére, a helyi szereplők társadalmi és közösségi részvételének, valamint a társadalmi és közösségi partnerek együttműködésének biztosítására.
- Képes a helyi társadalom szervezett szereplői és a lakosság körében felismertetni az önsegítő és önszervező helyi cselekvés, a részvétel, az épített és szellemi kulturális örökség felhasználásának fontosságát és lehetőségeit, aktivizálni a helyi lakosságot az önsegítő, önszervező, önképző, helyi, közösségi cselekvésre.
- Képes szakmai segítséget nyújtani a kibontakozó helyi cselekvéshez (információk nyújtása, kapcsolatszervezés, képzés, közösségi tervezés, intézmények létrehozása és működtetése a helyi közösségben).
- Képes elősegíteni az önszerveződéssel kialakult közösségi csoportok együttműködését a nem kormányzati szektoron belül és a szektorok között.
- Képes szabadidős, önképző, önművelő, művészeti és egyéb közösségek animációjára, csoportok, közösségek felmérésére és a kapott eredmények mentén csoport-, illetve közösségi fejlesztésre.
7.1.2.2. Az ifjúsági közösségszervező szakirányon továbbá az ifjúsági közösségszervező
a) tudása
- Ismeri az ifjúsági korosztály fejlődésének egészségszempontú támogatása lehetőségeit, egészséges személyiségfejlődését segítő, illetve veszélyeztető körülmények körét, a megelőzés, a korai felismerés, a korrekció lehetőségeit és módszereit, elősegítve azt, hogy az ifjúság értéknek és a sikeres élet részének tekintse a családot és a gyermekvállalást, és aktívan készüljön a szülői szerepre.
- Ismeri az ifjúság hagyományos és szubkulturális közösségeinek, testületeinek, szervezeteinek, művelődési, kulturális és sportintézményeinek, az ifjúsági szolgáltatások rendszerének kialakulását, működését.
- Ismeri az ifjúsági munka területeit és módszereit, beleértve a szociális segítés ifjúsági korosztályra vonatkoztatható alapelveit és módszereit.
- Ismeri a személyes ifjúságsegítés fogalmát, helyszíneit, formáit, szakmai-etikai normáit.
- Ismeri a virtuális ifjúsági munka tereit, eszközrendszerét és sajátos viszonyait, hálózatait.
- Ismeri az érdekegyeztetési lehetőségeket, a párbeszéd lehetséges formáit és módszereit a helyi, a nemzeti (Kárpát-medencei és szórványbeli) és az európai ifjúsági munkában.
- Ismeri az ifjúsági munka és az ifjúságsegítő tevékenység hatékonyságát vizsgáló módszereket.
- Ismeri a magyarországi nemzetiségi csoportok (mindenekelőtt a közép-európai cigányság) helyzetét, a magyarságismeret gyakorlatban is alkalmazható alapvető tartalmait, a multi- és interkulturalitás főbb irányzatait, a rasszizmus értelmezéseit.
b) képességei
- Képes az ifjúsági munka módszereinek, eljárásainak alkalmazására.
- Képes az ifjúsági folyamatok, fejlesztő beavatkozások, programok és projektek tervezésére, menedzselésére, sikeres megvalósítására és értékelésére.
- Képes a gyermek és ifjúsági korosztály körében fejlesztő, támogató, segítő tevékenység végzésére.
- Képes a helyi ifjúsági szolgáltatási rendszerek létrehozására és működtetésére.
- Képes ifjúsági, ifjúsággal foglalkozó szervezetek irányítására.
- Képes ifjúsági pályázatok előkészítésére és lebonyolítására.
- Képes a helyi ifjúsági munka szereplőinek (egyén, ifjúsági közösség, egyházi és civil, nemzetiségi szervezet, önkormányzat, intézmény) koordinálására.
- Képes hazai, nemzeti és nemzetközi szinten az önkéntességgel foglalkozó intézmények közötti eligazodásra, önkéntes projektek megvalósítására.
- Képes a nem-formális tanulási környezetben alkalmazott módszerek használatára, a nem-formális és informális tanulási környezet előmozdítására, létrehozására és megszervezésére az ifjúságban rejlő erőforrás hatékony fejlesztése érdekében.
- Képes a virtuális ifjúsági munka módszereinek alkalmazására (virtuális közösségek létrehozására és működtetésére).
- Képes az ifjúsági munka, különböző színterein animátori, tanácsadói munkakörök ellátására.
7.1.2.3. A humánfejlesztő szakirányon továbbá a humánfejlesztő
a) tudása
- Ismeri az oktatási rendszer alapvető összefüggéseit történetiségében és napjainkra vonatkozóan a főbb változások tendenciáival együttesen.
- Ismeri a felnőttképzés jogi szabályozását, az oktatási és felnőttképzési programok engedélyeztetését, illetve akkreditációját.
- Ismeri a felnőttképzési piaci tendenciáit, munkaerő-piaci összefüggéseit, ennek főbb országos jellemzőit, valamint lokális vonatkozásait.
- Ismeri az emberi erőforrás természetét az ezzel kapcsolatos elméleteket és irányzatokat és ezek napjainkban megfigyelhető tendenciáit.
- Ismeri a hazai és uniós, nemzetközi felnőttoktatás és képzés történet meghatározó dokumentumait, személyiségeit, kezdeményezéseit.
- Ismeri a távoktatás, a blended learning és az e-learning eszköztárát és alkalmazási lehetőségeit.
- Ismeri a felnőtt tanulók, munkavállalók munkavállalással, teljesítményértékeléssel, innovációval és továbbképzéssel kapcsolatos attitűdjeinek befolyásolására szolgáló módszereket, motivációs technikákat.
- Ismeri a képzések tervezésével, szervezésével, lebonyolításával és értékelésével kapcsolatos eljárásokat.
- Ismeri a felnőttek tanulásának és tanításának módszertani alapjait.
b) képességei
- Képes a felnőttoktatás és -képzés különböző színterein animátori, tanácsadói munkakörök ellátására.
- Képes a tanulási és képzési programok tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és az eredmények értékelésére.
- Képes a felnőttképzési programok engedélyeztetésre, akkreditációra történő előkészítésére, valamint felnőttképzéssel foglalkozó szervezetekben szakmai feladatok ellátására.
- Képes az intézmények és települések felnőttképzési igényeinek feltárására, illetve a rejtett igények artikulálására.
- Képes a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatok elvégzésére.
- Képes az oktatás, képzés világához kapcsolódó hazai és nemzetközi pályázati programok kidolgozására és menedzselésére.
- Képes elektronikusan támogatott képzéssel kapcsolatos felületek, tartalmak és dokumentumok kezelésére, adatok rögzítésére.
- Képes egyének, közösségek és település(rész)ek tanulási igényeinek feltérképezésére, az ehhez igazodó képzési kínálat meghatározására.”
4. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 11. ROMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„
11. ÚJLATIN NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: újlatin nyelvek és kultúrák (Romance Philology and Cultures)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
- szakképzettségek
- újlatin nyelvek és kultúrák, francia alapszakos bölcsész
- újlatin nyelvek és kultúrák, olasz alapszakos bölcsész
- újlatin nyelvek és kultúrák, portugál alapszakos bölcsész
- újlatin nyelvek és kultúrák, román alapszakos bölcsész
- újlatin nyelvek és kultúrák, román nemzetiségi alapszakos bölcsész
- újlatin nyelvek és kultúrák, spanyol alapszakos bölcsész
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
- Philologist in Romanistics, Specialized in French Studies
- Philologist in Romanistics, Specialized in Italian Studies
- Philologist in Romanistics, Specialized in Portuguese Studies
- Philologist in Romanistics, Specialized in Romanian Studies
- Philologist in Romanistics, Specialized in Romanian as Ethnic Minority Studies
- Philologist in Romanistics, Specialized in Spanish Studies
- választható szakirányok: francia, olasz, portugál, román, román nemzetiségi, spanyol
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
- szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222/0231
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan bölcsész szakemberek képzése, akik ismereteikre építve a Közös Európai Referenciakeret felsőfokú (C1), komplex típusú vagy azt meghaladó szintjén képesek újlatin (francia, olasz, portugál, román vagy spanyol) nyelvű, a munkavégzésükhöz kapcsolódó általános kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi szövegeket felelősen értelmezni, közvetíteni, alkotni írásban és szóban. Rendelkeznek továbbá az újlatin nyelvek és kultúrák területén, valamint általános társadalomtudományi, humán műveltségi témakörökben olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amelyek birtokában képesek a lehetséges munkavállalási területek (az adott újlatin nyelv és kultúra ismeretéhez kötődő feladatok ellátása hazai és nemzetközi szervezeteknél, vállalatoknál, önkormányzatoknál, a kulturális menedzsment, az oktatás, az újságírás, a PR területén) elvárásainak megfelelően szakmai, emberi, kulturális problémák kreatív kezelésére, feladatok megoldására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az újlatin nyelvek és kultúrák szakos bölcsész
a) tudása
- A szakot elvégző hallgató tájékozott az adott újlatin nyelvű kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
- Ismeri a magyar és európai identitás szakterületileg legfontosabb kulturális szövegeit, kontextusait, valamint, ha van, legalább egy, a saját szakirányához kapcsolódó Európán kívüli kultúra legfontosabb vonásait.
- Ismeri az adott újlatin nyelvű kultúra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét.
- Átlátja az adott újlatin nyelvhez tartozó szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
- Tisztában van az adott újlatin nyelv és kultúra jellemző kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel.
- Ismeri az adott újlatin nyelv egyes területeinek (irodalom-, nyelv- és kultúratudomány) szakkifejezéseit.
- Összefüggéseiben értelmezi az újlatin nyelvek és kultúrák alapképzési szak munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos szabályait, előírásait.
b) képességei
- Értelmezi az adott újlatin nyelvű kulturális jelenségeket és azok történeti beágyazottságát, képes az adott újlatin nyelvet elhelyezni a világ nyelvei közt, valamint azonosítani az adott újlatin nyelv főbb regionális változatait.
- Átlátja a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítését, működését, és ezeket a kulturális jelenségeket az európaiság kontextusában értelmezi.
- Képes legalább egy, a szakirányához kapcsolódó, Európán kívüli kultúra, eszmerendszer szempontjából az adott újlatin nyelvű kultúra jelenségeit értelmezni.
- Az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban ír és beszél az adott újlatin nyelven, világos, részletes szövegeket alkot különféle témában, különösen az adott újlatin nyelv kulturális témaköreivel kapcsolatosan.
- Műfajilag sokszínű szövegeket és kulturális jelenségeket értelmez az adott újlatin nyelven.
- Az adott újlatin nyelvhez és kultúrához kapcsolódóan kiválasztja és alkalmazza a szakmai problémának megfelelő nyelvészeti, irodalomtudományi vagy kultúratudományi módszert.
- Adott munkahely szakmai elvárásainak megfelelően összetett feladatokat is elvégez vagy irányít.
c) attitűdje
- Érdeklődik más újlatin nyelvek iránt, törekszik ezek elsajátítására, kiindulva saját szakiránya megszerzett ismereteiből és kompetenciáiból.
- Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
- Képviseli a magyar és az európai identitás vallási, társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét.
- Igénye van a szakirányához kapcsolódó Európán kívüli kultúrák megismerésére.
- Tudatosan képviseli az adott újlatin nyelvterület nyelvi és kommunikációs normáit.
- Hitelesen közvetíti az adott újlatin nyelv nyelvészeti, irodalom- és kultúratudományi, történelmi gondolkodásmódját.
- Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
- Törekszik általános és szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
- Törekszik szakmai hivatástudatának kialakítására és önképzésre.
- Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
- Hatékonyan együttműködik az adott újlatin nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kulturális közösségekkel.
- Felelősséget vállal magyar nyelvű és adott újlatin nyelvű szövegeiért, tudatában van azok lehetséges felhasználási területeinek.
- Az adott újlatin nyelv és kultúra területén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében is.
- Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel az adott újlatin nyelv és kultúra területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
- Felelősséget vállal hivatása gyakorlása során a rábízott egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
- Nyitott az adott újlatin nyelv kulturális hátterére.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- általános kompetenciákat fejlesztő bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, nyelvtudomány, irodalomtudomány, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret): 8-12 kredit;
- újlatin nyelvek és kultúrák szakmai ismeretei: 150-170 kredit, amelyből:
- szakmai alapozó modul (bevezetés az adott újlatin nyelv tanulmányaiba: nyelvfejlesztés, leíró nyelvtan, országismeret, az irodalmi szöveg, a latin nyelv alapjai): 30-40 kredit;
- a választott szakirány szerinti újlatin nyelv speciális ismeretei (alapismeretek az adott újlatin nyelvhez kapcsolódóan: földrajzi, történelmi, kultúrtörténeti, művészettörténeti, zenetörténeti, színház- és filmtörténeti, folklorisztikai ismeretek; a stilisztika és verstan alapjai; az adott szakirány irodalomtörténetének vázlatos ismerete; nyelvfejlesztés; nyelvészet: fonetika, morfológia, szintaxis, lexikológia, lexikográfia; nyelvtörténeti alapok): 70-80 kredit;
- választás szerinti szakmaspecifikus ismeretek: legfeljebb 50 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret.
Az újlatin nyelvek és kultúrák szakos bölcsész - a várható specializációkat is figyelembe véve - az alábbi területeken kaphat speciális ismeretet:
- az alapképzési szak szakirány szerinti további szakterületi ismeretei,
- másik alapképzési szak szakterületi ismeretei.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozatú diploma megszerzéséhez az adott újlatin nyelven a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintű ismerete szükséges. A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat lehet a képző intézmény által ajánlott specializációhoz kapcsolódó, a szak tantervében meghatározott tantervi egység.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés az adott újlatin nyelven folyik.
A szak lehetővé teszi másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakja szakterületi ismereteinek 50 kredit értékű specializáció formájában történő felvételét.
”
5. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím a következő 8. alcímmel egészül ki:
„
8. KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: kulturális antropológia (Cultural Anthropology)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
- szakképzettség: kulturális antropológia alapszakos szakelőadó
- szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cultural Anthropologist
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 12 kredit
- szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312/0314
7. Az alapképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan gyakorlati társadalomtudományi tudással rendelkező kulturális antropológia alapszakos szakelőadók képzése, akik képesek felismerni a kulturális-társadalmi élethelyzeteket jellemző főbb problémákat, változási folyamatokat, konfliktusokat, és rendelkeznek azon antropológiai kutatástechnikai eszköztárral, amely birtokában hatékony módon képesek az összefüggések megértésére, elemzésére és megoldási javaslatok kezdeményezésében való részvételre, illetve a végrehajtásban való közreműködésre. A megszerzett tudásukat és kompetenciáikat képesek a hazai állami, önkormányzati, civil-nonprofit és piaci-vállalkozói területen felhasználni és a gyakorlatban szakmai irányítás alatt alkalmazni. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A kulturális antropológia alapszakos szakelőadó
a) tudása
- Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet legfontosabb elemeit, érti azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom kulturális antropológiai értelmezéseihez az általános alapokat képezik.
- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a kulturális antropológia és fontosabb – vizuális és alkalmazott antropológia – szakterületei történetéről, elméleteiről, módszereiről, az általános közgondolkodásnál mélyebb ismeretekkel bír a globalizáció korában a kulturális és társadalmi folyamatok különböző területeinek problémáiról, szabályszerűségeiről és recens sajátosságairól.
- Ismeri és érti a kulturális antropológia által vizsgált kortárs társadalmak, kultúrák működésével kapcsolatos alapfogalmakat, alapelveket és ezek összefüggéseit.
- Speciális ismeretekkel rendelkezik a kortárs kultúrák hasonlóságairól és különbségeiről, szerkezeti viszonyairól, valamint az azokat értelmező elméletekről és fogalmakról.
- Ismeri és érti a kulturális antropológia által vizsgált társadalmi jelenségek működési mechanizmusait, az ezeket meghatározó, illetve befolyásoló társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
- A gyakorlati elemzés szintjén átlátja az antropológiai kutatás folyamatát, alkalmas minőségi és mennyiségi adatok önálló antropológiai terepmunka során szerzett gyűjtésére, bemutatására, értékelésére, értelmezésére és a kulturális antropológiai gyakorlat révén szerzett – a kultúrát saját feltételei szerint belülről megértő – tapasztalatait a társtudományok és az érdeklődő közvélemény felé hitelesen, vizuális eszközökkel is közvetíteni.
- Ismeri az antropológiai tudás gyakorlati alkalmazásának alapelveit, szakmaspecifikus praxisát és etikai vonatkozásait.
- Mindennapi szakmai szóhasználatában biztosan, beépült ismeretként használja az antropológia szaknyelvi terminológiáját.
- Ismeri szakmai tudása folyamatos fejlesztésének és az újabb elméleti és módszertani ismeretek befogadásának mechanizmusait és technikáit.
- Rendelkezik azon idegennyelv-ismerettel, amely szükséges lehet számára a kommunikációhoz akár a terepen, akár a szakmai anyagok megértéséhez.
b) képességei
- Képes a kulturális és társadalmi hatású, globális, lokális és regionális folyamatok által keletkezett főbb problémák feltárására, értelmezésére, valamint a döntéseket elősegítő véleményalkotás előkészítésére és a megvalósításban való részvételre.
- Képes a kortárs kultúrákra és társadalmakra vonatkozó információkat értően elemezve a szakmai és nem szakmai közönség számára közvetíteni.
- Képes az alapfokú elméleti felkészültségére építve önálló antropológiai terepmunkája során minőségi és mennyiségi adatok gyűjtésére, értékelésére, és ezek alapján a szűkebb szakterületén olyan következtetésekre jutni, amelyek segítik más tudományterületek szakembereinek hatékony munkáját.
- Képes munkájához felhasználni a kulturális antropológia hazai és nemzetközi szakmai forrásait úgy, ahogy a feltárt tények elemzéséhez, az eredményekből kibontható összefüggések feltárásához és következtetések megfogalmazásához, az adott témában való gyakorlati alkalmazásához az szükséges.
- Képes szakmai és esztétikai igényességgel vizuális látványrögzítést végezni, szakmai irányítás mellett megszerkeszteni és azt bemutatni.
- Képes a kortárs társadalmak szociokulturális jelenségeinek, változási tendenciáinak, konfliktusainak értő elemzésére, és irányítás mellett kutatási projektekben való részvételre.
- Átlátja szakmája főbb aktuális problémáit, a különböző nézőpontok közötti főbb relációkat, és törekszik a felmerülő dilemmák gyakorlati megoldására.
- Képes kapcsolatteremtésre eltérő érdekű csoportok és egyének között, illetve kellő együttműködési képességgel rendelkezik a különböző kommunikációs színtereken szükséges szakmai feladatok ellátásához.
- Képes a kulturális antropológia szakterületének hagyományos és elektronikus szakirodalmi forrásaiban, illetve más társadalomtudományi adatbázisokban való eligazodásra, amely tevékenysége során hatékonyan és átfogó jelleggel alkalmazza az információs technológia eszközeit.
- Képes állami, önkormányzati, civil-nonprofit vagy piaci-vállalkozói szervezetekben felmerülő problémák, konfliktusok megoldásához szükséges javaslatok kidolgozásában és a gyakorlati végrehajtásában szakmai irányítás mellett közreműködni.
- Képes hatékony közreműködőként részt venni azon komplex fejlesztési programokban, amelyek a társadalmi felzárkózást, az esélyegyenlőséget és a tudatos állampolgárságra ébresztést célozzák.
c) attitűdje
- Következetesen vállalja a kritikus társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, amelyet hitelesen képvisel szűkebb és tágabb környezetében.
- Tudatosan vállalja a kulturális, vallási, kisebbségi és a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos európai értékelveket.
- A társadalmi és kulturális „másság” eseteit – a semleges pozícióból következő általános elvárásoknak megfelelően – toleránsan és empatikusan kezeli.
- Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, a jogállamiság és a demokratikus európai értékközösség mellett, keresi a lokális, regionális és globális társadalmi problémák, feszültségek megoldásának mikéntjét.
- Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetűekkel és kiszolgáltatottakkal szembeni szolidaritás.
- Fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására, fellép a társadalmi diszkriminációval szemben, és aktív módon járul hozzá az előítéletekhez köthető konfliktusok enyhítéséhez.
- Nyitott a kulturális antropológia elméleti, gyakorlati és módszertani újításaira.
- Hajlandó önképzése során a kulturális antropológia területén megszerzett jártasságának új ismeretekkel való bővítésére és nyitott a szakmai továbbképzésre.
- Szakmai elkötelezettségéből következően megfelelő együttműködési készséggel rendelkezik, munkáját áthatja a kezdeményező készség, az érzékenység és a segítő hozzáállás.
d) autonómiája és felelőssége
- Szűkebb szakmai területén, személyes felelősségi körében önálló, kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalom-felfogás érvényesítésében.
- Következetesen képviseli a társadalmi egyenlőség, esélyegyenlőség és a demokratikus értékrend elveit.
- Munkáját a szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi, és törekszik a kulturális antropológia nemzetközileg meghatározott etikai normáinak betartására. Felelősen képviseli szervezeti egységét és szakmai csoportját, tudatában van szakmai eszközkészlete és saját ismeretei korlátainak és tevékenységének etikai következményeivel egyaránt.
- Szakmai elhivatottságából következően érdekérvényesítő képessége a szervezeten belüli és azon kívüli együttműködési formákban is erős.
- Munkavégzése során önállóan és felelősen hozza meg döntéseit, legjobb tudása szerint jár el az általa képviseltek érdekeinek megvédésében.
- Tevékenységének részeként reflektál saját személyiségére, valamint társadalmi és kulturális beágyazottságára.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- kapcsolódó társadalomtudományi diszciplínák alapjai 18-54 kredit;
- antropológiatörténet és -elmélet alapjai, kutatásmódszertan 18-48 kredit;
- népek és kultúrák Európában (antropológiai ismeretek Európa népeiről és kisebbségeiről; a roma kultúra antropológiája; együttélési modellek Közép-Kelet-Európában; ehhez kapcsolódóan az etnikai identitás, társadalmi mobilitás, multikulturális és interkulturális kommunikáció témakörei) 20-36 kredit;
- a modern társadalmak antropológiája (kulturális különbségek és változások a magyar társadalomban, a társadalmi nemek antropológiája, globalizáció és regionalizmus, a nemzeti kultúra antropológiája, továbbá a társadalmi krízishelyzetek, szubkultúrák és deviancia, perifériális társadalmi csoportok antropológiája) 20-36 kredit;
- az alkalmazott antropológia elmélete, története, módszertana, színterei és gyakorlata, továbbá szakmai gyakorlat 30-62-kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott hat hét egybefüggő szakmai gyakorlat.
6. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím
2. EMBERI ERŐFORRÁSOK ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
2. EMBERI ERŐFORRÁSOK ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat egy félév, minimum tizenkettő hét összefüggő gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint.”
7. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím
3. GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
3. GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat egy félév, minimum tizenkettő hét összefüggő gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint.”
8. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím
4. KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
4. KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat egy félév, minimum tizenkettő hét összefüggő gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint.”
9. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím
5. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK alcím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
5. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK alcím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+60 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- intézményen kívüli gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 60 kredit, amelyből a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit.”
10. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím
5. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
5. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat egy félév, minimum tizenkettő hét összefüggő gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint.”
11. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím
5. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pontja a következő 8.4. alponttal egészül ki:
5. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pontja a következő 8.4. alponttal egészül ki:
„8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés követelménye - nemzetközi jellegének erősítése érdekében - legalább egy félév külföldön szerzett tapasztalat vagy nemzetközi környezetben megszerzett gyakorlat.”
12. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím
6. PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
6. PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat egy félév, minimum tizenkettő hét összefüggő gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint.”
13. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím
7. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
7. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+60 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- intézményen kívüli gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 60 kredit, amelyből a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit.”
14. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím
7. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
7. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat – a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint – két félév turizmus, illetve vendéglátás tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy a felsőoktatási intézmény tanéttermében vagy tanszállodájában végezhető gyakorlat, amelyből egy félév lehet a magyar és külföldi felsőoktatási intézmény közötti megállapodás keretében szervezett gyakorlatorientált külföldi részképzés.”
15. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím 10. IPARI TERMÉK- ÉS FORMATERVEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- természettudományi ismeretek 35-50 kredit;
- gazdasági és humán ismeretek 14-30 kredit;
- szakmai ismeretek 70-105 kredit, ezen belül
- műszaki tervezési ismeretek 50-65 kredit,
- formatervezési ismeretek 15-25 kredit,
- menedzsment-ergonómiai ismeretek 10-20 kredit.”
16. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím
21. VEGYÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
21. VEGYÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 524/0711”
17. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím
22. VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
22. VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 523/0714”
18. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím 23. VÍZÜGYI ÜZEMELTETÉSI MÉRNÖK ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 582/0732”
19. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím a következő 24. alcímmel egészül ki:
„
24. JÁRMŰ-ÜZEMMÉRNÖK ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: jármű-üzemmérnök (Vehicle Operational Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor of profession) fokozat
- szakképzettség: jármű-üzemmérnök
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vehicle Operational Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 525/0716
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja jármű-üzemmérnökök és tesztmérnökök képzése, akik képesek a fejlesztés, a gyártás és a tesztelés területén lévő feladatok önálló elvégzésére. Megfelelő gyakorlati ismerettel rendelkeznek a gépjárművek felépítéséről, üzemeléséről, elektronikájáról és kommunikációs rendszereiről, valamint a jelfeldolgozásról és méréstechnikáról. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A jármű-üzemmérnök
a) tudása
- Átfogóan ismeri a műszaki szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
- Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges alapvető matematikai és fizikai elveket és módszereket.
- Ismeri a járművek és mobil gépek szakterület fogalomrendszerét, probléma-megoldási módszereit.
- Ismeri a járműiparban alkalmazott általános projektfolyamatok, munkavédelmi és minőségbiztosítási rendszerek elveit.
- Ismeri a járműszerkezeteket, a hajtásrendszereket és a hozzájuk tartozó műszaki ábrázolási és anyagtudományi ismereteket.
- Ismeri a gépjárművek üzemeltetési és a gépjárműelektronika alapjait.
- Ismeretekkel rendelkezik az ipari vezérlések, a mikrokontrollerek és a jelfeldolgozás területén.
- Ismeri a számítógépes kommunikációt, a szakterület fontosabb alkalmazói szoftvereit.
- Ismeri a járművekhez és mobil gépekhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai, minőségbiztosítási területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
- A tesztmérnöki specializáción ismeri: a járművek és járműfunkciók tesztelését és környezetállóságát; a járművek érzékelő és beavatkozó rendszereit; a járműfedélzeti kommunikációs rendszereket és a méréstechnikát.
b) képességei
- Képes járműipari fejlesztési, gyártási, üzemeltetési és tesztelési feladatok ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazására.
- Képes különböző járműipari tesztrendszerek telepítésére, programozására, illetve azok működésének elsajátítására.
- Képes járműipari fejlesztések során feladatspecifikáció értelmezésére.
- Képes járműelektronikai fejlesztésekben való részvételre és vezérlőegység programozásra.
- Képes járművek kommunikációs hálózataiból történő adatgyűjtésre, azok feldolgozására és értelmezésére.
- Képes járműipari mérőpadok használatára.
- Képes tesztrendszerek fejlesztésére, implementálására és telepítésére.
- Képes alkalmazni a tanult fejlesztési módszereket, hibakeresési, tesztelési, és minőségbiztosítási eljárásokat felhasználva elemzési, specifikációs, tervezési, fejlesztési és üzemeltetési feladatok ellátására.
- Képes csoportmunkában együttműködni saját és más szakterületek képviselőivel egy adott probléma elemzésére és megoldásának kidolgozására.
- Képes magyar és angol nyelven kommunikálni szakmai kérdésekről felhasználókkal és szakember kollégákkal.
c) attitűdje
- Nyitott a járműipar új módszereinek, eljárásainak megismerésére és azok készség szintű elsajátítására, valamint lépést tud tartani ezek fejlődésével.
- Nyitott a járműipar fejlődő informatikai eszközkészletének megismerésére, a felmerülő informatikai problémák megoldására, együttműködve az adott terület szakembereivel.
- Érti és magáénak érzi a szakma etikai elveit és jogi vonatkozásait, döntési helyzetekben maradéktalanul figyelembe véve azokat.
- Törekszik a hatékony és minőségi munkavégzésre.
- Szem előtt tartja és ügyel a munkatársai és megrendelői adatainak, információinak biztonságára.
d) autonómiája és felelősség
- Felelősséget érez az önálló és csoportban végzett fejlesztői, gyártói, üzemeltetési és tesztelési tevékenységéért.
- Az alkalmazott technológiák hiányosságait és kockázatait igyekszik kiküszöbölni.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. A szakmai jellemzői
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- természettudományos alapismeretek (matematika, mechanika és egyéb természettudományos ismeretek)
15-22 kredit;
15-22 kredit;
- gazdasági és humán ismeretek (munkavédelem, minőségügy, vállalat-gazdaságtan, jogi, menedzsment ismeretek) 10-15 kredit;
- jármű-üzemmérnöki szakmai ismeretek (anyagismeret, műszaki ábrázolás, elektrotechnika, járműszerkezetek, járműhajtások, járművek üzeme, elektrotechnika és jelfeldolgozás, ipari vezérlőrendszerek és mikrokontrollerek programozása, megbízhatóság és biztonság) 75-85 kredit.
8.1.2. A választható specializációk intézményi sajátosságok alapján a méréstechnika járműfedélzeti kommunikáció, a járműteszt és környezetállóság, a járműipari érzékelők és beavatkozók szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditértéke 25-35 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. Szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat – egyéni vagy csoportmunkában – erre alkalmas szervezetnél (így a kooperatív képzés keretein belül) vagy a felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő legalább nyolc hétig tartó, 320 igazolt munkaórát tartalmazó projektstruktúrájú gyakorlat.
20. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet VIII. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 4. ORVOSI DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.1.2. A képzésben válaszható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya.
A specializáció kreditaránya további 120 kredit:
A specializáció kreditaránya további 120 kredit:
a) orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika specializáció:
- alkalmazott egészségtudományok 15-20 kredit,
- egészségtudományi-laboratóriumi analitikai szakismeretek 90-100 kredit,
- természettudományok 5-10 kredit;
b) orvosi kutatólaboratóriumi analitika specializáció:
- alkalmazott egészségtudományok 15-20 kredit,
- egészségtudományi-kutató laboratóriumi analitikai szakismeretek 90-100 kredit,
- természettudományok 5-10 kredit;
c) radiográfia specializáció:
- alkalmazott egészségtudományok 10-15 kredit,
- elméleti és klinikai orvostudományok 10-15 kredit,
- egészségtudományi-radiográfiai szakismeretek 90-100 kredit;
d) optometria specializáció:
- alkalmazott egészségtudományok 15-20 kredit,
- elméleti és klinikai orvostudományok 15-20 kredit,
- egészségtudományi-optometriai szakismeretek 80-90 kredit;
e) patológiai analitika specializáció:
- alkalmazott egészségtudományok 15-20 kredit,
- egészségtudományi-laboratóriumi szakismeretek 90-100 kredit,
- természettudományok 5-10 kredit.”
21. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet IX. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET cím 1. CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„
1. CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
- szakképzettség: csecsemő- és kisgyermeknevelő
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Infant and Early Childhood Educator
3. Képzési terület: pedagógusképzés
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0111
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni. Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A csecsemő- és kisgyermeknevelő
a) tudása
- Rendelkezik a három év alatti kisgyermek személyes, szociális és kognitív kompetenciáinak és testi fejlődésének támogatását, a gyermek biológiai és pszichés szükségleteinek kielégítését, szakszerű gondozását megalapozó szaktudományos – pedagógiai, pszichológiai, egészségtudományi, társadalomtudományi – és módszertani ismeretekkel.
- Tisztában van a fejlődés szociokulturális meghatározottságával, kontextusával, komponenseivel és determinánsaival, értelmezni tudja az ebből fakadó különbségeket. Ismeri a családközpontú kora gyermekkori intervenció intézményrendszerét, lehetőségeit, feladatait, módszereit.
- Ismeri a pedagógiai tervezés szintjeit, a közöttük lévő összefüggéseket, és tájékozott a kisgyermeknevelés tervezésének elméleti és módszertani kérdéseiben.
- Ismeri az intézményes kisgyermeknevelés alapvető dokumentumait, jogszabályi hátterét, az intézményes kisgyermeknevelés céljait, alapelveit, feladatait, tevékenységformáit, módszertani eszköztárát és az azok közötti összefüggéseket.
- Részletesen ismeri a három év alatti korosztály fejlődésének, érésének jellemzőit, a kisgyermek biológiai és pszichés szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos feladatokat, korszerű gondozástani ismeretekkel rendelkezik, tisztában van az egészséges életmód kialakítását megalapozó eljárásokkal.
- Tisztában van az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepével, a három év alatti gyermekek fejlődési, érési folyamatairól és azok alakulását befolyásoló tényezőkről szaktudományos ismeretekkel rendelkezik. Felkészült a korosztály fejlődésének nyomon követésére alkalmas eszközöket és módszereket illetően.
- Ismeri a fejlődés támogatásához az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével választható stratégiákat és módszereket.
- Ismeri a kisgyermekkori tanulás jellemzőit, tisztában van a játéknak, mint a kisgyermek legfontosabb tevékenységének, és mint a tanulás legfontosabb színterének a fejlődésben betöltött szerepével.
- Korszerű játék-módszertani ismeretekkel rendelkezik, tájékozott a korosztály számára ajánlott játékeszközöket illetően.
- A művészeti nevelés (gyermekirodalom, ének-zene, vizuális kultúra), a mozgásfejlődés és a nyelvi, kommunikatív fejlődés támogatása területén a három év alatti korosztályhoz illeszkedő módszertani ismeretekkel rendelkezik, és tisztában van e tevékenységek személyiségfejlesztő hatásával.
- Szaktudományos és módszertani ismeretekkel rendelkezik a családról, a családi nevelés elsődlegességéről és a családdal való együttműködésről.
- Tájékozott a családvédelem és a családsegítés lehetőségeit és módszereit illetően.
- Rendelkezik olyan tanácsadói ismeretekkel, melyek segítségével a szülőket támogatni tudja a gyermek otthoni nevelésében, szülői szerepük kiteljesítésében.
b) képességei
- Pedagógiai, pszichológiai, egészségtudományi, társadalomtudományi és módszertani tudását holisztikus szemlélettel és adaptív módon, a gyermekek egyéni sajátosságainak és a korosztály jellemzőinek figyelembevételével alkalmazza.
- A családközpontú kora gyermekkori intervenció szemléletmódjára is építkezve képes a társadalmi jelenségeket, folyamatokat értelmezve átlátni azok pedagógiai következményeit.
- A három év alatti gyermekek és a gyermekcsoport ismeretében az adott intézmény célkitűzéseihez és szakmai kereteihez igazodva meghatározza a nevelés céljait, feladatait és tartalmait, megtervezi, alakítja, elemzi és értékeli a pedagógiai folyamatot.
- A három év alatti gyermekek szükségleteinek figyelembevételével alakítja ki a gyermekek életterét, a tartalmakat a gyermekek fejlettségéhez igazodva választja meg és közvetíti.
- Támogatja a gyermek önállósodását, a szokások és az egészséges életmód alakulását.
- Képes a három év alatti gyermekek fejlődésének nyomon követésére, az eltérő fejlődési ütem felismerésére, és az érési-fejlődési folyamatok egyénre szabott, differenciált befolyásolására, az ehhez szükséges módszertani kultúra kialakítására.
- Felismeri a kisgyermek biológiai és pszichés szükségleteit, és azokat differenciáltan, a gyermek érési-fejlődési folyamataihoz és igényeihez illeszkedő módon elégíti ki.
- Megteremti a játék feltételeit, és a kisgyermek igényeihez igazodóan támogató, gazdagító módon vállal szerepet a gyermek játékában.
- Kielégíti a kisgyermek esztétikai szükségleteit, szakszerűen támogatja a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó és befogadó tevékenységeket, a fejlődő gyermeki kreativitást. Támogatja a motoros képességek és a nyelvi, kommunikatív képességek fejlődését.
- Az egyes családok jellemzőihez, szükségleteihez, élethelyzetéhez igazodva megerősíti a családi nevelés értékeit, kompenzálja az esetleges hátrányokat, a gyermek fejlődésének támogatása érdekében erősíti a szülői kompetenciát, együttműködik a szülőkkel, a családdal.
- Képes a szakmán belüli és a szakmák közötti együttműködésre.
- Képes segítő beszélgetés vezetésére mind egyéni, mind csoportos helyzetben.
- Rendelkezik a szakmai tevékenységéhez szükséges kommunikatív képességekkel.
c) attitűdje
- Elkötelezett a három év alatti gyermekek tevékenységei, a gyermekek fejlődését támogató környezet kialakítása és a fejlődés támogatása, a családközpontú korai intervenció szemléletmódja iránt.
- Elsődlegesnek tartja a gyermek egyéni igényeihez igazodó szükséglet-kielégítést, gondozást, az egészséges szokásrendszer kialakítását.
- Elkötelezett a kisgyermekek játékszükségleteinek kielégítése iránt, szívesen vesz részt a játékban, a játék örömet okoz számára.
- Nyitott a szimbolikus önkifejezési formák irányába, szívesen vesz részt művészeti tevékenységekben.
- A kisgyermek és önmaga kreativitását örömmel éli meg.
- Személyiségét és tevékenységét a gyermek tisztelete, feltétel nélküli elfogadása jellemzi.
- Befogadó és multikulturális szemlélettel rendelkezik.
- Problémaérzékenység, előítélet-mentesség, tolerancia, szociális érzékenység, segítő attitűd és etikus magatartás jellemzi.
- Nyitott a gyermekek, családok és a szakmai közeg jelzéseire, partneri kapcsolataiban együttműködő.
- A szakmán belüli és a szakmák közötti kapcsolatokban bizalomra, kölcsönösségre törekszik, tiszteletben tartja a kompetenciahatárokat.
- A megismert kisgyermeknevelői szerepekkel azonosul, képes azok hiteles közvetítésére és felelősségteljes ellátására.
d) autonómiája és felelőssége
- Szakterületének etikai és munkavállalással, munkavégzéssel kapcsolatos szabályait, elvárásait ismeri és betartja.
- Beosztásával járó autonómiájával felelősséggel tud élni.
- Felelősséget vállal a rábízott kisgyermekért, gyermekcsoportért, a nevelés folyamatában hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.
- Felelősséggel tartozik a gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus kibontakoztatásáért, az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi környezet megteremtéséért.
- Szakmai fejlődését autonóm módon, tudatosan és reflektíven irányítja.
- A jogszabályok és intézményi szabályok szabta keretek között önállóan dönt a munkájával összefüggő problémahelyzetek megoldásáról.
- A nevelőközösség kompetens, egyenrangú tagjaként a közösség érdekében is vállal feladatokat, és ezeket kellő autonómiával és felelősséggel látja el.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- társadalomtudomány, informatika 15-20 kredit;
- pedagógia, pszichológia 45-65 kredit;
- egészségtudomány 20-35 kredit;
- a bölcsődei, intézményes kisgyermeknevelés, fejlődéssegítés, gondozás módszertana 25-40 kredit;
- gyakorlati képzés 30 kredit.
8.1.2. A választható specializációkban a csecsemő- és kisgyermeknevelő lehetséges szakmai tevékenységköréhez, munkaköréhez vagy a további tanulmányokhoz kapcsolódó - így intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, a családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés - területeken szerezhető speciális ismeret: 15-18 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részét képezik:
- a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása;
- az összefüggő komplex gyakorlat.
Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható oly módon, hogy az egyes szakaszok 2 hétnél rövidebbek nem lehetnek. A komplex szakmai gyakorlat csak bölcsődében, mini bölcsődében teljesíthető. Az összes gyakorlat 30 kredit, ebből az összefüggő komplex gyakorlat 10 kredit.
”
22. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet IX. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET cím 4. ÓVODAPEDAGÓGUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„
4. ÓVODAPEDAGÓGUS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: óvodapedagógus (Kindergarten Education)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
- szakképzettség:
- óvodapedagógus;
- nemzetiségi óvodapedagógus [zárójelben megjelölve a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) nyelvet, illetve a cigány-roma képzési irányultságot];
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
- Kindergarten Educator
- Ethnic Minority (Croatian, German, Romanian, Serbian, Slovakian, Slovenian, Roma) Kindergarten Educator
- választható szakirány: nemzetiségi óvodapedagógus
3. Képzési terület: pedagógusképzés
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 9 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
- szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 32 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 143/0112
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja óvodapedagógusok képzése, akik alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak ellátására, a 3-7 éves korú gyermekek nevelésére, a pedagógusi hivatás gyakorlására.
A nemzetiségi szakirányt választó hallgatók képzésének célja a fentieken túl, hogy végzett óvodapedagógusként képesek legyenek a 3-7 éves gyermek magyar nyelven történő nevelése mellett nemzetiségi nyelven történő nevelésére is, a korosztályhoz illeszkedően nemzetiségi identitás kialakítására, alakítására, nemzetiségi kultúra közvetítésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az óvodapedagógus
a) tudása
- Rendelkezik az 3-7 éves gyermek harmonikus és komplex személyiség-kibontakoztatását, teljes körű egészségfejlesztését megalapozó és elősegítő szaktudományos és módszertani ismeretekkel.
- Ismeri az óvodai nevelés szakterületének alapvető dokumentumait, tisztában van az óvodai nevelés általános céljaival, feladataival, a tevékenységi formák tartalmaival és ezek összefüggéseivel.
- Ismeri az óvodai nevelésben alkalmazható tervezés különböző szintjeit, a tervezés elméletét és módszertanát, az egyes szintek összefüggéseit, sajátosságait.
- Alapvető ismeretei vannak a 3-7 éves gyermek érési-fejlődési folyamatának pszichológiai, biológiai tényezőiről, jellemzőiről, törvényszerűségeiről és a gyermeki tanulás sajátosságairól. Tisztában van a koragyermekkor, mint az egyéni életutat megalapozó fejlődési szakasz jelentőségével, a személyiség kibontakoztatásában és az élethosszig tartó tanulásban betöltött szerepével, továbbá a fejlődést és hátránykompenzálást támogató eljárásokkal.
- Ismeri az óvodás gyermek megismerésének módszereit.
- Tisztában van a játéktevékenység gyermeki fejlődésben betöltött meghatározó szerepével.
- Tisztában van a művészeteknek az óvodás gyermek személyiségfejlődésében betöltött szerepével és hatásrendszerével.
- Ismeri a 3-7 éves gyermek személyiségének kibontakoztatásához, az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő differenciált stratégiákat és módszereket, ezek kiválasztásának és alkalmazásának szempontjait, lehetőségeit.
- Tisztában van a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális tartáskorrekció elméleti és gyakorlati ismereteivel.
- Érti az összefüggést a 3-7 éves gyermek fejlődését meghatározó spontán és tervszerű környezeti hatásrendszer, a direkt és indirekt nevelési módszerek, valamint az óvodai nevelés tevékenységi formáiban megvalósuló tanulási folyamatok között.
- Értelmezni tudja a gyermeki fejlődés szociokulturális beágyazottságát és annak hatását a pedagógiai folyamatra. Tisztában van a hátrányos helyzet komponenseivel és determinánsaival.
- Tájékozott az integráció és inklúzió kérdéskörében.
- Rendelkezik az óvodai nevelés feladatainak ellátásához szükséges alapvető család- és gyermekvédelmi, gyermek jogi ismeretekkel, tájékozott a kora gyermekkori intervenció témakörében és a segítségnyújtás lehetőségeit illetően.
- Ismeri az óvodapedagógusi hivatás szakmai, etikai és jogi szabályait, társadalmilag elfogadott normáit, az óvodapedagógus szerepkörhöz tartozó kommunikáció sajátosságait és hatásrendszerét.
b) képességei
- Pedagógiai, pszichológiai, társadalomismereti és módszertani ismereteit az óvodai nevelés pedagógiai gyakorlatában adaptív módon, a gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőit, valamint a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.
- A 3-7 éves gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőinek és egyéni sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a megfelelő nevelési, fejlesztési célokat, feladatokat és tartalmakat, képes a pedagógiai folyamat differenciált irányítására-facilitálására, elemzésére és értékelésére.
- Megfigyeli, feltérképezi és rögzíti a 3-7 éves gyermek személyiségének, képességstruktúrájának sajátosságait, és a gyermeket körülvevő családi közeg szociokulturális meghatározóit, képes az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követésére.
- Adaptív módon épít a 3-7 éves gyermekek eltérő személyiségére, előzetes tapasztalataira, tudására, kompetenciáira, életkori sajátosságaira.
- Támogatja a 3-7 éves gyermek személyiségének harmonikus kibontakoztatását, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítását.
- A gyermeki önkifejezést, a művészeti ágakhoz kapcsolódó befogadó és alkotó tevékenységeket szakszerűen támogatja.
- Képes legalább egy egyszerű dallamhangszeren való élményszerű hangszerjátékra.
- Az óvodai nevelés módszereit és napirendjét úgy alakítja, hogy azzal a 3-7 éves gyermek teljes körű egészségfejlesztését valósítja meg.
- Helyesen alkalmazza a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális tartáskorrekció gyakorlatanyagát.
- A gyermekintézmény partnereivel - család, bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, szakszolgálatok, szakmai szolgáltatók, más köznevelési intézmények, fenntartó - előítélet-mentes, kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszert alakít ki, együttműködik, szakmai szituációkban szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál, a gyermeket érintő problémák esetén segítséget nyújt, a megoldási lehetőségek kidolgozásában közreműködik.
- Eligazodik az óvodai nevelést szabályozó szakmai, etikai és jogi dokumentumokban, azok vonatkozó részeit mindennapi munkája során felhasználja.
c) attitűdje
- Elkötelezett a 3-7 éves gyermek és a gyermekcsoport tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését és bővítését elősegítő stratégiák, módszerek, tevékenységek megválasztása és a támogató környezet kialakítása iránt.
- Elkötelezett a 3-7 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztése iránt.
- Személyiségét előítélet-mentesség, tolerancia, szociális érzékenység, segítő attitűd jellemzi, inkluzív és multikulturális szemlélettel rendelkezik, törekszik a kulturális önazonosság megőrzésének, ápolásának elősegítésére és a gyermekközösségbe történő beilleszkedés támogatására.
- Elfogadja, hogy az óvodai nevelés gyermek-, játék- és tevékenységközpontú, befogadó, az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
- Nyitott szimbolikus önkifejezési formák irányába, művészeti tevékenységekben szívesen vesz részt.
- Igénye van az óvodai nevelési folyamat több szempontú elemzésére-értékelésére, és az eredmények tükrében a jövőbeni tervek és tevékenységek átgondolására, módosítására.
- Nyitott az újabb hazai és nemzetközi neveléstudományi kutatási eredmények, a módszertani innovációk és az információs és kommunikációs technológiák kínálta lehetőségek megismerésére és alkalmazására.
d) autonómiája és felelőssége
- Felelősséget vállal a rábízott 3-7 éves gyermekekért, a gyermekcsoportért, a nevelési intézményben végzett tevékenységéért.
- Hatáskörében felelősséget vállal a 3-7 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztéséért.
- Felelősséggel tartozik az óvodás korú gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus kibontakoztatásáért, az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi környezet megteremtéséért.
- Felelősséget vállal az óvodai nevelési folyamat tervezése során hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.
- Reflektív óvodapedagógusként, autonóm személyiségként szakmai fejlődésének tudatos irányítója.
- Szakmai együttműködések kialakításában és fenntartásában felelősséggel működik közre.
- Óvodapedagógiai, szakmai tevékenységén túl felelősséget vállal saját intézménye küldetéséért és a hazai óvodaügy nemzetközileg is elismert értékeinek megőrzéséért.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon az óvodapedagógus
a) tudása
- Korszerű ismeretekkel rendelkezik a korai kétnyelvűség szakterületén, és ismeri a 3-7 éves korosztály nemzetiségi nevelése során hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai eljárásokat, nyelvátadási és -fejlesztési stratégiákat.
- Tisztában van saját nemzetiségi nyelvi modell szerepével, a nemzetiségi nevelési, fejlesztési célok, tartalmak, folyamatok összefüggéseivel.
- Tisztában van a 3-7 éves korú gyermekek nevelési környezetének identitást meghatározó szerepével, a nemzetiségi lét társadalmi és pedagógiai-pszichológiai vonatkozásaival.
- Ismeri a nemzetiségi óvodapedagógus tevékenységét meghatározó jogi és szakmai dokumentumokat, a nemzetiségi pedagógus szakmai, etikai és jogi szabályait, normáit.
- Tisztában van a nemzetiségi óvodai nevelés területén végzett tevékenysége társadalmi jelentőségével, felelősségével, kompetenciája lehetőségeivel és korlátaival.
- Ismeri a nemzetiség történelmét, hagyományait, irodalmát és kultúráját, civil szervezeteit.
b) képességei
- A 3-7 éves gyermekek számára nemzetiségi nyelven is óvodai tevékenységeket tervez, szervez, valósít meg.
- A 3-7 éves korosztály jellemzőinek és sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a megfelelő nemzetiségi nevelési, fejlesztési célokat, tartalmakat, folyamatokat.
- A nemzetiségi tartalmakhoz illeszkedő támogató tanulási környezetet teremt, fejlesztési eljárásokat választ ki, törekszik az életkori, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő stratégiák, módszerek alkalmazására.
- Népismereti, nemzetiségi tartalmak közvetítésére alkalmazni tudja e tartalmak 3-7 éves korban történő elsajátíttatásának korszerű módszertani lehetőségeit.
- Magas szintű (C1) nemzetiségi nyelvi kompetenciákkal rendelkezik.
- Szakmai műveltségét elmélyíti, nemzetiségi nyelven önállóan szakirodalmat dolgoz fel, nemzetiségi nyelvi, irodalmi, kulturális és módszertani területen önmagát fejleszti.
- Saját nemzetiségi pedagógiai tevékenysége hatását felméri és kritikusan elemzi, értékeli, szükség esetén korrigál.
c) attitűdje
- Elkötelezett a nemzetiség nyelvének következetes használata, a tudatos, intenzív és hatékony nyelvátadás és nyelvfejlesztés iránt, a nemzetiség és a nemzetiség kulturális kincsének megismerése és átszármaztatása iránt, elkötelezett a nemzetiségi tartalmak átadásához legjobban igazodó környezet megválasztása iránt.
- Nyitott a nemzetiségi tartalmak közvetítésének szempontjából innovatív pedagógiai elképzelések és megoldások, az újabb tanuláselméletek, módszerek, a technológia adta legújabb tanulási lehetőségek megismerésére és alkalmazására.
- Aktivitását a nemzetiségi közösségi célok érdekében mozgósítja, elfogadja az értékek sokszínűségét, kész részt vállalni a szakmájával kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben, nyitott a tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
d) autonómiája és felelőssége
- Tudatosan képviseli az adott nemzetiség kultúráját, tudományosan és módszertanilag megalapozott nemzetiségi pedagógusi szerepét, nézeteit és döntéseit felelősséggel vállalja.
- Felelősséget vállal nemzetiségi kultúraközvetítő szerepéért, felelősséggel részt vállal a nemzetiségi nevelést támogató környezet megteremtéséért a 3-7 éves korú gyermekek nemzetiségi identitásának alakítása, fejlesztése érdekében.
- Szakmai tevékenységén túl felelősséget vállal intézménye nemzetiségi küldetéséért és az intézmény regionális, országos szakmai hálózatokhoz való kapcsolódásáért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
- pedagógia, pszichológia, társadalomtudomány, informatika 32-45 kredit;
- az óvodai nevelés tevékenységformáinak módszertana (játék; verselés, mesélés; ének, zene, énekes játék, gyermektánc; rajzolás, festés, mintázás, kézi munka; mozgás; a külső világ tevékeny megismerése; munka jellegű tevékenyégek) 54-72 kredit;
- óvodapedagógus szakképzettség további speciális vagy a nemzetiségi óvodapedagógus szakirány szakmai ismeretei: 32-40 kredit:
a) az óvodapedagógus szakképzettségnél: a szakma igényeinek megfelelő - így családpedagógia, integrált-inkluzív nevelés, környezeti nevelés, multi- és interkulturális nevelés, gyermek- és gyógytestnevelés, gyógypedagógia - szakterületeken szerezhető speciális ismeret;
b) nemzetiségi óvodapedagógus szakképzettségnél: nemzetiségi nyelv, nemzetiségi ismeretek, kétnyelvűség elmélete és gyakorlata, nemzetiségi óvodai tevékenységek módszertanának és gyakorlatának ismeretei;
- gyakorlati képzési modul: 26-34 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon végzettek esetén a sikeres záróvizsga a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részét képezik:
- a csoportos és egyéni gyakorlatok keretében komplex, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek tervezése, szervezése és vezetése, ezek elemzése, dokumentálása, reflexiók, önreflexiók készítése;
- az óvodapedagógus-jelölt komplex egyéni szakmai gyakorlata, aminek időtartama a hatodik félévben
8-10 hét, az összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértéke minimum 9 kredit.
8-10 hét, az összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértéke minimum 9 kredit.
- Nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon a nemzetiségi képzés gyakorlata legalább 6 kredit.
A nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon a szakmai gyakorlat részben nemzetiségi nyelven, nemzetiségi óvodában folyik.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A nemzetiségi óvodapedagógus a 3-7 éves gyermek magyar nyelven történő nevelése mellett felkészült a korosztály nemzetiségi nyelven történő nevelésére is.
A nemzetiségi óvodapedagógus szakirány tantárgyainak oktatása és vizsgái - beleértve a záróvizsgát is - az adott nemzetiségi nyelven folynak.
23. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet IX. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET cím
5. TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 5-8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
5. TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 5-8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 12 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 144/0113
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja tanítók képzése, akik - a változó társadalmi szükségleteknek, az általános iskolai nevelés-oktatás céljainak megfelelően - képesek a tanulók személyiségének komplex fejlesztésére, a tanító teljes szerepkörének betöltésére. Felkészültek az általános iskola első négy évfolyamán valamennyi műveltségi terület és az első hat évfolyamán egy választott műveltségi terület nevelési-oktatási feladatainak ellátására, nemzetiségi szakirányon pedig az általános iskola első négy évfolyamán valamennyi műveltségi terület és az első hat évfolyamán a nemzetiségi anyanyelvi nevelés feladatainak ellátására. Felkészültek tanulmányok mesterképzésben történő folytatására
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A tanító
a) tudása
- Ismeri a tanító munkájának társadalmi-történeti összefüggéseit és jelentőségét, tájékozott az irányadó nemzeti és európai értékek körében.
- Ismeri a 6-12 éves gyerekek személyiségének kibontakoztatását megalapozó tudományos elméleteket, az első hat iskolaévnek a személyiség formálódásában és az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésben betöltött szerepét.
- Rendelkezik 6-12 éves gyerekek, gyermekcsoportok és környezetük megismerésére, az őket érintő társadalmi folyamatok értelmezésére vonatkozó elméleti és módszertani tudással, gyermek jogi ismerettel.
- Ismeri a tanulás támogatásának, a kulcskompetenciák megalapozásának, kibontakoztatásának tudományos és szakmódszertani alapjait, az első hat iskolaévben alkalmazható korszerű módszereket, eszközöket.
- Tisztában van a nemzetközi összehasonlító mérések eredményeivel összefüggő, rá vonatkozó fejlesztési feladatokkal a szövegértés, a matematikai és a természettudományos nevelés területén.
- Tisztában van az értékelés funkcióival és módszereivel.
- Ismeri a tanulási, nevelési környezet szerepét, tisztában van az inkluzív nevelés lehetőségeivel és módszereivel az első hat iskolaévben.
- Biztos szaktudományos és tantárgy-pedagógiai ismeretekkel rendelkezik az 1-4. évfolyamon valamennyi műveltségi területen, továbbá az 1-6. évfolyamon egy műveltségi területen (vagy a nemzetiségi nevelés szaktudományos és tantárgy-pedagógiai megalapozása terén).
- Ismeri az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának lehetőségeit.
- Ismeri a 6-12 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztését célzó iskolai tevékenységek és pedagógiai eljárások elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazását.
- Ismeri a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális tartáskorrekció elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazásának helyes módját.
- Idegen nyelvi műveltségi területen magas szintű (C1) idegen nyelvi kompetenciákkal rendelkezik.
b) képességei
- A nevelési, fejlesztési célokat, feladatokat, tartalmakat képes a 6-12 éves gyerekek személyiségére, szociokulturális környezetének főbb jellemzőire tekintettel, differenciáltan tervezni.
- A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok figyelembevételével a célok, tartalmak és tevékenységek, folyamatok, valamint egyéni tanulási utak tervezésére, megvalósítására.
- Épít a 6-12 éves gyerekek előzetes tapasztalataira, cselekvő részvételére, kreativitására, a közös munkát szakszerűen irányítja, elemzi és értékeli.
- Képes változatos, egyénre szabott értékelési módszereket használni, amelyekkel elősegíti a gyermek önértékelési képességének alakulását.
- Támogató tanulási környezetet biztosít.
- Képes az információs és kommunikációs technológiák célszerű felhasználására.
- Képes közösségi értékek közvetítésére, a gyermekközösség alakítására.
- Az iskolai nevelés módszereit és napirendjét úgy alakítja, hogy azzal a 6-12 éves gyermekek teljes körű egészségfejlesztését valósítja meg. Helyesen alkalmazza a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális tartáskorrekció gyakorlatanyagát.
- A szakmai-tudományos kritériumokat érvényesítve választja meg a szakirodalmi könyvtári és digitális források körét, és munkájában azokat kreatív módon hasznosítja.
- A gyerekek családjával kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatot alakít ki, szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál, képes a nevelést érintő kérdésekben a családokat támogatni.
- Együttműködik a nevelési folyamat többi szereplőivel, képes elgondolásait előadni és megvitatni, eredményeit, javaslatait szóban és írásban hitelesen és szakszerűen közreadni. Képes pedagógiai tevékenységét tágabb kontextusban is elhelyezni.
- Képes a tanítói munkára irányadó szakmai, etikai és jogi szabályozókhoz munkája során igazodni, a szabályozók változtatásához javaslatokat előterjeszteni.
- Tevékenységére szakszerűen reflektál.
c) attitűdje
- Tevékenységét a 6-12 éves gyerekek fejlődésének támogatása iránti elkötelezettség irányítja.
- Elkötelezett a 6-12 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztése iránt.
- Tevékenysége során inkluzív, befogadó szemléletet képvisel, törekszik a családok kulturális hagyományainak tiszteletben tartására.
- Tanítói tevékenysége minden területén elkötelezett a különböző szociokulturális környezetből érkező, a sajátos nevelési igényű, illetve a fogyatékos gyerekek közösségbe történő beilleszkedésének támogatása iránt.
- Igényli az önreflexiót, a nevelési folyamat és saját tevékenysége több szempontú elemzését, értékelését.
- Igénye van a folyamatos önfejlesztésre, szakmai megújulásra.
- Nyitott a munkájával összefüggő új elméletek és gyakorlati módszerek, a technológiai lehetőségek, információs és kommunikációs technológiák megismerésére és alkalmazására.
- Felkészültsége alapján részt vállal a tanító szakmával összefüggésben álló kutatásokban, innovatív team-munkákban.
d) autonómiája és felelőssége
- A hatáskörébe tartozó területeken felelősséget vállal a 6-12 éves gyerekek fejlődéséért, kulcskompetenciáik hatékony megalapozásáért, kibontakoztatásáért.
- Hatáskörében felelősséget vállal a 6-12 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztéséért.
- Munkájával összefüggő pedagógiai kérdésekben - a jogszabályok és az intézményi keretek között - önállóan dönt.
- Felelősséggel vesz részt intézményében a harmonikus, támogató légkör kialakításában.
- Hivatása művelése körében felelősséget vállal a társadalmi kohézió erősítéséért.
- A hatáskörébe tartozó területeken felelősséget vállal a kulturális hagyományok ápolásáért, a kultúrák közötti megértés és kommunikáció elősegítéséért.
- Felelősséget vállal intézménye küldetéséért.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Nemzetiségi tanító szakirányon továbbá a tanító
a) tudása
- Ismeri a nemzetiség nyelvét, kultúráját, történelmét, irodalmát.
- Ismeri a 6-12 éves korosztály nemzetiségi nevelése során hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai eljárásokat, nyelvfejlesztési stratégiákat.
- Korszerű ismeretekkel rendelkezik a korai kétnyelvűség területén.
- Tisztában van az inklúziónak a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepével, a nemzetiségi lét társadalmi és pedagógiai-pszichológiai vonatkozásaival.
- Ismeri a nemzetiségi identitás kialakulásának, elmélyítésének elméletét és gyakorlatát, a nemzetiségi nevelés területén végzett tevékenység társadalmi jelentőségét.
- Ismeri a nemzetiségi tanító tevékenységét meghatározó jogi, szakmai dokumentumokat.
b) képességei
- Differenciáltan, korszerű módszereket alkalmazva, a gyerekek előzetes tapasztalataira és kompetenciáira építve képes a nemzetiségi kultúra átszármaztatására.
- Magas szintű (C1) nemzetiségi nyelvi kompetenciákkal rendelkezik.
- Képes nemzetiségi nyelven tanításra, színvonalas, példaadó nemzetiségi nyelvű kommunikációra.
c) attitűdje
- Elkötelezett a nemzetiség kultúrájának megismerése, őrzése, átszármaztatása iránt, fontosnak tartja tevékenysége identitást alakító szerepét.
- Elkötelezett a nemzetiség nyelvének következetes használata, a tudatos, intenzív és hatékony nemzetiségi nyelvű kommunikáció iránt.
- Aktívan szerepet vállal a nemzetiségi közösségi célok elérésében, a szakmájával kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységekben.
- Elkötelezett a különböző kultúrák megbecsülése iránt, törekszik az együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra.
- Nyitott a nemzetiségi nyelvű szakirodalom tanulmányozására, nemzetiségi nyelvi, irodalmi, kulturális és módszertani felkészültségét folyamatosan elmélyíti.
d) autonómiája és felelőssége
- Tudatosan és felelősen képviseli, tudományosan és módszertanilag megalapozottan közvetíti a nemzetiségi kultúrát.
- Felelősséget vállal a tanulók nemzetiségi identitásának alakításában és erősítésében.
- Felelősséget vállal intézménye nemzetiségi küldetéséért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- társadalomtudományok, pedagógia, pszichológia, informatika 44-55 kredit;
- szaktudományosan megalapozott tantárgy-pedagógiák a magyar nyelv és irodalom, a matematika, az ember és társadalom, a természetismeret, az ének-zene, a vizuális nevelés, az informatika, az életvitel és gyakorlat, valamint a testnevelés és sport területén az általános iskola 1-4. évfolyamának nevelési-oktatási feladataira való felkészülés keretében 81-96 kredit;
- műveltségterületi modul
a) tanítói szakképzettségnél: kötelezően választható műveltségi terület a magyar nyelv és irodalom vagy az idegen nyelv vagy a matematika vagy az ember és társadalom vagy a természetismeret vagy az ének-zene vagy a vizuális nevelés, vagy az informatika vagy a technika-életvitel és gyakorlat vagy a testnevelés és sport területén az általános iskola 1-6. évfolyamának nevelési-oktatási feladataira való felkészülés keretében 21-25 kredit;
b) nemzetiségi tanító szakképzettségnél: nemzetiségi nyelv és tantárgy-pedagógiája; nemzetiségi ismeretek és tantárgy-pedagógia; nemzetiségi irodalom, gyermekirodalom 36-42 kredit;
- a tanítói kompetenciák hatékony kibontakoztatását segítő, választható elméleti és gyakorlati tanulmányok - így szakmai idegen nyelv, műveltségterületi stúdiumok, alternatív pedagógiák, szabadidő-pedagógia, gyermekvédelem - 10-12 kredit;
- gyakorlati képzési modul 40-50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A nemzetiségi szakirányon és az idegen nyelv műveltségi területen végzettek esetén a sikeres záróvizsga a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részét képezik:
- a csoportos és egyéni iskolai gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása,
- a tanítójelölt komplex gyakorlata, aminek időtartama a nyolcadik félévben 8-10 hét, az összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértéke 12-14 kredit, nemzetiségi tanító szakirányon ebből a nemzetiségi képzés gyakorlata legalább 6 kredit.
A nemzetiségi szakirányon a szakmai gyakorlat részben nemzetiségi nyelven, nemzetiségi iskolában folyik.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A nemzetiségi tanító felkészült az általános iskola első négy évfolyamán valamennyi műveltségi terület és az első hat évfolyamán a nemzetiségi anyanyelvi nevelés nevelési-oktatási feladatainak ellátására is.
A nemzetiségi tanító szakirány tantárgyainak oktatása és vizsgái - beleértve a záróvizsgát is - az adott nemzetiségi nyelven folynak.”
24. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 4. ELŐADÓ-MŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pont 7.1.2.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7.1.2.2. A klasszikus zongora szakirányon továbbá a klasszikus zongora előadóművész
a) tudása
- Átfogó ismeretei vannak a kóruséneklésről, gyakorlatban elsajátította az énekkari irodalom egy részének saját hangfajának megfelelő énekszólamát.
b) képességei
- Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes énekkari művek előadásában való részvételre.
c) attitűdje
- Hangszeres előadó-művészeti produkciók mellett vokális előadó-művészeti produkciókban való részvételre is nyitott.”
25. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 12. MOZGÓKÉP ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„
12. MOZGÓKÉP ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: mozgókép (Motion Picture Studies)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
- szakképzettség:
- mozgókép szakos film- és televíziórendező
- mozgókép szakos filmvágó
- mozgókép szakos hangmester
- mozgókép szakos gyártásszervező
- mozgókép szakos operatőr
- mozgókép szakos filmíró
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
- Motion Picture Director
- Motion Picture Editor
- Motion Picture Sound Director
- Motion Picture Line Producer
- Motion Picture Cinematographer
- Motion Picture Screenwriter
- választható szakirányok: film- és televíziórendezés, mozgóképes filmvágás, mozgóképes filmhang, gyártásszervezés, operatőr, filmírás
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
- szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 105 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja mozgóképes szakemberek képzése, akik képesek a mozgóképművészet különböző szakterületein szakirányukhoz kapcsolódóan társalkotóként működni, és kezdeményező szerepet betölteni. Ismerik a mozgóképkészítés technológiáját, technikáját, és azt képesek önállóan alkalmazni. Szolgálják és terjesztik a magyar és egyetemes mozgófilmes kultúrát. Szakismeretükkel a filmművészet többi ágának is segítségére vannak. A filmművészet esztétikai területén művészettörténeti és mozgóképtörténeti tudásuk alapján biztosan tájékozódnak. A mozgóképalkotás funkcionális, művészi és közéleti (társadalomtudományi, kultúrantropológiai, szociológiai) problematikájában mérvadó véleményt képesek kialakítani. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A mozgóképes szakember
a) tudása
- Átfogóan ismeri a filmművészet terén való alkotás folyamatának lehetőségeit, a filmalkotások létrehozásához szükséges kreatív és technikai eszköztárat.
- Széleskörű ismeretei vannak a filmművészet elméleteiről, esztétikájáról, stíluskorszakairól és irányzatairól, valamint a meghatározó filmművészek fontos alkotásairól.
- Alapvető ismeretei vannak a film műfajának részterületeiről, azok egymással való kapcsolatáról, saját szakirányának a többi filmes szakterülethez való viszonyáról, valamint a filmművészet és más művészeti ágak lehetséges kapcsolódási metódusairól, lehetőségeiről, a filmes alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.
- Megfelelő rálátása van a filmgyártás egész folyamatára, annak gyakorlati és lebonyolítási problematikájára és az akadálytalan lebonyolításhoz szükséges feltételekre.
- Ismeri a filmművészet gyakorlati és elméleti oldalához kapcsolható tudományok határterületeinek elveit és ezek alkalmazási lehetőségeit.
- Átfogó ismerete van a digitális technika alkalmazási lehetőségeiről a film gyakorlati megvalósítására vonatkozóan.
- Kiterjedt ismeretei vannak a szövegelemzés, szövegformálás, analitikus szövegértés területén.
- Tisztában van a mozgóképkészítés dramaturgiai szabályszerűségeivel, ideértve a történeti dramaturgiát, a vizuális dramaturgiát, a hangi dramaturgiát és mindezek komplexen együttható rendszerét.
- Átfogó ismeretei vannak a kultúrantropológia, a művészettörténet és művészetelmélet alapvető elveiről, történetiségéről, összefüggéseiről.
- Alapvető ismeretei vannak a művészi tevékenysége alapjául szolgáló anyagi és információs forrásokról.
- Ismeri a művészet befogadását, mentális és fiziológiai hatásmechanizmusát elemző különböző elméleteket.
- Tisztában van a mozgóképes szakma etikai normáival.
- Ismeri a szerzői jog alapvető rendelkezéseit.
b) képességei
- Képes a mozgóképes műfajok alkotófolyamatában saját szakirányának megfelelő elvek és technikák alkalmazásával teljes értékű, kreatív alkotóként részt venni, technikai tudással felkészülten magas fokú művészi teljesítményt nyújtani.
- Képes az alkotói gyakorlat során tudatos és kreatív munkára, rutin szakmai problémák azonosítására és megoldására.
- Képes a mozgókép-művészeti alkotásokat a szakirány szempontjából önállóan értékelni, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.
- Képes a filmalkotás alapját képező szöveg mély és átfogó értelmezésére.
- Képes a saját szakterületére vonatkozó művészeti elveit, ismereteit, véleményét és álláspontját a mozgóképes alkotásban részt vevő kooperációs partnerei számára világossá tenni, pontosan megfogalmazni.
- Képes a mozgóképes filmalkotást az adott financiális keretek figyelembevételével létrehozni.
- Esztétikai tudása birtokában képes a mozgóképes alkotások mély és átfogó analízisére.
- Képes a mozgóképes alkotás legmodernebb berendezéseinek magabiztos használatára.
- Képes a mozgóképes alkotási folyamatot az arra vonatkozó szerzői jog szabályozásához igazítani.
- Képes munkáját a mozgóképes szakma etikai normáinak megfelelően végezni.
c) attitűdje
- Törekszik arra, hogy önállóan hozzon létre mozgóképes alkotásokat, vagy alkotótársként részt vegyen közös filmművészeti produkciók létrehozásában.
- Kritikai megértéssel viszonyul a filmművészet történeti és kortárs alkotásaihoz, valamint a színművészet előadói gyakorlatához.
- Nyitott a filmművészet, illetve a többi művészeti ág alkotói, technikai, analitikai, illetve esztétikai újdonságainak megismerésére.
- Nyitott a filmművészeten belüli részterületek tekintetében, illetve a filmművészet és társművészetek képviselői között létrejövő együttműködésre.
- Törekszik a mozgóképes művészet és a saját szakterülete társadalommal való megismertetésére, az arról való közérthető kommunikáció alkalmazására.
- Tudatosan gondolkodik a mozgóképes alkotásainak társadalmi vonatkozásáról, hatásáról.
- Törekszik a mozgóképes szakma etikai normáinak betartására.
d) autonómiája és felelőssége
- Önálló mozgóképes alkotói stílusa, a mozgóképes művek létrehozása iránti elkötelezettsége kialakult.
- Folyamatosan figyelemmel kíséri a mozgóképes szakmában megjelenő produkciókat és publikációkat, tájékozott a filmes terület technikai újításai és az új eszközök megjelenésének terén.
- Felismeri művészeti tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait, szerepét, értékét.
- Szakterületének megfelelő mozgóképes alkotásait önállóan hozza létre.
- Nagyfokú önállósággal kezeli a mozgóképes alkotáshoz szükséges digitális eszközöket.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Film- és televíziórendezés szakirányon továbbá a mozgókép szakos film- és televíziórendező
a) tudása
- Behatóan ismeri a film- és televíziórendezői munka összes fázisát az előkészítéstől az utómunkáig.
- Tisztában van a film- és televíziórendezéshez szükséges technikai felszerelések működési mechanizmusával, működtetési alapelveivel.
- Alapvető ismeretei vannak a film- és televíziórendezés különböző munkafázisainak idő-, technikai és szakemberigényeiről.
- Ismeri a film- és televíziórendezés aktuális és korábbi korszakainak stílusait, meghatározó irányzatait, fontos alkotóit és azok munkásságát.
- Ismeri a mozgóképes alkotóműhelyen belüli szakterületek egyes kompetenciáit, azok egymáshoz való viszonyát, hierarchiáját.
- Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a forgatókönyvírás, a vágás és az operatőri munkát illetően, legalább olyan mértékben, hogy az adott szakterületeken dolgozó alkotótársainak tevékenységét megítélni és irányítani tudja.
- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a filmnyelv működését és használatát illetően, ideértve mindazokat a szemantikai ismereteket is, amelyeket használnia kell a filmkészítés több fázisában is, hogy a filmen, mint üzenetközvetítő médiumon keresztül a nézővel folytatott kommunikációja sikeresen célirányos lehessen.
- Tisztában van a mozgóképkészítés dramaturgiai szabályszerűségeivel, ideértve a történeti dramaturgiát, a vizuális dramaturgiát, a hangi dramaturgiát és mindezek komplexen együttható rendszerét.
- Kiterjedt ismeretei vannak a színjátszás és színészvezetés terén, ismeri a színművészet alapvető elméleti és gyakorlati alapelveit, meghatározó technikáit, irányzatait.
- Ismeri a mozgóképes alkotás létrehozásához kapcsolódó pályázati szisztémákat, a filmek finanszírozásának aktuális lehetőségeit és módozatait.
- Tisztában van a mozgóképes rendezői szakma etikai normáival.
b) képességei
- A mozgóképes alkotás létrehozása során képes átlátni és rangsorolni az egymáshoz hierarchikusan viszonyuló vagy egyenrangú szakterületek különböző technikai jellegű és alkotói igényeit, ezeket a mozgóképes alkotás majdani elkészültének szempontjából, illetve a gyártási helyzet prioritásának megfelelően ítéli meg.
- Képes a mozgóképes alkotás alapjául szolgáló forgatókönyvből kiindulva egyéni művészi értelmezéssel vizuális és hangi koncepciót kialakítani.
- Művészi céljainak megvalósítása érdekében képes a mozgóképes alkotás többi társművészet céljairól meggyőzni, koncepcióját plasztikusan körvonalazni, a forgatás során az egyes munkatársainak szóló aktuális instrukcióit megfelelő szaknyelven és kellő tömörséggel megfogalmazni.
- Képes a kreatív és technikai stábot hatékonyan irányítani, vezetni, a stáb tagjainak előterjesztett művészi koncepcióját, javaslatait az előkészítő fázisban és aktuálisan is megítélni, velük az alkotói és gyártási folyamatban együttműködni.
- Képes a rendezéshez szükséges összes technikai felszerelés használatára, ismeri a munkájához szükséges digitális programokat.
- Képes átlátni a mozgóképes alkotás gyártási tervét és szisztémáját, hatékonyan működik együtt a gyártásszervezővel.
- Szakmai fórumokon, illetve a finanszírozás érdekében képes a készülő filmalkotásáról összeszedett és hatásos szakmai prezentációra.
- Képes a forgatás során felmerülő váratlan helyzetekre reagálni, megszerzett tudásanyagából merítve adekvátan, hatékonyan és rugalmasan döntéseket hozni.
- A mozgóképes alkotás létrehozásának minden fázisában a rendezői szakma etikai normáinak megfelelően képes eljárni.
c) attitűdje
- Folyamatosan törekszik mozgóképes szaktudása elmélyítésére, keresi a témában megjelenő szakirodalmat, esztétikai írásokat.
- Figyelemmel kíséri a mozgóképes műfajban megjelenő alkotásokat, új alkotói irányzatokat, alkotótársakat.
- Nyitott a társművészetek alkotásai és produkciói megismerésére, megértésére.
- Tudatosan gondolkodik a filmalkotás társadalomra tett hatásáról.
- Törekszik a mozgókép-készítés munkafolyamata során a részt vevő kreatív és technikai alkotótársak közötti kiegyensúlyozott alkotói kapcsolat fenntartására.
- Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a mozgóképes műfaj eddigi stílusirányzataihoz és kortárs alkotásaihoz.
- Aktívan keresi az együttműködést a filmalkotások egyes szakterületeinek alkotóival, valamint a társművészetek képviselőivel is.
- Nyitott a filmalkotás kreatív vagy technikai munkatársainak a forgatás során felmerülő problémáira.
- Tudatosan gondolkodik a rábízott filmes projekt egészéről.
d) autonómiája és felelőssége
- Szakmai identitása, stílusa, irányultsága, mozgóképes alkotások iránti elkötelezettsége kialakult.
- Saját rendezői koncepciót alkot, melyet önállóan valósít meg.
- A forgatás folyamatában való kooperatív munka során felmerülő kérdések megválaszolásában és problémák megoldásában hozott döntéseiért egyéni felelősséget vállal.
- A mozgóképes alkotás elindítását kialakult szakmai és dramaturgiai koncepcióval kezdeményezi, melyért a későbbiekben egyéni felelősséget vállal.
- Elfogadja a mozgóképes művészet gyakorlásának feltételrendszerét, technikai, pénzügyi fegyelmét, időkorlátait.
- Egyéni felelősséget vállal a mozgóképes alkotás folyamán meghozott művészi és technikai döntéseiért.
- Adott helyzetnek megfelelően hitelesen közvetíti a rendezői munka fő értékeit, társadalmi és kulturális szerepét, küldetését.
- Teljesítményét a mozgóképes szakma minőségi elvárásaival összhangban tartja.
- Nagyfokú önállósággal kezeli a rendezői munkához szükséges digitális eszközöket, felszereléseket, a munkáját segítő információs felületeken önállóan eligazodik.
7.1.2.2. Mozgóképes filmvágás szakirányon továbbá a mozgókép szakos filmvágó
a) tudása
- Behatóan ismeri a filmvágás munkafolyamatának összes fázisát az előkészítéstől az utómunkáig, tisztában van ezek technikai feltételeivel és időigényével.
- Ismeri a filmtörténet filmvágás szempontjából fontos történeti és kortárs eseményeit, alkotóit és filmjeit.
- Ismeri a vágói munkához szükséges operációs rendszereket, illetve a mozgóképrögzítéshez használt file rendszereket és adathordozókat.
- Tisztában van a mozgóképes vágói szakma etikai normáival.
- Behatóan ismeri a mozgóképes történetmesélés dramaturgiai eszköztárát és lehetséges struktúráit.
- Tisztában van a képi és hangi ritmus kialakításának eszközeivel.
- Ismeri az aktuálisan elterjedt vetítési formátumokat és azok létrehozásának módjait.
- Részleteiben ismeri az utómunka során a vágási tevékenységhez fejlesztett digitális programokat, azok használati lehetőségeit.
- Ismeri a mozgó- és állókép, hang- és metaadatok tárolására használható formátumokat, ezek egymásba konvertálásának módjait és a konverziós technikák következményeit.
- Alapvető ismeretei vannak a filmtrükkök készítése és a fényelés területén.
- Átfogó ismeretei vannak az egyes műfajokban alkalmazható, illetve kerülendő vágói eszközökről és azok használatáról.
b) képességei
- Képes a filmvágói munkához használt eszközök használatára.
- Értékelni tudja egy film dramaturgiai szerkezetét, illetve a vágómunkáját.
- Képes csapatban együttműködve dolgozni a kreatív munkatársakkal: rendezővel, operatőrrel, hangmesterrel, forgatókönyvíróval.
- Képes önállóan vagy a rendező iránymutatása szerint, illetve ezek kombinációjában elvégezni egy film szerkesztését.
- Képes képi vagy hangi ritmusra felépített montázs készítésére, illetve ezek kombinálására.
- Képes kreativitását a film céljainak szolgálatába állítani.
- Értékelni tudja egy még vágatlan anyag használhatóságát, javaslatot tud tenni annak szerkesztésére.
- Képes a szerkesztési munka során az alkotói és a befogadói nézőpontok közötti váltásra.
c) attitűdje
- Elfogadó módon áll a rendezői koncepcióhoz, a forgatókönyvhöz és a leforgatott anyaghoz, és ezek ismeretében törekszik a lehetséges legjobb vágat elkészítésére.
- Törekszik arra, hogy minden lehetséges nézőpontot és érvet megismerjen, és integráljon a filmmel kapcsolatos döntési folyamatokba.
- Önálló, kreatív, de ötleteihez nem ragaszkodik minden áron.
- Segíti a film kreatív munkatársait céljaik elérésében.
- Tudatosan gondolkodik a készülő filmalkotás társadalomra tett várható hatásáról.
- Követi és alkotói tevékenységébe integrálja az aktuális filmművészeti trendeket.
- Technikai ismereteit kész élethosszig tartó tanulással fejleszteni.
d) autonómiája és felelőssége
- Munkáját alapvetően önállóan végzi, de képes az irányított kreatív alkotásra.
- Munkakörnyezetét maga alakítja ki, illetve javaslatot tesz a produkciónak a használandó eszközökre és programokra.
- Betartatja az utómunka-folyamat szabályait, ha erre nincs lehetősége, akkor felhívja a figyelmet a szabálytalanságokra.
- Önállóan kialakított munkafolyamatban dolgozik.
- Önálló művészi döntéseket hoz, de elfogadja, hogy döntéseit bizonyos szituációkban a film rendezője vagy producere felülbírálhatja.
- Szükség esetén irányítja a vágó szekció munkatársait, például a vágóasszisztenseket.
7.1.2.3. A mozgóképes filmhang szakirányon továbbá a mozgókép szakos hangmester
a) tudása
- Behatóan ismeri a filmhang készítés munkafolyamatának összes fázisát az előkészítéstől a forgatáson át az utómunkáig, tisztában van ezek technikai, technológiai feltételeivel és időigényével.
- Ismeri a filmtörténet hangkészítés szempontjából fontos történeti és kortárs eseményeit, alkotóit és filmjeit.
- Ismeri a hangmesteri munkához szükséges operációs rendszereket, illetve a mozgókép- és a hangrögzítéshez használt file rendszereket és adathordozókat.
- Tisztában van a mozgóképes hangmester szakma etikai normáival.
- Átfogóan ismeri hangi szempontból a mozgóképes történetmesélés dramaturgiai eszköztárát és lehetséges struktúráit.
- Tisztában van a képi és hangi ritmus kialakításának eszközeivel.
- Ismeri az aktuálisan elterjedt vetítési formátumokat és azok létrehozásának módjait.
- Részleteiben ismeri a forgatás és az utómunka során a hangi tevékenységhez fejlesztett digitális programokat, azok használati lehetőségeit.
- Megfelelő tárgyi tudás birtokában van a fizika, az akusztika, a pszichológia, a hangismeret, a filmtechnika, a hangtechnika és a zene-filmzene területén.
- Megfelelő elméleti és gyakorlattal szaktudása van bármilyen mozgóképes tartalom hangjának elkészítéséhez.
b) képességei
- Képes a hangmesteri munkához használt eszközök használatára.
- Értékelni tudja egy film dramaturgiai szerkezetét, illetve a hangmester munkáját.
- Képes csapatban együttműködve dolgozni a kreatív munkatársakkal: rendezővel, operatőrrel, vágóval, forgatókönyvíróval, és általában az egész stábbal.
- Képes önállóan, illetve a rendező iránymutatása szerint elvégezni egy film hangmesteri feladatait.
- Képes a kifinomult hallása révén észrevenni, elemezni, összehasonlítani, felidézni hangi részleteket, rejtett hallható tartalmakat.
- Képes kreativitását a film céljainak szolgálatába állítani.
- Képes megfelelő hangi képzelőerővel, valamint hangi memóriával hangi rétegekben gondolkodni, hangi hatásmechanizmust tervezni.
- Képes a rövid- és hosszútávú koncentrációra, a monoton munkavégzésre, a nehéz körülmények közötti helytállásra.
- Képes kellő empátiával, kompromisszumkészséggel, kitartással, szorgalommal a csapatmunkára, a hierarchikus és az egyéni munkavégzésre egyaránt.
- Képes akár részlegvezetőként, akár kreatív beosztott munkatársként végezni feladatát.
c) attitűdje
- Elfogadó módon áll a rendezői koncepcióhoz, a forgatókönyvhöz, és ezek ismeretében törekszik a lehetséges legjobb filmhang elkészítésére.
- Törekszik arra, hogy minden lehetséges nézőpontot és érvet megismerjen, és integráljon a filmmel kapcsolatos döntési folyamatokba.
- Önálló, kreatív, de saját ötleteit adott esetben háttérbe helyezi, illetve a saját szakmai érveit és ellenérveit felsorakoztatva segíti a megalapozott döntés meghozatalát.
- Segíti a film kreatív munkatársait a közös cél elérésében.
- Tudatosan gondolkodik a készülő filmalkotás társadalomra tett várható hatásáról.
- Követi és alkotói tevékenységébe integrálja az aktuális filmművészeti trendeket.
- Technikai ismereteit kész élethosszig tartó tanulással fejleszteni.
- Megérti, hogy az ő munkája nem önálló alkotás, hanem annak csak egy rendkívül fontos része, amely bonyolult kölcsönhatásban van a mozgóképes tartalom további elemeivel.
d) autonómiája és felelőssége
- Munkáját alapvetően önállóan végzi, de képes az irányított kreatív alkotásra is.
- Munkakörnyezetét maga alakítja ki, illetve javaslatot tesz a produkciónak a használandó eszközökre, és programokra.
- Betartatja a teljes filmkészítési folyamat szabályait, ha erre nincs lehetősége, akkor felhívja a figyelmet a szabálytalanságokra.
- Önállóan kialakított munkafolyamatban dolgozik.
- Önálló művészi döntéseket hoz.
- Döntéseit bizonyos szituációkban a film rendezője vagy producere felülbírálhatja.
- Szükség esetén irányítja a hang szekció munkatársait.
7.1.2.4. Gyártásszervezés szakirányon továbbá a mozgókép szakos gyártásszervező
a) tudása
- Átfogóan ismeri a gyártásszervező tevékenység folyamatait, trendjeit.
- Ismeri szakirányának alapvető elméleti és gyakorlati szabályait, szokásait.
- Széleskörű kommunikációs ismeretekkel rendelkezik.
- Tisztában van a gyártásszervezői tevékenység helyével és szerepével a mozgóképalkotás rendszerében.
- Ismeri saját gyártásszervezői tevékenysége és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokat.
- Tisztában van a gyártásszervezésre vonatkozó jogszabályokkal és etikai szabályokkal.
- Alapvető vezetői és rendszerszervezői ismeretekkel rendelkezik a gyártásszervezői tevékenység eredményes folytatásához.
b) képességei
- Képes a mozgókép alkotás folyamatában gyártásszervezői tevékenységi körben minden, a filmkészítés folyamatában résztvevő művészeti ággal és szakterülettel való széleskörű együttműködésre.
- Képes a filmes gyártási folyamatban való reális helyzetértékelésre és az aktuálisan szükséges megfelelő következtetések kialakítására.
- A gyártásszervezői tevékenységet képes a mozgókép alkotás folyamatának kreatív támogatása érdekében folytatni.
- Képes a megszerzett kommunikációs ismeretek széleskörű alkalmazására.
- Megszerzett tudása birtokában alkotó partnerként képes tevékenykedni a folyamatban szereplő más művészeti ágak képviselőivel.
- Képes a gyártásszervezés tevékenységi körében és a mozgókép alkotás folyamatában felmerülő szakmai és etikai kérdések megítélésére, a szükséges döntések meghozatalára.
- Képes a szakterületén kívül tevékenykedő, az alkotás folyamatához kívülről kapcsolódó szereplőkkel és területekkel együttműködni, azokat a folyamatba integrálni.
- Képes a mozgókép-alkotás folyamatát rendszerben látni és azt működtetni, a szükséges eszközöket megfelelően alkalmazni, szükség esetén azokat megújítani.
- Képes a mozgókép-alkotás folyamatát a gyártásszervezés területéről felelősen irányítani, szervezni.
- Képes a gyártásszervezéshez kapcsolódó szabályozási és más jogszabályi elvárásoknak megfelelni.
c) attitűdje
- Alapvetően nyitott arra, hogy tudását és a tevékenységét az alkotó folyamat támogatása érdekében mozgósítsa.
- Törekszik a szakmai és egyéb más szabályok betartásra és azok mások általi betartatására.
- Kommunikatív és együttműködő.
- Kritikai szemléletű saját és a mozgóképes alkotói folyamatban résztvevő más szereplők tevékenységével kapcsolatban.
- Folyamatosan követi a mozgókép-alkotás hazai és nemzetközi trendjeit és azok változásait.
d) autonómiája és felelőssége
- A gyártásszervezői tevékenységre vonatkozó önálló, kiforrott értékrenddel rendelkezik.
- Magas szintű elvárásokat támaszt a filmművészettel kapcsolatos alkotó és szakmai teljesítményekkel szemben.
- A mozgókép-alkotás folyamatában a tevékenységi körében képviselt véleménye megalapozott és szakszerű.
- Szakirányában végzett tevékenységéért, építve más közreműködők felelősségteljes munkájára is, teljes körű felelősséget visel.
- Hozzáértően tudja megítélni a közreműködésével létrejövő mozgóképalkotás társadalmi, közéleti, politikai hatását, etikai vonatkozását.
7.1.2.5. Operatőr szakirányon továbbá a mozgókép szakos operatőr
a) tudása
- Behatóan ismeri az operatőri munka összes fázisát a filmalkotás előkészítésétől az utómunkáig.
- Széleskörű ismeretei vannak a film- és televízióoperatőri eszközökről, kreatívan alkalmazza azokat.
- Elméleti és gyakorlati vonatkozásban is ismeri a filmkészítéshez szükséges egyéb szakterületeket.
- Átfogó ismeretei vannak az operatőri tevékenység különböző fázisainak idő-, technikai és szakemberigényéről.
- Ismeri a filmművészet jelenlegi és ezt megelőző korszakainak jelentős operatőreit és munkásságukat.
- Ismeri a film teljes stábjának felépítését, ezen belül saját operatőri munkacsoportját elhelyezi és irányítja a filmalkotás többi alkotóival való együttműködésben.
- Ismeri a koprodukciós alkotói helyzet speciális követelményeit.
- Tisztában van a mozgóképes operatőr szakma etikai normáival.
b) képességei
- A mozgóképes alkotás létrehozása során képes magas technikai szinten, művészi kreativitással operatőri munkát végezni.
- Képes a mozgóképes alkotás összes résztvevőjével való partneri együttműködésre.
- A készülő filmalkotásra vonatkozóan képes a rendező alkotótársa lenni, vele együttműködésben közös vizuális koncepciót kialakítani, és társalkotójává válni a filmkészítés teljes folyamatában.
- Képes az operatőri munkát a televíziós és filmes szakma gyakorlatának megfelelően megtervezni és kivitelezni.
- Az operatőri szakma bármely területén, forgató operatőrként, operatőrként vagy vezető operatőrként is képes magas szakmai színvonalon az operatőri feladatkört ellátni.
- A filmkészítés aktuális operatőri munkafázisához képes kiválasztani és alkalmazni az adekvát technológiát a film előkészítésétől az utómunkáig egyaránt.
- Képes alkalmazni technikai és esztétikai eszköztárát analóg és digitális technológiai környezetben.
- A mozgóképes alkotás létrehozásának minden fázisában az operatőr szakma etikai normáinak megfelelően képes eljárni.
c) attitűdje
- Folyamatosan törekszik tudása elmélyítésére a szakterületének specializált tudása vonatkozásában, keresi a megjelenő szakirodalmat, új eszközöket, módszereket, számítógépes programokat, azok kreatív alkalmazási lehetőségeit.
- Figyelemmel kíséri az operatőr szakmában megjelenő új alkotókat, alkotótársakat, irányzatokat.
- Folyamatosan követi az operatőr szakma változó technikáit és technológiáit.
- Törekszik a mozgókép-készítés munkafolyamata során a résztvevő kreatív és technikai alkotótársak közötti kiegyensúlyozott alkotói kapcsolat fenntartására.
- Igyekszik az operatőr szakterület megújítására, egyúttal a szakmai rutin jelentőségét felismeri.
- Operatőrként nyitott saját művészi identitásának, ízlésvilágának folyamatos alakítására.
- Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a mozgóképes műfaj eddigi stílusirányzataihoz és kortárs alkotásaihoz.
d) autonómiája és felelőssége
- Operatőr szakmai identitása, stílusa, irányultsága, mozgóképes alkotások iránti elkötelezettsége kialakult.
- Saját operatőri koncepciót alkot, melyet önállóan valósít meg.
- A forgatás folyamatában való kooperatív munka során az operatőri munkára vonatkozó kérdések megválaszolásában és problémák megoldásában hozott döntéseiért egyéni felelősséget vállal.
- Adott helyzetnek megfelelően hitelesen közvetíti az operatőri munka fő értékeit, társadalmi és kulturális szerepét, küldetését.
- Teljesítményét a mozgóképes szakma operatőr szakterületre vonatkozó minőségi elvárásaival összhangban tartja.
- Nagyfokú önállósággal kezeli az operatőri munkához szükséges digitális eszközöket, felszereléseket, a munkáját segítő információs felületeken önállóan eligazodik.
7.1.2.6. A filmírás szakirányon továbbá a mozgókép szakos filmíró
a) tudása
- Átfogóan ismeri a forgatókönyvírói munka összes fázisát.
- Alapvető ismereti vannak a filmdramaturgiát érintő információs rendszerekre - könyvtár, archívumok, egyéb gyűjtemények - vonatkozóan.
- Speciális ismeretekkel rendelkezik a forgatókönyvírás elméletéről és történetiségéről.
- Ismeri a mozgóképes művészet jelenlegi és ezt megelőző korszakainak meghatározó forgatókönyvíróit és munkásságukat.
- Behatóan ismeri a filmterv-fejlesztésben és -gyártásban elfogadott formai sztenderdeket (filmötlet, logline, tagline, szinopszis, step-outline, treatment, forgatókönyv) és a megírásukat segítő számítógépes programokat (Final Draft, Celtx).
- Alapvetően ismeri a forgatókönyvírói szakma gyakorlásához szükséges PR-, menedzsment és jogi területeket.
- Tisztában van a forgatókönyvíró szakterülettel kapcsolatos szerzői jogokkal és etikai normákkal.
b) képessége
- Képes a mozgóképes alkotás alapjául szolgáló mű – létező irodalmi mű vagy filmötlet – forgatókönyv formában, magas művészi alkotómunkával való megfogalmazására.
- Képes egy adott irodalmi szöveget stílusa, műfaja és tartalma tükrében adekvátan értelmezni, valamint kreatívan interpretálni.
- Képes a filmforgatókönyvet, valamint a filmterv-fejlesztésben és -gyártásban elfogadott formai sztenderdeket (filmötlet, logline, tagline, szinopszis, step-outline, treatment, forgatókönyv) a legmodernebb számítógépes programok segítségével elkészíteni és prezentálni.
- Művészi koncepcióját képes magas színvonalon és hatékonyan a mozgóképes alkotás kreatív résztvevői elé tárni és képviselni.
- Egyénileg kialakított szakmai koncepcióját képes az alkotótársak kreatív szándékainak tükrében vizsgálni vagy szükség szerint megváltoztatni.
- A forgatókönyvírás folyamatában képes adott feladathoz célzottan más szakterületekről munkatársakat felkérni, instruálni, munkájukat megszervezni, irányítani (történeti kutatás, fordítási feladatok).
- A mozgóképes alkotás létrehozásának minden fázisában a forgatókönyvírói szakma etikai normáinak megfelelően képes eljárni.
c) attitűdje
- Folyamatosan törekszik forgatókönyvírói szaktudása elmélyítésére, keresi a témában megjelenő szakirodalmat, esztétikai írásokat.
- Figyelemmel kíséri az újonnan elkészült, elérhető forgatókönyveket, mozgóképes alkotásokat, új alkotói irányzatokat.
- Folyamatosan keresi a lehetőséget új alkotótársak megismerésére, a mozgóképes szakmán belüli kapcsolatteremtésre.
- Tudatosan gondolkodik a forgatókönyveknek a mozgóképes alkotásokon keresztül történő, társadalomra tett hatásáról.
- Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a mozgóképes műfaj forgatókönyveinek eddigi stílusirányzataihoz és kortárs alkotásaihoz.
- A film forgatókönyvének alkotói folyamatában elfogadja a mozgóképes munkafolyamat egyes szakaszaira vonatkozó időkorlátokat, kreatív feladatát ennek tudatában, célorientáltan végzi.
- Nyitott a filmalkotás kreatív munkatársainak, legfőképpen a rendezőnek a forgatókönyvre vonatkozó meglátásaira, kéréseire.
d) autonómiája és felelőssége
- Forgatókönyvírói szakmai identitása, stílusa, irányultsága, mozgóképes alkotások iránti elkötelezettsége kialakult.
- Saját forgatókönyvírói koncepciót alkot, melyet önállóan valósít meg.
- A forgatókönyvírás folyamatában való kooperatív munka során felmerülő kérdések megválaszolásában hozott döntéseiért és a kreatív megoldásai tekintetében egyéni felelősséget vállal.
- Teljesítményét a mozgóképes szakma, szűkebben a filmforgatókönyv-írói szakma minőségi elvárásaival összhangban tartja.
- Nagyfokú önállósággal kezeli a forgatókönyvírói munkához szükséges digitális eszközöket, a munkáját segítő információs felületeken önállóan eligazodik.
- Adott helyzetnek megfelelően, hitelesen közvetíti a forgatókönyvírói munka fő értékeit, társadalmi és kulturális szerepét, küldetését.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- a filmkészítés filmesztétikai, társadalomtudományi, film- és kultúrtörténeti ismeretei 8-30 kredit;
- művészetelméletek 30-44 kredit;
8.1.2. A szakirány tudományágai, szakterületei és kreditaránya
A szakirány kreditaránya további legalább 105 kredit:
- film- és televíziórendezés szakirány
- mozgóképrendezés és részterületeinek gyakorlata 30-64 kredit;
- a film- és televíziórendezés specifikus filmelméleti ismeretei 30-62 kredit;
- a filmrendezés speciális gyakorlati aspektusai, ismeretanyaga 5-19 kredit;
- mozgóképes filmvágás szakirány
- mozgóképvágás és részterületei 50-84 kredit;
- mozgóképvágás specifikus filmelméleti ismeretei 20-40 kredit;
- a vágás speciális gyakorlati aspektusai, ismeretanyaga 3-13 kredit;
- mozgóképes filmhang szakirány
- a filmhang és részterületei 30-64 kredit;
- a filmhang specifikus filmelméleti ismeretei 20-48 kredit;
- filmhang speciális gyakorlati aspektusai, ismeretanyaga 10-38 kredit;
- gyártásszervezés szakirány
- a gyártásszervezés és részterületei 20-44 kredit;
- a gyártásszervezéshez kapcsolódó elméleti ismeretei 14-34 kredit;
- a gyártásszervezés speciális gyakorlati aspektusai, ismeretanyaga 35-63 kredit;
- operatőr szakirány
- a film képi megvalósítása és részterületei: 50-84 kredit;
- a mozgókép fényképezéshez kapcsolódó elméleti ismeretei 20-46 kredit;
- az operatőri munka speciális gyakorlati aspektusai/ismeretanyaga: 2-8 kredit;
- filmírás szakirány
- a filmforgatókönyv-írás és részterületei 45-75 kredit;
- a forgatókönyvírás specifikus történeti, elméleti ismeretei 20-52 kredit;
- a filmírói, filmdramaturgi munka speciális gyakorlati aspektusai, ismeretanyaga 3-15 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
”
26. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 15. TÁRGYALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„
15. TÁRGYALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: tárgyalkotás (Designer Making)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
- a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: tárgyalkotó
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Designer Maker
3. Képzési terület: művészet
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditérték: 10 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 215/0214
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja tárgyalkotó szakemberek képzése, akik a tárgyalkotás területein a tradicionális mesterségbeli tudásukat a kortárs tervezői, progresszív kézműves szemlélettel ötvözve képesek egyedi és manufakturális körülmények között többszörözhető, sorozat-gyártható tárgyak, alkotások tervezésére, valamint képesek azok elkészítésére. Szakmai felkészültségük lehetővé teszi számukra, hogy kreatívan reagáljanak a kultúra, a társadalom, a piacgazdaság és a környezet kihívásaira, akár önállóan, akár más szakemberekkel együttműködve. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A tárgyalkotó szakember
a) tudása
- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó szakirányok főbb elméleteiről, koncepcióiról, tradícióiról, meghatározó múltbéli és jelenkori tendenciáiról és diskurzusairól, valamint referencia értékű alkotóiról, alkotásairól és eredményeiről.
- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás tágabb művészeti és kulturális kontextusáról, ezek történeti alakulásáról, meghatározó korszakairól, irányzatairól, valamint jelenkori működéséről és főbb tendenciáiról.
- Alapvető tájékozottsággal rendelkezik a tárgyalkotás kortárs társadalmi, gazdasági, kreatív ipari, környezeti és információ-technológiai kontextusról, ezek működéséről, valamint a szakmájához való kapcsolódási pontokról és összefüggésekről, a 4. ipari forradalom tárgyalkotásra gyakorolt hatásairól, a megváltozott gyártási és értékesítési formákról, az új számítógépvezérlésű technológiákról, az innovatív anyagokról.
- Általános tájékozottsággal rendelkezik a tárgyalkotás területén végzendő művészeti kutatás módszertanáról, az adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekről.
- Érti az analitikus, kreatív és intuitív gondolkodási mód működésének főbb különbségeit, folyamatát, valamint ismeri az alapvető ötlet- és koncepciófejlesztési, valamint innovációs módszereket.
- Magas szintű vizuális, esztétikai, formai és manuális érzékkel rendelkezik.
- Érti a folyamatszervezés, idő- és erőforrás-menedzsment alapvetéseit, főbb elemeit, alapvető működését és folyamatát.
- Behatóan ismeri a tárgyalkotás vizuális kommunikációs és prezentációs eszközeit, módszereit, csatornáit, ismeri és érti a szaknyelvet és a hatékony szóbeli és írásos szakmai kommunikációt anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a tárgyalkotás gazdasági, pénzügyi, szerzői jogi és társadalmi normáiról, etikai szabályozásáról, valamint áttekintéssel bír a szakterületét érintő intézményrendszerről.
b) képességei
- A tárgyalkotás során rutin szakmai problémákat azonosít, és megadott tervezési, alkotói program alapján kreatív szakmai munkát végez.
- A korábban megszerzett tudását és tapasztalatait rendszerezi, feldolgozza és tárgyalkotó tevékenysége során ezeket mozgósítja.
- Tárgyalkotó munkája megalapozásához önállóan végzi az adat- és forrásgyűjtést, ezek eredetiségének meghatározását, szakmai relevanciájuk mérlegelését, elemzését, szintetizálását, kritikai kezelését.
- Tárgyalkotó tevékenysége során alapvető szakmai véleményt alkot koncepciókról, folyamatokról és eredményekről, képes a kritikai gondolkodásra.
- Kreatív, intuitív és analitikus alkotói módszereivel kilép a megszokott keretrendszerekből, és új koncepciókat, innovatív megoldásokat fejleszt.
- Képes megítélni saját kompetenciáit, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és értékeli, hogy a tervezési, alkotási folyamat során hol van szükség külső kompetencia bevonására.
- Tárgyalkotó munkája során együttműködik saját szakterülete, társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel.
- Tárgyalkotó tevékenységét, koncepcióit, eredményeit érthetően, kompetensen kommunikálja vizuálisan, verbálisan és írott formában, mind szakmai körben, mind azon kívül, anyanyelvén és egy idegen nyelven, továbbá szakmai álláspontját érvekkel alátámasztva képviseli.
- Rutinszerűen alkalmazza a különböző prezentációs és vizuális kommunikációs eszközöket és csatornákat.
- Betartja a tárgyalkotás etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.
c) attitűdje
- Nyitott és érdeklődő a tradicionális kézműves és új tárgyalkotáshoz kapcsolódó ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
- Tárgyalkotó munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét a szakmai keretek között történő kísérletezés és vállalkozó kedv, új kivitelezési szemlélet, tervezésmódszertani tudás jellemzi.
- Tárgyalkotó munkája során törekszik arra, hogy kreativitásának mozgósításával originális alkotásokat hozzon létre önállóan vagy csoport tagjaként, törekszik az innovációra.
- Tárgyalkotó tevékenységét minőség- és értékorientált szemlélet jellemzi.
- Nyitott más művészeti ágak és szakterületek felé, együttműködésre és párbeszédre törekszik azok szereplőivel.
- Tudatosan gondolkodik alkotásainak társadalmi, kulturális, közösségi, környezeti és gazdasági vonatkozásairól, és törekszik szakmája etikai normáinak betartására.
- A különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben befogadó, toleráns és empatikus.
d) autonómiája és felelőssége
- Tárgyalkotó szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, kialakult ízléssel és kritikai érzékkel bír.
- Tárgyalkotó tevékenységét megadott szakmai program alapján vagy saját művészeti koncepció mentén végzi, önállóan vagy irányított szakmai helyzetben.
- Vezetett vagy felügyelt helyzetben a tervezési, alkotó folyamatot konzekvensen viszi végig, megérti az alapvető projektvezetői döntéseket, és kreatívan közreműködik a tárgyalkotó folyamatban.
- Nyitottan és kommunikatívan vesz részt tárgyalkotó projektek kialakításában vagy formálásában.
- Saját tárgyalkotói tevékenységéért, az alkotó folyamatért és annak eredményeiért felelősséget vállal.
- Felismeri, hogy alkotótevékenységével egy tárgyalkotó közösségbe és ahhoz kapcsolódó szakmai normarendszerbe illeszkedik.
- Felismeri tárgyalkotó tevékenységének társadalmi, kulturális, közösségi és környezeti hatásait.
- Tárgyalkotó munkáját egészségtudatosan és környezettudatosan végzi.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditekkel együtt
- tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó specializációk tervezési és kutatási stúdiumai 30-70 kredit;
- tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó specializációk gyakorlati ismeretei 20-40 kredit;
- tárgyalkotás és a hozzá kapcsolódó specializációk szakelméleti stúdiumai 6-16 kredit;
- vizuális, művészeti ábrázolási és kommunikációs stúdiumok 30-60 kredit;
- elméleti stúdiumok (iparművészet- design- és művészettörténet- és elmélet, filozófia, társadalomtudományok, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikáció, könyvtár és információtudomány) 20-40 kredit;
- kapcsolódó társszakmák ismeretei 2-16 kredit.
8.1.2. A felsőoktatási intézmény által ajánlott sajátos kompetenciákat eredményező specializációk, amelynek kreditaránya a képzés egészén belül 30-50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.
27. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím
17. TERVEZŐGRAFIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
17. TERVEZŐGRAFIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- média- és vizuális stúdiumok 10-40 kredit;
- média- és gyártástechnológiai ismeretek 10-40 kredit;
- grafikai tervezési stúdiumok 30-60 kredit;
- szakelmélet 10-30 kredit;
- elméleti stúdiumok (média-, művészettörténet és -elmélet, filozófia, társadalomtudomány, gazdasági és jogi ismeretek, kommunikációs és prezentációs ismeretek) 15-40 kredit;
- kapcsolódó társszakmai ismeretek 10-20 kredit.”
28.1. I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET cím
28.1.1. 1. ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „541” szövegrész helyébe az „541/0721”,
28.1.2. 2. FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „582” szövegrész helyébe az „582/0732”,
28.1.3. 3. KERTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „622” szövegrész helyébe a „622/0812”,
28.1.4. 4. LÓTENYÉSZTŐ, LOVASSPORT SZERVEZŐ AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
6. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
6. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
28.1.5. 5. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
6. pontjában az „521” szövegrész helyébe az „521/0715”,
6. pontjában az „521” szövegrész helyébe az „521/0715”,
28.1.6. 6. MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 5. pontjában a „gyakorlatorientált (60-40 százalék)” szövegrész helyébe a „gyakorlatorientált (60-70 százalék)”,
b) 6. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
28.1.7. 7. MEZŐGAZDASÁGI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „146” szövegrész helyébe a „146/0114”,
28.1.8. 8. SZŐLÉSZ-BORÁSZ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
b) 7. pont 7.1.1. alpont a) pont tizedik francia bekezdésében a „szőlőtermesztés rendeleti szabályozását és eredetvédelmét” szövegrész helyébe a „szőlő- és borágazat jogi szabályozását”,
28.1.9. 9. TÁJRENDEZŐ ÉS KERTÉPÍTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „581” szövegrész helyébe az „581/0731”,
28.1.10. 10. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „852” szövegrész helyébe a „852/0522”,
28.1.11. 11. VADGAZDA MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „623” szövegrész helyébe a „623/0821”,
28.1.12. 12. VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
28.2. II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
28.2.1. 1. ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
28.2.2. 2. GERMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
28.2.3. 3. KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
28.2.4. 4. KÖZÖSSÉGSZERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „312” szövegrész helyébe a „312/0314”,
28.2.5. 5. MAGYAR ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „223” szövegrész helyébe a „223/0232”,
28.2.6. 6. NÉPRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „312” szövegrész helyébe a „312/0314”,
28.2.7. 7. ÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
28.2.8. 8. PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „142” szövegrész helyébe a „142/0111”,
28.2.9. 9. PSZICHOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „311” szövegrész helyébe a „311/0313”,
28.2.10. 10. RÉGÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „225” szövegrész helyébe a „225/0222”,
28.2.11. 12. ROMOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „312” szövegrész helyébe a „312/0314”,
28.2.12. 13. SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „226” szövegrész helyébe a „226/0223”,
28.2.13. 14. SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
28.2.14. 15. TÖRTÉNELEM ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „225” szövegrész helyébe a „225/0222”,
28.3. III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
28.3.1. 1. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „322” szövegrész helyébe a „322/0322”,
28.3.2. 2. KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „321” szövegrész helyébe a „321/0321”,
28.3.3. 3. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „313” szövegrész helyébe a „313/0312”,
28.3.4. 4. POLITIKATUDOMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „313” szövegrész helyébe a „313/0312”,
28.3.5. 5. SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „762” szövegrész helyébe a „762/0923”,
28.3.6. 6. SZOCIÁLPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „761” szövegrész helyébe a „761/0922”,
28.3.7. 7. SZOCIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „312” szövegrész helyébe a „312/0314”,
28.4. IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET cím
28.4.1. 1. GAZDASÁGINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „481” szövegrész helyébe a „481/0613”,
28.4.2. 2. MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „481” szövegrész helyébe a „481/0613”,
28.4.3. 3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „481” szövegrész helyébe a „481/0613”,
28.5. V. JOGI KÉPZÉSI TERÜLET cím
28.5.1. 1. IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „380” szövegrész helyébe a „380/0421”,
28.5.2. 2. MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
28.6. VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím
28.6.1. 1. ALKALMAZOTT KÖZGAZDASÁGTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „314” szövegrész helyébe a „314/0311”,
28.6.2. 2. EMBERI ERŐFORRÁSOK ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
28.6.3. 3. GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
28.6.4. 4. KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „341” szövegrész helyébe a „341/0416”,
28.6.5. 5. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pontjában a „7 félév” szövegrész helyébe a „8 félév”,
b) 6. pontjában a „313” szövegrész helyébe a „313/0312”,
28.6.6. 6. PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „343” szövegrész helyébe a „343/0412”,
28.6.7. 7. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pontjában a „7 félév” szövegrész helyébe a „8 félév”,
b) 6. pontjában a „812” szövegrész helyébe a „812/1015”,
28.6.8. 8. ÜZLETI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „146” szövegrész helyébe a „146/0114”,
28.7. VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím
28.7.1. 1. ANYAGMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „521” szövegrész helyébe az „521/0715”,
28.7.2. 2. BIOMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „524” szövegrész helyébe az „524/0711”,
28.7.3. 3. BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „521” szövegrész helyébe az „521/0715”,
28.7.4. 4. ENERGETIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „522” szövegrész helyébe az „522/0713”,
28.7.5. 5. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „581” szövegrész helyébe az „581/0730”,
28.7.6. 6. ÉPÍTŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „582” szövegrész helyébe az „582/0732”,
28.7.7. 7. FAIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „543” szövegrész helyébe az „543/0722”,
28.7.8. 8. GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „521” szövegrész helyébe az „521/0715”,
28.7.9. 9. HIVATÁSOS REPÜLŐGÉP-VEZETŐI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) címében a „HIVATÁSOS REPÜLŐGÉP-VEZETŐI” szövegrész helyébe a „REPÜLŐMÉRNÖKI”
b) 1. pontjában a „hivatásos repülőgép-vezetői” szövegrész helyébe a „repülőmérnöki”,
c) 6. pontjában a „841” szövegrész helyébe a „841/1041”,
d) 7. pontjában a „hivatásos repülőgép-vezetők” szövegrész helyébe a „hivatásos pilóták”, a „hivatásos repülőgép-vezetői” szövegrész helyébe a „repülőmérnöki”,
e) 7.1.1. alpontjában a „repülőgép-vezető” szövegrész helyébe a „hivatásos pilóta”,
f) 8. pont
fa) 8.1.1 alpontjában a „hivatásos repülőgép-vezetői” szövegrész helyébe a „repülőmérnöki”,
fb) 8.4 alpontjában a „hivatásos repülőgép-vezetői” szövegrész helyébe a „hivatásos pilóta”,
28.7.10. 10. IPARI TERMÉK- ÉS FORMATERVEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „214” szövegrész helyébe a „214/0212”,
28.7.11. 11. JÁRMŰMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „525” szövegrész helyébe az „525/0716”,
28.7.12. 12. KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „542” szövegrész helyébe az „542/0723”,
28.7.13. 13. KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „851” szövegrész helyébe a „851/0712”,
28.7.14. 14. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „525” szövegrész helyébe az „525/0716”,
28.7.15. 15. LOGISZTIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „525” szövegrész helyébe az „525/0716”,
28.7.16. 16. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „523” szövegrész helyébe az „523/0714”,
28.7.17. 17. MOLEKULÁRIS BIONIKA MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában az „524” szövegrész helyébe az „524/0711”,
28.7.18. 18. MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pontjában az „544” szövegrész helyébe az „544/0724”,
b) 7. pont 7.1.1. alpont a) pont tizenkettedik francia bekezdésében a „matematikai módszereket” szövegrész helyébe a „matematikai, modellezési módszereket”,
c) 7. pont 7.1.1. alpont c) pont negyedik francia bekezdésében a „munka- és tűzvédelmi, valamint biztonságtechnikai” szövegrész helyébe a „munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi, valamint biztonságtechnikai”,
28.7.19. 19. MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 1. és 2. pontjában a „Technical” szövegrész helyébe az „Engineering”,
b) 6. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
28.7.20. 20. MŰSZAKI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „146” szövegrész helyébe a „146/0111”,
28.8. VIII. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
28.8.1. 1. ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „723” szövegrész helyébe a „723/0913”,
28.8.2. 2. EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „723” szövegrész helyébe a „723/0913”,
28.8.3. 3. EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
28.8.4. 4. ORVOSI DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „725” szövegrész helyébe a „725/0914”,
28.9. IX. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET cím
28.9.1. 2. GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pontjában a „145” szövegrész helyébe a „145/0114”,
b) 7. pont 7.1.2.1. alpont b) pont második francia bekezdésében a „bölcsőde” szövegrész helyébe a „bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltatás”,
28.9.2. 3. KONDUKTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „144” szövegrész helyébe a „144/0113”,
28.10. X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
28.10.1. EDZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „813” szövegrész helyébe a „813/1014”,
28.10.2. 2. SPORT- ÉS REKREÁCIÓSZERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „813” szövegrész helyébe a „813/1014”,
28.11. XI. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
28.11.1. 1. BIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „421” szövegrész helyébe a „421/0511”,
28.11.2. 2. FIZIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „441” szövegrész helyébe a „441/0533”,
28.11.3. 3. FÖLDRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „443” szövegrész helyébe a „443/0532”,
28.11.4. 4. FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „443” szövegrész helyébe a „443/0532”,
28.11.5. 5. KÉMIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „442” szövegrész helyébe a „442/0531”,
28.11.6. 6. KÖRNYEZETTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „422” szövegrész helyébe a „422/0521”,
28.11.7. 7. MATEMATIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „461” szövegrész helyébe a „461/0540”,
28.12. XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím
28.12.1. 1. ALKOTÓMŰVÉSZET ÉS MUZIKOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
28.12.2. 2. ANIMÁCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pont harmadik francia bekezdésében az „Animator” szövegrész helyébe az „Animation Designer”,
b) 6. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0211”,
28.12.3. 3. DESINGKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) címében a „DESINGKULTÚRA” szövegrész helyébe a „DESIGNKULTÚRA”,
b) 2. pont harmadik francia bekezdésében a „Design Culture Specialist” szövegrész helyébe a „Design Culture Expert”,
c) 6. pontjában a „211” szövegrész helyébe a „211/0213”,
28.12.4. 4. ELŐADÓ-MŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
b) 8. pont 8.1.2. alpontjában az „- a jazz előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti, történeti ismeretek 20-40 kredit;” szövegrész helyébe az „- a jazz előadó-művészethez kapcsolódó specifikus elméleti, történeti, gyakorlati ismeretek 20-40 kredit;”,
28.12.5. 5. ÉPÍTŐMŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 1. pontjában az „Art” szövegrész helyébe a „Design”,
b) 2. pontjában az „Artist” helyébe a „Designer”,
c) 6. pontjában az „581” szövegrész helyébe az „581/0212”,
28.12.6. 6. FORMATERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „214” szövegrész helyébe a „214/0212”,
28.12.7. 7. FOTOGRÁFIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „tervező” szövegrész helyébe a „művész”,
b) 6. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0211”,
c) 7. pont 7.1.1. alpontjában az „A fotográfus tervező”szövegrész helyébe az „A fotográfus művész”,
28.12.8. 8. KÉPZŐMŰVÉSZET-ELMÉLET ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „211” szövegrész helyébe a „211/0213”,
28.12.9. 9. KOREOGRÁFUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 5. pontjában az „- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit” szövegrész helyébe
az „- a szakdolgozat és a gyakorlati diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 5-5 kredit”,
az „- a szakdolgozat és a gyakorlati diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 5-5 kredit”,
b) 6. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
28.12.10. 10. LÁTVÁNYTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „214” szövegrész helyébe a „214/0212”,
28.12.11. 11. MÉDIA DESING ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) címében a „MÉDIA DESING” szövegrész helyébe a „MÉDIA DESIGN”,
b) 6. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0211”,
28.12.12. 13. TÁNCMŰVÉSZ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
28.12.13. 14. TÁNCOS ÉS PRÓBAVEZETŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 5. pontjában az „aszabadon” szövegrész helyébe az „a szabadon”,
b) 6. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
c) 8. pont 8.1.1. alpontjában a „120-30 kredit” szövegrész helyébe a „100-120 kredit”,
24.12.14. 16. TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0211”,
24.12.14. 16. TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0211”,
28.12.15. 17. TERVEZŐGRAFIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0211”,
28.12.16. 18. TEXTILTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „214” szövegrész helyébe a „214/0212”,
28.13. XIII. MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET cím
28.13.1. 1. DRÁMAINSTRUKTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
28.13.2. 2. KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pont második francia bekezdésében a „mozgóképkultúra- és média” szövegrész helyébe a „mozgóképkultúra és média”,
b) 6. pontjában a „210” szövegrész helyébe a „213/0211”,
28.13.3. 3. KÖRNYEZETKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „214” szövegrész helyébe a „214/0212”,
28.13.4. 4. KÉZMŰVES TÁRGYKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „215” szövegrész helyébe a „215/0214”,
28.13.5. 5. ZENEKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”
szöveg lép.
7. melléklet a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelethez
1. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
3. ALTAJISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép.
3. ALTAJISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép.
„9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- nyelvészeti alapozó ismeretek 36-42 kredit
- török nyelv, nyelvgyakorlatok, leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek,
- második altaji nyelv, nyelvgyakorlatok, leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek,
- török fordítás, török országismeret, aktuális kutatási irányzatok, eredmények, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek;
- altajisztikai szakterület ismeretek 53-56 kredit
- összehasonlító altaji nyelvtörténet és filológia,
- az altaji nyelvű népek története, vallásai, művelődéstörténete és irodalmai,
- török-mongol kapcsolatok,
- a magyar nyelv török jövevényszavai,
- török-mongol nyelvemlékek három írástípussal,
- török stílusgyakorlatok.”
2. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
11. BESZÉDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
11. BESZÉDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
fonetika, alkalmazott fonetika, pszicholingvisztika, alkalmazott pszicholingvisztika, kutatásmódszertan.
A nagyobb szakterületi komponensek közötti kreditarány:
fonetika 35-45 kredit
pszicholingvisztika 35-45 kredit;
választás szerinti szakma-specifikus ismeretek 8-20 kredit.”
3. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
24. FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
24. FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció lehet azon két idegen nyelv tekintetében fordítás- és tolmácsolástechnikai ismeret, amelyen a hallgató mesterképzésre jelentkezés feltételeként nyelvismerettel rendelkezik, idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen nyelvre történő írásbeli és a szóbeli nyelvi közvetítés, továbbá a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő ismeret a szakfordítás, konszekutív tolmácsolás területéről. A specializáció kreditértéke a képzés egészén belül 30 kredit.”
4. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 34. KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„
34. KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: klasszika-filológia (Classical Philology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles klasszika-filológia szakos bölcsész
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Classical Philologist
- választható specializációk: latin, ógörög, antik örökség
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika-filológiai szakiránya.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit.
- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222/0231
8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakember képzése, aki átfogó ismeretekkel rendelkezik a klasszikus antikvitásról vagy az annak örökségét folytató késő antik (patrisztikus), középkori, reneszánsz humanista – és adott esetben kora újkori – európai kultúráról. A választott specializációnak megfelelő nyelvet – latin, ógörög, középkori latin, újkori latin, bizánci görög, továbbá héber – magas szinten ismeri. Képes az adott nyelven született kiemelkedő irodalmi művek és más forrásszövegek sokoldalú elemzésére, és ismeri a megfelelő történeti és kultúrtörténeti forrásokat. Felkészült tanulmányai doktori képzés keretében történő folytatására.
Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A klasszika-filológia szakos bölcsész
a) tudása
- Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén ismeri a latin vagy az ógörög nyelvet.
- Ismeri a klasszikus latin és görög vagy az antik örökségre építő közép- és újkori latin, görög, továbbá
– választás szerint – a héber nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.
– választás szerint – a héber nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.
- Áttekintő módon ismeri az antikvitás vagy az antik örökséget hagyományozó késő antikvitás, illetve az antikvitás hagyományaira építő középkor irodalmának és kultúrájának egészét.
- Átlátja a fentebbiek jelentőségét az európai kultúrában és az ókortól máig terjedő gondolkodástörténetben és egyetemes civilizációs folyamatokban.
- Ismeri a premodern és a modern nyelv-, irodalom- és kultúratudomány különböző módszereinek alkalmazhatóságát a fenti nyelvek, irodalmi alkotások, műfajok, kulturális jelenségek stb. megismerésében.
b) képességei
- Képes az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.
- Képes eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására.
- Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.
- Képes a klasszikus latin vagy görög nyelvvel és kultúrával vagy az antik örökséget hagyományozó késő antik, illetve az antik örökségre építő közép- és újkori latin vagy görög nyelvvel összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.
- Együttműködésre képes más szakmák képviselőivel.
c) attitűdje
- Alapos értelmiségi tájékozottsággal és nagyfokú kreativitással rendelkezik.
- Igyekszik az antikvitásról, az antik örökségre építő középkori kultúráról szerzett tudását saját kora keretei között értelmezni és hasznosítani.
- Szellemi nyitottsággal tudja értékelni az elméleti megfontolások változását.
- Az antikvitás, az antik örökségre építő középkori kultúra megismerése közben kialakított módszertanát adaptálni tudja más megismerési formákra is.
- Nyitottság jellemzi a nekünk jól ismert moderntől eltérő kultúrák megértésére, értékeinek felismerésére.
- Kritikai attitűd jellemzi a megismerési folyamatokban, illetve a szakmai, kulturális, társadalmi ítéletalkotásban.
d) autonómiája és felelőssége
- Elkötelezett az ókori világ kulturális értékeinek, az antik örökségre építő középkori kultúrának megőrzése és megismertetése iránt.
- Igényli az egyetemi oktatásban szerzett ismeretek további szélesítését.
- Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.
- Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
- Reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- klasszika-filológia szakmai ismeretei [filológia (paleográfia, szövegkritika-szövegkiadás), irodalomtörténet, irodalmi művek értelmezése, leíró nyelvészet (fonológia, morfológia, szintaxis), nyelvfejlesztési ismeretek, történeti és összehasonlító nyelvtudomány, nyelvtörténet, a görögséggel (Bizánccal) és Rómával (a középkori Nyugat-Európával) érintkező népek, nyelvek, kultúrák, filozófia, esztétika, vallástörténet, egyháztörténet, régészet-művészettörténet, retorika és poétika, természettudomány, kultúrtörténet (a kultúra további területei: jog, színháztörténet)] 20-30 kredit;
- a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 20-30 kredit.
9.1.2. A képzés részeként választható specializációk további kreditértéke 40-45 kredit.
A választható specializációk szakterületei a nyelvfejlesztés (ógörög, latin, héber grammatika, stilisztika), különböző műfajú, az alapfokon tanultakhoz képest nehezebb irodalmi és egyéb szövegek elemző olvasása (szövegolvasás, auktorolvasás), speciálkollégiumok, szakszemináriumok, kutatószemináriumi munka.
Az ógörög, illetve a latin specializáció az antik civilizáció két nagy nyelvére és kultúrájára vonatkozó ismereteket mélyíti el. Az antik örökség specializáció a késő antikvitással, illetve az antik kultúrára építő európai közép- és újkor latin, illetve görög nyelvével és kultúrájával összefüggő ismeretek megszerzését teszi lehetővé, és lehetőséget ad az európai kultúra úgynevezett három szent nyelvének tanulmányozására.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
Az adott specializáció követelményeinek teljesítésével a záróvizsga letétele ógörög vagy latin nyelvből felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a korábbi tanulmányok alapján az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika-filológia szakirányának latin, illetve (ó)görög nyelvi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.
5. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
44. MENTÁLHIGIÉNÉS CSALÁDTUDOMÁNYI ÉS CSALÁDTERÁPIÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
44. MENTÁLHIGIÉNÉS CSALÁDTUDOMÁNYI ÉS CSALÁDTERÁPIÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, az orvos és egészségtudomány, a hitéleti, a pedagógusképzés képzési területek alapképzési és mesterképzési szakjai, valamint e képzési területeken a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint indított szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.”
6. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
45. MENTÁLHIGIÉNÉS KÖZÖSSÉG- ÉS KAPCSOLATÉPÍTŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pontja a következő 9.4. alponttal egészül ki:
45. MENTÁLHIGIÉNÉS KÖZÖSSÉG- ÉS KAPCSOLATÉPÍTŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pontja a következő 9.4. alponttal egészül ki:
„9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez pszichológiai, pedagógiai és szociológia alapismeretekből a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 40 kredit az alábbi bontásban:
pszichológia legalább 16 kredit,
pedagógia legalább 12 kredit,
szociológia legalább 12 kredit.”
7. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
4. KISEBBSÉGPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pontja a következő 4.3. alponttal egészül ki:
4. KISEBBSÉGPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pontja a következő 4.3. alponttal egészül ki:
„4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.”
8. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
4. KISEBBSÉGPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
4. KISEBBSÉGPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.5. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 60 kredit:
- társadalomtudományi és közgazdasági elméleti és gyakorlati ismeretek (szociológia, pszichológia, filozófia, antropológia, politológia) területéről legalább 25 kredit;
- gazdasági és jogi ismeretek (közgazdaságtan, jogtudomány) területéről legalább 12 kredit;
- kommunikációs, kulturális, piac- és közvélemény-kutatási ismeretek területéről legalább 8 kredit;
- kutatás-módszertani ismeretek területéről legalább 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.”
9. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
7. KÖZÖSSÉGI ÉS CIVIL TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
7. KÖZÖSSÉGI ÉS CIVIL TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”
10. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
9. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
9. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú és egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szükséges, amelyek közül legalább az egyik a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy az államtudományi képzési területnek megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai, gazdálkodási menedzsment, gazdasági, idegenforgalmi, idegenforgalmi-vendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai, kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, üzleti) nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.”
11. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
11. SURVEY STATISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
11. SURVEY STATISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. A mesterképzési szak megnevezése: survey statisztika és adatanalitika (Survey Statistics and Data Analysis)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
- szakképzettség: okleveles survey statisztika és adatanalitikai szakértő
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Survey Statistician and Data Analyst”
12. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím a következő 17. alcímmel egészül ki:
„
17. TÁRSADALMI-VISELKEDÉSELEMZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: társadalmi-viselkedéselemzés (Social Behavior Analysis)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles társadalmi-viselkedéselemző
- szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Behavior Analyst
- választható specializációk: big data elemzés, szociálpszichológia
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: társadalomtudomány képzési területről a szociológia, a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány képzési területről a pszichológia, a történelem, a közösségszervezés, a természettudomány képzési területről a biológia, a fizika, a földrajz, a matematika, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások és a nemzetközi gazdálkodás, az informatikai képzési területről a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus alapképzési szak, a társadalomtudomány képzési terület további alapképzési szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
- az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 2 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312/0310
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan magas szintű, komplex ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a társadalmi folyamatokat mind szociálpszichológiai szempontból, mind pedig számszerűsítetten képesek elemezni. Képesek az emberi viselkedésre, illetve a társadalmi rendszerekre vonatkozó elméleti ismereteket, a módszertani eszközöket a verseny-, a közszféra humán erőforrás, tréner, elemző, képzési és ezekhez kapcsolódó területeken alkalmazni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles társadalmi-viselkedéselemző
a) tudása
- Magas szinten ismeri a társadalomtudományi, szociológiai elméleteket.
- Ismeri és érti a magyar társadalom szerkezetét.
- Ismeri és érti a térség, a régió, a földrész társadalmi problémáit, jellegzetességeit, fejlődési paradigmáit.
- Ismeri és érti a globális társadalmi folyamatokat és problémákat.
- Rendelkezik a társadalomtudományi, szociológiai szakmai munkában alkalmazható kvantitatív és kvalitatív módszertani ismeretekkel, követi a társadalomtudományi módszertan főbb fejlődési tendenciáit és a kutatásmódszertani ismereteket, a statisztikai mintavétel elméletét és gyakorlatát, a számítógépes adatelemzés módszereit, az adatbányászatot, kutatástervezést és szervezést.
- Ismeri a társadalmi folyamatok és jelenségek egymásra hatásának megértését segítő interdiszciplináris megközelítéseket.
- Ismeri és a gyakorlatban alkalmazni tudja a számítógépes kommunikáció és elemzés módszereit.
A big data elemzés specializáción továbbá
a) tudása
- Ismeri a hálózatelemzés matematikai módszereit.
- Ismeri a társadalomkutatásban alkalmazott statisztika matematikai alapismereteit (vektorterek alapfogalmai, lineáris leképezések és mátrixok, a matematikai analízis alapfogalmai, deriválás és integrálás egy- és többváltozós esetben).
- Ismeri a társadalomkutatásban alkalmazott statisztika elméletét és módszertanát (valószínűségi mező, egy- és többváltozós valószínűség-eloszlások és momentumaik, a feltételes várható érték általános fogalma, statisztikai mező, statisztikai becslés és hipotézisvizsgálat, a többváltozós normális eloszlás tulajdonságain alapuló összefüggésvizsgálati és dimenziócsökkentő eljárások, a normalitás feltételének elvetése mellett alkalmazható nemparaméteres és robusztus eljárások, számítógépes szimuláción alapuló eljárások, kategoriális változókra vonatkozó eljárások, grafikus modellek).
- Ismeri az alkalmazói szintű ismereteket a statisztikai adatelemzésben (statisztikai programcsomagok használata és programozása, az R statisztikai programnyelv ismerete).
A szociálpszichológia specializáción továbbá
a) tudása
- Ismeri a társadalomtudományos kutatásokban alkalmazott kvalitatív technikákat (fókuszcsoport, szövegelemezési technikák és szoftverek, akciókutatás).
- Ismeri a nyelv társadalmi reprezentációjának elméleteit.
Ismeri az egyéni és csoportos viselkedés különböző szociálpszichológiai jelenségeit (interperszonális kapcsolatok, csoportdinamika, attitűdök, előítéletek).
- Ismeri a szervezeti magatartás- és vezetéselméleteket.
- Ismeri a szervezetek pszichológiai tényezőit, a szervezetfejlesztést, a szervezeti konfliktusokat, a konfliktusmenedzsmentet.
b) képességei
- Képes az elméleti ismeretek professzionális szintű alkalmazására.
- Képes a társadalmi valóság fogalmi rendezésére és értelmezésére.
- Képes a társadalommal kapcsolatos kutatások tervezésére, irányítására és szervezésére, beleértve az adatgyűjtés módszerének és a mintavétel módjának kidolgozását.
- Képes a kutatási eredmények megfelelő bemutatására, beleértve a kutatási jelentés írását és a megrendelőnek nyújtott prezentációt.
- Képes a tanult kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák gyakorlatban történő problémamegoldó alkalmazására.
- Képes a kutatási eredmények interpretálására, illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére.
- Képes szakmai tanácsadásra, döntések előkészítésére.
- Képes elméleti és gyakorlati kutatómunkára, valamint innovatív fejlesztési feladatok elvégzésére.
- Képes új problémák, új jelenségek feldolgozására.
- Képes integrált ismeretek széles körű alkalmazására a társadalomtudományok területén.
A big data elemzés specializáción továbbá
b) képességei
- Képes a megszerzett statisztikai ismeretek gyakorlati alkalmazására, új elemzési módszerek elsajátítására, és a gyakorlat igényei szerint új eszközök és módszerek kifejlesztésére.
- Képes az adatelemzés során megfelelő statisztikai elemzési technika megválasztására és ennek számítástechnikai megvalósítására.
- Képes a tudományos vagy üzleti megrendelő felől érkezett kutatási kérdéseknek a statisztika nyelvére történő átfogalmazására.
A szociálpszichológia specializáción továbbá
b) képességei
- Képes társas-társadalmi konfliktusok, problémák feltérképezésére és a megoldásukhoz segítő-mediátori, fejlesztői közreműködésre.
- Képes a társadalmi és a társas érintkezés elméletében és jelenségvilágában szerzett átfogó, gyakorlati és kutatási ismereteiket és alapvető módszertani jártasságukat a különböző szintű társadalmi és társas együttműködések szolgálatába állítani.
- Képes az adott kutatási kérdéshez legmegfelelőbb társadalomtudományos módszer kiválasztására és alkalmazására.
c) attitűdje
- Képes önálló szakmai álláspont kialakítására.
- Munkáját szakmai igényesség jellemzi.
- Munkájában és gondolkodásában precíz, kreatív, módszeres, analitikus és intuitív.
- Kritikai attitűd jellemzi.
- Nyitott az új társadalomtudományi eredmények, illetve a társadalom új jelenségei iránt.
- Problémacentrikus látásmód, problémamegoldó gondolkodási képesség jellemzi, képes a lényegkiemelésre és az információfeldolgozásra.
- Széles műveltség, az önképzésre való igény és a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás jellemzi.
- A környezettel szembeni érzékenység jellemzi, rugalmas és empatikus.
- Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai együttműködések iránt, jó szakmai kommunikációs készséggel rendelkezik magyar és angol nyelven.
d) autonómiája és felelőssége
- Ismeri és tiszteletben tartja a szakmában releváns jogi szabályozást és a szakmai etikát.
- Fokozott felelősséggel tartozik a kutatási alanyok biztonsága, anonimitása és személyes adataik védelme iránt.
- Képes önálló és csoportkeretek közt történő kutatómunka végzésére. Alkalmas az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.
- Jellemzi a kezdeményezés, a döntéshozatali képesség és az ezzel járó személyes felelősségvállalás.
- Ismeri a kutatáshoz és a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
- Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében és irányításában, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
- Felelősségteljesen támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának alakulását. Tiszteletben tartja munkatársai és tanítványai jogait.
- Törekszik a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában részt venni.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
- Klasszikus és kortárs társadalomtudományi és tudományelméleti ismeretek 20-40 kredit;
- Kutatásmódszertani, kutatás- és projektszervezési ismeretek, a kutatási folyamatok és eredmények szóbeli és írásbeli, magyar és idegen nyelvű prezentációjára vonatkozó ismeretek 20-40 kredit.
9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei:
a) big data elemzés: hálózatelemzés, statisztikai programozás (SQL, R), sokváltozós statisztikai elemzés, fejlett statisztikai módszerek, nem standard statisztikai analízis;
b) szociálpszichológia: statisztikai eljárások és adatkezelés, kvalitatív technikák (fókuszcsoport, szövegelemzés, akciókutatás), szervezeti és vezetési ismeretek, interperszonális kapcsolatok, az egyéni és társadalmi viselkedés szociálpszichológiai jelenségei.
A választható specializációk kreditértéke további 30-40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből legalább egy államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részben a képzéshez köthető témákban, a verseny-, illetve a közszféra munkaköreiben végzett szakmai munka, részben egy adott tudományos kutatási projekthez kötődő, kutatásban való részvétel vagy egyéni terepmunka előre megtervezett saját témában. A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott gyakorlat, amelynek kreditértéke 2-10 kredit.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma a korábbi tanulmányok alapján legalább 60 kredit az alábbi ismeretkörökben:
- történeti, politikatudományi és filozófiai alapismeretek legalább 5 kredit;
- társadalomtudományi alapismeretek (szociológia, szociálpszichológia, pszichológia, társadalomtörténet, kulturális antropológia) legalább 20 kredit;
- a társadalomtudományos kutatás módszerei, piac- és közvélemény-kutatási ismeretek, legalább 10 kredit;
- matematikai, statisztikai, adatelemzési ismeretek (valószínűség-számítás, matematikai statisztika, gazdasági matematika, számítógépes adatelemzés) legalább 15 kredit:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
13. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet V. JOGI KÉPZÉSI TERÜLET cím 4. KRIMINOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pontja a következő 4.3. alponttal egészül ki:
„4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.”
14. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet V. JOGI KÉPZÉSI TERÜLET cím 4. KRIMINOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépéshez az alapképzési tanulmányok alapján az alábbi három területről legalább két területen 10-10 kredit, a 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén, a korábbi tanulmányok alapján az alábbi legalább két területről összesen legalább 30 kredit szükséges:
- jogtudományi és igazgatási ismeretek;
- társadalomtudományi ismeretek (szociológia, társadalmi tanulmányok, politológia, pszichológia, kulturális antropológia);
- szociális és pedagógiai ismeretek (szociális munka, szociálpedagógia, gyógypedagógia).”
15. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím a következő 16. alcímmel egészül ki:
„
16. CSALÁDPOLITIKA ÉS HUMÁN SZAKPOLITIKÁK GAZDASÁGTANA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana mesterképzési szak (Economics of Family Policy and Public Policies for Human Development)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles közgazdász családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana szakon
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Family Policy and in Public Policies for Human Development
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a gazdaság- és pénzügy- matematikai elemzés alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a gazdaságtudományok képzési területről a közszolgálati, a kereskedelem és marketing, turizmus és vendéglátás, a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok, a politikatudomány, a szociális munka, a szociológia, a jogi képzési területről a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, az államtudományok képzési területről az igazgatásszervező, a nemzetközi igazgatási, a közigazgatás-szervező alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
- az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 6 kredit;
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 314/0311
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja, olyan közgazdászok képzése, akik ismerik a családpolitikák különböző típusait, a családpolitikák egyénekre és családokra gyakorolt hatását. Megértik a családpolitikai változások multidimenzionalitását. Képessé válnak makrotársadalmi környezetben is elhelyezni az egyes családpolitikai típusokat és reflektálni azok különböző társadalmi hatásaira, továbbá család- és népesedéspolitikát, gyermekvédelmi és ifjúságpolitikát, esélyegyenlőségi politikát, valamint a kapcsolódó humán szakpolitikákat kezdeményező, alakító és megvalósító állami és nem állami, hazai és nemzetközi szervezetekben a családok döntéshozatalának és az ezzel kapcsolatos, a család funkcióit erősítő és kiegészítő közpolitikai kérdéseknek, valamint a családokat érintő szakpolitikai koncepciók, intézkedések hatásainak szakmailag megalapozott elemzésére, a bizonyítékalapú közpolitika módszereinek alkalmazására, az elöregedő társadalom demográfiai és közpolitikai kihívásaira tudományos igényű válaszok kidolgozására és az ezekkel kapcsolatos tervezési és irányítási feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaiknak doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana szakon a közgazdász
a) tudása
- Elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, elméleteit, folyamatait és jellemzőit, ismeri a meghatározó gazdasági tényeket.
- Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, a nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre.
- Ismeri a közszektor működésének leírását és megértését elősegítő, közgazdaságtani alapú, inter- és transzdiszciplináris elméletek és fogalmi keretek összefüggéseit.
- Ismeri a társadalomtudományok alapvető összefüggéseit, a mai magyar társadalom szerkezetét, demográfiai helyzetét, a társadalmi változásokat leíró elméleteket.
- Ismeri és érti a hazai, európai és globális társadalmi problémákat, képes értelmezni azok hatásait.
- Ismeri és hatékonyan alkalmazza a tudományos munka értékelésének akadémiai kritériumait.
- Ismeri a közgazdasági ösztönzők és a demográfiai folyamatok alakulása (termékenység, halálozás, népességmozgalom, családszerkezet) közötti kapcsolatok elemzéseit, a demográfiai folyamatok közpolitikai befolyásolásának lehetőségeit és korlátait.
- Ismeri a család döntéshozataláról szóló modelleket és számításokat, valamint ezek kritikáját.
- Ismeri és tudja alkalmazni a családdal, a népesedési folyamatokkal, a generációkkal, a generációk közötti együttműködéssel foglalkozó tudományok fogalmi kereteit, ismeri a családpolitika kulturális, szociológia, történelmi és politikai dimenzióit, korszerű elméleteit, történeti és jelenkori modelljeit, kölcsönhatásait a humán szakpolitikákkal, azok rendszerének felépítését és a működésüket meghatározó folyamatokat.
- Tudományos ismeretekkel rendelkezik a családpolitika megvalósításának hazai és nemzetközi gyakorlatáról, ismeri és érti a családpolitikai és az egyéb jóléti, szociálpolitikai intézmény- és eszközrendszert érintő koncepciókat és ezek kritikáit.
- Birtokában van a szakmai munkában közvetlenül alkalmazható módszereknek, különösen a demográfiai és családpolitikai kutatás és elemzés, a családpolitikai tervezés és közpolitika-alkotás területén.
- Ismeri a társadalomkutatásban, a döntés-előkészítésben alkalmazott statisztika elméletét és módszertanát, az erre vonatkozó legfontosabb nemzetközi szakirodalmat, a bizonyítékalapú közpolitika-alkotás családpolitikában alkalmazható fő módszertani megközelítéseit (ökonometriai elemzés, makroökonómiai modellezés, mikroszimuláció, kísérleti módszerek) és tisztában van a módszerek korlátaival is.
b) képességei
- Képes elhelyezni a családpolitikával és a kapcsolódó humán szakpolitikákkal kapcsolatos szakterületi ismereteit a tágabb tudományos és közpolitikai környezetben.
- Képes alkalmazni a tudományos elemző munka elméleti és módszertani eszközeit és írástechnikáit.
- Képes a családpolitika szakmai feladatainak megoldása során önálló elemzésre, értékelésre, azok generációk társadalmi helyzetére gyakorolt hatásának feltárására.
- Képes a családok gazdasági helyzetével kapcsolatos gazdasági adatok elemzésére és a kapcsolódó közpolitikák értékelésére és tervezésére.
- Képes alkalmazni a demográfiai megközelítéseket és a demográfia módszertanát az elöregedő társadalom kihívásainak, a modern társadalmak konfliktusainak elemzésére.
- Képes a szociálpolitika és a jóléti államok egyéb releváns humán szakpolitikáinak elemzésére.
- Eligazodik a társadalmi döntéshozatali mechanizmusok működési módjában és hatásaiban, továbbá képes értelmezni az érdekütköztetés és az érdekérvényesítés családtudományokban jelentőséggel bíró fajtáit és alkalmazásuk módját.
- Képes konkrét kutatási projektek összeállítására a családpolitikához kapcsolódó társadalmi és demográfiai jelenségekkel kapcsolatban, a helyes kutatási kérdések megfogalmazására, a megfelelő kutatási módszerek kiválasztására és alkalmazására.
- Képes beavatkozási folyamatok és szakpolitikai döntések tervezésére, menedzselésére, megvalósítására.
- Képes a családpolitika területén a hazai és külföldi tudományos és egyéb szakmai források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
c) attitűdje
- A társadalmi problémák, az okok és összefüggések iránti analitikus és kritikai érzék jellemzi.
- Előtérbe helyezi a bizonyítékalapú, kritikai gondolkodásmódot.
- Részt vesz a nemzetközi és a hazai tudományos vitákban, nyitott a szakmai együttműködésekre, részt vesz a szakpolitikai diskurzusokban.
- Mélyíti és fejleszti a családtudományok mint interdiszciplináris tudományág terén szerzett tudását.
- Önreflexióra képes és átlátható kutatói etikával dolgozik.
d) autonómiája és felelőssége
- Etikai és szakmai felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, az alkalmazottakért. Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal és visel.
- Szakmai szemléletmódja gondolkodó és elemző. A társadalmi és közpolitikai problémák komplex megfogalmazására és megértésére törekszik.
- Szakmai döntéseit alátámasztja módszertanilag és etikailag egyaránt megalapozott érveléssel.
- A hazai és nemzetközi szakmai folyamatok ismeretében képes szakmai állásfoglalás kialakítására és képviseletére.
- Kritikus reflexióval él a családtudomány, mint interdiszciplináris tudományág fejlődéséről.
- Saját szakterületén képes felelősségteljesen megítélni kollégái munkáját.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. A szakmai ismeretek jellemzői
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- Közgazdaságtani és kutatás-módszertani [mikroökonómia, makroökonómia és ökonometria (statisztika)] társadalomtudományi alapozó ismeretkörök 18-30 kredit.
- Szakspecifikus szakmai ismeretek 66-90 kredit:
- közgazdasági: közösségi gazdaságtan, költségvetési politika, családi döntések és fogyasztói magatartás, az oktatás, a szociálpolitika, az egészségügy, a nyugdíjrendszer gazdaságtana, munkagazdaságtan, fogyasztóvédelmi szabályozás gazdaságtana, esélyegyenlőségi kérdések közgazdasági elemzése, viselkedési és kísérleti közgazdaságtan 24-36 kredit;
- közpolitikai: közpolitika folyamata, közpolitika elemzés (haladó), közpolitika elméletek, humán szakpolitikai szolgáltatások igazgatási módszerei, Európai Unió politikai gazdaságtana, Európai Unió közpolitikái és a humán szakpolitikák 18-24 kredit;
- társadalomtudományi: népesedési kérdések, közgazdaságtan és demográfia összefüggései a közpolitika szempontjából, általános és területi szociálpolitika, foglalkoztatás-politika, gyermekvédelem és gyermekjogok, családsegítés, magyar politikai és kormányzati rendszer, politikai gazdaságtan és jóléti rendszerek, szociálpszichológia, családszociológia, nemek közötti egyenlőség problémáinak közpolitikai, esélyegyenlőségi vonatkozásai 18-24 kredit;
- jogi: családjog, esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogalkotás, gyermekjogok, fogyasztóvédelem 6 kredit;
- szakmai gyakorlat 6 kredit.
9.1.2. Választható specializációs modulok az ágazati szakpolitikai szakértés (gazdasági, közpolitikai és társadalomtudományi ismeretek) területéről vagy a módszertani szakértés (bizonyítékalapú szakpolitika-alkotás módszerei, kutatásmódszertani és társadalomtudományi ismeretek) területéről.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. Szakmai gyakorlat követelményei
A képzéshez szakmai gyakorlat kapcsolódik. A szakmai gyakorlat követelményeit az intézményi tanterv határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 45 kredit az alábbi területekről:
- közgazdasági (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, gazdaságelmélet, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságpolitika, emberi erőforrás menedzsment) ismeretek területről 18 kredit;
- módszertani (matematika, statisztika, informatika, ökonometria, hatáselemzés, adatelemzés, közpolitikai esettanulmányok, számítógépes módszertan ismeretek (közszolgálati intézmények, kormányzati szintek gazdálkodása, irányítása, közpolitikai, szakpolitikai ismeretek, közjogi, társadalompolitikai) ismeretek területéről 12 kredit;
- társadalomtudományi (szociológia, politológia, demográfia, szervezetszociológia, gazdaságtörténet, kormányzati és politikai döntéshozatal, nemek szerinti különbségek, esélyegyenlőségi tanulmányok, emberi jogok) alapismeretek területéről 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 15 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
”
16. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím a következő 17. alcímmel egészül ki:
„
17. NEMZETKÖZI ADÓZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi adózás mesterképzési szak (Master in International Taxation)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
- szakképzettség: okleveles közgazdász nemzetközi adózás szakon
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in International Taxation
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről a gazdálkodás és menedzsment, a pénzügy és számvitel, a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrások és az üzleti szakoktató alapképzési szak.
4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
- a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 344/0411.
8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:
A nemzetközi adózás mesterképzési szak célja olyan gazdasági szakemberek képzése, akik rendelkeznek a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel és készségekkel a vállalatok és magánszemélyek nemzetközi ügyletekben való magas színvonalú képviseletére, képesek hazai vállalatok és magánszemélyek külföldi, valamint külföldi befektetők hazai befektetéseinek és üzleti tranzakcióinak adózási szempontú kezelésére, illetve képesek tudományos kutatómunkára.
8.1.Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. nemzetközi adózás szakon a közgazdász
a) tudása
- Ismeri és érti a nemzetközi adózás területén a problémák beazonosítására alkalmas szakértői tudás alapjait, a szakterület szerint releváns információgyűjtési, -elemzési és problémamegoldási módszereket, ezek alkalmazási korlátait és feltételeit.
- Rendelkezik a nemzetközi ügyletek kezeléséhez szükséges adózási, számviteli és jogi ismeretekkel, amelyek segítségével képes komplex adózási problémák megoldására.
- Ismeri és hatékonyan kezeli az Európai Unió jogi tudásbázisát, illetve tájékozott a hazai és nemzetközi szakirodalomban.
- A nemzetközi adózás szempontjából releváns, átfogó ismeretekkel rendelkezik a gazdasági rendszer és a társadalom más alrendszerei közötti legfontosabb összefüggésekről, az adópolitika és kapcsolódó szakpolitikák determinációiról, nyitott és megoldatlan kérdéseiről.
- Ismeri az adórendszerek összehasonlításán keresztül az adóverseny és adópolitika főbb irányvonalait és gazdasági összefüggéseit, a nemzeti adórendszerek és a nemzetközi, nemzetek feletti adózás kapcsolatát és viszonyát a pénzügyi jog egyéb területeihez.
- Ismeri és érti az adópolitika, adóverseny és nemzetközi adótervezés szélesebb társadalmi, gazdasági, hazai és nemzetközi környezetét, összefüggéseit, a kapcsolódó aktuális kutatási kérdéseket és eredményeket.
- Tisztában van az OECD és Európai Unió területén a nemzetközi adózás és transzferárazás területén kialakított legújabb nemzetközi szabályozásokkal és nemzetközi trendekkel, az adókikerülés elleni küzdelem eszköztárával, valamint a nemzetközi esetjoggal.
b) képességei
- Képes komplex problémák megoldására irányuló stratégiák kialakítására, a megoldás megtervezésére, döntések meghozatalára, gazdasági szereplők számára szakmai tanácsadásra.
- Képes a hazai és külföldi vállalatok és magánszemélyek befektetéseiben és üzleti tranzakcióiban átfogó vezetési-adózási tanácsot adni, komplex elemzéseket végezni és alternatívákat kialakítani.
- A szakterületén releváns gazdasági problémák feltárása, elemezése és megoldása során figyelembe veszi azok komplex társadalmi, szakpolitikai összefüggésrendszerét.
- Képes a társadalmi problémák felismerésére, megértésére, az új jelenségek feldolgozására.
- Képes az agresszív adótervezés, az adócsalás és az adóverseny főbb társadalmi hatásainak felismerésére és megértésére.
- Képes az adózás, az adóztatás elméleti vonatkozásainak átlátására, azoknak a gazdasági rendszer egyéb területeivel való együttes rendszerszemléletű elemzésére és az elméleti összefüggések alkalmazására a gyakorlatban.
- Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, multidiszciplináris kontextusban, új és ismeretlen környezetben.
- Képes új, innovatív üzleti megoldások számára is a jogszabályoknak és üzleti környezetnek megfelelő megoldásokat kialakítani, új adójogi elméleti megközelítéseket meghatározó, interdiszciplináris tudományos kutatást végezni a nemzetközi adózás területén.
- Az elemzés és a gyakorlati problémamegoldás során, ha szükséges, interdiszciplináris (adózási, számviteli, pénzügyi és jogi) megközelítést alkalmaz.
- Képes egymástól távoli összefüggések feltárására és a komplex kölcsönhatások figyelembe vételére az elemzés és problémamegoldás során.
- Szakmai elemzéseket, esettanulmányokat a szakmai közlés szabályai szerint közzétesz idegen nyelven is.
c) attitűdje
- Elkötelezett a szakmája iránt, ismeri és vállalja annak alapvető értékeit és normáit, törekszik azok kritikai értelmezésére és fejlesztésére.
- Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt.
- Elkötelezett a csapatmunka iránt.
- Kritikusan viszonyul saját, illetve munkatársainak tudásához, munkájához és magatartásához.
- Kötelességének tartja a hibák kijavítását, munkatársai fejlesztését.
- Hajlandó újat tanulni.
- Tudatosan keresi a megoldandó problémákat, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében.
- Projektben, csoportos feladatvégzés esetén határozott, konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
d) autonómiája és felelőssége
- Önálló az átfogó és a speciális szakmai kérdések felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
- Önállóan tárja fel a szakterületi kapcsolódásokat.
- Felelősséget vállal és visel tevékenységének más szakterületeket érintő következményeiért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. A szakmai ismeretek jellemzői
A szakképzettség szempontjából meghatározó diszciplínák, tudományágak, illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- gazdaságtudományi és társadalomtudományi ismeretek: adórendszerek összehasonlító elmélete: adóverseny, adóreform, összehasonlító adópolitika; közpénzügyek, pénzügyi és adószámvitel, nemzetközi vállalatgazdaságtan, nemzetközi ellátási lánc menedzsment, kvantitatív módszerek 30-50 kredit;
- adózási szakmai ismeretek: adóegyezmények joga: kettős adóztatás problémái és elkerülésének módszerei; az Európai Unió adójoga, adóigazgatási jog és nemzetközi információcsere, társaságok nemzetközi adótervezése, magánszemélyek jövedelmének és vagyonának nemzetközi adóztatása, hozzáadott-értékadó az Európai Unióban és Magyarországon 20-40 kredit;
- differenciált szakmai ismeretek: nemzetközi és európai uniós közjog, transzferárazás (transzferárazás elmélete, összehasonlító elemzése és nemzetközi szabályozása), nemzetközi üzleti jog, nemzetközi számvitel, hazai és európai uniós társasági jog, nemzetközi pénzügyek 25-45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
- módszertani alapismeretek területéről (matematika, statisztika, informatika) 15 kredit;
- közgazdasági alapismeretek területéről (mikro- és makroökonómia, pénzügytan, nemzetközi gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaság-statisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ- és Európa-gazdaságtana, közpolitikai ismeretek) 10 kredit;
- üzleti alapismeretek területéről (emberi erőforrás gazdálkodás, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, stratégiai tervezés, üzleti kommunikáció) 10 kredit;
- társadalomtudományi alapismeretek területéről (EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, filozófia) 10 kredit;
- szakmai ismeretek területéről (vállalati gazdaságtan, pénzügy, pénzügyi számítások és pénzügyi piacok, vezetői számvitel, pénzügyi számvitel, éves beszámoló összeállítása és elemzése, hitelintézeti és költségvetési számvitel, konszolidált beszámoló, számviteli informatika, vállalati pénzügyek, adózási ismeretek, vállalatértékelés, pénzügyi jog) 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
17. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím 20. EGÉSZSÉGÜGYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.4. A 4.1. és 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a korábbi tanulmányai alapján:
- a 4.2. pontban meghatározott oklevéllel jelentkező legalább 30 kredittel (ebből összesen legalább 12 kredittel vagy matematikából és fizikából vagy anatómiából, élettanból és biokémiából) rendelkezzen,
- a 4.3. pontban meghatározott oklevéllel jelentkező legalább 40 kredittel
rendelkezzen az alábbiak szerinti 60 kreditből:
- természettudományos alapismeretek (matematika legalább 12 kredit, fizika legalább 5 kredit, anatómia legalább 6 kredit, élettan legalább 6 kredit, biokémia legalább 5 kredit, kémia, biológia) területén 35 kredit,
- mérnöki alapismeretek (rendszerek analízise, tervezési ismeretek) területén 10 kredit,
- számítástechnikai ismeretek területén 5 kredit,
- gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területén 10 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a felvételkor hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.”
18. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím 21. ENERGETIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép
„9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- természettudományi ismeretek (termodinamika, hő- és anyagátadás) 10-25 kredit;
- gazdasági és humán ismeretek (energia- és gazdaságstatisztika, projektmenedzsment, energiapiaci ismeretek, energiapolitika, vezetői ismeretek, szakmagyakorlói jogi ismeretek) 15-25 kredit;
- energetikai mérnöki szakmai ismeretek [energetikai technológiai ismeretek (energetikai gépek és berendezések, energiaellátás és gazdálkodás), energetikai és energiaellátó rendszerek és folyamatok tervezése és üzemeltetése, energetikai erőforrásallokációs problémák megoldása] 20-40 kredit.
9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a nukleáris energiahasznosítás, a megújuló energiahordozók és -források felhasználása, a fosszilis energiahordozók és -források felhasználása, az épületenergetika elméleti kérdései és szerkezeti megoldásai, az energetika, a komplex energiaellátó rendszerek tervezése, energetikai technológiák üzemeltetése, energiaátalakító hőerőgépek és berendezések szabályozása és irányítása, energetikai rendszerek minőségbiztosítása, diagnosztikája és karbantartása szakterületeiről szerezhető speciális ismeret.
A választható ismeretek kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40-60 kredit.”
19. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím 35. JÁRMŰMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép
„4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a jármű-üzemmérnöki alapképzési szak, valamint azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.”
20. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím 35. JÁRMŰMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
9.4.1. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén – a 4.2. pont szerinti jármű- üzemmérnöki alapképzési oklevéllel rendelkezők kivételével – a mesterképzési képzési ciklusba való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 70 kredit az alábbi területekről:
- természettudományi alapismeretek (matematika, kémia és anyagismeret, mechanika, hő- és áramlástan, elektrotechnika) területéről 20 kredit;
- gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsmentismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területéről 10 kredit;
- szakspecifikus ismeretek (járművek és mobil gépek felépítése és működése, közlekedési rendszerek, logisztikai rendszerek, üzemi szállítási rendszerek, számítástechnika, műszaki ábrázolás, jármű- és hajtáselemek, járműgyártás, javítás és fenntartás során felhasznált szerkezeti anyagok és technológiák, járművek hő- és áramlástechnikai berendezései, irányítástechnika, járműdinamika és hajtástechnika, közlekedési ismeretek) területéről 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
9.4.2. A jármű-üzemmérnöki alapképzési szakról a mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
- természettudományi ismeretek (matematika, fizika, áramlástan) 10 kredit;
- gazdasági és humán ismeretek 2 kredit;
- szakspecifikus ismeretek (járművek és mobil gépek felépítése és működése, közlekedési rendszerek, logisztikai rendszerek, üzemi szállítási rendszerek, számítástechnika, műszaki ábrázolás, jármű- és hajtáselemek, járműgyártás, javítás és fenntartás során felhasznált szerkezeti anyagok és technológiák, járművek hő- és áramlástechnikai berendezései, irányítástechnika, járműdinamika és hajtástechnika, közlekedési ismeretek) 48 kredit.
A mesterképzési oklevél megszerzésének feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben a 60 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.”
21. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím
39. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
39. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
9.4.1. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén – a 4.2. pont szerinti jármű-üzemmérnöki alapképzési oklevéllel rendelkezők kivételével – a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből:
- természettudományi ismeretek (matematika, kémia és anyagismeret, mechanika, hő- és áramlástan, elektrotechnika) területén 20 kredit;
- gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területén 10 kredit;
- szakspecifikus ismeretek (járművek felépítése, elemei és működése, közlekedési ismeretek, technológiák, infrastruktúra, gazdaságtan, informatika, járműirányítás) területén 40 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
9.4.2. A jármű-üzemmérnöki alapképzési szakról a mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
- természettudományi ismeretek (matematika, fizika, áramlástan) 10 kredit;
- gazdasági és humán ismeretek 2 kredit;
- szakspecifikus ismeretek (közlekedési ismeretek, technológiák, infrastruktúra, közlekedésgazdaságtan, informatika, közlekedésirányítás) 48 kredit.
A mesterképzési oklevél megszerzésének feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben a 60 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.”
22. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím 41. LOGISZTIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
9.4.1. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén – a 4.2. pont szerinti jármű-üzemmérnöki alapképzési oklevéllel rendelkezők kivételével – a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján legalább 40 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből:
- természettudományi ismeretek (matematika, kémia és anyagismeret, mechanika, hő- és áramlástan, elektrotechnika) területéről 20 kredit;
- gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsmentismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területéről 10 kredit;
- szakspecifikus ismeretek (járművek, logisztikai gépek felépítése, elemei és működése, logisztikai ismeretek, technológiák, hálózatok, folyamatok, informatika, irányítástechnika) területéről 40 kredit.
A mesterképzésben a felsorolt területekről a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
9.4.2. A jármű-üzemmérnöki alapképzési szakról a mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
- természettudományi ismeretek (matematika, fizika, áramlástan) 10 kredit;
- gazdasági és humán ismeretek 2 kredit;
- szakspecifikus ismeretek (járművek, logisztikai gépek felépítése, elemei és működése, logisztikai ismeretek, technológiák, hálózatok, folyamatok, informatika, irányítástechnika) 48 kredit.
A mesterképzési oklevél megszerzésének feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben a 60 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.”
23. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím 45. OLAJ- ÉS GÁZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.1.1. Az olaj- és gázmérnök
a) tudása
- Ismeri a komplex gáztároló, földgázszállító rendszerek tervezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges módszereket, eszközöket és folyamatokat.
- Ismeri a földgázelosztó rendszerek tervezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges módszereket, eszközöket és folyamatokat.
- Ismeri a földgáz-kereskedelemmel és energiagazdálkodással kapcsolatos folyamatokat, törvényeket, szabályokat.
- Ismeri a komplex szénhidrogénipari létesítmények tervezéséhez és irányításához alkalmazható módszereket, folyamatokat, berendezéseket.
- Ismeri a fluidumtermelő (kőolaj, földgáz és víz) kutak létesítéséhez (fúrásához) szükséges berendezéseket, módszereket.
- Ismeri a fluidumtermelő kutak üzemeltetése során használatos berendezéseket; a szükséges berendezések, eljárások megfelelő kiválasztását biztosító módszereket.
- Ismeri a földalatti rezervoárok, a bennük található fluidumok, valamint a tároló kőzetek tulajdonságait, az ilyen telepekben történő szivárgás jellemzőit, a földalatti rezervoárok termelési mechanizmusait, az optimális kihozatalt biztosító elsődleges vagy fokozott kitermelési mechanizmusokat, a földalatti tárolók numerikus szimulációjának alapjait.
- Ismeri a fluidumok csővezetéki szállításával kapcsolatos berendezéseket, eljárásokat, a távvezetéki szállítás tervezésének és üzemeltetésének alapjait.
- Ismeri a szénhidrogén-ipari számítógépes tervezés és elemzés módszereit és eszközeit.
- Ismeri a megújuló természeti erőforrásokból és maradékanyagokból történő energiahordozó előállítás folyamatait, módszereit, az előállított energiahordozó alkalmazhatóságának lehetőségeit, szabályait.
- Megalapozott ismeretekkel rendelkezik a szénhidrogén-iparhoz kapcsolódó jogi, közgazdasági, közigazgatási, biztonságtechnikai, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi követelményekről.
- Ismeri a hatékony problémakezelésre, az összetett feladatok rugalmas megoldására, a csoportmunkában való együttműködésre vonatkozó szabályokat és módszereket.
b) képességei
- Képes komplex gáztároló, földgázszállító rendszerek tervezésére és üzemeltetésére.
- Képes földgázelosztó rendszerek tervezésére és üzemeltetésére.
- Képes földgáz-kereskedelemmel és energiagazdálkodással foglalkozó egységek irányítására, munkájukban való részvételre.
- Képes szénhidrogénipari komplex tervezési munkák irányítására és projektmenedzseri feladatok ellátására, illetve azokban való részvételre.
- Képes a szénhidrogénipari feladatokhoz kapcsolt szakterületi jogi és közgazdasági ismeretek és tevékenységek áttekintésére, a kapcsolódások optimalizálására.
- Képes fluidumtermelő kutak létesítésének, fúrásának tervezésére, mélyfúrások lebonyolítására, a mélyfúrások költségeinek optimalizálására, mélyfúrás közben fellépő üzemzavarok elhárítására.
- Képes fluidumtermelő kutak termelésének tervezésére, az optimális termelési viszonyok megvalósítására, a szükséges berendezések, eljárások célszerű kiválasztására, a maximális profitot biztosító megoldások megvalósítására.
- Képes földalatti rezervoárok művelési mechanizmusainak célszerű megválasztására, a legkedvezőbb „reservoir management” megvalósítására.
- Képes fluidumok szállításának tervezésére és a szállítóberendezések üzemeltetésére.
- Képes az ismert szénhidrogén-ipari számítógépes tervezési módszereket alkalmazni.
- Képes a megújuló természeti erőforrásokból és maradékanyagokból előállított energiahordozók energiaellátó rendszerbe történő felhasználását megtervezni, a kialakított rendszer üzemeltetését irányítani.
- Képes a kreatív problémakezelésre és összetett feladatok rugalmas megoldására, csoportmunkában való együttműködésre, továbbá az élethosszig tartó tanulásra.
c) attitűdje
- Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
- Munkája során a biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi (SHE), illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési (QA/QC) követelményrendszereket betartja és betartatja.
- Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
- Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
- Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.
- Nyitottan áll az önművelést, önfejlesztést szolgáló szakmai továbbképzésekhez.
- Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
- Megfelelő motivációval rendelkezik a gyakran változó munka-, földrajzi és kulturális körülmények közötti tevékenységek végzésére.
- Elkötelezett az olaj- és gázmérnöki, az energetikai területek új ismeretekkel, tudományos eredményekkel való gyarapítására.
- Elkötelezett a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
d) autonómiája és felelőssége
- Bekapcsolódik komplex gáztároló, földgázszállító rendszerek tervezésére létrehozott projektekbe. A projektcsoport munkáját autonóm módon irányítja vagy abban autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve vesz részt.
- Önállóan képes földgázelosztó rendszerek tervezését és üzemeltetését végző csoportokat, szervezeteket irányítani, illetve azok munkájába autonóm módon képes bekapcsolódni.
- Autonóm módon képes földgáz-kereskedelemmel és energiagazdálkodással foglalkozó egységek irányítására, munkájukban való részvételre.
- Önállóan képes szénhidrogénipari komplex tervezési munkák irányítására és projektmenedzseri feladatok ellátására, illetve azokban való részvételre.
- Önállóan képes fluidumtermelő kutak létesítésének, fúrásának tervezésére, mélyfúrások lebonyolítására; a mélyfúrások költségeinek optimalizálására, mélyfúrás közben fellepő üzemzavarok elhárítására.
- Autonóm módon képes fluidumtermelő kutak termelésének tervezésére, az optimális termelési viszonyok megvalósítására; a szükséges berendezések, eljárások célszerű kiválasztására; a maximális profitot biztosító megoldások megvalósítására.
- Önállóan képes földalatti rezervoárok művelési mechanizmusainak célszerű megválasztására, a legkedvezőbb „reservoir management" megvalósítására.
- Önállóan képes fluidumok szállításának tervezésére és a szállítóberendezések üzemeltetésére.
- Autonóm módon képes a megújuló természeti erőforrásokból és maradékanyagokból előállított energiahordozók energiaellátó rendszerbe történő felhasználását megtervezni, a kialakított rendszer üzemeltetését irányítani.
- Felelősséget vállal szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.”
24. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 1. ANIMÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. A mesterképzési szak megnevezése: animáció (Animation)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles animációs filmrendező művész
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animation Film Director”
25. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 8. FÉMMŰVESSÉG MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. A mesterképzési szak megnevezése: ékszertervezés és fémművesség (Jewellery and Metal Design)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles ékszer- és fémműves tervező művész
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Jewellery and Metal Designer”
26. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 10. FILM- ÉS TELEVÍZIÓ PRODUCER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. A mesterképzési szak megnevezése: film- és médiaproducer (Film and Media Production)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles film- és médiaproducer
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film and Media Producer”
27. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím
11. FILMOPERATŐR MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 1-4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
11. FILMOPERATŐR MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 1-4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. A mesterképzési szak megnevezése: filmoperatőr művész (Cinematography)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles filmoperatőr művész
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cinematographer
3. Képzési terület: művészet
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mozgókép, a kameraman alapképzési szak, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű kameraman szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe a média design és a fotográfia alapképzési szak.
4.3. A mesterképzésbe történő belépésnél figyelembe vehetők továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.”
28. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 12. FILMRENDEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 1-4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. A mesterképzési szak megnevezése: filmrendező művész (Film Directing)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles filmrendező művész
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film Director
3. Képzési terület: művészet
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a mozgókép alapképzési szak operatőr, kameraman, film- és televíziórendezés szakirányai, a kameraman, a televíziós műsorkészítő alapképzési szak, továbbá a képalkotás alapképzési szak mozgóképkultúra és média szakiránya, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű kameraman és adásrendező szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.”
29. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 17. KARMESTER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség:
- okleveles zenekari karmester-művész
- okleveles fúvószenekari karnagy-művész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
- Orchestra Conductor
- Wind Band Conductor
választható szakirányok: zenekari karmester, fúvószenekari karnagy”
30. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 17. KARMESTER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak zenekar- és kórusvezetés szakiránya, továbbá a fúvószenekari karnagy szakirány esetében az előadó-művészet alapképzési szak klasszikus furulya, klasszikus fuvola, klasszikus oboa, klasszikus klarinét, klasszikus szaxofon, klasszikus fagott, klasszikus kürt, klasszikus trombita, klasszikus harsona, klasszikus tuba, klasszikus ütőhangszerek szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű zeneelmélet-szolfézstanár, karvezetés, fúvószenekari karnagy és a hangszertanár, kamaraművész (fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszer) szakok.”
31. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 32. SZÍNHÁZI DRAMATURG OSZTATLAN SZAK alcím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. A mesterképzési szak megnevezése: dramaturg (Dramaturgy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles dramaturg
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Dramaturg”
32. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 36. TÁJÉPÍTÉSZ ÉS KERTMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. A mesterképzési szak megnevezése: tájépítészet és kertművészet (Landscape Architecture and Garden Design)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles tájépítész-kertművész
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Landscape Architect and Garden Designer”
33. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím 39. ZENESZERZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
a zeneszerzői tevékenység kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3-15 kredit;
a zeneszerzéshez kapcsolódó általános és specifikus elméleti, történeti ismeretek 12-36 kredit;
zeneszerzés és részterületei 50-82 kredit.”
34. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET címe a következő 41-44. alcímmel egészül ki:
„
41. BELSŐÉPÍTÉSZ TERVEZŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: belsőépítész tervezőművész (Interior and Spatial Design)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben
szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles belsőépítész tervezőművész
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Interior and Spatial Designer
3. Képzési terület: művészet
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építőművészet, az építészmérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a művészet, a művészetközvetítés és a műszaki képzési területen azok az alapképzési és a mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581/0731
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja belsőépítész tervezőművészek képzése, akik képesek az építészeti környezetalakítás során társtervezőként együttműködésre, építész és más tervezőkkel az adott tér, illetve terek esztétikai, funkcionális és pszichológiai vonatkozásaival összefüggő kérdésekre a válaszokat megadni, továbbá az építészeti tér, illetve terek megformálása során képesek abban a múlt örökségeként ránk maradt egyedi elemek és berendezések koncepcionális egységének megőrzésére. Rendelkeznek az ehhez szükséges műszaki alapműveltséggel, művészeti alkotókészséggel. Nemcsak az egyes szakágak szempontjainak koordinálásához szükséges ismereteknek vannak birtokában, hanem jártasak az egyes anyagok tulajdonságaiban és felhasználásukhoz elengedhetetlen műszaki és megmunkálási ismeretekben is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A belsőépítész tervezőművész
a) tudása
- Képes az alapvetően funkcionális tér környezeti hatásainak felmérésére és a társadalom vagy a közösség, mint a kor kulturális identitásának leképzésével belső tereink alakítására.
- Képes a használói igények generálta gyors változásokra történő reagálásra, ezzel lehetőséget teremt egyedi terek kialakítására.
- Széleskörűen elemzi a tér emberi érzékelésének folyamatát, és ezt a sajátos kommunikációt az emberi használat folyamatos, sajátos integritásaként értelmezi.
- A téralakítás során figyelembe veszi az építtetők közötti érzelmi és filozófiai különbségek társadalmi és szociális hatását.
- Specializált ismeretekkel rendelkezik arról, hogy hogyan alakul át a bent és a kint viszonya az európai közfelfogásban, és ez a változás milyen hatással lesz az európai építészeti gondolkodásra és belső téralakításra.
- Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design-gondolkodás hatásmechanizmusát, alkalmazásuk fontosságát a tervezési folyamatokban.
- Magas szinten ismeri a metakommunikáció elemeit, megérti és összhangba hozza a belső tér alakításával.
- Magas szinten képes a tér- és a térélmény tudatos kezelésére, az azt befolyásoló fizikai, biológiai, kulturális vonatkozások alkalmazásával.
- Magas szinten ismeri a belsőépítészeti szaknyelvet, a rendelkezésre álló tradicionális és innovatív anyagokat, a megmunkálásukhoz használt eszközöket, technológiát, tisztában van a főbb gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenység végzésének körülményeivel.
- Jártas a művészeti kutatásban bevált adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekben és ezek eredményeit beépíti munkájába.
- Részleteiben és rendszerében is ismeri a belsőépítészet szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a vállalkozás működtetésének formáit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületet érintő intézményrendszerről.
- Ismeri és érti szakmai munkájának erősségeit és gyengéit. Tisztában van azzal, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos szakterületének művelése számára.
- Magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket.
- Érti a komplex tervezési alkotófolyamatok összefüggéseit.
- Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik.
b) képességei
- Képes a tervezési alkotófolyamat programalkotástól a lényegi elemek kimunkálásán át társtervezői munkájával segíteni az építési folyamat hatékony alakítását.
- Képes autentikus helyszínek és tárgyak révén az eredeti tér korhű rekonstrukciójára, illetve a mai ember „környezetének” kreatív ötleteivel történő alakítására.
- Megszerzett téralakító tudását rendszerezett módon, a stratégia integráns részeként alkalmazva képes az új kihívásokra reagálni komplex és kollektív megoldást igénylő helyzetekben is.
- Felismer komplex szakmai problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez.
- Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben.
- Képes csoportmunkában való részvételre, komplex látásmóddal, egyedi kreatív ötletek kidolgozásával.
- Képes hiteles lenni mind kulturális ismereteinek alkalmazásában, mind a vizuális, tárgyi és térbeli környezet egyedi alakításában.
- Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához.
- Képes az épített tér és a virtuális tér közötti dekódoló hatások magas szintű megértésére és a természeti térrel való összehangolására.
- Komplex módon vizsgálódik, összetett művészeti és designkutatást folytat. A tágabb kontextuális összefüggéseket kritikusan kezeli, rendszerszerűen értelmezi és építi be tervezési feladataiba.
- Magas szintű kritikai gondolkodásával alakítja a teret a benne élő ember gondolkodásbeli változásainak elemző értelmezésével.
- Interdiszciplináris alkotóközegben belsőépítészeti szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt a társszakmák és a különböző művészeti területek képviselőivel.
- Alkalmazza szakterülete etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is.
- Szakmai álláspontjának kialakításakor támaszkodik az alkotói, illetve tervezői folyamatok értékelésére, a gyakorlatból szerzett anyag- és tárgyismereten túl képes az önálló véleményalkotásra.
- Konzekvensen felhasználja a kultúra történeti tanulságait, mitológiája jelképrendszerét, arra figyelve, hogy a társadalmi berendezkedés hogyan hat a mai térszervezésre.
- Kreativitásával képes a legújabb innovatív ismeretek, technológiák terveibe való beépítésére.
- Alkalmazni tudja a kongruens, minden érzékszervünket megmozgató, hiteles térélmény kialakításának módszereit.
- Munkáiban képes a legkülönfélébb művészeti társterületek integrálására, az újonnan megjelenő technológiáknak az alkotás folyamatába való bekapcsolására.
- Szakterületét a legmagasabb színvonalon, alkotó módon képviseli, mind internacionális, mind interdiszciplináris építőművészeti alkotóközösségben.
- Téralkotó tevékenységét nyilvánosság előtt végzi, képes konzekvensen a szakterületét érintő témákban nagy biztonsággal kifejteni szakmai álláspontját, anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
- Szakmai álláspontjának kifejtésekor képes a konfliktuskezelésre, szakmai szempontjainak érvényesítésére az együttműködés érdekében.
- Munkáját szakterülete etikai és szerzői jogi normái szerint, a szakmai elvárásoknak megfelelően látja el.
- Szakmai ismereteit munkája során fejleszti, megújítja, megosztja szakmai közösségével, annak érdekében, hogy alkotói, tervezői feladatait minél magasabb szinten legyen képes ellátni, képviselni.
- Projektekben képes a vezető szerep ellátására, alkotók, társtervezők és megvalósítók tevékenységét irányítva.
- Képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit és tudását, kompetenciáit és alkotói, tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti.
- Aktív tervezői, gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.
c) attitűdje
- Téralkotó tevékenységét magas minőség, művészi érzékenység, értékállóság és intellektuális szemlélet jellemzi.
- Keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat.
- Belsőépítészeti munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi.
- Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására.
- Elsajátítja szakmája új informatikai, megjelenítési technológiáit, elemzi ezek társadalomra gyakorolt hatását és integrálásuk lehetőségeit a tervezési folyamatokban, továbbá alkalmazza a tér- és tárgyalkotás ökológiailag kedvező megoldásait.
- Keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaként.
- Figyeli az építőművészi, az építészmérnöki terület kihívásait, illetve az azokra adott reakciókat, hogy adekvát válaszokat tudjon adni a felmerülő kérdésekre.
- Rugalmasan és adaptívan viszonyul tevékenységében az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetekhez.
- Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus.
- Saját alkotó, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja.
- Szakmai kérdésekben önálló tájékozódással, kifejezőerővel, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.
- Téralakító tevékenységét szakmai kontextusban és szakmainyelv-használattal eszközökkel végzi.
d) autonómiája és felelőssége
- Szakmai identitása kialakult.
- Szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír.
- Alkotásait művészi igényességgel, professzionális módon valósítja meg.
- Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket.
- Tereit interdiszciplináris megközelítéssel, autonóm módon és felelősen, szerzőként képes létrehozni.
- Munkáját a mindenkori kulturális közegben átfogó érzékenységgel, tudatosan és felelősen képes létrehozni.
- A szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal tervezőtársaiért, a tárgyi, a környezeti és az eszmei értékekért, a belsőépítészet etikai normáiért.
- Szakmai alázattal képes egyedi projektek vezetésére, formálására, megvalósítására.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditértékkel együtt tervezői kompetenciák (belsőépítészeti- és építészeti tervezés, bútor-, tárgytervezés, tervezésmódszertan, szerkezettan és anyagismeret, környezettervezés, modellezési technológiák prezentáció) 30-60 kredit;
- elméleti stúdiumok (szakergonómia, kutatásmódszertan, kommunikáció, fenntarthatóság, ökológia, gazdasági és jogi ismeretek, környezetpszichológia, építészet- és művészettörténet, szaktörténet, enteriőrtörténet és -elmélet, környezetpszichológia) 30-60 kredit;
- társszakmai ismeretek (világítástechnika, épületgépészet és akusztika, településkörnyezet elemzés, formatervezés) 10-20 kredit;
- integrált szakmagyakorláshoz szükséges átfogó ismereteken túlmutató szakértelem elsajátításához szükséges elméleti és gyakorlati tanulmányok (kortárs design és enteriőr, speciális bútorszerkezettan, épületszerkezettan és anyagismeret) 10-20 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a korábbi tanulmányok szerint az alábbi ismeretkörökben:
- művészeti ábrázolási ismeretek: rajz, színtan, formatan, anatómia, mintázás, ábrázoló geometria, számítástechnikai ismeretek, grafikai tanulmányok;
- tervezési és szakelméleti ismeretek: belsőépítészeti- és építészeti tervezés, tárgy- és bútortervezés, bútor- és épület-szerkezettan, művészettörténet és szakelmélet, társadalomtudományi, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg.
”
„
42. JAZZÉNEK-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: jazzének-művész (Jazz Singing)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles jazzének-művész
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Jazz Singer
3. Képzési terület: művészet
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe az előadó-művészet alapképzési szak jazzének, jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob szakirányai, az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak jazz-zeneszerzés szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű jazzének előadóművész, tanár, a jazz-zongora előadóművész, tanár, a jazzbőgő előadóművész, tanár, a jazzgitár előadóművész, tanár, a jazzbasszusgitár előadóművész, tanár, a jazztrombita előadóművész, tanár, a jazzharsona előadóművész, tanár, a jazzszaxofon előadóművész, tanár, a jazzdob előadóművész, tanár, valamint a jazz-zeneszerzés és hangszerelés, jazzelmélettanár szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehetők továbbá az előadó-művészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak egyéb szakirányai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
- a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)
- a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215
8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan előadóművészek képzése, akik a jazzénekes előadó-művészet terén szerzett zenei, technikai, valamint specializált elméleti ismereteik birtokában képesek professzionális szintű előadó-művészeti tevékenység végzésére a zenei, illetve a művészeti és a kulturális élet különböző színterein, közegeiben. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A jazzének-művész
a) tudása
- Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazz előadó-művészet magyar és európai zenetörténeti hátteréről, a jazz-zenei repertoár speciális területeinek fontosabb alkotásairól.
- Ismeri a jazz-zenei alkotások mélyebb megismeréséhez, elemzéséhez szükséges módszereket, analitikus eszközöket.
- Magas szintű jazz-hangszerelési ismeretekkel rendelkezik, különös tekintettel az énekszólamot tartalmazó, különböző formációkra született művekre.
- Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.
- Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazzénekes előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokról.
- Behatóan ismeri a jazzénekhez tartozó zenei tudáselemeket, sajátos énektechnikai eszköztárat.
- Gyakorlati szemszögből, professzionális szinten ismeri a jazzénekes improvizációs technikákat, a jazz sajátos kifejezési fordulatait, intonációját, ritmus-, dallam- és harmóniavilágát, valamint a lapról játék és a transzponálás módját.
- Szerteágazó ismeretei vannak a pódiumszereplés sajátos követelményeiről, valamint a jazzéneklés nagy mestereinek művészetéről.
- Magas szinten ismeri a klasszikus zenei hangképzés és a klasszikus ének alapjául szolgáló stílusjegyek gyakorlati alkalmazásának módját, gyakorlatban elsajátította a klasszikus énekes repertoár középnehéz műveinek egy részét.
- Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a jazzénekes (jazz-zenekari) repertoár egy részét, széleskörű ismeretei vannak a jazz standard repertoárról.
- Mélyreható ismeretei vannak a jazzénekes zenekari művek és az improvizáció egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.
b) képességei
- Képes az általa tanult és más jazz-zenei alkotások önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.
- Elméleti ismeretei alapján képes saját jazz-zenei előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.
- Önállóan vagy csoportosan, illetve más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben végzett jazzénekes előadó-művészeti tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.
- Képes érvényesíteni jazzénekes zenei előadó-művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.
- Képes a zenei és a kulturális élet intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.
- Képes alkalmazni a jazzénekes előadó-művészet etikai normáit.
- Képes különböző stílusú, műfajú jazzénekes zeneműveket, illetve más jazz-zeneművek énekszólamait pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt, magabiztosan, stílushűen, professzionális szintű zenei és technikai felkészültséggel, hangversenyszerűen megszólaltatni.
- Jazzénekes produkcióiban professzionális szinten képes az improvizációra.
- Képes összetett jazz-zenei anyagokat első látás után megszólaltatni (lapról éneklés), transzponálni.
- A tanulmányai során elsajátított jazzénekes tudására támaszkodva, felhalmozott művészi eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok fölényes megoldására.
- Képes középnehéz klasszikus zenei szóló- és kamaraénekes műveket megfelelő hangképzéssel, stílushűen megszólaltatni, valamint klasszikus énekes ismereteit a jazzénekes előadó-művészetben adekvát módon alkalmazni.
- Az elsajátított repertoárjába tartozó jazzénekes alkotásokat, jazzének-szólamokat képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét megszólaltatni.
- Képes jazzénekes repertoárjának bonyolultabb zenei szövetű alkotásokkal való bővítésére.
- A jazzénekes alkotások elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, önálló továbbfejlesztésére, csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.
c) attitűdje
- Nyitott a jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.
- Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző jazz-zenei stílusirányzatokhoz, alkotásokhoz.
- Aktívan keresi a csoportos zenei, az összművészeti vagy multidiszciplináris produkciókban való részvétel lehetőségét.
- Folyamatosan, a saját jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.
- Törekszik saját zenei előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.
- A jazzénekes előadó-művészet etikai normáit betartja.
- Jazzénekes tudását hatékony gyakorlással folyamatosan karbantartja, fejleszti.
- Törekszik arra, hogy az előadott zeneművek stílusa, műfaja és az improvizáció tekintetében jazzénekes előadóművészi gyakorlata minél szélesebb kört öleljen fel vagy specializálódjon.
- Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.
- Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi.
- Jazzénekes repertoárját bővíti, specializálja.
d) autonómiája és felelőssége
- Jazztörténeti és -elméleti ismereteit önállóan integrálja jazzénekes előadó-művészeti tevékenységébe.
- Szóló- és csoportos előadó-művészeti produkcióban is egyaránt professzionális szintű teljesítményt nyújt; összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.
- Előadó-művészeti produkciói célközönségét önállóan és tudatosan választja ki, az értékteremtő és értékmentő produkciók célközönséghez történő eljuttatásában önállóan tevékenykedik.
- A zenei és kulturális életben képviseli és terjeszti a jazz zenei előadó-művészet értékeit.
- Elkötelezett a jazzénekes zenei előadó-művészet etikai normái iránt.
- A jazzénekes előadó-művészet iránti elkötelezettsége egyértelműen kialakult.
- Jazzénekes előadó-művészi produkcióit önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával valósítja meg.
- Egyéni teljesítményét a zeneművészeti szakmai minőségi elvárásokkal összhangban tartja.
- Rendszeresen kezdeményezi különböző szóló- vagy együttes jazz-zenei előadó-művészeti produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.
- Jazzénekes repertoárját önállóan, értékmegőrző és értékteremtő szemlélettel választja meg.
- Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló jazz-zenei produkciók iránt egyaránt felelősséget érez.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- a jazzénekes előadó-művészet kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3-17 kredit;
- a jazzénekes előadó-művészet elméleti, történeti háttere 8-42 kredit;
- jazz és klasszikus énekes előadó-művészet 35-55 kredit;
- együttes jazzéneklés 8-30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:
- a jazz- és a klasszikus zenei eladó-művészet elméleti és történeti háttere 25 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 15 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
”
„
43. JAZZHANGSZER-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: jazzhangszer-művész (Instrumental Jazz Performance)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség:
- okleveles jazz-zongoraművész
- okleveles jazzgitár-művész
- okleveles jazzbasszusgitár-művész
- okleveles jazzbőgő-művész
- okleveles jazzszaxofon-művész
- okleveles jazztrombita-művész
- okleveles jazzharsona-művész
- okleveles jazzdob-művész
- szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
- Jazz Pianist
- Jazz Guitarist
- Jazz Bass Guitarist
- Jazz Double Bass Performer
- Jazz Saxophonist
- Jazz Trumpeter
- Jazz Trombonist
- Jazz Drummer
- választható szakirányok: jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob (Jazz Piano, Jazz Guitar, Jazz Bass Guitar, Jazz Double Bass, Jazz Saxophone, Jazz Trumpet, Jazz Trombone, Jazz Drums)
3. Képzési terület: művészet
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe szakiránytól függetlenül az előadó-művészet alapképzési szak jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob, jazzének szakirányai, az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak jazz-zeneszerzés szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű jazz-zongora előadóművész, tanár, jazzbőgő előadóművész, tanár, jazzgitár előadóművész, tanár, jazzbasszusgitár előadóművész, tanár, jazztrombita előadóművész, tanár, jazzharsona előadóművész, tanár, jazzszaxofon előadóművész, tanár, jazzdob előadóművész, tanár, jazzének előadóművész, tanár, valamint a jazz-zeneszerzés és hangszerelés, jazzelmélettanár szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehetők továbbá az előadó-művészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak egyéb szakirányai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
- a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)
- a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
- szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215.
8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan művészek képzése, akik a jazzhangszeres előadó-művészet terén szerzett zenei, technikai, valamint specializált elméleti ismereteik birtokában képesek professzionális szintű előadó-művészeti tevékenység végzésére a zenei, illetve a művészeti és a kulturális élet különböző színterein, közegeiben. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A jazzhangszer-művész
a) tudása
- Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazz előadó-művészet magyar és európai zenetörténeti hátteréről, a jazz-zenei repertoár speciális területeinek fontosabb alkotásairól.
- Ismeri a jazz-zenei alkotások mélyebb megismeréséhez, elemzéséhez szükséges módszereket, analitikus eszközöket.
- Elmélyült jazz-hangszerelési ismeretekkel rendelkezik, különös tekintettel a jazz speciális hangszerkészletére, illetve ritmuscentrikus gondolkozásából adódó sajátos megközelítésre.
- Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.
- Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazzhangszeres előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokról.
b) képességei
- Képes az általa tanult és más jazz-zenei alkotások önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.
- Elméleti ismeretei alapján képes saját jazz-zenei előadó-művészetével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.
- Önállóan vagy csoportosan (illetve más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben) végzett jazz-zenei előadó-művészeti tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni; az együttműködés során hatékony kommunikációra képes.
- Képes érvényesíteni jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.
- Képes a zenei és a kulturális élet intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.
- Képes alkalmazni a jazzhangszeres előadó-művészet etikai normáit.
c) attitűdje
- Nyitott a jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.
- Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző jazz-zenei stílusirányzatokhoz, alkotásokhoz.
- Aktívan keresi a csoportos zenei, az összművészeti vagy multidiszciplináris produkciókban való részvétel lehetőségét.
- Folyamatosan, a saját jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.
- Törekszik saját zenei előadó-művészeti tevékenységének szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.
- A jazzhangszeres előadó-művészet etikai normáit betartja.
d) autonómiája és felelőssége
- Jazztörténeti és -elméleti ismereteit önállóan integrálja jazzhangszeres előadó-művészeti tevékenységébe.
- Szóló- és csoportos előadó-művészeti produkcióban is egyaránt professzionális szintű teljesítményt nyújt; összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.
- Előadó-művészeti produkciói célközönségét önállóan és tudatosan választja ki, az értékteremtő és értékmentő produkciók célközönséghez történő eljuttatásában önállóan tevékenykedik.
- A zenei és a kulturális életben képviseli és terjeszti a jazz-zenei előadó-művészet értékeit.
- Elkötelezett a jazz-zenei előadó-művészet etikai normái iránt.
8.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
A jazz-zongoraművész, a jazzgitár-művész, a jazzbasszusgitár-művész, a jazzbőgő-művész, a jazzszaxofon-művész, a jazztrombita-művész, a jazzharsona-művész, a jazzdob-művész
a) tudása
- Behatóan ismeri a szakirány szerinti jazzhangszer-játékhoz tartozó zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat.
- Gyakorlati szemszögből, professzionális szinten ismeri a jazzhangszeres improvizációs technikákat, a jazz sajátos kifejezési fordulatait, intonációját, ritmus-, dallam- és harmóniavilágát, valamint a lapról játék és a transzponálás módját.
- Szerteágazó ismeretei vannak a pódiumszereplés sajátos követelményeiről, valamint a szakirány szerinti jazzhangszer nagy mestereinek művészetéről.
- Gyakorlatban, magas szinten elsajátította a szakirány szerinti jazzhangszeres (jazz-zenekari) repertoár egy részét, széleskörű ismeretei vannak a jazz standard repertoárról.
- Mélyreható ismeretei vannak a szakirány szerinti jazzhangszeres zenekari művek és az improvizáció egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.
b) képességei
- Képes különböző stílusú, műfajú, a szakirány szerinti jazzhangszeres zeneműveket, illetve zeneműveknek a szakirány szerinti szólamait pódiumhelyzetben, valamint stúdió- vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, stílushűen, professzionális szintű zenei és technikai felkészültséggel, hangversenyszerűen megszólaltatni.
- Képes összetett zenei anyagokat első látás után megszólaltatni (lapról játék), transzponálni a szakirány szerinti jazzhangszeren.
- A szakirány szerinti jazzhangszeren professzionális szintű improvizációra képes.
- A tanulmányai során elsajátított, a szakirány szerinti jazzhangszeres tudására támaszkodva, felhalmozott művészi eszköztárából adekvát módon választva képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetek, új megközelítést igénylő feladatok megoldására.
- Elsajátított repertoárjába tartozó, szakirány szerinti jazz-zeneműveket, jazzhangszeres szólamokat képes hosszabb idő eltelte után, rövidebb idejű felkészülés eredményeként is ismét megszólaltatni.
- Képes a szakirány szerinti jazzhangszeres repertoárjának bonyolultabb zenei szövetű darabokkal való kibővítésére.
- A szakirány szerinti jazzhangszeres zenekari művek és az improvizáció elsajátítása során képes a folyamat időbeli megtervezésére, gyakorlási metódusok kialakítására, önálló továbbfejlesztésére, és a csoportos munka során alkalmazkodó részvételre.
c) attitűdje
- A szakirány szerinti jazzhangszeres tudását hatékony gyakorlással folyamatosan karban tartja, fejleszti.
- Törekszik arra, hogy az előadott zeneművek stílusa, műfaja és az improvizáció tekintetében a szakirány szerinti jazzhangszeres előadóművészi gyakorlata minél szélesebb kört öleljen fel vagy specializálódjon.
- Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.
- Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás jellemzi.
- A szakirány szerinti jazzhangszeres repertoárját bővíti, specializálja.
d) autonómiája és felelőssége
- A szakirány szerinti jazzhangszeres előadó-művészet iránti elkötelezettsége egyértelműen kialakult.
- Jazzhangszeres előadó-művészi produkcióit önálló művészi elképzeléseinek érvényre juttatásával valósítja meg.
- Egyéni teljesítményét a zeneművészeti szakmai minőségi elvárásokkal összhangban tartja.
- Rendszeresen kezdeményezi különböző szóló- vagy együttes jazz-zenei előadó-művészeti produkciók létrehozását, azokban irányító, formáló szerepet tölt be.
- A szakirány szerinti jazzhangszeres repertoárját önállóan, értékmegőrző és értékteremtő szemlélettel választja meg.
- Egyéni és csoportos munka eredményeként megvalósuló jazz-zenei produkciók iránt egyaránt felelősséget érez.
8.1.3. A jazz-zongoraművész, a jazzbőgő-művész, a jazzszaxofon-művész, a jazztrombita-művész, a jazzharsona-művész, a jazzdob-művész további
a) tudása
- A szakirány szerinti jazzhangszernek megfelelő klasszikus zenei hangszerjáték területén magas szintű hangszertechnikai, stílus- és előadásmód-ismerete van, gyakorlatban elsajátította az adott klasszikus zenei hangszer repertoárja középnehéz műveinek egy részét.
b) képességei
- Képes a szakirány szerinti jazzhangszernek megfelelő klasszikus hangszeren középnehéz műveket megszólaltatni, valamint klasszikus hangszeres ismereteit a jazzhangszeres előadó-művészetben adekvát módon alkalmazni.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- a jazzhangszeres előadó-művészet kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez
3-25 kredit;
3-25 kredit;
- a jazzhangszeres előadó-művészet elméleti, történeti háttere 12-38 kredit.
A szakirányok tudományágai, szakterületei és kreditaránya
a) jazz-zongora, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob szakirány:
- a szakirány szerinti jazz és klasszikus hangszeres előadó-művészet 33-53 kredit,
- a szakirány szerinti jazzhangszeres együttjáték 8-26 kredit;
b) jazzgitár, jazzbasszusgitár szakirány:
- a szakirány szerinti jazzhangszeres előadó-művészet 30-50 kredit,
- a szakirány szerinti jazzhangszeres együttjáték 8-32 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:
- a jazz- és a klasszikus zenei eladó-művészet elméleti és történeti háttere 25 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 15 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
”
„
44. JAZZ-ZENESZERZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: jazz-zeneszerző (Jazz Composition)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles jazz-zeneszerző
- szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Jazz Composer
3. Képzési terület: művészet
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak jazz-zeneszerzés szakiránya, az előadó-művészet alapképzési szak jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob, jazzének szakirányai, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű jazz-zeneszerzés és hangszerelés, jazzelmélettanár, jazz-zongora előadóművész, tanár, jazzbőgő előadóművész, tanár, jazzgitár előadóművész, tanár, jazzbasszusgitár előadóművész, tanár, jazztrombita előadóművész, tanár, jazzharsona előadóművész, tanár, jazzszaxofon előadóművész, tanár, jazzdob előadóművész, tanár és a jazzének előadóművész, tanár szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehetők továbbá az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az előadó-művészet alapképzési szak egyéb szakirányai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215.
8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan művészek képzése, akik a jazz-zeneszerzés terén szerzett zenei, technikai, valamint specializált elméleti ismereteik birtokában képesek professzionális szintű jazz-zeneszerzői, hangszerelői tevékenység végzésére, valamint elméleti tudásuk széles körben történő továbbadására a zenei, illetve a művészeti és a kulturális élet különböző színterein, közegeiben. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A jazzének-művész
a) tudása
- Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazzművészet magyar és európai zenetörténeti hátteréről, a jazz-zenei repertoár speciális területeinek fontosabb alkotásairól.
- Ismeri a jazz-zenei alkotások mélyebb megismeréséhez, elemzéséhez szükséges módszereket, analitikus eszközöket.
- Magas szintű ismeretei vannak a jazzművészet és más művészeti ágak közötti kapcsolódási pontokról, továbbá az alkotó- és előadó-művészeti területek közötti dinamikus kölcsönhatásról.
- Specializált ismeretekkel rendelkezik a jazz-zeneszerzői, valamint a jazz előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.
- Magas szinten ismeri a jazz-zeneszerzői alkotótevékenységre vonatkozó etikai szabályokat.
- Mélyrehatóan ismeri a különböző hangszeres és vokális jazz-kompozíciós technikákat, rendezőelveket, a jazz-zenei stílusokat, irányzatokat, műfajokat, formációkat, mintaértékű műveket és azok kompozíciós felépítését.
- Elmélyült ismeretei vannak a klasszikus zenei kompozíciós technikákról, azok alkalmazásának módjáról.
- Behatóan ismeri az egyes hangszerek technikai és hangzási adottságait, azok kombinációit, a különböző jazz-zenei stílusoknak megfelelő hangszerelési technikákat.
- Gyakorlati szemszögből, behatóan ismeri a jazz-zenében használatos improvizációs technikákat, a jazz sajátos kifejezési fordulatait, intonációját, ritmus-, dallam- és harmóniavilágát, valamint a lapról játék és a transzponálás módját.
- Magas szintű ismeretei vannak a jazzhangszeres és jazzénekes szólóművek és zenekari művek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, próbatechnikákról.
b) képességei
- Képes jazz-zenei alkotások önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában.
- Elméleti ismeretei alapján képes saját jazz-zeneszerzői tevékenységével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait.
- Jazz-zeneszerzői tevékenysége kapcsán képes saját művészeti tevékenységébe más művészeti ágak elemeit beemelni.
- Képes érvényesíteni jazz-zeneszerzői alkotótevékenységének feltételrendszerére, megfelelő körülményeire vonatkozó önálló elvárásait; ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál.
- Képes a zenei és a kulturális élet intézményeiben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni.
- Képes alkalmazni a jazz-zenei alkotó- és előadó-művészet etikai normáit.
- Képes nagyobb lélegzetvételű, különböző jazztörténeti stílusú, különböző előadói apparátusú jazz-zeneművek komponálására.
- Hangszerelési ismereteit saját jazz-kompozícióinak megalkotása során hatékonyan alkalmazza, valamint képes különböző zenei anyagok különböző stílusban történő kamarazenei, kis- és nagyzenekari hangszerelésére.
- Képes összetett jazz-zenei anyagokat zongorán első látás után megszólaltatni (lapról játék), transzponálni.
- A jazz-zeneszerzői tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat hatékonyan alkalmazza.
- Képes a jazz-zenekari együttjátékban való részvételre, jazz-zenekari művek középnehéz zongoraszólamainak megszólaltatásával, illetve egyszerűbb improvizációkkal.
c) attitűdje
- Nyitott a jazzművészettel, ezen belül a jazz-zeneszerzéssel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére.
- Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző jazz-zenei stílusirányzatokhoz, alkotásokhoz.
- Aktívan keresi az összművészeti vagy multidiszciplináris alkotótevékenységben való részvétel lehetőségét.
- Folyamatosan, a saját jazz-zenei előadó-művészeti tevékenységének területén túl is figyelemmel kíséri a zenei élet eseményeit, a zenei multimédiás-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat.
- Törekszik saját kompozícióinak a szakmai közegen belüli, valamint szélesebb társadalmi körben történő megismertetésére.
- A jazz-zenei alkotó- és előadó-művészet etikai normáit betartja.
- Rendszeresen komponál különböző előadói apparátusú jazz-zeneműveket.
- Jazz-kompozíciós gondolkodásában magas fokú nyitottsága van a kreativitásra.
- Törekszik a különböző jazz-zenei irányzatokban, stílusokban való komponálásra, illetve hangszerelésre.
- Törekszik a kiszenekari és nagyzenekari jazz-játékban való rendszeres részvételre.
- Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz.
- Törekszik arra, hogy saját műveinek autentikus előadását a próbafolyamat vagy az előadás során saját részvételével is elősegítse.
- Jazztörténeti és -elméleti ismereteit önállóan integrálja jazz-zeneszerzői tevékenységébe.
d) autonómiája és felelőssége
- Összművészeti, illetve multidiszciplináris alkotótevékenységben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.
- Társadalmilag érzékeny és elkötelezett kompozíciói célközönségének kiválasztására, a kompozíciók célközönséghez történő eljuttatására, valamint a közönségnevelésben való részvételre.
- A zenei és a kulturális életben képviseli és terjeszti a jazz zenei alkotó- és előadó-művészet értékeit.
- Elkötelezett a jazz-zenei alkotó- és előadó-művészet etikai normái iránt.
- A jazz-zeneszerzés iránti elkötelezettsége egyértelműen kialakult.
- Jazz-zenei alkotásait önállóan, saját művészi elképzeléseinek megvalósításával hozza létre.
- Jazz-zeneszerzői teljesítményét a zeneművészeti szakmai minőségi elvárásokkal összhangban tartja.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- a jazz-zeneszerzés kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 2-12 kredit;
- a jazz-zeneszerzés elméleti, történeti háttere 8-32 kredit;
- jazz zeneszerzés és hangszerelés 35-55 kredit;
- klasszikus zeneszerzés 6-18 kredit;
- jazzhangszeres előadó-művészet 8-22 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti hangversenyezés.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:
- a jazz-zeneszerzés jazz- és klasszikus zenei elméleti, történeti háttere 25 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 15 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
35.1. I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET cím
35.1.1. 1. ÁLLATORVOSI OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „641” szövegrész helyébe a „641/0841”,
35.1.2. 2. AGRÁRMÉRNÖKI OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „620” szövegrész helyébe a „620/0810”,
35.1.3. 3. ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
35.1.4. 4. ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ÉS -MINŐSÉGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „541” szövegrész helyébe az „541/0721”,
35.1.5. 5. ÉLELMISZERMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „541” szövegrész helyébe az „541/0721”,
35.1.6. 6. ERDŐMÉRNÖKI OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „623” szövegrész helyébe a „623/0821”,
35.1.7. 7. KERTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „622” szövegrész helyébe a „622/0812”,
35.1.8. 8. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERSZAK alcím
a) 6. pontjában az „elméletorientált (40-60 százalék)” szövegrész helyébe az „elméletorientált (60-70 százalék)”,
b) 7. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
35.1.9. 9. MEZŐGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
35.1.10. 10. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
7. pontjában az „521” szövegrész helyébe az „521/0716”,
7. pontjában az „521” szövegrész helyébe az „521/0716”,
35.1.11. 11. MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
35.1.12. 12. NÖVÉNYORVOSI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
35.1.13. 13. NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
35.1.14. 14. ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
35.1.15. 15. SZŐLÉSZ-BORÁSZ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
35.1.16. 16. TÁJÉPÍTÉSZ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „581” szövegrész helyébe az „581/0731”,
35.1.17. 17. TAKARMÁNYOZÁSI ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
7. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
7. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
35.1.18. 18. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „852” szövegrész helyébe a „852/0522”,
35.1.19. 19. VADGAZDA MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „623” szövegrész helyébe a „623/0821”,
35.1.20. 20. VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „621” szövegrész helyébe a „621/0811”,
35.2. II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
35.2.1. 1. AFRIKANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „312” szövegrész helyébe a „312/0314”,
35.2.2. 2. ALKALMAZOTT NYELVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában az „a romanisztika” szövegrész helyébe az „az amerikanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák,”,
b) 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.3. 3. ALTAJISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pontjában a „5 kredit” szövegrész helyébe a „20 kredit”,
b) 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
c) 8. pont 8.1. alpont a) pontjában a „(kazak, tatár, csuvas, burját, mongol) középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szintjén” szövegrész helyébe a „(kazak, tatár, csuvas, burját, mongol). Az adott nyelvű szöveget szótár segítségével olvassa és megérti”,
35.2.4. 4. AMERIKANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.2. alpontjában az „a romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák”,
b) 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.5. 5. ANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „142” szövegrész helyébe a „142/0111”,
35.2.6. 6. ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.7. 7. ANGOL NYELVOKTATÓ MESTERSZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.8. 8. ARABISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.9. 9. ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.10. 10. BALKÁN-TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „Philologist” szövegrész helyébe az „Expert”,
b) 4. pont 4.1. alpontjában az „a romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika és az újlatin nyelvek és kultúrák”,
c) 7. pontjában a „313” szövegrész helyébe a „313/0312”,
d) 9. pont 9.4. alpontjában a „romanisztika” szövegrész helyébe az „újlatin nyelvek és kultúrák”,
35.2.11. 11. BESZÉDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában az „a romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák”,
b) 6. pontjában a „kiegyensúlyozott (40-60 százalék)” szövegrész helyébe a „gyakorlatorientált (60-70 százalék)”,
c) 7. pontjában a „223” szövegrész helyébe a „223/0232”,
35.2.12. 12. BIZANTINOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pontjában a „kiegyensúlyozott (60-70 százalék)” szövegrész helyébe az „elméletorientált (60-70 százalék)”,
b) 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.13. 13. BOLGÁR NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.14. 14. BUDDHIZMUS TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.15. 15. CSEH NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.16. 16. EGYIPTOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.17. 17. ELMÉLETI NYELVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „223” szövegrész helyébe a „223/0232”,
35.2.18. 18. EMBERI ERŐFORRÁS TANÁCSADÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
35.2.19. 19. ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „226” szövegrész helyébe a „226/0223”,
35.2.20. 20. ETIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „226” szövegrész helyébe a „226/0223”,
35.2.21. 21. FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „211” szövegrész helyébe a „213/0211”,
35.2.22. 22. FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „226” szövegrész helyébe a „226/0223”,
35.2.23. 23. FINNUGRISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „220” szövegrész helyébe a „220/0220”,
35.2.24. 24. FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pontjában a „gyakorlatorientált (70-80 százalék)” szövegrész helyébe a „kiemelten gyakorlatorientált
(70-80 százalék)”,
(70-80 százalék)”,
b) 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.25. 25. FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERSZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában az „a romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika és az újlatin nyelvek és kultúrák”,
b) 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
c) 9. pont 9.4. alpontjában a „korábbi romanisztika” szövegrész helyébe a „korábbi romanisztika, illetve újlatin nyelvek és kultúrák”, a „belépéshez a romanisztika” szövegrész helyébe a „belépéshez a romanisztika, illetve az újlatin nyelvek és kultúrák”,
35.2.26. 26. HEBRAISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „220” szövegrész helyébe a „220/0220”,
35.2.27. 27. HORVÁT NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.28. 28. HUNGAROLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.2. alpontjában az „a romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák”,
b) 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.29. 29. INDOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.30. 30. IRANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.31. 31. IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában az „a romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák”,
b) 7. pontjában a „223” szövegrész helyébe a „223/0232”,
35.2.32. 32. ISZLÁM TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.33. 33. JAPANOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.34. 35. KOREANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.35. 36. KÖZÉP-EURÓPA TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában az „a romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák”,
b) 7. pontjában a „312” szövegrész helyébe a „312/0314”,
35.2.36. 37. KULTURÁLIS MEDIÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „312” szövegrész helyébe a „312/0314”,
35.2.37. 38. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „225” szövegrész helyébe a „225/0222”,
35.2.38. 39. LATIN-AMERIKA TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában az „a romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák”,
b) 7. pontjában a „312” szövegrész helyébe a „312/0314”,
c) 9. pont 9.4. alpontjában a „romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika, illetve az újlatin nyelvek és kultúrák”,
35.2.39. 40. LENGYEL NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.40. 41. LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „322” szövegrész helyébe a „322/0322”,
35.2.41. 42. LOGIKA ÉS TUDOMÁNYELMÉLET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „226” szövegrész helyébe a „226/0223”,
35.2.42. 43. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „223” szövegrész helyébe a „223/0232”,
35.2.43. 44. MENTÁLHIGIÉNÉS CSALÁDTUDOMÁNYI ÉS CSALÁDTERÁPIÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „762” szövegrész helyébe a „762/0923”,
35.2.44. 45. MENTÁLHIGIÉNÉS KÖZÖSSÉG- ÉS KAPCSOLATÉPÍTŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
7. pontjában a „726” szövegrész helyébe a „726/0923”,
7. pontjában a „726” szövegrész helyébe a „726/0923”,
35.2.45. 46. MONGOLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.46. 47. MŰVÉSZETTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pontjában a „211” szövegrész helyébe a „211/0213”,
35.2.47. 48. NÉDERLANDISZTIKA DISZCIPLINÁRIS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.48. 49. NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.49. 50. NÉMET NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.50. 51. NÉPRAJZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „312” szövegrész helyébe a „312/0314”,
35.2.51. 52. NEVELÉSTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „142” szövegrész helyébe a „142/0111”,
35.2.52. 53. OLASZ NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában az „a romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák”,
b) 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
c) 9. pont 9.4. alpontjában a „romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika, illetve az újlatin nyelvek és kultúrák”,
35.2.53. 54. OROSZ NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.54. 55. PORTUGÁL NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában az „a romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák”,
b) 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
c) 9. pont 9.4. alpontjában a „romanisztika” szövegrészek helyébe az „romanisztika, illetve az újlatin nyelvek és kultúrák”,
35.2.55. 56. PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pontjában az „elméletorientált (40-60 százalék)” szövegrész helyébe az „elméletorientált (60-70 százalék)”,
b) 7. pontjában a „311” szövegrész helyébe a „311/0313”,
35.2.56. 57. RÉGÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „225” szövegrész helyébe a „225/0222”,
35.2.57. 58. ROMÁN NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában az „a romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák”,
b) 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
c) 9. pont 9.4. alpontjában a „romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika, illetve az újlatin nyelvek és kultúrák”,
35.2.58. 59. ROMOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.59. 60. RUSZISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „225” szövegrész helyébe a „225/0222”,
35.2.60. 61. SINOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0232”,
35.2.61. 62. SKANDINAVISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.62. 63. SPANYOL NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában az „a romanisztika” szövegrész helyébe az „a romanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák”,
b) 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
c) 9. pont 9.4. alpontjában a „romanisztika” szövegrészek helyébe az „romanisztika, illetve az újlatin nyelvek és kultúrák”,
35.2.63. 64. SZEMIOTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „220” szövegrész helyébe a „220/0220”,
35.2.64. 65. SZERB NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.65. 66. SZÍNHÁZTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.2.66. 67. SZLAVISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.67. 68. SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.68. 69. SZLOVÉN NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.69. 70. TÁRSADALMI BEFOGADÁS TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „312” szövegrész helyébe a „312/0314”,
35.2.70. 71. TIBETOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.71. 72. TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „225” szövegrész helyébe a „225/0225”,
35.2.72. 73. TÖRTÉNETI MUZEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „225” szövegrész helyébe a „225/0222”,
35.2.73. 74. TURKOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.74. 75. ÚJGÖRÖG NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.75. 76. UKRÁN NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „222” szövegrész helyébe a „222/0231”,
35.2.76. 77. VALLÁSTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „221” szövegrész helyébe a „221/0221”,
35.2.77. 78. VALLÁSTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „221” szövegrész helyébe a „221/0221”,
35.3. III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
35.3.1. 1. EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „314” szövegrész helyébe a „314/0311”,
35.3.2. 2. HUMÁNÖKOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „422” szövegrész helyébe a „422/0521”,
35.3.3. 3. KELET-ÁZSIA TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „313” szövegrész helyébe a „313/0312”,
35.3.4. 4. KISEBBSÉGPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „313” szövegrész helyébe a „313/0312”,
35.3.5. 5. KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „321” szövegrész helyébe a „321/0321”,
35.3.6. 6. KÖNYVTÁRTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „322” szövegrész helyébe a „322/0322”,
35.3.7. 7. KÖZÖSSÉGI ÉS CIVIL TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „313” szövegrész helyébe a „313/0312”,
35.3.8. 8. KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „312” szövegrész helyébe a „312/0312”,
35.3.9. 9. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pontjában az „elméletorientált (60-40 százalék)” szövegrész helyébe a „kiegyensúlyozott (40-60 százalék)”,
b) 7. pontjában a „313” szövegrész helyébe a „313/0312”,
35.3.10. 10. POLITIKATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 7. pontjában a „313” szövegrész helyébe a „313/0312”,
b) 9. pont 9.4. alpontjában a „40 kredittel” szövegrész helyébe a „30 kredittel”,
35.3.11. 11. SURVEY STATISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) címében a „STATISZTIKA” szövegrész helyébe a „STATISZTIKA ÉS ADATANALITIKA”,
b) 7. pontjában a „462” szövegrész helyébe a „462/0542”,
c) 8. pont 8.1.1. alpontjában a „statisztikus” szövegrész helyébe a „statisztikus és adatanalitikus”,
35.3.12. 12. SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „762” szövegrész helyébe a „762/0923”,
35.3.13. 13. SZOCIÁLPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „761” szövegrész helyébe a „761/0922”,
35.3.14. 14. SZOCIÁLPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „762” szövegrész helyébe a „762/0923”,
35.3.15. 15. SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „312” szövegrész helyébe a „312/0314”,
35.4. IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET cím
35.4.1. 1. GAZDASÁGINFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „481” szövegrész helyébe a „481/0613”
35.4.2. 2. MÉRNÖKINFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „481” szövegrész helyébe a „481/0613”
35.4.3. 3. ORVOSI BIOTECHNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „524” szövegrész helyébe az „524/0711”
35.4.4. 4. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „481” szövegrész helyébe a „481/0613”,
35.5. V. JOGI KÉPZÉSI TERÜLET cím
35.5.1. 1. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI ÜZLETI JOG MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „380” szövegrész helyébe a „380/0421”,
35.5.2. 2. JOGÁSZ OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „380” szövegrész helyébe a „380/0421”,
35.5.3. 3. KODIFIKÁTOR MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „380” szövegrész helyébe a „380/0421”,
35.5.4. 4. KRIMINOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „312” szövegrész helyébe a „312/0314”,
35.5.5. 5. MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
7. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
7. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
35.5.6. 6. ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „380” szövegrész helyébe a „380/0421”,
35.6. VI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET cím
35.6.1. 1. BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI MATEMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „343” szövegrész helyébe a „343/0412”,
35.6.2. 2. ELLÁTÁSILÁNC MENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
35.6.3. 3. GAZDASÁG- ÉS PÉNZÜGY-MATEMATIKAI ELEMZÉS OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „314” szövegrész helyébe a „314/0311”,
35.6.4. 4. KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „314” szövegrész helyébe a „314/0311”,
35.6.5. 5. KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „314” szövegrész helyébe a „314/0311”,
35.6.6. 6. MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „342” szövegrész helyébe a „342/0414”,
35.6.7. 7. MASTER OF BUSINESS ADMINISTRATION (MBA) MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
35.6.8. 8. NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „314” szövegrész helyébe a „314/0311”,
35.6.9. 9. PÉNZÜGY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „343” szövegrész helyébe a „343/0412”,
35.6.10. 10. REGIONÁLIS ÉS KÖNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „314” szövegrész helyébe a „314/0311”,
35.6.11. 11. SPORTKÖZGAZDÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
35.6.12. 12. SZÁMVITEL MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „344” szövegrész helyébe a „344/1015”,
35.6.13. 13. TURIZMUS-MENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „812” szövegrész helyébe a „812/1015”,
35.6.14. 14. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”
35.6.15. 15. VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
35.7. VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET cím
35.7.1. 16. ANYAGMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „521” szövegrész helyébe az „521/0715”,
35.7.2. 17. BÁNYA- ÉS GEOTECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 7. pontjában az „544” szövegrész helyébe az „544/0711”,
b) 8. pont 8.1.1. alpont c) pontjában a „fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére” szövegrész helyébe a „fenntarthatóság és energiahatékonyság, környezet- és természetvédelem követelményeinek érvényesítésére”,
35.7.3. 18. BIOMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „524” szövegrész helyébe az „524/0711”,
35.7.4. 19. BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „861” szövegrész helyébe a „861/1032”,
35.7.5. 20. EGÉSZSÉGÜGYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „720” szövegrész helyébe a „720/0788”,
35.7.6. 21. ENERGETIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 7. pontjában az „522” szövegrész helyébe az „522/0713”,
b) 8. pont 8.1.1. alpont a) pontjában az „olyan matematikai (valószínűségelméleti és statisztikai) ismeretekkel, melyek az energetikai rendszerek megbízhatóság-alapú tervezéséhez” szövegrész helyébe az „olyan ismeretekkel, melyek az energetikai rendszerek közép és hosszú távú stratégiai tervezéséhez”,
c) 8. pont 8.1.1. alpont c) pontja 4. francia bekezdésében az „ismeretit” szövegrész helyébe az „ismereteit”,
35.7.7. 22. ÉPÍTÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „581” szövegrész helyébe az „581/0731”,
35.7.8. 23. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában az „581” szövegrész helyébe az „581/0731”,
35.7.9. 24. ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS ELJÁRÁSTECHNIKA GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
7. pontjában az „582” szövegrész helyébe az „582/0732”,
7. pontjában az „582” szövegrész helyébe az „582/0732”,
35.7.10. 25. FAIPARI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „543” szövegrész helyébe az „543/0722”,
35.7.11. 26. FÖLDMÉRŐ- ÉS TÉRINFORMATIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „582” szövegrész helyébe az „582/0732”,
35.7.12. 27. FÖLDTUDOMÁNYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 7. pontjában a „443” szövegrész helyébe a „443/0532”,
b) 8. pont 8.1.1. alpont b) pont tizedik francia bekezdésében a „koncessziós anyagok” szövegrész helyébe a „koncessziós pályázati anyagok”,
35.7.13. 28. GÉPÉSZETI MODELLEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „521” szövegrész helyébe az „521/0715”,
35.7.14. 29. GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „521” szövegrész helyébe az „521/0715”,
35.7.15. 30. GYÓGYSZERVEGYÉSZ-MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „524” szövegrész helyébe az „524/0711”,
35.7.16. 31. HIDROGEOLÓGUS MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „443” szövegrész helyébe a „443/0532”,
35.7.17. 32. INFO-BIONIKA MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „523” szövegrész helyébe az „523/0714”,
35.7.18. 33. INFRASTRUKTÚRA-ÉPÍTŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „581” szövegrész helyébe az „581/0731”,
35.7.19. 34. IPARI TERMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „214” szövegrész helyébe a „214/0212”,
35.7.20. 35. JÁRMŰMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „525” szövegrész helyébe az „525/0716”,
35.7.21. 36. KOHÓMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „521” szövegrész helyébe az „521/0715”,
35.7.22. 37. KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „542” szövegrész helyébe az „542/0723”,
35.7.23. 38. KÖRNYEZETMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „851” szövegrész helyébe a „851/0712”,
35.7.24. 39. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.2. alpontjában az „építőmérnöki és a könnyűipari mérnöki,” szövegrész helyébe az „építőmérnöki, a könnyűipari mérnöki és a jármű-üzemmérnöki,”,
b) 7. pontjában az „525” szövegrész helyébe az „525/0716”,
35.7.25. 40. LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „521” szövegrész helyébe az „521/0716”,
35.7.26. 41. LOGISZTIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.2. alpontjában a „könnyűipari mérnöki,” szövegrész helyébe a „könnyűipari mérnöki és a jármű-üzemmérnöki,”,
b) 7. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
35.7.27. 42. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „523” szövegrész helyébe az „523/0714”,
35.7.28. 43. MŰANYAG- ÉS SZÁLTECHNOLÓGIAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „524” szövegrész helyébe az „524/0711”,
35.7.29. 44. MŰSZAKI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
35.7.30. 45. OLAJ- ÉS GÁZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „544” szövegrész helyébe az „544/0724”,
35.7.31. 46. OLAJMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „544” szövegrész helyébe az „544/0724”
35.7.32. 47. SZERKEZET-ÉPÍTŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „582” szövegrész helyébe az „582/0732”
35.7.33. 48. SZÉNHIDROGÉN-KUTATÓ FÖLDTUDOMÁNYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 7. pontjában a „443” szövegrész helyébe a „443/0532”
b) 8. pont 8.1.1. alpont b) pont hetedik francia bekezdésében a „végrehajtására, és irányítására” szövegrész helyébe a „végrehajtására és irányítására”,
c) 8. pont 8.1.1. alpont b) pont nyolcadik francia bekezdésében a „koncessziós anyagok” szövegrész helyébe a „koncessziós pályázati anyagok”,
d) 8. pont 8.1.1. alpont c) pont első francia bekezdésében a „fejlesztésükben való közreműködésére” szövegrész helyébe a „fejlesztésükben való közreműködésre”,
35.7.34. 49. TELEPÜLÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „581” szövegrész helyébe az „581/0731”
35.7.35. 50. VÉDELMI INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERTERVEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
7. pontjában a „861” szövegrész helyébe a „861/1032”
7. pontjában a „861” szövegrész helyébe a „861/1032”
35.7.36. 51. VEGYÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „524” szövegrész helyébe az „524/0711”
35.7.37. 52. VILLAMOSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „523” szövegrész helyébe az „523/0714”,
35.8. VIII. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
35.8.1. 53. ÁLTALÁNOS ORVOS OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „721” szövegrész helyébe a „721/0912”,
35.8.2. 54. ÁPOLÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „723” szövegrész helyébe a „723/0913”,
35.8.3. 55. EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „721” szövegrész helyébe a „721/0912”,
35.8.4. 56. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „345” szövegrész helyébe a „345/0413”,
35.8.5. 57. EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „762” szövegrész helyébe a „762/0923”,
35.8.6. 58. FIZIOTERÁPIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „726” szövegrész helyébe a „726/0915”,
35.8.7. 59. FOGORVOS OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „724” szövegrész helyébe a „724/0911”,
35.8.8. 60. GYÓGYSZERÉSZ OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „727” szövegrész helyébe a „727/0916”,
35.8.9. 61. KLINIKAI LABORATÓRIUMI KUTATÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „725” szövegrész helyébe a „725/0914”,
35.8.10. 62. KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.2. alpontjában az „egészségügyi szervező,” szövegrész helyébe az „egészségügyi szervező, az egészségügyi gondozás és prevenció dentálhigiénikus szakiránya,”, a „pedagógusképzés képézési” szövegrész helyébe a „pedagógusképzés képzési”,
b) 7. pontjában a „726” szövegrész helyébe a „726/0915”,
35.8.11. 63. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „723” szövegrész helyébe a „723/0913”,
35.8.12. 64. RADIOGRÁFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „725” szövegrész helyébe a „725/0914”,
35.8.13. 65. TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában a „népegészségügyi ellenőr szakirányai,” szövegrész helyébe a „népegészségügyi ellenőr, valamint a dentálhigiénikus szakiránya,”, az „élelmiszer technológus” szövegrész helyébe az „élelmiszer-technológus”,
b) 7. pontjában a „723” szövegrész helyébe a „723/0913”,
35.9. IX. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET cím
35.9.1. 66. GYÓGYPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „145” szövegrész helyébe a „145/0114”,
35.10. X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
35.10.1. 67. HUMÁNKINEZIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „813” szövegrész helyébe a „813/1014”,
35.10.2. 68. REKREÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „813” szövegrész helyébe a „813/1014”,
35.10.3. 69. SPORTMENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „813” szövegrész helyébe a „813/1014”,
35.10.4. 70. SZAKEDZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „813” szövegrész helyébe a „813/1014”,
35.11. XI. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím
35.11.1. 1. ALKALMAZOTT MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „461” szövegrész helyébe a „461/0540”,
35.11.2. 2. ANYAGTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „443” szövegrész helyébe a „443/0530”,
35.11.3. 3. BIOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „421” szövegrész helyébe a „421/0511”,
35.11.4. 4. BIOTECHNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „421” szövegrész helyébe a „421/0511”,
35.11.5. 5. CSILLAGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „441” szövegrész helyébe a „441/0533”,
35.11.6. 6. FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „441” szövegrész helyébe a „441/0533”,
35.11.7. 7. FÖLDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „443” szövegrész helyébe a „443/0532”,
35.11.8. 8. GEOFIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „441” szövegrész helyébe a „441/0532”,
35.11.9. 9. GEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „443” szövegrész helyébe a „443/0532”,
35.11.10. 10. GEOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „443” szövegrész helyébe a „443/0532”,
35.11.11. 11. HIDROBIOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „421” szövegrész helyébe a „421/0588”,
35.11.12. 12. KÖRNYEZETTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „422” szövegrész helyébe a „422/0521”,
35.11.13. 13. MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „461” szövegrész helyébe a „461/0540”,
35.11.14. 14. METEOROLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „443” szövegrész helyébe a „443/0532”,
35.11.15. 15. MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „421” szövegrész helyébe a „421/0511”,
35.11.16. 16. SZÁMÍTÓGÉPES ÉS KOGNITÍV IDEGTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „311” szövegrész helyébe a „311/0313”,
35.11.17. 17. TÉRKÉPÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „581” szövegrész helyébe az „581/0732”,
35.11.18. 18. VEGYÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „442” szövegrész helyébe a „442/0531,
35.12. XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím
35.12.1. 1. ANIMÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0211”,
35.12.2. 2. DESIGN- ÉS MŰVÉSZETMENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „211” szövegrész helyébe a „211/0213”,
35.12.3. 3. DESIGNELMÉLET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „211” szövegrész helyébe a „211/0213”,
35.12.4. 4. DIVAT- ÉS TEXTILTERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „214” szövegrész helyébe a „214/0212”,
35.12.5. 5. DOKUMENTUMFILM-RENDEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0211”,
35.12.6. 6. EGYHÁZZENE-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.12.7. 7. ÉPÍTŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „581” szövegrész helyébe az „581/0730”,
35.12.8. 8. FÉMMŰVESSÉG MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) címében a „FÉMMŰVESSÉG” szövegrész helyébe az „ÉKSZERTERVEZÉS ÉS FÉMMŰVESSÉG”,
b) 7. pontjában a „215” szövegrész helyébe a „215/0214”,
35.12.9. 9. FESTŐMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „211” szövegrész helyébe a „211/0213”,
35.12.10. 10. FILM- ÉS TELEVÍZIÓ PRODUCER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) címében a „FILM- ÉS TELEVÍZIÓ PRODUCER” szövegrész helyébe a „FILM- ÉS MÉDIAPRODUCER”
b) 7. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0213”,
c) 8. pont 8.1.1. alpontjában a „film- és televízió producer” szövegrész helyébe a „film- és médiaproducer”,
35.12.11. 11. FILMOPERATŐR MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) címében a „FILMOPERATŐR” szövegrész helyébe a „FILMOPERATŐR MŰVÉSZ”,
b) 7. pontjában a „225” szövegrész helyébe a „213/0211”,
c) 8. pont 8.1.1. alpontjában a „filmoperatőr” szövegrész helyébe a „filmoperatőr művész”,
d) 9. pont 9.4. alpontjában a „4.2. pontban” szövegrész helyébe a „4.2. és 4.3. pontban”,
35.12.12. 12. FILMRENDEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) címében a „FILMRENDEZŐ” szövegrész helyébe a „FILMRENDEZŐ MŰVÉSZ”,
b) 7. pontjában a „226” szövegrész helyébe a „213/0211”,
c) 8. pont 8.1.1. alpontjában a „filmrendező” szövegrész helyébe a „filmrendező művész”,
d) 8. pont 8.1.1. alpont a) pont negyedik bekezdésében a „film- és televízórendezés” szövegrész helyébe a „film- és televíziórendezés”,
35.12.13. 13. FORMATERVEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „214” szövegrész helyébe a „214/0212”,
35.12.14. 14. FOTOGRÁFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0211”,
35.12.15. 15. GRAFIKUSMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „211” szövegrész helyébe a „211/0213”,
35.12.16. 16. INTERMÉDIA-MŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0211”,
35.12.17. 17. KARMESTER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pontjában a „szakirányhoz” szövegrész helyébe az „a szakirányhoz”,
b) 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.12.18. 18. KERÁMIATERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „215” szövegrész helyébe a „215/0214”,
35.12.19. 19. KLASSZIKUS ÉNEKMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.12.20. 20. KLASSZIKUS HANGSZERMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.12.21. 21. KLASSZIKUSBALETT-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.12.22. 22. KODÁLY-ZENEPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.12.23. 23. KOREOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában a „koreográfus, a táncos, a próbavezető” szövegrész helyébe a „koreográfus, a táncművész és a táncos és próbavezető”,
b) 6. pontjában a „diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit” szövegrész helyébe a „szakdolgozat készítéséhez és a gyakorlati diplomamunkához rendelt kreditérték: 5-5 kredit”,
c) 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.12.24. 24. KORTÁRSTÁNC MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.12.25. 25. KÓRUSKARNAGY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.12.26. 26. LÁTVÁNYTERVEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „214” szövegrész helyébe a „214/0212”,
35.12.27. 27. MÉDIA DESIGN MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában és 8. pont 8.1.1. alpontjában a „médiatervező művész” szövegrész helyébe a „média designer”,
b) 7. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0211”,
35.12.28. 28. MUZIKOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”
35.12.29. 29. NÉPTÁNCMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.12.30. 30. RÉGI-ZENE HANGSZERMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.12.31. 31. RESTAURÁTOR-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „221” szövegrész helyébe a „213/0211”,
35.12.32. 32. SZÍNHÁZI DRAMATURG OSZTATLAN SZAK alcím
a) címében a „SZÍNHÁZI DRAMATURG” szövegrész helyébe a „DRAMATURG”
b) 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
c) 7. pont 7.1.1. alpontjában a „színházi dramaturg” szövegrész helyébe a „dramaturg”,
35.12.33. 33. SZÍNHÁZRENDEZŐ OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.12.34. 34. SZÍNMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”,
35.12.35. 35. SZOBRÁSZMŰVÉSZ OSZTATLAN SZAK alcím 6. pontjában a „211” szövegrész helyébe a „211/0213”,
35.12.36. 36. TÁJÉPÍTÉSZ ÉS KERTMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) címében a „TÁJÉPÍTÉSZ ÉS KERTMŰVÉSZ” szövegrész helyébe a „TÁJÉPÍTÉSZET ÉS KERTMŰVÉSZET”,
b) 7. pontjában az „581” szövegrész helyébe az „581/0731”,
c) 8. pont 8.1.1. alpontjában a „tájépítész” szövegrész helyébe a „tájépítész-kertművész”,
35.12.37. 37. TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0211”,
35.12.38. 38. TERVEZŐGRAFIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „213” szövegrész helyébe a „213/0211”,
35.12.39. 39. ZENESZERZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „212” szövegrész helyébe a „212/0215”
szöveg lép.
36. Hatályát veszti a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet
a) II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 3. ALTAJISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.2. alpontjában az „altaji” szövegrész,
b) II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 45. MENTÁLHIGIÉNÉS KÖZÖSSÉG- ÉS KAPCSOLATÉPÍTŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pont 9.5. alpontja,
c) III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET cím 16. TÁRSADALMI NEMEK TANULMÁNYA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcíme,
d) VII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET 21. ENERGETIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.1.1. alpont a) pontjában az „- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközökről és módszerekről.” szövegrész,
e) XII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET cím
ea) 2. DESINGN- ÉS MŰVÉSZETMENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.1. alpontjában az „ , a média design” szövegrész,
eb) 39. ZENESZERZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.1.1. alpont a) pontjában a „Magas szintű zenei és technikai ismeretei vannak a zongorajátékról, gyakorlatban elsajátította a zongora szólórepertoár középnehéz műveinek egy részét. Szerteágazó ismeretei vannak a zenekari partitúrák felépítéséről, az azok zongorán történő megszólaltatásához szükséges rendezőelvekről.” szövegrész,
ec) 39. ZENESZERZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.1.1. alpont b) pontjában a „Képes középnehéz zongoraművek, zongorakíséretek megszólaltatására, valamint saját kompozícióinak betanítása, ismertetése során azok zongorán történő demonstrálására. Képes bonyolult, illetve nagy apparátusra írott zeneművek partitúráinak átlátására, zongorán történő megszólaltatására.” szövegrész,
ed) 39. ZENESZERZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.1.1. alpont c) pontjában a „Törekszik repertoárismeretének gyakorlati megközelítésű bővítésére.” szövegrész.
8. melléklet a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelethez
1. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 5. melléklet MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI INTÉZMÉNYEK KÖZÖS KÉPZÉSEINEK KÖVETELMÉNYEI cím a következő 8-11. alcímmel egészül ki:
„
8. DOCNOMADS DOKUMENTUMFILM-RENDEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A külföldi felsőoktatási intézménnyel (intézményekkel) közös képzésként indítandó mesterképzési szak megnevezése: DocNomads dokumentumfilm-rendező művész (DocNomads Documentary Film Directing)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
- végzettségi szint: mester- (magister, master; MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles dokumentumfilm-rendező művész
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Documentary Film Director
3. Képzési terület: művészet / Arts
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: valamennyi képzési terület bármely alapképzési szakja./ Bachelor’s degrees of any study fields are accepted with full credit values
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit / ECTS
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2019. február 20. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás