3138/2019. (VI. 13.) AB végzés
3138/2019. (VI. 13.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
2019.06.13.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria 2018. október 8-án meghozott, Bfv.III.292/2018/8. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján (dr. Magyar György ügyvéd, 5700 Gyula, 48-as utca 6.) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria 2018. október 8-án meghozott Bfv.III.292/2018/8. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a támadott döntés ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogával.
[2] 1.1. Az indítványozó előadta, hogy a Békéscsabai Járásbíróság 2016. április 20-án meghozott 19.B.130/2015/72. számú ítéletével bűnösnek mondta ki csalás bűntettében, valamint megszüntette a Szegedi Városi Bíróság 10.B.1961/2010/8. számú ítéletével a számvitel rendjének megsértése miatt alkalmazott próbára bocsátást. A Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság fellebbezés alapján eljárva 2017. október 24-én meghozott 4.Bf.275/2016/9. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. A jogerős ítélet ellen az indítványozó terhelt védője felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján, melyben az eljárási szabályok megsértése körében kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság nem volt törvényesen megalakítva, mivel nem az előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt tanács járt el. Álláspontja szerint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 8. § (1) és (2) bekezdései alapján a törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. Az indítványozó állítása szerint a másodfokon eljáró tanács a Gyulai Törvényszék 2016.E1.III.A.3/19. számú ügyelosztási rendje szerint az egészséget veszélyeztető bűncselekmények, a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények, a költségvetést károsító bűncselekmények, valamint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények kapcsán volt jogosult eljárni, vagyon elleni bűncselekmények tárgyalására nem volt kijelölve, ennek ellenére a csalás bűntette miatt folyamatban lévő ügy tárgyalására e tanácsot jelölték ki.
[3] A Kúria végzésében az ítéleteket hatályában fenntartotta. Az indokolásban foglaltak szerint a régi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja körébe eső abszolút hatályon kívül helyezési ok a 373. § (1) bekezdés II/a) pontja alapján az, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. Ugyanakkor az indítványozó által sérelmezett előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró kötelező részvételére vonatkozó szabályokat a régi Be. nem tartalmazott, ezért a másodfokú bíróság abszolút eljárási szabálysértést nem követett el.
[4] Az indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy az ügyben másodfokon eljáró tanács nem felelt meg a Bszi. által támasztott feltételeknek, ennek ellenére a Kúria nem rendelkezett ezen ítélet hatályon kívül helyezéséről, sérült a törvényes bíróhoz, ezáltal az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való joga.
[5] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadásáról dönt, melynek során az eljáró tanács vizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságára vonatkozó törvényi – formai és tartalmi – feltételeknek, különösen a 27. §-a szerinti érintettség, a jogorvoslat kimerítése, valamint a 29–31. §-ok szerinti követelményeknek.
[6] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {például: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; illetve 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. Jelen indítvány nem vet fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, ugyanis az Alkotmánybíróság már több korábbi döntésében is értelmezte a törvényes bíróhoz való jog követelményét, melyhez képest az indítvány eltérő alkotmányossági problémát nem vet fel.
[7] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog magában foglalja a törvény által felállított bíróságra vonatkozó követelményt is, melyből levezethető a törvényes bíróhoz való jog követelménye. Ezt az alkotmányos elvet az Alkotmánybíróság – ellentétben a Kúria támadott döntésével – a Bszi. szabályainak figyelembevételével részesítette alkotmányos védelemben. A Bszi. a törvényes bíróhoz való jogot úgy fogalmazza meg, hogy senki sem vonható el törvényes bírájától [8. § (1) bekezdése], a törvény által rendelt bíró pedig az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró [8. § (2) bekezdés]. Az ügyelosztási rendet az objektivitás és a személytelenség biztosítása, az önkényesség kizárása érdekében előző évben állapítja meg a bíróság elnöke, amely a tárgyévben kizárólag szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható [9. § (1) bekezdés]. Ebből következik, hogy a bíró és az ügy egymáshoz rendelése alkotmányosan csak előre meghatározott, általános szabályok alkalmazásával, objektív alapokon történhet. {36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [32], 21/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [76], 3357/2017. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [40]} A törvényes bírótól való elvonás tilalma – az önkényes ügyelosztási renddel szemben – az eljárás résztvevőit megillető biztosíték, aminek csak egyik eleme a Bszi. szabályaira épülő szolgálati beosztás szisztémája. Annak megítélésekor azonban, hogy a konkrét ügyben ki tekinthető törvényes bírónak, ugyanilyen súllyal jönnek számításba – többek között – az eljárási törvénynek a hatáskörre, illetékességre, a jogorvoslati rendre és a tisztességes eljárás követelményének biztosítására vonatkozó további rendelkezései {36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [33], 21/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [75], 3375/2017. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [40]}.
[8] Jelen ügyben a Gyulai Törvényszék tájékoztatása szerint az eljáró tanács kijelölésére a Bszi. 11. § (2) bekezdése alapján került sor, mely lehetővé teszi az ügyelosztási rendtől való eltérést az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, valamint a bíróság működését érintő fontos okból. Az ügyek kiosztására jogosult vezető a hatályos ügyelosztási rendnek megfelelően a törvényszék 1.Bf. tanácsára osztotta az ügyet, azonban a tanács elnöke a régi Be. 21. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kizárási okot jelentett be, erre tekintettel osztották át az ügyet a 4.Bf. tanácsra. Noha az ügyben eljáró Kúria nem vizsgálta a Bszi. szabályainak való megfelelőséget, azonban a fentiekre tekintettel nem merült fel a törvényes bíróhoz való jog sérelme, ezért az indítvány nem vet fel az Abtv. 29. §-a szerinti bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet sem.
[9] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdésével a) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2019. június 4.
Dr. Szívós Mária s. k., |
||||||
tanácsvezető alkotmánybíró |
||||||
|
||||||
|
Dr. Pokol Béla s. k., |
Dr. Schanda Balázs s. k., |
Dr. Stumpf István s. k., |
|||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||
|
||||||
Dr. Varga Zs. András s. k., |
||||||
előadó alkotmánybíró |
||||||
Dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleménye
[10] Nem támogatom a visszautasító döntést, mert az ügy lényegét érintő kúriai álláspontot – az előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíróhoz való jognak a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog aspektusaként való el nem ismerését – a végzés indokolása korrigálta, és nagyon helyesen ennek alaptörvényi garanciaként elismerését rögzítette több korábbi alkotmánybírósági határozat alapján (pl. 36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [32]). Ennek ellenére ezután elfogadta az indítvánnyal támadott bírósági elnök tájékoztatása alapján, hogy az ettől való eltérés indokolt volt, és ezzel támasztotta alá az indítvány visszautasítását. Megítélésem szerint már ez a végzés által tartalmazott érdemi vizsgálat is csak elutasítást, és nem visszautasítást tett volna lehetővé. Ehhez azonban meg kellett volna még előtte vizsgálni a mellőzés részleteit, és végigjárni az előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bírónak a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog aspektusaként elismerését és ennek alaptörvényi jelentőségét. Személyes véleményem szerint ez az aspektus a bírói függetlenség egyik leglényegesebb összetevője, és ezért mindenképpen fontosnak tartottam volna az indítvány érdemi elbírálását. Még ha az érdemi vizsgálatot elutasítással is zártuk volna a konkrét esetben, de az bírói ügyelosztási rend kérdéseit alkotmányos ellenőrzés alá vonva a bírói függetlenség kérdéskörét rendszeresebben ki tudtuk volna bontani. Ezért nem tudtam megszavazni a többségi döntést.
Budapest, 2019. június 4.
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1806/2018.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás