3385/2020. (X. 22.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

2020.10.22.

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

v é g z é s t:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.V.21.934/2018/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Újvári Zoltán ügyvéd) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszában kérte a Kúria Pfv.V.21.934/2018/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és a panaszban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.

[3] Az indítványozó 2014. december 5. napján balesetet szenvedett a tulajdonát képező TESLA Roadster típusú gépkocsival. Casco kárigényét a biztosító zrt. elutasította, ezért pert indított a biztosító ellen. Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság az indítványozó módosított kereseti kérelmének megfelelően 12 240 495 forint töréskárral járó balesetből eredő kárösszeg és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bírói döntést megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felek között a biztosítási szerződés nem jött létre, mert nem állapodtak meg a biztosító szolgáltatásában mint lényegi tartalomban [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 198. §, 277. § (1) bekezdés, 205. § (2) bekezdés]. A jogerős ítélet ezen felül utalt arra, hogy amennyiben a szolgáltatást meghatározó szerződésrész érvénytelen lenne – mint ahogy arról az elsőfokú bíróság rendelkezett –, úgy a szerződés nem részben, hanem egészben vált volna érvénytelenné. Hiányzik ugyanis a szerződés tárgya, amely nélkül a szerződés nem köthető meg, a szerződés nélküle teljesíthetetlen [Ptk. 239. §]. Az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján meghozott döntésében a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mivel az indítványozó a felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott megsértett jogszabályi rendelkezésként [a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272. § (2) bekezdés] a jogerős ítéletben a létre nem jött szerződéssel összefüggésben alkalmazott jogszabályokra. A Kúria ezért nem vizsgálhatta, hogy azokat a másodfokú bíróság helyesen alkalmazta-e.

[4] Az indítványozó az Abtv. 27. § alapján benyújtott panaszában az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való alapjogának sérelmére hivatkozott, mert a Kúria annak ellenére nem vizsgálta felül érdemben a jogerős ítéletet, hogy álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem mindenben megfelelt a Pp. felülvizsgálati kérelemmel szemben támasztott követelményeinek. Az indítvány szerint a Kúria jogértelmezése leszűkíti a megsértett jogszabályhely fogalmát, a szűkítő jogértelmezés nem következik sem a Pp. 272. § (2) bekezdéséből, sem a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II. 15.) PK vélemény szövegéből.

[5] 3. Az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról kell dönteni, ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.

[6] Az indítványozó a Kúria Pfv.V.21.934/2018/4. számú ítélete ellen az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint megállapított határidőn belül nyújtotta be. Az indítványozó a bírói döntés alapjául szolgáló eljárásban felperes volt, így érintettsége megállapítható, úgyszintén az is, hogy jogorvoslati lehetőségét kimerítette. Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a sérelmezett bírói döntést, továbbá kifejezett kérelmet terjesztett elő annak megsemmisítésére, megjelölte az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezését. A panasz ezért megfelelt a határozott kérelem feltételeinek [Abtv. 52. § (1b) bekezdés].

[7] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {erről elsőként lásd: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; 3217/2020. (VI. 19.) AB határozat, Indokolás [23]}.

[8] Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy az indítványban foglaltakra tekintettel a felülvizsgálat – mint rendkívüli jogorvoslat – az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog tartalmával a konkrét esetben nem áll alkotmányjogi összefüggésben {lásd: 3242/2015. (XII. 8.) AB végzés, Indokolás [24]; 3357/2017. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [89]}. Az Alkotmánybíróság értelmezésében a jogorvoslathoz való alapjog alkotmányos védelmi köre ugyanis a rendes jogorvoslatokra terjed ki {lásd: 3266/2020. (VII. 3.) AB végzés, Indokolás [16]; 3240/2020. (VII. 1.) AB végzés, Indokolás [12]; 3162/2020. (V. 21.) AB végzés, Indokolás [16]; 3112/2020. (V. 8.) AB végzés, Indokolás [25]}. Mindezek mellett az Alkotmánybíróság utal arra, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott, tisztességes eljáráshoz való jog, „a fair trial olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás »méltánytalan« vagy »igazságtalan«, avagy »nem tisztességes.«” {3102/2017. (V. 8.) AB határozat, Indokolás [17]} Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványozó XXVIII. cikk (7) bekezdésével kapcsolatos érveit tartalma szerint kezelve a XXVIII. cikk (1) bekezdésének keretei között bírálta el.

[9] Az Alkotmánybíróság az indítványozó panaszában foglaltakkal kapcsolatban kiemeli, hogy a Kúria döntése részletesen indokolta álláspontját. Kifejtette, hogy az indítványozó a felülvizsgálati kérelmében nem a jogerős ítéletben hivatkozott, létre nem jött szerződéssekkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket hívta fel, hanem az elsőfokú döntésben értékelt (részleges) érvénytelenségre vonatkozó törvényi rendelkezéseket. A felülvizsgálati kérelem tartalmi elemei határozzák meg a Kúria felülbírálati lehetőségének tartalmi és perjogi kereteit.

[10] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem kereteihez kötve részletesen értékelte az ott felhozott szempontokat, s ezek alapján jutott arra a következtetésre, hogy a jogerős döntést hatályában fenntartja. Az indítvány lényegében olyan, a bíróságok jogalkalmazási és törvényértelmezési hatáskörébe tartozó kérdést vitat, amelyet az Alkotmánybíróság nem bírálhat felül. „Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság attól is tartózkodik, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon.” {3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]} „Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga, sem a diszkrimináció tilalma nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti »szuperbíróság« szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el.” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}

[11] 4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére, azt visszautasította.

Budapest, 2020. október 6.

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

az aláírásban akadályozott

dr. Czine Ágnes

dr. Horváth Attila

dr. Juhász Miklós

alkotmánybíró helyett

előadó alkotmánybíró helyett

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

az aláírásban akadályozott

dr. Sulyok Tamás

alkotmánybíró helyett

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/813/2020.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek