3386/2020. (X. 22.) AB végzés
3386/2020. (X. 22.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
2020.10.22.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Balassagyarmati Törvényszék 2.Pf.20.129/2019/16. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Salgótarjáni Járásbíróság 5.P.20.681/2018/8-II. számú, illetve az azt jóváhagyó Balassagyarmati Törvényszék 2.Pf.20.129/2019/16. számú ítélete ellen, azok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve.
[2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és a panaszban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.
[3] 2.1. Az indítványozó kölcsöntartozás megfizetése iránti per (a továbbiakban: alapügy) alperese, aki az alapügy felperesének jogelődjével 2007. július 31. napján személyi kölcsönszerződést kötött, svájci frank alapon kétmillió forint kölcsönt vett fel. A felek 2013 novemberében a törlesztőrészletek jelentős emelkedése miatt a kölcsönszerződést módosították. 2014 januárjától az indítványozónak hátraléka keletkezett, 2015 januárjától befizetést nem teljesített. A megnövekedett hátralékra tekintettel a hitelező 2015 augusztusában felmondta a kölcsönszerződést, így egy összegben esedékessé vált a teljes tartozás. A hitelező 2015 szeptemberében engedményezte követelését az alapügy felperesére. 2016 januárjában sor került a követelés forintosítására.
[4] 2.2. Az alapügy felperese által indított perben az elsőfokon eljáró Salgótarjáni Járásbíróság a 2019. január 22. napján kelt, 5.P.20.681/2018/8-II. számú ítéletében a felperes keresetét túlnyomórészt – a kezelési költségre és hitelkeret-beállítási jutalékra vonatkozó elemek kivételével – alaposnak találta, és kötelezte az indítványozót 2 268 027 Ft valamint járulékai megfizetésére.
[5] Az alperesi fellebbezés nyomán másodfokon eljáró Balassagyarmati Törvényszék a 2019. november 5. napján kelt, 2.Pf.20.129/2019/16. számú ítéletével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[6] 2.3. A jogerős döntéssel szemben az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be, az előző pontban említett ítéletek alaptörvény-ellenességét állítva. Kérte továbbá a jogerős döntés végrehajtásának felfüggesztését az alkotmányjogi panasz elbírálásáig.
[7] Az indítvány szerint az ítéletek megsértették az indítványozó tisztességes hatósági eljáráshoz [Alaptörvény XXIV. cikk (1) és (2) bekezdései] és tisztességes bírósági eljáráshoz [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] való jogát, mivel a másodfokú bíróság egyrészt teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az alperes fellebbezésében foglaltakat, másrészt elmulasztotta elutasítani a keresetet arra hivatkozással, hogy a felperes többszöri felszólításra sem igazolta a kezelési költség kimutatását. Az indítványozó szerint a tisztességes eljáráshoz való joga azért is sérült, mert a felperes többszöri felszólítás ellenére sem bocsátotta a bíróság rendelkezésére az általános szerződési feltételeket, s a bíróság annak vizsgálata nélkül hozott döntést. Ez az indítványozó értelmezése szerint összeegyeztethetetlen a fegyveregyenlőség elvével. Harmadrészt azt is kifogásolta, hogy a bíróság nem az ítélethirdetés időpontjában irányadó árfolyamon váltotta át forintra a felperes által felszámított folyósítási jutalékot, továbbá azt nem a tőkekövetelésből vonta le. Negyedrészt azt is sérelmezte, hogy bár az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kezelési költség felszámítása tisztességtelenül történt, nem rendelkezett annak a 2015 szeptemberét megelőző összegéről. Ötödrészt az indítványozó szerint az alapügyben eljáró bíróságok nem indokolták kellő alapossággal a tisztességtelenként megállapított szerződési rendelkezésekkel kapcsolatos döntéseiket.
[8] Az indítványozó állítása szerint a támadott ítéletek az Alaptörvény E) cikk (2) és (3) bekezdésein keresztül az uniós joggal is ellentétesek, mert nem biztosítottak alkalmazási elsőbbséget a Tanács a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvének.
[9] Az indítványozó az Alaptörvény M) cikkének, az R) cikk (2) bekezdésének, I. cikkének és 28. cikkének sérelmét is állította. Az indítványozó felvetette – de az Alaptörvény egyetlen rendelkezésével sem kötötte össze – azt, hogy a támadott ítéletek ellentétesek a jogbiztonság követelményével is.
[10] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.
[11] 3.1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó a panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt hatvan napos határidőn belül nyújtotta be, mivel a másodfokú ítéletet 2019. december 17. napján vette át, a panaszt 2020. február 7. napján érkeztette az elsőfokú bíróság. Az indítványozó jogosult alkotmányjogi panasz benyújtására, mert az alapügyben fél volt, ami érintettségét megalapozza. A panasz a befogadás jogorvoslatok kimerítésével kapcsolatos feltételének is megfelel.
[12] 3.2. A panasz a határozott kérelem követelményeinek azonban csak részben tesz eleget.
[13] A jogbiztonság sérelmével összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy annak normatív alapját az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése képezi. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza egyúttal, hogy következetes gyakorlata szerint a B) cikk (1) bekezdésén nyugvó alkotmányjogi panaszt csak két kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében – vizsgálja érdemben {lásd például: 3033/2013. (II. 12.) AB határozat, Indokolás [7]}, ezen kivételes esetekre utaló körülmények azonban fel sem merültek az alapügyben.
[14] Az indítványozó megjelölte az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezéseit, kifejezett kérelmet tartalmaz a sérelmezett bírói döntések megsemmisítésére. Ugyanakkor az indítványban szereplő, megsértettnek állított jogok egy része nem minősül az indítványozó Alaptörvényben biztosított és védett alapjogának, így ezekre alkotmányjogi panasz nem alapítható. E körbe tartozik az indítványozó által megjelölt alaptörvényi rendelkezések közül az Alaptörvény E) cikk (2) és (3) bekezdése, M) cikke az R) cikk (2) bekezdése, I. cikke, valamint a 28. cikk {lásd például: 3142/2020. (V. 15.) AB végzés, Indokolás [16]; 3294/2019. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [40]; 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés, Indokolás [23]; 3002/2020. (II. 4.) AB határozat Indokolás [26]; 3231/2014. (IX. 22.) AB végzés Indokolás [8]; 3024/2015. (II. 9.) AB határozat, Indokolás [32]; 3231/2014. (IX. 22.) AB határozat, Indokolás [7]}. Megállapította továbbá az Alkotmánybíróság, hogy az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdése nem kapcsolható össze az alapüggyel, mivel bíróság és nem hatóság járt el.
[15] A kifejtettek alapján az indítványban megjelölt alaptörvényi rendelkezések közül csak a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog tekintetében felel meg a panasz a határozott kérelem valamennyi követelményének [Abtv. 52. § (1b) bekezdés].
[16] 3.3. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
[17] Az indítványozó fellebbezésében foglaltak másodfokú bíróság általi, állítólagos figyelmen kívül hagyásával és a bíróság indokolási kötelezettségének részleges elmulasztásával kapcsolatosan az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezésben foglalt érveket az ítéletében számba vette, azokra reagált. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indokolt bírói döntéshez való jog azt a kötelezettséget támasztja az eljáró bírósággal szemben, hogy az indokolás az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre terjedjen ki {3159/2018. (V. 16.) AB határozat, Indokolás [31]}. Ennek elmulasztásának kételye nem merült fel a konkrét ügyben.
[18] Az általános szerződési feltételek rendelkezésre bocsátásával és a kezelési költség kimutatásával kapcsolatos kifogás olyan tényállásmegállapítási, bizonyítási kérdés, amely nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése ugyanis a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {lásd például: 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]}.
[19] A külföldi devizanemben felvett kölcsön forintosítása során alkalmazott árfolyam kiválasztása pedig olyan szakjogi, törvényértelmezési kérdés, mellyel összefüggésben az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata értelmében nem foglal állást {lásd például: 3268/2020. (VII. 9.) AB végzés Indokolás [14]}. Az alkotmányjogi panasz ugyanis „nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírósági határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogorvoslat nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna” {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}.
[20] A kifejtettek alapján megállapítható, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan alkotmányjogilag értékelhető érvet, és a konkrét ügy sajátosságainak vizsgálata során sem merült fel olyan körülmény, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá.
[21] 4. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. § (1) bekezdésében és a 29. §-ában foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjára tekintettel azt visszautasította.
[22] Az alkotmányjogi panasz visszautasítására tekintettel az Alkotmánybíróság mellőzte a bíróság megkeresését a sérelmezett döntés végrehajtásának felfüggesztésére.
Budapest, 2020. október 6.
Dr. Juhász Imre s. k., |
|||||||||||||
tanácsvezető alkotmánybíró |
|||||||||||||
|
|||||||||||||
|
Dr. Juhász Imre s. k., |
Dr. Juhász Imre s. k., |
Dr. Juhász Imre s. k., |
||||||||||
|
tanácsvezető alkotmánybíró |
tanácsvezető alkotmánybíró |
tanácsvezető alkotmánybíró |
||||||||||
|
az aláírásban akadályozott |
az aláírásban akadályozott |
az aláírásban akadályozott |
||||||||||
|
dr. Czine Ágnes |
dr. Horváth Attila |
dr. Juhász Miklós |
||||||||||
|
alkotmánybíró helyett |
alkotmánybíró helyett |
előadó alkotmánybíró helyett |
||||||||||
|
|||||||||||||
Dr. Juhász Imre s. k., |
|||||||||||||
tanácsvezető alkotmánybíró |
|||||||||||||
az aláírásban akadályozott |
|||||||||||||
dr. Sulyok Tamás |
|||||||||||||
alkotmánybíró helyett |
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/307/2020.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás